Beszedműveles Könyv ZH Hoz

o s
siri
OSIRIS TANKÖNYVEK
Hernádi Sándor
BESZÉDMŰVELÉS
Tizenegyedik, javított és bővített kiadás
Osiris Kiadó • Budapest, 2003

Változatlan utánnyomás.
Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás,
sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a
kiadó előzetes engedélyéhez van kötve.
A könyv korábbi kiadásait a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozta.
@ Osiris Kiadó, 1996

O Hernádi Sándor, 1996
TARTALOM
A BESZÉDMÚVELÉS HELYE És JELENTŐSÉGE

A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN 9
A BESZÉDMÚVEK SZERKESZTÉSE 11
AZ ANYAGGYŰJTÉS 12
A GYŰJTÖTT ANYAG ELRENDEZÉSE És MECSZERKESZTÉSE 15
A KIDOLGOZÁS 18
Általános stíluskövetelmények 18
Különleges stíluskövetelmények 19
A BESZÉDMŰVEK HANGALAKJA 21
A BESZÉDLÉGZÉS 21
Gazdálkodás a levegővel 23
Egyszerű (be)légzési gyakorlatok 24
Összetett légzési gyakorlatok 24
Szöveges légzési gyakorlatok 25
A HANGINDÍTÄS, A HANGZÁS 33
Gyakorlatok 35
Szöveges gyakorlatok a hangindĺtás köréből 36
Összetett gyakorlatok
6 TARTALOM
feladatok, folyamatos 40
MIKOR BESZÉLÜNK JÓL HALLHATÓAN? 44
Gyakorlatok
47
Összetett feladatok 51
A MAGÁNHANGZÓK KÉPZÉSE 52
52
A magánhangzók képzése
Mély magánhangzók 53
A magánhangzók felsorolása és leírása 54
Magánhangzóink használati arányai 58
Gyakorlatok 58
Szöveges gyakorlatok 59
Összetett feladatok, folyamatos gyakorlatok 65
A MÁSSALHANGZÓK KÉPZÉSE 69
70
Mássalhangzóink képzése
Gyakorlatok 74
Szöveges gyakorlatok 75
EJTÉSHIBÄK - BESZÉDHIBÁK 89
8
Hibák a hangképzésben 9
I. Beszédhibák 9
4
II. A beszédritmus zavarai 9
4
TARTALOM
A HANGKAPCSOLATOK KIEJTÉSE 106

107
Gyakorlatok
Összetettfeladatok, folyamatos gyakorlatok 114
A HANGKÉPZÉSI BÁZIS 120
Gyakorlatok 121
Összctelt feladatok, folyamatos gyakorlatok 127
A MONDAT- És SZÖVEGFONETIKAI ESZKÖZÖK 129
8 TARTALOM
130
Gyakorlatok
[cladfftok,folyamatos 132
Változatos mássalhangzó-állományú szövegek. Sok a nehéz képzésü hang 96
7
HANGSZÍN 135
Gyakorlatok 136
Összetettfeladatok, folyamatos gyakorlatok
143
A hangmagasság, a hangfelwés
Gyakorlatok 145
A dallam (a hanglejtés) 163

Gyakorlatok 166
Ósszctcttfeladat,ok, folyamatos gyakorlatok 176
A HANGERÓ-TERJEDELEM 183
A hangerő 183
Gyakorlatok 184
A hangsúly, a hangsúlyozás 193
Gyakorlatok 195
A BESZÉDSEBESSÉG És A RITMUS 212
Gyakorlatok 213
Összetett_fcladatok, folyamatos gyakorlatok 225
A SZÜNET 231
Gyakorlatok 232
Összetett.feladatok, folyamatos gyakorlatok 235
AZ EGYÉNI BESZÉDSTÍLUS 237
feladatok, folyamatos 238
9 TARTALOM
HOGYAN OLVASSUNK FÖL? 243

Feladatok 259
Szöuegajánlatok kiejtési versenyre készülőknek 264
SZÖVEGMUTATÓ 271
IRODALOM 277
BESZÉDMŰVELÉS HELYE
És JELENTÓSÉGE
A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN
A nevelőnek egyik fontos munkaeszköze a hangja. Nyüvi-használja; kell, hogy'

alaposan ismerje. Egyszer így, máskor úgy szólaltatja meg; szükséges, hogy tudatosan
és célszerűen bánjon vele. Sűrűn tapasztaljuk, hogy az okosan fölépített Óra hatása is
alatta marad a várakozásnak: az osztály, a csoport hamar elfárad, figyelme váratlanul
és látszólag indokolatlanul lankad. Érthetetlen? Pedig meg lehet érteni: a tanulók az
egyhangú beszédtől is elbágyadnak. A célszerűen változatos hangzású nevelői beszéd
viszont hosszabb ideig fogva tarthatja figyelmüket.
A fegyelmezetlenségbe átcsapó hangoskodásra nemegyszer a pedagógus
beszédmódja bátorítja föl a tanulókat. A harsogó nevelő hangfüggönye mögött
megbújhat a félhangos beszélgetés és az egyé b foglalatosságok zaja. A
padokból áradó zajok és zörejek még nagyobb hangerőre ingerlik a nevelőt. Az
erősebb hang pedig fokozott zajongásra csábítja a gyermekeket. A
hangpárbajból mind a két fél vesztesként kerül ki. A nevelői beszéd hangzása is
záloga tehát a hatásos oktató-nevelő munkának.
De nemcsak a beszéd hangzása ronthatja vagy javíthatja az oktató-nevelő munka
esélyeit, hanem szövege is. Egy logikusan fölépített és képzeletmozdĺtóan vagy
legalábbis világosan megfogalmazott magyarázatra jóval később unnak rá a tanulók,
mint illogikusan szerkesztett, ötlettelenül és homályosan megfogalmazott párjára.
Tantáryunk, amely a nyelvművelésnek egyik ága, elsősorban a beszéd
jelenségeivel és törvényszerűségeivel foglalkozik, mégpedig:
— az íráson alapuló beszéddel, vagyis az Írásművek fölolvasásával és előadásával
10 A
— az Írástól független beszéddel, pontosabban: az ilyen beszéd szövegével

(szerkesztésével és megfogalmazásával), valamint hangzásával, hangalakjával.
Könyvünk az egészséges, azaz a nem beszédhibás hallgatók igényei szerint
késziilt, yakorlatai csak a kisebb beszédbeli renyheségek és fogyatékosságok leküzdését
teszik lehetővé. A szoros értelemben vett beszédhibák javítására közvetlenül és
önmagában nem alkalmas és nem is hivatott, minthogy ez a logopédia tiszte és feladata.
A Beszédművelésben csak tájékoztatjuk a nevelőjelölteket e hibákról, hogy fölismerve
őket, majdan logopédushoz, illetőleg beszédjavító szakkönyvhöz irányíthassák a
rászorulókat. Célja tájékoztatónknak az is, hogy tapintatos és türelmes nevelői
magatartásra serkentsen.
Megjegyzések és gyakorlatok utalnak majd a beszéd egészségtanára. Ki-ki
hasznos tanácsokat kap tehát arról is, hogyan őrizheti meg hangjának, legfontosabb
munkaesz-
A HELYE És JELENTÓSÉCE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN
közének épségét és hajlékonyságát. Ezeket a megjegyzéseket nyomatékosan is

olvasóink figyelmébe {uánljuk.
Tárgyunk és tankönyvünk a beszéd jelenségeit és törvényszerűségeit az oktatás és
nevelés helyzeteiben is vizsgálja. Ezért bízunk benne, hogy segítséget nyújt majd a
nevelők társadalmának és közművelődésünknek is.
Kívánjuk, hogy ennek a tárgynak, ennek a tankönyvnek a segítségével
tegyenek szert jártasságra az oktató-neveló munka esélyeit és eredményeit
fokozó beszédben. Kívánjuk, hogy oktatóik példája is lelkesítse
valamennyiüket a jól hallható és érthető, az élvezhető és a hangjukat kímélő
beszédre.
A
BESZÉDMŰVEK SZERKESZTÉSE
A pedagógusok oktató-nevelő munkájuk végzése közben meghatározott céllal

különféle beszédműveket alkotnak. Az igényes és hosszabb tartamú alkotások
gondos előkészületet kívánnak. E művek elkészĺtésének folyamata több
szakaszra bontható.
A kezdet kezdetén el kell döntenünk, miről akarunk beszélni, hogy megközelítőleg
mit szándékozunk mondani. Témánkhoz és körvonalazott mondanivalónkhoz anyagot
tünk, hogy friss és megbízható értesülésünk legyen arról, amiről másoknak
akarunk szólni.
Az összegújtött anyagokat értékeljük, csopoltosĺtjuk és szembesítjük egymással,
sőt saját elképzelésünkkel és ismereteinkkel is. Az újonnan föltárult ismeretek hatására
az előzetesen köľvonalazott mondanivalónk pontosabban és határozottabban
megformálódik. Tisztázódik az is e közben a rendező tevékenység közben, hogy
pontosabban megfogalmazódott mondanivalónk szándékunk szerint milyen műfajban
ölthet legcélszerűbben testet.
Mivel olvasóink általános és középiskolai tanulmányaik során elméletben
és gyakorlatban is megismerkedtek a műfajokkal, itt csak emlékeztetőül
tekintjük át őket, céljainknak megfelelő elrendezésben.
A beszédműfajai
a) Közlő
— az elbeszélés a
följegyzés
— a leírás — az ismertetés
— a leíró elbeszélés — a jelentés
— a jellemrajz — az önéletrajz
— személyi vélełnény — a jegyzőkönyv
— a meghívó — a kérvény
— a levél — a beszámoló
b) Értekező (megbeszélő)je//eg/ĺek
12 A
— a cikk
— a referátum
—a
korreferátu
m
— a tanulmány
13
— az előterjesztés
— az esszé
— a glossza (jcvzet)
c) Mozgósító (rábeszélő)jcllcgűek
— az előadás
— a szónoklás
— a felszólalás, hozzászólás
— a vita (vitavezetés)
A nyelvi közlés két fő formája: az élőszó és az Írás. (Az egyszerűség kedvééit

összefoglalóan többnyire csak beszéd,múről szólunk.) A fölsorolt műfajok egyike-
másika inkább írásbeli: a meghíüó, a levél, aföljcgyzés, a jellemzés, az önéletrajz, a
kérvény, a jegyzőkönyv; némelyik műfaj inkább szóbeli: az előadás, szónoklat,
afölszólalás. Élőszóban és írásban is előfordulhat: a beszámoló, az ismertetés.
Miután világosan megformálódott mondanivalónknak — megnyilatkozásunk
szándékát szem előtt tartva — műfajt választottunk, hozzáláthatunk a kivitelezéshez,
stílusosan szólva: a kidolgozáshoz. Ez a szakasza az alkotó folyamatnak felöleli: a
műfaj sajátosságainak megfelelő szerkezet kialakítását, valamint a nyelvi
kifejezőeszközök célszerű megválasztásával végzett formába öntést, vagyis a
megszövegezést.
A formába öntés során dől el, mennyire alkalmazkodunk a műfaji
„szabványhoz", illetve hol és miben térünk el tőle kitűzött célunk valóra váltása
végett.
Ezek a mozzanatok (anyaggyűjtés, szerkesztés, kidolgozás) a gyakorlatban nem
mindig határolódnak el élesen. Funkcióik azonban egybeolvadásuk esetén is
érvényesülnek.
AZ ANYAGGYŰJTÉS
A beszédmű anyagának összegyfijtését főként a közlés tárgya, a beszélő célja és a
közönség (beszédtárs) szabályozza. Egy irodalmi jellegű beszédmű megalkotásához
például általában kevesebb anyag fölkutatása szükséges, mint egy szakmai jellegűéhez.
Anyagot elsősorban saját tapasztalásunkból vagy mások tapasztalataiból

meríthetünk. Tapasztalatokra megfigyelés, kísérlet és utánzás révén tehet szert az
ember. Hogyan juthatunk hozzá mások tapasztalataihoz? Rendszerint meghallgatás,
megtekintés, leggyakrabban pedig olvasás útján.
Milyen Írásos műfajokban találunk tudományos közlést?
14 A BESZÉDMŰVEK
Periodikákban és alkalmi jellegú kiadványokban

A periodikák (hetilapok és folyóiratok) a legfrissebb tudományos ismeretek
közvetítői. Ezek számolnak be a szokatla'nnak, meglepőnek tetsző
eredményekről. A bennük fölvetett problémák nem lezártak, nem
végérvényesen megoldottak,
AZ ANYAGGYŰJTÉS
• A tanulmány — Olyan tudományos közlemény, amely beszámol a kutatás

céljairól, hipotéziseiről, a módszerekről, valamint az elért eredményekről és
a tisztázatlan problémákról. A tanulmány a tájékoztatáson kívül cáfolja a
helytelennek tartott nézeteket.
• A tudományos cikk — Rövidebb, mint a tanulmány. Inkább csak az
eredmények összefoglalására való.
• A referátum — A tudományos cikkhez hasonló rendszerint élőszóban
hangzik el valamilyen tudományos rendezvényen. Célja vitaindítás is lehet.
Gyűjteményes kötetben szokott megjelenni.
• A korreferátum —Valamely referátumhoz kapcsolódó élőszóbeli
összefoglalás egy részterület kutatási eredményeiről. Megjelenhet
yűjteményes kötetben, ritkábban folyóiratban.
• A kutatóijelentés —Többnyire önálló kiadványként teszik közzé.
Könyvkereskedések nem árusítják, a tudományos szakkönyvtárak
dokumentációs szolgálata tanja nyilván.
• Az előterjesztés — Fontos állami döntések előkészítésére szolgáló tudományos
Írásmű. Folyóiratban, önálló kiadványként is meg szokták jelentetni.
• A leírás — A tudományos tevékenység gyakorlati eredményeként létrejött alkotás
műszaki adatait és alkalmazási területeit tartalmazza.
Szakkönyvekben
• A monográfia — Valamely tudományág bizonyos kérdéseit teljes alapossággal
tárgyaló mű; összefoglalja és földolgozza a korábbi ismereteket is.
• A tanulmánygyűjtemény — Tematikus kiadvány: több szerző nagyjából
azonos témájú és többé-kevésbé hasonló szemléletmódú tanulmányaiból.
• Az ismeretterjesztőkiadüány — Megjelentetésének célja: szemléletváltozás
elérése (főként a nem szakmai közönség körében), vagor pedig valamely
tudományosan megalapozott eljárás ismertetése.
• A kézikönyt), a kézikönyv értékűtankönyĽ — Magyarországon mind a
kézikönyvek, mind a felsőoktatás tankönyvei tartalmazzák a tudományág
legfontosabb ismereteit, mégpedig összefüggő, szakszerű előadásban.
15
• A segédkönyv — Segít a napi (gyakorlati) munkában, és megkönnyíti más művek
megértését és értékelését. Ide tartoznak a szaklexikonok, a szótárak, a
szöveggyfijtemények és a szakenciklopédiák.
• A könyv jellegú periodika — Eltérő időközökben megjelenő időszakos kiadvány.
Egyesíti magában a folyóirat és a könyv erényeit:frissesség, átfogó tárgyalásmód.
Ilyen mű az évkönyv és a kiadványsorozat.
Hogy az ismertetett elsődleges források közül melyikre van szükségünk, és hol
jutunk hozzá, arról az úgynevezett másodlagosforrás, a bibliográfia tájékoztat. Ennek
az a feladata, hogy tudassa, milyen publikációk jelentek meg egy'-egy területen. Mivel
az érdeklődők igényei sokfélék és sokrétfiek, kielégítésükre több bibliográfiatĺpus
szükséges. Mindegyik bibliográfiatípus elsősorban címek, másodsorban egyéb adatok
közlésével teszi lehetővé a szakirodalomban való tájékozódást,
SZERKESTł•ÉSE
A föltárt anyag jellege szerint számon tartunk: általános

— és szakbibliográfiát. Ez utóbbi rendszerint teljességre törekedve
dolgozza föl a választott tudományág irodalmát, mégpedig vagy együtt, vagy
elkülönítve a periodikákat és a szakkönyveket.
Megjelenési idejiik és formájuk szerint megkülönböztetünk:
— folyóirat formában kibocsátott kurrens és egy alkalommal, többnyire
könyv alakban megjelenő retrospektív bibliográfiát. Ez — mint megnevezése
is mutatja — több esztendő anyagát öleli fel.
Kurrens általános bibliográfiák

• A legfontosabbak és legegyetemesebbek: a Magyar Nemzeti Bibliográfia, valamint
a Magyar Folyóiratok Repertóriuma. Kéthetenként bocsátja ki és küldi szét őket az
Országos Széchényi Könyctár. A Magyar Nemzeti Bibliográfia fölsorolja az összes,
Magyarországon megjelent könyvet és könyv jellegtí kiadványt. Füzeteit évenként
Magyar Könyvészet címen egyetlen kötetben összesítik.
A Magyar Folyóiratok Repertóriuma kéthetenként mutatja be
a magyarországi periodikák cikkanyagát: ismeretkörök,
tudományágak szerint elrendezve.
Szakbibliográfiák
• Kurrens és retrospektív szakbibliográfiák
• A rejtett bibliográfia— Egy-egy témának az irodalomlistája: kézikönyvek
fejezeteinek, tudományos folyóirat-közleményeknek a végén. Ide vonható minden
folyóirat évi tematikus címjegyzéke is. N émelyik könyvtár külön katalógusban is
nyilvántartja ezeket a rejtett bibliográfiákat.
16 A BESZÉDMŰVEK
• A témabibliográfia — Egy-egy témáról szóló irodalomje47.ék, a teljesség

igénye nélkül, meghatározott időpontig visszamenőleg. Rendszerint önálló
kiadványként lát napvilágot.
Bibliográfiák bibliográfiája
Folyamatosan föltárja az önálló és a rejtett bibliográfiák anyagát. 1960-tól 3 évenként
jelenteti meg az OSZK; 1956-tól kezdődően dolgozzákföl benne a kutatók a szóban
forgó anyagot. A kiadványsorozat címe: A Magyar Bibliográfiák Bibliográfiája.
Mások tapasztalatait, elmondott vagy Írásba foglalt ismereteit a fölhasználójának
kritikusan kell szemlélnie. Ehhez saját tudásunk és tapasztalatunk is hozzásegíthet. De
a legnagyobb segítség számunkra mégiscsak a forrásmunkát hivatottan és egyenrangú
félként értékelő kritikák tanulmányozása. A bibliográfiák ajánlása alapján a következő
kritikai folyamodhatunk tanácsért és útmutatásért.
• Arccenzió —A mfi legfontosabb adatain kívül tartalmaz néhány mondatos értékelő,
ajánló megjegyzést is. Ha több műrŐI szól, szemlézó recenziónak minősül.
• A tudományos kritika — Fölkészült szakember nagyobb terjedelmű elemző
írása valamilyen tudományos munkáról. Követelmény, hogy a bírálónak a
kérdéses
A GYÚJTÓIT ANYAG ELRENDEZÉSF, És MEGSZERKE'STI'ÉSE
területen kialakult véleménye, értékes eredménye legyen. Ugyancsak

kívánalom, hogy a bíráló véleményt elfogulatlanul fejtsék ki.
• A művészeti kritika — Műalkotásokat, művészeti eseményeket, alkotókat értékel.
Hangvétele lehet tárgyilagos és személyes is. Stílusában ötvöződhetnek a
szépirodalmi és a szaknyelvi sajátságok.
Számottevően megkönnyíti további munkánkat, ha a beszédmű
elkészítéséhez szükséges anyagot cédulákon rögzítve gyűjtjük, és rajtuk
föltüntetjük a vélemények lelőhelyére utaló adatokat is.
A GYŰJTÖTT ANYAG ELRENDEZÉSE És

MEGSZERKESZTÉSE
17
Ez az alkotási szakasz voltaképpen két mozzanatot rejt magában. Az első: a
cédulákon egybegyűjtött anyag elrendezése; a második: a gyűjtött anyagnak és
saját ismereteinknek egybeszerkesztése a választott műfaj konstrukciós terében.
• A cédulákon rögzített ismeretanyagot úgy rendezzük, liOU az ewiivé
tartozó megállapítások azonos csomóba kerüljenek. Ezekből a résztémákat
tartalmazó cédulacsomókból köNonalazódnak a beszédmfi majdani
egységei (bekezdései). A körvonalazódó egységek cédulacsomóiban belső
rendezést is végrehajtunk: egyrészt az egymásra épülés szempontjából,
másrészt a rangsorolás szándékával, Ez utóbbi eldönti, melyek a
leghatásosabb, a nélkülözhetetlen adatok, melyekről mondhatunk le
időhiány miatt, melyeket nem hasznosíthatunk semmiképpen.
A résztémákat felölelő cédulacsomók belső rendezgetése után magukat az
elrendezett cédulacsomókat is egymás mellé helyezzük: kutatva összetartó
erőiket, egymásra épülésüket, és fontosságukat is mérlegelve.
A gyűjtött anyagnak ilyesféle előzetes rendezése után következik a szoros
értelemben vett szerkesztés. Ebben a mozzanatban az elsődleges forrásokból
merített ismeretanyagot szembesítjük, majd összekapcsoljuk saját ismereteinkkel
és tudásunkkal, mégpedig a választott műfaj konstrukciós lehetőségeihez
igazodva. Ez a sokféle műveletet kívánó, egyeztető tevékenységünk
eredményezheti a beszédmfi szerkezetét, illetve rögzített formájában a szerkezeti
vázlatát, amely szűkszavúan utal gondolatmenetünk valamennyi lényeges
mozzanatára. A szerkezeti vázlat elkészítése után nem töredékesen, nem
foltokban, hanem egységben látjuk a témáról 4'űjtött idegen és a róla kialakult
saját gondolatainkat. A szerkezet hozzásegíti majd beszédtársunkat is, hogy a
témáról kifejtendő gondolataink sorát zavartalanul kövesse, egységben lássa, és
így kellőképpen fogadja,
Bármilyen típusú beszédművet szerkesztünk, érvényesíteniink kell az
egység, a haladás, afolytonosság, az arányosság és a teljesség elvét.
• Az egység elve megkĺvánja, hogy mindaz, amit mondunk, a közlés tárgyára
vonatkozzék. Ez a követelmény azonban nem azt jelenti, hogy szakadatlanul
emlegessiik a közlés tárgyát. Nem sértjük meg az egység elvét, ha a közlés
tárgyáról más és más sze mpontból beszéliink
SZERKESZTÉSE
A haladás elve akkor érvényesül, ha nem ismételgetünk, ha a következő

mondat nem pontosan azt közli, amit az előtte elhangzó. Ha aprózva, kis
lépésekben is, szakadutlanul haladnunk kell a közlésben.
Afolytonosság a részek és a mondatok láncolatos kapcsolatrendszerét
jelenti. Ha a legszorosabban összevágó részek, mondatok közé semmilyen
fölösleges dolog nem ékelődik, akkor beszédműviink tiszteletben tartja ezt a
fontos elvet.
Az arányosság segítségével a beszédmű részei közt fennálló viszonyokat sikerül
18 A BESZÉDMŰVEK
közlés céljának eléréséhez szükséges. A hallgatóból (beszédtársból) a

befejezettség érzését csak akkor válthatjuk ki, ha nemcsak a beszédmű tartalma,
hanem formája is eleget tesz a teljesség elvének.
A fenti elveknek az érvényesítése akkor is lehetséges, ha anyagunkat
időrendben, akkor is, ha a térbeliség alapján vagy logikai (ok—okozat)
szempont szerint szerkesztjük egybe.
Hogy a szerkesztés valamennyi szinten (a beszédmű egésze, a bekezdések,
a tükröznünk. A fontosabb rész, részlet bővebb kifejtést érdemel, mint a lényegtelen.
A jelentősebb gondolatot vay érvet jobban taglaljuk, mint kevésbé számottevő
társát. Ezért bővebb, terjedelmesebb például a tárgyalás szerkezeti egysége, mint a
bevezetésé vagy a befejezésé.
A teljesség vagy befejezettség elvéhez igazodva el kell mondanunk mindent, ami a
mondatok) milyen fegyelmet és mekkora tudatosságot láván, meggyőzően és
szemléletesen tanúsítják ezek a sorok. Aligha van bárki is, aki ne tanulta volna:
mi az írásmű alapszerkezete. Unalomig sulykolták belénk ezt a felépítést:
I. Bevezetés
11. Tárgyalás
I. Előkészítő rész
2. Kifejtő
rész 111.
Befejezés
Így' tanultuk ezt mindig, mintegyföliilről lefelé. Pedig az információ nem Így
érkezik a hallgatóhoz-olvasóhoz, hanem vonalszerűen, azaz balról jobbra. Ha
ezt tekintetbe vesszük, s az egyes részeket megpróbáljuk egy vonalban
elhelyezni, érdekes menetet látunk. Az információs érték szempontjából
ugyanis a bevezetés kisebb fokú telített séget mutat, mint a tárgyalás. A
bevezetés csupán figyelmet kelt, előre vetíti a tárgyat, csak mintegy kézen fogja
a hallgatót. A tárgalás már tartalmasabb is, újságolóbb is ennél. Két része közül
az első még mindig csak felvezet; a második az, amelyben a közlemény a
tetőpontra ér. A befejezés informatíve nem tartalmaz nagyobb súlyú újdonságot,
csak összefoglal, visszatekint vay továbbmutat. Mindezt egy vonalba állítva, a
következő szintkülönbségeket látjuk a né9' rész között:
A GYÚJTÓIT ANYAG ELRENDEZÉSE ÉS MEGSZERKESZTÉSE
Összekötve őket egy olyan (ballisztikus) görbét kapunk, amelynek felfelé

menő ága elnyújtottabb, a leszálló meredekebb:
19
A beszédmű részegységéről, a bekezdésről is tanítunk olyasfélét, hogy gyakran

egy tételmondattal indul, befejezését meg egy konklúziómondflt (következtető értékű
zárómondat) adja. Ami a kettő között áll, arra érvényes az az általános elv, hogy a
közlésnek az ismertről az ismeretlenre kell haladnia, tehát kellő előkészítés után kell
tetőznie. Ez a szerkezet (előre vetítés — felvezetés — tetőzés — lezárás), ha kicsinyben
is, eléggé hasonlít az előbb látotthoz, az Írásműéhez. Az informatív súlyviszonyokat
tekintve az egyes részeknek itt is ilyesféle menetét látjuk:
ami összekötve ezt a görbét adja:
(Deme László: A szövegalkotás szerkezeti-szerkesztési kérdései.= Szónokok, előadók

kézikönyce. 1974., Kossuth Kk. 123—125, l.)
Példaként álljon itt egy bekezdésnyi részlet a Nappali hold című Csoóri-
kötetből:
I. Az én eszményem szerint a ncmzct: ki-ki maga lehet. 2. És olyan mértékben
cálhat azzá, amennyire látni képes saját calÓságát. 3. Kötöttségeink természetesek és
kötődéseink is. 4. De miután nemcsak kötöttségeink cannak s nemcsak személyi
igazolványunk, hanem emlékezetünk, sorsunk és vágyaink is uannak, elmondhatjuk,
hogy nemzet mi magunk uagyunk. 5, Mert élhet az ember Szegeden, Zámolyon,
KolozsĽárott cagy Chicagóban, leginkább azonban saját magán létezik. 6. A nemzet
tehát belső és szabad választás is.
Az I. a bekezdés nyitó tételmondata. A 2—5. az előkészítés meg a kifejtó
tetőzés. A 6. a bekezdés záró tételmondata. A szöveg részegységében, a
bekezdésben is érvényesülhet a beszédműnek, a teljes egységnek előbb
ismertetett „képlete”.
„A mondatokra lényegében ugyanaz a hármas tagoltság jellemző, mint a
beszédműre és a bekezdésekre, Tehát: bcĽczet(í (átvezető) rész — újságoló rész —
egyéb (lezáró) rész.
20 A BESZÉDMŰVEK
SZERKESZTÉSE
Ezektől az alapformáktól értelmi vagy érzelmi okokból eltérünk. Léteznek például

olyan mondatok, amelyekben a csúcsponti (tetőző) rész kerül legelőre. A raktárba küldte
vissza tegnap a boltvezctő az árut. Olykor a csúcsponti rész a mondat végén helyezkedik
el: A boltĽezetŐaz ánłt tegnap visszĺlkiilclte. Mindkét esetben különleges helyzetet
jelez a mondat szerkezete: az első forma lelkendező, a második bizonygató árnyalatúvá
teszi a közlést.
Természetesen a bekezdés is kezdődhet vagy végződhet »nyitottan«, azaz
tétel-, illetőleg zárómondat nélkül. A szöveg egésze is alakulhat úgy, hogy a
szerző bevezető nélkül a »közepén« kezdi, vagy elhagyja a befejezést. Ezek a
változatok érzelmi telítettségfiek, ezért ritkábbak az értekező (megbeszélő)
jellegű műfajokban." (Deme László
A KIDOLGOZÁS
A szerkezeti vázlat birtokában hozzáláthatunk a beszédmű
megszövegezéséhez. Ebben a tevékenységünkben főképpen a stílusismeretek,
illetve a stíluskövetelmények irányítanak. A stílus a nyelvi eszközöknek
céljainkhoz igazodó felhasználási módja. Mondanivalónk kifejtése közben
általános és kiilönlegcs stílusköuetclményekre vagyunk tekintettel.
ÁLTALÁNOS STÍLUSKÖVETELMÉNYEK
• A világosság követelményének akkor felel meg stílusunk, hogyha a beszédtárs a

beszéd elhangzásakor rögtön helyesen érti mondanivalónkat. A stílus világosságát
szóhasználatunk, mondat- és szövegszerkesztésünk egyaránt szolgálja.
A tömörségre tudatosan is törekednünk kell. Tömören szólni a magyarban
azt is jelenti, hogy élünk a nyelv kínálta lehetőségekkel: a toldalékolás
segítségével kevesebb szóval ki tudjuk fejezni magunkat, mint más
nyelveket beszélők. A tömörség követelményének felelünk meg akkor is,
amikor kerüljük az úgynevezett terpeszkedő kifejezéseket. A túlzott
tömörség azonban bizonyos helyzetekben káros lehet.
• A természetesség legalább annyira magatartásbeli követelmény, mint stílusbeli.
Benne mindenekelőtt az tükröződik, hogy beszédtársunkat megkíméljük a stiláris
modorosságoktól, mert bízunk mondanivalónk és szándékunk meggyőző erejében.
• A szemléletesség meglódítja a beszédtárs képzeletét, és benne valósággal
megelevenedik az, amiről hall. Elérésében jó szolgálatot tesznek az
úgynevezett „konkrét” szinonimák, a találó megállapítások és a szóképek.
21
• A jóhangzásai beszédmű nemcsak tartalmával, hanem hangalakjával is segíti a
beszélőt céljának elérésében.
• A Dáltozatosság követelményét is szem előtt kell tartanunk mondanivalónk
megszövegezése közben. A stiláris monotónia fáraszt, és ellankasztja a beszédtárs
figyelmét. A változatos stílusú közlésre tovább figyelnek, így saját, jól felfogott
érdekünkkel összhangban járunk el, ha óvakodunk a stiláris monotóniától.
A KIDOLGOZÁS
KÜLÖNLEGES STÍLUSKÖVETELMÉNYEK
Ide sorolhatjuk a korstílushoz való igazodást, a műfajok stiláris sajátosságaihoz való
alkalmazkodást, a köriilmények figyelembevételét és egyéniségiink, egyéni Ízlésünk
érvényesítését a beszédmű megszövegezése közben.
Néhány megjegyzéssel utalunk a fentiek fontosságára.
• A korstílus egyik jellemző vonása ma a közuctlcnség, a közvetlenségre való fokozott
törekvés.
• Az élőszóbeli közlésben helyénvalóbbak és gyakoribbak az úgynevezett hozzátoldó
(szukcesszív) mondatszerkezetek. Az Írásművekben viszont a „feszĺtett szerkezetfi”
mondatépítmények is tipikusak. Élőszóban az utaló- és a kötőszók megkönnyĺtik a
beszédtárs dolgát, hiszen előre jelzik a haladás irányát. Írásműben ezeket sokszor
megtakaríthatjuk, illetve központozásra válthatjuk át.
• Egvéni ízlésünket csak olyan mértékben ajánlatos érvényesíteni a
szövegezés stílusában, hogy elkerüljük a monotóniát, esetleg a még rosszabb
modorosságot.
A beszédmfi megszövegezése akkor lesz szerencsés, ha célszerűen
érvényesítjük az általános és a különleges stíluskövetelményeket. A
célszerűségbell jelölhetjük meg tehát a fölsorolt követelmények integrálódását.
A BESZÉDMŰVEK HANGALAKJA
A BESZÉDLÉGZÉS
A beszédlégzésben tevékenyen részt vesznek hangképző szerveink: a tüdő, a

gégefő és a toldalékesó.
A tüdő apró hólyagocskákból álló szivacsos test, a mellkasban helyezkedik el.
Elsődleges feladata élettani: a szgy-yezet.
A lšzés feltétleły.yeflex„amely születésünktől halálunkig működik.
Belégzéskor a külső bordaközi izmok megemelik a bordakosarat, a
hasizom segítségével lelapítjuk a rekeszizmot; a tüdő kitágul, és a friss levegő
beleáramlik a léghólyagocskákba. Bennük zajlik Ie a létfontosságú gázcsere. A
yĺlyagocskák száma mintegy 75(YJUiIlió, lélegzőfelületük.körülbelül 50—60
m2 .
Kilégzéskor a belső bordaközi izmok behúzzák a bordakosarat, szűkítik térfogatát;
a rekesz- és hasizom összehúzott része elernyed, ennek következtében a rekeszizom
ismét feldom borodik: í9' a levegő kipréselődik a tüdőből. Ez az úgynevezett néma
légú„ałnely csak élettani célt szolgál. A kilégzéyíclőtartarrynnekr.ránya 1:1-hez, az
utánuk következő pihenéssziinet feleannyi ideig tart„mint a
Mitől függ a-lég$yapprasága? Számos tényezőtől, elsősorban azonban az életkoy-

tól. Az újszülogtck percenként 62—68.zqr, az 5 évesek 26-szor, a 20—25 évesek 18-
szpy, a 25—30 esztendősek átlagosan 16-szorlélegeznek. Néma légzés alkalmával 500
áramlik be vagy ki. A tüdő teljesítőképessége enné termeszetesen sokkal
nagyobb, az említettnek a többszöröse.
Az egészséges ember orrl@ése zajtalanul megy' végbe; a hangszalagok ilyenkor
lég4őÄTTnšbáň•ŕáfdlhatók.
A hangképiéssel kísért légzést beszédlégzésnek neyezzük. Ez alapvetően
különbö Litemŕyiek és szaporaságának, mind
lebonyolítása módjának tekintetében. A be- és a kilégzés időtaltamánák aránya
itt számottevően megváltozik, mégpedig az utóbbi javára: a
kilégzé$_iclőtartamyy ötszýyöse, sőt tízszerese is lehet a belégzésének. A két
mozzanatot nem követi pihenésszünet. Ana;ogővétel gyors: orron és szájon át
24 A BESZÉDMŰVEK
lélegzünkbe, s a hangszalagok tágabbra nyálnak a nagyobb léveg6mennyiség

zajtalan átbocsátása végett. Hangok,képzésérwrends49Yint a kiáramló Ityegőt,
vagyis a kilégzést•vesszulagénybe,
A légcső legfelső részén helyezkedik el a gégefő. Számunkra
legfontosabbĹze.;Ľ két hangszalag. Felnőtt férfiak hangzalagjának
hosszvĽľ$=29 mm,y5ké 12—20 mm. A hangszalagok r€%ése
nyomáWGletkezik a beszédhang alapját képező zönge.
HANGA LAKJA
A hangszalagok fölött levő üvegrendszeĽa.toldalékcső, amely az ajkakig, illetve

az orrnyílásVtérjed. Három részre tagolódik: a garat. a száj és az orr iiregére. A
garatiireg összeköti a gégefőt a száj- és az orrüreggel, valamint a száj üregét az orréval.
Nagyságát a gégefő emelésével vagy leszorĺtásával változtathatjuk. Ha azt akarjuk,
hogy a ki áramló levegő a szájüregbe jusson, és azon keresztül távozzék, elzárjuk az orr
felé vezető útját: ilyenkor a szájgarat falát előreduzzasztjuk; a lágy szájpadlást és a
nyelvcsapot hátrafelé nyomjuk.
Előfordul, hogy a levegő akadálytalanul áramlik az orrüregbe, és azon
keresztül távozik, mert szánkat néhány hang képzése közben zárva tartjuk (m,
n, ny).
A tüdő tehát az élet fenntartásához szükséges levegőt szolgáltatja, és levegőt szállít
a beszédhez. Vagyis az emberi légzés kétféle: élettani és beszédlégzés. A kétféle légzés
nemcsak rendeltetésében, hanem kivitelezésében is eltér egymástól. Hasonlítsuk össze
őket egymással mozzanatról mozzanatra haladva is!
Élettani lé és Beszédié zés
A 25
Három mozzanatból tevődik össze: Két mozzanatból áll: belégzés kilég?és.
belégzés, kilésés.ziincĺ
A mozzanatok időtartamának aránya: Kb. 1 : 5-10.
A belélegzett leucgónłennyiség: Kb. 1500-2500 cm.
Ugyanúgy.
A bc&gz.és módja: elmozdulnak erede
helyzetükből, illetve állapotukból a mell
kasi szervek és izmok: tüdő, rekeszizom
hasizom, bordák közti izmok. (Aktív izom
munka.)
R erint csak orron keresztül.
Kilégzés: a b egzes or tevé eny izmo Mindig szájon, illetve szájon-orron át. A
elernyednek. A tüdő, a rekeszizom, a has Ädlégési aktív
izom stb. visszajut eredeti helyzetébe, il izommunkát kíván a hangképzés miatt:
letve állapotába. (Passzív izommunka). a levegőEĽmellkas mélyéről fölfelé
nyomjuk— evégett a rekeszt
földomborĺtjuk, a hasfalat behúzzuk, a
Rövid kilégzés. bordakosarat szűkítjük.
Igeły_JassúAłosszvuľ tartÓĽ célszeyű
Jellege: feltétlen refle}S, vagyis az élett kilégzés.
mtételes reflexszé alakul, vagyis akara-
légzést nem akaratunk irányítja, hanem tuiikňöl függ.
légzőközpont.
A beszédlégzést tehát főként az különbözteti meg az élettanitól, hogy a beszéd

litłyuyĺhpzuĺgazodik. Ez sok levegőt és tartós kilégzést kíván, vawis a tüdőben lev6
levegőmennyiség célszerű fölhasználását teszi szükségessé. Megkövetcli, hogy légzé
sünk igazodjék beszédbeli szándékainkhoz, a beszédfolyamatot irányító akaratunkhoz.
13F.szÉDLÉGZÉS
Hogyan érjük el ezeket a célokat? Hogyan felelhetünk meg ezeknek a

követelményeknek?
Kerüljük a belélegzésnek azt a fajtáját, amelyet ilyen utasítással
jellemezhetünk: „Ki a mellet, be a hasat!” Ez ugyanis aránylag kis
levegőmennyiséget szolgáltat, viszont nagy testi merevséget okoz, így
rontja a hang minőségét. Ráadásul a fölhúzódó vállak és a felső mellkas
szembetűnő mozgása nem éppen kellemes látvány.
A most leírt váll-légzés és a felső mellkasi légzés helyett éljünk a vegyes
mélylégzésscl, mert nagy levegómennyiséget s ezáltal „hangtámasz”-t
szolgáltat a beszédben!
Vegyes ez a Ié ési mód, mert benne háromféle izom is részt vesz: .ák
közti izmok.
26 A BESZÉDMŰVEK
Mély ez a légzési mód, mert az említett izmok a mellüreg alsóbb részében

helyezkednek el; még a bordák közti izmok közül is a mélyebben fekvők a
tevékenyebbek.
A bež4édJégzés belé ési szakasza za 'talan, szervek (a gége és a toldalékcső) izmai
csak a beszé en tevé . Belégzéskor elernyeclnek, tehát a gége és a hangképző szervek
nem segíthetnek.
GAZDÁLKODÄS.ALEVEGÔVEL
A beszédhez szükséges„lcvegőt.célszerfien kelbfölhasználnunk. Ha pazarolunk, zavar

támad levegőgazdálkodásunkban és beszédünkben. A beszélőszervek izommunkájának
tudatos irányítása megakadályozhatja az ilyesféle pazarlást.
A hangadásra elhasznált levegőt szakadatlanul pótolnunk kell, ho zavartalan
legyen a beszôdfolyamat. Egyfelől (l gondoskodunk erről. Alapleucgó véte e akkor szü
éges, ha új, p;sziýb tartalmi.ggysé et indítunk cl. IlyenkôŕniháiíŔý
értgJUJĺyÄÄnetettartunk, s ez alatt gondoskodhatunk a evegŐ pótlásáról. F,'4t a munkát
viszonylag gyorsan (orron, szájon) és zajtalanul kívánatos végeznünk: ezért a légutakat
nem szabad sem elszfikĺtenünk. Miról lehet fölismerm az elszűkítést? A sisterg(Ĺ
sipítŕbangról. Ha nagyobb mennyiségfi alaplevegővel beszélünk, értelmesebb és
folyamatosabb lehet előadásunk, mert hosszú szólamokat bírunk végigmondani,
Sok esetb_eupétlevcgnre.van.szükségünk, mert valamilyen okból kevésnek
bizonyult az alaplevegő. Itt a gyorsaság.fontos: nem szabad megszakadnia a tolmácsolt
egységnek. Alaplevegőt tehĺt_szeĽkezctĽ.egységekNégéyyyghetünk; pótlevegőt
mondatok monď4ttöm
A beszédlégzés tökéletesítése egyrészt izommozgások, szokások átalakítását
ldvánja meg, vagyis fizikai jellegű. Másrészt értelmi jellegfi munkát is megkövetel:
légzésünket a mondandóhoz kell igazítanunk. A továbbiakban az izommozgások
irányítására és az értelmezéshez igazodó légzés gyakorlására is sor kerül. Elöljáróban
arra utalunk, hogy beszédkészségünknek alkalmazkodnia kell szervezetünkhöz, vagyis
lehetőségeinkhez. Aki kisebb mennyiségfi levegőt nyer belégzéskor, annak beszéd
közben többször lesz szüksége pótlásra. Aki nagyobb levegőmennyiséget tárol
tüdejében belégzés alkalmával,
A 27
ritkábban kényszerül pótlásra. Ám a túlságosan nagy levegőtartalék feszítő
hatású lehet, és kényelmetlen érzést kelthet a beszélőben.
A beszédlégzés egészen magas fokáig — az úgynevezett technikai légzésig — nem
mindenkinek egyformán hosszú az útja.
EGYSZERŰ (BE)LÉCZÉSI GYAKORLATOK

Ha ellenőrizni akarja, mennyire tevékeny a belégzésben rekeszizma, feküdjék hanyatt,
mégpedig laposan; tehát párnával ne polcolja föl a fejét. Azt figyelheti meg, ha kezét
hasára helyezi, hogy a rekeszizom fölötti térség belégzéskor kitágul, kilégzés közben
összehúzódik.
Arra mindenképp ügyeljen, hogy a hasizmok a gyakorlatban teljesen lazán
maradjanak; hogy a has kidomborodását csakis a beáramló levegő idézze elő.
Veges mélylégzés minél csendesebben, zajtalanul: a gége és a hangképző szervek nem

segítenek. (A váll és a mellkas felső része nem mozog láthatóan; a hasizmok működését
keziinkkel ellenőrizzük.) Ezeket a gyakorlatokat főként a beszédlégzési zavarokkal
küszködőknek ajánljuk.
I. Nyitott szájon belégzés — nyitott szájon kilégzés.
2. Nyitott szájon belégzés — orron ki.
3. Orron be — nyitott szájon ki.
4. Orron-szájon be — orron ki.
5. Orron-szájon be — szájon ki.
Az előbbi gyakorlatokat külön-kiilön az alábbi változatokban is lehet végezni.
a) Rövid belégzés hosszú kilégzés.

