ÉRTÉKTEREMTÉS, STRATÉGIA

ÜZLETI MODELL

2. ELŐADÁS

2024. 02. 19.

ÉRTÉK, ÉRTÉKTEREMTÉS
ÉRTÉK

• Kulturális-és morális értékek, amelyek kifejezik, hogy az adott

társadalomban élők mit tartanak fontosnak.

• Hozzáadott érték, amely a gazdálkodás eredményeként jön létre.

ÉRTÉK,ÉRTÉKTEREMTÉS
Friedmann-i axióma (1970): a vállalat kizárólagos
erkölcsi felelőssége a tulajdonosok számára
végzett profittermelés.

Friedman szerint az üzletember kizárólagos

felelőssége a profit termelése és a tulajdonosok
pénzügyi elvárásainak teljesítése, aki aztán
pénzéből siker esetén önként adhat olyanoknak,
akiknek vágyai és szakértelme a társadalom
világának jobbítását célozza.

• A társadalmi szerepvállalást sokáig önkéntes, illetve a kormányzás által

meghagyott szabályok szerint folytatott tevékenységként értelmezték.
• Gondolkodásában a társadalmi felelősségvállalás teljesen elkülönült a vállalat
alapvető feladatától, az üzleti tevékenységtől és a profittermeléstől.
PÉLDA
Body Shop
ÉRTÉK, ÉRTÉKTEREMTÉS
Mi az értékalapú vállalat?
• Rappaport (1986) amerikai üzleti kutató: a tulajdonosi értékmaximalizáció, azaz a
tőkeköltséget meghaladó hozam kitermelése.
• 1990-es évek: A tulajdonosi érték nem jöhet létre a fogyasztói érték nélkül.
• Peter Drucker (1974): a nyereség nem lehet a vállalat célja, a menedzseri
döntéshozatal mércéje, hanem egy ellenőrző pont, hogy sikerült-e vevőket
találni, s őket megtartani.
• JACK WELCH (2009): A tulajdonosi érték eredmény, nem pedig stratégia…a
legfontosabb érintettek a munkavállalók, a fogyasztók és a termékek. A
tulajdonosi érték a munkavállalók és a menedzsment együttes erőfeszítésének
eredménye.
ÉRTÉK, ÉRTÉKTEREMTÉS
Az IIRC (International Integrated Reporting Council) (2013): „Az érték a szervezet
üzleti modellje által keletkezik. Az üzleti modell a tőkejavakból származó inputokat
alakítja át az üzleti tevékenységeken és interakciókon keresztül kibocsátásokká és
kimenetekké (outputs and outcomes), amelyek aztán rövid-, közép- és hosszú távon
értéket hoznak létre vagy értéket pusztítanak el a szervezet, a szervezet érintettjei, a
társadalom és a természeti környezet számára.”
 ÉRTÉK, ÉRTÉKTEREMTÉS
Tőkék: olyan „tárolókra”
.
hasonlítanak, amelyek a tőkék
kombinációja, átalakítása és
hasznosítása során az elraktározott
értéket kiengedik magukból:
• Pénzügyi (fin. források)
• Előállított/gyártott (pl.
berendezések, szerszámok)
• Szellemi (pl. szabadalmak,
vállalati kultúra, márka, imázs)
• Emberi (pl. egyéni, csoport
kompetenciák, etikai értékek)
• Társadalmi kapcsolati (érintetti
kapcsolatok)
• Természeti környezet
(természeti javak) Az üzleti modell folyamatábrája, IIRC
 ÉRTÉK, ÉRTÉKTEREMTÉS
Inputok:
.
Alapanyagok, közjavak,
munkavállalók, pénzügyi tőke,
Kutatási ötletek, beszállítókkal
és más külső érintettekkel
kialakított kapcsolat.

Lehetnek:
Belsők és külsők
Közvetlenek (pl. munkaerő,
alapanyag, készpénz, stb.)
vagy közvetettek (pl.
szabályozási előírások,
szállítási infrastuktúra, a
munkaerő képzettsége, stb.)
Az üzleti modell folyamatábrája, IIRC
ÉRTÉK, ÉRTÉKTEREMTÉS
.
Teljesítmény (output): „a
szervezet által előállított
leglényegesebb termékek és
szolgáltatások, valamint az
előállítás során keletkező
hulladékok és egyéb
melléktermékek, amelyek
értéket hoznak létre vagy azt
csökkentik.” (IIRC, 2013, p. 10.)

