Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

Transzparens homlokzati szerkezetek diagnosztikája és energiahaté-

kony, fenntartható felújítása
Szerző: dr.Széll Mária PhD, egyetemi tanár, BME. Magasépítési Tanszék

Tartalom
Transzparens homlokzati szerkezetek diagnosztikája és energiahatékony, fenntartható
felújítása ..................................................................................................................................... 1

A homlokzati nyílászárók diagnosztikája .................................................................................. 2

A nyílászáró szerkezetek tönkremenetele ............................................................................... 2

Nyílászárók hıtechnikai teljesítménye ................................................................................... 4

Homlokzati nyílászárók felújítási tervezését segítı program ................................................. 5

Diagnózis és értékelés ........................................................................................................... 10

Transzparens homlokzati szerkezetek energiahatékony, fenntartható felújítása..................... 11

Nyílászárók fajtái és mőszaki jellemzıi ............................................................................... 13

Építészeti szempontok .......................................................................................................... 13

Felújításra váró szerkezetmennyiség .................................................................................... 14

Meglévő szerkezetállomány hibái ...................................................................................... 15

Korábbi szakszerőtlen felújítások következményei .............................................................. 15

Követelmények, teljesítmények ............................................................................................ 16

Értéknövelı felújítási megoldások és az elérhetı teljesítményjavulás ................................. 17

Összefoglalás ........................................................................................................................ 20

Dr.Széll Mária PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/1. oldal

Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

A homlokzati nyílászárók diagnosztikája

A magyarországi épületállomány a nemzeti vagyon fontos része. Az épületek nagy részét
azonban funkcionális, esztétikai hiányosságok, leromlott mőszaki állapot jellemzi, melynek
idıbeli alakulása egy lefelé haladó spirállal írható le. A következmények: az üzemeltetési
költségek emelkedése, az élet-minıség romlása.
A szakirodalom szerint a hazai épületállomány összetételét tekintve 50 %-ban lakó-, 10 %-
ban köz- és 40%-ban üzemi célú. A lakások 21 %-a Budapesten, 42 %-a vidéki városokban,
37 %-a községekben található. Az energia-fogyasztás és vele az emisszió csökkentése a
szétszórtan telepített - 2,7 - 2,8 millió épületben elhelyezkedı - 4 millió háztartást tekintve
nehéz feladat.
A lakóépület-állomány hıtechnikai teljesítményét tekintve 53 %-ban gyenge, 37 %-ban
közepes és csak 10 %-ban jó. A középületek az ország épületállományának 10 %-át teszik ki.
Ennek felét a kulturális és oktatási épületek alkotják. Az 1914 elıtt épültek ebben 50 %-kal
részesednek. Az üzemi épületek jellegébıl és rendeltetésébıl adódóan a főtési energiaigényt
nem a transzmissziós hıveszteség, hanem a légcsereszám határozza meg. Ezen épületeknél a
nagy légterek és nagy légcsereszámok következtében a hıigényeket és hıveszteségeket
tekintve a szellızés a meghatározó, így a jelenlegi vizsgálódás körében szerepük nem
súlyponti.
Az energiaközpontú épület-felújítás szempontjából a meglévı épületek falazatai két csoportra
különíthetık el: gyenge hıszigetelı-képességő falakra (Ufal= ≥ 1,6 W/m2K), illetve közepes és
jobb hıszigetelı-képességő falakra (Ufal = ≤ 0,6 W/m2K). A zárófödémek jellemzıen rosszul
hıszigeteltek (Uföd ≥ 1,4 W/m2K). Az értékek a konkrét építési mód függvényében tág határok
között változnak.
2008-ban a magyarországi végenergia felhasználás 672 PJ volt, ebbıl 273 PJ esett lakossági
végenergia felhasználásra. Főtésre ennek 65 %-át, 177 PJ-t fordították. A transzmissziós és
filtrációs hıveszteséget elkülönítetten kell szemlélni, e kettı aránya családi ház esetén 65 %
és 35 %. A főtésre fordított energia az elöregedett homlokzati nyílászárók felújításával
jelentısen mérsékelhetı. A beavatkozások hozadéka a környezetet terhelı károsanyag-
kibocsátás mérséklése.
A mai döntések gazdasági, ökológiai kihatásai hosszú idıre szólnak.

A nyílászáró szerkezetek tönkremenetele

Magyarországon a felújításra váró szerkezetmennyiség igen jelentıs.
A szerkezettípus szerinti mennyiségi megoszlás:
mennyiség
szerkezettípus ∗106 m2 %
Pallótokos és kapcsolt gerébtokos 32,130 75,6
Egyesítettszárnyú 8,640 20,3
Hıszigetelı üvegezéső 1,730 4,1
Összesen 42,500 100

Dr.Széll Mária PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/2. oldal

Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

A szerkezetmennyiségbıl cca. 4∗106 m2 bontásra ítélt épületben található, így ezek kívül
esnek a felújítandók körén.
Régi épületeken a külsı térelhatárolás leggyengébb eleme az ablak. A meghibásodások
elemzésébıl kitőnik, hogy a tönkremenetelben funkció szerint a lakó- és iskolaépületek, a
keretanyagot tekintve a faszerkezetek vezetnek. A tönkremenetel 30 %-ot meghaladó
mértékben szerkezeti, kiviteli , 20 %-ban beépítési hibákra vezethetı vissza.
A faablakok elvárt élettartama Magyarországon, de Lengyel-, Svéd- és Franciaországban is 50
év (Nagy-Britanniában 60 és Belgiumban 75 év). Az 50 év élettartamot, mint normatív
használati idıt úgy kell érteni, hogy az az évenkénti ellenırzést, a keretek 3 évenkénti
felületvédelmét és a szerkezet 25 év utáni felújítását tételezi fel. A felújításra váró
szerkezetmennyiség tetemes hányada ezt a kort jóval túlhaladta. A felújításra váró
szerkezetmennyiség – mint fentebb már olvasható volt – meghaladja a 42 millió m2-t.
A nyílászárók hibáinak elemzése hasznos tanulságokkal szolgál:
Károsodás a beépítés mentén:
a) A kiváltó hıhidassága, a régi redınyszekrényekben kültéri légállapot van.
b) A könyöklılefedés hiányossága, hibája (a felperemezés, a tömítés hiánya, nedvszívó
anyagú könyöklı, pl. mőkı nedvesedése).
c) Hiányzó, vagy nem funkcionáló tömítés a tok és fal csatlakozásánál.
d) Erkélyajtók küszöbcsomópontjának beázása (geometriai hiba, szigetelés csatla-
kozásának hibája, szigetelés és burkolat tönkremenetelének következményei).
Károsodások a szerkezeten: leginkább az idıjárásnak erısen kitett helyeken lépnek fel, mint a
külsı szárnyak, külsı kittágyak, vízvetı lécek.
a) Felületképzés: repedések, hólyagok, leválások, a mázoláson, fa- és fémrészeken
elszínezıdések. Az okok: felületképzés hibája, az évek múlásával bekövetkezı
mechanikai sérülések, idıjárási hatások. Az alap hibája, hiányosságai, pl. a fa
gombásodása, a fémanyag rozsdásodása.
b) Faszerkezet: a felületképzés megújításának elhanyagolása, védelem nélkül maradó
felületek. A tönkremenetel stádiumáról meg lehet gyızıdni egy éles tárgy
benyomásával a felületbe. A sarokkapcsolatok – faszeggel erısített ollós csapok –
tönkremenetel a szárnyak deformálódásához vezet. A szárny többé nem zár jól, így
nem légzáró.
c) Vasalat: korrózió és kopás.
d) Üvegezı horony: hiányos kittelés, ez a vízszintes kittágyakon a csapadék és a kondenz-
víz miatt különösen veszélyes.
Az ablakfelújítások központi problémája az, hogy a légzáró tömítések következtében a belsı
térben feldúsul a pára. A harmatpont-közeli hımrkokban penészedés következhet be. Ez ellen
intenzív szellıztetéseel és túlfőtéssel lehet védekezni. Ezért az ablakok felújítását az épület
teljeskörő hıszigetelésével kell összekötni.