b) Hosszan be röviden ki.
c) Hosszan be — hosszan ki.
ÖSSZETETT LÉGZÉSI GYAKORLATOK

28 A BESZÉDMÚVEK HANGAIÄKJA
— A légzés biztonsága, tartama és erőssége — A légzési gyakorlatokat, ahol nincs
más utasítás, célszerű orron-szájon át végezni.
I. Belégzés — rövid szünet a kilégzés kezdete előtt — kilégzés: közben
hangtalanf-et képezünk hosszan; esetleg egész sorozatnyi f-et képezünk
hangtalanul. A légzési gyakorlatot lazán, könnyedén végezzük.
2. Belégzés — szünet — kilégzés: a kilégzés tartama alatt egymás
után háromszor s hangot képeziink. Minden s után megszakítjuk a kilégzést;
a szünetek alatt tilos pótlevegőt venni.
3. Ugyanez; de egyes hosszú (ss) hangokat képezünk, utánuk mindig
szüneteltetjük a kilégzést.
BF.szÉDLÉGZÉs
4. Belégzés — szünet — nagyon erós kilégzés egy hangos f hang

képzésével; szünet egészen finoman kell kilélegezni; egy halkf hang képzésével.
5. Belégzés — szünet — az ütemes kilégzés ideje alatt s-t hangoztatunk:
hosszan — röviden — hosszan vagy halkan — hangosan — halkan.
6. Belégzés — a lehetséges leghosszabb szünet — lassú kilégzés.
7. Lassú belégzés — szünet — a tetőpontnál elért feszültséget a lassú
kilégzés ideje alatt fokozatosan szüntetjük meg.
8. Belégzés — szünet — a lehető legtakarékosabb kilégzés: o képzésére
csücsörített szájon át. Ajkunk elé tarthatunk egy tollat vagy selyempapírt: nem
szabad mozognia.
9. Belégzés (azfképzéséhez szükséges ajakál]ásban) — hosszú szünet — lassú
kifújás, Az alsó ajak változatlanul a felső fogsorra nyomva.
IO. Igen lassú belégzés — nagyon hosszú szünet — a lehető legtartósabb
kilégzés. A belégzés legyen teljesen zajtalan: végezzük orron és szájon át!
11. Belégzés — szünet — kilégzés: közben többször is h-t képezünk, majd ismét
folytatjuk a kifújást.
A légzés zajtalanságát hangszalagfölvétel segítségével tökéletesebben
ellenőrizhetjük.
SZÖVEGES LÉGZÉSI GYAKORLATOK

l. ,Akadályos" szavak hangoztatása. A nehéz hangképzés lelassítja a
beszédet, több levegőt fogyasztunk A terjedelmes hangsor és értelmezése is
levegőigényes beszédfeladat.
Hangoztassa ezeket a szavakat szabatosan, értelmezőn! Előbb egy kilégzés
alatt csak egyszer, majd többször is. Az ismétlések előtt szünetet kell tartania; de
közben pótlevegőt vennie, levegőt lopnia tilos. Hányszor sikerül a jó minőségfi
hangoztatás?
A 29
ajánlkozik — ajánlgat — ajkbiggyesztés
arcjáték — árnyjáték — barackmag —
filmklub gerinccsatorna — gipszstukkós —
kudarcsorozat maszkmester — palackposta
— palástcsat pénzstruktúra —
szárnypróbálgatás
kikatapultáltátok — leglengetegebbeket —
legmegengedhetetlenebbeknek megecetesedetteket—
visszavarázsoltathatnátok — metamatematika
cipőfelsőrész-készítő — szarvasmarha-tenyésztés — tanulóbaleset-

biztosítás — hordozó rakéta-kĺsérletsorozat éijeliórellenórzóóra-szalag
képeslevelezőlapgyújtemény-bemutató — légipostabélyeggyújtemény-
kiállĺtás
hungariológia hungariológiai kardiológia kardiológiai meteorológia

meteorológiai
2. Győzi-e szusszal ennek a különlegesen hosszú névnek méltóságosan lassú iramú
többszöri bejelentését? (Bessenyei György Tariméncs utazása címfi mfivéből.)
B umbuj-pu truj -hurculuj-biiszkiiliij-kikiriki-poszidoszi
3. Ismételje meg a fenti »akadályos” szauakat suttogva is, egészen
messzire suttogja őket!
4. Szószcrkczctck bőuítésc. Valamennyi szószerkezetet egy-egy kilégzéssel kell
végigolvasnia. Szünettel egyiket sem szabad megbontania, mert az zavarná hallgatóját a
helyes értelmezésben. (Vigyázzon: a szerkezetek végén ne vigye le a hangját, mint a
pontnál ! )
a műanyagok feldolgozása a lágyuló

műanyagok feldolgozása a hőre lágyuló műanyagok feldolgozása
az alacsony hőre lágyuló műanyagok feldolgozásának leírása az
alacsony hőre lágyuló műanyagok feldolgozásának részletes
leírása
a Magnolia acuminata a Magnolia acuminata

egy példánya a Magnolia acuminata egy szép példánya a Magnolia
acuminata egy kiilönlegesen szép példánya a Magnolia acuminata egy

különlegesen szép hazai példánya a liliomfák közé tartozó Magnolia
acuminata egy különlegesen szép hazai példánya a kedvelt liliomfák
közé tartozó Magnolia acuminata egy különlegesen szép hazai példánya
a természetbarátok által kedvelt liliomfák közé tartozó Magnolia
acuminata egy különlegesen szép hazai példánya a természetbarátok
által fölöttébb kedvelt liliomfák közé tartozó Magnolia acuminata egy
kiilönlegesen szép hazai példánya a természetbarátok által fölöttébb
kedvelt liliomfák közé tartozó Magnolia acuminata egy különlegesen
szép hazai példányának színes fényképe
5. Mondja végig szünet beiktatása nélkül, egyetlen kilégzésre a következő címek

mindegyikét!
• Acetiléngáz-fejlesztő késziilékek biztonsági technikája
• A bőrdíszműves szakma alapműveleteinek gyakorlati oktatása
• Külfejtéses múvelésú bányák általános biztonsági és egészségvédő
szabályzata
6. Tagmonprłtok bőviilése. Az egyetlen mondatból álló vers
tagmondatai fokozatosan testesednek. Levegőlopással, szünettel nem
bonthatja meg egyiket sem. Ilyesmire csak a tagmondatok, illetve a tömbjeik
határán van mód.
BESZÉDI.ÉcľzÉs
SÖTÉT SZÍN IZZIK..
Sötét szín izzik, vékony vonal indul,

Az ébredő kertformát bontogat, Az
ében tömbökből mcrcngue mintáz
A halk fény rózsaujja lombokat...
Tóth Árpád
7. El tudja-e mondani emlékezetből a verssorokat?

8. Mondatbőuítés. Próbálja egy-egy kilégzés alatt végigmondani
mindegyik mondatot! A rövidebbeket esetleg kétszer-háromszor
megismételheti légvétel nélkül. Ha ez sikerült, akkor próbálkozzék a
következővel is: egy-egy sorozatot végigolvasni egy alaplevegővel,
lehetőleg levegőpótlás nélkül. A szükséges értelmi kiemelésekről nem
szabad megfeledkeznie, mert darálássá torzul felolvasása.
Hullott a levél.
A 31
Lassan hullott a levél.
Egy tölgyfáról lassan hullott a levél.
Egy hatalmas tölgyfáról lassan hullott a levél.
A rét szélén egy hatalmas tölgyfáról lassan hullott a levél.
A rét szélén álló hatalmas tölgyfáról lassan hullott az elsárgult levél.
A rét szélén egymagában álló hatalmas tölgyfáról lassan hullott az
elsárgult levél.
Szél húzott el a fák fölött.

Nedves szél húzott el a fák fölött.
Nedves szél húzott el hidegen a fák fölött.
Nedves szél húzott el hidegen és ellenségesen a fák fölött.
Nedves szél húzott el hidegen és ellenségesen a lombjukat vesztett fák
fölött. Nedves késő Őszi szél húzott el hidegen és ellenségesen a
lombjukat vesztett százados fák fölött.
A fák levelei illatozni kezdtek.

A fák és bokrok levelei illatozni kezdtek.
A fák és bokrok levelei egyszerre illatozni kezdtek.
A fák és bokrok levelei egyszerre frissen kezdtek illatozni.
Az erdőben a fák és bokrok levelei egyszerre frissen kezdtek
illatozni.
A város fölött húzódó erdőben a fák és bokrok levelei egyszerre frissen
kezdtek illatozni.
Az alig pár száz méterrel a város fölött húzódó erdőben a fák és bokrok
levelei egyszerre frissen és bőséges áradással kezdtek
illatozni.
9. Másodszor csak a legutolsó helyen álló bővített változatokat olvassa!
Hol tarthat értelmi szünetet ezekben az egyszerű mondatokban? Hasonlítsa össze
a szünet nélkül tolmácsolt, az egy vagy több szünettel megszakított mondatot!
Melyik hat túlságosan didaktikusan? Melyik lélektelennek?
10. Mondja tollba ezeket az aforizmákat általános iskolásoknak!
Szószerkezetekre tagolva diktáljon!
• Az események leírása sokszor megkapóbb a látványuknál.
• Tanulmányainkat harmincéves fejel kellene elölről kezdenünk.
• Az ember mint újonc érkezik életének minden korszakába.
• A kis dolgok nagy helyet foglalnak el életünkben.

11. Diktálja le őket középiskolásoknak isl Ne tördelje sok
szerkezetre a mondatokat!
12. Rádióban vagy televízióban a következő hírmondatokat
kellene fölolvasnia. Mindegyiket egy kilégzésre mondja végig!
Értelmezésükre csak a hangsúlyt, a tempót vagy a hangmagasságot, illetve
váltásukat veheti igénybe.
• A francia minisztertanács csütörtökön ötórás ülésen vitatta meg a
tervbe vett gazdasági intézkedések irányelveit.
• A nyugat-bengáliai pedagógusok az államelnökhöz eljuttatott
memorandumukban követelték az ingyenes oktatás bevezetését egész
Indiában.
• Európai piackutató útja során Budapestre érkezett a Genfben működő
Nemzetközi Kereskedelmi Központ tanfolyamán részt vett kelet-
afrikai és Srí Lanka-i kereskedelmi szakemberek kilenctagú
csoportja.
• Ma délután 16 Órakor a Játékcsarnokban a férfi és női egyes
csoportmérkőzéseivel s a vegyes páros találkozókkal kezdődik
Budapest idei
13. Olvassa el értelmezve a hírmondatokat, de most

szünetek tartásával! Melyik tolmácsolási mód kényelmesebb az
előadónak?
14. Fogalmazza meg a fenti feszes hírmondatokat
kényelmesebben, légzéstechnikai szempontból előnyösebb formában!
Például:
• Európai piackutató útja során Budapestre érkezett azoknak a kelet-
afrikai és Srí Lanka-i kereskedelmi szakembereknek a kilenctagú
csoportja, akik részt vettek a Genfben működő Nemzetközi
Kereskedelmi Központ tanfolyamán.
15. Mondja tollba a következő aforizmákat középiskolásoknak,
majd egyetemistáknak!
A középiskolásoknak tagmondatokra tördelve, a főiskolásoknak tömbösĺtve
diktáljon! (Emlékezetből.)
• Bármilyen kicsiny legyen a kívánság, ha megtagadják, nagyra nő.
• Az ember akkor öreg, ha mosolyog azon, amin valaha nevetett.
• Szívesen kijelentjük, hogy ez vagy az a hibánk megvolt, ha el akarjuk
titkolni vele, hogy még most is megvan.
A 33
• Az emberek sose várják az ostobától, hogy okosat tegyen, de lesik,
hogy az okos mikor tesz ostobát.
• Az emberek se nem jók, se nem rosszak, hanem olyanok, amilyenek
lehetnek.
BESZÉDLÉC,ZÉS
16. Az alábbi madárleírás nyomtatásban nem tagolódik bekezdésekre. A

felolvasó azonban szerkezeti egységekre bontja, s ezek határán értelmi szünetet
tart. Ez alatt a (szerkezeti) szünet alatt alaplevegőt lehet venni, és kapcsolatot
lehet teremteni a hallgatókkal. Jelölje be I I jellel ezeket a szerkezeti
mezsgyéket! Olvassa föl a leírást jól tagoltan, a bekezdéseket is kisebb
egységekre bontva (pótlevegő vétele végett)!
A POSZÁTA
Kisebb a verébnél, és sokkal finomabb alkotású kis madár. Feje teteje hamuszínű, pofája
sötéten hamvas, dolmánya barnásszürke, háta, melle fehér, oldalaiban sárgásvörösen
futtatva. Farkának szélső tolla ék alakú fehér folttal; a szomszédos toll kicsiny, homályos
folttal. Csöre finom, ár alakú; lába erős, kékes színű; fészke kötés- vagy
vállmagasságban áll, leggyakrabban galagonyásokban, kökényesekben; kertekben
felflltó rostokolatokon magasabban is; építi pedig finom ffi- és gyökérszálakból, közbe-
közbe pókhálóval szőve, erősítve és sertés- meg lószőrrel bélelve, Fészekalja öt-hat szép
formájú tojás, mely fehér vagy kékes alapon finoman szeplős; a szeplők a vastagabb
végén koszorúsan is tömörülnek. 1-Icrmnn Ottó
A tagolást ellenőrizheti erről a vázlatról.

I. A madár termete, megjelenése. (Összkép)
II. Részletező leírása
1. Feje
2. Háta — farka
3. Csőre
III. Fészke — fészekalja

I. Fészke
2. Fészekalja, tojásai
A vázlat azt is elárulja, hogy nem mindegyik pontosvesszőnél indokolt a szünet. Hol
nem? Miért nem?
Hogyan tervezné meg az alábbi szövegek előadását? Hol tartana nagyobb,
pótlevegővételre alkalmas szüneteket?
EMLÉKEZTETÓ KÉSZÜLÉK
A szórakozott emberek Qakran úgy mennek el hazulról, hogy égve felejtik a villanyt
vagy a gázt, nyitva hagyják az ablakot stb. Az ebből származó balesetek és
kellemetlenségek megelőzésére orosz kutatók emlékeztető készüléket szerkesztettek. A
készülék egy nem nagy doboz, amelyben fotocella és zseblámpaelem található. Úgy kell
elhelyezni, hogy okvetlenül elhaladjon előtte az, aki elhawja a helyiséget. Ekkor árnyéka
a dobozra esik, mire öt-tĺz másodpercnyi időtartamra fölvillan egy világító tábla; rajta
nyomtatott szöveg vagy más fiUeImeztetés jelenik meg.
Az Élct és Tudomány nyomán
ALSÓ TAPÉTA A REPEDÉSEK ELLEN
A falakon gyakran repedések keletkeznek, ezek elszakĺthatják a tapétát is.

Kitöltésük valamilyen megfelelő anyaggal többnyire nem megoldás, mert a
repedés tágulásakor a tapéta is meghasad. Német kutatók legújabban olyan alsó
tapétát kísérleteztek ki, amelyet egymás mellé helyezett ragadó pettyekkel
rögzítenek a repedéses falra. Mivel a pettyek minden irányban elmozdulhatnak,
két-három milliméterrel is, két-két egymás mellett fekvő petty 4—6 milliméteres
repedést is áthidalhat anélkül, hogy az erős tágulást az alsó tapéta felszínére és
az erre ragasztott felső tapétára továbbadná. Az alsó réteg hó- és hangszigetelő
tulajdonságú is. Tapétacsere esetén nem kell eltávolítani, alapul szolgálhat az új
felső tapétának.
Az Élet és Tudomány nyomán
17. Hogyan tagolná légzéssziinetekkel ezt az egyetlen művészi

mondatösszetételből álló írásművet?
EGYtjvr A ZIVATARRAL
Nagy, fényes hőségek után, melyektől hetekig szenvedünk lógó nyelvvel,

megpuhult agyvelővel, munkátlanságra és álmatlanságra kárhoztatva,
tehetetlenül, a nap és éj minden órájában, nyelve bosszúságunkat és dühünket,
szeretem nézni a fölvonuló, sötét zivatart, mely tombolva nyargal végig a tájon,
a záport, mely áztatja a tikkadt göröngyöket, a villámot, mely megvilágítja a
víztől csorgó, még mindig poros falombokat, s főképp szeretem hallgatni a
mennydörgés komoly, apai hangját; a villámcsapásokat is, és sohase sokallom
fülsiketítő lármájukat vagy pusztításukat, mert úgy érzem, hogy legméltóbban
ők adnak kifejezést eddig magamba fojtott haragomnak és kétségbeesésemnek.
Kosztolányi Dczső
18. Vesse össze szünetjelöléseit ezzel a megoldással! Tolmácsolja e szerint

a forgatókönyv szerint is a szöveget!
(A jelzések feloldása: I = villanásnyi szünet; I l nagyobb szünet; Ill....lll = nagyobb
időtartamú szünetpár, közbevetés határain; — = a szünet a vessző ellenére elmarad.)
A 35
EGYÜTT A ZIVATARRAL
Nagy, I fényes hőségek után, I ll melyektől hetekig szenvedünk lógó nyelvvel,

megpuhult agyvelővel, — munkátlanságra és álmatlanságra kárhoztatva,
tehetetlenül, a nap és éj minden órájában, nyelve bosszúságunkat és dühünket,
Il l szeretem nézni fölvonuló sötét zivatart, — mely tombolva nyargal végig a
téjon, Il a záport, mely áztatja a tikkadt göröngyöket, I l a villámot, mely
megvilágítja víztől csorgó, még mindig poros falombokat, Il s főképp szeretem
I hallgatni a mennydörgés komoly, — apai hangját, I a villámcsapásokat is, I l
és sohase sokallom fülsiketítő lármájukat vagy pusztításukat, — mert úgy érzem,
I hogy legméltóbban ők adnak kifejezést eddig magamba fojtott haragomnak és
kétségbeesésemnek.
BESZÉDI.É,CZÉs
19. Ismerkedjék és barátkozzék meg Váci Mihály következő versével! Ha

kellőképpen elmélyed benne, nem lesz különösebben nehéz elkészítenie
tolmácsolásához a forgatókönyvet, amely a szükséges szünetjelzéseket és magasság
váltásokat is tartalmazza. Ügyelnie kell majd felolvasás közben a stílusos töprengő-
vĺvódó hang megütésére, törekednie ritmusélmény nyújtására is,
TŰ
Ahogy a fején a gomb, a

gombostűfejc egy határozott pont;
kiegyensúlyozott tömeg,
összcfogott forma, úgy kellene
pillanatomat, a mostanit, vagy a már
újabbat, e mostanit, a mindenkori
bármelyiket, úgy kellene egy
pillanat törékeny tűhegyére
ráfogalmazni cgy parányi gömb
zártságával, határozott, kijclölt,
végleges formájáĽal od,acrősíteni
mindazt, amit a mindenségről c
percben érzek, gondolok.
20. Az eddigiekhez képest bonyolultabb feladat várja, mert a légzési-tagolási

tewezet elkészítésén kívül felolvasás közben hanghordozásával is jellemeznie kell Ürögi
Danit, Kosztolányi mfivének aggodalmas, most mégis megoldódó nyelvú különc hősét.
ESTI KORNÉL
Tizenhetedik fejezet,
melyben Ürögi beruccan hozzá egy
szóra
(Részlet)
Előadja, hogy mi járatban van.
Az Ő kérése egyszerfi, voltaképp igen egyszerű,
Egy szívességet kér, egy óriási szívességet, mely nyilván csak őneki óriási, de annak, aki
teljesíti, talán nem is olyan óriási, lehet, hogy csak nagy, vagy jelentős, bár az is lehet,
hogy semmi sem, mégis előre jelzi, hogy barátja esetleg vissza is utasíthatja,
szükségtelen szavakkal megokolnia, hogy miért, csak rá kell tekintenie, vagy nem is kell
rátekintenie, csak hallgatnia kell, ő ezt is megérti, és nem veszi zokon, a közöttük levő
barátság éppoly zavartalan marad, mint eddig volt, olyan, mintha semmi se történt volna:
röviden tehát arról van szó, hogy a Momentumok és monumentumok címfi
ncoaktivista—szimulta-
37 A BESZÉDMŰVEK
IIANCAIAKJA
folyóirat legújabb száma érdekelné, azt szeretné

kölcsönkérni pontosan huszonnégy Órára, azzal a föltétellel, hogy e huszonnégy
Óra lepörgése után maga hozza vissza, épen és sértetlenül, természetesen azonban,
hogyha Esti még nem olvasta el, vagy ha már elolvasta uval) , de egyet-mást
szeretne benne még egyszer elolvasni, nem is elolvasni, csak átfutni, belepillantani
olykor-olykor, vagy puszta szeszélyből magánál tartani, vagy odaajándékozni
valakinek, vagy ha a gyanú legcsekélyebb árnyéka is ébred benne, hogy ő nem
teljesen megbízható, s a példányt elhányja, megrongálja, eladja egy
könyvkereskedónek, és isten tudja, mi mindent tesz vele, vagy nem tesz, amit így
hamarjában igazán lehetetlen részletezni és véglegezni, akkor ezt a szívességet el
se fogadná, bárhogyan is erőszakoskodnék vele, akkor már eleve lemond az
egészről, akkor kérése tárgytalan, s olybá tekintendő, mintha egy szót se szólt volna.
21. Ha változatosabb példatárra vágyik, talál hasonló, feszített
mondatépĺtményeket a többi fejezet feladatgyűjteményeiben.
22. A következő versből eredetileg is hiányoznak a tagoló és záró frásjelek.
Szükségtelen pótolnia őket; csak technikai jelekkel kell ellátllia a szöveget megszólaltatása
előtt. Esetleg róluk is lemondhat, és mindenféle jelzés nélkül is nekivághat a
tolliiácsolásnak. Másodszorra bizonyosan botlás nélkül végigolvassa.
MESE EGY ÖNMAGÁBA VISSZATÉRÓ GÖRBÉRÓL
Azóta hogy egyszer nehezen kezdett lélegzeni

újra nem kezdett nehezen lélegzeni sosem
tudott nuĺsra gondolni csak hogy ma ntég nem
kezdett nehezen lélegzeni s éppen ettől kezdett
nehezen lélcgzcni amitól megint nem tudott
másra gondolni csak hogy megint nehezen
kezdett léle.gzcni s hogy most már mindig
nehezen fog lélegzeni amitől sosemfog tudni már
másra gondolni csak hogy most már mindig
nehezen fog lélegezni s mert most már mindig
nehezen fog lélegezni soha többé nem fog tudni
másra gondolni csak
Somlyó György
23. Olvassa föl ezt a játékleírást hűvös tárgyilagossággal!
KAKASVIADAL
Ma is kedvelt egyszerű erőpróba. Két játékos föláll szemben egymással. Karjukat

mellükön összefonják, és fél lábon ugrálva egymásnak rontanak. A cél: az ellenfelet
egyensúlyi helyzetéből kibillenteni, hogy elessen, vay másik lábát is le kelljen
38 A
tennie. Akinek ezt sikerült elérnie, az egy pontot Ír. Az nyer, aki előbb szerzi meg a
tíz pontot.
Demctcr Rózsa
IIANCINDÍTÁS,
Tolmácsolja ugyanezt a szöveget testnevelő tanárként, tehát magyarázón, de azért

távolságot tartva!
Szólaltassa meg a játékismertet&st úgy, mintha közben gyerekek be is mutatnák, amiről

beszél!
Olvassa föl a szöveget kedvébresztő hanghordozással is, tehát távolságtartás nélkül!
Hogyan tolmácsolná, ha egy, a saját hangjában gyönyörködő játékvezetőnek képzelné

magát?
Hogyan ismertetné ugyanezt a játékot egy „katonás" testnevelő tanár és egy anyáskodó
óvónő?
24.Suttogja el egészen távolra a Kakasviadalt; és közben figyelje meg,
hányszor kell légvétel végett szünetet tartania!
Ha a szövegek frlolvasása közben folyamatosan pótolta a levegőt az értelmi

szünetek kihasználásával, nem száradhatott ki a torka, nem fáradhatott el
túlságosan: élvezetesnek találhatta nłagát a beszélést. A felolvasó vagy a beszélő
torka ugyanis többnyire akkor szikkad ki, ha rendszertelenül lélegzik, és elfelejt
apró nyelésekkel „olajozni". Ilyen helyzetekben a vízivás csak tüneti kezelés. A
célszerű gyógymód: a jól tagolt, értelmi szünetekkel meg-megszakított beszéd
(felolvasás) — vagyis a beszélésnek és a légvételnek tudatos és fegyelmezett
összehangolása.
25.Tanulja meg valamelyi k szöveget helyes légzéstechnikával; s amikor
emlékezetből elmondja, őrizze meg beszéde természetességét, kerülje a gépiességet
és a merevséget!
26.Tudósítson valamilyen kedvteléséről idegenekből álló közönséget! Ha
rosszul méri föl levegőkészletét, és valamely szó vagy szerkezet közepén kapkod
pótlásért, még sokat kell gyakorolnia, hogy szert tegyen a biztonságos
légzéstechnikára, a szöveg és a hangoztatás összerendezésének képességére.
A A IIANGZÁS 39
A HANGINDÍTÁS, A HANGZÁS
A beszéd a hallgató számára han élmén . Ennekahangélménynek egyik
meghatározója a langadás, a hangindítás minősége. A eszédhangot több szerv' és
izomcsoport összerendezett munkája hozza létre. Az izmok feszülése és ernyedése,
a szervek mozgékonysága igen fontos tényező. Ha nem elégséges a beszélőszervek
munkája, azaz túl
IJES'/.ÉDMÚVEK IIANGALAKJA
ernyedten vagy renyhén vesznek részt a hangadásban, akkor a beszédhang csökkent

értékű; a hallgatónak a motyogó, ernyedt beszéd miatt idegesítő hangélményben
lesz része. Bár feszülten figyeli, mégis csak sejti, csak találgatja, mit mondanak.
Hogyha a hangadásban részt vevő izomcsoportok és szervek túlságosan
feszesek, már-már görcsösen merevek, a létrehozott beszédhang minősége sínyli
meg. Valamely izomcsoport merevsége észrevétlenül átterjed a többi beszélőszervi
izomra is. A hang ilyenkor kellemetlen hatású; fárasztja, sőt taszítja a hallgatókat.
N'l@lyen beszélőszervek, i40mcsopprtokuuerevsége yakoľi?

Jól láthatjuk, ha a beszélő álla merev, megfeszített, szinte mozdulatlan. Csaknem
mindig kíséri az áll merevségét az ajaké. Az alig mozduló, görcsös állizmok csak kis
szájnyitást tesznek lehetővé. Az ajkak ráfesziilugk@fogakra, mintha egybenőttek
volna velük.
Sokan beszéd közben megfeszítilĺgégéýiket. Ez az eljárás célszenítlen, mert a
gége nem húros hangszer, hanem inkább nyelvsíp, amelyet minden feszítő
szándék meggátol legfontosabb funkciójában: abban, hogy a toldalékcsőhöz
(garat- és szájüreg) illeszkedjék.
Némelyek, főleg a nagy hangerővel beszélők közül, fölnyomják gégéjüket;
megfeszítik hangszalagjaikat, sőt lágy szájpadlásukat is; nyelviikéťĺ;rdłg
megkeményĺtve hátrafelé mozgatják. Vagyis: egyik izomcsoport merevsége
láncolatban tovaterjed. Így jön létre a „préselt” hang. A bajt csak tetézi, hogy az említett
izomcsoportok feszessége következtében torzul. száj- garatüreg működéĽis. De
nemcsak a beszélőszervek izmainak merevsége terjed önkéntelenül. A test egyéb
izomcsopoľtjainak görcse, ártalmas adásra.
Ha vigyázzállásban, merev testtartással kezdünk beszélni, hangadásunk látja kárát.
Célszerűtlen a pipiskedés is. Az a rossz szokás, hogy a lámpalázas előadó ökölbe
szorítja kezét, szintén a beszélőszervek görcsös állapotához vezethet.
Tanácsos egyenes testtartással, de nem merev vigyázzállásban, hanem
kényelmes pihenjben beszélni. Tartsuk magunkat lazán! Ezt a laza tartást
gyakorlással, figyelemösszpontosítással elérhetjük, és szokásunkká tehetjük.
A beszéd hangzását közvetve meghatározn tehát az izmok, az izomcsoportok

állapota. Közvetlenül azonban leginkább a hangindĺtás jellege alakítja ilyenné vagy
40 A
amolyan ná. A beszédfolyamatban a hangindítás vissza-visszatérő mozzanat, s

éppen ez az ismétlődése szolgáltatja hangzásformáló erejét. A hangindításnak
főként a magánhangzók, valamint a zöngés mássalhangzók képzésében nagy a
jelentősége.
Technikáját tekintve, a hangindĺtás lehcľ (más
megnevezéssel: fedett) és lágy is.
A kemény hangindĺtás jellemzése: a kezdő hangok, kivált a magánhangzók
kattanásszerű zörejtől kísérve szólalnak meg. A jelenség magyarázata: zi levegőáram már
zárva találja a hangszalagokat, s így föltorlódik alattuk; nyomása számottevően fokozódik.
Minthogy ahangszalagzár feszes, zörejt keltve pattan föl. Igen éytahnas a hangszalagokra
és a gége izmaira, ha állandóan így indítják a hangokat, Az ilyen beszédnek túl határozott,
11ANGlNDíTÄs,
olykor már agresszív a jellege, nemcsak az élesebb hangtól, hanem a sok fölpattanás
hatásától is.
Hehezetes a hang indítása akkor, ha a hangszalagok közti hangrésen valamennyi
leveŔWkiáramIik, a Minthogy a hehezetes beszédnek
fokozott a levegőigénye, könuycu_fôlborítjalcvcgőgazdálkodásunk rendjét.
A?ágy hangindítás: a hangszalagok a zönge keletkezésével egy időben lágyan,
de tökéletesen záródnak. Rekeszlégzéssel adagoljuk „+ levegőt, és a hangzót csak
akkor szólaltatjuk meg, ha torkunkon már áramlik kifelé a levegő. Ha így indítjuk
a hangot, nem találjuk megerőltetőnek a beszédet; partnereink számára pedig
hangása kellgmes, megnyugtató hatású lehet. A lágy hangindíťás többnyire együtt
jár a kötéses, vagyis az értelmi egységekhez igazodó, jól követhető beszéddel. A
szaggatott indítás viszont rendszerint keménységgel párosul.
SzagggtQítíndításról akkor beszéliink, ha minden egyes tartalmas szót önálló

életre keltve, külön egységként hangoztatnak. A beszawezáltal nem követhetőbbé,
hanem követhetetlenebbé válik: éppen szaggatottsága, túltagoltsága következtében.
Ráadásul az így elkülönített szavak nyomatékot is kapnak, ezért a hallgató
hangsúlyosnak érzi őke t. beszéd nemcsak szaggatottá, hanem
agyonhangsúlyozottá is torzul.
Rötéscs a beszéd hangzása akkor, ha az a
mondat szôn(grkezeteit egységként mondják Jsi. Természetesen az ilyen nagyobb egységek
határán lesznek szünetek és váltások, vagyis a kötésesen megszólaló egységeke t indítják
külön, nem pedig az őket alkotó szavakat.
A nevelői pályán a kötéseľlégy indítású beszéd kívánatos, mivel ez kellemesen s
követhetően hangzik, és nem károsítja az érzékeny hangszalagokat.
A A IIANGZÁS 41
GYAKORLATOK
l. Gyakorolja odahaza a helyes testtartást! Végezze el többször is felolvasás előtt ezt a

lazítási gyakorlatot!
• Oldalt fölemelt k@ával körözzön könnyedén elölről hátra vagy vissza! Tenyere előbb
fölfelé, majd lefelé fordítva legyen.
• Mozgassa fejét könnyedén mindenfelé!
• Hajoljon könnyedén, de ne túlságosan előre, mintha le akarna nyúlni valamiért!
Csípőjét engedje lazán hátra!
2. Alljon meg kényelmes pihenjállásban; lazán, de ne esetlenül!
• Zongorázzon ujjaival!
Álljon meg lazán, vegye kezébe a könyvet! (Könnyedén, megfelelő
magasságban tartva. )
Állizömlazítás
1. Az ellazított alsó áll leeresztése a lehetséges alsó határig, majd

visszahúzása. (Két ütem.)
2. Az alsó áll leeresztése a hüvelykujj szélességében. Majd csukott
száj. (Két ütem.)
3. Az alsó áll gyors mozgatása le és föl, szabályos bc- és kilégzéssel
párosítva.
42 A BESZÉDMŰVEK
HANGALAKJA
SZÖVEGES GYAKORLATOK A HANGINDÍTÁS KÖRÉBÓL
I. Hangoztassa lágy hangindítással!

Figyelje meg tükörben állmozgását és ajakmfiködését!
2. Lágy hangindĺtással kell megszólaltatnia ezeket a szavakat,
(hamis) ón — un — én —
ín — ön — ón (halfajta)
3. Hangoztassa lágy hangindítással!
barát — bérét — borít — bőrút — borút

dagad — zavar — zsíroz — gyalog — gördül
4. Mondja mikrofonba is! Hallgassa meg fölvételről, mennyire

sikerült kötésesen, lágy indítással megszólaltatnia a következő mondatokat!
A csarnok hatodik vágányára szerelvényt tolnak be.

A vágány mellett tessék vigyázni.
A balesetek elkerülése végett a vágány mellett tessék vigyázni.
5. Általában a kötéses formát tartjuk kívánatosnak a hangindítási módok közül,
mert ez kellemesebb hangzásúvá és a partner számára követhetőbbé teszi a
beszédet. Helytelen azonban az a kötési mód, amely a határozott névelő
mássalhangzóját a magánhangzós kezdetű szóval így egyesíti: arra az Ígéretedre —
[arra a zígéretedre], az anyjuk tudtával — [a zannyuk tuttával] stb. Ez a túlhajtott
kötésmód azért is tarthatatlan, mert sok esetben a szójelentések elkülönítését
akadályozza. Következő yűjteményünk ezt tanúsítja.
Nem az agy, hanem a zagy. Nem az akó, hanem a zakó.
Nem a zár, hanem az ár. Nem a záradó, hanem az áradó.
Nem az árát, hanem a zárát.
Nem az áras, hanem a záras. Nem a zárjegy, hanem az árjegy.
Nem a zárkát, hanem az árkát. Nem az avar, hanem a zavar.
Nem az eke, hanem a zeke. Nem az enemú, hanem a zenemű.
A A IIANGZÁS 43
Nem az úrból, hanem a zárból. Nem a zűrös, hanem az űrös.
Nem a zűrzavar, hanem az úrzavar.
llANGlNDfrÁS,
NŐ a zavar napról napra? NŐ az avar napról napra? NŐ az a var napról napra.

NŐ az — a var — napról napra.
Egészen bizonyos, hogy az Avas. Egészen bizonyos, hogy az a vas? Egészen bizonyos,
hogy az — avas. Egészen bizonyos, hogy aza (barátja) Vas.
Anna kalapján nem lehetett! Annak alapján nem lehetett? Annak a lapján nem
lehetett. Anna kalapján nem lehetett?
6. Ki tud többet mondatba foglalni a fenti szópárokból? Ilyesféle tréfás

megoldásokra gondolhatnak: Nem zavar az enemű zenemű, habár maga a zűrzavar.
7. Gyakorolhatja a lágy hangindítású kötéses beszédet a következő szöveg
fölhasználásával. Érdekessége ennek, hogy nagyjából azonos terjedelmfi egvséggé mindig
más szavak kapcsolódnak. Így figyelmét teljesen a lágy indításra és a sima kötésre
összpontosíthatja; nem kell bajlódnia a levegő beosztásával, az ívek megrajzolásával,
minthogy itt viszonylagos állandóság uralkodik.
TÉMA És VARIÁCIÓK
Ma szép nap van, csupa sugárzás, futkosnak a kutyák az árokszélen, és mindenki remekül
tölti az idót, még a rabkocsiból is nóta hangzik.
Ma szép sugárzás van, csupa idő; kutyáznak az árokszélek a futkosásban, és a nap
nótával tölt mindenkit, még a hangzásból is rabkocsi remekel.
Ma szép futkosás van, csupa mindenki, sugárzik az árokszél a kutyákra, és az
idő remekül tölti a napot, még a hangban is nóta rabkocsizik.
Ma szép kutya van, csupa futkosás, rabkocsi nótáz telten, és mindenki
hangosan remekel az árokszélen, még a napból is idő sugárzik.
Ma szép árokszél van, csupa nóta, remek hangzás a kutyákból, és rabkocsiban tölti
mindenki a napot, még az idő is sugarazva futkos.
Ma szép mindenki van, csupa remek, futkos a rabkocsi az árokszélen, és a kutyák
hangosan sugárzanak az időre, még a nap is nótázva tölt.
Ma szép remek van, csupa hang, futkosás az árokszéli napon, és idős rabkocsi sugárzik
a kutyákra, még mindenki is töltésen nótázik.
Ma szép töltés van, csupa kutya, sugárzó nóta a napban, és remekül időz mindenki a
rabkocsiban, még a futkosás is hangosan árokszélezik.
Ma szép idő van, csupa rabkocsi, remek hang a futkosásban, és kutyát tölt
mindenki az árokszélen, még a nóta is sugárban napozik.
Ma szép rabkocsi van, csupa töltés, sugárzik a remek napba, és kutyás árokszélek
hangzanak a futkosásba, még az idő is nótázva mindenkizik.
44 A BESZÉDMŰVEK
Ma szép nóta van, csupa árokszél, kutyák remekelnek a töltésen, és hangosan

futkosva mindenki sugárzik, még a nap is rabkocsiban időz,
Ma szép hang van, csupa nap, futkos a nóta az árokszélen, és remek rabkocsi
sugárzik az időben, még a töltésen is mindenki kutyázik.
VVcöres Sándor
'IANC,ALAKJA
8. Gyakorolja a lágy hangindítást ennek a verses részletnek gördülékeny

tolmácsoIásával!
Győződjék meg róla, mennyire megváltozik a hatás, ha szaggatott indításokkal
szétmorzsolja a szószerkezeteket, és kemény hangadással pattogja végig a szöveget!
A MÁSODIK ÉNEK
(Részlet)
Golyómat a tálon, tálamat a vállon,

vállamról karomra guri-gurigálom.
Vállam pereméről karom peremére
kcrckcn gurítom szemek örömére. Párosan
a labdám egyre lebegőbben, odanézz: már
háromjár a levegőben. Karomon kereken
gurul kereken ki, tudom a játékot, mit
kíuiilcm senki. Guruló golyóim egcmen a
bolygók, nem iircs iigyesség: vérem után
forgók, s gyűrűként tányérnak kergetve a
szélén, könnyű gurulásuk lélekbeli
élmény. Nosza perge párom, párom után
három, hármamat a tálon, tálomat (1
Ľállon, onint ualami felleg, mint valami
álom, körbe kavarogva guri-gurigálorn.
Babits Mihály
9. Kiválóan alkalmas a lágy hangindĺtás gyakorlására Kosztolányi Dez„sÓ közismert

költeménye is. A kötésekről itt sem szabad megfeledkezni: akkor sem, ha több sorba
tördelődtek az együvé tartozó szószerkezetek.
ILONA
Lenge lány, Lelkcmbe Minthogyha

aki sző, hallgatag a fülem
holdvilág dalolom, szellőket
A A IIANGZÁS 45
mosolya: lallala, hallana,
ezt mondja dajkálom sellőket,
a neved, a neucd lelkekct
Ilona, lallázva, lengcni,
Ilona. Ilona. Ilona.
A IIANCZÁS 46
A 11ANClNDíTÄs,
Müezzin Ó az i Vigasság,
ziimmög Így : kelleme, fájdalom,
„La illah ó az I ncm múlik
iľ Allah”, dallama, cl soha
mint ahogy mint Ódon s balzsam
is,
zengem én, ballada, mennyei
Ilona, úgy sóhajt, lanolin,
Arra, hol Csupa l, Eln Ililŕ5
Teltün és csupa i, életcm
cltiin a csupa o, hajnala,
fény hona, csupa a, alkony a,
fény felé, csupa tej, halkuló,
éj felé, csupa ké], nem múló
Ilona, csupa jaj, hallali,
13 algatag És nekem Lankatag
álmaim szín is ez, angyalok
clzilált halouány aléló
lim-loma, kék-lila, sikolya.
távoli, halocány Ilona,
szellemi anilin, Ilona,
lant-zene, ibolya, Ilona,
IO. a) Olvassa el az ajánlott testtartásban állva, lágy hangindítássak a
megfelelő kötésekkel ezt a szövegrészletet!
GUDI LÉGJOGA
(A légzés)
Minthogy a gyerek kétszer-háromszor gyorsabban „ég”, mint a felnőtt, nyilván

több levegőre, több oxigénre van szüksége. Pontos mérésekkel kimutatták, hogy
a Uerekek viszonylag valóban sokkal több levegőt forgatnak meg tüdejükben,
mint a felnőttek. A 70 kg-os férfi percenként 10 liter levegőt szív be és fúj ki, a 35
kg-os serdülő pedig 8 litert. Ha a serdülő felényi felnőttként lélegeznék, csak 5
liter lenne a levegóadagja. Az első osztályba járó 10 kg-os kisgyerek sem 2,8 liter
levegőt használ el percenként, hanem több mint kétszer annyit: 5,8 litert.
A A 47
Ha azt hinnénk, hogy a gyerekek tüdejének a kapacitása arányban áll ezzel a
nagy feladattal, tévednénk. Vajon hogyan oldják meg ezt a nehéz helyzetet a
gyerekek? Szaporábban fújtat kis tüdejük.
Kontra György nyomán
IO. b) Hogyan mondaná végig a fönti szövegrészletet egy fontoskodó, a

hallgatóság előtt tudósként tetszelgő em ber szerepében?
II. Leonard. Bernstein könyvéből idézünk egy jellemző fejtegetést. Magyarázó
jellege se csábítsa arra, hogy túlságosan sok egységre aprózza! Inkább kevesebb és
terjedelmesebb egységbe kösse a mondatokat alkotó snvakat, hogy elkerülje a szájbarágó
agyonhangsúlyozást!
MIT JELENT A ZENE?
A zene jelentése a zenében található, dallamaiban, harmóniáiban, ritmusaiban,

zenekari színezetében, és főként abban, ahogy önmagátfrjlcszti.
De az a mód, ahogy a zene önmagát fejleszti, már egészen más téma; fogok
is erről beszélni, amikor majd a szimfonikus zenéről lesz szó. Most csak azt
szeretném hangsúlyozni, hogy a zenének saját jelentése van, amit a zene mélyén
érzünk, és nincs szükségünk semmilyen mesére vagy képre, hogy eimondja: mit
jelent. Ha egyáltalán szeretjük a zenét, önmagunk jövünk rá a jelentésére, csupán
hallgatásával. Engedjük el magunkat, élvezzük, hallgassuk a hangokat, érezzük,
hogyan mozognak, ugrálnak, szökellnek, villannak, csúsznak — és EZT élvezzük.
A zene jelentése sehol másutt, csak a zenében magában található.
ÖSSZETETT FELADATOK, FOLYAMATOS GYAKORLATOK
l. Hány bekezdésre bontaná ezeket a tagolatlanul közölt szövegrészleteket,

hogy hallgatói számára világossá tegye gondolatmenetüket, és hogy önmagának
alkalmat teremtsen a légvételre? Fölolvasás közben óvakodjék a
túlmagyarázástól, a jelentéshordozó szavak önállósításától!
NÉPZENE A HANGVERSENYI'EREMBEN
A legtöbb ismert példa akkor született, amikor a föld különböző népei egymástól
még elszigeteltebben éltek, így jellem üket és eltérő természetüket könnyebb volt
megkülönböztetni. Néha ezek a dalok az illető ország időjárására utalnak, vagy
annak földrajzáról mondanak valamit; vagy éppen arról szólnak, mit csinálnak ott
az emberek, a juhászok, cowboyok, bányászok vagy bármilyen foglalkozásúak.
De legfontosabb az, hogy a népdalok visszatükrözik azt a ritmust, hangsúlyt és
sebességet, ahogy az a bizonyos nép beszél. Más szóval: a nyelviik— különösen
költői nyelvük— hangjegyekké formálódik. És ezek a beszédritmusok és
hangsúlyok végül a népzenéből átkerülnek a műzenébe, az operába vagy a

koncertzenébe; és éppen ezért hangzik Csajkovszkij orosznak, Verdi olasznak,
Gershwin amerikainak. Tehát mindez a népzenéből ered, ami pedig abból, ahogy
az emberek beszélnek.
Leonard Bcrnstcin
llANGINDfrÄS, llANGZ,ís
AZ OKTATÁS És AZ EGYRE BÓvŮLÓ ISMERETEK
Gerard barátom Fouchet-t idézte, aki azt tanácsolta nekiink, hogy a tudás oltáráról
{1 tüzet vegyük el, és ne a hamut. Lévén földibb hajlandóságú, azt tanácsolom
önöknek, hogy a húst vegyék, ne a csontokat. A tanárok általában figyelemre méltó
előnyben részesítik a csontokat, különösen a száraz csontokat. Természetesen a
csontok fontosak, és olykor-olykor mi valamennyien szeretjük egy kicsit
szopogatni őket, de csak akkor, amikor a húst már megettük. Amit mondani
akarok, az az, hogy nekünk nem tanulnunk, hanem (ítélniink kell a dolgokat. Ez
majdnem mindenre igaz. Shakespeare-t és minden irodalmat át kell élni, a zenét,
a festészetet és a szobrászatot művelni kell, a színdarabot el kell játszani. Mindez
még a történelemre is igaz: a történelmet, a különböző periódusok szellemét,
ahelyett, hogy adataikat raktároznánk, át kell élnünk. Örülök, amikor elmondom,
hogy ez az irányzat — átélni a dolgokat — még a tudományok oktatásában is
nyilvánvalóvá válik. A legújabb irányzat nem az, hogy a természet egyszerűbb
törvényeit megtanítsák, hanem az, hogy hagyják, hogy a hallgatók egyszerű
kísérletekben felfcdezzék azokat a maguk számára. Persze, tudom, hogy az adatok
fontosak. Még érdekesek is lehetnek, de csak a hús, a lényeg elfogyasztása után.
Ekkor még kíváncsiakká is válhatunk rájuk, és így megőrizzük Őket. De ez előtt
az adatok csak unalmasak, és a szellemet elbutítják, ha meg nem ölik.
Szent- Györgyi Albert
2. Hogvan számolna be tanítványainak, majd barátainak a következő

szemelvényekben foglaltakról? A hangindításokról sem feledkezhet meg, miközben
ismertetőjét monclja.
GERONTOKRÄCIA
Konrad Lorenz, az állatok viselkedésmódjának nagyszerű kutatója lúdtojásokat költete tt

ki egy szék Iába mellett, és a pipék anyjuknak ismerték el a széket életük hátralevő
részében. Ha viszont kikelés után néhány órával tették Őket a szék alá, nem jelentkezett
hasonló reakció. A kísérlet célja annak a bemutatása volt, hogy bizonyos dolgokra csak
fiatal korban fogékony az agy; később az agyszerkezetek „befagynak”, nem formálhatók
többé. A kutyáknál ez a befagyás hat hónap körül jelentkezik. Ha azt akarjuk, hogy egy
farkaskutya gazdájaként ismerjen el, hat hónaposnál fiatalabb korban kell magunkhoz
szoktatnunk. Az embernél a befagyás, úgy látszik, a negyedik évtized környékén
jelentkezik, ez után az agy egyre kevésbé képes új eszmék befogadására.
A A 49
HUMOR A ZENÉBEN
Az egyik legjobb zenei szatíra, amit valaha is írtak, a modern orosz komponista,
Prokofjev alkotása. Ez a Klasszikus szimfónia, a szimfóniák gyöngyszeme, Keresztül-
kasul Haydnt utánozza. Formailag olyan, mint egy Haydn-szimfónia; csak éppen
eltúlozza a
50 A HANGALAKJA
BESZÉD\IŰVEK
meglepetéseket, a hirtelen erős és halk hatásokat, a

megállásokat és szüneteket, az elegáns dallamokat, meg
minden mást. Es minduntalan valami különöset lop bele —
egy aprócska oda nem való hangot, vagy eggyel több, vagy
eggyel kevesebb ütemet, majd ismét mindent folytat,
pléhpofával, mintha mi sem történt volna.
A felnagyításoknak ezek a kombinációi, amikhez
pluszként járulnak a mindig felbukkanó kis modern zenei
célzások, nem cúgnak egybe ezzel a tizennyolcadik század
típusát idéző darabbal. Éppen ettől mulatságos.
Leonard Bernstein
3. Olvassa föl a kötésekre ügyelve, lágy

hangindítással a következő verset!
NÉGY KIS RAJZ
3.
Uzsonna után hátrad,iiliink a fényben —
Tea, tc), kalács vándorol

tcs[iinkbcn a sötétben.
Tca, t;ej, kalács
homályos érzései
vándorolnak az örök
fénytelenben.
Néhány halk szó röppen.