Az üzleti modell folyamatábrája, IIRC

ÉRTÉK, ÉRTÉKTEREMTÉS
Kimenet
. (outcome): „az üzleti
tevékenységek és a
teljesítmények eredményeként a
tőkejavakra vonatkozó belső és
külső következmények.”
• Megnövekedett értékesítési
adatok, nyereség, piaci
részesedés
megnövekedése, reputáció
növekedése, fogyasztói
elégedettség, stb.

Hatás (impact): a szándékolt

és kifejezetten az adott
beavatkozásnak betudható
kimenet. Az üzleti modell folyamatábrája, IIRC
ÉRTÉK, ÉRTÉKTEREMTÉS
.
Hatás (impact): a szándékolt
és kifejezetten az adott
beavatkozásnak betudható
kimenet.
Minden cselekvésnek,
döntésnek hatása van valamely
érintettre.
A hatások egy része kedvez,
míg más része negatív egyes
érintettek számára.
A hatás lehet pénzügyi, fizikai
vagy pszichológiai jellegű is.

Az üzleti modell folyamatábrája, IIRC

 ÉRTÉK, ÉRTÉKTEREMTÉS
.
Hatásmérés:
annak biztosítása, hogy egy
beavatkozás környezeti,
társadalmi, gazdasági hatásai
világossá váljanak, és azokat a
beavatkozás teljes folyamata
során (tervezés-végrehajtás-
ellenőrzés) figyelembe vegyék.

Az üzleti modell folyamatábrája, IIRC

ÉRTÉK, ÉRTÉKTEREMTÉS
.
ÉRTÉK, ÉRTÉKTEREMTÉS Integrált gondolkodás szerepe
.
KÖZÖS ÉRTÉKTEREMTÉS
.
CSV (Creating Shared Value)
Egy vállalat csak akkor lehet hosszú távon sikeres,
ha nemcsak részvényesei és érintettjei, hanem a
társadalom számára is értéket teremt. A CSV
nem program, hanem üzleti megközelítés.
Menedzsmentstratégia, amely mérhető üzleti
értéket teremt az olyan szociális problémák
azonosításával és kezelésével, amelyek
kapcsolódnak a cég tevékenységéhez.
ÉRTÉK, ÉRTÉKTEREMTÉS
.

http://www.social-impact-navigator.org/)
 Körforgásos gazdaság
A körforgásos gazdaság irányába történő elmozdulás az elmúlt
években vált az EU környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának egyik
legfontosabb célkitűzésévé. A lineáris gazdasági modellben –
amely szerint ma még a gazdasági folyamatok többsége működik – a
természeti erőforrásokból, elsődleges nyersanyagokból állítják elő a
termékeket, amelyek a használatot követően hulladékká válnak, és a
bennük lévő anyag és energia örökre elveszik, kikerül a rendszerből,
amivel folyamatosan csökken a rendelkezésünkre álló – nem
megújuló – természeti erőforrások mennyisége.
 Körforgásos gazdaság jelentése
Ezzel szemben a körforgásos
gazdasági modellben minden nem
megújuló anyag zárt körben kering1. A
modellnek nagyon fontos része a
környezetbarát terméktervezés
(ökodizájn), amely során a termékeket
már az életciklusuk további szakaszait
szem előtt tartva úgy tervezik meg, hogy
minél tartósabbak, javíthatók,
újrahasználhatók, illetve hulladékká
válásukat követően hasznosíthatók
legyenek.
 Körforgásos gazdaság jelentése
A körforgásos gazdaságban ideális esetben a
keletkező hulladék közel teljes mennyisége
hasznosul, másodlagos nyersanyagként
visszakerül az ipari termelésbe, és elsődleges
nyersanyagok – akár megújulók, akár nem –
csak akkor kerülnek felhasználásra, ha
másodlagos nyersanyagok nem állnak
rendelkezésre. A körforgásos gazdasági
modell valójában nem újdonság, hanem
egyfajta visszatérés a természet rendjéhez,
hiszen a természetben szinte minden anyag
(kémiai elem) körfolyamatokban vesz részt,
és nincs hulladék: minden folyamat
végterméke egy másik folyamat kiindulási
anyaga.
 TÖBB MINT ÚJRAHASZNOSÍTÁS