Dr.Széll Mária PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/3. oldal

Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

Nyílászárók hőtechnikai teljesítménye

A jelenlegi épületenergetikai szabályozás az ablakok transzmissziós hıátbocsátási tényezıjére
ad követelményértéket. A szerkezetek légáteresztését az épület levegıforgalmánál veszi
figyelembe.
A rekonstrukciós megoldások összehasonlításához célszerő visszatérni a korábbi elıírásokra,
melyek a névleges hıátbocsátási tényezıt használták. (A továbbiakban ezért a hıátbocsátási
tényezı régi betőjelével: k [W/m2K] szerepel.) Ez az átlagos hıátbocsátási tényezıbıl indult
ki, mely az ablak nappali és éjszakai, árnyékoló, elsötétítı szerkezettel fedett tényezıinek
átlagát vette figyelembe. Ezt a mennyiséget a tájolás alapvetıen befolyásolja, mivel azonban
meglévı épületeknél ez adottság, a felújítások hatékonyságának vizsgálata eltekint ettıl. Az
árnyékoló szerkezeteket, mint a téli éjszakai hıvédelem hatékony eszközeit viszont
számításba veszi. A névleges hıátbocsátási tényezı a transzmissziós és filtrációs tagból
tevıdött össze (knévl = ktr + kinf [W/m2K]). Az ablakon, valamint a beépítési élek mentén
átáramló levegımennyiségekbıl – a velük távozó hı pótlása főtési energiaráfordítást igényel
– számolható filtrációs hıátbocsátási tényezık jól használhatók az egyes konstrukciós
megoldások összehasonlítására.

A szerkezet transzmissziós hıátbocsátási tényezıje az üvegezés és a keretszerkezet

hıátbocsátási tényezıinek és felületeinek szorzatösszege:

k tr = ( At ⋅ k t + As ⋅ k s + Aü ⋅ k ü )
1
[W/m2K]
A ny

ahol
A [m2] a hıátadásban résztvevı felületek nagysága, a t, s, ü indexek a tok-, szárny- és
üvegfelületet, az ny index a teljes felületet jelöli;
k [W/m2K] a hıátbocsátási tényezı.
A gyártmányismertetık is használják az egységnyi réshosszra ∆p=10 [Pa] nyomáskülönbség
esetén mérhetı légáteresztési tényezıt: a [m3/m,h]. Az ebbıl számolt, a filtrációs légtömeg-
forgalommal arányos energiaáram csupán addicionális energia-veszteségként számítható be.
A bejutó levegınek a helyiség hımérsékletére való felfőtése főtési teljesítményt igényel. Ez a
szellızési vagy filtrációs hıigény egyik összetevıje. A filtrációs hıátbocsátási tényezı:
V V
k inf = ⋅ ρ ⋅ c = 0,36 ⋅ [W/m2K]
A ny A ny

ahol
V [m3/h] a szerkezet résein áthaladó légtömegáram;
ς [kg/m3) ] a levegı sőrősége,
C [kJ/kg,K] a fajhıje.
∆p = 10 [Pa] esetén az összefüggés:
l
k inf = 0,36 ⋅ a ⋅ [W/m2K]
A ny

ahol
a [m3/m,h] a fajlagos légáteresztési tényezı,
l [m] a réshossz.

Dr.Széll Mária PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/4. oldal

Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

A felújításra váró ablakok légáteresztésének meghatározása helyszíni légáteresztés-méréssel

lehetséges, az ablakra szerelt mérıkamrák segítségével, vagy a helyiség mérıkamrává való
alakításával. Ilyen módon mérhetı a teljes szerkezeten adott nyomáskülönbség mellett
áthaladó légtömegáram. A tok-fal, illetve a tok-szárny csatlakozások légtömör lezárásával a
rajtuk elkülönítetten áthaladó légtömegáram meghatározható.
A mért értékekbıl a szerkezet eredeti, a felújítást megelızı állapotot jellemzı infiltrációs
hıátbocsátási tényezıje számítható.

Elöregedett fa nyílászárók felújítást megelızı névleges hıátbocsátási tényezıire az alábbi

értékek várhatók:
Szerkezet ktr0 kinf0 knévl0
2 2
W/m K W/m K W/m2K
PT és KGT 2,5 3 - 3,4 5,5 - 6,8
ESZ 2.6 2,5 5,1
Ahol PT: pallótokos ablak; KGT: kapcsolt gerébtokos ablak; ESZ: egyesítettszárnyú ablak,
ktr0: a transzmissziós, kinf0: az infiltrációs összetevı, knévl0: pedig a névleges hıátbocsátási
tényezı kiinduló értéke.

A nyílászárók főtési idényre vonatkozó hıvesztesége az alábbi összefüggésbıl számítható:

−3
Q = k névl ⋅ G ⋅ 24 ⋅10 [kWh/m2,idény]
ahol
G (fok-nap) = 3097,
knévl [W/m2K] a beépített szerkezetre vonatkozó, filtrációs taggal növelt transzmissziós
hıátbocsátási tényezı.
A névleges hıátbocsátási tényezı a kiinduló (knévlo) és a felújított változatra (knévlúj) is
kiszámolható. Különbségük a javítással elérthetı hıátbocsátási tényezı csökkenés (∆knévl).
„Q” értékét ezzel számolva, a főtési energiaigény csökkenése megállapítható, s ebbıl az
üzemköltség-megtakarítás is. A homlokzati nyílászárók értéknövelı beavatkozásai az
üzemköltség megtakarítás/bekerülési költség hányadosból számolt hatékonyság alapján
rangsorolhatók.