Duzzadt piros csönd.
Tea, tej, kalács vitorlái

közt hátradiilĽe utazunk.
Az uzsonna homályos
érzéseiből testünk
mélyén az alkony.
Wcörcs Sándor
4. A légzéstechnika tökéletesítése folyamatos munkát

kíván. Ezért adunk ismét módot a gyakorlásra. Ha
lelkiismeretesen végigskálázza az alábbi sorozatot,
A A 51
tapasztalhatja: mennyire hasznos az ilyesféle időtöltés.
Természetesen csak akkor, ha a legterjedelmesebb
szószerkezetet sem bontja meg légzési szünettel. A
kötéses lágy hangindításról s a szakaszdallamok nyitva
hagyásáról ezúttal se feledkezhet meg.
a Magyar Köztársaság a
Magyar Köztársaság
kormánya
Németország kormánya a Magyar
Köztársaság és Németország
kormánya
[IANC.INDÍTÁS, IIANGZ,ÍS
a Magyar Köztársaság és Németország kormánya között létrejött

megállapodás
a Magyar Köztársaság és Németország kormánya között korábban
létrejött megállapodás
a Magyar Köztársaság és N émetország kormánya között korábban
létrejött szóbeli megállapodás
a Magyar Köztársaság és N émetország kormánya között korábban
létrejött szóbeli megállapodás értelmében
létrejött szóbeli megállapodás értelmében Budapestre látogató szakemberek
létrejött szóbeli megállapodás értelmében Budapestre látogató gazdasági
szakemberek
a Magyar Köztársaság és Németorsníg kormánya között korábban
szakemberek tiszteletére adott fogadás
szakemberek tiszteletére adott fogadáson részt vevő közéleti személyiségek
52 A HANGALAKJA
szakemberek tiszteletére adott fogadáson részt vevő közéleti személyiségek

véleményét figyelembe véve
5. Most már nekivághat ennek a nagy ívű mondatösszetételnek, illetve tolmácsoIásának.
Bizonyára győzi majd szusszal, ha megtervezi, hol pótolhatja a fogyó levegőt. A légzési
szünetek azonban ne roppantsák meg a verset.
SZEMEDBE NÉZEK
Amire nem lel szót a nyelt), Mi
bc nemfér egy ölelésbe;
Miről az ajak nem bcszél
Csókot adva, vagy cágtJĽa, kércc;
Mit cl nem mond egy mozdulat,

Ha kezeddel a búcsút inted; Mit el
nem árul mosolyod:
Azt mind kimondja egy tekintet!
Szilágyi Domokos
BESZÉDMÚVF,K
6. A követkeyzőkre kell ügyelnie, miközben az alábbi költeményt

megszólaltatja: lágv hangindĺtás kötések, olykor több sort egybefogva — jó légzéstechnika
— ritmizálás, de, nenł az értelem rovására.
BOLYGÓ ZÁPOR
Bolygó zápor libben,

táncol, suhog a fii
siiriijén,fa ágán. Kéklő
halvány felhők alján kiüirul
a ragyogó szivárvány.
Wcörcs S(Índor
7. Melyik szöveget tanulja meg hangindĺtási készségének bizonyítására?
MIKOR BESZÉLÜNK JÓL HALLHATÓAN?

Mivel elég nagy termekben tanítunk, igyekeznünk kell, hogy hangunk eljusson az
utolsó padokban ülőkhöz is. Ezt gyakran úgv érjük el, hogy a célszerűnél nayobb
hangerővel szólalunk meg.
A A 53
Ez nem szerencsés, mert megerőlteti az érzékeny hangszalagokat. Az egyoldalú
és túlzott igénybevétel cáfolhatatlan bizonyítéka, hogy rozsdássá válik hangunk, s
állandó rekedtséggel küszködünk. Arról már szóltunk, hogy a hallgatóságot is
átrányosan érinti az ilyesféle beszédmodor.
Mindkét fél (a beszélő és hallgatója) számára kedvezőbb a jól vivő hang, hiszen
tökéletesebbé teszi az „adást”, és optimálissá a „vételt". Ráadásul kíméli a hangszalagokat.
Milyen a jól vivő hang? Mit kell tennünk, hogy hangunk ilyenné váljon ?
Mindenekelőtt a hang támaszát. Ezt a mellüreg levegő
oszlopának a rekeszizomtól kiindulóľgyenletes, fölfelé irányuló nyomása szolgáltatja— Éz a
nyomás beszéd közben akkor marad állandó, ha a levegő fogytával csökkentjiik az oszlop
térfogatát. Az újabb belégzésig tehát aktív izommunkával lényegében változat- lanul fönn
kell tartani a levegőoszlop nyomását a mellüregben. vivő hangnak a tökélcgc;
zöngeképzés minden helyzetben; tehát a szóvégeken sem.;zabad elnagyolni vagy elhagyni a
zöngésítést.
A jól hallható beszédhez gazdagrcronanc}ĺr (együttrezgés) szükséges. Ezt a
mellkasban és főleg a toldalékcsőbcn állítjuk elő. El kell érni, hogy a gégefőből a
zöngehullámok minél kisebb veszteséggel jussanak el a szájüreg elülső részébe. Ha
ez bekövetkezik, a rezonálást a felső ajak és fogsor táján majd:
hangunk elöl szól.
Végül: a messzire hangzó beszédhez a szájüreg -növelése is lávánatos. Minél nagyobb
az állejtés, annál tágasabb lesz_a_ szájüreg mintae(onáló tér, Így egyrészt
A
MIKOR BESZÉLÜNK Jól. HALLIIATÓAN?
fokozódik a hang energiája, másrészt elérjiik, hogy ez a nagy vivőerejű hang úgyszólván
akadálytalanul, gyakorlatilag veszteség nélkül távozzék az „adóból” .
A magyarnak lényeges vonása a nyitott szájjal való beszéd.
Idegen nyelvekkel egybevetve különösen jól érzékelhető ez a sajátsága.
Hadd idézzük erről Kosztolányinak néhány játékos sorát: „Ezek (az angolok), kérlek,
beszéd közben egyáltalán nem nyitják ki a szájukat. Nyilván attól félnek, hogy belepotyog
az eső, vagy náthát kapnak a ködtől. Nézd, hogy tátogat a francia, az olasz, a magyar, az
orosz, hogy rángatja, pödöríti, csücsöríti mind a két ajkát, mikor közölni akar valamit. Az ő
szájuk merev. Csak fogazatuk fehér billentyűzetét használják, mely a századok során mintha
jobban ki is nőtt volna, mint más népeké. . . Száj semmi esetre sem kell az angol beszédhez."
(Elsiillyedt Európa)
A szellemes-évódő megjegyzéssel összecseng a nyelvtudománynak az a komoly
megállapítása, hogy a hangzósság egyenesen arányos a szájüregbeli nyílással. Ezért
leghangzósabb, legmesszebbről az á, az a és az e: mindegyiket nag szájiiregbeli nyílással
képezzük, kiejtésükkor mélyen leereszkedik az állunk. Az áll mozgása nélkiil nincsen a
magyarban messzire hangzó, jól hallható beszéd. Szemmel láthatóvá tehetjük az állejtés
mértékét és változásait:
55
BESZÉDMŰVEKHANG'ALAKJA
A vízszintes vonalak az állejtés szokásos mértékét jelölik. Az állmozgás változásait a

pontokat öškzókötő egyenesek mutatják. A mozgást jól érzékelhetjük, ha e szava kiejtése
közben kézfejünket könnyedén állunk alá helyezziik.
A hangzósság összefügg a hangszalagok működésével is. Legkížgbb a hangzóssági
lsöre yuöngétlen mássalhangzóknak; nagyobb a zöngés mássalhangzóké; lggaĺgabb-ŕy
magánhangzóké, vagyis a tiszta zöngéké. Ha 9 értéket veszünk a hangzósságra, ígv
ábÄľdŽÔllÍatjuk hangjaink hangzóssági körét. (Ábra a 46. oldal alján.)
A túlságosan hangos, nagy hangerejfi beszéd helyett mindenkinek ajánlhatjuk a jól vivő
hangot, az ilyen hangú beszédet. Ez utóbbi kíméli a hangszalagokat: azáltal, hogy
rncgcalósítja a beszélőszervek arányos, közös teherviselését.
sőt túlzott artikulációra kényszerít bennünket a suttogás, a
suttogásgyakorlat. A kiszemelt szöveget először a szokásos hangerővel mondjuk el;
utóbb csökkentett hangerővel ismételjük; majd csak suttogva szólaltatjuk meg,
legvégül úgy suttogjuk el, hogy föltesszük: az, akinek szánjuk, messzire van tőlünk.
Amilyen mértékben csökken a hangerő, olyan mértékben élénkül a száj- és
A
ajakmozgás: a „külsó" artikuláció, A túlzott.„külső” artikulációt is keriilnünk kell,
mert gyöngítheti a „belső” hangképzést, és elterelheti a partner figyelmét a
mondanivalóról. A szélső értékek (renyhe és túlzott mozgások) között magunknak
kell kikĺsérleteznünk a legcélszerűbb beszédmódot.
9
MYPJĽSZÉLÜNKJÓIVHALLHATÓAN?
A harmonikuxartikuláció a beszéd érthetőségét vizualitásávul növeli. A

megfelelő állmozgás és ajakmfiködés láthatóvá is teszi sok hangunkat. Igaz,
szemmel nem lehet megkülönböztetni minden hang képzését: így például a szájüreg
hátsó részében képzett hangokét — g, k. A magyarban ezeknek a „láthatatlan”
hangoknak a száma elenyésző. Leginkább a nyqgánhangzókat láthatjuk. Az
egyébként hasonló képzésű mély és magas magánhangzókat azonban önmagukban
nem lehet ily módon szétválasztani: az o — ö, Ó — o ŐS az u — ü, ú — ú
megkülönböztető képzési mozzanata (a nyelv vízszinte; irányú mozgása a
szájüregben) szemmel követhetetlen — ezért rajzolódnak elénk egyformán.
Á mássalhangzók közül szemmel is megfigyelhetjük a következőket: p, b, m,f,
U, t, d, n, sz, s, zs. Legjobban a p —b, f— ü párt és az m képzését tudjuk szemmel
57
tartani. A zöngés és zöngétlen párokat sem tudjuk Így elkülöníteni, minthogy a
hangszalagok működése ldvül esik szemünk hatósugarán.
A halló, az egészséges ember számára sem jelentéktelen az a segítség, melyet
a látható nyújtanak a ułeg$r!éshez. A süketnémáknak pedig életbe
vágóan fontos a vizuális hangtan, a „kiilnőlbungképzés mert ők a szájyÔl való
olvasás révén illeszkedhetnek be a társadalomba.
Hogy jól hallhatóan beszéljünk, nem szükséges hangoskodnunk. „Visz”, n-
łesszire elhatol a hang, ha van támasza, ha nem hiányzik belőle a zöngét erősítő
rezonancia és a kellő szájnyitás. A hangerőt, a hangerő növelését célszerűbb a
megértés, a megértetés szolgálatába állítani. Segítségével ki lehet emelni az újat, a
fontosat, a hallgató figyelmébe ajánlott mozzanatot.
GYAKORLATOK
,Nyitott" szálal
I. Figyelje meg a szájnyitás (állejtés) mértékét az egymást követő szótagok kiejtésekor!
Jelölje be mindegviket a megfelelő vízszintes vonalra!
lágyításlábmunkájuk
ládikópusztításait
lucfenyőleolvasni
A
átírásáérthüvelykujj a
59
HANGALAKJA
2. Mondja végig néhányszor fennhangon, nyugodt iramban ezt a fonetikai

mondókát!
Ádám bátyám pávát látván, száját tátván,

lábát rázván, pávává vált.
3. „KapcsoIja ki" a hangot! Hangtalanul mondja el a fenti szöveget olyan valakinek, aki
egészen távol helyezkedik el! — „Mondjon el” hang nélkül jól ismert szólásokat!
4. Kapcsolja ki a televízió hangját, és próbálja az ajak- és szájmozgásról leolvasni,
milyen műsort jelentenek be! Ellenőrizze magát a műsorfüzetből!
5. Előbb suttogva, majd hangerővel tolmácsolja az alábbiakat! Tartózkodjék a
túlartikulálástól, amikor hanggal olvas!
HAJFESTÉS
Hajszőkĺtést általában akkor végzünk, ha a hajat világosabbá akarjuk tenni. A

szőkítőszer fő alkotórésze a hidrogén-hiperoxid. Ebben a meleg hatására felszabaduló
oxigén végzi el a szőkítést, vagyis a haj festékanyagának elszíntelenítését. Ha az
elszíntelenedett hajnak vörösesszőke árnyalatot kívánunk adni, a hidrogén-hiperoxidos
keverékhez néhány cseppel több szalmiákszeszt adunk, mint eÜébként.
Zoltán Péter nyomán
CSENDÉLET
Viharos-kék abroszt festett a piktor, rá egy
zömök sült kappant, rózsaszínt. Az árnyak
megrohanták alkonyatkor, a kappant
abroszostólfalta mind.
Wcörcs Sándor
Gazdag rezonanciával
I. A toldalékcső és a mellkas együttrezgését tanulmányozhatja a következő
mondatok megszólaltatása közben, mert csupa zöngés (zenei) elem alkotja őket. A
zöngehullámokat laza nyelvmozgással juttathatja veszteség nélkül a szájüreg elülső
részébe.
Alvajáró módján révedez jobbra-balra.

Bambán bámul.
60 A BESZÉDMÓVEK
Minden a legnagyobb rendben.

Ideje lenne már megmondanod.
Ennyi magyar labdarúgó indul majd a gyŐzelem reményében.
MIKOR BESZÉLÜNK JÓL HALLHATÓAN?
Már-már zsebében érzi.

Aladár nem merne Balázs elé állni.
Bár olyan mindegy volna!
Egy dombon ballag, midőn megzendül az ég. Lábdobaja
döndül.
2. Olvassa föl ezt a tudományos hírt, ügyelve, hogy hangja „elöl” szóljon!
A LEVÉLTETVEK IS TERJESZTIK A NÖVÉNYEK VÍRUSAIT
Német víruskutatók élő és fertőzőképes, növénybetegségeket okozó vírusokat

mutattak ki a levéltetvek által kibocsátott váladékban, a mézharmatban.
Laboratóriumi kísérletek során igazolták, hogy a levéltetvek a növényi nedv szívása során
fölveszik a dohány, a burgonya és a répa betegségeinek vírusait. Ezek a kórokozók a tetvek
testében is megőrzik életképességüket. Az Így „tárolt” kórokozók később a mézharmat
közvetítésével újabb növényi részeket vagy növényeket is megfertőznek.
3. Kosztolányinak alább közölt versében a hangok zenéje fontos szerepet

játszik. A sok magánhangzó, továbbá a zöngés mássalhangzók nagy száma fölidézi a
nyárfalevelek zirregését. Olvassa tehát dús rezonanciával a nyárfa vallomásos
bemutatkozását!
NYÁRFA
Mily szép nevem can. Hallod? Nyárfa, nyárfa.

Karcsún, fehéren állok a határba'.
Úgy reszketek és sírok, mint egy árua.
S minden széllel zenélek, mint a hárfa,
Ugyeljen még a következőkre;

• Indítsa csendesen, tűnődve a verset! Mily szép ncucm van.
• Ne indítsa keményen, ch-val a Hallod? kérdést, mert ez megbontja a vers
hangulatát!
• Zengesse tisztán és melegen a megismétlődő nyárfa szót! Ezzel a zenével igazolja
az első mondatot. Elkerülheti az ny nyávogóan kellemetlen hangzását, ha képzése
közben már az á.nak megfelelőre nyitja száját.
61
• Az utolsó sor legyen egyetlen zenei futam: a mint előtt nem szükséges szünetet tartani. A
megszakítatlan sort ajánlatos szabályos hullámzással, ritmikusan megszólaltatni. A
dallamvonalat nem zárjuk Ie: nyitva hagyjuk a vers(sor) végén. Így tovább zeng a vers,
emlékezetesebb a hangélmény.
4. Egyéni bemutatás után szólaltassák meg kamarakórussal is ezt a népköltészeti alkotást!
ENényesüljön a rezonancia és a zeneiség.
IIANGAIAKJA
ZENGENEK AZ ERDÖK
Zengenek az erdök Futnak a kis nyulak
és a havasok, sebesen,
keresik a rejteket morognak a medvék
a szép szarvasok. dühösen, bimbom, bimbom,
bimbom.
A kórus együtt lélegzik, de zajtalanul. Az indítás legyen lágy, a hangerő mérsékelt.
Vivő hangú beszédre törekedjenek, ne hangosságra! A z hang legyen zengő,
zöngés: a mély magánhangzók színe jellegzetes. A bimbom harangozzon: az i
csengjen, az o konduljon; a b és az m rajzolódjék meg ajkukon. Engedjék áradni a
hangokat! Ez a három szó bezengi az egész művet, ha megfelelőképp szólaltatják
meg.
De vigyázat: a záró bimbomok ne idillikusan, ernyedten szólaljanak meg, hanem
fenyegetően, feszesen: hiszen veszedelmet jeleznek, menekülésre riasz!ják az erdő
népét, a vadakat. Evégből a b hangokat erőteljesen kell fölpattintani.
Kellő levegőnyomással, megfelelő hangtámasszal

l. Képes-e megfelelő izommunkával fönntartani a levegőoszlop nyomását a
légvételt kínáló befejezésig? A tempó nem gyorsulhat föl.
szárnyaló méltatások személyes heviilettől

szárnyaló méltatások az ismert költőnek személyes hevülettől szárnyaló
méltatásai a magyar irodalom ismert költőjének személyes hevülettől szárnyaló
méltatásai a XX. századi magyar irodalom ismert költőjének személyes
hevülettől szárnyaló méltatásai a XX. századi magyar irodalom mindnyájunk
által ismert költőjének személyes hevülettől szárnyaló méltatásai a XX. századi
magyar irodalom mindnyájunk által ismert költőjének személyes hevülettől
szárnyaló méltatásaiból készült válogatás a XX. századi magyar irodalom
mindnyájunk által ismert költőjének személyes hevülettől szárnyaló
méltatásaiból készült legújabb válogatás a XX. századi magyar irodalom
mindnyájunk által ismert költőjének személyes hevülettől szárnyaló
méltatásaiból készült legújabb válogatás megjelenése alkalmából a XX. századi
magyar irodalom mindnyájunk által ismert költőjének személyes hevülettől
62 A BESZÉDMÓVEK
szárnyaló méltatásaiból készült legújabb válogatás megjelenése alkalmából Írt

kritikák a XX. századi magyar irodalom mindnyájunk által ismert költőjének
személyes hevülettől szárnyaló méltatásaiból készült legújabb válogatás
megjelenése alkalmából Írt kritikák tanúsága szerint
MIKOR BESZÉLÜNK JÓL HALLIIAft3AN?
2. Hogyan tagolja ezt a szöveget légzéstechnika (szünetek, kötések)

szempontjából ? Hogyan hárítja el a fenyegető hangzásbeli monotóniát?
TÜCSÖK
Mikor a villamos táĽol elhallgatott, mikor a

zenészek becsomagolták a dobot, mikor a
táncosok fáradtan hazatértek, mikorra
cisszltangja is elhalt már a zenének,
mikor a megnyomotd• fúszálfclegycncscdctt, és

csillagpókok szőtték hálóba az egct, mikor a szél
sem moccant, s reflckébc, akár fáradt pilóta,
szállt pihenni a madár,
mikor a mai napnál közelebb lett a holnap,

megszólalt egy tücsök, úgy, mint Anakreónnak, s
mint ezer és ezer éve, cirpelte énekét, mígforgott
köriilöttc örök útján az ég.
Péter
ÖSSZETETT FELADATOK
A VILÁGŰR VÁNDORAI
Kémiai és ásványtani szerkezetük szerint a meteoritek többfélék lehetnek.
A vasmeteoritek túlnyomó részben vasból és nikkelből állnak. Egy kevés ásványi anyag is akad
bennük. A meteorvas azonban egészen különleges szerkezetfi. Csiszolt feliiletét salétromsavval
kezelve különös vonalak tűnnek föl, amelyek szabályosan keresztezik egymást.
Fölfedezőjükről Widmannstntten-vonalaknak nevezzük őket. Ezek biztosan elárulják, hogy a
vizsgált vas földi vagy égi eredetű-e.
A kőmeteorok kovasav-ásványokból épülnek föl, és hasonlatosak a földi kőzetekhez.
Legritkábbak, de legértékesebbek az üvegmeteorok, amelyek üveg szerkezetfi kovasavból
állanak.
Xántus János nyomán
63
l. Magyarázza el csoportjának a fenti szöveg elolvasása után, milyen meteoriteket
különböztetnek meg! Kezdés előtt az. ismert módon hangolhat.
2. Bizonyára szívesen szól társainak a légszennyeződésr61. Fejtegetés közben
sem feledkezhet meg a jól hallható beszéd követelményeiről.
3. Milyen szöveget tudna emlékezetből előadni a jól hallható-látható beszéd
gyakorlásaképpen? Választhat a most megismertek közül is.
HANGALAKJA
A MAGÁNHANGZÓK KÉPZÉSE
Beszédünkben 100 hangból átlag 42 magánhangzó. Szinte valamennyi magánhangzónk
elófordul szókezdó, szóbelseji és szóvégi helyzetben is. Mind mennyiségi (gyakofisági), mind
minőségi (hangzóssági) okból igen fontos, hogy a magánhangzókat szabályos képezzük. A
szabályos azt jelenti, hogy:
a) A magyarban valamennyi magánhangzót teljes értékfien hangoztatjuk; nem úgy, mint
néhány idegen nyelvben, melyekben csak a hangsúlyos szótagbeli magánhangzókat ejtik
világosan; a többieket félhangként (elharapva-elnyelve) képezik. A teljes értékű képzésről azért
sem mondhatunk le, mert a így elnagyolása a szótag sorvadását
okozza.
b) Mindig a köznyelvi beszédben ejtett magánhangzókat tekintjük példának és
jellemzőnek. A nyíltabbŕágy zártabb nyelvjárási magánhangzókat és a kettős
hangŽdkat nem minősítjük helytelennek, hiszen megváltoztatásukra felnőtt korban
úgyis alig van lehetőségünk.
A MAGÁNHANGZÓK KÉPZÉSE
A magánhangzók nyílt szájüreggel és ajakkal, a hangszalagok együttes működésével

képzett hangok; alÖüiiF¯ôĹ-řönge, mglyő! gqrat- és szájüregben már csak Színében
módosul
A gégefő vízszintes metszetben
I = pajzsporc
3 = hangszalagok
4 = a hangszalagokat mozgató kannaporcok
A magánhaygzó voltaképpen a gégefőben keletkezik A tüdőből kiáramló levegő a
zöngeállá'%an levő hangszala okba ütkëzik: velük Ógyĺitt rezeŔiĺikrhdĺ Ez dleuegőrezgés a
zönge, a magánhangzóhlhhhangia.
64 A BESZÉDMÓVEK
2
A fontosabb hangszalagállások I = zöngeállás 4 = belégző állás
2 = zöngétlen állás 5 = suttogóállás
3 = h-állás
A rezgő levegőoszlop a garat-, majd legtöbbször a szájüregbe jut, mivel a
nyelvcsap elzárja útját az orrüreg felé. (Ezért rendellenes a nazalizálás, az orrhangú
beszéd.)
I = gégefő (hangszalagok)
2 = garatiireg
3 = szájüreg
4 az orrüreg felé vezető út (elzárva)
A szájüreg — mint a hegedű, brácsa, gordonka vagy bőgő hangszekrénye — csak színezi a
belé áramló hangot (zöngét): rezonál vele. A szájüreg nagyságától és alakjától függ, hogy
milyen színt kapynge. A mély magánhangzók képzésekor a szájüreg elülső részében
találhnťôQ(nagyobb)xezonáns tér, a mage'ak hangoztatása közben
hátulsó részében—
AZ
_ýkkerekítéssel voltaképpen a szájüregen kíviil is létrehozunk egy kisebb
rezonáló teret, n7 úynevezetVpitĽaH.
Vázlatos rajzokkal így szemléltethetjük a szájüreg és a pitvar hangszínező szerepét.
MÉLY MAGÁNHANGZÓK
66 A BESZÉDMÓVEK
Ajakkerekítés nélkül képzett
(Csak szájüregbeli színezéssel)
A'
HANGALAKJA
Ajakkerekítéssel képzett
(Pitvarbeli rezonanciával is)
A MAGÁNHANGZÓK FELSOROLÁSA És LEÍRÁSA

Mélyek: = a nyelv a szájüreg hátsó részében helyezkedik el, ezért a (nagyobb)
rezonáló tér a száj elülső felében található.
Az állejtés foka
Felső
Középső Alsó
Legalsó á
á = legalsó
nyelvállású, legtágabb azaz igen nyílt, hátul képzett, hosszú magánhangzó.
Felső Középső
Alsó
Legalsó
a = alsó
nyelvállású,
tágabb
ajakkerekítésű,
azaz nyílt, hátul
képzett, rövid
magánhangzó.
Felső
Középső
Alsó
Legalsó
o = középső nyelvállású, szűkebb ajakkerekítésű, azaz félig zárt, hátul képzett, rövid
magánhangzó.
ó = az előbbinek hosszú párja, az ennek megfelelő, de el is hanyagolható
árnyalati különbséggel.
Felső
Középső
Alsó
Legalsó
u = felső nyelvállású, legszűkebb ajakkerekítésfi, azaz zárt, hátul képzett, rövid

magánhangzó.
ú = az előbbinek hosszú párja, az ennek megfelelő, de el is hanyagolható árnyalati
különbséggel.
68 A BESZÉDMÓVEK
Magasak: = a nyelv a szájüreg elülső részéig nyúlik, ezért a rezonáló tér nagyobb
része a száj hátulsó felében.
Felső
Középső
Alsó
Legalsó
69 A
BESZÉDMŰW,K IIANCAIAKJA
e = alsó nyelvállású, tágabb ajakrésű, azaz nyílt, elöl képzett, rövid magánhangzó.
ë = középső nyelvállású, szűkebb ajakrésfi, azaz félig zárt, elöl képzett, rövid
magánhangzó.
é = középső nyelvállású, szűkebb ajakrésű, azaz félig zárt, elöl képzett, hosszú
magánhangzó.
Felső
Középső Alsó
Legalsó
i = felső nyelvállású, legszűkebb ajakrésű, azaz zárt, elöl képzett, rövid

magánhangzó.
Í = az előbbinek hosszú párja, az ennek megfelelő, de el is hanyagolható
Felső
Középső
Alsó
Legalsó
ö = középső nyelvállású, szűkebb ajakkerekítésű, azaz félig zárt, elöl képzett,

rövid magánhangzó.
ő = az előbbinek hosszú párja, az ennek megfelelő, de el is hanyagolható
70 A UESZÉDMÚVEK
Felső
Középső Alsó
Legalsó
ü = felső nyelvállású, legszűkebb ajakkerekítésű, azaz út , elöl képzett, rövid

magánhangzó.
ú = az előbbinek hosszú párja, az ennek megfelelő, de el is hanyagolható
A nyelv vízszintes és függőleges mozgásának, valamint az állejtésnek, a szájnyitásnak

közvetett hangszínező szerepét vázlatos rajzokkal így szemléltethetjük.
U'-umagáymgogzók
A nyelv feldomborodásának és hátrahúzódásának
mértéke; a szájnyi.tás -az állnygzgá#jfllggg.
IIANCALAKJA
Magas magánhangzók
A nyelvhát feldomborodásának és a nyelv előretÓŤáSának
mértéke; az állejtés, a szájnyitás foka.
MAGÁNHANGZÓINK HASZNÁLATI ARÁNYAI
Említettük, hogy 100 hangbél.átlagban_42 a magánhangzó. A magánhangzók közül

nyelvünkben leggyaĺôŕibbak.a magánhangzóból 26) ( 100
magánhangzóból átlagosan 23). A fölhasznált magánhangzók mennyiségének
csaknem fele c és a! Különösképp fontos, hogy a sok nyílt e hang helyett a zárt ë
magánhangzót ejtsük ott, ahol nyelvileg indokolt. Így is csökkenhet a beszéd
egyhangúsága.
GYAKORLATOK
Izom- és szervmozgások ellenőrzésére, illetve javítására. (Egyéni gyakorlás azoknak,

akiknek szükségük van rá.)
a) Állmozgások (Tükör előtt végzendő gyakorlatok)
• Szájnyitás, állejtés — a legnagyobbtól a legkisebb mértékig (két ütemben).
• Ällejtés be- és kilégzéssel kísérve.
• Gyors állmozgatás: lazán lefelé és vissza.
b) Ajakizom-gyakorlatok (Tükör használata ajánlatos)
Ajakkerekítés 0-állásnak megfelelően. Előbb egymástól eltávolodott, majd zárt
fbgsorállás mellett.
Az ajkak szélesre húzása nyitott szájjal, majd csaknem zárt fogsorállással.
Arcfelfúvás az ajkak összepréselésével. Legalább 5 mp-ig zárt ajakizomzat. Utána
pöfékeléssel lökődik ki a levegő.
Szívó gyakorlat, csucsorított ajkú belégzés.
72 A UESZÉDMÚVEK
Fúvó gyakorlat: közelben, majd távolban képzelt égő gyertya elfúvása, csücsörített
ajakkal.
Változata: csak elmozdítjL1k és elmozdítva tartjuk a lángot, tartós fúvással.
Skálázás több magánhangzót tartalmazó szavakkal.
c) Rezonancia
• Zöngeképzés, zümmögés — csukott szájjal; váltakozó hangerővel és
hangmagas-
Ságon.
Zöngeképzés, zümmögés — nyitott szájjal.
• Zümmögés a szájnyitás változtatásával kísérve.
SZÖVEGES GYAKORLATOK
a) A nyelv vízszintes mozgása

I. Hangoztassa szabatosan ezeket a szópárokat!
Először az eredeti sorrendben (magasak, mélyek), majd fordítva. Utóbb csak a magas
hangúakat, majd csak a mélyeket; egymás után.
dúl dúl feled falad rötyög rotyog
fúl fúl gömbjük gombjuk söröd sorod
gyúl — gyúl gyújtó gyújtó szúró szúró
gyúr gyúr heves havas török torok
hús hús köröm korom töröl torol
szúr szúr lötyög lotyog tötyög totyog
tűr túr öröm orom tüdő tudó
örvül orvul üres uras
pöröljük poroljuk ütő utó
Csepel csapata — a mester mumusa — az illetékesek válasza —
haragosok véres vetélkedése
2. A magas és a mély hangú szók művészien váltakoznak a következő

versekben. Tegye emlékezetes hangzásélménnyé ezeket!
ALKONY
Az erdő hallgatag,
nyugosznak a vadflk, lankadt
állal heccnek
ágyán a hús avarvłak, mit a szelek leĽernck, majd újra felkavarnak. Babits
Mihály
KÉKLIK MESSZE
Kéklik messze hegytető siiuegc.

Roppan a hóban a tócsák üvege.
Zölden világít a fenyők köpenye.
Álmában felkacag a nyári cinege.
BrasnyÓ István
NÉGY SOR
Szerelmes, szép tavasz, te hóbortos kamasz, fejem bölcsen havaz, de szícem rád
szavaz. Ács Károly
KUTYA-RÍMEK
Óznek, szelídnek ront egy szelindek.
Orra koromból — tüzeli egy komondor.
— Nem nézhetem, csao! — köszön cl egy csau.

Kiss Bcncdck
b) A nyelv függőleges mozgása

I. Hangoztassa figyelmesen ezeket a szópárokat, illetve szavakat! Megfigyelheti,
hogy a nyelv függőleges mozgása számottevően eltér magánhangzóik képzése
közbenKülönbözik az állejtés mértéke is.
aszal oszol bór búr csak csuk

hal hol dog dug hall — hull
kar kor ont unt kan kun
kos rom rum kapa kupa
lap lop sólya súlya Mara Mura
van von szór szúr matat mutat
ken kén év Ív ken

74 A BESZÉDMŰVEK HANGALAKJA
nyel nyél nyél nyíl pete pite

szel szél szél szil szel szil
vesz vész szén szín per pír
szét szít
fót fíít
hó hú
hőt
tőr
alagút — árdrágítás — diákegyesület — falusi • — gimnazista — javulás
— kultúra küzdelem — mindenki — nagyítás — nyelvtam • —statisztikai
— szabadítás — útleírás — varázsital
2—3. Olvassa föl ezt a korai „eszperente” levelet: előbb csupán nyílt c-vel,
utóbb zárt ë-vel hangoztatva, ahol lehetséges!
Remélem, nem kétled, lelkem kedves embere, érted keblem hévteljes verését.
Belje édes nedwel telt, nem csekély tekévé kerekedett, kertem nemes termését, e
keblem érzése jelét vedd kedvesen! Kezed jelével jegyzett feleletedet felettébb
kedvesen veendem. (Görögdinnyéről van szó.)
4. Figyelje meg, milyen fontos szerephez jutnak a kiemelt szók ennek a
mfinek a tolmácsolásában!
A tárlaton néhány kép alá büszkélkedve azt Írták: „McgĽették”. A többiek alatt semmiféle
cédula, mert nem vették meg. Úgy vélem, ezt kellene alájuk írni: „Mcguetctték”
Kosztolányi Dezső
5. Hasonlítsa össze ezeket a szóalakokat jelentésük és kiejtésük tekintetében!
megvették mëgvëtték megvetették (őket) mëgvëtették

(velük) mentek = mentesek mentek (én valakit) mëntëk
(ti) valahová, most mentek (ők) valahová, a múltban
6. Szólaltassa meg azt a Petőfi-sort, amelyet igaztalanul emlegetnek az

egyhangúság irodalmi példájaként!
Előbb csupa nyílt e-vel.
Utóbb zárt ë hangzókkal is.
Mely nyelv merne versenyezni véled?

Mely nyelv merne vërsënyëzni
véled? versënyëzni versenyëzni
7. Hanggal, majd suttogva is : Wcörcs Sándor versét týánl.juk erre a célra,
Megfigyelheti, milyen mozgásokat végez nyelve függőleges irányban, mikor hanggal
mondja.
KERESZTÖLTÉS
kötlér béka tauon hintáz árnyék

moccan akác ágán habos virág
szirom czcr csillag mellett felhő
fátyol
Előbb hangoztassa a vízszintes sorokat; majd függőlegesen lefelé haladjon! (kövér

árnyék habos csillag stb.)
c) Ajakmfiködés (ajakkerekítés, ajakrés)
l. Élénkítse, erősítse ajakműködését ennek a gyűjteménynek a megszólaltatása
révén! Tükörben megfigyelheti hangképzését.
aggodalom gondolat jutalom
alkalmas gömbölyű mogyoró
csúcsforgalom gyorsvonat nagyszülők
csütörtök gyönyörű Óvónő
fürdőszoba hallgató öntözőkanna
2. Szerkesszen elképzelhető, esetleg tréfás mondatokat, minél több,
gyűjteménybeli szó fölhasználásával! Kinek sikerült legjobban efféle fonetikai
mondókák összeállítása?
3. Hangoztassa szabatos á-val és é-vel!
Ügyeljen az állejtés (szájnyitás) mértékére!
NCZÓK
ál máj mély
ér nyál nyél
és szák szék
háj héj szál szél
száll szél
száj szét
tál tél
arrés érvágásért képtár
árnykép fény'sávért néhány
házbér hájrészét vádként
hékás kétszázért vérnász
4. Hangoztassa ezeket a szópárokat! Figyelje meg, mennyire különbözik a
rövidhosszú hangzópár képzése ajakműködés tekintetében!
akar akár eleget eléget

alom álom elterít eltérít
altat áltat elvezet élvezet
aranyos arányos kemény kémény
átall átáll kerek kerék
dalia dália kerék kérek
hazátlan házatlan kifelé kiféle
5. Társítsa hangképzési célra alkalmas mondatokban a két oszlopbeli szavakat!
Például: — Akár akar, akár a kar. — Nem átall átállni. — Arányos kémény, aranyos álom. —
Kerek kerék, kereket kérek.
6. Károlyi Amy két versének hangzóállományát a következőképpen jellemezhetjük. A
„Szürkület”-ben több a magas magánhangzó, mint a mély; legtöbb az alsó nyelvállással, tehát
nagy állejtéssel képzett; az ajakréses hangzók száma meghaladja az ajakkerekítésesekét. A
„RÓmai éj” magánhangzó-állományában a mély, alsó nyelvállással képzett, ajakkerekítéses
hangok vannak túlsúlyban. Érzékeli-e fölolvasásuk/meghallgatásuk közben ezeket az
artikulációs különbségeket?
SZÜRKÜLET RÓMAI ÉJ
Kisujjad még epcrszín piros, Csengő-bongó a római éj.
gyűrűsujjad hamuszínre vált, Az óra lapján páros mutató,
fejed vánkosa már a sötét, a torony ormán szélkakas
forog,
fejcdrc az este rátalált. és harsányan, akár a tűz,
rikoltoznak a kakasok.
A KÉPZÉSE 77
7. Ebben a költeményben a változatos hangzóknak fontos szerep jut: megidézik
az emlékek, a táj hangulatát. Képezze tehát mindegyik magánhangzót jellegzetesen!
Különösen hidegen kell megszólalniuk az utolsó versszak ajakréses magánhangzókat
tartalmazó sorainak. (A versnek nem szabad szavakra töredeznie, ezért kötéses
indítások kívánatosak.)
ÖRÖKSÉG
Györök Talpad Talpad Fedél

fölött alatt alatt az éj
hideg öreg öreg fejed
zizeg berek berek felett.
Jankoüich Fcrcnc
8. Ennek a sóhajtásnyi költeménynek is legalább annyira jelentős a hangzása, mint

mondanivalója. Csak akkor szólaltatja meg hatásosan, ha magánhangzóit tisztán zendíti, ha a
befejező sorok magánhangzóit kellő mérté,kfi ajakkerekítéssel láthatóvá teszi. (Ennek a
költeménynek sem szabad szavakra morzsálódnia; ezért ne feledkezzék meg a kötésekről!)
SIÓ
Oly
kék folyó!
jő szép, hajó!
te jó!
Jankouich Ferenc
d) A hangoztatás időtartama
l. Hangoztassa szabatos időtartamokkal ezeket az eltérő jelentésfi szóalakokat!
adok adók áru árú

bejáratos bejáratós falu faló
fonod fonód lapu lapú
írok Írók ragu (étel) ragú (ragos)
fürdők
fürdök kerülökkerülők Körös(Kis) Kőrös
örökőrök sütöksütők töröktőrök — törők
MAGÁNHANGZÓK
2. Szólaltasson meg emlékezetből 3—4 mondatot ebből a gyűjteményből!

Ügyelnie kell a magánhangzók időtartamára és a légzéstechnikára is.
Úgy látszik, nyugtalanító hírek érkeztek.

