Oinarrizko Zirkuituak

You might also like

Download as pdf or txt
Download as pdf or txt
You are on page 1of 10

KORRONTE ZUZENEKO

OINARRIZKO ZIRKUITUAK

Georg Simon Ohm (1787-1854) 28


SERIE-KONEXIOA

• Nola egiten da? Bi elementuren artean konexio


bakarra badago eta konexio horretan beste
elementurik konektatuta ez badago, “serie-konexioa”
da.
• Adibidea:
VM • Ezaugarriak:
Motorra

M Lanpara
– Korrontea berdina da:
IM = IL = IB = IG
IM
VG G VL – VT = Σ Vi
IG IL
IB VG = VM + VL + VB
– PT = Σ Pi
Sorgailua PG = PM + PL + PB
Berogailua 29
VB
ERRESISTENTZIEN ELKARKETA SERIEAN

V1
• Ohm-en legea aplikatuz:
R1 V = V 1 + V2 + V 3
+ I V = I·R1 + I·R2 + I·R3 =
V G I I R2 V2
_ = I·(R1 + R2 + R3)
I
R3

V3
• Bestalde:

+ I V = I·RS
V G I I RS
_ Azken bi hauek konparatuz:
I
RS = R1 + R2 + R3 + …..
30
ADIBIDEA

Adibidea: 5 , 4  eta 3  -eko erresistentziak seriean konektatzen


dira 24 V-eko sorgailu bati, zein izango da erresistentzia baliokidea,
zirkuituko intentsitatea, bertako tentsioak eta xurgatutako potentziak.
V1
RS = Σ Ri = 5 + 4 + 3 = 12 
5Ω V 24
+ I
I = = = 2A
R 12
G I V2
4Ω

I
24 V _ I
V1 = I·R1 = 2·5 = 10 V
3Ω
V2 = I·R2 = 2·4 = 8 V
V3 V3 = I·R3 = 2·3 = 6 V

+ I P1 = I2·R1 = 22·5 = 20 w
G I I RS P2 = I2·R2 = 22·4 = 16 w
24 V _
I P3 = I2·R3 = 22·3 = 12 w 31
PARALELO-KONEXIOA

• Nola egiten da? Elementuen bi muturrak elkarri


konektatuta badaude, “paralelo konexioa” da.
• Adibidea:
• Ezaugarriak:
IG
– Tentsioa berdina da elementu
guztietan:
+ IM IL IB
VG = VM = VL = VB
VG G M – IT = IG = Σ Ii
_ IG = IM + IL + IB
– PT = Σ Pi
Sorgailua Motorra Lanpara Berogailua PG = P M + P L + P B

32
ERRESISTENTZIEN ELKARKETA PARALELOAN

IT • Ohm-en legea aplikatuz:


V
I1 =
+ R1 V V
I1 I2 I3 I2 = I3 =
V G R1 R2 R3
R2 R3
IT
_ 1 1 1 
IT = Σ Ii I T = V ⋅  + + 
 R1 R2 R3 

• Bestalde:
V  1 
IT = = V ⋅  
+ IT RP  RP 
V G IT IT R P Azken bi hauek konparatuz:
_
IT 1 1 1 1 1 
=  + + + .... + 
RP  R1 R2 R3 Rn  33
ADIBIDEA

• Adibidea: 6 eta 12 -etako erresistentziak paraleloan konektatzen


dira, 12 V-eko tentsio bati, kalkulatu erresistentzia baliokidea,
xurgatutako intentsitateak eta potentziak.
I1
1 1 1  1  1 1
6Ω =  +  =  + 
RP  R1 R2  RP  12 6 
I2
12 Ω 1  1 1  1+ 2 3 RP =
12
= 4Ω
IT = +  = =
RP  12 6  12 12 3
_
+

G V 12 V 12
12 V IT = = =3A I1 = = =2A
RP 4 R1 6
RP
V 12 P1 = I12 ⋅ R1 = 2 2 ⋅ 6 = 24 w
I2 = = =1A
IT R2 12
_ P2 = I 22 ⋅ R2 = 12 ⋅12 = 12 w PT = I T2 ⋅ RP = 32 ⋅ 4 = 36 w
+

G 34
12 V
PARALELO-KONEXIOAREN ZENBAIT ONDORIO

3) Paraleloan “n” erresistentzia berdin badaude:

Ri
Ri Ri Ri Ri Ri RP =
n

4) Erresistentzia bat hari batekin (R = 0) paraleloan konektatuta


badago, bien erresistentzia baliokidea “0” da.
R=0

A B A B
R1

R ⋅ R1 0 ⋅ R1 0
RP = RP = = = 0
R + R1 0 + R1 R1 35
ERRESISTENTZIEN ELKARKETA NAHASIAN

• Serie eta paralelo konexioak dituen elkarketa bat


da.

• Zirkuitu hauek ebazteko garaian, serie eta


paraleloan ikusitako arauak kontutan hartuko
dira.
R1 R2
• Adibidea:
R3 R4

R5
36
ADIBIDEA

• Adibidea: Ondorengo zirkuitu nahasian, kalkulatu: Erresistentzia


baliokidea. Erresistentzia bakoitzetik iragaten den intentsitatea
eta bertan dauden tentsioak. VAB tentsioa. 22 -eko
erresistentziak xurgatzen duen potentzia.

I1 Balioak:
B
R1
R1 = 18 Ω
_
I3 R2 = 22 Ω
R2 R 15 V
G
3 R3 = 20 Ω
I2 +
R4 = 8 Ω
R4
A IG
I4
37

You might also like