Homlokzati nyílászárók felújítási tervezését segítő program

A szerkezetek felújításának tervezési problémája két csomópont körül sőrősödik. Az egyik a
felújításra váró szerkezetek állapotának meghatározása, a másik a rendelkezésre álló mőszaki
megoldások közül való választás.
Az elmúlt években a szakirodalom különbözı diagnosztikai módszereket tett közzé. Ezek
többnyire nagy számú állapotfelmérı őrlap kitöltésén és kiértékelésén alapulnak, ami
fáradságos és nagyon idıigényes munka. Az építıanyag piacon ugyanakkor számos új anyag
és szerkezet jelent meg, egy részük kifejezetten rekonstrukciós feladatok megoldásához. Az
ezek közül való választást nem lehet pusztán a józan mérlegelésre bízni, ehhez objektív
módszerre van szükség.
Az Institut für Fenstertechnik, Rosenheim ajánlata is őrlapok kitöltésén alapult. A táblázat
elsı függıleges oszlopában a kívánatos funkcionális javításokat, elsı vízszintes sorában a
javítandó szerkezet ismérveit tüntették fel. A táblázatba a páronkénti kapcsolatok
megfontolása alapján “A”-tól “E”-ig betőket kellett beírni, melyek a szükséges beavatkozást
jelentették. Az “A” az egyszerő javítást, tömítést, az “E” a teljes szerkezetcserét jelentette, a

Dr.Széll Mária PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/5. oldal

Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

többi a két szélsıség közötti változatokat. Az őrlap kitöltését arra alapozták, hogy a
páronkénti összefüggések nagy biztonsággal ítélhetık meg. A kitöltött táblázatból a
legmagasabb intézkedés volt a végrehajtandó. Nagy középületek esetén sokezer őrlap
kitöltésére volt szükség, ami nagyon nehézkes volt.
Az itt bemutatásra kerülı program célja, hogy nagy volumenő épületek, épületcsoportok
rekonstrukciója során, a homlokzati nyílászárók felújításának megtervezéséhez segítséget
adjon.
A javasolt eljárásnak két lépése van:
− az elsı lépés viszonylag kevés számú mintából meghatározza a szerkezet-állomány
mőszaki teljesítményének eloszlását,
− a második a rendelkezésre álló értéknövelı felújítási módok közül kiválasztja az adott
állományhoz mőszaki-gazdasági szempontból legkedvezıbbet.
Számos fizikai és technikai jelenségnél tapasztalható volt, hogy a teljesítmény eloszlását az
ún. DIRICHLET eloszlási függvény jól írja le. Az adott probléma megoldását is ez segíti. A
módszer számolásigényessége számítógép alkalmazását teszi szükségessé. A felújításkor
szóba jövı változatok értékelése bekerülési költségük és az általuk elérhetı üzemköltség
megtakarítás alapján történik.
A program végeredménye a rekonstrukciós szerkezeti megoldások hatékonyságuk alapján
történı sorba rakása. A változatok közül való választást az építészeti megfontolások és a
bekerülési költségek befolyásolják, de alapvetıen a hatékonyság dönti el. A tervezés ezek
után a kiválasztott eljárás hozzáigazítását, adaptálását jelenti a konkrét viszonyokhoz.
(A módszer elsı alkalmazására 1989-ben, a csepeli Kossuth utca 43-45. szám alatti 120
lakásos panelház ablakai rekonstrukciós tervezése során került sor.)
Mintaállomány kijelölése: a megfigyelés céljait szolgáló elemek kijelölése véletlenszerő.
Ügyelni kell azonban arra, hogy az eltérıen igénybevett szerkezetek - attika és falsarkok
közelében, illetve mezıközépben - mind arányosan képviselve legyenek a mintaállományban.
A kijelölt mintaelemekrıl egyoldalas őrlap kitöltésével rövid „szakvéleményt” kell
elkészíteni. A szerkezeti tulajdonságok rögzítésén túlmenıen itt kerül sor a „ξ”
állapotjellemzı értékének felvételére. A jellemzı 0<ξ<1, becsülten adja meg a vizsgált elem
funkció-képességét az eredeti állapot teljesítményéhez viszonyítva; ξ=1-(xi - xs), ahol xs=2,5
[W/m2K].
A vizsgálat során elvégzendı mérések:
− geometriai mérések;
− tok-szárny csatlakozási rések minimális és maximális méretének megállapítása (10 cm-
ként felhelyezett kitt-golyócskák segítségével);
− légáteresztési mérések mérıkerettel a teljes szerkezeten, illetve - leragasztott tok-szárny
csatlakozás mellett - a tok-fal csatlakozáson (∆p=10 Pa nyomáskülönbség mellett)
áthaladó légtömegáram [m3/h] meghatározására.
Ezután kerülhet sor a számítógépes program alkalmazására.

A program mőködésének ismertetése

1) A szerkezetállomány teljesítménye: a program elsı része a felújításra váró
szerkezetállomány teljesítményének meghatározása.

Dr.Széll Mária PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/6. oldal

Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

1.1) Adatfelvétel, táblázat kitöltése,

A program elsı lépése a megfigyelés adatainak bevitele:
− mintaelem azonosító jele;
− az általa képviselt elemek darabszáma [db];
− szerkezet típusa: kapcsolt gerébtokos, egyesítettszárnyú, hıszigetelı üvegezéső, egyéb;
− beépítés típusa: kávás, falvéges, egyéb;
− nyílászáró befoglaló méretekbıl számított összfelülete, falnyílás felülete [m2];
− tokszerkezet felülete [m2];
− szárnyszerkezet felülete (a hıfolyamatokban résztvevı teljes – a beépítés körrajza által
határolt felület) [m2];
− üvegfelület [m2];
− tok-fal csatlakozási él hossza [m],
− tok-szárny csatlakozási él hossza [m];
− tok-szárny csatlakozási rés minimális mérete [mm];
− tok-szárny csatlakozási rés maximális mérete [mm];
− a szerkezeten ∆p=10 Pa nyomáskülönbség mellett átáramló légtömegáram [m3/h];
− a tok-szárny csatlakozáson ∆p=10 Pa nyomáskülönbség mellett átáramló légtömegáram
[m3/h].
1.2) Teljesítményadatok felvétele: a második lépés a számításokhoz szükséges,
laboratóriumi kísérletekkel meghatározott adatok bevitele.
A kiinduló állapotot jellemzı transzmissziós hıátbocsátási tényezık, ktr [W/m2,K]:
ktr[ W/m2,K] tok-keret szárny-keret üveg
Pallótokos, kapcsolt gerébtokos 1,40 0,80 2,80
Egyesítettszárnyú 1,50 0,80 2,90

1.3) A szerkezetállomány kiinduló állapotának értékelése: a bevitt adatok alapján a

program a megfigyelés elemeire vonatkozóan az alábbi adatokat írja ki táblázatosan:
− mintaelem azonosító jele;
− kiinduló transzmissziós hıátbocsátási tényezık, ktr0 [W/m2,K];
− a tok-fal csatlakozáson ∆p=10 Pa nyomáskülönbségnél átmenı légtömegáram [m3/h];
− hıátbocsátási tényezı infiltrációs hányada a tok-fal csatlakozásra, kinfT0 [ W/m2,K];
− hıátbocsátási tényezı infiltrációs hányada a tok-szárny csatlakozásra, kinfS0 [W/m2,K];
− kiinduló állapot névleges hıátbocsátási tényezıje, knévl0 [W/m2,K];
− kiinduló állapot névleges hıátbocsátási tényezıjének lenormált értéke.
A továbbiakban a program kiszámolja most már az egész szerkezetállomány fı teljesítmény-
jellemzıit:
− az állomány súlyozott teljesítmény-átlagát lenormált értékkel,
− az állomány kiinduló állapotát jellemzı átlagos névleges hıátbocsátási tényezıt, knévl0átl
[W/m2,K];
a teljesítmény-eloszlás görbe alatti terület szerint megadja:
− a közepes hıtechnikai teljesítményő (knévl értékkel és lenormált értékkel) szerkezetek
mennyiségét;
− a közepes hıtechnikai teljesítménynél rosszabb szerkezetek mennyiségét;
− a közepes hıtechnikai teljesítménynél jobb szerkezetek mennyiségét.