Helyeselték a fiú Ígéretét.
Lent a mélyben meggyűlt az esővíz.
Elbújik a kíváncsi szemek elől.
A tiszta vízből képződött jég úszik a víz felszínén.
Megmártózott a tóban, és úszott egyet. A
fa ágai csaknem a víz színét súrolták.
LenyúgÖzve bámulta a természet gyönyörű színjátékát.
Hasonló címú műve a közeli múltban jelent meg.
Az alsóváros határain túl futott a vasúti sín.
Kár volna csípésekkel elcsúfitani.
Száraz fűből kitűnő ágyat készítettek maguknak.
A lacikonyhák felől csábító illatok szálltak.
A félelmetes hatású vonalas villámok gyakran fa alakúan elágaznak.
A bíróság felelősségre vonta ifjúság ellen elkövetett bűntettért. Hat Óra
tájt a szárított húsból készített leves már ott rotyogott a tűzön. Úsztam
a víz alatt.
Kísérlete kis híján csúfos kudarccal végződött.
Lerakja batyuját a földre, és kinyitja az udvar kapuját.
Vigalmi szándékkal mindig egybegyiilekeziink.
Ujára húzta a kezébe vette a tút, és bátyja irányítása alatt ismerkedett a bécsi
divattal.
Amit egyszer megígért, azt tűzön-vízen keresztül teljesítette.
Egyszer a fiú beleunt a nyomorúságba, és elindult szerencsét próbálni.
Mindig megvigasztalja egy kis barangolás a diákévek színhelyén. A
síelő adásra állítja be készülékét, úgy indul túrára.

l. Derűt áraszt és bájt a magánhangzók változatossága. Szólaltassa meg játékos
frissességgel ezt a részletet! Jól teszi, ha óvakodik az édeskésen bájolgó hangtól.
VÉNASSZONYOK NYARA
totyog vidámka sorban ott

tizenhárom kicsi kacsa, s
arany farán viszi haza
billegve a mai napot.
A KÉPZÉSE 79
Radnóti MiklÓs
2. Beszéljen ritmikusan, miközben ezt a verset tolmácsolja! Próbálják kamarakórussal

is előadni!
A KÉPZÉSE 81
ÍMHOL CSENDÍTS...
két
légzéstechnikai
Ímhol csendíts, hét harang,

ezüst cgcket, ímhol csendíts,
déli szél, zajló Ľizeket.
Tornyos felhők,
feketék,
szertefussanak,
márciusi gyöngy esők
záporozzanak.
Kék hegyekben csorduló

fürge csermelyek,
pisztráng-űző patakok
csörgedezzenek.
Fehér hunyorfürtjei
cirágozzanak,
sugárszirrnú
szellőrózsák
hajladozzanak.
3. Milyen közmondások magánhangzóit idézzük? hangzót jelent;

kettő pedig
I A.i.e. l.e. l i..c I .c I .c.e I .a.á.a

I .o.. l .a I e. I .e.é. I .i.. l .o..a. I C. I
.ú.o I I A.i. l .a I .e..e.e.. l .e I .a.a.. I
.o..a,.a I
| A.i I .á..a. I .e..e. l á. I .a.a I ei. I .e.e I
I A.á..é. I ,ó.a. I .e .é.. la l .o.á. I
4. Szerkezetbóvítéses
értékes anyagok
tönkrement értékes anyagok félig vagy teljesen a
szállítás miatt félig vagy a szállítás
hosszadalmassága miatt félig
MAGÁNHANGZÓK
A KÉPZÉSE 83
a szállítás körülményei és hosszadalmassága miatt félig vagy teljesen
tönkrement értékes anyagok a szárazföldi és tengeri szállítás mostoha
körülményei és hosszadalmassága miatt félig vagy teljesen tönkrement
értékes anyagok a szárazföldi és tengeri szállítás mostoha körülményei és
hosszadalmassága miatt félig vagy teljesen tönkrement értékes anyagok
pótlása a szárazföldi és tengeri szállítás mostoha körülményei és
hosszadalmassága miatt félig vagy teljesen tönkrement értékes anyagok
pótlására fordítandó összeg a szárazföldi és tengeri szállítás mostoha
köliilményei és hosszadalmassága miatt félig vagy teljesen tönkrement
értékes anyagok pótlására fordítandó hatszázezer forintos összeg a
szárazföldi és tengeri szállítás mostoha körülményei és hosszadalmassága
miatt félig vagy teljesen tönkrement értékes anyagok pótlására fordítandó
több mint hatszázezer forintos összeg a szárazföldi és tengeri szállítás
mostoha körülményei és hosszadalmassága miatt félig vagy teljesen
tönkrement értékes anyagok pótlására fordítandó több mint hatszázezer
forintos összeg részletes fölhasználási terve a Kittenberger korabeli
szárazföldi és tengeri szállítás mostoha körülményei és hosszadalmassága
miatt félig vagy teljesen tönkrement értékes anyagok pótlására fordítandó
több mint hatszázezer forintos összeg éves bontású részletes fölhasználási
terve
5. Kevesebb e-vel, változatosabb magánhangzókkal is megszólaltathatja a következő
szöveget, ha afel helyettfölt olvas.
BUBORÉKKAL A JÉG ELLEN
Új típusú jégtörőt próbáltak ki az USA-ban, amelynek segítségével nagyobb hajók számára

is utat lehet nyitni befagyott vízben.
Míg a hagyományos jégtörők különleges orrukkal és nagy súlyukkal _fcliilről lefelé
roppantják össze a jégpáncélt, addig ezzel az új módszerrel a jég alá juttatott forró gáz alulról
felfelé — mintegyfelfeszítue — töri fel a jeget.
A forró gázbuborékokatpropán elégetéséből nyerik, és a hajó orr-részénél
bocsátják a vízbe, kb. 30 atmoszféra nyomással. A nagy nyomásfelfclé feszíti, a
magas hőmérséklet fellazítja a jeget, Így végül darabokra törik.
E módszerrel egy 800 lóerő teljesítményű hajó 60 cm vastag jégben kb. 10 km
sebességgel halad, és 13 méter széles barázdát vág. A nagy nyomást 500 lóerős
kompresszorral állítják elő.
Hasonló elven működő mechanikus jégtörő ekét terveztek a mayar öblök és
kikötők jegénekfelbontására is. A hagyományos eljárástól eltérően ez is alulról
támadja, mintegyfcllazítja a jeget. A szerkezet szükség esetén szinte bármely hajó

elé csatolható. A: Élet és Tudomány nyomán
6. Hogyan magyarázza el tanítványainak a hírbeli technikai újdonság működését, ha
ők még nem ismerik az ultrahang sajátosságait?
HANGTALAN SZEMÉLYKERESÓ BERENDEZÉS
Egy New York-i vállalat szellemes, ultrahangos találmánnyal gazdagította a személyhívó

berendezések sorát. Ez arra szolgál, hogy a nagyobb irodaházakban, gyárakban
automatikusan és hangtalanul kinyomozza a keresett személy hollétét.
Működése a következő: ha egy kórházban pl. dr. X.-et keresik, akkor a központos az ő
kódszámát billentyűzi, s ezzel jelet bocsát ki. A szobákba szerelt érzékelők a jel hatására a
kódszámnak megfelelő rezgésszámú ultrahangot sugároznak ki. Az orvosok golyóstoll
nagyságú készüléket hordanak magukkal, amely ugyancsak ultrahanggal válaszol, amikor
saját kódjelét „hallja”. Ha dr. X. készüléke válaszol, annak a szobának az érzékelője,
amelyben éppen tartózkodik, a központba továbbítja a jelet, s ott képernyőn megjelenik a
visszajelző szoba száma, valamint annak a telefonállomásnak a hívószáma, amelyen dr. X.
a leggyorsabban elérhető.
Ez a sokrétű folyamat egy másodpercnél rövidebb idő alatt, hangtalanul zajlik le.
Élct és Tudomány
7. Egy változatos hangzóállományú, feszített mondatos költemény

tolmácsolása közben gy•akorolhatja a levegővel való gazdálkodást. Hogy a mondat
fölépĺtése világosabb legyen: képzeljen egy mikor vagy s kötőszót a 2. sor elejére—
a kettőspont után pedig egy akkor utalószót.
ószl MEGGYFÁK
Mikor a napok elfeketülnek, a
föld kietlen csöndbe süllyed:
mint ordas puszták mécsvilága,
belesüt a mogorva tájba gyér
sárga fénnyel, hívogatva egy-egy
lecele-érett meggyfa
Csanádi Imre
8. Gazdag rezonanciácal szólalhatnak meg a zöngétlen mássalhangzót nem

tartalmazó mondatok.
Ez az ügy még ma lezárul. Unod vagy nem, ez a dolgod!

Benn üldögél a díványon az irodában.
Mindig Így vár, vagy még jobban? Vegyed, vigyed, egyed!
A KÉPZÉSE 85
Ad belőle Zsuzsa: Béla örül majd, remélem.
Van irigyed bőven. Az ebéd ma borjúragu, a javából!
Legyél mindig nagyon boldog!
A MÁSSALHANGZÓK KÉPZÉSE
Beszédünkben 104)bangból — átlagosam—58 mássalhangzó. A mássalhangzók szabatos

képzése ezért fontos.
A mássalhangzók hangszalagrezgéssel vagy a nélkiil ejtett
hangjuk az akadályra jellemző, ezt a zönge csak kiegészítően
színezi.
A mássalhangzókxképzés.módja szerintlehetnek;—
= p, b — t, d — ty, gy — k' g
Orrhangú vagy folyamatos zárhangok = m — n — ny
Nyelvközépi, ill. ajkak közti réshangok = f, v — sz, z —s, zs — j —
Oldalsó réshang = I
Zár-rés¯hangok (affrikáták) = c, dz — cs, dzs
Pergó hang = r
Mássalhangzóink a képzés az akadály) helye szerint:

Két ajakkaLképzettek = p, b — m
Felső fogsorraľés alsó ajakkal képzettek = f, v
Elülső foghangok = t, d — n — r; sz, z —I— c, dz
Hátulsó foghangok = s, zs — cs, dzs
Eliilsó szájpadláshangok = ty, gy — ny — j
Hátulsó szájpadláshangok = k,
g — Gégehang = h
Mássalhangzóink általában zöngés-zöngétlen párt alkotnak, mert képzési módjuk és helyük
megegyezik, csak a hangszalagok működésében különböznek.
A zöngés mássalhangék képzésekor a hangszalagok rezegnek; a zöngétlenek
kQ4ésekor »em. •
Zöngések:
zs—dzs—gy—ny—j—g Zöngétlenek:
Zöngés—zöngétlen párok = b, , t—z, sz

A MÁSSALHANGZÓK 87
(A képzés helye dz, c — zs, s — dzs, cs,
szerint elrendezve) gy, ty — g, k
Leggyakrabban használt mássalhangzóink: t, l, n k,
IIANGALÄKJA
A fölhasznált mássalhangzóknak több mint felét ez a 6 hang teszi ki. Az

prális(szájhanĹ mássalhangzók képzésében két-két szervpár vesz részt. Az egyik
elzárja a levegő útját az orrüreg felé, a másik a szájüregben áramló levegő útjába állít
akadályt.
ajak
2 = fog
1—2 = ajak — fog
3 = fog (elülső)
3 = fog (hátulsó)
4 = szájpadlás (elülső)
4 = szájpadlás (hátulsó) gége
A szájhangokra jellemző alaphang éppen ennek az akadálynak a leküzdése által jön

létre.
Az orrhangú mássalhangzók — ellentétben a szájhangokkal — egyzárúak, mert
képzésükkor csak a szájüreg kivezető nyílását torlaszoljuk el, s Így a rezgő levegő az orron
át távozik.
MÁSSALHANGZÓINK KÉPZÉSE
p — Szájhang: két ajakkal képzett, fölpattanó, zöngétlen zárhang.

b — Szájhang: az előbbinek zöngés párja; valamivel lazább zárképzésű.
Szájhang: képzésekor a nyelv elülső részét a fogak mögötti szájpadláshoz
nyomjuk. Fölpattanó, zöngétlen zárhang.
d — Szájhang: az előbbinek zöngés párja; zárképzése valamivel lazább.
ty — Szájhang: a szájpadlás elülső részéhez nyomjuk a nyelvhát középső
részét. Képzésekor a nyelv hegye általában az alsó fogsorhoz támaszkodik.
Fölpattanó, zöngétlen zárhang.
gy — Szájhang: az előbbinek zöngés párja; zárképzése valamivel lazább.
k — Szájhang: a nyelvhát hátulsó részével a kemény szájpadlás középső részén
képzett fölpattanó, zöngétlen zárhang. Képzésekor a nyelv hegye általában elhúzódik
az alsó fogsortól.
88 A UESZÉDMÚVEK
g Szájhang: az előbbinek zöngés párja; valamivel lazább zárképzéssel. f Szájhang:

a felső fogsor és az alsó ajak résével képzett, zöngétlen réshang. v — Szájhang: az
előbbinek zöngés párja: valamivel lazább résképzéssel.
sz — Szájhang: a nyelvhát elülső része és a fogak mögötti szájpadlás alkot szűk rést.
Zöngétlen réshang. Képzésekor a nyelv hegye általában az alsó fogsorhoz támaszkodik. z
— Szájhang: az előbbinek zöngés párja; résképzése valamivel lazább.
s — Szájhang: a nyelv hegye vagy pereme és a fogak mögötti szájpadlás alkot
tágabb rést. Zöngétlen réshang.
zs — Szájhang: az előbbinek zöngés párja; valamivel lazább résképzéssel.
j— Szájhang: a szájpadlás elülső része, valamint a nyelvhát középső része között hozunk
létre lazább rést. Zöngés réshang. Képzésekor a nyelv hegye általában az alsó fogsorhoz
támaszkodik.
Szájhang: a szájpadlás hátulsó része és a nyelvhát hátulsó része között
keletkezik feszesebb rés. Zöngétlen réshang.
I — Szájhang: a nyelv hegyét vagy peremét a fogak mögötti szájpadlásrészhez
illesztjük, a nyelv két oldalán létrejött résen kiíramoltatjuk a levegőt. Zöngés
oldalréshang.
Szájhang: a nyelvhát elülső részével és a fogak mögötti szájpadlással képzett zár
szűk réssé tágul. Zöngétlen zár-rés hang, Képzésekor a nyelv hegye általában az alsó
fogsorhoz támaszkodik.
dz — Szájhang: az előbbi zöngés változata; lazább izommfiködéssel képezzük.
cs — Szájhang: a nyelv hegyével vagy peremével, valamint a fogak mögötti
szájpadlásrésszel alkotott zár szűk réssé tágul. Zöngétlen zár-rés hang. dzs —
Szájhang: az előbbinek zöngés párja; lazább izomműködéssel.
r— Szájhang: a nyelv hegyével a fogak mögötti részen alkotott zár és rés többszöri
váltakozása. Zöngés pergő hang.
h — Szájhang: a két hangszalag között körülbelül 10 0-os nyílású rést hozunk
létre. Zöngétlen réshang.
m — Orrhang: a két ajak zárásával képzett, zöngés mássalhangzó.
n — Orrhang: a nyelv peremével vagy a nyelvhát elülső részével alkotunk zárt
a fogak mögötti szájpadlásrészen. Zöngés hang.
ny — Orrhang: a szájpadlás elülső és a nyelvhát középső része zárt alkot, s ez
állja útját a szájüregben a kiáramló zöngének. Zöngés hang.
Mássalhangzóink zömét."ájiiregünkben képezzük.

Hasonló képzés esetén a nagyobb és eltérő alakú szájüregbeli nyílás is fontos mozzanata az
artikulációnak. A kisebb és módosult alakú szájüregbeli nyílás fontos jellemzője egy-egy
mássaĺĺlłangzónak.
HANGALAKJA
90 A UESZÉDMÚVEK
s,zs
KÉPZÉSE
Az orrüreg csak az alábbi mássalhangzók képzésében kap szerepet.
A szájüregbeli nyílás nagysága és alakja ilyenkor is fontos mozzanat a mássalhangzók

képzésében.
NY
92 A
BE.szÉDMÚVEK HANGALAKJA
Hangképzésünk sajátos vonása, hogy mindegyik mássalhangzónk teljes értékfi, nem

elharapott félhang; hiba a hehezetes mássalhangzóképzés, amely némely idegen
nyelvben szokásos. Ugyancsak helytelen a zöngés mássalhangzók zöngétlen ejtése
olyankor, amikor helyzetük nem indokolja — például szókezdő vagy -záró helyzetben
(gépel, vad). A hosszú mássalhangzókat feszesebben, erősebb izommozgással szoktuk
képgzni. Néhány hosszu mássalhangzó képzésekor nem a hangoztatás időtartama lesz
kétszeres, hanem az e16késziileté, Így a pp, bb, tt, tty, ggy, kk, gg zárját kétszer annyi
ideig fenntartjuk, de maga a fölpattintás ugyanúgy pillanatnyi jelenség, mint a rövid
változatok megszólaltatása alkalmával. A pp, bb stb. tehát irreálisan hosszú
mássalhangzó.
Némely mássalhangzónkat jellegzetes ajakmúködéssel képezzük.
sz,z C, DZ
st zsCS ,
DZS
GYAKORLATOK
Az izom- és szerumozgások összehangolására: elsősorban azoknak, akik renyhén képezik a

mássalhangzókat a folyamatos beszédben. (Vö.: a magánhangzók képzésével!)
l. Gargarizáló gyakorlat. A száj- és garatiireg izmainak edzésére szolgál, A nyelvcsap
mozgékonyságát is fokozhatja.
2. Csettintés: az elülső majd hátulsó szájpadláshoz tapad a nyelv, onnan szívjuk le.
3. Lehelgetés: mintha fázós kezünket melegítenénk föl. Előbb teljesen nyitott
szájjal, utóbb ajakkerekítéssel.
4. Pörgetés: először ajakkal is prr-ögünk, később az ajkak mozdulatlanok, csak a nyelv
hegye pörög.
5. Nyelvkörözés zárt ajakkal, lazán, függőleges síkban; ugyanez vízszintes síkban.
Jobbra és balra indulva is.
KF,VZÉSE
6. A képzési helyek letapogatása nyelvheggyel (csukott

ajkak): a felső fogsor mögött közvetlenül, a felső fogsor
mögött távolabb (hátrafelé).
Ugyanez nyelvháttal a kemény szájpadlás középső részén.
7. A fentiek megismétlése résalkotással: a nyelv hegye vagy
háta nem érinti a szájpadlást, csak közelít hozzá.
SZÖVEGES GYAKORLATOK a)
A nüssalhangzók képzési
helyc
Szájhangok képzési helye
ORRÜREG
Orrhangú nuíssalhangzók képzési helye
ORRÜREG
94 A
BES7,ÉDMÚVEK [IANGAI.AKJA
1. Megfigyelheti a képzési helyek változásait, ha függőlegesen lefelé haladva

hangoztatja a szósorokat. Mivel a hangalakokban mindig csak egy mássalhangzónyi az
eltérés, semmi sem vonja el figyelmét a legfontosabbról, a képzési helyek különbözőségéről.
bá', rná• bé , mé köb, kö
A •ak-fo FÉG, vé köv.
Elülső fog táj, száj Dég, lég, védek, vétek, köd, vad, Vat
rég, cég vérek, vélek, köt, kör, var, varr
vének, köz, vall, van
vészek kösz
Hátulsó fo csá (a) -sé vések köss vas
Elülső nyáj jég vények könny vaj, vagy
szá• adlás
Hátulsó KÉG végek vak
szú •
adlás
Gé e
2. Hangoztassa szabályos köznyelvi t, d hangokkal! Próbálja meg hátrább húzott
nyelvvel is a t-k, d-k képzését! Hallott már efféle mássalhangzókat? A nyelvjárási t, d hangok
kakuminálisok, nyelvheggyel képzettek. Hallott már efféle mássalhangzókat?
Hol?
tinťi — telente — atlanti — töltés — tiltott — töltőtolltinta — töltőtolltintát
talált dada, döndül, dadogod
Előbb lassítva, azután szokásos iramban szólaltassa meg ezt a nyelvtörő

versrészletet!
MESE
Mi UOIt hát a
Titikaka-taĽi
tektitek titka
Tamkó Sirató Károly
3. Az alábbi szópárok rákényszerítik, hogy a megfelelő helyen képezze a

bennük található réshangokat. (Ha megcsúszik a képzésben, megváltozhat a
szójelentés.)
KÉIU.ÉSF,
fáj száj fakad — szakad ifik iszik

falad — szalad fárad szárad kofa kósza
fél szél féket széket pim pissz
félek — szélek fogta szokta pufi puszi
felel szelel fúrta szúrta tufa túsza
felek szelek fiile szüle
Az f— sz mássalhangzópár egy-egy szóban is előfordulhat. Természetesen ilyenkor is
összeszedetten kell artikulálni, hogyha tisztán, könnyen érthetően akarjuk megszólaltatni
efféle szavainkat.
fagyaszt — fáraszt — fogyaszt — forraszt — füröszt — foszlat — fagyasztasz

— fárasztasz — fogyasztasz — fürösztesz — fogyasztószer — foszfat —
foszfor — foszlat — szétfoszlat — összeforrasztasz — főszerkesztő —
szeszélyféle — szétfeszítve — szétfúrészelsz
Az előbbiekhez hasonló hangképzési feladatok rejlenek a következő mondatokban

is.
Nem fáj, hanem száj. Nem iszik, hanem ifik.
Nem félek, hanem szélek. Nem kósza, hanem kofa.
Nem fakad, hanem szakad. Nem pissz, hanem piff.
Nem fogta, hanem szokta. Nem puszi, hanem pufi.
Nem fúrta, hanem szúrta. Nem túsza, hanem tufa.
4. Helyesbítsen, oszlassa el a félreértést! (Figyelje a képzési helyeket és
ajakműködését, amikor a sziszegőket és a susogókat megszólaltatja!)
Nem sás, hanem szász. Nem szász, hanem sás.
Nem hús, hanem húsz. Nem húsz, hanem hús.
Ne vessz, hanem vess! Ne vess, hanem vessz!
96 A
Nem kész, hanem kés. Nem kések, hanem készek.

Nem Eszti, hanem esti. Nem estik, hanem Esztik.
Nem zúza, hanem Zsuzsa. Nem Zsuzsa, hanem zúza.
Nem máza, hanem mázsa. Nem mázsa, hanem máza.
Nem Rózsa, hanem Róza. Nem Rózáék, hanem
Rózsáék.
Nem sivatagi szerelem, hanem szerelmi sivatag.
A széjiiregben előbb képzett sz és a hátrább létrehozott s hang alább szó hangalakjában fordul
elő. A nyelv beállítására ezéit kevesebb ideje marad beszéd közben.
BESZÉDMŰVEK IIANGAI„AKJA
sápaszt — sárfészek — sárszalonka — sártisztítás — savószemu — sebészkés

— síkköszörús — síkesztergálás — sípszó — sokszorosítás — sorvasztás
sorszám — stílszerű — stilisztika
szokásos — szikes — szólásmondás — szöktetés — szólópres" — szurkálás

— szüneteles' — szavatosság — szigorúság — szerénység
A sziszegő és susogó hangok képzése nem könnyű feladat, ha sok van belőlük. Illyés Gyula
versében fontos szerep jut e mássalhangzóknak. Ezért sem szabad hibáznia, ha fölolvassa.
MOZDONY
S-sz, beh
sok súly!
Meg se
mozdul!
Friss
szenet ha
bekapok:
messze,
messze
szaladok,
szaladok...
• A s—sz hangokat ne különítse el teljesen, egy kis sziinettel: az s-ből

fokozatosan menjen át az sz képzésébe, hogy eddze beszélőszerveit!
Afriss szenet szókapcsolatot ne így ejtse: [frisszenet], hanem úgy: [fris szenet), mert ez
a választékosabb.
• Tempóváltással is idézze föl a cselekmény fordulatait!
• Lehetőleg ne játék mozdony nevében szólaljon meg, tehát ne bágyadt
hangképzéssel !
Hangoztatás tekintetében hasonlít az előbbihez Csoóri Sándor gyermekeknek írt verse is.
FASUVASZTÓ PÉTER
Fasucasztó Péter Fakalap cagy fanyereg,
folyton csak fűrészel. recseg, ropog, nyekereg.
Siú — siú, deszkalap, Rátcssziik egy falóra,
lesz bclölcdfakalap. azon megyünk Makóra.
98 A
Itt is — akárcsak az előbbi vers előadásában — öblösebbnek, sötétebbnek

szeretnénk hallani az s mássalhangzót, mint az sz-t, Ezt az ajkak csücsörítésével,
illetve kerekítésével érheti el.
5. A c és a cs képzési helye sem esik együvé, bár nincs is nagyon távol egymástól. Ezért
követel különös figyelmet hibátlan megszólaltatásuk.
cáp csáp cipó csípő
cent csent ciripel csiripel
cigája (juh) csigája cövek csövek
cikk csikk coki csoki
Nem mindegy, hogy
cent vagy csent; vagy centet csent.
Nem mindegy, hogy cigája vagy csigája;
vagy a cigája csigája.
Nem mindegy, hogy csikk vagy cikk; avagy
cikk a csikkről.
Nem mindegy, hogy ciripel vagy csiripel;
hisz a tücsök csak ciripel.
Melyiket sikerül legtökéletesebben hangoztatnia a költemények közül? Melyikre emlékszik

vissza legpontosabban?
VÍZPARTON RÍM-INSPIRÄCIÓ
Síró susogás, Megérett a cseresznyc,
sír-susog a sás. rákapott a csoroszlya:
Síró szellő, zúgó szél száll, kezében a gereblye,
hajlik a hosszú hajló nádszál, azzal tépi orozva.
barna bársony bóbita-tolla; Jékely Zoltán
puha pihe havazik róla.
Váci Mihály
VADKACSÁS
Szittyós réten, Fekete tóban Tó vize
tocsogós réten, fürdik-mosd;ik, tele tála,
vadkacsa fészkel liliomok közt sipog sereg
zsombék fészken. szárítkózik. fiókája.
Csanádi lmre
Suttogva, hangerővel is megszólaltathatja Csanádi Imre itt következő versét. A suttogó
beszédben jól megfigyelheti az sz, s, c, cs képzési helyét.
BESZÉDMŰVEK HANGALAKJA
SÁRSOKALLÓ
Sár, sár őszi sár —

falu, város de sivár. Sár,
sár, fülig csap — csizma,
cipő cuppoghat. Fekete
gally vizet hullat, puszta
határ esőn fullad
Varjú kornyikálja: kár!
fölszárad-c ennyi sár? Sok idő
mégfúbujásig, szegény madár
csontig fázik. Kár, kár, kár,
sár, őszi sár.
b) A mássalhangzók képzési módjg

1. Megfigyelhéti áképzési módok változásait, ha függőleges irányban lefelé haladva
olvassa a szósorokat.
Ha vízszintes irányban halad, azonos képzésmódú hangokat is tartalmazó szavakra
bukkan.
Orrhanzár nyak -nél már, nyár tunya kém
nyél kén
kén
Fölpattanó bak bél pár, bár tuba kép
zár
tél dél tár Tuka két
kél gyár kék
kár
Ajkak közti vak fél, vél szár, vár tufa kész,
rés szak szél sár zár túsza kés kéz
Nyelvközépi
rés
tusa
jár kéj
tuja
Oldalsó rés lak léi Tula kél
-lel
Gé erés
Zár-rés csak cél cár
100 A
Pergő rak Tura kér

túra
2. Ezzel a sorozattal zárhangok szabályos képzését gyakorolhatja. Hangoztassa
mindegyik mondatot!
Se gond, se gong. Se fák, se fát.
Se inda, se inga. Se lakk, se lapp.
Se szánkó, se szántó. Se makk, se matt.
3. Az I és az r hang képzési helye egybeesik, képzési módjuk azonban
számottevően eltér. Okvetlenül szabályosan, többszöri pörgetéssel kell megszólaltatni
az r-t, különben könnyen 1-be, az I képzésébe ragad a nyelve; így viszont a szójelentés
is megváltozhat.
lajt rajt rábír lábír ráncol láncol

Lajta rajta rajkó Lajkó rakatlan — lakatlan
lak rakott lakott lakatra lakatlan
lakat rakat ráma láma sárkefe sálkefe
Nem szert, hanem szelt. Nem a szeretettet, hanem a szeleteltet.
Nem szeret, hanem szelet. Nem a szeretett szeletet kérte.
Nem szeletet, hanem szeretet. Nem szeletre tett szert, hanem szeretetre.
Nem szeletet tetetett, hanem szeretetet tettetett.
Az r hang képzése nálunk nem túlságosan kényelmes, mert 3-4 nyelvpörgetésre van
szükség. Ha ennél kevesebbszer pördül a nyelv heve, már nem szabályos a hang.
• Illik rá, mint szamárra a bársonynyereg.

• Szomorúság is hasznos, ha nem tartós.
• Járt utat járatlanért el ne hagyj!
• Tartsa meg az isten, mint vizet a rosta!
• Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.
• Ember a lenben, de nem a kenderben.
• Pereg a nyelve, mint a pergő rokka.
• A szamár füléről, oroszlán körméről, róka farkáról, bolond beszédjéről
ismerszik.
• Aki szelet vet, vihart arat.
Gondos hangképzéssel jól elkülönítheti a hasonló hangzású szóalakokat.

Se bálra, se bárra. Se bérre, se Bélre.
Mind az élre, mind az érre. Minden télre, minden térre.
Válról Válra. Vállról vállra.
BESZÉDMÚVF.K IIANGAIAKJA
; Várról várra.
. Gyálról
Gyálra;
gyárról gyárra.
ESTI KORNÉL NAPLÓJA
Virágáruslány járja végig a kávéházat. Odalép ahhoz az asztalhoz, ahol a cilággyűlöló

ül. Az komor mozdulattal elutasítja. De a lány csak köti rá a virágját.
— Világgyűlölő vagyok — mondja. — Nem érti?
— Virággyűlölő — javítja ki szavát —, virággyúlölő•
Kosztolányi Dczső
Petőfi sorai bővelkednek r hangokban. Szólaltassa meg évődve, gunyorosan!
ORBÁN
Komor, mogorva férfiú

volt Orbán.
Bár oly cidám hajnal pirult
Az orrán.
De hisz mogorva ép azért
Volt Orbán,
Mert oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
Oka egyébiránt maga
Volt Orbán,
Hogy oly uidtím hajnal pirult
Az orrán.
Temérdek borfélét ivott
IVfcg Orbán,
Vidám hajnal azért pirult
Az orrán.
Orbán megihlette Weöres Sándort is. Izgalmas előadói próba mind a két mfi
megszólaltatása.
ORBÁN
102 A
Alvajár az
Orbán, tornyot cisz
az orrán,
trombitások iilnek
benne
A MÁSSALHANGZÓK KÉPZÉSE
három szekér polyván,
hú! trombitások három
szekér polyván.
Fújják egyre többen,

polyĽa szerteröppen, rémes
álmot lát az Orbán polyva-
fellcgekben, hú! rémes
álmot polyva-fellegekben.
Sokan U hanggal helyettesítik az r-t, pedig képzési módjuk jelentősen különbözik, és képzési
helyük sem teljesen azonos. Hangoztatás közben megbizonyosodhat erről, ha a szavakat
kifogástalanul artikulálja.
Rác — Vác — Vácra vámol — rámol — rámolva racka — vacka —

vackára — vackával — ráz — váz — rázva — vázra rág — Vág —
rágva — Vágra régi — végi — régivel — végire rájár — vájár —
rájárva — vájár vőre rend — vend — rendre — vendre részes — vészes
— részesre — vészesre
Különböző helyetekben, Ü-vel, 1-Iel egy szóban is előfordulnak r hangok József Attila
költeményében. Olvassa föl megfelelő hangvétellel ezt a verset!
NYÁR
Aranyos lapály, gólyahír, Ám egyre több lágy buggyanás. áramló

könnyűségú rét, Vérbő eper a honłokon, Ezüst derűvel ráz a nyír
bóbiskol, zizzen a kalász. egy szellőcskét és leng az ég. Vihar gubbaszt
a lombokon.
Jön a darázs,jön, megszagol, Ily gyorsan betelik nyaram! dörmög s a

vadrózsára száll. Ördögszekéren hord a szél — A mérges rózsa meghajol —
csattan a menny és megvillan vörös, de karcsú még a nyár. kék,
tündefénnyelfönn a tél.
József Attila
c) A hangszalagQls líčjzrcnuĺködésťô I. Írja be a zöngés mássalhangzót tartalmazó szavak

mellé zöngétlen mássalhangzós párjukat! Hangoztassa Öket együtt!
BESZÉDMÚVI'X IIANC,'ALAKJA
104 A
bab .gém kém
.
babazene . dara zseb . dél
tél agya feled
vészek ........
veled húzat
halad halat . mázsa
marad . mezem vél . méz rag
Az alábbi kecskerímben a zöngés—zöngétlen hangpár hordozza a csattanót.
EGY ANYÓS SIRALMA
Családunkban fő ccszély ez, Hogy

engem a vőfeszélyez.
Mondatokban is szembeállíthatja a megfelelő szópárokat.

Nem horkol, hanem horgol. Se szász, se száz.
Nem húzat, hanem húszat. Se szászért, se százért.
Nem készen, hanem kézen. Se szene, se zene.
Nem a mészárak, hanem a mézárak. Se nem szökken, se nem zökken.
Nem a mezére, hanem a meszére. Se nem sziszeg, se nem zizeg.
Nem a részen, hanem a rézen. Se nem hiszik, se nem hízik.
Se a szabót, se a zakót.
Egy-egy szó hangalakja is tartalmazhatja a zöngés—zöngétlen hangpárt.
készletez — neszez — száraz — szavaz — szikráz — színez szintez —

szipolyoz — szajkóz — szakaszvezető — szakszervezet szálaz — számoz —
szaporáz — százezer — szívizomzat — szomorúfűz — szorgalmaz
zavarsz— zenész — záródísz — zászló — zöldsnlvam' — zugfirkász —

záróretesz
A KÉIU.ÉSE 105
zsebes — zsongás — zsabos" — zsákos — zsákolás — zsákmányolás
MÁSSA
2. Nem azonos helyen képzett, tehát nem párt alkotó mássalhangzókat is

szembeállíthatunk. A sz meg a zs között nemcsak hangszalagmfiködés, hanem képzési hely
és ajakmozgás tekintetében is lényeges az eltérés.
szabó — zsabó — zsabószabó

szaJa ' • —zsálya zsákol —
szákol — zsákol zsaru —
szaru — zsaru
Zsófia — Szófia — a szófiai Zsófia
szakmány — zsákmány —
szakmány szebben — zsebben —
szebben szólt — Zsolt — Zsolt szólt
szűri — zsúri — a zsúri szúroje
szemle — zsemle — zsömleszemle
A kérdéses, bonyolult képzésfi mássalhangzók egyetlen szóban is

előfordulhatnak: szalmazsák — szabotázs — szétmovzsol — szőlőzsír —
zsírszalonna zsebrész— zsákszáj — zsiráfszem
3. Az alábbi költemény több zöngés—zöngétlen mássalhangzópárt tartalmaz; egyéb
képzési mozzanatokban is különböző zöngés meg zöngétlen hangok is szép számban akadnak
benne. Ezért nem könnyű beszédfeladat igényes megszólaltatása.
GYERMEKLÁNCFŰ
Réten, réten fut est. Árkon, bokron száll a szél, friss

a gyík, szagokat ráz, csörög, pörög a levél,
bodza és akác.
zümmög a bogár'
A kis bocik,
szénaboglyán tehenek
álmodik egy bámulják bután,
pöttöm bojtár. füttyös bojtár is
Fújja fiittyös mereng, megy a
énekét, nyáj után. Zápor
habfelhőt ereszt, esik, borjú bőg,
kihasad az ég,
ha megunja, kék
lepkét küldfelé az angyalok és
ördögök
106 A
t rik a bögrét.
ö Bárdosi Németh János
BESZÉDMŰVEK HANGAIÄKJA
d) A mássa han Zók időtartama

Minthogy a máss angiókat -röviden és is hangoztathatjuk, nem feledkezhetünk
meg ennek a képzési mozzanatnak a gyakorlásáról sem. A következő mondatokban
sok hosszú mássalhangzós szót talál, mégpedig olyan helyzetben, hogy
megrövidítésük indokolatlan. Tolmácsolja őket, ügyelve az időtartamokra és a
hangok szabályos képzésére is!
Fúdd el, jó szél, fúdd el hosszú útnak porát!

Most mentegetőddzem, hogy minket sem vet föl a pénz?
Az örömünnepek az újáéledó természettel forrottak össze.
Eddig már több ezer vagonnyi árut továbbítottak.
Túl a bozóton bükkös barnállott.
Ez a kellemetlen baleset lehetetlenné tette, hogy tovább eddzenek.
Szelíden szunnyad félrebillent fejel.
Evés után mindig elbágyad, térde is megroggyan.
A nagykereskedelmi vállalat eddig nem rendelt belőle.
Nézett a nyíláson kifelé virradattól napestig.
Hirtelen lobbot vetett indulata.
Arcát egészen elváltoztatta az álszakáll.
Gyorsan elhessegette magától a gondolatot.
A frissen hullott hó süketté tette a tájat.
Távol állanak tőlük az efféle gondolatok?
A róka futott, és riadozott attól, amit futtában hallott.
Csillapíthatatlan vágya kergette bele ebbe a vállalkozásba.
A kemencéket belülről tűzálló samottal burkolták.
Közben mindenütt elhelyezték és meggyújtották a lámpákat.
Egyelőre csak a bodzabokor és más efféle növény zöldell.
Lesz akkor nemulass és haddelhadd.
Ehhez a megoldáshoz sokkal kisebb gyakorlat kell.
— Tessék lefeküdni! — kiáltott rá tettetett szigorúsággal.
— Addig guggolva is kibírom — válaszolta.
Ellenőrzés végett érkezett oda.
A KÉIU.ÉSE 107
I. Kitartó munkával javíthatja légzéstechnikáját. Erre a célra ajánljuk a fokozatosan

bővülő szószerkezeteket.
Olvassa valamennyit fennhangon !
Tapasztalhatja: feszítettségük nem engedi, hogy szünettel megtörje őket.
Levegőt mindig a szószerkezettöm bök határán kell majd vennie. A szakaszok
dallama maradjon nyitva. A tempó nem gyorsulhat föl.
MÁSSALHANGZÓK
kitartó emberek szilárdan kitartó emberek az

elveik mellett szilárdan kitartó emberek a köz javát szolgáló elveik mellett
szilárdan kitartó emberek a köz javát szolgáló elveik mellett nehéz
időszakokban is szilárdan kitartó emberek a köz javát szolgáló elveik
mellett nehéz időszakokban is szilárdan kitartó emberek méltányos
megítélése a köz javát szolgáló elveik mellett nehéz időszakokban is
szilárdan kitartó emberek méltányos társadalmi megítélése a köz javát
szolgáló elveik mellett nehéz időszakokban is szilárdan kitartó emberek
méltányos társadalmi megítéléséért vívott harc a köz javát szolgáló elveik
társadalmi megítéléséért vívott harc vezetője a köz javát szolgáló elveik
társadalmi megítéléséért vívott harc legismertebb vezetője a köz javát
szolgáló elveik mellett nehéz időszakokban is szilárdan kitartó emberek
méltányos társadalmi megítéléséért vívott harc legismertebb vezetőjének
véleményét tartalmazó nyilatkozat a köz javát szolgáló elveik mellett nehéz
időszakokban is szilárdan kitartó emberek méltányos társadalmi
megítéléséért vívott harc legismertebb vezetőjének véleményét tartalmazó
nyilatkozat ellen Írott újságcikk állítása szerint
2. Az alábbi technikai hírek méltók a figyelemre. Hány bekezdésre bontaná
őket, ha föl kellene olvasnia? Sikerül-e teljes értékűen képeznie a bennük található
sziszegő, susogó, pergő, zöngés és hosszú mássalhangzókat megelevenĺtésük
közben?
BETONBONTÄS LÉGKALAPÁCS NÉLKÜL
A légkalapács és a préslevegőt szolgáltató kompresszor sokszor elviselhetetlen zajt, port és

szemetet okoz. Ezeknek a kellemetlenségeknek az elkerülésére német kutatók sajátos
módszert dolgoztak ki. Lángvágó pisztolyból acetilén, oxigén és vas—alumĺnium ötvözet
108 A
pora áramlik ki. Az acetilén—oxigén láng amúgy is magas hőmérsékletét az oxigénben

elégrő vas—alumĺnium por még jócskán növeli, Így az könnyen elvágja akár a 80
centiméter vastagságú betonfalat is. A betonban levő vasalás nem nehezíti a munkát, mert
égése további hőt szolgáltat, és ezzel meggyorsítja a vágást. Az újszerű eljárás nem okoz
rázkódást, nem károsítja a megmaradó épületrészt, és egyáltalán nem zavarja a lakókat. Élct
és Tudomány
BESZÉDMÚW,K IIANC,AIAKJA
AZONNAL VETÍTHETÓ FILM
Újabban nemcsak egyes felvételek hívhatók elő közvetlenül a megvilágítás után,

hanem egész filmek is. Az előhívás és a rögzítés akkor zajlik le, amikor a
képrögzítés után visszatekercselik a filmet. Eközben ugyanis a film érintkezik a
kamerában tárolt különleges előhívóval. Utána azonnal vetíthető, mégpedig
ugyanazzal a készülékkel. A kamerába ugyanis beépítettek egy fényforrást, és a
film mögé egy tükörrendszert, Gombnyomásra kvullad a fény, ezt a tükörrendszer
hátulról a filmre irányítja, és a tárgylencsét vetítőlencseként használva elkezdődhet
a vetítés. Ennek az eljárásnak a szintén visszajátszható képmagnóval szemben az
az előnye, hogy a felvevő- és a vetítőkészülék egyetlen egységet alkot.
Élct és Tudomány
3. Hogyan gazdálkodik a levegővel? Az egyetlen, nagy ívfi mondat fölépítését kell

tisztáznia, hogy tolmácsolása hatásos legyen.
RAGYOGJON HETVEN CSILLAGA
Weöres Sándornak
Mcrt benne a forgó homály

megfénycsiil, formát talál, mert
legsötétebb é:ijele is bolygó
lelkekkel tele, mert benne az
égbolt delel mozd.ulfltlan
jegyeivel, mert benne százfelé
hasad s megáll a kerek pillanat,
mert benne az anyag tömör
teljességében tündököl, mert
benne az anyagtalan
mennydörgő- üillámló folyam,
mert annyi formát meglakott,
kedvére váltott alakot, mert
benne a csend és a szó egyforma
A KÉIU.ÉSE 109
tűzzel lángoló, mert ha
kimondja szauait; minden
hozzákezesedik, mert szolga s
király egymaga ragyogjon
hetven csillaga!
Lator László
110 A BESZÉDMÓVEK
EJTÉSI[IBÁK BESZÉDIIIBÄK
4. Fejtse ki, hogyan kell érteni ezeket a közmondásokat! Egy-egy esettel is

megvilágíthatja értelmüket.
• Aki haragszik, annak nincs igaza.
• Ahol a kantárt meglelik, a lovat is ott keresik.
• A lencseszem a csizmában hegynél is nagyobb.
5. Próbáztató szókötések. Minthogy változnak a szó- és szerkezethatárok, résen
kell lennie a mondategyüttesek szabatos hangoztatásának elérése végett.
Ez a tó nem pangó kacsaúsztató.
Ez, a tó, nem pangó kacsaúsztató.
Ez a tó nem pangó — kacsa úszta
tó! Ez a tó nem pang: ó; kacsa
úszta tó! Ez a tó nem pang: Ó,
kacsa; úsztató! Túz gyúlhat
messzi réten.
gyúl hat messzi réten.
Tűz gyúl — hat! — messzi réten.
Hol voltál, jó fiú? Hol voltál jó, fiú?
Hol volt, áljó fiú? Hol volt, ál-jófiú?
6. Ha a mássalhangzók képzésében kisebb renyheségeket tapasztalt, hogy
javulást érjen el, rendszeresen vissza kell térnie a megfelelő gyakorlatokhoz.
Ha nagyobb rendellenességgel kiiszködik a sziszegők, a susogók vagy a pergő r
képzésében, folyamodjék logopédiai kiadványhoz!
Ilyen esetekben logopédus irányításával fáradozhat eredményesen artikulációja
helyesbítésén.
EJTÉSHIBÄK - BESZÉDHIBÁK
A beszédhibákat két csoportra különítve tárgyalhatjuk. Egyrészt a
hygképzesxendcĽ—• lenességei érdemelnek figyelmet,
mážyýyggbeszédfolyamat.zavarai—
EUĽÔMANGKĚPZÉSBEN
A beszélő a hang képzése közben igyekszik azon az ingadozási sávon belül maradni,
amelyet az általa elismert kiejtési norma még helyesnek fogad el. Ezt az igyekezetét
akkor koronázza siker, hogyha beszélőszervei segítik célja elérésében; hogyha
beszédhallása kellőképpen útbaigazítja és vezérli; hogyha hangképzési szokásai és
- 111
beidegzései nem torzultak. Egyébként fáradozása sikertelenül vagy félsikerrel végződik,
mert szándéka ellenére is túllép az ingadozási sáv határán, megsértve a követni kívánt
kiejtési normát. De vajon miféle normához igazodva szólhatunk kiejtési hibákról? Az
igényes köznyelvi kiejtés normájához viszonyítva tekinthetjük hibásnak a hangképzés
alább ismertetendő módjait.
HANGALAKJA
1.
Magánhangzók
á A nyelvhát erőteljesebb feldomborítása torzítja a hangzót. Erós hátrahúzása
viszont görcsös artikulációhoz vezet, és a hang hátul hallatszik, mintha a
garatiiregből szólna.
a A nyelvhát erőteljes földomborĺtása 0-s színezetfivé teszi, tehát zártabb hangzásúvá.
Hasonló torzulást okozhat a túlhajtott ajakkerekítés. A nyelv túlzott hátravonása feszességgel
jár, és a hang színe sötétebbre válik, o Az alsó ajak előrenyomásától világosodik a hangzó
színe. A renyhe ajakkerekítés a-s színezetet ad neki. A henye ajakkerekítéssel általában
együtt jár az is, hogy a nyelvhát nem emelkedik kellő mértékben: e két artikulációs
fogyatékosság következtében az o átlényegül egy jellegzetes a hanggá.
ó Ha az alsó ajkat előrenyomják, a hang színe világossá torzul, u A pongyola
ajakkerekítés ugyancsak megváltoztatja, elszínezi az u magánhangzót. ú Ha a nyelvhát a
szükségesnél jobban fölemelkedik, elszfikíti a lágyíny és a közte levő rést, ez a levegő
áramlását akadályozza, és a hang torzulásához vezet.
e Az ajakzugok széthúzása merev artikulációt s így hangszínmódosulást okoz. Torzít az
is, ha a nyelv a lágyíny felé emelkedik, vagy a szükségesnél alacsonyabbra ereszkedik. é
Mivel a nyelv hátának, illetve gyökének erőteljesebb fölemelkedése magával húzza a gégét
is, préselt torokhang keletkezik. Ha az ajkakat túlságosan széthúzzák, és rátapasztják a
fogakra, i-szerű hang jön létre.
i Ha a nyelv háta nagyobb felületen érintkezik a szájpadlással, a rés fölöttébb
összeszfikiil, és a hangzó j-szerfivé torzul. A préselt képzés ugyanúgy kerülendő, mint az é
hangnál. Az i-bŐl ü színezetű hang válik, ha a nyelv hátrább húzódik a szabályosnál.
Í A hosszú Íj-vé deformálódik a rés elszfikítése következtében. Gégepréssel való
megszólaltatásakor kellemetlenül sipít, Torzítja az ajalczugok túlzott széthúzása is.
ö Ha az ajkak és a nyelv fokozott izommunkájával képezik, a szokottnál öblösebb lesz,
hangszíne torzul. Hasonlóképp torzuláshoz vezet a laza ajakműködés is.
Ó Ha a nyelv a kívánatosnál hátrább helyezkedik el, öblös hang jön létre. A fokozott
nyelv- és ajakmfiködés is torzíthatja. Ë-be hajlik, hogyha az ajakrnfiködés fölületes.
ü A nyelvhát túlzott fölemelése szűkíti a rést, és hangszínt torzíthat. Az
elnagyolt ajakkerekítés következtében i-féle hanggá satnyul.
ű Ha az ajkakat és a nyelvet fokozottan feszítjük, préselt jellegűre torzulhat. A laza
ajakmfiködéssel megszólaltatott ű hangszíne közel áll az i-éhez.
Összegezés és kiegészítés
112 A BESZÉDMÓVEK
• ejtés: a garatüre a magánhangzók képzése közben nem tágul eléggé.