eszközei az értéklánc
egészén megjelennek, a
termékek tervezésétől a
gyártási folyamaton
keresztül egészen addig,
hogy a fogyasztók hogyan
használják azokat.
LEHETSÉGES ESZKÖZTÁR
Nyersanyagok visszanyerése (resource recovery). Semmi sem hulladék,
még az sem, ami elsőre annak látszik! – vallja ez a modell. Lényege, hogy
úgy kell megtervezni a gyártást, hogy a folyamat során létrejövő, de a
végtermék szempontjából feleslegnek tekinthető erőforrások (melléktermék,
hulladék, energia-, víz-, gőz-, hőkibocsátás)valamilyen megoldás révén
visszakerüljenek a gyártási folyamatba, vagy átkerüljenek egy másikba.
Pl.: ipari szimbiózis: „ami az egyiknek hulladék, az a másiknak alapanyag”

a keletkező gőz nem elvész, hanem hőként hasznosul.

Termékéletciklus meg hosszabbítása (product life extension). Az igazán

tartós termékek a gyártási folyamatot azért képesek lassítani, mert ritkábban
merül fel az igény a termék megvásárlására. Ha a termék javítható,
szétszedhető, vagy egyszerűen csak nagyon jó minőségű és tartós (mert
egy életre tervezték), akkor azzal már beléptünk a körforgásos gazdaság
világába.
 LEHETSÉGES ESZKÖZTÁR
Megosztásos gazdaság (sharing platform).
LEHETSÉGES ESZKÖZTÁR
LEHETSÉGES ESZKÖZTÁR
LEHETSÉGES ESZKÖZTÁR
LEHETSÉGES ESZKÖZTÁR
Jó gyakorlat
JÓ GYAKORLAT
• A szőlőtörköly a borászatok hulladéka, korábban maximum állati takarmányozásra
használták.
• A szőlőhéjat különválasztása a magtól.
• A szőlőhéj szárítása, őrlése. Melyet sütemények, krémek ízesítésére használhatunk.
• A magok szárítása, préselése Az így nyert hidegen sajtolt olajok rendkívüli
tápértékkel rendelkező, egészséges élelmiszerek vagy kozmetikai olajok, melyeket
sötét üvegekbe palackoznak.
• Az olajsajtolásból képződő:
• a frissen préselt olaj szűrése előtt keletkező üledék az olajiszap, amely gourmet krém
vagy kozmetikai iszap formájában kerül értékesítésre.
• a „száraz maradékából”, a pelletből magliszteket őrölnek, melyek kiváló sütőipari
adalékok, de az állati takarmánygyártók körében is nagy népszerűségnek örvend.
• A mellékterméket, melyet esetleg másképp nem tudnak hasznosítani, leszárítják
takarmánynak, virágföldadaléknak, komposztnak vagy fűtőanyagnak.
• A takarításhoz elsősorban kompresszorral generált levegőt használnak. A törölgetéshez
törlőrongyokat bérelnek egy cégtől, akik a használt rongyból kinyerik az olajat, mellyel a
mosodájukat fűtik.
BCSDH ajánlás
Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért 7 területet emel ki, amire érdemes
koncentrálni, ha fenntarthatóvá kívánjuk tenni a vállalkozásunkat:
• Stratégiai megközelítés: a fenntarthatóság ne egy fellángolás, egy operatív eszme legyen,
hanem egy hosszú távú elköteleződés. A társadalom, a környezet mellett gazdaságilag is
értékteremtőnek kell lenni, vagyis hosszú távon haszon eredményt hozzon.
• Felelős vállalatirányítás: olyan vezetést, vezetőket kell választani, akik eltökéltek a
fenntarthatóság iránt. Nemcsak felsővezetőt, hanem akár középvezetőt is kell választani.
Fontos, hogy ők elszámoltathatóak legyenek. Az eredményesség mellett az is fontos, hogy
milyen társadalmilag hasznos projektek valósultak meg, tehát milyen értéket teremtett a
vállalkozás.
• Etikus működés: a vállalatnak törvényesen kell működni. A törvényes működés lehetővé teszi,
hogy ne kelljen bírságokat, kötbéreket fizetni vagy nagyobb kihágás esetén a bírósági perek is
megspórolhatók. Az etikus működés kifejezetten jót tesz a márkaépítésnek.
• Az alapértékek tisztelete: nemcsak jogszerűen és etikusan kell működni, hanem ezeket kell a
vállalati kultúra részévé kell tenni. A vállalati működés nem veszélyeztetheti az emberi életet,
nem teheti tönkre a környezetet.
BCSDH ajánlás
Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért 7 területet emel ki, amire érdemes
koncentrálni, ha fenntarthatóvá kívánjuk tenni a vállalkozásunkat: (folyt.)