Dr.Széll Mária PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/7. oldal

Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

1.4) A szerkezet-állomány teljesítmény-eloszlás görbéje: a negyedik lépésben a program

megrajzolja a vizsgált állomány teljesítmény-eloszlás görbéjét. A vízszintes tengelyen a
teljesítmény (0 és 1 között lenormált értékekkel jellemezve), a függıleges tengelyen a sőrőség
szerepel. A görbe alatti terület a szerkezetmennyiséget reprezentálja.
A görbe alakja és az állomány kiinduló állapotát jellemzı átlagos névleges hıátbocsátási
tényezı, knévl0átl [W/m2,K], a szakember számára szemléletesen mutatja a felújításra váró
szerkezet-állomány állapotát. (Pl. a rossz állapotú; a közepes állapotú; a relatív jó állapotú
állományt.)
Ezzel a felújítást megelızı, kiinduló állapot értékelése befejezıdött.
2) A felújítási mód meghatározása
2.1) A felújítás során szóba jövı megoldások és teljesítményük:
„A„ típus: tok-szárny és tok-fal csatlakozási élek tömítése a filtráció mérséklésésre;
„B” típus: plusz üvegréteg beépítése a transzmissziós hıveszteség csökkentésére;
„C” típus: felújítási ablak beépítése a régi tokot vaktokként megtartva;
„D” típus: szerkezetcsere, új ablak beépítése;
„E” típus: árnyékolók beépítése a téli éjszakai sugárzásos hıveszteség leszorítására.
Az új teljesítményadatok bevitele.
A felújítások során alkalmazott tömítések - „A” típusú beavatkozások - laboratóriumi
mérésekkel meghatározott teljesítményei.
A tok-fal csatlakozáson elvégzett tartósan rugalmas, két- illetve háromfázisú tömítés
eredményeként mért fajlagos légtömegáramok „a” [m3/m,h];
beépítés típusa kávás falvéges
a [m3/m,h] 1,30 2,20

A tok-szárny csatlakozási él mentén, a résmérethez igazodó tömítés alkalmazása esetén kiala-

kuló fajlagos légtömegáram ”a” [m3/m,h]:

minimális maximális tömítés típusa a [m3/m,h]

résméret [mm] résméret [mm]
2.50 7 SCHLEGEL típusú 0,61
0 10 kitt 1,14

Belsı síkon kialakított hıszigetelı üvegezés - „B” jelő beavatkozás - transzmissziós

hıátbocsátási tényezıt ktr[W/m2,K] csökkentı hatása:

jel megtakarítás % B1 → B4 változatokra

palló- és kapcsolt tokos ablak 30%
egyesítettszárnyú ablak 27%
(B1/helyszíni hıszigetelı üveg; B2: új; B3: keretes hıszigetelı üveg; B4: vendégszárny)

Felújítási ablak beépítése, „C” jelő beavatkozás:

A felújítási ablakok transzmissziós hıátbocsátási tényezıi gyártmánykatalógusból kivehetık.

Dr.Széll Mária PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/8. oldal

Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

Ilyen szerkezet alkalmazása esetén, a beépítési élek mentén kialakuló fajlagos légtömegáram
„a” [m3/m,h]:

beépítés típusa kávás falvéges

a [m3/m,h] 2,40 3,30

Szerkezetcsere, új ablak beépítése, „D” jelő beavatkozás:

A szerkezetek teljesítmény-adatait a gyártók katalógusai tartalmazzák. A beépítési élre
felveendı „a” értékek - a beépítés szerint - az „A” típusúaknál közöltekkel megegyezık.
Árnyékoló szerkezetek - „E” jelő beavatkozás - transzmissziós hıátbocsátási tényezıt -
ktr[W/m2,K] - csökkentı hatása:

jel/szerkezet E1/redıny E2/reluxa E3/sötétítı

zsalutábla függöny
megtakarítás 35 % 30 % 25 %

Az egyes felújítási megoldások mőszaki szempontból értelmes kombinációi az alábbiak:

„A+E”: tömítések és árnyékolók;
„A+B”: tömítések és plusz üvegréteg;
„C”: All-System felújítási ablak;
„D”: szerkezetcsere.

2.2) Adatok a mőszaki-gazdasági értékeléshez: az adott szerkezetállományhoz legjobban

illeszkedı felújítási mód a szóba jöhetı beavatkozások mőszaki-gazdasági értékelésével
határozható meg. Az összevetés az elérhetı üzemköltség-megtakarítás és a bekerülési költség
hányadosaként megállapított hatékonyság szerint történik.
Bemenı adatok:
− a beavatkozás típusa;
− cserehatár: 0,3 („A” beavatkozás esetén azok a szerkezetek, amelyek teljesítménye 30%
alatti, cserére szorulnak);
− az új alapszerkezet ára [Ft/m2] (az „A” változatnál a nagyon rossz ablakokat az
eredetivel megegyezı, új szerkezetre kell cserélni);
− a beavatkozás költsége (a katalógusár a beépítés költségeivel növelten)[Ft/m2];
− a beavatkozás élettartama, ciklusideje[év];
− konstans az üzemköltség-megtakarítás kiszámításához:

2.3) Értékelés
A kiértékelés során a program az alábbiakat számolja ki:
− fajlagos bekerülési költség [Ft/m2,év ] (a program a költségeket a teljesítmény-eloszlás
görbe alatti területekkel arányosan számolja);
− új teljesítmény az alapadatoknál megadott értékekbıl számolva knévlúj [W/m2,K];
− a beavatkozással elért teljesítményváltozás: ∆ knévl [W/m2,K];
− üzemköltség-megtakarítás: U = const ∗ ∆knévl [Ft/m2,év], ahol a konstans a főtıközegtıl
függ;

Dr.Széll Mária PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/9. oldal

Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

− hatékonyság (üzemköltség-megtakarítás / fajlagos bekerülési költség);

− a szóba jöhetı beavatkozások javasolt sorrendje.

2.4) Adaptálás
A felújítás során alkalmazásra kerülı megoldást az elsık közül kell kiválasztani.

Diagnózis és értékelés
A tervezéshez tehát szükség van a felújításra váró ablakok mintaállomány-elemeinek adataira,
továbbá a beavatkozások teljesítményére.
Ehhez szükség van
− helyszíni mérésekre (a legnagyobb nehézségét a légáteresztés mérések jelentetik);
− szakirodalmi forrásokra (ilyenek pl. a különbözı szerkezeti megoldások transzmissziós
hıátbocsátási tényezıi);
− laboratóriumi kisérletekre (méréssel kell meghatározni a tok és fal közötti, valamint a tok
és szárny közötti tömítések légzárását). A mért adatok a további tervezésekhez
felhasználhatók.
Az értékelés alapja a hatékonyság, mely az üzemköltség-megtakarítás / fajlagos bekerülési
költség alapján adható meg. A hatékonyság szerint elsı helyeken álló megoldások közüli
döntést az építészeti és megvalósítási szempontok, a legkedvezıbb ár vagy más, eseti
megfontolások determinálják.
A tervezés befejezı fázisában a kiválasztott megoldásnak a konkrét viszonyokhoz történı
adaptálása történik meg. Ez kiterjed a formai kérdésekre, további hıtechnikai és akusztikai
ellenırzésekre és a kivitelezés kérdéseire is (pl. lakott lakásban kell elvégezni a munkát).