A bgsžrd: ezokasôSnáIháttábbképzŔ$ŕa.sžájüregben.
(Az „clöl” beszélés elhanyagolása.) a magánhangzókat nem a megfelelő állejtéssgl

szólaltatják
meg. — [O nini is in] = A néni és én.
Ez a fajtája a beszédhibáknak a merev és szűk állkapocsmozgás számlájára írható.
EJTÉSIM BESZÉDHIBÁK
bizonyos magánhangzók az érzelmileg közömbös beszédben is a

helyesnél n szólalnak meg. Kivált az ajakkerekítéses hangzó at fenyegeti ez a veszély.
— [Hal valt, hal nem valt] Hol colt, hol non UOlt. — [Todad vagy nem todad?] Tudod
vagy nem tudod?
Renyhe niakműködés: az ajakkerekítés nem erőteljes. — [Szélét kért télem] Szőlőt kért
tőlem.
• Túlzott ajaknuíködésvaz auekrés feszesebb és nagyobb méltéklí a kívánatosnál, —
[ŇfiŔiŔÝrÍj Mégis kéri.
Az alsó ajakŔesctlegč1Ä_állkapocs előrenyomása: a mély magánhangzó magassá
színeződik. — [Indulés] = indulás; {kivénség) = kívánság; [török) = torok.
• A bosszŰpnagánharłgrólĹTOvjdtĺlt» pattogotése: — [Knr volt] = kár volt; [már V”nr
rátok] már Dár rátok,
• Lcppggéygrijüid magánhangzók elnyújttísa: — [NÖm radom oclÄ nöktek sem] = ncłrv
adom oda ncktck sem.
• Orrhangúság: a magánhangzók orrhangú színezettel való kiejtése. A nazális
színezet nem jellemző hangzóinkra, mert a szabályos képzésben a nyelvcsap
zárja az orrüreg felé vezető utat,
• Mormolt ejtés vagy hangzókihagyás: egy,gg-y magánhangzót nem teljes
értékfien se eg egészen átugorják. — [Szrinte1Ľ-šzórinQóm; [sz
rinteml — szerintem; [szrvezett], [szte łvezett] szemezett;
[szocalizmus] szocializmus.
11.
Mássalhangzók b, p Az ajkak körkörös izmának lazasága
erőtlen zárfelpattanással jár: hiányzik a határozott jelleg és hangszín.
d, t A nyelv hegyének, illetve peremének a szükségesnél nagyobb területen megvalósuló
zárja akadályozza a pillanatnyi, éles zárfölpattintást. Ráadásul résszerfi zörej is hallatszik. A
hátrább képzett 1-nek lágyabb, ty-szerű a hangzása. A hehezetes ejtés alkalmával a zár
fölpattanása nem éles, és egyéb zörejek is hangzanak. Ha a nyelv hegye fölfelé visszahajolva
képez zárat a szájpadlás elülső részével, akkor a t és d színe öblösebb lesz: kakuminális d, t.
Ez az ejtésmÓd is kerülendő, akárcsak a többiek.
- 113
gy, ty Ha a nyelv hegye is részt vesz a záralkotásban, a gy, ty hangzása hasonlít a d,zs,
cs-éhez. Ebben az esetben a nyelvhát egész elülső része nagy területen érintkezik a
szíjpadlással, Így a zár fölpattintása lefékezódik.
g, k Ha a k zárját egészen a szájüreg hátsó részén helyezzük el, akkor a kiáramló
levegő — a zár fölpattanása közben és nyomán — hehezetes zörejt kélt: k helyett ch-
szerű mássalhangzót érzékelünk.
v, f Hogyha az alsó ajak a szükségesnél jobban behúzódik, akkor a felső fogsor az ajak
külső oldalán alkot szűk rést. Az Így képzett hang sistergőbb, a rés megszűnése pedig
emlékeztet a zárfölpattanásra. A felső fogsor elülső részén levő foghiány ugyancsak módosítja
a v,fszínét. Kivált azfképzésekor támad erős zörej. Ha a felső fogsor helyett a felső ajak alkot
szűk rést az alsóval, két ajakkal megszólaltatott öblös változatot hallunk.
114 A BESZÉDMÜVEK IIANCAI_AKJA
z, sz Az sz hangot helyesen a nyelvhát elülső részével képezik, de előfordul,

hogy a nyelv hegye alkot rést a felső fogínyen. Ha az így létrejött hang egybevág a
tipikusan képzettel, elfogadható. Nehezen tud tiszta sz-t létrehozni az, akinek alsó
fogsora jobban előreáll, mint szokásos.
Fogközi (interdentális) képzésről beszélünk, ha a nyelv hegye az alsó fogsor tetejére
támaszkodik, illetve kicsúszik a két fogsor között. Ilyenkor a sziszegő hangot tompább vagy
egészen kellemetlen zörej kíséri. Az sz, z hibás képzését a szakirodalomban selypességnek
(szigmatizmus) nevezik. Oka a nyelv szabálytalan mozgásán kívül szervi
rendellenességekben kereshető: foghiány, szabálytalan fognövés; ajakelváltozás; n
agyothallás a belső fül betegsége folytán; hiányos, lágy szájpadzárás. Ennek megfelelően a
selypességnek számos változata lehetséges. Egyre jobban terjedő hiba: a túlságosan mély
harapás miatt tompul az sz, z színe.
zs, s E hangok képzése közben is megesik, hogy a nyelv hegye nem az alsó
fogsor tövéhez támaszkodik, hanem fölemelkedik, és a fogmedren hoz létre rést.
Előfordul, hogy ezzel a képzési móddal megfelelő hangot produkálunk, de
rendszerint mellékzörej kíséri az így artikulált hangokat. Hogyha a nyelv hegye nem
rést, hanem zárt alkot a fogmedernél, oldalréshang keletkezik, és a levegő csúnya
mellékzörejjel távozik.
A zs, s képzése viszonylag nagy területen mehet végbe, Így sokféle színá
változattal találkozhatunk. Az előrébb megszólalók színe emlékeztet a z, Sz-re; a
hátrább képzetteké sötétebb. Az igényes beszédben kerülni kell mind a „sesegő',
mind a „huhogó” változatot.
A susogó hangok hibás képzését szervi rendellenességek is okozhatják: foghiány,
szabálytalan fognövés, ajakelváltozás stb. A kiváltó okok szerint megkülönböztetnek:
fogközi selypcsségct,fognyomásos selypességct, oldalképzésút,fiittyszenít stb. Gyógyításuk
hivatásos szakemberek: a beszédjavĺtók (logopédusok) és az orvosok feladata. j A tágabb
képzésfij az i-re emlékeztet.
h Mikor a levegőt lassan, kisebb nyomással engedjük áramolni a hangszalagok résén,
elmarad a jellegzetes súrlódásos zörej. Ha a hangszalagokon kívül a garatban vagy a
szájüregben is keletkezik rés, eltorzul a h. Ez főként magas magánhangzók előtt szokott
megtörténni. — iszcn, iit)ös = hiszen, hűvös. Kerülendő a h-nak ch-féle megszólaltatása is.
dz, c Ha a zár után a rés tágabb, mint kellene, akkor a képzett hang acs-re hasonlít.
A dz, c hibás artikulálása gyakran együtt jár a z, sz torzításával.
dzs, cs Ha a zár után a rés szűkebb, és hátrább található, mint kellene, akkor gy, ty-
szerfi mássalhangzó szólal meg. Mikor a nyelv hegye nem ér az alsó fogsor belső oldalához,
hanem a fogmedernél alkot zárt, a nyelv háta is szélesebben fölfekszik a szájpadlásra. Ilyen
képzés során a levegő kénytelen oldalt távozni, zavaró zörejt keltve. A dzs, cs hibás képzése
együtt szokott járni a zs, s-zavarokkal.
r A nyelv hegyének könnyedén kell a fogmederhez zárulnia. Ha a záródás
merev, nem jöhet létre a jellemző vibrálás, és pergő hang helyett csak résszerfi zörejt
hallunk. Legalább 3-4 pergés szükséges, 1-2 nem elegendő.
- 115
ch Magas magánhangzók között előrébb, mélyek között hátrább képezzük a
szájüregben.
I Ha nemcsak a nyelv hegye, hanem valamelyik oldalon pereme is zárt alkot a fogsorral,
a levegő csak az egyik oldalon, az ott nyíló résen át távozik. Az így keletkezett
EJTÉSHIBÄK BESZÉDHIBÁK
hang színe elüt a kívánatosétól. Az I „ferde" képzésének többnyire szervi

rendellenesség az oka. Mikor a nyelvhát földomborodva érinti a szájpadlást, az I
hangj-s színezetet kap. Ez a jésítés kerülendő. Ha csak a nyelv hegye alkot zárt a
fogmedren, az I ejtése pattogó lesz.
Össze ezve és kie és 't,wu

• Előrébb képzés a szokásosnál:
• Iliiirább képzés: a d, t esetében; a g, Kegszólaltatásakor stb.
• RÓ.)E.ŕzÔmmÔzgcĺs, erőtlen zárfelpattanás a b, p esetében; aj
tágabb rése; a dz, c tágabb réseleme.
Merev izommunka: csolás esetén a nyelv nem könnyedén zárul a fogmederhez.
h- ' 'sa: A zönge eleve hangzósabbá teszi a mássalhangzót. Hogy a zöngétlen
mássalhangzók is versenyben maradhassanak velük, valamilyen módon ki kell
egyenlíteni hátrányukat. Evégett a zöngétlen zárhangokat feszesebb izomzattal
képezzük, mint zöngés párjukat. A zöngétlen zárhangok erőteljesebb zárját
keményebb fölpattintás követi. N emcsak a fölpattanó zárhangok (p, b; t, d; ty,
gy; g, k) megszólaltatásában mutatkozik ez a különbség zöngétlen és zöngés
megfelelő között; a rés-, valamint a zár-rés hangok artikulációjában is tanúi
lehetünk hasonló eltérésnek. A feszesebb izommunkával is magyarázhatjuk,
hogy a zöngétlen felpattanó zárhangokat hehezetes hangszínnel is szokták
megszólaltatni. Ezt az ejtési módot természetesen hibásnak minősítjük.
[Khedves khislányom = kedves kislányom.
a zöngés mássalhangzókat olyankor is zöngétlenül szólaltatják meg,
mikor a hang helyzete nem teszi szükségessé. — [Koromba folt hosszújuk] — goromba
volt hozzájuk. — [Horok] = horog; [tervesz] = tervez.
• A mássalhan Zók időtart [viradat], [ahoz) — állomás, uirradat, ahhoz. —
[hamarossan], [tőllük], [utánna] = hamarosan, tőliik, utána. Ezek a kiejtési
torzulások egészen elváltoztatják a szavak és a beszéd ritmusát.
• Mássalhan Zók [átalában] = általában; [átalános isko a [szánycsapás]
szárnycsapás, [kösztásaság] = köztársaság.
• Bizonyq'gsetekben [juh] stb. A céh, cseh, düh,
éh,juh, méh, pléh, riih szóban nem ejtjük a h-t szóvégi helyzetben, összetétel
előtagjának végén és mássalhangzóval kezdődő rag vagy képző előtt. Csak
akkor mondjuk ki, ha a toldalék és a h között magánhangzó található, mert
ilyenkor a h a szótag élére kerül. Tehát: céhbeli — [cébeli], céhrendszer =
[cérentszer], csehccl = [csevel], (liillt;cl = [díivel], éhség — [éség], juhnyáj =

[junyáj], méhpempó = [mépempő], méhnek [mének] stb. De céhek = [céhek],
csehül - [csehül], méhész = [méhész] stb.
1.
BE
A pöszesé
ki a beszédfolyamat egészére, hanem csak ylłułgk@éyggyzcgyi'!łgzgyyoĺra.A pösze

ember nem képes teljes értékfi hangokařképezni.
A pöszeség változatai:
Az ide sorolt hanghibák lehetnek
Kiterjedése szerint a pöszeség lehet: részleges yugyáltalános. Az első csak
némelyik hangra teljed ki, az utóbbi a hangsor elemeinek többségére.
A pöszeség vagy egy csoportba tartozó hangokat érint (például a sziszegő
mássalhangzókat), vagy különböző artikulációjú hangokat.
Fajtái: a selypesség, a raccsolás, az orrhangzós beszéd, egyéb pöszeség.
A pöszeség különféle változatainak kialakulásában rendszgł_žgyĺiléseinek
(arorvÄQÔfflÄüŔ7KgyhártyayuIIadás).
A perifériásbgszédszewek (ajaksérülés, foghiány, az 'állkáŔs01<
aránytalansága, izomrenyheség stb.).
(csökkent beszédhallás, figyelmetlenség a hallási észlelésben,
csökkent hangutánzó készség, a hangképzés belső ellenőrzésének csökkent volta, szülői
mulasztások, nevelői mulasztások).
A szervi és funkcionális okok szoros egységet alkotnak. A beszédjavítás elsősorban
avatott szakember, lcžggpšdus-feladntn
11.
A BESZÉDRITMUS (AVARAI
- 117
Aki csaknem minden és ennek a hatására ruggyyýjkjAA4ggyýbkéntŔvid.szôVugoJ<at. A
beszédfiek viszont majd minden snőtugoc.nyonłatékolnakrygyan, de röviden ejtik őket.
2. A badarás
Rendellenes és hangképzési torzulással is járó beszédsebesség, vagyis

abeszédritľľľus
egyik zavara. "nmyhébb formájában érzékenységfi gyermekeknél, súlyosabb változatában
órosan gyenge idegrendszerfieknél fordul elő.
118 A ILIANCAIAKJA
A kialakult hangképző reflexműködés sajátos ritmusban pereg. Ezt a beszédreĺlexek

dinamikus sztereotípiájának (rugalmas és mégis állandó) rendszere rögzíti. Beszédünk
így nyelvünk történetilcg
kialakult, rá jellemző ütemével is.
A hadarónál a beszédmozgásoknak ez a dinamikus sztereotípiája sérült: nem
szabályoz megfelelőképpen.
A zavart ütemü beszédmfiködés következtében a hadaró gondolkodásában is rendellenesség
mutatkozik.
A hadarás és kísérő tünetei összefüggenek a hadaró ingerlékenységével. Minél in
rülteb él erősebbek a tünetek.
ivel a ur:allúła beszéde sokszor követhetetlen és aljnllmatlannak minősülhet.
3. A dadogás
A dadogás a beszédfolyamat összerendezettségének zavara, amely a ritmus felbnmľfis;iban, a
beszéd.göresös•szaggatottnágĺlyan mutatkozik meg.
A dadogás nem csupán rossz szokás; sokféle és bonyolult okra lehet visszavezetlli. Az
elősegítő okok enŕ&lni a a fokozott
ingerlékenységből, indulati feszültségből, érzelmi és hangulati labilitásból ismerhetünk föl. A
gyenge idegrendszerfi gyermek általában akkor válik dadogóvá, ha tartósan összeütközésbe kerül
környezetével.
A beszédfolyamat zavarai is (a türelmes és me értő nev Ői magatartást kívánnak. A logopédus

szakszerű irányításával ezeket a hifrnknt:-SokszoĽ.azonban owosi (ideggyógyászati) kezelés is
szükséges. A helyes nevelői magatartás egyfelől türelmet és megértést jelent, másfelől azt jelenti,
hogy a beszédhibás gyermekeket a kezelésre hivatott szakemberekhez irányítjuk.
Súlyos hiba, ha rideg utasítással, türelmetlen paranccsal akarja a nevelő a dadogót folyamatos
beszédre kényszerítcni, Ugyancsak helytelen az a magatartás, hogy a dadogó beszédét sorozatosan
félbeszakítják.
A helyes kiejtés elsajátĺtásához és a beszédhibák bizonyos típusainak javításához jó fül,
érzékeny beszédhallás szükséges. Nélkülözhetetlen a beszédmozgások megfigyeltetése és
tudatosítása, valamint a szüntelen, segítő szándékú beszédkritika, A magán- és mássalhangzók
képzéséről szóló fejezetekben számos gyakorlat szolgálta a képzési mozzanatok megfigyelését és
kipróbálását. Hozzájuk, illetve a hasonló típusúakhoz célszerű újra meg újra visszatérniiik
azoknak, akik kisebb-nagyobb hangképzési fogyatékosságban szenvednek. A szüntelen
beszédbírálatra is mód nyílott a beszédórákon, hiszen egymás megnyilatkozásait tanulmányozva
és értékelve szakadatlanul viszonyították a jót a jobbhoz vagy a rosszabbhoz. A hangszalagra
rögzített beszéd visszahallgatása kinek-kinek lehetővé teszi, hogy kívülállóként elemezze és
értékelje saját artikulációját.
119
Mivel a kisebb-nagyobb hangképzési fogyatékosságok vagy beszédhibák megszüntetéséhez
a megfigyelés nem elég, ismételten tanácsoljuk szövegek emlékezetbe vésé-
EESZÉDMÚVEk
sét. A könyv nélkül elsajátított szöveg tolmácsolása közben az ember figyelmét a

hogyanra, a hangképzés lebonyolítására összpontosíthatja.
A választék bővítésére és további Uakorlásra közlünk újabb, célszerűen
hasznosítható szövegeket, szövegrészleteket.
A Ľ9_ygžýgty12gopédusok a következőképpen lebonyolított foglalkozásokkal szüntetik

meg.
(A képzés bonyolultsága, a természetes
beszédfejlődés, a szemléltetés lehetősége, a hasonlósági gátlás figyelembevételével.)
Aliibyléci@mozgásgyakorlatok, a javítandó hang képzéséhez igazodva: fúvás, ajaktorna,
nyelvmozgatás, a lágyszájpad mozdítása, zöngeképzési gyakorlatok. Tükörhasználat is
segítheti a munkát.
Halľ i differenciálás, megkülönböztető wakorlatok: párhuzamosan az artikulációs
mozgások ajtó'žtésével. Cél: a helyes és a helytelen hangképzés szétválasztása.
H;yĽffjlesztés: izoláltall& majd jelentés nélküli hangkapcsolatokban. Szerephez
jutnak a .jIĺttkOŔ-rnangutánzások, és élnek a hangképzés folyamatának tudatosítá-
sávul is.
Rögĺ!ýž: szótaggyakorlatok segítségével.
automatizmus lerombolása után föl kell építeni a jót. Beszéd,
szövegek megtanulása.
VÁLTOZATOS MÁSSALHANGZÓ-ÁLLOMÄNYŰ SZÖVEGEK
SOK A NEHÉZ KÉPZÉSŰ HANG
„GONDOLTAM EGY szÄMo rĽ
A matematikának az egyenletekkel foglalkozó ágát algebrának nevezik. A középiskolában

mindazt a matematikát nevezték algebrának, ami nem a geometriához tartozott. Annyi
mindenesetre igaz, hogy a matematika minden ágában (még a geometriában is) lépten-
nyomon egyenletek fordulnak elő, úgyhogy ez a kép alakulhatott ki a diákban: az egész
matematika az egyenletek tudománya, a felsőbb matematika valószínűleg a bonyolultabb
egyenleteké. Mindenesetre volt Olyan kor, amikor a matematikusok figyelme az
egyenletekre terelődött, és a fejlődést itt úgy képzelhették el, hogy a harmad- és
120 A ILIANCAIAKJA
negyedfokú egyenletek után majd az ötöd-, hatod- és egyre többedfokú egyenletek

általános megoldására fognak ügyes módszereket kieszelni. Képzelhető tehát, hogy
milyen döbbenetes volt, amikor Abel megadta annak a feltételét, hogy egy
akárhányadfokú egyenlet megoldására lehessen alapműveletekből és gyökvonásokból
álló általános módszert találni, és kideriilt, hogy ennek a feltételnek csakis az első-,
másod-,
-BESZÉDHIBÁK
harmad- és negyedfokú egyenletek tesznek eleget. Szó sem lehet tehát arról, hogy például
az ötödfokú egyenleteket általánosan oldjuk meg műveleteinkkel; úgy látszott, hogy az
algebristák letehetik a tollat.
Itt érkeztünk a matematikatörténet legromantikusabb fejezetéhez. Ekkor történt, hogy
egy húszesztendős francia fiatalember, Galois, párbajt vívott egy lányért, és a párbajban
elesett. Halálának előestéjén levelet írt egy barátjához, és ebben mintegy
végrendeletképpen ITłegírta azokat a gondolatait, amelyek új lendületet adtak a létalapjait
vesztett algebrának.
Péter Rózsa
MINDENT A POFAZACSKÓBA
(1. részlet)
De a hörcsög pofazacskója nem csak az élelem hazaszállítására való. Ha ezeket a zsákokat

levegővel tölti meg, létrejön a jellegzetes hörcsögmaszk, mely többek között az ellenfél
megfélemlĺtését célozza. Néhány kutató föltételezi azt, hogy aktív védőfegyverül is szolgál, mert
nagyon is kétséges, hogy például egy menyét apró fogai a hörcsögnyakat a levegővel teli
zacskókon keresztül is képesek-e elérni. Ha az eleséget szállító állat ellenséggel találja magát
szemben, mindenesetre igyekszik hirtelen fölöslegessé vált terhétől, amilyen gyorsan csak lehet,
megszabadulni, hogy pofazacskóit levegővel fújja fel. Megfigyelték azt is, hogy a hörcsög ezeknek
a különös zsákoknak vagy zacskóknak a lázben is hasznát veszi. Ha ugyanis mély vízbe dobták,
azon nyomban igyekezett levegővel megtölteni, és így könnyen a felszínen tudott maradni.
Egyébként általában keriili a vizet, de ha a szükség kívánja, bátran nekivág, és még folyókat is
képes átúszni. Schmidt Egon nyomán
A MÚLT-IDÓ ARANY-ÄGA
(Részlet)
Mocorog a kis tó, ébred a halacska, bőrrel bevont

kagyló-pofáját mozgatja, nyílnak-becsukódnak
kopoltyú-érmecskék, benne virágoznak rubint-
121
lcgyezőcskék; a kopoltyú-szárnyak piros-tollú
csokra élni liheg lágyan, legyezhet kígyózva. Sikló
redőzik el, sziszegve szerényen, s rebbennek
vértöD1í uszonyok serényen.
Juhász Ferenc
122 A BESZÉDMÓVEK
HANC„VIAKJA
NYÁR
Fölöttem lengő mogyoró-gallyak, fölötte felhők lengenek. Olvadó, kékes, opálos mázba
von mogyorót, felhőt a meleg.
A sziklák mélye átheDiil, az égi hab buzoguaforr, széltől duzzadó lombos
gálya:
kék vízre száll a mogyoró-bokor.
Károlyi Amy
DIÓVERÉS
(Részlet)
Elsuhogott az a füttyös sárgarigó is délre, sárgul az árva diófa zöld

terebélyc.
Lengnek a levelek,fáznak, színarany rigószárnyak — clzúgnak ők is a

szélben puszta határnak.
Nagy László
ESTI SZÉL
Valaki lépked odakünn: holdfényben szél fut kőpadmalyon, piros kockárólfehérre lép,
hold.-szĺtta talpát nemjelzi nyom. Csak lépte és nincsen lába, csak hangja van, és nincsen
szája, nincsen teste, dc csupa fátyol és csupa lengeség ruhája, kikerüli a kerti asztalt,
belebotlik a kerti székbe, s uszálya fodra tekeregt)C becsavarodik a sötétbe.
Károlyi Amy
EJTÉSIIIBÁK - BESZÉDHIBÁK
VÁRROM ESTEFELÉ
(Szigliget)
Ékszere
szertehullt,
kőszeme meguakult, körötte
tébolyult bolyongó csend: a
múlt.
Füst lebeg, fellegek
rohama kavarog,
ébresztik szívemet robogó
századok.
123
Vihar Béla
MINDENT A POFAZACSKÓBA
(2. részlet)
A sztrádákon évente rengeteg hörcsög leli halálát. Ausztriában, a Fertő tó könyékén. . . a

forgalmasabb utakon hétvégén kilométerenként 200-at gázoltak halálra. Vizsgálták azt is,
hoy mi az oka a hörcsög aránytalanul magas „baleseti” statisztikájának. Megállapították,
hogv az elsősorban speciális védekezésmódjában keresendő. A hörcsög ugyanis, amikor az
úton ballagva hirtelen szemben találja magát egy ilyen dübörgő szörnyeteggel, pontosan
úgy cselekszik, mint amikor kutya vagy róka jut hozzá veszélyes közelségbe, illetve lépi át
azt a kritikus határvonalat, amely belőle az intenzív védekezés, esetleg a támadás reakcióját
váltja ki. Ennek megfelelően felágaskodik, nagyokat fúj, és bátran szembenéz
„támadójával". A széles gumikerekekkel szemben persze vajmi kevés eséllyel.
Schmidt Egon nyomán
FONAT
Kosaras fonatii kusza

fakoronák fonatos koronák
kusza fakosarak koronás fonatú
kosaras kusza fák falonatú
kusza kosaras koronák
Károlyi Amy
IIANC,ALAKJA
VACKOR
Egy körtefa külön- Görcs görcsre épül, kurta
külön törzs,
tartja leveleit az s tömör, dinári koponya:
égre,
egyfonna, tömzsi szélfútta esti ég
leoelek alatt
sokasága és gömbölyödik a korona.
törpesége.
Székely Magda
SUSOG A SÁS
124 A BESZÉDMÓVEK
Susog a sás a Ne menj a sás közé,
patakon, a leány, leány, a sás
patakon susog a közé ne yn.enj, ne
sás, a sás a menj, leány, a sás
patakon susog, közé, mert tested
akár a ringó összesebzené, és
bambuszok, a sás bánat ülne lelkeden,
most lázas leány, a sás közé ne
susogás, a menj.
patakon susog a
sás. Nem nyílna nekem se
virág, cirág nekem se
Madárka rebben, víz nyílna több, több
csobog, csobog a cirág nem nyílna
víz, a csíz dalol, nekem, megölne ez a
dalol a csíz, csobog szerelem, parazsat
a víz, a víz Cisz lelnél; ördögöt.
sást és gallyat is,
szívem is Így ring
virág nekem se nyílna
valahol, csobog a több.
víz, a csíz dalol.
Susog a sás a patakon, a patakon
susog a sás, a sás a patakon
susog, akár a fojtó bambuszok,
egybefoly öröm és sírás, a
patakon susog a sás.
Bárdosi Németh János
VERS SZEMERE SZOMORÚ SZAMARÁRÓL

Szatmáron élt Kehesedik szamara, s
Szemere meg a Szemere nem szomorú.
szürke szamara.
Mit is bánja
Nem eteti Szemere, Szemere, hogy
szomorú a szamara. szomorul szamara.
A szamara szomorú, Ám szomorult
üti-ceri Szemere. Szemere, megdöglött
a szamara.
EJTÉSI IIBÁK- BESZÉDIIIBÄK
Későn lettél szomorú, Ha Szcmerc szamara bizony

későn, Szemere! nem lett volna szomorú,
125
cidrim volna
Szemere, ma is élne
szamara.
Páskándi Géza
KENDERNÓTA
Gyertek, lányok,
kenderföldre kendert
húzogatni,
kenderföldről kert aljára
kendert áztatgatni.
Kert aljáról az
udcarba kendert
szárogatni, az
udvarból a
pitvarba szára-
ropogtatni. A
pitvarból a
konyhába fonál-
fonogatni, a
konyhából a
padlásra a héj alá
rakni.
A padlásról a
szobába szála-
szöuögctni —
kendercászon
abroszomat az
asztalra oetni.
Jankovich Ferenc
GILICE TÜSKE
Gilice, gilice tüske,
legelők rózsabokra,
kíváncsi bika
megszagol,
sfintorog az orra.
126 A BESZÉDMÓVEK
Gilice, gilice tiiske,

lcgclők rózsafája,
szitakötő, ha
megszagol:
muzsikál a szárnya.
Csoóri Sándor
127
ÉGI FAGYLALT
Ég, ég,fényes ég, Óriási nyári kék. Most egy felhőfclszalad, csupa jég és
csupa hab, mintha látnál Óriási tejszínfagylalt-tornyokat.
Nem sokáig bírja nyáron, úszni kezd az égi tálon, olvad, olvad, szétcsepeg, itt a
zápor, cseppre csepp. Nemcs Nagy Agncs
CIFRA PALOTA
Cifra, cifra ez a fa, gesztenyefa-palota. Zöld levélből összerakua, fényes éggel

megtapasztca háta, orma, oldala.
Szüntelen a susogás itt, szüntelen a surrogás, leng a padló, leng kémény, zöld
selyemből ez a ház, ablak, ajtó, alagút, csigalépcső, csodťlkút, s minden zugban
gyertya, szaz, füstös, fényes, Óriás.
Gesztenyefa-palotában csupa fény és csupa árny van, csupa kuckó, csupa tér,
mert itt mindig fúj a szél.
Zárva tłan, tárva t;an, aki itt él: szárnya van
Nemcs Nagy Ágnes
EJTÉSHIBÄK - BESZÉDI
ESÓBIZTATÓ
Ess, ess, eső — szomjas a mező! 7.111)

szaporodjon, búza bokrosodjon, zöldüljön,
kasza alá diiljön.
Csanádi Imre
KACSA-ÚSZTATÓ
Tó vize, tó vize csupa nádszál,

Egy kacsa, két kacsa oda-császkál. Sárban ezer kacsa bogarászik,
Reszket a tó vize, ki se látszik.
WcÖrcs Sándor
NEDVES NOVEMBER
Csepeg, csepereg. Csepeg, csepereg. Lucskos leuelek, Hajnalra a szél lankadt
levelek rétet, ligetet, sápadt serege fonnyadtfiiueket lassan lepereg. dérrel teregct•
Csepeg, csepereg. Csepeg, csepereg, Csapzott, csatakos felleg

pityereg, szarvascsapatot ég-föld kesereg, hús szél riogat, csepeg, csepereg,
faggyalfenyeget. csepeg, csepereg.
Varga Domokos
SZÉL
Éjszaka jön a szél, mint egy heves roham.
Elzúg a ház fölött, touább rohan, Már messzejár, dc még hosszan kattog utána
a gesztenyék géppuska-ropogása.
Rónay György
SZÜRETES
Szőlő érik,
t)esszŐ hajlik; levele tarkul, víg nesz hallik: Gazda, gazda, mossál
kádat, szüretelőid várton-uárnak; pántos puttony hadd forogion,
poharunkba must csurogjon, réz bográcsban hús rotyogjon, jószagú
gőze göndöröd.jön!
Csanádi Imrc
BÚCSÚZVA KÖSZÖNTŐ
Szállj, szállj, ökörnyál, jön az Ősz, megy a nyár, — megy a nyár, a neoetős,
komolykodvajön az ősz, csillámló derekkel, sárga levelekkel, szőlővel,
mosolygóval, fűre koccanó dióval.
Csanádi Imre
A SZÉL
A szél a cízen nyargalász, Levél röpül nyomába száz.

A cad novemberi szél,
A szél haragja szétszed
Minden picinyke fészket;
VasuesszőĽcl dörömböl,
BESZÉDHIBÁK
129
Agg lavinát tépáz szilaj örömből.
Üvölt a tél,
Süvölt a szél,
A cad novemberi szél.
Émilc Vcrhacren
Kosztolányi Dezsőfordítása
A PATAKNÁL
Szökken a cíz, a csobogó, uszálya csipkés, rokokó pillchab és fodor.
Amott ágat visz a patak, illannak felhők, madarak.. Te is így

tácozol.
Vihar Béla
LÁNGOK
(Részlet)
Izzik a tűzhely, ajtaja hajtva, szökkenve sziszegnek a szikraszilánkok, álmokat űzve

nézek a tűzbe: élnek a lángok, sírnak a lángok.
Dsida Jenő
RIDEG MOLNÁR
Rideg molnár, január, kövcd csupa deretjár, deret, darát,

jégkölest. Engem ugyan nem ijeszt.
Rideg, hideg nullmodra, fütyiilök a fagyodra. Kilenc ürü meg egy

kos bőre bújik hátamhoz.
Kányádi Sándor
MEGCSORDUL AZ ERESZ
Hallom: mozdul a drága nesz:

csordul, csordul a házeresz.
A foszló köd napfénybe vesz,

csorog, csorog a házeresz.
Csorogj, csorogj, csorogj, eresz,

szívünknek újra fénye lesz.
Áprily Lajos
A HANGKAPCSOLATOK KIEJTÉSE
I. A szavakban és a szókapcsolatokban különböző hangok kerülnek egymás
mellé. Ha képzési sajátságaikban jelentősen különböznek, áthidaljuk a köztük
levő képzési távolságot. Rendszerint az előbbinek a képzése igazodik az
utóbbiéhoz, de úgy, hogy megmarad mégis ugyanannak a hangnak; például:
kicsi — kutya — a k az elöl képzett i hangzóéhoz, azaz
előrébb képzett lesz; harang = a harangbeli n képzése igazodik a szájüreg
hátulsó részében keletkező g mássalhangzóéhoz, azaz képzési helye hátrább
tolódik.
2. Máskor jelentősebb változás éri a találkozó hangok valamelyikét vagy
mindegyikét. A köztük levő képzési távolságok áthidalása végett egyik vagy
mindkettő annyira megváltozik, hogy helyette (hel ettük) Például: lépdel =
[Iébdel]; látja
3. A képzésbeli fir áthidalására némelykor betoldunk egy-egy
hangűrtöltő mássalhan zót: ui = [fijú], társai = [társaji],
4. Eset eg az egymás után nehezen hangoztatható elemek közül kĹyetjĹlk
m—Lel • ke—vwgy.q.rs, igénytelenebb beszédben: röntgen = [röngen],
ajánlkozik = [ajálkozik].
5. Olykor a megrövidíti a kiejtés. Például: hallgat = [halgat], mondd! =
[mond], száguldd! = [fensík] stb.
6. Az igénytelen köznyelvi vagy a népies kiejtésben többen
Például: nála =
Cnálla], róla = [rólla], Óvatosan — [óvatossan], hallasz = [hallassz , nősz = [nőssz],
lőj! = [lőjj], Csaknem valamennyi esetben nehezítette valami a folyamatos beszédet, a
hangsornak gördülékeny és a lehető legkisebb erővel való kimondását. A fölösleges
izom- és beszélőszervi mozgásokat takarítjuk meg, amikor a találkozó hangok
képzésbeli távolságait vagy szakadékait áthidaljuk: igazodással (1); részleges, teljes
hasonulással és összeIcadással (2); hangúrtöltőclem betoldásával (3); a torlódó hangok
egyikének kivetésével 4); a hosszú mássalhangzó megröuidĺtéséuel (5).
A KIEJTÉSE 131
11ANCKAPCSOluA'ľOK
A hangkapcsolatok kiejtése koronként más és más lehet, de egyazon időben is

eltérhet embercsoportok, tájak, sőt beszédhelyzetek szerint is. Most sorra vesszük a
köznyelvben elfogadott kiejtési módolgu.
to függetlenül mindig bekövetkeznek, amikor szükség és
lehetőség van rájuk.
2. A zöngésség (hangszalagmfiködés) szerinti részleges hasonulások is úgyszólván kivétel
nélkül bekövetkeznek, mert ilyen helyzetekben zöngés meg zöngétlen hangot ejteni egymás után
csak bizonyos erőfeszítéssel tudunk. Velük sincsen tehát különösebb gondunk.
AÄ_üQldalékok.ósszeolvadásaukötelenéĽvýYIYfi. Elmulasztása hiba, modoros ejtés a
javából. A tanári beszédben tehát így helyes: [láttya], [építtyük], [baráttya], [baráttYL1k];
[aggyon]; [mennyenek]; [vonnyátok); nem pedig betűzve: — [lát I ja], [épít I jük], [barát ja],
[barát I juk], [ad I jon), [föld I jük], [men I jenek], [von I játok),
Aj-s toldalék teljes hasonulása is kötelező érvényfi a köznyelvben. Ilyenkor aj helyett az
előző mássalhangzót ejtjük hosszan a guj, nuj, tuj hangkapcsolatokban, de csakis a ragozásban.
— hagłlj! = [hagw]•, hunyj! = [hunny], antlja = [annya]; bátyja = [báttyal.
3. A magánhangzók közt tátongó hangárt csaknem mindig betöltjük egy finomabb
(halványabb) j-vel, ha a két szomszédos hangzó nyílásfoka közt igen nagy a különbség, vagy ha
egyikük i; Í: —dió = [dijó]; kié = [IQé].
4. A kivelyĺ valamelyiket a választékos beszédben. Mondhatja tehát így is a nevelő:
ébresztget — [ébrezdget], ijesztget -
= [jelentkezik], könyvtár = [könyftár], ajánlkozik = [ajánlkozik], kösd be
= [közsd be]. Nem hibásak ezek a változatok sem: [ébrezget], [ijezget] , [ajálkozik]. Ám a [közs
be] félreérthető lenne, ezért helytelenítjük.
5. A hosszú mássalhangn! szíikséges mindig megröyiclĺgeniink; ha mellette rövid
mánhniĺgzĺelyezkedik el. Elfogadhaio aĺangkápcsolatoknak olyan hangozta-
tása is, amelyben félhosszú, erősebb képzésfi a kérdéses mássalhangzó. Például: hallgat = [hal
l
gat], mondd! = [mondd], száguldd! = [száguldd], fennst% —
= [fen"hangon]. Ez — akárcsak a hangkivetés elhagyása — választékos és kifogástalan; az
oktatás szemszögéből pedig előnyös, mert a helyesírás elsajátítását megkönnyíti azáltal, hogy a
kiejtést és az írásképet közelíti egymáshoz.
6. A mássalhan Zók megnyújtását két esnek
amfivelt kiejtésben. Tehát a tanári beszédben az [agancs], [nála , utána], [lőjön] a kívánatos
hangalak. Az effélék rövid mássalhangzós kiejtése clönyös az oktatás szemszögéből nézve, mert
megkönnyíti a helyesírás elsajátítását azzal, hogy a szó szerkezeti elemeit pontosan tükrözi.
GYAKORLATOK
Igazodás
Az I hangot sokan ejtik gy, tt], ny előtt igazodással, vagyis lj-szerű változatban. Győződjék meg
róla, mennyire modoros ez a kiejtés; mennyivel igényesebb és természetesebb, ha tisztán szólal
meg az I ilyen helyzetekben is.
hölgy — tölgy — völgy; elgyávul — elgyámoltalanodik; kopoltyú — öltjük —
üvöltjük — jelöltje; elnyú — elnyom — szálnyíró
Részleges hasonulás
I. Szószámlálás — írásban is. Megesik, hogy két szó kiejtése tökéletesen
egybevág, éppen azért, mert hangoztatás közben valamelyiknek a hangsorában
részleges has onulás megy végbe. Például ha azt mondják: [akkor] — ez esetben két
szót hallunk egyszerre = akkor, valamint aggkor. Az utóbbi azért hangzik egybe az
előbbivel, mert a k hatására a g zöngétlenedik: részlegesen hasonul.
Milyen szavakat hall, ha valaki a következőket mondja?
[árazd)
[élezd]
[kézből)
2. A dny, tny hangkapcsolat kiejtése közben a d, t zárának képzési helye alig

észrevehetően módosul, s Így a gyny, tuny hangzására emlékeztet, jóllehet a gy-re és a
ty-re jellemző zárfelpattanás elmarad: lúdnyak, satnya, átnyom, rövid nyereg. Aki
hasonló helyzetekben Illindenáron igyekszik fölpattintani a d, t zárját, modorosan
beszél, mert egy nyögésszerfi toldalékszótag segítségére szorul: [saťnyal, [lúďnyak].

