45.

A forradalom okai és céljai, a kormánypolitika változásai, a

szabadságharc és keverése, a megtorlás, a forradalom nemzetközi háttere
1. A forradalom előzményei és okai, a kormánypolitika változásai
 Sztálin halála után Hruscsov elhozta az enyhülést Magyarországra is
 Szovjet nyomásra Rákosi helyett Nagy Imre lett a miniszterelnök (1953-1955), de Rákosi
maradt a pártfőtitkár
 Nagy Imre a diktatúra demokratizálásával és a tervgazdálkodás ésszerűségével próbálkozott
 Felülvizsgálta a koncepciós pereket, több elítéltet szabadon engedett (Kádár Jánost is)
 Nehézipar visszafogása a fogyasztási cikkek gyártásának javára
 Kuláklisták megszűntetése (a parasztság vagyonát jegyezte fel), erőszakos kollektivizálás
leállítása-> termelőszövetkezetek felbomlása
 Rákosi végül elérte a gyanakvó szovjeteknél Nagy Imre leváltását, de nem kapta vissza a
miniszterelnöki pozíciót
 SZKP XX. pártkongresszusa ismét meggyengítette Rákosi pozícióját
 Szovjet nyomásra Gerő Ernő lett az MDP új pártfőtitkára-> Rákosi bukása
 A forradalom kitörésével párhuzamosan három esemény előzte meg
 MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) megalapítása Szegeden
 Hruscsov kibékül Titoval-> Rajk László újratemetése és koncepciós perének felülvizsgálata
 1956: Lengyel munkásfelkelés-> leverték-> Gomulka a lenygel kommunisták vezetője->
enyhíteni akart a diktatúrán-> szovjet beavatkozás veszélyének fennállása-> szolidaritás
2. A forradalom célja, a kormánypolitika további változása
 1956. október 23: a forradalom kitörése (az egyetemisták előbb betiltott majd engedélyezett
tüntetéssel kezdődött )-> 16 pont!
 Követelték a közvetlen demokrácia helyreállítását: többpártrendszer, szabadválasztások,
koncepciós perek felülvizsgálata, Nagy Imre kinevezése miniszterelnöknek
 Szovjet csapatok kivonulása, és a nemzeti jelképek (címer, ünnepnapok) visszaállítása
 A tüntetők a Petőfi majd a Bem szobornál olvasták fel követeléseiket-> lyukas zászló
 Délután a munkából hazatérő emberekkel tovább duzzadt a tömeg-> Parlament-> Nagy Imre
megszólalását követelték-> csalódás (nyugalomra szólította fel, „Elvtársak!”)
 Kettévált a tömeg-> Rádió követelések beolvasása és a Sztálin szobor ledöntése)
 Első fegyveres összecsapás: a Rádió épületénél az ÁVH-sokkal-> szovjet tankok vonulnak be a
városba-> forradalomból szabadságharc
 1956. október 24: Nagy Imre miniszterelnök (kedélyek csillapítása, nem azonosult a forradalommal)
 1956. október 25: Kossuth téri sortűz
 1956. október 26: Mosonmagyaróvári sortűz
 Fegyveres felkelő központok a város jól védhető pontjai (Széna tér, Corvin-köz, Baross tér)
 A felkelők zöme munkás és fiatalok voltak (pesti srácok)
 Fegyvereik: szedetett-vedett puskákkal és Molotov-koktélokkal harcoltak
 Országok sztrájk-> forradalmi bizottságok és munkástanácsok alakulása
 1956. október 28: a forradalom átmeneti győzelme (Nagy Imre átértékelte politikáját, elfogadta
és magáévá tette a forradalom követeléseit-> rádióbeszéd)
 3. A szabadságharc leverése és a megtorlás
 Nagy Imre rádió beszéde után megkezdte a demokrácia és a nemzeti függetlenség helyreállítását
 ÁVH feloszlatása, fegyverszünet a felkelőknek (véget vetett a harcoknak)
 Maléter Pál: honvédelmi miniszter
 Pongrátz Gergely: Corvin-köz parancsnoka
 MDP feloszlatása-> helyére (MSZMP) Magyar Szocialista Munkáspárt-> Kádár lett a párt főtitkár
 Diktatúra által felszámolt pártok újra szerveződése-> Nagy Imre koalíciót alakított a
kisgazdákkal, szociáldemokratákkal és a parasztpártiakkal
 Politikai elítéltek szabadon engedése: Mindszenty József érseket
 Magyarország kilépett a Varsói Szerződésből-> tárgyalások a szovjet csapatok kivonásáról->
ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén szerepelt a magyar kérdés-> szovjet vétó
 A szovjetvezetés egyre nagyobb aggodalommal figyelte az eseményeket-> félelem újabb forradalmaktól
 A szuezi válság elterelte a nemzetközi figyelmet-> az USA a Szovjetunió együttműködésének
megnyerésének érdekében nem tekintette szövetségesének Magyarországot
 Dwight D. Eisenhower elnök külügyminisztere, Dulles javaslatára több fórumon is kijelentette,
hogy az esetlegesen felszabaduló Magyarországot nem tekinti potenciális szövetségesének
(nem lehet NATO-tag), ezzel próbálva megnyugtatni a szovjeteket, és segíteni Magyarországot a
semleges státusz elérésében
 A beavatkozás látszólagos törvényessége: Kádár Nagy Imrét elárulva ellenforradalommá
nyilvánította az eseményeket és behívta a szovjeteket
 1956. november 4: a szovjet támadás megkezdése
 Nagy Imre jugoszláv nagykövetségre menekül-> innen Romániába hurcolják
 A forradalmi kormány bukása és a felkelők vereség után is folytatódott az ellenállás-> az újra
kiépülő szovjet hatalom torolta meg-> Salgótarjáni sortűz
 Az értelmiségieket és a munkástanácsok ellenállását vezetőik letartóztatásával törték meg
 Kb. 200000 ember menekült nyugatra
 Szabó János („Szabó bácsi”)-Széna tér parancsnokát kivégezték
 Az események idején még kiskorú Mansfeld Péter kivégzése
 1958: Nagy Imre és társai és Maléter Pál kivégzése

Évszámok Személyek Fogalmak Helyszínek

1953-1955: Nagy Imre első miniszterelnöksége Gerő Ernő Kuláklisták Corvin-köz
1956: Lengyel munkásfelkelés Gomulka MEFESZ (Magyar Salgótarján
Egyetemi és Főiskolai Egyesületek
Szövetsége)
1956. október 24: Nagy Imre miniszterelnök Pongrátz Gergely pesti srácok Mosonmagyaróvár
1956. október 25: Kossuth téri sortűz Szabó János Molotov-koktél Széna-tér
1956. október 26: Mosonmagyaróvári sortűz Maléter Pál forradalmi bizottságok
és munkástanácsok
1956. október 28: a forradalom átmeneti győzelme Kádár János (MSZMP) Magyar
Szocialista Munkáspárt
1956. november 4: a szovjet támadás megkezdéseMansfeld Péter
1958: Nagy Imre és társai és Maléter Pál kivégzése
Dulles
1956. október 23: a forradalom kitörése Mindszenty József