Összefoglalás
Az elmúlt évek építéshelyi és laboratóriumi méréseinek elsı tanulsága az volt, hogy az
elöregedett szerkezetek teljesítménye a legpesszimistább várakozásoktól is elmarad. Az
elgondolás, hogy a szerkezetek javításával, "passzításával", a vasalatok után-állításával,
felületi felújításával az ablakok eredeti teljesítménye helyreállítható, vagy legalábbis
megközelíthetı, nem volt igazolható. A húsz-harminc évnél öregebb szerkezeteknél oly nagy
az elhasználódás, a "kopás", hogy még eredeti teljesítményük is csak járulékos
intézkedésekkel (pl. tömítésekkel) érhetı el.
A következı felismerés az volt, hogy az értéknövelı felújítás eredményessége erısen függ az
alapszerkezet állapotától. Ugyanaz a beavatkozás a rosszabb állapotú szerkezeteknél
hatékonyabbnak bizonyult, mint a jobbaknál.
Az egyes felújítási módok megítélésekor, az elérendı teljesítményt rögzítve, az
összehasonlítás alapja az eredeti teljesítménytıl való eltérés mértéke. A "végeredmény"
rögzítése az ún. felújítási, illetve új szerkezetek esetén viszonylag könnyen megtehetı, hiszen
a gyártmányok teljesítményét a gyártó szavatolja. Megfelelı kivitel esetén a beépítési él is
"hozza" a számításához felvett légáteresztési értéket.

Dr.Széll Mária PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/10. oldal

Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

Transzparens homlokzati szerkezetek energiahatékony, fenntartható

felújítása
Magyarország primerenergia-felhasználása (az energiaforrások, energia-termelés és
energiaimport összege) 2004-ben 1088 PJ volt. A fogyasztók által elhasznált energia, az
úgynevezett végenergia-felhasználás 720 PJ-t tett ki. A két mennyiség közötti különbség a
veszteség. Az energiatakarékossági kötelezettségek alapja a végenergia felhasználás
hatékonyságáról és szolgáltatásáról szóló EU direktíva (2006/32/EK). A hazai cselekvési terv
2008 – 2016 idıtávra szól, célja: Magyarország végenergia felhasználását évente min. 1%-kal
(6,38 PJ/év) csökkenteni, ami földgáz-egyenértékben több mint 200 millió m3. A 9 év alatt ez
összesen 57,4 PJ (15.955 GWh). A vetítési alap az EU-s CO2 kereskedelem hatálya alá nem
tartozó hazai energia felhasználás 5 éves átlagának 60%-a.
2008-ban a magyarországi végenergia felhasználás 672 PJ volt. Ennek szektoronkénti
megoszlása a táblázatban olvasható:

Szektor PJ GWh %
Lakosság 273 75725 40
Kommunális 143 39803 21
Ipar (CO2 keresk. nélkül) 46 12778 7
Szállítás, közlekedés 185 51474 28
Mezıgazdaság 25 6913 4
Összesen 672 186694 100
Lakossági végenergia felhasználás tehát 273 PJ volt. Ennek hasznosítás szerinti megoszlása
az alábbi:

Szektor PJ GWh %
Főtés 177 49221 65
Használati melegvíz 41 11359 15
Villamos energia 41 11359 15
Egyéb (fızés, stb.) 14 3786 5
Összesen 273 75725 100
Az épületek hıvesztesége a lehőlı felület és a főtött volumen arányával összefügg. Ezért a
szabadon álló családi házak és a többlakásos házak hıveszteségében az épületszerkezetek
eltérı részaránnyal szerepelnek:

Szabadon álló Többlakásos

lakóépület
családi ház
Tetı, födém 20 -30 % 5 – 10 %
Homlokzat + szerkezeti hézagok 30 – 40 % 25 – 30 %
Nyílászárók 20 – 40 % 50 – 60 %
Földszint, pince 10 – 15 % 3–8%

Dr.Széll Mária PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/11. oldal

Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

ıen
Ezen túlmenıen hıveszteséget, e kettı
en elkülönítetten kell kezelni a transzmissziós és filtrációs hıveszteséget, kett
aránya családi ház esetén 65 % és 35 %.
ıtechnikai
A korábbi hıtechnikai ıjével számoltak,
technikai elemzések az ablak névleges hhıátbocsátási tényezıjével
tevıdött össze. Az új épületenergetikai rendelet a
mely transzmissziós és filtrációs tagból tevıdött
filtráció és a természetes szellıztetés
szell ztetés energiaigényét nem az ablakokra, hanem az épületre
számolja, az ablakok becsült légzárása, a nyílások
nyílások elhelyezkedése, a szintek száma és a szél
hatása függvényében megadott légcsere számmal veszi figyelembe.
ıveszteségét
Az ablak hıveszteségét ınyereség részben
veszteségét a transzparens felületen bejutó sugárzásos hhınyereség
ellensúlyozni képes.
Az ablakokon átáramló hıveszteség
h fokozódása
sa az épület volumenének növekedésével járó
felületarányuk növekedését meghaladó mértékő:
mérték

jelentıségét felismerve érthet

A homlokzati nyílászárók energetikai jelentıségét érthetı a felújításukra fordított
fokozott figyelem.

Dr.Széll
Széll Mária PhD,
PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/12. oldal
Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

Nyílászárók fajtái és műszaki jellemzői

Ablakok eltérıı szerkezeti típusainak hıtechnikai
h technikai teljesítményeir
teljesítményeirıll tájékoztat az ábra:

ben érvényes szabályozás az épületszerkezetek hıátbocsátási

A 2011-ben h átbocsátási tényezıire
tényezı az alábbi
követelményeket adja meg:
− homlokzati üvegezett nyílászáró, tetısík
tet
tetı ablak (fa és kPVC): Uw = 1,60 W/m2K;
− homlokzati üvegezett nyílászáró alumínium kerettel: Uw = 2,00 W/m2K;
− homlokzati üvegezetlen kapu: Uw = 3,00 W/m2K;
küls fal: Uw = 0,450 W/m2K;
Összehasonlításul a külsı
A különbözıı szerkezetek más és más léghang
léghang-gátlással
gátlással jellemezhetık:
jellemezhet

Építészeti szempontok
Az 1970-eses évek energiaválságát követıen
követ en általánossá vált az épületek felújítását az ablakok
korszerősítésével
sítésével összekötni, ami gyakran a régi szerkezet újjal való helyettesítését jelentette.
Az új ablak nemcsak szerkezetében volt korszerő, kors , hanem formálásában is. Az új,
nagyfelülető,, osztás nélküli ablakok beépítése a régi homlokzatba stílustörést okozott, a
homlokzat "szemeinek kiverésével" az épület eredeti megjelenése súlyosan megsérült. Az
ilyen hibák megelızése
megel érdekében Németországban
gban már sok éve kormányrendelet védi a régi
épületek ablakainak építészetét, mint a történelmi utca- utca és térhomlokzatok képének

Dr.Széll
Széll Mária PhD,
PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/13. oldal
Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

kézmőves
meghatározó elemét, s az adott kor kézmőves ves kultúrájának színvonalát reprezentáló tárgyi
emléket. Kimondható, hogy az épületek homlokzatihomlokzati nyílászáró szerkezeteinek termikus
(filtrációs) és építészeti stílusjellemzıi
stílusjellemz i egyenérték
egyenértékőek.
Magyarországon ablak-felújítási
ablak felújítási feladatokkal gyakorlatilag csak a barokk kortól kezdıdıen
kezd
kell számolni.
Az építészeti korszakokkal változó ablakok stílusjegyeit
stílusjegyeit mutatja az ábra:

Felújításra váró szerkezetmennyiség

A felújításra váró ablakszerkezetek mennyisége az építés idejéhez köthetı:
köthet

Dr.Széll
Széll Mária PhD,
PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/14. oldal
Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

Meglévő szerkezetállomány hibái

Régi épületeken a külsı
küls térelhatárolás leggyengébb eleme az ablak. A meghibásodások
elemzésébıll kitőnik,
kitő hogy
− a tönkremenetelben az épületek rendeltetését tekintve 44 %-kal % a
lakóépületek vezetnek és ıket 25 %-kal
% az iskolák követik,
− a keretanyag függvényében yében - az élen járó régi típusú, hıhidash
alumíniumablakok mögött - 28 %-kal
% kal a fakeretesek azonosíthatók be,
− a hibákért 33 - 32 %-kal kal a konstrukció és a megmunkálás, 19 %-kal
% a
beépítés tehetı felelıssé.
Célszerő tehát elsı
elsısorban
sorban a lakóépületek faablakaira összpontosítani a figyelmet.
A nyílászárók hibáinak elemzése az alábbi következtetésekre vezet:
− a tönkremenetelben szerepet játszik az épület idıjárási
id járási hatásoknak való kitettsége,
a homlokzatképzés, a falnyílások kialakítása,
− figyelembe kell venni, hogy e szerkezetek vasalatainak ~50%-át ~50% át ma már nem
gyártják,
− a régi ablakoknál a tok és fal között nincs lég- lég és vízzáró tömítés, legfeljebb
hézagkitöltés,
− a szerkezetek jelentıs
jelent s hányadánál a tok
tok-szárny
szárny csatlakozást utólag tömítették, de a
szakszer
szakszerőtlenül és nem megfelelı anyaggal végzett tömítés a légzárást nem
javította, viszont sok helyen a vasalatok kilazulását eredményezte.
A homlokzati nyílászárók beépítési környezetében jelentkezı
jelentkez meghibásodások helyei a
gyakorlati tapasztalatok alapján az alábbiakkal foglalhatók
fogl össze:
− nyílásáthidalás területe;
− könyöklı-lefedés;
− erkély-és teraszajtók küszöb--csatlakozása.
A felújításkor a légzárási (tömítési) és hıvédelmi
h
hı ızés) intézkedések
(üvegréteg kettızés)
összhangjára figyelni kell, nehogy penészedés következzen be.

Korábbi szakszerűtlen
zakszerűtlen felújítások következményei
Az 1970-eses években az ablakok energiatakarékos felújításának fı f célja légzárásuk fokozása
volt. Az alábbi ábrán leolvasható következmények arra a felismerésre vezettek, hogy az épület
teljes körő energetikai felújí
felújítására - valamennyi hıátbocsátó
h átbocsátó felületének egyidejő
egyidej javítására -
kell törekedni.

Dr.Széll
Széll Mária PhD,
PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/15. oldal
Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

Követelmények, teljesítmények
A homlokzati nyílászárók felújításának célja napjaink jó minıségő gyártmányaival
egyenértékő, közel egyenértékő szerkezetek létrehozása. Az új szabványelıírások a régi
ablakokra maradéktalanul nem érvényesíthetık. Ezen szerkezetek megítélésére olyan
feltételeket kell megfogalmazni, melyek teljesülése egyszerő eszközökkel ellenırizhetı.
A energiatakarékosságra, hıvédelemre irányuló szabványok: MSZ EN ISO 10077-2; MSZ
EN 12412-2.
A fejlesztı tevékenység során az egységes európai piachoz való igazodás a meghatározó. A
cél:
− a szerkezeti jellemzık és teljesítmények,
− a követelmények és alkalmazási feltételek, valamint
− a vizsgálati módszerek (és nem a termékek) egységesítése.
Üvegezett homlokzati nyílászárók hıátbocsátási tényezıjének számítása
Egyrétegő nyílászárók
Egyrétegő szerkezetek hıátbocsátási tényezıjének – Unyz1 - megállapítására a szakirodalom az
alábbi összefüggést adja meg:

A ⋅U + AK ⋅U K + lÜ ⋅ ΨÜ
U = Ü Ü
nyz1
A +A
Ü K [W/m2K] (1)
ahol:
AÜ [m2] az üvegezés felülete;
UÜ [W/m2K] az üveg hıátbocsátási tényezıje;
AK [m2] a keret – tok és szárny – felülete;
UK [W/m2K] a keret hıátbocsátási tényezıje;
lÜ [m] az üvegbeépítés kerülete;
ψÜ [W/m,K] az üvegbeépítés vonalmenti hıátbocsátási tényezıje.

Kétrétegő, kapcsolt tokos nyílászárók

Itt a külsı és belsı szerkezetek, valamint a közbezárt légrés hatását kell összegezni.
A javasolt összefüggés:
1
U =
nyz 1 1
− Ri + Rlégrés − Re +
U nyz1 U nyz 2
[W/m2K] (2)
ahol:
Unyz1 [W/m2K] a külsı nyílászáró hıátbocsátási tényezıje;
Unyz2 [W/m2K] a belsı nyílászáró hıátbocsátási tényezıje;

Dr.Széll Mária PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/16. oldal

Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

Ri [m2K/W] a külsı szerkezet belsı oldali hıátadási ellenállása (a szerkezetet önállóan

alkalmazva ezzel kellene számolni);
Re [m2K/W] a belsı szerkezet külsı oldali hıátadási ellenállása (a szerkezetet önállóan
alkalmazva ezzel kellene számolni);
Rlégrés [m2K/W] a két nyílászáró által közbezárt légrés hıátbocsátási ellenállása.
A korrekt eredmény érdekében pontos geometriai adatfelvétel szükséges.
Hasonlóan fontos a mőszaki jellemzık jó felvétele. Ehhez a szakirodalom ad segítséget.
Üveg térhatárolók esetében az opak felületekétıl eltérı hıátadási tényezıkkel kell számolni:
− belsı felületre hi = 7,7 [W/m2K], ebbıl Ri = 0,13 [m2K/W],
− külsı felületre he = 25 [W/m2K], ebbıl Re = 0,04 [m2K/W].
Az üveg hıvezetési tényezıje: 1 [W/mK].
A nyílászáró fa keretére λ = 0,19 [W/mK].
Az üvegbeépítés hıhíd, ezt fejezi ki az (lÜ·ΨÜ) szorzat. E vonalmenti hıhídra az alábbi
értékek vehetık számításba:
− egyrétegő üvegnél ΨÜ = 0,125 [W/mK],
− hıszigetelı üvegre Al. távtartó esetén ΨÜ = 0,115 [W/mK].
Két szerkezet összeépítésével az általuk közbezárt légrést is figyelembe kell venni,
Rlégrés = 0,18 [m2K/W] 150 mm-es légrés esetén,
0,1 low-e üveg esetén, Rlégrés = 0,376 [m2K/W].
A (2) összefüggést alkalmazva a kétrétegő ablakra Unyz megállapítható.
(Tájékoztatásul: az Új Épületenergetikai Szabályozás kapcsolt gerébtokos faablakokra Unyz =
2,05-2,35 [W/m2K] hıátbocsátási tényezıt ad meg. Ehhez viszonyítva ellenırizhetı, hogy a
kiszámított érték a várakozásnak megfelel-e.)
Az ablakok társított szerkezeteinek hatását a sugárzásos nyereség számításánál kell figyelem-
be venni.
Akusztikai teljesítmények
A homlokzatot terhelı külsı zajforrások közül általában a közlekedésbıl származó a kritikus.
Ráadásul távlatilag a forgalom, s így a zajterhelés növekedésére kell számítani. Az
állapotfelmérés egyik kiinduló adata a homlokzatot terhelı mértékadó egyenértékő „A”
hangnyomásszint nappali és éjszakai LAeqM értéke, a másik adat a mérés idıpontjában a belsı
térben észlelt zaj: LAeq (dB). Az „A” hangnyomásszintben megadott külsı és belsı
hangnyomásszint-különbségek ismeretében kiválaszthatók a hangvédelem szempontjából
kritikus terek. A meglévı ablakok akusztikai vizsgálata alapján megadható helyszíni súlyozott
léghanggátlási számuk értéke, ez a felújítás tervezésénél az egyik kiinduló adat. A másik az
adott viszonyokra megfogalmazott követelményérték.