3. Melyik kiejtési változatot találja népiesnek; melyiket választékos köznyelvinek?
[kuldzszörgés] kulcszörgés (kuldzzörgésJ
A KIEJTÉSE 133
[kérdézszápor] kérdészápor [kérdézzápor)
[vészezs zúgás] vészes zúgás [vészez zúgás)
[gászcsap] gázcsap [gáscsap]
[tűszcsóva] tűzcsóva [tűscsóva]
[víszcsobogás] vízcsobogás [víscsobogás]
[ádász csaták] ádáz csaták ládás csaták]
[kéz zsák] kész zsák [kézs zsák]
[húz zsemle] húsz zsemle [húzs zsemle]
IIANGKAPCSOLATOK
Teljes hasonulás
I. Az lj hangkapcsolatot hagyományosan hosszúj-nek ejtjük néhány középfokú vaor
felsőfokú határozószóban: beljebb = [bejjebb], följebb [föjjebb], legfeljebb = [lekfejjebb]. Ez a
fajta megszólaltatás a természetesebb akkor is, ha igéket ragozunk: éljen — [éjjen],féljen —
[féjjen], találja = [talájja], zenéljen — [zenéjjen]. Nem tekintik azonban hibásnak a
nyelvművelők betű szerinti kiejtésüket sem: [él I jen], [fél I jen], [talál I ja]; a hagyományos
nyelvérzékre hallgatva azonban ma még sokan választékoskodónak, mesterkéltnek minősítik.
Olykor stílustalan is lehet ez a megszólaltatás [l I j]: ha például régi időkben élt (irodalmi)
hősöket Így beszéltetnek az előadók, vagy például népköltészeti alkotásokat így tolmácsolnak.
Figyelje meg, melyik megszólaltatás illik inkább ehhez a népdal szöveghez!
Álom, álom, édes álom;

Édes a hajnali álom, Mert az
álom nyugodalom, De szerelem
szíĽfiĺjdalom.
Minden lánynak azt ajánlom:

Szerelemnéljobb az álom, Ki nem
hiszi, hadd próbálja, Szív a szívet
hogy rongálja!
Csikménaság
2. Olykor a megértés könnyítésére kivételesen nem éwényesítjük a teljes

hasonulás törvényét a kiejtésben.
Nem fújon, hanem fúljon. Nem váljon, hanem vájon.

Nem fúljon, hanem fújon. Nem vájon, hanem váljon.
3. A zs-sz kapcsolat igényes megszólaltatásában nem érv'ényesül a teljes hasonulás:
beérjük a zöngétlenné válással, vagyis a részleges hasonulással.
parázsszerú [parás I szerű] törzsszám [törs I szám) varázsszem [varás I szem] —

varázsszer [varás I szer]
4. A nyelvjárásokban szélesebb körú a teljes hasonulás, mint a művelt köznyelvi
kiejtésben. Így például a d-n hangkapcsolat megszólaltatásában is érvényesülhet.
Aki legény akar lenni,

Nem köll annak házasonni, de soha!
Én is az akarok lenni,
Nem akarok házasonni, de soha!
Szép élet a legényélet, gyönyélet:
Ötöt-hatot hitögetni,
Egyet igazán szeretni, igazán!
Mohács (Baranya)
Összeolvadás
I. A ts, tsz hangkapcsolat helyett hosszú cs, c hangot ejtünk a ragozásban és a képzett
szavakban is.
alakít — alakítson; épít — építs; készít — készítsenek; fut — futsz; jut — jutsz;
lát — látsz; mozgat — mozgatsz; alakít — alakíthatsz; épít — építhetsz; készít
— készíthetsz; fut — futhatsz; jut — juthatsz; lát — láthatsz; mozgat —
mozgathatsz
2. A ds, d,sz hangkapcsolat csak igeragozásban és Uakori származékokban olvad össze
hosszú cs, illetve c hanggá.
szabadság = [szabaccság]; fogadsz = [fogacc]
Nem hibáztathatjuk a részleges hasonulást sem. Például: [szabatság], [fogatsz],
[másotszor], [patszerű] = szabadság, fogadsz, másodszor, padszení.
3. A gys, gysz kiejtése a műveltek körében inkább összeolvadás nélkül tipikus, vagyis
részleges hasonulással. — lágyság - [látyság]; nagyság = [natyság); nagyszerű = natyszerű];
egyszer— etyszer]; t)ágysz =[vátysz]; hegység = [hetység]. Az [eccer), [heccség], [naccerű]
nyelvjárásiasnak számít.
4. Szólaltassa meg a következő szövegeket stílusosan, vagyis összeolvadásokkal!
Ügyeljen a másfajta hangkapcsolatok megfelelő kiejtésére is!
JÁTÉKDAL Elcesztettem zsebkendőmet,
Megver anyám érte; Aki
Rengesd, Pista, a gyermeket, nekem cisszaadja, Csókot
Hadd rnenjek a bálba!
adok érte.
Ott vannak a szép
Lengyclfalua ( Udcarhcly)
leányok A nagy
mulatságba. Van már kisszék, csak lába köll,
A KIEJTÉSE 135
Van már három, csak még Olyan fene asszony

egy köll. vagyok: Egy tojással
Gyere be, gyere be, de kétszer gyúrok; Hogyha
gyere be! muzsikaszót hallok,
Hadd kacsintsak a két Térden álba lisztbe
szemedbe! mászok.
Doroszló Igal
HANGKAPCSOLATOK
Azért ettem én ma ndét: Elesett a tyúk a jégen;

Járd ki, lábam, a parádét! Majd fölkel a jövő héten!
Azért voltam én katona: Vakon menjen a kuptorba,
Nem oagyok lányok bolondja. Sülve menjen az asztalra!
Akinek nincs pántlikája, Eddig, cendég,jól mulattál;

Haját kócmadzagbafonja. Ha tetszenél, clindulnál!
Kinek nincsen szeretője, Uccu, gazda, kapjál rúdra,
Vöröshagyma az ebédje. A vendéget indítsd útra!
Göcsej
Szegény ember azt gondolja,
Hogy az cgér clhordo:za,
Afekcte kcszó tudja,
Hová lett a mércc búza!
Hcrtclcndyfalua (Torontál)
5. A fáradság ( = fáradozás, igyekezet) és a áradiság kimerültség) kiejtése lényegében

egyforma. Ezért tévesztik össze őket. rja bc mindegyik mondatba a megfelelő szót!
. . bér előtt jár.

Átkozott a . , melynek nincs jutalma.
Sok . . . változatos küzdelem után legnehezebb az elalvás. Így haladnak izzasztó . .gal
nyomot nyom után, vihar ellenében.
Mire Tímea visszatért a hajóra, minden öltöny meg volt a testén száradva a nagy . tól.
Hasznos munkának nincsen
Futottak mindaddig, míg a . . . . . . . tól félholtan össze nem estek. ,.
. . . . osan újra fölemelte.
Egy jó álom minden . . ot helyrehoz.
Időt, pénzt, . . . . ot takarít meg.
Nyoma sem látszott rqjta a . nak.
Mássalhangzók torlódása
Ha kettőnél több mássalhangzó kerül egymás mellé, torlódásukról beszélünk. Nem
szabad kivetni az összetétel határán halmozódó mássalhangzók egyikét sem, nehogy
megnehezítsük az összetett szó fölismerését és a mondanivaló megértését. Előbb lassított
menetben, majd élénkebben is megszólaltathatja alábbi példáinkat.
aktfestő — keresztszál — tarackfú — árnyjáték — maszkmester — szárnytoll —

szörpfröccs — sztrájktörvény — térdreflex — baracktermés — napalmbomba —
filmkocka — liftpénz — konszerntörvény
Mássalhangzók megrövidiilése
l. Szószámlálás a kiejtés alapján. Milyen jelentésű szavakat hall, ha ezek a hangsorok ütik
meg a fülét? Mi az oka egybehangzásuknak?
[szálnak] =
[tolnak] =
[válnak] =
[varnak] =.
[érvel] = .
[gipszel] =
[kedvel) =
[nyelvel] =
[pénzel] = .
2. Milyen mondatokba foglalná a fenti szópárokat, hogy meggyőzően szemléltesse

jelentésbeli eltérésüket?
3. Mondja tollba választékos hangkapcsolat-megszólaltatással! Nem szabad széttördelnie a
sorokat.
Mondd meg, hogy csináltad!
Ezt utolsó találkozásunkkor hallottam tőle.
Hulltak, sűrűn hulldogáltak a levelek.
Belülről forrtam ellene.
Álld is a szavad!
Szégyelld magad, pajtás!
Ki bottal köszön, annak doronggal felelnek.
Csak úgy visszhangzott az erdő.
Sietett, nehogy befellegzzen a kínálkozó lehetőségnek.
A paprikát uiinyi szeletekre vágjuk.
Tökéletes összhangban dolgoztak.
A KIEJTÉSE 137
Szeretné meg nem történtté tenni a dolgot.
Nem átallta másra hárítani a felelősséget?
Egy áltörtet kell átalakítania tizedes törtté.
Idejében kezdd el és fejezd be a munkát!
El ne áruld, meg ne mondd!
Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel! Írd és
mondd helyesen!
A mássalhangzók nyújtása
l. Hangoztassa — az íráskép ellenére — hosszú mássalhangzóval a következő szavakat! Csak
Így kifogástalan az igényes kiejtésben.
egy, egyel (ritkít), egyelőre, egyes, egyesít, egyesül, egyes,
egyezkedik, egyezmény, egyezség, egyetlen, egyezik, együtt,
együttes
HANGKAPCSOLÄTOK
akaródzik, edződik, kérődzik, lopódzik, sugdolódzik,

takaródzik, vakaródzik kisebb, kisebbít, kisebbedik lesz
2. Ne nyuájtsa meg a magánhangzók között elhelyezkedő rövid mássalhangzót, mert ez

inkább nyelvjárási kiejtés!
csalán szóló pufog Vajon ?
gyűlik szálal fogantyú bakancs
lehelet ülepedik hegesztő cikázik
múlik válik köhent önálló
nyílik végeláthatatlan díjaz ványadt
nyúlik híján japán
szalag lábadozik ljász kopaszt

szólás kacsol szíjaz köpeny
eső
kipufogó Órakor róla felőle

jelentőség minél tőle mellőle
csatos belőle alóla utána
csitít nála
köziil erősen, hamarosan, helyesen, okosan, teljesen; óvatosak, szívósak,
alaposabb, okosabb, erősebb
afelől, ahelyett, aközben, amellett, amiatt, anélkül, avégett; efelől, ehelyett,

eközben, emellett, emiatt, enélkiil, evégett
főjön! , Ióján ! , szójőn!, nőjön! , rójon!, ríjon! , nyűjőn!; nőtök, szőtök, rótok,
rítok, nyűtök
3. Diktálja le igényes köznyelvi hangkapcsolat-kiejtéssel általános iskolásoknak ezeket a

mondatokat!
Óvakodjék a dőlt betűs szavakban a rövid mássalhangzók megnyújtásától! Az Íráskép
ellenére hosszú mássalhangzó ejtendő a kövér betűs szavakban. Rövidnek, esetleg félhosszúnak
hangzik a ritkított szók kérdéses mássalhangzója.
Sárga héjú almákat vásárolt.
Elragadta a kicsinyeket a héja. Mikor lőtök már egy gólt?
nőjetek, gyerekek!
N éhány évvel idősebb nálad, Ki se ment belőle
többet.
N agyon megrójátok érte?
A babot be szokták áztatni, hogy gyorsabban főjön.
Lábujjhegyen sompolygott utánuk.
Ha bársonyos az ég, harmadnapra cső lesz.
Edzed magad rendszeresen?
Megkövetelhetnék, hogy eddzed magad.
A higanyszál mínusz tíz fokra szállt le. Héjában főtt krumplit evett
vacsorára.
Ne húzd-halaszd a végtelenségig!
A kis levelek náluk is díszlettek.
Azt hallottamfelőle, semmi se lesz ott.
Emiatt nefőjön, ne fájjon a fejed!
Egy, megérett a meggy.
Bogozd ki és o Idd Ie a kötést!
Efelől még adódhatnak efféle tévedések.
Kisebb gondom is nagyobb annál.
Frissen, lendületesen játszott.
Két rossz közül a kisebbet.

Sok a játékos, de csak egyé a nyereség.
A gépek csekély szemceszt.eséggcl aratnak.
A KIEJTÉSE 139
Vajon sikerül-e értesítened őket?
Övet és csatot vásárolt.
Lassan, ócatosan vigyétek!

1.
EGYSZER EGY KIRÁLYFI
Egyszer egy királyfi Ráuette helyette
Mit gondolt magában, A kocsis gúnyáját,
Trallala, trallala, Trallala, trallala,
Mit gondolt magában? A kocsis gúnyáját.
Lehányta magáról Elindult megkérni

Királyi ruháját, Szegény ember
lányát,
Trallala, trallala, Szegény kocsislegény
Királyi ruháját. Szegény ember
lányát.
HANC'.KAPCSOIÄTOK
— Adj' isten jó Hanem azért jöttem,

napot, Szegény Jössz-e hozzám vagy
ember lánya, Be sem, Szegény ember
szabad-ejönnöm, lánya, Jössz-e hozzám
Szegény ember lánya? vagy sem?
— Fogadj isten — Elmegyek én kendhez,

kendnek, Szegény Szegény kocsislcgérł!/'
kocsislegéntJ' Hozta Illik kend énhozzám,
isten, hozta, Szegény kocsislegény•
Szegény kocsislegény!
Akkor a királyfi
Üljön le minálunk, Mit gondolt magában,
Nálunk kanapéra, Trallala, trallala,
Trallala, trallala, Mit gondolt magában?
Nálunk kanapéra. Elindult megkérni
Gazdag bíró lányát,
— Nem azértjöttem Trallala, trallala,
én, Hogy én itt Gazdag bíró lányát.
leiiljek, Trallala,
trallala, — Adj' isten jó napot,
Hogy én itt leiiljek. Gazdag bíró lánya,
Trallala, trallala,
Gazdag bíró lánya! — De nem azértjöttem,

Hogy én itt leiiljck,
— Fogadj isten kendnek, Trallala, trallala,
Szegény kocsislegén!/' Hogy én itt leiiljck.
Trallala, trallala,
Szegény kocsislegény• Hanem azért jöttem,
Jössz-e hozzám uagy
Üljön lc minálunk, sem?
Nálunk a Trallala, trallala, Jössz-
lócára, e hozzám sem?
Trallala,
trallala, — Gazdag leány vagyok,
Nálunk a Gazdag legényt Várok,
lócára. Trallala, trallala,
Gazdag legényt várok.
— Nem kellesz énnekcm, Gazdag bíró lánya, Kell nekem, kell nekem Szegény ember lánya!
A népballadát stílusos hangkapcsolat-kiejtéssel célszerű tolmácsolni. A három
szereplőnek okvetlenül a népies változatokkal kell élnie, hogy alakjuk hitelesebb
legyen. A királyfi sem szólalhat meg előkelőbben, hiszen akkor hiába az álruha, mégis
lelepleződik. Talán még a narrátornak, az elbeszélő részeket az író nevében elmondó
hangnak is kívánatos az igénytelenebb ejtésformákat választania. De elképzelhetó az
is, hogy a mesélő nem folyamodik a népies kiejtési formákhoz: így még jobban
kiemelódik a hősök sajátos beszédmódja.
Milyen népies hangulatú megszólaltatásokra gondolhatunk? egyszer = [eccer]

vagy [ëccër] magában = [magába] — a népnyelv nem következetes a -ban és a -ba
rag megkülönböztetésében trallala = kerekített, magyar a hangokkal, nem pedig
hangzókkal adj' isten = [aggyisten] — egyberántva a szókapcsolatot szegény ember
= [szëgény embër) — zárt ë hangokkal, ha képes ilyeneket mondani üljön Ie minálunk
— [üjjön] — teljes hasonulásos formában; [minállunk] = a népnyelvben szokásos
nyújtással, hosszú I hanggal nálunk = [nállunkJ — az előbbihez hasonlóképpen nem
azért jöttem én = [nem azér jöttem] — a szókapcsolat torlódó mássalhangzói közül a
t-t kivetve leiiljek = [leüjjek] — jobb a teljes hasonulást érvényesítő forma hanem
azért jöttem = [hanem azér jöttem) fogadj isten kendnek = [fogaggyisten kendnek]
gazdag leány = [gazdag lejány] — aj-s változat szintén jellemző erejfi lehet kellesz =
[kellessz] — a toldalékként álló sz hangot a népnyelvben yakran megnyújtva hallani;
[këllessz] — zárt ë-vel még gazdagabb hangulatú lehet a kiejtése szegény ember =
[szëgény embër] — a szegény szót nem szabad elnyújtani, vontatottan hangoztatni,
mert sajnálkozást, szánakozást kifejezően hat
A KIEJTÉSE 141
2. Jellemezheti a szereplőket hanghordozásukkal is. A bíró lánya például lehet
csak rátarti, de lehet felfuvalkodott is. Ez esetben nem elmondja, hanem
kinyilatkoztatja véleményét. Hogyan?
3. A szegény ember lánya nemcsak mondókájával, hanem hanghordozásával is
bátoríthatja kérőjét, azzal is igent mondhat neki. Hogyan.
4. A királyfi „uralkodói” hangon is beszélhet a lányos házaknál, de hitelesen is
megnyilatkozhat; mindenféle fölény, fenségeskedés nélkül is. Hogyan?
5. Jókai Mór egyik mfivéből idézünk. Az itt megszólaló szereplő
tudálékoskodik, fontoskodik, többnek és másnak szeretné mutatni magát, mint ami.
Mondatszerkesztése is ezt tükrözi. Ha megszólaltatja ezt a részletet, szaggatott
indításokkal s az aláhúzott szavak kiejtésével is jellemezheti a »hőst". Olvassa betű
szerint (a hangtörvények érvényesítése nélkül) a kérdéses szavakat!
HANGKAPCSOLATOK
Trajtzigfritzig Bórembukk fülébe súgott valamit, s azzal rosszul rejtve ravasz mosolygását,
így szóla:
— Becsületes szolgák. Minthogy félvén és minthogy bolondok lévén, mink sem
kívánvál%hogy hámitokat üresen hagyván, abban senkit sem találván; tehát
hazamenuén és megmondjátok a népnek, hogy mi eltakarodjunk, ha ők hazajönnek,
és azután pediglen kiváltképpen csakhogy éppenséggel azonnal mindjárt itt a város
mellett ezer lépésnyire sátort üssünk; ti pedig minden háznál gyertyát gyújtsatok, hog
lássuk, hogy mindnyájan otthon vagynak, különben pedig, ha egy vagy más, így vagy
amúgy talál lenni; hát majd meglátjátok azt az egyet, hogy!
6. Tolmácsolja retorikusan a Jókai-mű főbírójának szavait!
Gerzson úr meghajtá fejét, s most a főbíró szólalt meg magyarul:
— Majd tudtára adandjuk a becsületes céhmesternek akaratodat, méltóságos úr,
és ő minden lehetségest el fog követni, kérünk azonban az egész város nevében, hogy
érdemes hadaiddal légy kegyes a városon kívül maradni, mert mi, ámbátor legjobb
véleménnyel vagyunk is felőled, a buta népség annyira fél a fegyveres néptől, hogy
közeledéseteknek hírére mind szétszaladnának az erdőkbe, részint elzárkóztak a
templomokba; úgyhogy, ha bejönnétek, sem találnátok egyebet üres házaknál, nekünk
pedig lehetetlenné tennétek, hogy kívánságaitoknak megfelelliessünk, nem lévén
senki, akitől azokat behajtsuk.
7. Olvassa el, majd ismertesse ezeket az Írásokat!
MIÉRT MONDJÁK, HOGY EGÉSZSÉGÉRE, HA VALAKI PRÜSZKÖL?
Ezt bizony furcsállhatja a mai ember, hiszen úgy tapasztalja, a nátha meg az influenza jár
tüsszögéssel, ami pedig minden, csak nem az egészség jele.
Vagy száz esztendővel ezelőtt azonban tubákoltak az emberek. Dohányport dugtak az
orrukba, és tőle harsányakat tüsszögtek. Olyasféle szenvedélynek számított ez akkoriban, mint
ma a dohányzás vagv az ital. Ahogy ma koccintgatnak, és egymás egészségére kívánják az

italt, úgy kívánhatták egymás egészségére a tubákot dédapáink.
Ebből a szokásukból maradt fönn napjainkig a tüsszentés után fölhangzó: „Egészségére!"
Teknős Péter nyomán
MIÉRT PATTOG A TŰZÖN A KUKORICA?
Olyasmi történik vele, mint a léggömbbel, amelybe túl sok levegőt fújunk. A léggöm btit is az
erős belső nyomás veti szét, a kukoricaszemet is. Míg azonban az előbbit a levegő feszíti
széjjel, addig a kukoricaszemet fölhevített belső víztartalma, illetve a belőle képződött gőz.
A kukorica igen kemény mag. Ha vízdús belsejét hiltelen fölmelegítjük, és ott
gőz keletkezik, valósággal fölrobban, és kifordul a belseje. Ez a kirobbant bél azért
olyan száraz, mert a pattogás megfosztotta víztartalmának legnagyobb részétől.
A búzát és egyéb magvakat hiába szeretnénk pattogtatni, mert kiilső burkuk
viszonylag puha, így pörkölés közben fokozatosan hagyja el őket a belső nedvesség.
Teknős Péter nyomán
8. Tanuljon meg néhányat ezekből a kis remekekből! Valamennyit Kosztolányinak a

Zsiuajgó természet címfi kötetéből idézzük A hangkapcsolatok stílusos megszólaltatása
ezúttal is fontos feladata.
Nefelejcs
— Ne felejts, ne felejts! Egész életemben ezt kiabáltam, úgyhogy már
belérekedtełll.
Azt hiszed ért valamit? Azért mégis elfelejtett.
Ibolya
— Közismert szerénységem tilgja, hogy nyilatkozzam. Ki az a pimasz, aki nálam
is szerényebb mer lenni?
Denevér
— Ezt olvastam: »A denevér az egyetlen repülő emlős.” Hát Lindbergh micsoda?
Sürgősen javíttassátok ki tankönyveiteket.
Futrinka
— Jaj, ne állítsatok meg, ne zavarjatok, ne beszéljetek hozzám. Nem látjátok,
mennyire sietek? Staféta-versenyfutásban veszek részt. Ezerszer körül kell futnunk a
földgolyót. Akkor talán megpihenhetek.
Katalinka
A gyermekeknek van egy buta szokásuk: markukba szorítanak, nem engednek
röpülni, s közben váltig biztatgatnak, hogy szálljak el. Ilyenkor kétségbeesetten nyitogatom
szárnyaimat, s alóluk kikandikál szürke alsószoknyám, mintha lógna. Roppant szégyenlem
magam. Smaragd
Mi illik te szép, vad kedvesedhez? Mi hűti forró lázát? A smaragd. Tedd
gyűrűjébe a zöld, lanyha békét s hogy meg ne unja hűvös, tiszta ékét, művész,
kemény, fényes lánggá faragd.
A KIEJTÉSE 143
9. Ne feledkezzék meg ezúttal se a légzéstechnikai gyakorlatról!
idegen szervezet ez az idegen szervezet ez a

fejlődő idegen szervezet ez az egyetlen sejtből fejlődő idegen szervezet ez
az egyetlen sejtből „sejtcsoporttá” fejlődő idegen szervezet ez az egyetlen
sejtből bonyolult „sejtcsoporttá” fejlődő idegen szervezet ez az egyetlen
sejtből mind bonyolultabb „sejtcsoporttá” fejŐdÓ idegen szervezet ezzel
az egyetlen sejtből mind bonyolultabb „sejtcsoporttá” fejlődő idegen
szervezettel szemben ezzel az egyetlen sejtből mind bonyolultabb
„sejtcsoporttá" fejlődő idegen szervezettel szemben tétlen védekező
rendszer
IIANGKAPCSOLATOK
ezzel az egyetlen sejtből mind bonyolultabb „sejtcsoporttá” fejlődő idegen

szervezettel szemben tétlen immunbiológiai védekező rendszer az anyának
ezzel az egyetlen sejtből mind bonyolultabb „sejtcsoporttá” fejlódó idegen
szervezettel szemben tétlen immunbiológiai védekező rendszere a várandós
anyának ezzel az egyetlen sejtből mind bonyolultabb
„sejtcsoporttá” fejlődő idegen szervezettel szemben tétlenségre kárhoztatott
immunbiológiai védekező rendszere a várandós anyának ezzel az
egyetlen sejtből mind bonyolultabb
immunbiológiai védekező rendszerét vizsgáló kutatók a várandós
anyának ezzel az egyetlen sejtből mind bonyolultabb
immunbiológiai védekező rendszerét világszerte vizsgáló kutatók szerint a
várandós anyának ezzel az egyetlen sejtből mind bonyolultabb
„sejtcsoporttá" fejlődő idegen szervezettel szemben tétlenségre kárhoztatott
immunbiológiai védekező rendszerét világszerte vizsgáló kutatók
megalapozott véleménye szerint
IO. Hatásosan szeretné tolmácsolni az alábbi szöveget?
Az előző technikai gyakorlatnak most hasznát veszi. A hangkapcsolatokat választékosan
ejtse majd ki!
FÚZ A TÓPARTON
Roppant ég alatt, és tűnődve, mintha saját

árnyát akarná kihalászni, úgy néz, úgy
hajlik a tóba a fűzfa, s nem érti, hogy egy
másik, óriási kékségből, mely fordítva

ring a mélyben, milyen kisértet nyúl és
kandikál ki, mintha egy fenti, fuldokló
cilágbÓl Őt, az árnyát, akarná kihalászni.
Szabó Lőrinc
II. Gazdag rezonanciával szólaltathatja meg a következő mondatokat, mivel nem

fordulnak elő bennük zöngétlen mássalhangzók.
Írd meg, van-e remény! Marad belőle, ne aggódjál!
Úgy lenne igazán jó, úgy lenne valóban illő.
Rólad nem ez a véleménye? Tárgyald meg vele, mi legyen!
Andrea jelenleg Bélával andalog a Majorban.
Benned van minden bizodalmam. Aggódom, rendben van-e.
Gondol vajon arra, amire mi újra meg újra?
12. Beszéljen a szervátültetés meg az immunrendszer összefüggéséről!
A HANGKÉPZĚSI.BÄZIS
Azok a jellemző hangképző szervi állások, amelyek a beszédhangok létrehozásához
szükségesek; az a mód, ahogy a különféle hangsajátosságokat a kifejezésre felhasználjuk;
azok a mozgások, amelyek egyik beszélőszervi állásból a másikba való átmenethez
szükségesek; s végül a hangok egymással való kapcsolásának sajátos módjai: mindezek
együttvéve adják valamely nyelv artikulációbázisát,
A KIEJTÉSE 145
Nyelvenként más és más az artikulációbázis. A magyar hangképzés legfontosabb
jellemző vonásai:
tisztán, értékűqn.képg44ĺÄk,
2. A magánhangzók részt az orrüreg,.
3. is csak az m, UyprrhangŰ.
4. Világosan megkülönböztetjiik a zöl%és mássalhangzót a
zöngétlentől.
5. A amikor a hangtani helyzet
lehetővé teszi.
6. Érvényesítjük — amikor szükséges és lehetséges — az
igazodás, a hasonulás, az megrövidülés törvényét.
7. A szótagokat is tisztán, (Kihagyás, elnyelés, átugrás nélkül.)
8. Ezek a hangképzési sajátosságok nagymértékben befolyásolják a magyar
beszéd tempóját is. A beszéd iramát csak addig fokozhatjuk, amíg hangképzésünk
megfelel a fgutí.köyetelményeknek.
Az artikulációban embercsoportonként és egyénenként is_frlentős
eltéréseket észlelheĽĹmk. Minthogy az egyéni artikuláció kitartó munkával -
fejleszthető, evégett tudatosítani kell a helyes hangképzést, és türelmes, folytonos,
céltudatos gyakorlást kell végezni vagy végeztetni. A jó példa, a hallás formálása
legalább annyira fontos az egyéni altikuláció alakítása közben, mint a
beszédgyakorlat. A türelmetlenségnek ebben a nevelői tevékenységben nincs
helye.
Mindaz, amit a hangok képzéséről és a hangkapcsolatok megszólaltatásáról elmondtunk,

arról is tanúskodik, hogy a köznyelvi kiejtést népszerűsítjük, azt tekintjük követendő
példának, minél jobban megközelítendő célnak. Nem véletlenül: ez a forma Idnálja a
legnagyobb mozgási lehetőséget, ezt érzik szerte az országban a legkevésbé tájhoz
kötődőnek. De az is kétségtelen, hogy éppen az igényes köznyelvi kiejtés bizonyos
éltelemben jellegtelen is, nemcsak a tájnyelvihez viszonyítva, hanem a regionális
köznyelvihez képest is. A kétpólus: ajellegtelen, színtelen köznyelvi kiejtés és az erős
színekben bővelkedő tájnyelvi hangképzés. Az utóbbi évtizedekben kettőjük
kieUenlítődéseképpen formálódnak a regionális köznyelĽek. Bennük ey-ey tájnyelvi
artikulációs sajátság is megórződik, és jellegzetessé színezi a kiejtést; elkülönítve a
köznyelvitől meg a harsány tájnyelvitől is. Így beszélhetünk tiszántúli regionális
köznyelvről, illetve kiejtéséről; dunántúliról, sót a nagyobb városok nyelvéről is. Az elsőből
például kihalljuk a hangsúly hatására néha megnyúló rövid magánhangzókat, esetleg az
elhalkuló kettőshangzókat.
146 A
Voltaképpen többféle kiejtés létezik tehát még a köznyelvben is. De ezek a

fölsorolt legfontosabb mozzanatokban megeyeznek, vagyis kisebb eltéréseik nem
teszik kérdésessé a magyar hangképzési bázis fenti jellemzésének helytálló voltát.
Az iskolának és a nevelőnek egyik szép feladata, hog segítse elsajátítani a köznyelvi
kiejtést legalább regionális változatában, vagy ennél is egységesebb formájában; egyúttal
erősíteni kell tanulóinkban a nyelvjárásias kiejtés értékeinek, valamint a népi származásnak
a tudatát.
Számolni kell azonban azzal, hogy az egyén artikulációját inkább gyermekkorban
lehet megváltoztatni, mint később. Akkor is hosszas, kitartó munkával, nem pedig
parancsszóra,
GYAKORLATOK
Hangképzés, hangképzési szokások

1. Vésse emlékezetünkbe az előbbi tanácsot Illyés Gyula esete!
A végzet egy mértanórán ért utok
Ezt a tantárgyat rokonszenves fiatalember tanította. Ószintén vonzódtam hozzá.
Lelkesülten bámultam rá, ha a padok közti sétájában néha mellettem állt meg.
Ruhájának illata ma is az orromban van. Magas, szőke fiú volt, egy évre rá elesett a
háborúban. A táblánál álltam, körzővel, vonalzóval, s a jó tanulók biztonságával
szerkesztettem az ábrát, az aznapi leckét. Egyenest húztam a B és F pontok között.
„Mondd is, amit csinálsz!” — szólt hozzám a tanár.
— Egyenest húzok a bé és áffpontok között— feleltem. A tanár mosolyogva fel
ütötte fejét. „Mi között?"
—A bé és áff pontok között — ismételtem. Egy kicsit tájszólásban beszéltem.
— Nem áff, hanem eff.
— Igenis.
— Mondd ki, hogy eff.
— Aff — mondtam tisztán és félreérthetetlenül.
— Nem áffl. Mondd, ahogy kell.
Hallgattam, Tudtam, hogy nálunk tájszólásban beszélnek, nem ö-vel, amit
később igen szépnek találtam, hanem az e-t, hol egészen zártan ë-nek, hol nyfltan
csaknem á-nak ejtve; közönségesebb szavainkat például, ha pusztaiak módjára
morzsolás helyett zsurmolást mondtunk, anyánk elég gyakran kijavĺtotta, de csak a
szavakat, mert a hangokat Ő is úgy ejtette, mint mindenki. Nagyapa is gúnyolódott
néha velünk, mert Ő alföldiesełl beszélt; igaz, hogy néha mi is nevettünk az Ő
szavain.
— No mondd hát —, s nyelvem megbénult, Hirtelen meggyűlöltem a
kiejtésemet.
— Mi lesz?
— Áff — nyögtem ki végre halkan, végső erőfeszítéssel. Az osztály felröhögött.
A IIANGKÉPZÉSI BÁZIS 147
— Hová való vagy? — kérdezte a tanár. Nem válaszoltam.
— Pusztai! — kiáltotta
valaki. — Bregócs.
BESZÉDNIÚVEK IIANGAIAK]A
gúnyolják a pusztaiak is a pusztaiakat. A kifejezést a falusiak nem ismerik. Ezt csak

valamelyik pusztai társam mondhatta, az általános derültség növelésére.
A tanár leintette őket. Kétszer-háromszor szépen, világosan kiejtette előttem a
helyes e-t. De hasztalan biztatott, hogy utánozzam. Aztán mcgmagyarázta, hogy
okvetlen meg kell tanulnom, mert különben hogy tudhassa Ő, melyik betűre
gondolok?
— Holnapra megtanulod a rendes kiejtést — mondta egy kicsit türelmetlenül.
— És jelentkezni fogsz,
Egész délután a Kapos partján a fűzbokrok közt föl-alá jáłva gyakoroltam magam. N
éha úgy éreztem, sikerült. Tátogtam, hápogtam, égre fordított arccal a torkom szorítgattam.
Az Óra előtt nem jelentkeztem, s most már nemcsak a szerencsétlen hang, de az
égvilágon semmi sem jött ki a számon. Egész hosszas rábeszélés után, amelyet az
osztály helyeslő, harsány nevetése tarkított, a fiatal tanár végre dühbe gurult, és
kiutasított az osztályból. Nem emlékszem, mi volt az utolsó szava.
„Az olyan buta tuskónak, aki még beszélni sem tud —valami ilyesmit
mondhatott — nincs helye az osztályban.” Azt értettem belőle, hogy örökre kitettek
a gimnáziumból? Később azzal magyaráztam viselkedésemet. Ma nem hiszem; nem
voltam olyan együgyú. Hirtelen kimondhatatlan fáradtság úrhodott el rajtam, erre
emlékszem.
Szótlanul kifordultam az ajtón, s még a kilincs eleresztése előtt elhatároztam,
hogy' hazautazom.
Milyen hangképzési sajátosságokkal kell megküzdenie, ha az igényes köznyelvi

kiejtés elsajátítására vagy megközelítésére törekszik?
2. Témánkhoz vágó szöveg, hálás előadói feladat következik. Össze kell
hangolnia az értelmezést az időmértékes ritmussal.
FÜGGŐKERT
Nékcm akárki, mihelyt egyszer mcgereszti beszédét, rögtön

clárulja, hol honos és gyökeres.
Hogyha dunántuliak szaporán rövidittik a
hangzót, s pattintják ügyesenn, ritmikusann a
szavuk, ráfiilelek: ni, akár a bogárd,i, csobánci
rokonság!
És ha a Kiskunság Pestre szakadt fiait hallom a
cillamoson dörmögve, hibátlanul Őzni:
szentmiklósi tanyánk s nagypapa árnya kísért.
148 A
Majd ha a rengeteg E sercgeh;c, pezsegve repcs fel két

útitársam közt, s ellepi árva fejem, — lelkesedőn ütöm
azt fel, nem mosolyoguafelcttek: mintha diák volnék,
átölel újra Patak!
Hol vagyok én gyökeres? Buda, Kiskunság, a Dunántúl, sőt
Szeged is, Patak is „pátria” cgy kicsikét.
Mint Szemirámisz fiigg6kertjei, zöld zuhatagként terjedek és
lebegek: szélbe suhog gyökerem.
Mészöly Dezső
3. Hányféleképpen beszél magyarul? Itt több változatban is megszólaltathatja
ugyanazt az elbeszélésrészletet.
• Köznyelvi kiejtéssel
• Nagyon jól főzhet kend, János bácsi. Tele van a határ a szagával.
— Menyecskét várok én erre. Gyere, majd megkínťíl.lak.
— Jaj, jaj, nem lclłct ám, János bácsi. Besúgná ez a legény az uramnak.
— Mit üzen kend a fiának?
— Arra mentek?
• Hát.
— Ezt e, ha odaadnátok, hogy küldi a Marci gyereknek az öregapja. Hogy a fele az övé,
fele a Jancsié.
• Regionális köznyelvi változat
— Nagyon jól főzhet kend, János bácsi. Tele van a határ a szagával.
— Mönyccskét várok én erre. Gyere, majd mögkínállak.
— Jaj, .jiý, nem löhet ám, János bácsi. Besúgná ez a legény az uramnak.
— Mit üzen kend a fiának?
— Arra mijntök - Hát.
— Ezt e, ha odaadnátok, hogy küldi a Marci gyeröknck az öregapja. HOU a fele az övé,
fele a Jancsié.
• Köznyelvi Változat
— Mënyecskét várok én erre. Gyere, majd mëgkínállak.
— Jaj, jaj, nem lëhct ám, János bácsi. Besúgná ez a legény az uramnak, —
Mit üzen kend a fiának?
— Arra mëntëk?
• Hát.
— Ezt e, ha odaadnátok, hogy küldi a Marci guerëknck az öregapja. Hogy a fele az övé,
felc a Jancsié,
• Ny eltýárási formában
— Mönyecskét várok én ei-e. Gyere, maj mögkínállak.
— Jaj, jaj, nem löhet ám, János bácsi. Besúgná ez a legény az uramnak.
— Mit izen kend a fiának? —
A'•a möntök?
• Hát.
— Ezt e, ha odaadnátok, hogy kádi a Marci gyeröknck az öregapja. Hogy a fele az iivé,
fele a Jancsié.
4. Hogyan fogalmazná meg az igényes köznyelvben János bácsi üzenetét, vagyis a
szemelvény utolsó két sorát? Hogyan hangzanék ugyanez regionális köznyelvi
megfogalmazásban?
5. Hogyan szólaltatná meg előbb regionális, majd igényes köznyelvi kiejtéssel az
alábbi Csúfolókat?
Lányok, lányok, Kemincébe van a kalács.

Fődi boszorkányok! Mögbolondút mán a
Lukács.
(Visszavágás:) Kivögyük a kalácsot,
Három pupos béka, Helyrehozzuk a Lukácsot!
Meg egy kutya combgya. Ószcnticán (Torontál)
Kissziget (7m1a)
Így gondolta?
Regionális köznyelui változat
Lányok, lányok, Kemencébe van a kalács.

Földi boszorkányok! Megbolondult már a Lukács.
(Visszavágás:) Kiuögyiik a kalácsot,
Három pupos béka Helyrehozzuk a Lukácsot!
Meg egy kutya combja.
Köznyelvi kiejtéssel
Lányok, lányok, Kemencében van a kalács,

Földi boszorkányok! Mcgbolondult már a Lukács.
Három púpos béka, Kiüëgyiik a kalácsot,
Meg egy kutya combja. Helyrehozzuk a Lukácsot!
6. Mivel magyarázná a szókezdőj hangokat ezekben a
népdalszövegekben?
Elszárad az a fa,
Kit a fejsze levág,
Elhervadok én is,
Hajaz rúzsám elhágy.
Nincs az én rúzsámnak
E világon párja,
Két gyengejorcája,
Két szép piros Óma.
Pici piros óma
Terem minden sorba, De illen
barna lány
Nem minden bukorba.

Csákvár (Fejér)
Átulmennék én a Tiszán, nem

merek, nem merek, de nem
merek; Attul félek, hogy a
Tiszábajesek, hogy a
Tiszábajcsek:
Lovam hátán — seje-haj —

férefordul a nyereg,
Tisza, Duna habgyai közt
elveszek, a babámé nem leszek.
Fclsőircg (Tolna)
7. Hol járunk? Hol beszélnek Így a magyarok? Milyen kiejtési sajátságokból

próbál következtetni ?
LANGOS SZÉP ILONA — AZ ELADOTI' LEÁNY

11.
„llanám, Ilonám, lóval, hintóval,

Langasz Sziép Hatvan katanáĽal.
Ilanám!" Ablaknál varr
cala Kékice Hatcan katanáĽal,
szelyemuel. Sz ed rongyosz szolgával.
"
Ótészt Öti cala „Nefélj, hugom, ne félj,
Szárig Met tcszck ién arról!”
aranyszálual. „Anyárn, iedeszanyám,
Cak ő isz kincze Egyebtól nemfiélek:
Nad étjegablakján. Puszka roppanásztól,
Ziiőd erdő zugásztól.
Cak ó esz meglátá,
Anyám, iedeszanyám,
Udjönek utánna.
Rejtszen el ingemet!"
Cak 6 esz ud mond,á:
„Lyányom, icdcsz
„Bágycm, iedesz
lyányom, Hová rejtselek
bágyem!
el?
Bágyem, iedesz bágyem,
Ni holjönck,
bágyem, Hat
Menj bié kamarába, Nczz bié sziép ládába!”

Bújj bié sziép Csak bié isz menének,
ládába!" Csak Ládába megkapák.
odaiérénck.
„Add elé lyányodat!” „Bújj ki onnat, bújj ki,
Indulj cl előttünk!”
„Menj bié kamarába, „AnlJám, icdeszanyám,
Moszt szirasszon ingem!”
8. Ezt a balladát Moldvában, Bogdánfalcán jegyezte föl Kallós Zoltán 1970-ben. Az igen
régies nyelvjárásból „lefordíthatja” a szöveget mai köznyelvre is.
9. Azon a vidéken, a távoli Moldvában sem ismeretlen az évődés, a tréfás
kötözködés.
Vajon megértik-e első hallásra a köznyelvet beszélő itteni lányok, amit
Moldvában csúfolódva mondtak a nőkről? Ha nem, akkor sorról sorra át kell ültetni
köznyelvre.
FELESÉGEM OLYAN VAGYON
Házasodjál meg, tc Gyurka,

Lesszfeleséged Juliska!
Fclcségcm ullyan uagyan,

Hiét országba híre uagyan.
Kinyeret esjól tud sütni,

Hiétszer kever kovászt neki,
Három napig mind keleti, Méges

keletlen béucti.
Felét ceti kemencébe,

Felét e topát nyelire,
Felitfelkeni szemire,
Semmi se nułrad belőle.
Feje ullyan, mend e bokor,

Szája ullyan, rncnd e bocskor.
Klézsc (Moldva)
IO. Szólaltassa meg a következő eszmefuttatást igényes köznyelvi kiejtéssel!

Igyekezzék eleget tenni a magyar artikuláció legfontosabb követelményeinek!
AZ AGY És AZ ÉRTELEM
Bármit cselekszik az ember, először gondolatban cselekszi azt. A gondolkodás alapján

meghatározott szerkezet áll — az agy'. Semmilyen tett sem lehetséges a cselekvést
végző anyagi rendszer nélkül, és ez a rendszer csak azt végezheti el, amire szerkezete,
felépítése képessé teszi. Egy tehén sohasem tojhat tojást, bármennyire erőlködne is,
sohasem lehet szöveget gépelni egy lemezjátszóval, és hanglemezt lejátszani egy
írógépen, Az ember szintén csak arra képes, amire agyszerkezete lehetőséget teremt.
Ezért, mielőtt az emberi tettekről beszélnénk, szükséges egy pillantást vetnünk az
agyra; milyen ez a szerv, és milyen célokra formálta szerkezetét a természet?
A létért való küzdelemben egyes állatok agyarakat, mások szawakat vagy karmokat
növeltek, ismét mások mérgeket termeltek ki. Az embernek agya fejlődött, és sajátos módon
ez a képlékeny anyagcsornó sokkal ragyogóbb eszköznek bizonyult az ember uralmának
biztosításához, mint az agyarak, szarvak vagy mérgek. Az ember agya nem arra alakult, hogy
az igazságot keresse, hanem azért, hogy élelem, biztonság és hasonló dolgok után kutasson
vele; hogy az előnyös helyzeteket, hogy nap mint nap segítse az embert az életben maradásban.
Az agy a túlélés, a továbbélés szolgálatában álló szerv. Az emberi indulatok, tettek
meghatározói a vágyak vagy a szükségletek, az agy ezeknek az emberi megnyilatkozásoknak
az eszköze.
A primitív társadalmakban valóban ez volt az agy egyetlen szerepe. A szofisztikus
társadalmakban azonban az agynak új szerepköre fejlődött ki; az, hogy hangzatos indokokat
találjon szükségleteinek és vágyainak igazolására. Ezt a feladatát agyunk már olyan
villámgyorsan végzi, hogy azzal áltathatjuk magunkat: tetteinkben valóságos indokok
vezérelnek.
I. Igyekezzék igényesen beszélni, miközben valamelyik írást tolmácsolja!

