Bede Anna tartozása – elemzés

Mikszáth Kálmán 1882-ben írt A jó palócok elbeszéléskötetének egyik novellája.

Rövid prózai mű rövid idő alatt játszódik, kevés szereplővel és helyszínen, egy szálon
fut a cselekmény csattanóval a végén.
A novella Bede Erzsiről szól, aki a bírák elé megy egy végzéssel. Testvérének
orgazdaságért kiszabott fél éves büntetését kellene leülnie. Bírák először jóváhagyják a
büntetést és el akarják vitetni a lányt. Ekkor mondja el, hogy ő nem Anna, hanem a
testvére. Anna halála miatt ő jött helyette. Miután kiderült a félreértés a bíró
megsajnálja a szép, fiatal lányt. Elhiteti vele, hogy csak rossz helyre küldték ki a
végzést és elengedik a lányt.
A cím megtévesztő, mert nem a címben megjelölt Anna a főhős, hanem a halott lány
testvére Erzsi. Anna nem is jelenik meg a történetben, csak említés esik róla. Előre utal
a cím a témára. Tartozás szó megtévesztő, mert egyből pénzre gondolunk. Pedig ez
egy büntetés, amit Anna halála miatt nem tud letölteni, ezért válik Erzsi számára
tartozássá.
A történet helyszíne a bíróság tárgyalóterme. Realista jellemző, ahogy részletesen
leírja Mikszáth a termet. Bírák elhelyezkedését a teremben. Megtudjuk milyen az
időjárás („Odakint tél van, jégvirág van az ablakon”), pedig a cselekmény a négy fal
között zajlik. A köd utal a külső környezetre, de a belső lelkiállapotra is.
Két szereplő van a középpontban. A bíróság elnöke és az elítéltnek hitt lány Bede
Erzsi. Erzsi szép, őszinte, becsületes lány, akit anyja küldött el, hogy letöltse testvére
helyett a büntetést. A bírák naivnak és butának tartják. Bíró a mű elején közömbös,
mogorva, de a végére megenyhül a lánnyal szemben, és kedves lesz hozzá.
Elbeszélő kívülről látja az eseményeket. E/3-ban meséli a jelenben történteket és a
múlt csak az Annával kapcsolatos eseményekben jelenik meg.
A novella stílusára a kettőség jellemző. Romantikus a parasztok világának
romlatlansága, erkölcsi tisztaság bemutatásával, de realista az aprólékos leírások,
motívumok és balladai homály miatt.
Ez a mű jó példa Mikszáth hangulatkeltő és jellemábrázoló módszerének. Visszatérő a
virág motívum a műben. Jégvirág van az ablakon a tárgyalóteremben, Erzsi virágos
ködmönt visel, arca fehér liliomhoz hasonlít. A virág az ártatlanságra utaló szimbólum.
Feszültségkeltés eszközeként használta az író. Jelentése feszültséget kelt az olvasóban,
hogy egy ártatlant fognak elítélni. A „törvény, törvény” ismétlés érzékelteti, hogy a
becsület nagyon fontos volt a parasztoknak. Amit a törvény kimond, annak úgy kell
lennie. A bűn átvállalása a halott nyugalmáért ősi babona. Vallásoságukból adódóan
küldi Erzsit az anyja a bíróságra. Önfeláldozás a lelki nyugalmukért. Bűn, bűnhődés
motívum. Ha van bűn, valakinek meg kell bűnhődni érte.
A mű üzenete számomra, hogy a becsület, az igazmondás mindennél fontosabb.