Értéknövelő felújítási megoldások és az elérhető teljesítményjavulás

Az ablakszerkezetek felújításának problémája két csomópont körül sőrősödik:
− a felújításra váró szerkezetek állapotának meghatározása,
− a rendelkezésre álló mőszaki megoldások közül való választás.

Dr.Széll Mária PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/17. oldal

Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

Az elmúlt években az építıanyag piacon számos új anyag és szerkezet jelent meg

kifejezetten rekonstrukciós feladatok megoldására. Az ezek közül való választást nem
lehet pusztán a józan mérlegelésre bízni, ezért van szükség objektív tervezési
módszerre, mely rendelkezésre áll.
A felújításkor szóba jövı beavatkozások értékelése az általuk elérhetı teljesítmény-javulás
eredményezte üzemköltség-megtakarítás és a bekerülési költség hányadosaként számított
hatékonyság alapján lehetséges. A hatékonyságuk alapján sorba állított rekonstrukciós
megoldások közüli választást az építészeti megfontolások és az építtetı anyagi lehetıségei
befolyásolják.
A nyílászárók felújítása során szóba jövı változatok:
„A„ típus: tok-szárny és tok-fal csatlakozás tömítése a filtráció mérséklésére;
„B” típus: plusz üvegréteg beépítése a transzmissziós hıveszteség csökkentésére;
„C” típus: felújítási ablak beépítése a régi tokot vaktokként megtartva;
„D” típus: szerkezetcsere, új ablak beépítése;
„E” típus: árnyékolók beépítése a téli éjszakai sugárzásos hıveszteség leszorítására.

A beavatkozásokkal elérhetı teljesítmény-változások

Filtrációt mérséklı, “A” típusú beavatkozások
Az “A” jelő beavatkozások az eredeti teljesítmény helyreálltását, illetve kismértékő növelését
célozzák. Eszközei: a tok és szárny csatlakozási élének tömítése, illetve a tok és fal
csatlakozásának, a beépítési élnek tömítése. A beavatkozás járulékos teendıkkel is kiegészül:
• A1: illesztés, vasalat-állítás, javítás; az üvegezés tapaszágyának felújítása; a tok-
falcsatlakozás tömítése, a tok-szárnycsatlakozás tömítése, felület felújítása;
• A2: A1 + ablakrész csere;
• A3: A1 + újraüvegezés;
• A4: A2 + újraüvegezés.
Az eltérı változatok értékelése a BME Építıipari Laboratóriumában végzett vizsgálatok
alapján történt.
Az ablakok beépítésének tömítésével elérhetı légzárás:
− A kávás beépítés rugalmas lég- és vízzáró anyagokkal tömített csatlakozási hézagára (∆p =
10 Pa nyomáskülönbség esetén) a légáteresztési tényezı: aT = 1,3 [ m3/m,h].
− Falvéges változatnál rugalmas támasztóprofilra külsı és belsı síkon felhordott rugalmas
lég- és vízzáró kitt-tömítés javasolható, ekkor a légáteresztés: aT = 2,2 [m3/m,h] értékkel
vehetı figyelembe.
A tok-szárnycsatlakozás tömítésével elérhetı légzárás:
− A legkedvezıbbek a helyszínen kigumisodó kittek, mert ezek tömítési tartománya és
élettartama a legnagyobb, és nem fejtenek ki feszítıerıt a hézagban, ∆p = 10 Pa
nyomáskülönbség esetén as = 1,14 (m3/m,h).
− A SCHLEGEL típusú tömítések kedvezıbb légzárásából - as = 0,61 (m3/m,h) - adódó
nagyobb hatékonysága megítélésénél a szőkebb tömítési tartomány és a jelentıs feszítı
erı hátrányt jelent.

Dr.Széll Mária PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/18. oldal

Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

Filtrációs és transzmissziós hıátbocsátási tényezıt mérséklı, "A+E" típusú beavatkozások

Az ablakra, mint szerkezetre valójában a transzmissziós hıátbocsátási tényezı (ktr) és a
naptényezı (N) jellemzı. Mindkét jellemzı kedvezıen befolyásolható árnyékoló szerkezetek
felszerelésével, melyek a főtési periódusban, éjszakai zárt állapotban, csökkentik a
hıveszteséget. Az általuk elérhetı transzmissziós hıátbocsátási tényezı-csökkenés:
• El - redıny és E2 - zsalutábla a külsı síkon: 35%,
• E3 - reluxa a két üvegréteg között: 30 %,
• E4 - textilredıny és E5 - sötétítı-függöny a belsı oldalon: 25%.
Tömítési és plusz üvegréteget beépítı változatok, "A+B" típusú beavatkozások
A beavatkozások célja ez esetben hasonló, mint az "A+E" –nél:
• B1: helyszíni hıszigetelı üveg kialakítása,
• B2: egyrétegő üveg cseréje hıszigetelı üvegre,
• B3: keretes hıszigetelı üvegpanel beépítése egyrétegő üveg helyére,
• B4: vendégszárny ráépítése a belsı szárnykeretre.
Az elérhetı transzmissziós hıátbocsátási tényezı-csökkenés
• palló- és kapcsolt tokos ablakoknál 30 %,
• egyesítettszárnyú ablakoknál 27 %.
Felújítási ablak beépítése, "C" típusú beavatkozás
A meglévı ablakok értéknövelı rekonstrukciójára szolgálnak az ún. felújítási ablakok. Ezek
lényege az, hogy a bennmaradó tokot vaktokként felhasználva építik be a speciális, keskeny
tokprofilú, új Al. vagy PVC keretes ablakot. A beépítésnél az a cél, hogy a bevilágító felület
lehetıleg csak minimális mértékben csökkenjen.
A felújítási ablakok teljesítménye: knévlC = 3 (W/m2K).
A megoldás elınye a száraz, szerelı jellegő beépítés, mely lakott lakásban is elvégezhetı.
Szerkezetcsere, "D" típusú beavatkozások
Amennyiben az állapotfelmérés során kitőnik, hogy a szerkezet gomba- illetve rovarfertızött
és korhadt, teljes cserére, új nyílászáró beépítésére van szükség. A nyílászárók cseréjét
célszerő homlokzat-felújítással összekötni. A régi ablakokat belülrıl keretezı bélések,
borítások, mellvédburkolatok megóvása, megtartása esetenként indokolt lehet. Ilyenkor
minimális csatlakozási hézag tartására kell törekedni. Az új szerkezetek beépítésére a "C"
típusúaknál elmondottak értelemszerően érvényesek. A "D" beavatkozás változatai:
• Dl: az eredetivel azonos, de korszerő, tömített tok-szárnycsatlakozású szerkezet beépítése,
• D2: korszerő faablak beépítése,
• D3: korszerő PVC ablak beépítése.
A gyártmányok hıátbocsátási tényezıit és fajlagos légáteresztési adatait a gyártók katalógusai
tartalmazzák.