Japánban a statisztikus minőségellenőrzés során a tüzetesen megvizsgálandó darabok
véletlenszerű kiválasztására három szabályos ikozaéder alakú, azaz húsz egybevágó szabályos
háromszöglappal határolt testet használnak. Az ikozaéderek húsz lapja a 0, I, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8,
9 számjegyekkel van megszámozva, oly módon, hogy mind a tíz számjegy 2-2 lapon szerepel;
így mindegyik számjeg dobásának valószínűsége 1/10.
Amikor egy sorozatgyártott cikk ezres sorozatából a minőségellenőrzési tervnek
megfelelő számú darabot véletlenszerűen ki akarnak választani, ezt oly módon teszik, hogy
három ikozaéderrel dobnak egyszerre. Közülük az egyik piros, a másik kék, a harmadik sárga.
Ha például a piros ikozaéder 3-ast, a kék 7-est és a sárga 9-est mutat, ez azt jelenti, hogy a
futószalagról lekerülő 379, darabot kell minőség tekintetében tüzetesen megvizsgálni. Ez az
eljárás biztosítja, hogy az ezres sorozat minden tagját ugyanakkora (1/1000) valószínűséggel
választhatják.
A fenti példa jól mutatja a tudomány útját a játéktól a matematikáig és onnan a

gyakorlathoz.
Rényi Alfréd nyomán
ESTI KORNÉL NAPLÓJA

(Részlet)
Lépten-nyomon szeretnék buta, minden értelem nélkül való meglepetéseket okozni, akár a
Sors. Ezen a verőfényes délelőttön egy hölgy sétál a korzón, barátnőjébe karolva, s hosszú
pórázon vonszol maga után egy kínai selyempincset. A kutya, amelyről teljesen
megfeledkezett a tereferében, három méter távolságról kullog utána, világfájdalmas pofával.
Már többször kísértésbe estem, tollkésem éles kisollójával leoperáljam a
kutyát a pórázról. Még arra is hajlandó volnék, hogy pár percig földre kuporodva
kövessem az ebtulajdonosnőt, megfeszítve a laza pórázt, hogy csak később ébredjen
a csínyre, ha még volna bennem annyi életkedv, hogy az ilyen életrevaló terveimet
végre is hajtsam.
Kosztolányi Dczső
2. Hangerővel és suttogva is olvashatja a találós kérdéseket.

Hány tojást tudsz megenni éhgyomorra?
Mikor van az embernek annyi szeme, mint ahány nap van az esztendőben?
Melyik hónapban botlik legkevesebbet a ló?
A péket megfordĺtják, és a falra akasztják. Mi ez?
Hol tartózkodik legszívesebben a nyúl?
Tudsz-e akkorát ugrani, mint a templomtorony?
Mindig nyílik, sosem virágzik. Mi az?
Ha látunk, nincs, ha nem látunk, van. Mi az?
Tolla van, és nem madár; lába van, és mégsem jár. Mi ez?
Melyik növényt tudják a vakok is megismerni?
Örökkévalóság kezdete, körnek közepe, erdőnek vége. Mi ez?
3. A mondat fölépítésének és hangzásának harmóniája. Gyakorolhatja a
mondathangoztatás néhány próbáztató nehézségének leküzdését, a maximális
figyelemösszpontosítást.
• Lehet-e boldogság nagyobb? • Lehet: e boldogság nagyobb.
• Lehet e boldogság nagyobb?
• Erzi: az a leány már megérkezett.
• Erzi az: a leány már megérkezett.
• Érzi: az, a leány már megérkezett.
• Érzi az a leány: már megérkezett.
• Érzi az, a leány: már megérkezett.

• Repül a por, a papír.
• Repül, Apor, a papír! (Megszólításos a mondat.)
• Repül Apor, a pap: ír. (= Írás közben képzelete révén repül Apor, a pap-)
• Repül a por — apapĺr! (= Apa pirul, mivel repül a por a lakásban.)
4. Fáradozzék légzéstechnikája tökéletesítésén ezeknek az feszítettebb szó
szerkezeteknek töretlen ívfi és igényes hangképzésfi végigmondásával!
Adagolja egyenletesen a levegőt, hogy az utolsó szavak is jól hallhatók
legyenek! miniatúr villamos berendezés a szemüveg vázába szerelt miniatűr
villamos berendezés a beteg szemüvegének vázába szerelt miniatűr villamos
berendezés a tolószékben ülő beteg szemüvegének vázába szerelt miniatűr
villamos berendezés az irányítható tolószékben ülő beteg szemüvegének
vázába szerelt miniatűr villamos berendezés
A MONDAT- És SZÖVEC,FONETIKAI ESZKÖZÖK 156
a szemmozgással irányítható tolószékben ülő beteg szemüvegének vázába
szerelt miniatúr villamos berendezés a szemmozgással irányítható tolószékben
ülő beteg szemüvegének vázába szerelt miniatűr villamos berendezés működési
elve a szemmozgással irányítható tolószékben ülő beteg szemüvegének vázába
szerelt miniatúr villamos berendezés működési elvének ismertetése a
szemmozgással irányítható tolószékben ülő beteg szemüvegének vázába szerelt
miniatúr villamos berendezés működési elvének ismertetését kéró olvasók a
szemmozgással irányítható tolószékben ülő beteg szemüvegének vázába szerelt
miniatúr villamos berendezés működési elvének ismertetését kérő olvasóknak
szóló üzenet a szemmozgással irányítható tolószékben ülő beteg
szemüvegének vázába szerelt miniatúr villamos berendezés működési elvének
ismertetését kérő olvasóknak szóló üzenetben foglaltakkal egyetértve
5. Milyen légzési és előadói terv alapján szólaltatná meg ezt a szöveget? Az előző
technikai gyakorlat átsegítheti a hatásos előadás legnagyobb nehézségén: a feszített
mondatépĺtmény megvilágításán.
ÍRÁS AZ ÍRÁSRÓL
Nyári förgeteg előtt. Mint amikor özönlő napsütésben sötétzöld szemüveget tesziink, s azon
szemléljük a szürkévé fakult falombokat, az élettelen eget, a csöndes-döbbent tájat, arra
gondolva, hogy az, amit látunk, a rekkenő forróságok baljós fülledtségére emlékeztet, melyet
majd nemsokára ítéletidő követ, égzengés és felhőszakadás: szakasztott olyan most minden, de
sötétzöld szemüveg nélkül,
Kosztolányi Dezső
6. Melyik szöveget választja megtanulásra? Miért éppen azt? Válaszoljon formás

kis fejtegetésben az előbbi kérdésekre!
A MONDAT- És SZÖVEGFONETIKAI ESZKÖZÖK

A beszélő rendszerint meghatározott cél elérésén fáradozik. Amit mond, és ahogyan előadja,
mindenkori célját szolgálja. HOU a megnyilatkozás tartalma és hangzása uganazt „üzenje", a
mondat- és szövegfonetikai eszközök (hangszín, hangmagasság, hangerő, tempó, szünet) helyes
használata teszi lehetővé.
Mondanivalónk kifejtése közben — mondatokból föl épülő logikai-nyelvi egységekbe
rendeződik. Ezekből a kisebb-nagyobb egységekből áll össze a beszédmű. Mind a
mondatokban, mind az egységeken belül, sőt a beszédmű egészében is szintek és tömbök sora
alakul ki. Őket kell az úgynevezett mondat- és szövegfonetikai eszközökkel egyértelműen
jelezni, hogy a partner zavartalanul követhesse a gondolatok menetét és egymásra épülését.
Evégett az elemi egységek (a mondatok), a közbülső egységek (bekezdések) és az
egész beszédmű szintjén újra meg újra a következő főbb műveletekhez folyamodunk:
MONDAT- És SZÖVEGFONETIKAI ESZKÖZÖK 157
nyitás egybekapcsolás szinten tartás kiemelés előrejelzés párhuzťnnba állítás.
zárás elkülönítés fokozás lesüllyesztés visszacsatolás szembe
A kiemelést például többféleképpen is végezhetjük. Gyakran több mondatfonetikai

eszköz egyidejű igénybevételével: ilyenkor a négy fő eszköz (hangerő, hangmagasság,
tempó, szünet) összekapcsolódik a beszédben, de közüliik csak egyik főfunkciós, a
többiek biztosítóként kísérik. Bizonyos helyzetekben ezek az együttjáró eszközök
szétválhatnak, és egymást váltogatva, egymást helyettesítve is megjelenhetnek.
Lehetséges tehát, hogy egy mondatrészt (a mondatból), egy fontos mondatot (a
bekezdésből) , egy bekezdést (a többi közül) hangmagassággal, tempóval, hangerővel
emeljünk ki. Hogy éppen melyik eszközt választjuk, az a helyzettől, szándéktól,
megfogalmazástól és az egyéniségtől is függhet.
Ezért lehet egy szöveget többféleképpen is jól előadni.
A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása tájékoztatja a partnert szándékunkról
és érzelmeinkről is. Pontosan kihallani a beszéd akusztikus sajátosságałból, hogy
kényszeredetten, közömbösen, érdeklődéssel, lelkesen vagy szenvedéllyel szólunk-e valamiről.
Meg lehet állapítani azt is, hogy megnyilatkozásunkat „névértékben” vagy pedig átértékelve
kell-e fogadni.
Könyvünk pedagógiai meggondolásokból külön-külön témaként is tárgyalja majd
mindegyik mondatfonetikai eszközt. Így kinek-kinek módja lesz kipróbálnia, mennyire képes
alkalmazásukra, melyiknek a használatában kell nagyobb gyakorlatra szert tennie.
GYAKORLATOK
I. Alkalmazza azokat a fonetikai eszközöket, amelyekkel jól hallhatóvá teheti a
mondategyüttes szerkezeti és értelmi különbségeit!
Belém új élet kedvet oltana. Belém új életkedvet oltana.

Belém újélet-kedvet oltana.
Fogalmam sincs, hogyan éltek tovább. Fogalmam sincs, hogyan; éltek tovább.
Semmit sem érez már, semmit. Semmit sem érez, már semmit.
Semmit sem ér ez már, semmit. Semmit sem ér ez, már semmit.
Semmit se mér ez már, semmit. Semmit se mér ez, már semmit.
Lesi, hogy mit dolgozol. Lesi: hogy, mit dolgozol. Lesi — hogy! — mit
dolgozol.
2. Szöccg a szövegben. Hogyan teszi hallhatóvá a szövegbeli verses betétet?
NAPLÓ
(Részlet)
Költői pályám legkezdetén, huszonkét éves koromban elkobozták második verseskönyvemet,

pörbe fogtak és elítéltek vallásgyalázásért.
A
Huszonkét éces cagyok• Igy nézhetett

ki ősszel Krisztus is ennyi idősen; még
nem Ľolt szakálla, szőke EOlt és lányok
álmodtak éjjelenként!
Ez volt a vers, Töreky súlyosbító körülménynek vette, hogy „más vallás tisztelete tárgyához
hasonlíkja magát”, s majdnem egyetemi pályámba került, mert a József Attila révén legendássá
lett Horger Antal kari ülés elé vitte a dolgot, Sík Sándor mentett meg, sőt a piarista rend tagjai
nevében levelet adott a táblai tárgyalásra, mely szerint egyházi szempontból semmi kivetnivalót
nem találnak a versben. A Tábla {Ölfüggesztette a büntetést, el is évült.
Radnóti Aliklós
3. Szinten tartással vagy inkább fokozással próbálkozik a költemény azonos kezdetfi

szakaszainak előadásakor? Milyen fonetikai eszközt állít a fokozás szolgálatába?
MÉLYEK A KUTAK
Mi lett belőle, istenem, mi lett?

Én nem tudom. Hiába kérditek.
Csak azt tudom, hogy fújnak a szelek, Órák

peregnek, erdők zengenek.
Csak azt tudom, hogy mint a gondolat, ü(ĺgtatnak az

örök kerékfogak.
Csak azt tudom, hogy tisztult árnya mély s

rengő öbölbe' zeng és sír a szél.
Csak azt tudom, hogy búsak az utak, és mély

az élct, mélyek a kutak.
Kosztolányi Dczső
4. Milyen eszközök révén teremtheti meg a hiteles hangzást a vád, illetve a védelem
mondandója számára?
FÚMAGOT VETETTEM
A vád:
Hogy elhenyélted ezt a szép napot!
A védelem:
Nem teljesen: vetettem fűmagot.
159 A BESZÉDMÓVEK
IIANCAIAKJA
Pár szép nap, és a sűrű mag kikel,

eső belőle pázsitot nevel,
árnyékot vetnek rá a kerti fák,
jönnek hűsét lávánó unokák,
terítenek a gyepre szőnyeget,
elfekszenek a szőnyegen hanyatt,
foszolva-lengő felhőcskék alatt, s
nézik a mesemondó, mély eget.
Áprily Lajos
5. Miképpen teszi fülbe tűnővé, hogy a következő kispróza két kurta bekezdése
konklúziót tartalmaz? Hogyan csatolja őket vissza az előzményekhez?
ÍRÁS KÖZBEN
Írás közben néha nem tudunk kihúzni valamilyen nyakatekert fordulatot, melyet
magunk is ostobának, ízléstelennek tartunk. Valahogy beleszerettünk, és
ragaszkodunk hozzá. Fontosnak érezzük, bár egyáltalán nem volnánk képesek
megmagyarázni, hogy miért. Ahhoz, hogy halálra ítéljük, gyöngék vagyunk.
Leghelyesebb ilyesmit ott hagyni a helyén és továbbhaladni.
Ha aztán munkánk elkészült, könnyűszerrel lebonthatjuk, mint holmi
fölöslegessé vált épületállványt. Akkor már nem sajnáljuk. Bizonyos, hogy szükség
van reá, és nélküle talán sohase juthattunk volna oda, ahova akartunk. De még mindig
rejtély előttiink, hogy mivel és miben segíthetett bennünket az alkotás követhetetlen
mozzanatain.
Ne is töprengjünk ezen. El vele. Az épület már áll.
Kosztolányi Dezső
1. Artikulációs edzés. Hangoztassa, mondogassa, memorizálja!

Arpacipó, zablepény: szökik attól ifjú, vén.
Fehér cipó, sós túró: éhség ellen igen jó.
Legyen lúd, ha fehér; együk meg, ha kövér.
Aranykulcs a szeretet, megnyitja a szíveket.
Ne bolondozz Rózsival, ha jegyben jársz Katival!
Itt zöld tamariszkot zuzogtat a szellő.
Csillapulj csak, zúgó hangzavar!
160 A HANGALAKJA
A svájci erdőt zord echó zúgatja.

2. Többféleképpen is központozhatjo s hangoztathatja írásjelek nélkül közölt
mondatainkat.
Milyen jólesik ha dicsérnek Milyen jólesik ha dicsérnek
Ki tudja mikor látjuk egymást Ki tudja mikor látjuk egymást
Az udvarias ember hallgat arról hogy fütyül másokra
3. Olvashatja majd alulról fölfelé haladva is a négysorost. A mondathatárok módosítása

ebben az esetben szükségessé válik. Megfigyelheti, mennyire különbözik ugyanaz a
szövegrész nyitás-, illetve zárásbeli hangoztatásban.
HÁLA
Rót-kék ÓszĽég. Mégis cégbemcnt hát!

Bent a termés. A nagy ráz körül
puttonyr,iĽŐktŐl hangos a hegyhát.
Félt a szív. Most — onint az ég — derül.
Illyés Gyula
4. Tolmácsolhatja a következő költeményt a címzettnek, Klárának a hangján is.

Mi jellemezheti ezt az előadást?
KÉPESLAP KLÁRÁNAK
Édes lány, soraid kérdik a sorsomat. Lompos

cén kutyaként kullog az életem, sok verset
faragok,jÓ nagyot alszom és halk még
szít)dobogásom is.
Perjét égetek és nézem a lángokat s míg habzó

Iccet ont s pattog a perjeszár, emléked kusza
füst lepleivel lebeg könnytí árnnyal
a réteken.
Weöres Sándor
5. Légzésfejlesztő gyakorlatunk játékszabályai változatlanok. Mindig nyitva kell

hagynia a szerkezetet, nem tehet pontot egyik után sem hangjával. A tempó nem yorsulhat a
bővülés következtében.
megredvesedett favödör víztől megredvesedett favödör egy kútnak

víztől megredvesedett favödre egy régi kútnak víztől megredvesedett
A MONDAT- És SZÖVEC,FONETIKAI ESZKÖZÖK 161
nagy favödre egy omladozó régi kútnak víztől megredvesedett
favödre egy omladozó régi kútnak víztől megredvesedett nagy
favödre helyett egy omladozó régi kútnak víztól megredvesedett nagy
favödre helyett vásárolt fémalkalmatosság
13ESZÉDMÚVF,K
egy omladozó régi kútnak víztől megredvesedett nagy favödre helyett

vásárolt fémalkalmatosság kipróbálása egy omladozó régi kútnak víztól
megredvesedett nagy favödre helyett vásárolt fémalkalmatosság
kipróbálása közben
6. Csak minden második szószerkezetet hangoztatva még jobban próbára teheti

levegőgazdálkodását.
7. Mindvégig nyitva kell majd tartania annak a költeménynek dallamát, amely
egyetlen feszített mondatépítményből áll. Különös gonddal foghatja csak egybe az
egymástól el-elsodródó szövegrészleteket, mondatdarabokat. Hangjával, a jól
megválasztott fonetikai eszközök segítségével előzékenyen kalauzolhatja hallgatóit.
FáradSágos fölkészülésének gyümölcse lehet a hatásos bemutatás.
A FEHÉR TÁJ
A fehér táj, kint, az emeleti ablakon túl,

amely keretezi, afehér táj, melyet két
téglalap üvegre japán metszetnek
muta[, a fehér táj majdnem cgésž üres,
tagolatlan, s csak ha nagyon keres, még
ámyalatot is csak úgy talál a hontalan
szem a tejszín homály imbolygásában:
olyan sűrű köd. kavarog a fehér
mezőkfölött, s oly magasan, hogy
földet-fcllegct egybemos-meszel: a
semmi lebeg köröttünk, a semmiben
lebegünk már órák Óta, az lebeg
celiink: csak lent, a kép jobb sarkában,
alul, dereng pár ág: a fehér égbe nyúl
egy tarfa: varjú ül a tetején, s az
fekete,fekete, mint a szén.
Szabó Lőrinc
8. Szövegfejtéssel kísérletezhet. Olyan költeményt bonthat többféleképpen mondutokra,

amelyet alkotója központozatlanul rögzített. Az eredetin kívül egy lehetséges olvasatot is
közlünk kedvébresztőül. Szólaltassa meg a szövegváltozatokat!
FESTMÉNY
162 A HANGALAKJA
egy lány a napsütésben
egy barna lány kezében
szál Ľirág
A HANGSZÍN 163
egy szál sárga virág
csak áll a
fényben árnyék és
háttér nélkül áll és
mosolyog árnyék és
háttér nélkiil
Kányádi Sándor
Egy lány. A
napsütésben egy
barna lány kezében
szál virág. Egy szál
sárga virág.
Csak áll. A fényben

árnyék és háttér nélkül
áll és mosolyog.
Árnyék és háttér nélkiil.
A HANGSZÍ
A hangszín vagy hangminőség a beszédhangnak egyénenként jellemző s
bizonyos korlátok közt változtatható sajátossága.
A han színt az ala hang,
és a felhan ok száma, ere•e s arán határozza me . A hangszín a han szalago ö ött levő tol
é cső üregeinek e "tthan zása által alakul ki. Ha az együtthangzó rezona o üreg kise e i ,
a ang színe világosabb lesz; a a rezonáló üreg nagyobbodik, akkor sötétebbé válik. A
rezonáló üreget a gége megemelésével vagy süllyesztésével módosíthatjuk. A hangszínt
természetesen a beszélő testi adottságai, hangképző szerveinek fölépítése és méretei is
befolyásolják Ki belül képes csak hangjának színezésére.
A hangszín változásai hírértékfiek lehetnek. A ulágosabb_színnel
ráirányíthatjuk a hallgatók figyelmét a fontosabb részletekre, azaz kiemelhetünk.
A sötétebb_hŕĽngyĺyĽnel háttérbe szoríthatjuk a lényegtelen, a már ismert, a
kevésbé fontos részletet vagy egységet, azaz lesüllyeszthetünk, lenyomhatunk
valamit.
A vilá osabb hangszín érzékeltetheti az örömöt, a sötétebb viszont a
bánatot.
164 A HANGALAKJA
Fontos szerep la a tiszta hangszíneken kívül a fojtottnak is, a fojtott hangnak: fen e
ető va akvó 'ellegűvé teszi beszédünket, esetleg a
uť különleŔÄGr4žrdhôĽzetre
A hangszín megváltoztatásával együtt járnak magassági, erőbeli változások, sőt
tempóeltérések is: az említett mondatfonetikai eszközök segítik a hangszínt az érzelmek
és a szándékok kifejezésében.
BESZÉDMÚVEK
GYAKORLATOK
Névértékben
1—2. Intonációs hangszín. Mindig igyeksziink a helyzethez és a műfajhoz
illő hangszínnel beszélni. Ezt a beszédfolyamat egészére jellemző alaphangszínt
a szöveg kisebb-nagyobb mértékben árnyaltatja velünk.
Milyen hangszínnel intonálja ezeket az eltérő jellegű szövegeket?
A REND És A RENDETLENSÉG
(Részlet)
A merev és öncélú formai rend rossz rend; s mint ilyen, lényegi rendetlenség, mivel nehéz
alkalmazkodni hozzá, és könnyen vált ki nyílt vagy rejtett, tudatos, nem tudatos
ellenállást, agressziót. Mivel ez kényszerforma a benne élőknek, igyekeznek kijátszani,
menekülni belőle, vagy megadóan elfogadni.
Erős autonóm személyiségek radikális átszervezéssel vagy a rendet előírók
befolyásolásával próbálják elérni az ilyen rossz rend, merev struktúra, illetve
rendetlen részstruktúra megváltoztatúsát. Akik a munkát vagy' az adott célt és
intézményt szeretik, de gyengébbek, elfogad,ják, bár kudarcérzéssel küszködve
élnek ilyen körülmények között, esetleg elmenekülnek. Mások az adott
tevékenységet és célt eleve mellékesnek tartják, s ennek megfelelő
nemtörődömséggel, a feladatok és a munka elhárításával igyekeznek védekezni.
Gyengébb, sérülékenyebb személyiségek fáradékonysággal, ideges tünetek
sorával reagálhatnak.
A rossz struktúrából kialakult rendetlenség — néhány rendetlen típusú
személyiséget kivéve az emberek nagy többségére zavaróan hat.
Polcz Alainc
A PILIS HOLDFÉNY ALATT

(RéÔlet)
Lankás rozstarlón kanyarog a mezei ösvény a pilisszentkereszti határban. Kígyózó, fehér
csíkja az egyetlen valóság az esti félhomály színeket és tárUakat szétoldó
bizonytalanságában. A domboldalhoz bújt temető fehér kőkeresztjei, mint nagy alvó
A HANGSZÍN 165
margaréták dőlnek egymáshoz, a kukoricatáblák susogó, sötét náderdók, a sütőtök
idegurult futballlabda, s a hosszúkás, karcsú úri tök úgy kúszik előre, indáit elhagyva,
akár egy' ugrásra kész éjszakai ragadozó. A távoli dűlőúton hazafelé ballagó szénásszekér
olyan Óriásira nő a szürkület csalóka homályában, hogy szinte a hegyek fölé magaslik. A
mennyboltot sápadt fény vonja be. Egyetlen csillag ragyog, a Vénusz, a nyugati ég
Esthajnalcsillaga.
Antalffy Gyula
3. Az alábbi kis rajz játékosan könnyed. A játék örömét hangszínváltásaival, a

hangerő hullámzásával is érzékeltetheti.
Micsoda szépség. Két világoszöld szeme, mint két szőlőszem. Szája természetesen
cseresnye. Arca olyan színfi, mint a halavány birsalmasajt. Fogai a főtt kukorica
sárgásfehér szemeihez hasonlítanak. Határozottan enni való szépség.
Kosztolányi Dezső
4. A pihenten, frissen ébredő ember öröméről vallanak a következő sorok.

A városlakónak arról a boldogságáról, amelyet a természettel való találkozása
jelent. Ezeket az érzéseket mérsékelt erejfi, enyhén hullámzó, világos színű hang
fejezheti ki.
BALATONI JEGYZETEK
Már nincs éjszaka, de hajnal sincs még, csak csönd van, légüres várakozás. Ez a csönd
azonban csodálatosan megzendül, és beteljesedik az, amit várunk. Minden másodpercnek
megvan a maga eseménye. Fönn felhőfbszlány szürkül, majd hangtalanul lilává,
narancssárgává, rózsaszínűvé válik. Kis szellő rebben, fölcsivog a madár, ziirrög a
bogárka. A fölébredő óriási zenekar színnel, hanggal aláfesti, előkészíti a nagy-nagy
motívumot. Egy parasztasszony jelenik meg a szőlőtőkék közt, sárga, csontos arccal, kék
kendővel a fején, izmosan, józanul, akár a
Kosztolányi Dc=.ső
5. A csöndes meghatottság hangján szólalhat meg Kosztolányinak ez az

írása. A beszéd dallama kis hangközben hullámozzék.
BÓRÖND
Hossžú l_ltamra gyöngéd kéz csomagolta be két bőröndömet. Valahányszor

kinyitottam, s kerestem benne valamit, elállłultalll, mennyi gond, figyelem,
lelemény rakta össze a holmikat, s csak később, néhány nap múlva fedeztem föl
egészen a csoportosítás elmésségét és tömörségét. Olyan volt ez a csomagolás,
melyet a szeretet ihlete remekelt, mint valami jó költemény, melynek tartalmas
szépségét és mélyebb értelmű rendjét csak bizonyos idő után tudjuk méltányolni.
166 A HANGALAKJA
6. Az emlékezés hangfogós öröme és fájdalmaárad Kassák verséből. Élete

alkonyán idézi meg az indulás, a fiatalság bátor szépségét.
SZEVI'EMBER
Ez a szép hónap a gyerekek hónapja azoké a gyerekeké

akik most lépték át először az iskola küszöbét s még nem
tudják elfelejteni
az izmok szabad mozgását a

kiáltozások színes
buborékjait a nevetés
gyöngyeit.
Amíg a tanító nagy ákombákomokat firkál a táblára és dobbant
a lábával hogy csend legyen ők ártatlan csínytevéseikre
emlékeznek amiket a játszótéren vagy a ház valamelyik
zugában követtek el. A nagy fehér falak a szűk padok közé
szorítják őket s ha szólnak hozzájuk úgy tesznek mintha a
neviiket is elfelejtették volna.
Igen igen az volt az igazán szép élet amikor a fiúk kővel

dobálhatták meg a szemelgető galambokat mikor a kislányok
egymás kezét fogva körben forogtak gyorsan gyorsan
forogtak és a királyfi történetét énekelték. Ezekre a
csacsiságokra gondolnak és a tanító észre sem veszi hogy az
ajtó kulcslyukán át ők már rég megszöktek a teremből.
Kassák Lajos
7. Egyfelől a zsörtölődés csöndes bosszúsága, másfelől a szavakkal való viaskodás

elszántsága és szomorúsága bujkál a következő sorokban. Az anyanyelvét felejtő férj
megnyilatkozásai a feleséget csodálkozásra késztetik
KÖZLÉS LONDONBÓL
Hazájától évtizedek óta távol élő, méltán neves hazánkfia eszi neje főztjét
hatvanadik életévében:
— Ez a halászlé is csupa hajszál!

- Hol?
— Akarom mondani halszáj!
EZ?
A HANGSZÍN 167
Vagyis hogy hal-szájka!
— Micsoda?
— Hal-szál-ka!
Illyés Gyula
8. Szívszorító játéknak lehet tanúja. Az író a szegényekről szól, jóllehet az Őszről

beszél. A kegves őszt dicséri, amely gondoskodik a szegények gyerekeiről: jobban, mint
a társadalom. Az előadásmód nem lehet harsány, de nem lehet túlságosan könnyed sem,
mert a „játék" részvétre vall.
JÁTÉK AZ ÖSSZEL
Kinyittatod utoljára a természetes központi légfűtést, mely még működik, s

bemelegíti a szükséglakásokat.
Almát teszel koldusok asztalára.
Beleöntöd a betegek üres poharába, melybe nem jutott orvosság, a tiszta őszi
levegőt, mely gyógyít, mint valami kék-arany medicina, csak ki kell inni.
Külvárosi utcán a szegény gyerek száraz kenyerére vastag napfényt csorrantasz.
Az pedig nézi és nyalogatja, mintha méz lenne . ,
Kosztolányi Dczső
Felhangokkal, átértékeluc
l. Szólaltassa meg előbb gyanútlanul, eredetiként, majd ironikusan az
irodalmi paródiát! Előbb azonban derítse ki a stílusból és a témából, kit is vett
célba a parodista!
Tűz a nap a rétre,fényc szinte bántó.

Tcrcli hat ökrét „csálé-hajsz!” a
szántó, A zsíros ugarban hasad a
barázda,
Az egykedvű szántó ösztökéjét rázza.
De közeleg Ímé hű hitvesi társa,

Hej nincs is az esze többé a
szántásra, Egykedvű orcáját
enyhefénybe kapja Nyájas
sugarával az örömnek napja.
Szerető ölében ott van kis magzatja,

Szakasztottan olyan, mint az
édcsapja; S míg ezek csókkal
egymást szinte marják, A hű asszony
tartja az ekének szarvát.
168 A HANGALAKJA
(A verset a Borsszem Jankó círnú lap
1883. évi egyik számából idéztük.)
BESZÉDMŰVEK
1—2. Tapasztalhatja, milyenek a stílusbeli különbségek Kosztolányi és Márai Írása

között.
Iloĺn•an érzékeltetné hangjával, hangszínével is az eltérő stiláris sajátságokat?
Milyen hangvétel illik az egyikhez; milyen a másikhoz?
ÁBÉCÉ A NYELVRÓL És LÉLEKRÓL

(Részlet)
Magyarul. Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek,

gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem
külsőséges valałni, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb
annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen
bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként.
Ebben az egyedülvaló életben csak Így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta
sokszor gondolok erre. Epp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és
meghalok.
MAGYAR NYELV
Edességem, kenyerem, szerszámom, bánatom, boldogságom, magyar nyelv!

Hangszerem is vagy, de azt is ki tudom fejezni veled: „A fene egye meg, már
megint hová rakták el a cipőhúzómat?” Aztán ezt is mondhatom: „Haldokló
hattyú, szép emlékezet.' Százhúszezer magvar szóval mondhatom el, hogy élek.
Magyar nyelv, szerelmesem, ítélőbírám, andalgásom, kegyetlenségem.
Mindenem te vagy. Élek benned, mint a sejt a vérben. Ha meghalok, utolsó
pillanatban magyarul gondolom majd: „De furcsa, éltem.”
3. Ha az alábbi szemelvényt tolmácsolja, a mondatfonetikai eszközök
segítségével kitűnően jellemezheti a szereplőket, főképp az alakoskodó
Tariméncst. Az ő megnyilatkozását úgy érdemes elmondani, mintha Hclioposzi
arcáról olvasna; és aszerint folytatná, mennyire tetszett néki az, amit már közölt.
Hangerőben, hangszínben és tempóban is ezt az alkalmazkodást kellene tehát
érzékeltetnie. Esetleg az öncsodálatot, vagyis azt, hogy Tariménes közben
magának is tetszeleg: „Milyen okos vagyok! Ki csinálná ezt utánam?!”
A HANGSZÍN 169
TARIMÉNES SZERELME És MEGTÉRÉSE
(Részlet)
Helioposzi:
— Kérdezlek téged, megtérő halandó, a nagy Kalifátulujposzi nevében,
hiszed-e az ő parancsolatjára, hogy a ház fehér fala fekete,
Tariménes:
A nagy Kalifátulujposzi parancsára felelem, hogy bár e ház fala fehér, de
ha feketére festenék, akkor állandó fekete színt öltene magára, tehát megvan
benne a lehetőség, hogy fekete legyen. Ennélfogva lehetőségére nézve fekete is,
így egyszerre fehérnek és feketének is mondható, azaz lehetőségében fekete,
jelenvaló hazug színében fehér, annál is inkább, mert az ellentét azonosságot
jelent.
Bessenyci György szövege
Hcocdús Géza átírásában
4. Milyen intonációval szólaltathatja meg a következő helyzctmondrłtokat? Moz

gásterét növeli, hogy záró írásjel nélkül állnak.
Eltaláltad
Érti maga ezt
Szó sincs róla
5. Artikulációs edzésre ajánlott mondatok következnek. Hangerővel és suttogva is
célszerű tolmácsolni őket.
Taktusra tűzzétek a kaktuszra!
Mennyi füttyös és bolondos, vígan cserregő barát!
Szilvia szánalommal néz majd vissza rád.
JÓ jósnÓ a jojós nő?
Magad kádjáról dézsmálj, ne bántsd a másét!
Gézengúz följebb csúsz'.
6. Szöucgfejtés. Olyan költeményt bonthat többféleképpen is mondatokra, melyet
alkotója írásjelek nélkül rögzített. Az eredetin kívül egy lehetséges „megfejtést” is
közlünk kedvébresztőként. Mutassa be olvasatait társainak!
Hó fehér ló sörénye
fehér nagy téli álom hogy ráterül a
derengfehér szélre fehér a ló
madárnyorn fehér nagy sörénye
téli álom hóember iil a szánon

fehér nagy hold a
170 A HANGALAKJA
vállon hóember ül a Fehér a Ió.

szánon Sörénye, hogy
Kiss Anna ráteriil a szélre,
Hó
fehér. A IÓ
Fehér, nagy téli álom.
Dereng. Fehér sörénye.
madárnyom.
Hóember ül a szánon.
Fehér, nagy téli álom. Fehér, nagy. Hold a vállon.
Hóember: ül a szánon.
BE.szÉDMÚVEK
7. A légzési gyakorlatot ezúttal a következőképpen végezheti.

— Először a szokásos hangerővel skálázza végig a sorokat! Azután
nagyobbal, majd kisebbel is végigmondhatja őket.
8. Még egyszer visszatérhet a skálázáshoz. Csakhogy most a
hangszínezést kell társítania a jó légzéstechnikával. Tehát gondoljon a következőkre,
miközben beszél: kellemes meglepetések adódtak ezekből a Vizsgálatokból —
siralmasak az eredmények.
a jelentkezett fiatalok a felsőoktatási intézményekbe jelentkezett fiatalok

a felsőoktatási intézményekbe jelentkezett fiatalok műveltsége a
felsőoktatási intézményekbe jelentkezett fiatalok anyanyelvi műveltsége
a legfontosabb felsőoktatási intézményekbe jelentkezett fiatalok
anyanyelvi műveltsége a legfontosabb felsőoktatási intézményekbe
jelentkezett fiatalok anyanyelvi műveltségét vizsgáló tanulmányok a
legfontosabb felsőoktatási intézményekbe jelentkezett fiatalok
anyanyelvi műveltségét az írásbelik alapján vizsgáló tanulmányok a
anyanyelvi műveltségét az írásbeli dolgozatok alapján vizsgáló
tanulmányok a legfontosabb felsőoktatási intézményekbe jelentkezett
fiatalok anyanyelvi műveltségét az írásbeli dolgozatok eredményei
alapján vizsgáló tanulmányok a legfontosabb felsőoktatási
intézményekbe jelentkezett fiatalok anyanyelvi műveltségét az Írásbeli
dolgozatok eredményei alapján vizsgáló tanulmányok szerint a
anyanyelvi műveltségét a több ezer Írásbeli dolgozat eredményei alapján
vizsgáló tanulmányok szerint a legfontosabb felsőoktatási intézményekbe
A HANGSZÍN 171
jelentkezett fiatalok anyanyelvi műveltségét a több ezer írásbeli dolgozat

eredményei alapján vizsgáló tanulmányok tanúsága szerint
9. Milyen akusztikus váltásokkal szólaltatná meg ezt a szövevényes

mondatösszetételt? Hogyan alakítaná és emelné ki a logikai-nyelvi szinteket és
tömböket?
Hogy mi a különbség a mostoha és az igazi apa közt, azt akkor még nem tudtam,
de mert akiket én kisfiúszĺvvel szerettem, anyám, nagyanyám és a nénéim, akik
majd megettek, mert én voltam a nagy családban a legelső unoka, mind azt
mondták, hogy Nagy Józsi ilyen-olyan rossz ember, így az én szívembe, aki
pedig különben, mint a jámborfajta kiskutya, mindenkivel barátságba
keveredtem, aki nem bántott, vagy éppen szólt hozzám, lassan-lassan valami
idegenkedés fészkelődött be.
Vcrcs Péter
IO. Hogyan fogalmazná meg a fent előadottakat jobban egybetagolódó tömbökben?

Il. Az őszinte vágyakozás meg a színlelés öröme keveredik ebben a versben. A kérlelés, a
hízelgés és a sóvárgás hangszínével kell megszólaltatnia.
EGY TÖMÖrr LIBÁHOZ
Káprázol szemem? oly hatalmas nagysági liba

kecélykcdik ('lőtted, majdnem clszédiilsz
ámulatodban. Nem tudod megállni, hogy
kalaplevéve földig ne hajolj ily komoly
tekintély előtt; gyere ide kedves, ne légy oly
vnegátalkodott hozzám! Ne izgasd hiába
sóuárgó képzeletem már!
Röpiilj az ölembe; hadd öleljelek, csókoljalak meg!
Kitálott számba rcpiilj, te égi látvány, hogy elcucnen
siilhcss meg égő nyelvem hegyén.
Ily szép halál sohasem kínálkozott számodra még!
Szerelmem egyetlen tárgya roag!/ most, te fejedelmi

rangú teremtmény! Szánd meg vágyakozásom irántad c
koplalós napokban, leghatalmasabb liba! Nc keuélykcdj
már, s méltányold balga dicséretem, melynél kiilönb földi
halandónak aligjutott még!
Bcrda József
Az egyén orgánumának és a beszéd zeneiségének másik fontos sajátossága a hangmagasság

tcrjcdclme, röviden: a hangterjedelem. Ezen belül találjuk az egymással szoros kapcsolatban
álló hangfekuést és a dallamot.
Könyvünk széttagoltan tárgyalja ezt a kétarcú mondat- és szövegfonetikai eszközt, mert Így
jobban meg lehet világítani a hangfekvés és a dallam bonyolult kölcsönhatását.
A HANGMAGASSÁG, A HANGFEKVÉS
A beszédhangok magassága a illetve az általuk re4ggssžÍ1iitöYTťi" . Minél

hosszabbak a hangszalagok, minél rövidebbek annál magasa Minthogy a férfiak hangszalagjai
hosszabbak, a férfihang mélyebb szokott lenni, mint a női.
A hangszalagokat feszesebbre húzhatjuk, vagy lazábbra engedhetjük Feszességük
mértéke is meghatározza a keletkező hangok magasságát: a feszesebb hangszalagokba
ütköző levegőáram magasabb, tehát nagyobb rezgésszámú férfi- vagy női hangokat
szólaltat meg.
173
Hangterjedelmünk felöleli az 'általunk használt hangmagasságokat: a
legalsótól a legfelsőig.
A hangfekcés hangterjedelmünknek az a rendszerint több hangmagasságot magába
fo laló sá illetve me ósulnak. kfľesek vagyunk több hangfekvrsben is
megszólaltagni. Általában
E fekvések azonban nincsenek egymástól távol: a magas fekvésnek alsó, a mély fekvésnek pedig
felső foka körülbelül egybeesik a középső fekvés egyik fokával.
Felső
Középső
Alsó
Kívánatos, hogy mindenki olyan hangfekvésben beszéljen az indulatmentes

közlésben, amely leginkább me felel gszalagjai méretének és egyéni
hangterjedelmének. Ezt a fekvést nevezi mert az illető hangterjedelmének közepén
található. Ettől fölfelé és lefelé is el lehet térni: hangfekuésuáltással.
A értelmi vay érzelmi térünk el fölfelé vagy lefelé. Ezeknek a hírértélĺilk,žyguz.
Kiemelő szerepfi például a magasabb fekvés, ha mondat (fó)hangsúlyos szakaszra hívja
föl a figyelmet; ha a legfontosabb megállapítást tartalmazó mondatra vagy bekezdésre
„mutat rá".
A közbevetésszerfi résznek vagy tagmondatnak a lesüllyesztésére és elkülönítésére
viszont rendszerint a mélyebb hangfekvést vesszük igénybe.
Szükségessé tehetik a hangfgk_yéyułggyélgqztugĺsnt is. A az ör • möt a
kitiýĺĺudulaľotľolmácsolhutja. A mélyebb a bánatot, a fojtott indulatot éreztetheti.
A funkció nélküli, tehát értelmi és érzelmi indíték híján való fekvésváltásokat
Fekvést váltani, magasabb fekvésre térni lehet helyes és rossz technikával is. Aki
gégeföloréseléssel, garatszúkĺľé»gl, a
úton jar, mert gégéje hangja pedig bántóan éles lesz. Az emeli célszerűen a hang
magasságát, aki lehetőleg megtartja alaphangszínét.
A nevelőknek nem a túlzottan emelt hangú beszéddel kell észrevétetniük magukat,
és figyelmet kelteniük, hanem mondanivalójukkal és harmonikus, jó légzéstechnikájú
artikulációyal.
untonációs n hangfekü az a sávja hangterjedelmünknek, amelyben e4'-egy alkalommal Äa-
sžrd túlnyomórészt megvalósulnak. A jellegzetes intonációs hangfekvést a mindenkori helyzet,
a beszélő szándéka, sőt a műfaj is megszabja. Így például emeltebb a magyarázat va9' a
meggyőzés hangfekvése, Rendszerint följebb található a felolvasás fekvése, mint a spontán

beszédé. A bizalmas.közIéĽnéIyebbe11 szokott megszólalni.
GYAKORLATOK
A beszéd, a fölolĽasás és a magyarázat hangfekvése
l. Adja elő ezt a mondatot alsó, középső és felső hangfekvésben! Ók
is hozzáfogtak.
2. Olvasson föl a szöveghez illően! Rögzítse hangszalagra fölolvasását!
A SZERETET MŰVÉSZETE
(Részlet)
Az apai szeretet feltételes szeretet. Elve ez: „Szeretlek, mert megfelelsz a

várakozásaimnak, mert teljesíted a kötelességedet, mert olyan vagy, mint én.” A
feltételekhez kötött apai szeretetnek éppúgy, mint a feltétlen anyai szeretetnek, megvan
a pozitív és a negatív oldala. A negatív oldala az a tény, hogy az apai szeretetet ki kell
érdemelni, hogy el lehet veszíteni, ha az an ber nem azt csinálja, amit várnak tőle. Az
apai szeretet természetéhez hozzátmtozik az a tény, hogy az engedelmesség a fő erény,
és az engedetlenség a fő — büntetése pedig az apai szeretet megvonása. A pozitív
oldal ugyanilyen fontos. Mivel apám szeretete feltételes, lennem kell valamit, hogy
megszerezzem, meg kell dolgoznołn érte; a szeretete ném irányíthatatlan, mint az anyai
szeretet.
Erich Frornłn
Várady Szabolcs fordítása
3. Tájékoztasson arról amit fölolvasott! Rögzítse hangszalagra az ismertetést is! Vesse

össze a fölolvasás és a beszéd hangfekvését!
4. Föladva tárgyilagosságát, mesélje el gyermekeknek, miről szólt a szöveg! Rögzítse a
mesélő hangú ismertetést is! Vesse össze hangfekvését az előzőkével! Mit tapasztal?
5. Mondja hangszalagra a verset! Visszahallgatva milyennek találja az intonációs
hangfekvést a prózáéhoz képest?
FELTÁMADÁS
Aföld„ az immár cserepesre szikkadt, nyílt

és nyílt, mint megannyi pici sírlap. Fejét
kidugta — hícta már a nap — holt-fehéren,
kis Lázárként, a bab.
175
Aztán percenként itt -is, ott is egy újabb

parányi lap cmclkcdctt.
Régen örültem olyan jót, mint másnap az
általános bab-feltárnadásnak.
Illyés Gyula
6. Hallgasson meg hangszalagról, rádióból egy előadást vagy nyilatkozatot, s állapítsa

meg a hangfekvésből: szabadon adott elő a szereplő, vagy olvasott?
agassági váltás a kijelentő és a parancsoló mondntok elkülönítésére
A kijelentőkkel azonos alakú parancsoló mondatok általában magasabb
hangfekvésben szólalnak meg. Különböztesse meg a hangfekvéssel ezeket a
mondatpárokat! Eddzed magad a helyesírásban! Edzed magad a helyesírásban.
Játssza már a szerepét!
Játssza már a szerepét.
Csukja be az ajtót! Becsukja
az ajtót.
Tanulja a leckéjét! Tanulja a
leckéjét.
2. Említsen hasonló mondatpárokat!
Kiemelés magassági cáltással

l. Olvassa el gyakorlásképpen kétszintű hangfekvésben ezeket a mondatokat! (A
térbeli elhelyezés a hangmagasságot tükrözi.) A kiemelendő főhangsúlyos részeket kell
magasabb hangfekvésben előadnia, vagyis a mondatfonetikai eszközök közül most a
magasságot kell főfunkcióssá tennie.
Fáradsággal adják a
tudományt.
Záratlan kapu a gyermek
szája.
kívánt egészség.
Mértékletesség
Kívánt egészség a mértékletesség.
kóstolással is megárt.
Méreg
Kóstolással
is megárt a
méreg.
T egy külön hangszer. Minden

nyelv
Egy külön hangszer minden nyelv.
2. Milyen magassági váltásokkal szólaltatja meg a következő közmondásokat?
• Más kárán tanul az okos • Nehéz a kányát a csirkéről
leszoktatni.
• A kenyér jó útitárs. • Kenyér, sajt két tál étel.
• Nehéz kérdésre nehéz a válasz. • Kérdő útját nem veszti.
• Nem száll messze a hamis kereset.
Az értelmező •elzŐ hangfekcése
l. Az értelmező (hátravetett) jelzőt rendszerint mélygb-12.bungfgkLésben—szoktuk

megszólaltatni. A fekvésváltás hírértékfi, mert ha elmarad, állítmánynak értjük a kérdéses
mondatrészt.
Péter, a hátvéd = Péter Péter a hátvéd. = Péter a hátvéd, a hátvéd..