• Környezeti felelősségvállalás: össze kell hangolni a környezeti és gazdasági szempontokat. A

gazdaságosság és eredményesség a környezet rovására nem mehet.
• Partnerség az érintett és érdekelt felekkel: a fenntarthatóság, fenntartható működés
legfontosabb pillére. A stakeholder elemzésnél már írtam az érintettekről. A beszállítókkal,
alvállalkozókkal, vevőkkel is el kell fogadtatni a vállalat stratégiáját, hiszen ők is kapcsolatban
állnak a céggel. Különösen fontos, hogy a tulajdonosi körben legyen egyetértés. Ha ott nem
egységes a cél, és mindenki csak a profitszerzést látja célként, akkor az csakis rövid távú
gondolkodás, nem a hosszú távú fenntartható stratégiát támogatja.
• Átlátható működés: semmi ne legyen a működésben, amibe bele lehetne kötni.
 Fenntarthatósági
stratégia

„Semmilyen szél nem kedvez

annak, aki nem tudja milyen
kikötőbe tart.” (Seneca)
STRATÉGIAI TERVEZÉS
Felépítése:
Vezetői összefoglaló

1. Bevezetés (kiindulási probléma)

2. Helyzetelemzés
3. A célpiac
4. Célok, stratégia
5. Eszközök, módszerek
6. Megvalósítás, végrehajtás
7. Ellenőrzés, visszacsatolás
8. Mellékletek
FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA
„A stratégiának alapvető képességbeli engedmény nélkül meg kell felelnie a

vállalatok jelenlegi és jövőbeli érintettjei elvárásainak.” (Bieker és szerzőtársai,

2002)

„A fenntarthatósági stratégia olyan felelősségteljes vállalati tevékenységekre

helyezi a hangsúlyt, amelyek a fenntarthatóság kérdését a vállalat fejlesztési és
növekedési lehetőségének tekintik, és érvényre juttatják minden tevékenységi
területen.” Kerekes és Kindler (1997)

Az eredményes fenntarthatósági stratégia alapvető feltétele, hogy hogyan

sikerül a gazdasági, a társadalmi és a természeti környezeti érdekek közötti
ellentmondást feloldani és a vállalati érdekeltséget megteremteni. Ehhez
tudatosan olyan stratégiát kell kialakítani, amely explicit módon fejezi ki a
vállalat alappozícióját a fenntartható fejlődés függvényében.
FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA
FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA
BGE
Fenntarthatósági
stratégia (2017-
2020):
Fókuszterületek
FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA
FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA

https://www.telekom.hu/rolunk/fenntarthatosag/fenntarth
atosagi-strategia/vizio
FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA
.
A stratégia megvalósításának útján

• Eszközök, aktivitások
• Akcióterv készítése
• Konkrét lépések és
feladatok megtervezése,
ütemezése
• Felelősök, határidők
megjelölése
Nyomkövetés és mérés

• Jelentések, kimutatások
• Nyomon követés
módszereinek kidolgozása
• Folyamatosan figyeljük a
vállalati eredményeket,
megemlékezve a sikereinkről
is.
• Vonjuk le a tanulságokat, és
ha szükséges, módosítsuk,
finomhangoljuk az előttünk
álló feladatokat.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!