Dr.Széll Mária PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/19. oldal

Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

Összefoglalás
Energetikai teljesítmények változása
Az elmúlt évek építéshelyi és laboratóriumi méréseinek tanulsága az volt, hogy az elöregedett
szerkezetek teljesítménye a legpesszimistább várakozásoktól is elmarad. A húsz-harminc
évesnél öregebb szerkezetek esetén oly nagy az elhasználódás, a "kopás", hogy még eredeti
teljesítményük is csak járulékos intézkedésekkel (pl. tömítésekkel) érhetı el.
Az értéknövelı felújítás eredményessége erısen függ az alapszerkezet állapotától. Ugyanaz a
beavatkozás a rosszabb állapotú szerkezeteknél hatékonyabbnak bizonyulhat, mint a
jobbaknál.
Az egyes felújítási módok megítélésekor, az elérendı teljesítményt rögzítve, az
összehasonlítás alapja az eredeti teljesítménytıl való eltérés mértéke. A "végeredmény"
rögzítése az ún. felújítási, illetve új szerkezetek esetén viszonylag könnyen megtehetı, hiszen
a gyártmányok teljesítményét a gyártó szavatolja. Megfelelı kivitel esetén a beépítési él is
"hozza" a számításához felvett légáteresztési értéket.
Látható, hogy csaknem valamennyi beavatkozás több változatot tartalmaz. A "B" beavatkozás
önállóan nem, hanem csak az "A"-ra ráépülve értelmes. Az "E", mint kiegészítı intézkedés
elvileg ugyan valamennyi alapváltozathoz csatlakozhat, de jelentısége elsısorban az "A”-val
való kombinációjának van, ezért ezt vizsgáljuk.
A szerkezet-felújítás vizsgált kombinációi és az elérhetı teljesítmény-változások becsült
értékei:
Beavatkozás élettartam szerkezet teljesítmény
típusa (év) típusa változás
∆k (W/m2K)
A 10 PT/KGT 1,10 - 1,00
ESZ 0,60
A+B 10 KGT 2,00 - 1,90
ESZ 1,30
A+E 10 KGT 2.00 - 1,60
ESZ 1,40
C 30 KGT 2,50 - 1,20
ESZ 0,80
D 50 KGT 3,10 - 1,80
ESZ 1,40
Akusztikai teljesítmények változása
A hıtechnikai teljesítmények javítása mellett gyakran szükség van a léghanggátlás növelésére
is. A szabvány megadja a helyiségekre nappal és éjszaka megengedett egyenértékő „A”
hangnyomásszinteket. Ezek az értékek magukban foglalják az épületen belüli – gépészeti,
technológiai – zajokat is. A szabványos követelményértékeket alapul véve – feltételezve,
hogy a belsı gépészeti berendezésekbıl származó zaj a határértéknél 10 dB-lel kisebb – a
vizsgált terekre az elérendı zajcsökkentés (hangnyomásszint-különbség) meghatározható. A

Dr.Széll Mária PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/20. oldal

Épületek rekonstrukciós tervezése – MSc BMEEOMEMAT3 Transzparens szerkezetek

felújítás akusztikai tervezésének alapja a kritikus terhelı egyenértékő „A” hangnyomásszint

értéke. A szabvány elıírásai szerint a terhelı zaj és a megengedett mértékadó „A” hangnyo-
másszint esetén a homlokzati szerkezet súlyozott helyszíni léghangszigetelése kiszámítható. A
rendelkezésre álló választékból a követelményeknek megfelelı hangtechnikai teljesítményő
szerkezetet kell választani. A szerkezet beépítésének a szerkezettel egyenértékőnek kell
lennie.
A fentiekbıl látható, hogy a meglévı szerkezetek akusztikai teljesítménye és a felújítással
elérhetı teljesítményjavulás a konkrét helyhez és épülethez kötött. Elöregedett szerkezeteknél,
a nagymértékben megnyílt hézagok miatt az elıre láthatóknál lényegesen rosszabb értékek is
elıfordulhatnak. A hézagtömítések, a fokozott légzárású, új (elsısorban is kétrétegő)
szerkezetek jó minıségő beépítése egyidejőleg eredményez hıtechnikai és akusztikai
teljesítmény-növekedést.
Energia-megtakarítások
Az 1970-es években tetıtéri beépítéssel épült családi ház ablakcseréjét számolva az alábbi
eredmények adódtak.
Kiinduló feltételek, ablakméret: 1230 x 1480 mm; összes felület: 52 m2, típus, az 1970-es
évek fa ablaka, Uw ca. 3,0 W/m2K. A főtıanyag olaj, ára: 75 Ct/liter.
Az ablakokat az EnEV 1.1.2009 szabvány szerinti teljesítményőre cserélve (Ug = 1,0 W/m2K,
Uf = 0,91 W/m2K, Uw = 1,1 W/m2K), a megtakarítás évente 1136 liter főtıolaj, 852 Euro.
CO2-kibocsátás csökkenése 3.067 kg.
Az ablakokat a passzívház elıírása szerinti teljesítményőre cserélve (Ug = 0,5 W/m2K, Uf =
0,91 W/m2K, Uw = 0,73 W/m2K), a megtakarítás évente 1341 liter főtıolaj, 1006 Euro. A
CO2-kibocsátás csökkenése 3621 kg.
A felújításra váró szerkezetek becsült mennyiségi adatai és az egyes felújítási változatokra
megadott várható teljesítmény-változások figyelembe vételével az elérhetı megtakarítások
számszerősíthetık. A lakóépületek nyílászáróinak felületén a felújítások hatására bekövetkezı
veszteség-csökkenés országosan 16,2 PJ/év-re tehetı. A vizsgálódást kiterjesztve a
középületekre is, a megtakarítás megközelíti a 22,7 PJ/év értéket.
A problémával tehát érdemes és kell foglalkozni.

Irodalom:
1. Ch. Schittich, G. Staib, D. Balkow, M. Schuler, W. Sobek: Glasbau Atlas (Birkhäuser
Verlag, Basel, Boston, Berlin, 1998. ISBN 3-7643-5944-7)
2. J. Gänßmantel, G. Geburtig, F. Eßmann: EnEV und Bauen im Bestand (HUSS-
MEDIEN GmbH, Verlag Bauwesen, Berlin, 2006. ISBN 3-345-00873-4)
3. Épületfizika Kézikönyv, szerkesztı: Dr. Fekete Iván (Mőszaki Könyvkiadó, Budapest,
1985. ISBN 963 10 6428 X)
4. Az Új Épületenergetikai Szabályozás, szerkesztı: Dr. Zöld András (BAUSOFT Kft.
Pécsvárad, 2006. ISBN 9632291786)
5. Dr. Kovács Zsolt: Termékek Mőszaki tervezése, Ajtók, ablakok épületfizikai jellemzıi
(internet)

Dr.Széll Mária PhD, BME Magasépítési Tanszék 21/21. oldal