Eszti, az eszményi élettars = Eszti az eszményi élettárs..
Eszti az eszményi élettárs. = Eszti az eszményi élettárs.
Illyés Gyula, Kossuth-díjas költőnk. = Illyés Gyula
Kossuth-díjas költőnk. Illyés
Gyula Kossuth-díjas költőnk. = Illyés Gyula Kossuth-díjas költőnk.
Ha az értelmező tartalmazza a közlés fontosabb mozzanatát, lehetséges az ellenkező irányú

váltás, vagyis az értelmezőt szólaltatjuk meg magasabb hangfekvésben,
Válaszol Kovács József, a Vízügyi Kutatóintézet tudományos munkatársa = a

Vízügyi Kutatóintézet tudományos munkatársa.
Válaszol Kovács József
Olykor kettőnél több szintú a mondat hangfekvése, mert jelzőnek is akad saját
hátravetett értelmezője.
177
München egyik legrokonszenvesebb győztese, Lasse Viren, az olimpia 5000

és IO 000 méteres finn futóbajnoka nem egészen három napot Budapesten
töltött.
München egyik legrokonszenvesebb győztese három napot..
Lasse Viren
az olimpia... futóbajnoka
Nemritkán értelmezőt is találunk a közbeékelódéses, tehát amúgy is fekvésváltásos

mondatösszetételben. Ilyenkor is kettőnél több szintre lesz szükség, ha egyéb
mondatfonetikai eszközt főfunkciósként nem akarunk igénybe venni.
Ez a pajtásom, aki Olgát szerette, Ödön, padtársam volt.
Ez a pajtásom. . .
.padtársam volt.
aki Olgát szerette
Ödön
2. Hol vált magasságot az alábbi mondatok megszólaltatása közben?

Miért? Egy szép napon látogatóba érkezett a fiú bácsikája, egy hosszú
szakállas öregember.
• A mexikói rendőrség letartóztatta azt a két személyt, aki elrabolta, majd
váltságdíj ellenében szabadon bocsátotta Julio Hirschfeld Almadát, az
összes mexikói repülőtér főigazgatóját.
• Meglepódve látták, hogy a berendezés legveszélyesebb pontján, a
magasba futó 3() méteres szállítószalag tövében nincs védőkorlát vagy -
rács.
• Ezt a feladatot, a szobák bebútorozását, elhessentette magától.
• A vezetőnek, az osztály, csoport vagy üzemegység élén állónak a saját
hatáskörébe tartozó ügyekben döntenie kell.
• Mit tegyen a te hú szolgád, Péntek, Robinson pajtás?
• A 42 éves Milos Savin horgosi lakos, valamint fia, Stevan Savin és Milan
Filipovics, mindhárman a Dinamotrans nevú vállalat sofőrjei,
munkahelyérÓl kihívták, majd gépkocsijukba tuszkolták régi
ismerősüket, Jovan
Timaracot.
• Aztán a gazda, a szegény ember, mikor már elunta várni a lányait meg a
feleségét, fölment a padlásra.
• Akárhogyan álljon is a dolog, mindenesetre örvendetes, hogy sokan, bár
jóval kevesebben, mint szeretnők, szívükön viselik nyelviinknek, egész
művelődésünk alapjának sorsát.
• A kerek asztalnál, ahol naponta háromszor találkoztunk mi, a föld minden
sarkából odaveródött népek, amerikaiak, norvégek, lengyelek, ült egyjapán is.
• Akkor aztán az egyetlen idegen fajtabeli, akinek szabad megjelennie a
csapat gyűlésén, Balú, az álmos, barna medve, aki a Dzsungel
Törvényére tanítgatja a farkaskölyköket; az Öreg Balú, aki járhat-kelhet,
amerre neki tetszik, mert csak diót, gyökeret, mézet eszik, Balú,
mondom, hátsó lábára ült, és dörmögni kezdett.
Móricz Zsigmond elbeszéléséből való szemelvényt többféleképpen is meg
lehet szólaltatni.
KINN A PUSZTÁN
Egyszer egy asszony ételt vitt a mezőre. Szembe jött rá két pesti diák. Azt kérdik
tőle:
— Hova megyen, néni?
— Megyek a mezőre. Ételt viszek az aratóknak.
— Hát aztán hányan vannak, hogy ilyen nagy bögrével visz nekik? —
Tudom is én, lelkem, találjátok ki: az én uram, a gazda, a vőm, a
lányom ura, János, Jancsi, a szolga...
No, hányan voltak?
Felsorolásképpen, vagyis azonos magasságon előadva a kérdéses részletet.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. az én uram a gazda avŐm a lányom ura János Jancsi a

szolga
Az értelmező jelzőket fekvésváltásokkal olvasva.
1. 2. 3.
az én uram a vőm János
a gazda a lányom ura ancsi
a szolga
179
1. 2. 3.
az én uram a vőm, Jancsi
a gazda a lányom ura a szolga
János
4. Mutassa be ezt az egyetlen mondatból álló jellemzést! Mélyebb
hangfekvésben kell tolmácsolnia a kövér betűkkel nyomott testes értelmezői
szerkezeteket. A szöveg sodró lendületét nem gyorsítással, hanem a dallam nyitva
tartásával célszerű érzékeltetnie.
EGY VERS JELLEMZÉSE
Úgy alkotta meg ezt a költeményét, ezt a kétszakaszos kis versét, úgy építette föl,
tervezte ki, oly keményen, előrelátóan, mindenre gondolva, mintha az örökkévalóság
számára alagutat vájt volna a bazaltsziklába, s most jöhetnek-mehetnek a divatok, az
irodalmi hóbortok, évezredekig, biztosan dübörögnek át rajta az emberek
megmegújuló lázai, akár a menetrend szerint robogó gyorsvonatok: többé semmi
sem rendítheti meg szilárd pályáját, a szeszélyes ihlet és a mérnöki számítás időálló
remekmúvét.
Kosztolányi Dezső
Hogyan szólaltatjuk meg a párhuzamos szerkesztésű összetett mondfltokat?
l. Sem eső nem esik

sem felhő nem látszik.
En is engedek
te is engedsz.
Behozta az abroszt
megterĺtett.
Keveset szól, sokat mond. Úgy is tett, ahogy mondta.

Amíg szót fogadnak, addig itt maradhatnak.
Ami igaz, az igaz. Amilyen a mosdó, olyan a törülköző. Ki mint
veti ágyát, úgy alussza álmát.
Természetesen más megoldások is lehetségesek az ilyenféle szerkezetú mondatok
tolmácsolásában. Próbálkozhat tempóváltással is.
2. Emlékszik-e hasonló típusú közmondásokra?
Sz tlcnebb közbcuetések
1 Az összetett mondatokban néha csak lazán odavetett részeket találunk: őket
ren zerint gondolatjelek fogják közre. Beszédünk fekvésváltással és szünetpárral jelzi
e közbevetéseket.
• Akkor megmondta a királyfi, hogy az ó apjána hárman vannak fiak — az
a kívánsága, hogy az kapja meg a királyságot, aki meg tudja tenni három
óhajtását.
Mindenekelőtt azt figyeltük meg — mások is azt tapasztalták —, hogy
nagyon sokan túlhajszolják jármúvüket.
ô Recsk közelében 41 fokos víz tört a felszínre, amely— mint a tüzetes
vizsgálatok megállapították — különböző oldott sókat, jódot, brómot,
vasat; klórt és szénsavat is tartalmaz.
ô A kalóz ott állt a hágcsón, s kezével intett a másik hajónak — jámbor
kereskedelmi bárka volt intett neki, hogy igyekezzék távol tartani magát.
2. A közbevetést újrafogalmazással, a szervetlen részlet megkötésével lehet
megszüntetni.
• Akkor elmondta a királyfi, hárman vannak fiútestvérek, és apjának az a
kívánsága, hogy a királyságot az kapja meg, aki meg tudja tenni három
óhajtását.
Hogyan számolná föl a közbevetéseket a többi példamondatban?

3. Tolmácsolja Weöres Sándorversét! Fekvésváltással cl kell különítenie a
mondatoktól a közbevetett hangutánzó részeket. Eltérő magasságon szeretnénk
hallani az első és az utolsó szakaszban fölhangzó csing-ling-ling-et. A szöveghez
igazodva magasabban, élesebben szólhat a közeledő szán csengőjének hangja,
halkulóbban és talán mélyebben is a távolodó csengŐszÓ.
SZÁN MEGY EL AZ ABLAKOD ALATT
Éj-mélyből fölzengŐ Földobban két nagy ló

— csing-ling-ling — szánascngő. — kop-kop-kop — nyolc patkó.
Száncscngő — csing-ling-ling — Nyolc patkó — kop-kop-kop — tél
öblén halkan ring. asönd,-zsákból hangot lop.
Szétmálló hangerdÓ
— csing-ling-ling —
száncsengŐ. Száncsengő —
csing-ling-ling — tél öblén távol
ring.
181
Tagmondatok szervesebb közbeékelődése

I. Az alábbi összetételekben egy-egv tagmondatot kétfelé szakít a beleékelődő
másik. A kettészakított mondat darabjait azonos hangfekvésben célszerű
megszólaltatni, hogy a hallgató számára érzékelhető legyen összetartozásuk. A
közbeékelődő tag rendszerint mélyebb fekvésben hangzik föl, éppen azért, hogy
hallhatóan elkülönüljön, és súlytalanabbá váljék.
• Novák Antaúliután köszön , leiilt.
• A forradalom, mint a hegyekről a lerohanÓ víz, egyik napról a másikra
nekilendül.
• Az, amit ön közöl, titok marad.
• Széchenyi, alá elsőnek hagyta el a forradalom színterét, nem

önszántából állt ki.
• Ahhoz, hogy mindennap együtt éljünk ugyanazokkal az emberekkel, olyan
magatartást kell tanúsítanunk, mintha csak háromhavonként találkoznánk
velük.
• Az az alkotmány, amely nem hatol be az erkölcsökbe, csak hiú papírlap. Az a nép,
amely a nyelvet őrzi és fejleszti, úgy sarjad a földből, mint a tőből kiclöntött
gyümölcsfa gyökérhajtásai.
• A magyar nyelvet, miután önállóvá lett, igen sok idegen hatás érte.
• Azokat a szavakat, melyek a cselekvés, az esemény különféle körülményeit jelölik
meg, határozószóknak nevezzük.
• Az igekötő, mihelyt elválik igéjétől, ugyanolyan, mint a határozószó.
• Anyám, mióta nevelt lányunk férjhez ment mellőle, egyedül él.
• Betegségem első hónapjaiban, bár nem többet a megengedett napi hat
óránál, elég sokat dolgoztam.
• A kis társaság közepén, melyben találkoztunk, sajátságos beszélgetés
fejlóclött ki köztünk.
• Biztos volt benne, hogy minden, amit tudni akar, itt bujkál ebben az emberben, és
csak rajta múlik, hogy szólásra bírja.
• Útjában, ahogy közeledett a falu felé, az éjjeli derengésből fehérre
merítette a havas fákat.
• Azok, akik véleményét elhamarkodottnak találták, utóbb belátták, hogy a
vitatott dologban neki volt igaza.
• A tűz világlik, s a hold, mint egy cseperedő kislány, mosolyog.
• Itt állott meg a zsenge hajnali fény, fürgén és ezüstben gomolyogva a két fa
ágai között, melynek hátán, mint a mesebeli szegény emberek szalonnája,
vastagon üldögélt a hó.
• Olyan pillanatokban, midőn magunkkal elégedetlenek vagyunk,
semmi sem szolgál inkább vigasztalásunkra, mint a cselekvés.
• Benke pedig, mialatt így szemléli őt a kutya, nagy buzgalommal szabja
és vonja, hornyolja és formálja a zsindelyeket.
• Györke azonban, ki csak szenderegve aludt azon az éjszakán, felébredt
az Öreg csoszogására.
• Szinte belemelegszem a hirtelen szabad gyönyörbe, miközben a sarokból,
ahová egészen behúzódzkodtam, élénken bólingatok az útitárs szavaira.
2. Derítse föl a szövegben rejlő közbeékelődéseket, és fekvésváltásokkal
tegye hallhatóvá őket! Kisegítőként egyéb mondatfonetikai eszközt is igénybe
vehet (tempóváltás, szünettartás, hangszín).
183
ELMÉLKEDÉSEK
(Részlet)
Van Olyan ember, aki ha embertársával jót tett, azonnal kész a hálát számlázni.
Van olyan, aki ezt ugyan nem teszi ITłeg, de azért befelé mégiscsak adósának
tekinti a másikat, s nagyon is tudatában van jótéteményének. Más viszont
egyáltalán nem tartja számon, amit tett, hanem hasonlatos a fürtöt termő
szőlőtőhöz, mely ha egyszer meghozta gyümölcsét, semmi mást nem kíván többé.
A jótékony ember, akárcsak a Ió, ha futott, a kutya, ha vadra bukkant, a méh, ha
mézet gyűjtött, nem veri dobra tettét, hanem tovább folytatja áldásos munkáját,
mint ahogyan a szőlőtő, ha eljön az ideje, ismét meghozza a maga fürtjét.
Marcus
Aurclius
Huszti
Józseffordítása
(CIÁ közbeékelődést tĺjrafogalmazással sok esetben el lehet tiintetni.

• A forradalom, mint a hegyekről a lerohanó víz, egyik napról a másikra
nekilendül.
• Mint a hegyekről a lerohanó víz, a forradalom egyik napról a másikra
nekilendĺil.
• A forradalom egyik napról a másikra nekilendül, mint a hegyekről a
lerohanó víz.
Hogyan alakítaná át hasonlóképpen az 1. gyakorlatbeli többi példamondatot?

4. Ezekben az összetételekben több helyütt is talál közbeékelődést.
Mindegyiket ajánlatos magassági váltással elkülönítenie.
• Az eleven színezetú keleti szőnyegek, melyek a padozatot s a terem
ajtajait eltakarják, Bogdan moldvai vajda s a lengyel király adományai,
melyeket István azon országokból, hol követségben járt el, hozott
magával.
• Szíve, mint a meleg kenyér, szinte párolgott a mozduló száján, de a
betúk, ahogy sorjában fölkeltek a zöld mezőről, úgy megteltek az
elevenség erejével, hogy hallható mÓdon, mint a madarak, úgy
röppentek tova.
5. Szólaltassa meg jól követhetően a fentiekhez hasołlló alábbi mondatot is!
Utóbb átfogalmazás révén szüntesse meg a közbeékelődéseket!
• Szívóssága, amelyet én örököltem, meghazudtolta a kórjóslatot: a jó
ételen, amit összehordtam, gyorsan erósödött.
6. Legszövevényesebbek következő példáink, mert bennük az elsőként

közbeékelődő mondatot is kettészakítja a másodikként közbevetett tagmondat. Az
idézeteket tehát három magassági szinten kell tolmácsolnia. Ahol szükséges, dallammal
előre jelezze, hogy a folytatás később következik. (Macskaházy... ki célját...)
• Macskaházy, ki célját, midőn Völgyesy távozott, elérve gondolá, újra
nyugtalanná lett.
gondolá
Macskaházy .újra nyugtalanná lett.
midőn Völgyesy távozott
• Arra az Ígéretedre, hogy akárhová mégy, mindenütt jól viselkedsz,

még egyszer figyelmeztetlek.
Arra az Ígéretedre. , . még egyszer fvelmeztetlek.
hogy. . mindenütt jól viselkedsz
akárhová mégy
7. Hány fekvésben mozog hangjával, amikor ezeket a

közbeókelődéses mondatösszetételeket olvassa föl?
• Bizonyos azonban, hogy a mai magyar átlagmúveltség, amelynek
szintjét az Írással foglalkozók nagyobbik része sem múlja feliil, inkább
jellemezhető prózánk, mint költészetünk alapján.
• Azt a tervét, hogy utazását valahol, ahol éppen kedve tartja majd,
megszakítja, senki sem helyeselte.
• Ne bámuljunk, ha törpék, midőn érzik, hogy a babért, mely nagy
férfiak homlokát környékezi, nem ránthatják le, mert magasabban áll,
mint hová felnyúlhatnak, azt legalább sárral dobálják!
8. A többszintfi közbeékelődéseket is el lehet távolítani
újrafogalmazással.
• Arra az Ígéretedre, hogy akárhová mégy, mindenütt jól viselkedsz,
még egyszer figyelmeztetlek.
• Arra az ígéretedre még egyszer figyelmeztetlek, hogy mindenütt jól viselkedsz,
akárhová mégy.
Próbálkozzék a többi példa átalakításával!

185
9. Elemezze, majd olvassa föl értelmezőn, de azért
lendületesen ezt a művészi mondatot! Gondosan iigyeljen a közbeékelt
részek tolmácsolására! Törekednie kell a feszültség fokozódásának
érzékeltetésére is.
EC',YtjT1' A ZIVATARRAL
fényes hőségek után, melyektől hetekig szenvedünk lógó nyelwel, megpuhult

agvvelóvel, munkátlanságra és álmatlanságra kárhoztatva, tehetetlenül, a nap és éj
minden órájában, nyelve bosszúságunkat és dühünket, szeretem nézni a fölvonuló, sötét
zivatart, mely tombolva nyargal végig a tájon, a záport, mely áztatja a tikkadt
göröngyöket, a villámot, mely megvilágítja a víztől csorgó, még mindig poros
falombokat, s főképp szeretenł hallgatni a mennydörgés komoly, apai hangját: a
villámcsapásokat is, és sohase sokallom fiilsiketítő lármájukat vagy pusztításukat, mert
úgy érzem, hogy legméltóbban ók adnak kifejezést eddig magamba fojtott
haragomnak és kétségbeesésemnek.
Kosztolányi l)cz.ső
Az idéző mondat és az idézet

l. Az idéző mondat és az idézet más-más hangfekvést kíván. Az idéző mondat
mélyebben szólal meg, mert kevésbé fontos. (Dallamát nem zárjuk le, hogy érzékeltessük:
folytatódik a közlés.)
• Babits Mihály vélekedett: „Minclen rossz mondat törött ablak, melyen át egy rossz
gondolatra látni.”
Kosztolányi Dezső figyelmezt t: „Tévedés azt hinni, hogy a rövid mondatok
»magyarosabbak« és »természetesebbek«. Szerkesztésiik válogatja, hogy melyik
micsoda.'
• Németh László megállapítja: „A magyar nyelv hézagaival is szól, nyelvtana a
fölösleges ki nem mondására törekszik.'
• „Ne akarjunk többet mondani, mint amennyit gondoltunk!” — tanácsolja
Babits.
• „Mert ha az embernek valami mondanivalója van, vagy éppen sok mondanivalója,
az csak annyit jelent, hogy sok építőtéglája van. De még azokat a téglákat össze is
kell rakni tudni, hogy emeletes, sőt két-három emeletes házak legyenek belőlük”
állapította meg Mikszáth Kálmán.
• „...a sok jelzőt a magyar főnévnek... mind maga elé kell fogni az ölébe,
folyton előrébb s előrébb kapva, ahogy újabb és újabb jelzőket nyalábol
magához” — írja szemléletesen a műfordító Németh László.
2. Az idéző mondatot közbevetésszerfien is el lehet helyezni.
,Minden rossz mondat törött ablak — vélekedett Babits Mihály melyen át egy rossz
gondolatra látni.”
Alakítson át hasonló módon néhányat a fenti példák közül!
Párbeszédek hangmagassága
Párbeszédes szövegek tolmácsolásakor is élünk fökvésváltásokkal. Olykor az egyik sze
replő szavait magasabb, a másikét mélyebb hangfekvésben mondjuk. Ha szükséges,
ugyanannak a szereplőnek a mondandóit is más és más magasságon hangoztatjuk.
HALLÓ! HALLÓ!
Az igazgatónak sztentori hangja van. Egyik nap rá várakozik az előszobában valamelyik

ijO'fele. Hallja, amint az igazgató torkaszakadtából kiabál odabent.
— Miért üvölt? — kérdezi a titkárnőt.
— Mert Londonnal beszél.
— Miért nem hívja föl őket telefonon?
A Jó BARÁTNÓ
— Hol jártál, szívem?

— Most jövök a kozmetikustól.
És nem volt nyitva?
AZ ÖREG UTASEMBER
Egy öregember utazni akart, és elment, hogy jegyet vegyen. Kérdik tőle a
pénztárnál:
— Hova adjam a jegyet, bácsi?
A markomba — feleli az öreg.
— Hova utazik, bácsi?
— Ahol voltam a múltkor is.
Hol volt a múltkor, bácsi?
— A fiamnál.
— Hát hova adjam akkor a jegyet, bácsi?
Mondtam, hogy ide a markomba!
E szöveg tolmácsolója akkor jár el célszerűen, ha eltérő hangfekvéssel jellemzi a

pénztárost és az utast. A fura beszélgetés hatására azonban mindkét fél följebb
vagy lejjebb mozdul a hangjával: érzelmeik, indulataik késztetik rá őket.
187
FekvésĽáltás szerkezeti egységekben
1. Olykor a szerkezeti egységek szerint változik a hangfekvés. Indokoltan akkor,
hogyha hírértéke, vagvis rendeltetése van, mint Örkény István egyperces novellájának
fölolvasásakor. Az emeltebb hangon megszólaló második rész teszi nyilvánvalóvá,
hogy a hirdető ugyanolyat kér, amilyen neki van: nosztalgiája tehát annak szól, ami nem
az övé, hanem a másé.
APRÓHIRDETÉS
Joliot-Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral

fölszerelt, Sas-hegyre néző lakásomat sürgősen, ráfizetéssel is elcserélném
Joliot-Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített
konyhabútorral fölszerelt lakásra, a Sas-hegyre néző kilátással."
2. Bár a két rész szövegezése nem egyezik annyira, mint az előbbi írásban,
itt is hasonló a helyzet.
VISZONYLAGOSSÁG
— A lányom nagyszerű házasságot kötött — meséli büszkélkedve egy anya.

— A férje elkényezteti: délig föl sem kel, az ágyban kap reggelit, és a férje
elhalłnozza ékszerekkel, szőrmékkel, bókokkal. — És a fia?
Sajnos, a fiam házassága már nem sikerült ilyen jól, A felesége nem szeret
dolgozni, délig az ágyban lustálkodik, az ágyban reggelizik, és ráadásul ékszereket,
szőrméket meg bókokat követel.
3. Tóth Árpád versét is fekvésváltással ajánlatos előadni. Első részét
magasabb hangfekvésben tolmácsolhatja, hiszen türelmetlenségről, elszabadult
indulatokról szól; a másodikat mélyebben, mert benne csalódottság, sikertelenség
érzése kap hangot; a harmadikat is mély hangfekvésben, de talán nem annyira
lenyomva, mint az előbbit.
LÁNG
Eldobtam egy gyufát, s legott

Hclykc lobogásba fogott,
Lábhegyre állt a kis nyulánk,
Hegycs sipkájú sárga láng,
Vígat nyújtózoit,furcsa törpe,
Izgctt-mozgott, clőrc, körbe,
Lengett, táncolt, a zöldbe mart,
NI/ilĽán połnpás tűzvészt akarl,
Piros csodát, izzó lcgct,
Égő erdőt, kigyúlt egct;

Dc gőggel álltak fenn a fák,
Es mosolygott minden virág,
Nem rezzent scnkifel a cészrc,
A száraz fii se észrc,
S a lázas törpe láng lehúlt,
Elfrĺradi, és aföld,re ült,
Lobbant még egy-kettőt szegény,
S meghalt a moha szőnyegén.
Nem látta senki más, csak én.
Természetesen másféle hangoztatás is lehetséges: például inkább hangerőbeli

vagy tempóbeli váltások a szerkezeti egységekben.
4. Ennek a versnek az egységeit is lehetséges más és más hangfekvésben
előadni. Hogyha hangterjedelme nem bírná a 6 fokozatot (vers; orvos; ügyvéd;
légzés; szerencse; agy), akkor próbálkozzék egyéb formával, más mondat-,
illetve szövegfonetikai eszközökkel! (Az olvasást lentről kell kezdenie.) a
boldogsághoz elrepít! egy szép agv itt
S egy jó agy itt
egyszer tán eddig
elsegít
JÓ szerencséd
izmodba tetterőt
feszít
A jó légzés a nyert
ügyekkel felderít
Egy jó ügyvéd a
szenvedéstől mentesít
Egy jó orvos
életre kelt és
lelkesít
Egy jó vers
EMELKEDÉS
Tamkó Sirató Károly
5. Készüljön föl Szabó Lőrinc Babitsot dicsérő versének elmondására! Hol

alkalmazna magassági váltásokat? Miért? Hogyan küzdené le az egyhangúság fenyegető
veszélyét?
189
SÍRFELIRAT
A legtisztább, a leggyermekesebb, a
legnaivabb, az egyetlenegy, a minden
szaĽát mindig szenvedő, a
legkönnyebben félreérthető, a
legfájóbb, a legbecsületesebb, a
legszomonibb, az egyetlenegy, Az
colt, tudom, állom és hirdetem, nem
volt övénél nagyobb gyötrelem, nem
colt még egy Oly igaz akarat, nem,
aki oly érdektelen maradt, csak így
mondom, a legközönségesebb
szavakkal: Ő, Ő, az egyetlenegy. Én
tudom csak, én ott voltam UCIe,
mind. tévedett, aki szólt ellene, fény-
s árny-érzékcny aranymérlegen
százszor megmértem, s Így
ismételem: mindenre elszánt
lelkiismeret, a legtisztább colt. Az
egyetlenegy.
Beszédhelyzetek és hangfekcések
l. Egyazon mondat sokféle helyzetben elhangozhat. Eszerint módosul a hang

fekvése és a dallam is. Milyen helyzetben szólaltatná meg mélyebben vagy
magasabban ezt a kijelentést?
Megmondhatom
Megmondhatom
Megmondhatom
2. Mi hangozhatott el az így megszólaló mondat előtt?
Kezdődik
Kezdődik
Kezdődik
3. Mondja szomorúan, clkcsereduc, méltatlankodva, kárörömmel és
diadrłlmasan! Tessék
Nem én voltam
Szóval így állunk
4. Legyen clismcrő, dicsérő, mcgroĽ(5 és fenyegető— ugyanaz a mondat! Rendben
van
Kérem
ÖSSZETEľr FELADATOK, FOLYAMATOS GYAKORLATOK
1. Mutassa be a kisprózát, majd fejtse ki véleményét a benne foglalt magyarázatról!
UTASOK, AKIK ESZNEK
Mihelyt elindul a vonat a nap bármely órájában, közvetlen ebéd és vacsora utáll is az
utasok zöme enni kezd, beleharap a magával hozott sonkás zsömlébe, cukrot szopogat,
cigarettára gyújt. Mi lehet ennek a magyarázata? Azt hiszem, valamennyien kárpótlást
keresnek a válás fájdalmai, az utazás idegesítő kockázata ellen. Minden élőlényben van
egy csodálatos gépezet, mely másodpercről másodpercre igyekszik egyensúlyt teremteni.
Ez a gépezet működik bennük, amikor a szenvedésért — gyorsan — megjutalmazzák
magukat.
Kosztolányi Dezső
2. Ismerkedjék meg ezzel a központozás nélkiili költeménnyel, és készüljön föl

bemutatására! Elképzelhető, hogy az utolsó előtti sorig emeli hangját, onnan mélyebbre
száll, hogy hallhatóbbá tegye az érzelmi feszültséget.
FOSZTÓKÉPZÓS BALLADA
élni az életetfénytelen
élni az életet lombtalan
sikertelen vigasztalan
élni az életet hontalan
otthontalan
élni szenutclcn
álomtalan élni az életet
élettelen fcsziilő aggyal
gondolattalan
szauakkal élni
(tjaktalan színekkel
színtelen nyomokkal
nyomtalan reménytelen
Vészi Endre
3. Magassági váltásokkal is jól elkülönítheti a szereplők hangját, ha ezt a

szemelvényt tolmácsolja.
PETÓFI SÁNDORKA
Körülülik a csecsemőt, bámulják, egymásnak suttognak:

— Haragos — mondja az apa.
Szelíd — mondja az anya.
191
— A szeme fekete — mondja a bakter, ki pálinkával
élteti. — A szeme kék — mondja a kisbéres, ki a
konyhában ólálkodik.
— Gyenge — mondja a bába.
— Erős — mondja a papné.
A kisded mintha forgolódnék.
Ni — mondják egymás után , a szalmát nézi, a padkát nézi, a vizet nézi, a
bort nézi, az arcunk nézi, az éjszakát nézi, a fényt nézi. Cihelődnek a vendégek.
A szülők magukra maradnak ővele.
— Vidám mondja az apa.
— Szomorú — mondja az anya.
Két ember áll az utcán.
Szegény lesz — mondja a
bakter. — Gazdag lesz —
mondja a kisbéres.
Künn a kapu előtt a két asszony.
— Nem sokáig él, meglátja — mondja a bába.
— Sokáig él, meglátja — mondja a papné, és a tomboló égre tekint.
Kosztolányi Dezső
4. Milyen fekvésben szólaltatja meg a kézilabdázás 9. szabályát és a hozzá

fűzött magyarázatot ?
A GÓL
l. S. Gólt Ítélünk, ha a labda teljes terjedelmével túljutott az ellenfél gólvonalán, és közben
sem a dobó, sem játékostársai nem követtek el szabálytalanságot.
Ha a védőjátékos szabálytalanságot követ el, és a labda mégis a kapuba kerül, gólt
kell Ítélni.
Ha a labda a saját kapuba jut, az ellenfél javára ítélünk gólt (öngól).
Ugyancsak gólt kell ítélni, ha a kapus kijátszásnál a labdát a gólvonalon túlra emeli
(a labda felkészítésekor), vagy a gólvonal mögé ejti. (Ez azonban a kidobásnál sohasem
érvényes.)
MAGYARÁZAT
Ha a játékvezető vagy az időmérő sípolt, mielőtt a labda túljutott a gólvonalon,

nem szabad gólt ítélni. Ha a labda kapuba játszását olyan személy akadályozza
meg, aki nem vesz részt a játékban (funkcionárius, néző stb.), gólt kell ítélni —
még abban az esetben is, ha a labda nem jutott túl a gólvonalon —, amennyiben
a játékvezető meggyőződik a gól elérésének lehetőségéről.
Madarász lstuűn
Ismertesse a gólszabályokat, mégpedig úgy, hogy a mayarázatot beleépíti az

előírások szövegébe !
5. Egy kis hangképzési próba. Mondja el szabályos hangképzéssel, lágy
hangindítással a következőket! Olvasson alulról fölfelé haladva is!
A MECÄLLT IDÓ
(Részlet)
üveglapon sugár sikál

zománcon kis csillag
kúszik repedésben árnyék
bujkál falüregben tiktak
himbál csipketerítő hárfát
penget mosdókancsó
zongorázik
Weöres Sándor
6. A szokásos légzéstechnikai edzés következik. Igyekezzék minél

természetesebben, azaz középhangsávján megszólaltatni az egyre tehedelmesebb és
feszítettebb szerkezeteket! Hangot ugratnia, szótagot elnyelnie akkor sem szabad, ha
fogytán a levegője.
193
összeállított szerkezet elemekből összeállított
szerkezet egymásba csúszó elemekből összeállított szerkezet az egymásba
csúszó elemekből összeállított szerkezet járólapja az egymásba csúszó
elemekből összeállított szerkezet korláttal körülvettjárólapja az egymásba
csúszó elemekből összeállított szerkezet biztonsági korláttal köriilvett és
emelhető járólapja az egymásba csúszó elemekből összeállított szerkezet
biztonsági korláttal körülvett és nyolc méter magasra emelhető járólapja az
egymásba csúszó elemekből összeállított szerkezet biztonsági korláttal körülvett
és csörlő segítségével nyolc méter magasra emelhető járólapja az egymásba
csúszó elemekből összeállított szerkezet biztonsági korláttal körülvett és csörlő
segítségével nyolc méter magasra emelhetÓ járólapján elhelyezhető teher az
egymásba csúszó elemekből összeállított szerkezet biztonsági korláttal körülvett
és csörlő segítségével nyolc méter magasra emelhetó járólapján elhelyezhető
250 kilopondos teher az egymásba csúszó elemekből összeállított szerkezet
biztonsági korláttal köriilvett és csörlŐ segítségével nyolc méter magasra
emelhető járólapján elhelyezhető 250 kilopondos hasznos teher
Emeltebb és mélyebb hangon is végigskálázhat.ja a szerkezetsort.

7. A világjáró Jelky András kalandjairól szóló könyvben akadtunk a következő
mondatépĺtményre. Benne értelmező jelzőket és terjedelmes közbeékelődéseket kell
hallhatóvá tennie a fölolvasónak. A jó előadásban a szükségessé váló magassági
mozgások nem fékezik az előrehaladás sodrát.
— Fu Kong, a Mennyei Birodalom fenséges császárának és az Ég fiának, a Nap és a

Hold testvérének valóságos tanácsnoka és legkedveltebb szolgája, első fokozatú
mandarin, a kristálygomb tulajdonosa, a legmagasabb császári jóakarat leghosszabb
pávatollának birtokosa, az aranynap polgári és az aranysárkány katonai rendjének
nagytisztje, kit a világ ura magasztaljon föl, és tartson meg számtalan évekig, hitvány
szájam által kérdeztet téged, te porbeli csúszkálásra teremtett féreg, mi jogon és milyen
szándékkal merészkedtél, amidőn őnagyhatalmassága a utcáján keresztüllovagolni
kegyeskedett, a homlokával illendően földet érintő népek között egymagad fennen
megállni, és hátat mutatva még a fejedet is fölfelé nyújtogatni a sokaság közül.
8. Ha lehántja az értelmezők sokaságát, egyszerre áttekinthetőbb lesz a fenti
szöveg. Mi maradna tehát belőle?
9. Még fogósabb feladat ennek a hatalmas mondatfolyamnak mederbe terelése és
mederben tartása. Tervezze meg jó előre, milyen szakaszokra tagolja, hol pótolja
levegőveszteségét! Magassági váltással kiemelheti a párhuzamos szerkezeteket. Ne
fölháborodottan olvasson, hanem okosan, az értelemre apellálva!
194 A BESZÉDMŰVF,K HANGALAKJA
CSONTVÁRYRÓL
(Részlet)
Itt most a normális folyamattal ellenkező történik: a művész rég halott, a mfi már rég kész, be
van fejezve már vagy fél százada, s a mfi se keletkezése idején, se a művész halála után nen-ł
jutott el igazában se népének, se a nemzetköziségnek tudatáig, nem volt minőségéhez és
jelentőségéhez arányuló utóélete se; nem tekinthetjük ilyennek azt, hogy időnként szó esett róla,
az is inkább csak szűk körben, itt-ott és hébe-hóba; hogy valamelyik szakfolyóiratban valamilyen
adatközlő vagy méltányoló vagy kitagadni akaró cikk jelent meg róla; hogy például 1930-ban
kiállításon is nyilvánosság elé került; mert igazán látni, megérteni akkor se tudták, legfeljebb
csak igen kevesen, akiknek a szava amúgy is elveszett az általános értetlenségben,
félremagyarázásban — amiből persze még ma is van, „naiv művészet”, „mayar Rousseau"
etcetera—, de még inkább a nevetésben vagy a megbotránkozásban; mert halála után is a művész
és műve szinte mindmostanáig — egy-két újabb publikációt nem számítva — továbbra is
jószerint az volt, ami életében: szellemeskedők témája, akiről bolondnál bolondabb históriákat
lehetett mesélni, valódiakat és koholtakat, mert hát annyi tanú vallomása szerinti bolondról
milyen história nem talál hitelre; vagy a megbotránkozás, fölháborodás témája, hogy ilyen
dilettáns vagy nyilvánvalóan Őrült műveket visznek a nyilvánosság elé, és próbálnak némelyek
valamilyen magyarázatokkal a jóhiszemű, de hozzá nem értő közönségre rászélhámoskodni —
de még mindez is, ha volt is, a nevetés is, a megbotránkozás is, csak epizodikus volt, véletlenül,
rendszertelenül került rá a sor, olykor-olykor maga a művész és műve kívül esett a szellemi élet
horizontján, úgy volt, mint ami valahogy valahol van ugyan, de inkább nincsen — így, ezért
történhetett meg, hogy a normális folyamat ellenkezőjének vagyunk most tanúi, ami nem történt
meg évtizedek alatt, most megtörtént néhány hónap alatt, és történik most már megszakítás nélkül
tovább is, mindaddig, amíg ez a folyamat be nem fejeződik.
Fülep Injos
IO. Hogyan fogalmazná meg a fentieket széttagoltabban, több mondatba tördelve ?

Nem szükséges reprodukálnia az eredetinek a kifejezéskincsét, saját szavaival is élhet.
Il. „ĺrja le" saját szavaival Csontváry valamelyik jellegzetes mfivét!
12. Melyik szöveget tanulja meg a most megismertek közül?
A DALLAM (A HANGLEJTÉS)
A magyarban a dallam alapvetően a mondatokhoz kapcsolódik. A mondat dallamát elsősorban
logikai-nyelvi, vagvis értelmi mozzanatok határozzák meg. Ebben a zenei sajátosságban is
tükröződnek a mondat belső viszonyai: a logikai-grammatikai tömbök és szintek. A
mondatdallam alakulásába gyakran belejátszanak szövegbeli összefüggések is, azaz a kérdéses
mondat előzményei és a folytatás. A mondat dallama ilyenképpen a szövegértés hűséges tükre,
a szövegértetésnek eszköze.
A mondatdallam rendszerint több szakaszdallamból tevődik össze. A szakaszdallam
a mondat fő szószerkezeteinek zenei egysége a beszédben. Egy szakaszdallam mindig
egyetlen hangfekvésben valósul meg, jól hallhatóan egybefogva a hangsúlyos résztől
195
hangsúlyos részig terjedő mondatszakaszt. E szakaszdallamok hangmenete többféle
lehet.
Leggyakrabban:
elül eső — hátul
eső — lebegő
Ha a mondat egyetlen szakaszból áll, a szakaszdallam természetesen egybeesik a

mondatéval.
elül eső — hátul eső — lebegő —
A szakaszdallamokból mindenekelőtt a mondat tömbjeire, fő szószerkezeteire

következtetünk. E tömbök egymás közti viszonyait, mondaton belüli hierarchiáját
inkább a szakaszdallamok egymáshoz viszonyított hangfekvése mutatja meg. A mondat
azonos vagy eltérő hangmenetű szakaszdallamai elhelyezkedhetnek egyetlen
hangfekvésben:
Ilyenkor a mondat fő szószerkezetei lényegében egyformán fontosak, illetve egyformán

súlytalanok.
A szakaszdallamok különböző hangfekvésekben is megszólalhatnak:
vagy
Ez esetben a magasabb fekvésűt kiemeltük; a mondat egészén belül fontosabbnak

ítéltük.
A mondat dallama — ellentétben a szakaszéval — nem mindig valósul meg
egyetlen hangfekvésben. A két- vagy többszintfi dallamformálás egyáltalán nem tartozik
a ritkaságok közé.
Hogyan jellemezhetjük a mondatdallamot? Egyfelől az őt alkotó szakaszok
dallamával, dallammenetével. Ha egy elül eső meg egy hátul eső szakaszdallam hangzik
— elül-hátul eső dallamú lesz a mondat.
A kezedet nem mostad meg?

Másfelől azzal is jellemezhetjük a mondat dallamát, h0U egymáshoz viszonyítjuk

szakaszdallamainak hangfekvését. Az elül eső szakaszdallamok ellenére lényegében lebegőnek
érezzük annak a mondatnak a dallamát, amelynek szakaszai azonos fekvésben hangzanak föl:
Szarvasok agancsai hullnak.

A fekvések felől nézve elül eső a mondat zenéje, ha a szakaszok fekvése egyre mélyebb:
Hátul esőnek találjuk azoknak a sajátos fölépítésű mondatoknak a dallamívét, melyekben a

szakaszok fekvése így változik:
= Sokak szerint az ismeretanyag számára a

könyv nyújtja a biztos otthont.
Minthogy a fekvésváltások a szövegnek mondatnál nagyobb egységeiben is szokásosak, a beszéd

dallamosságát ezeken a magasabb szinteken is hasonló módon — a fekvésváltások menetének
megrajzolásával — vizsgálhatjuk.
A dallamot az értelmi mozzanatokon kívül érzelmiek is alakítják. Kedélyesebb,
beszélgetőbb színezetű például a mondat hangzása így:
- Megyünk már a munkáéit!

Számonkérőbb, a választ szigorúbban sürge!i a kérdés, ha ilyen a dallamvonala:
= Mit csináltatok?
Beszédünkben a dallamnak, a dallam módosulásainak értelemmegkülönböztető szerepe
lehet.
• Dallameltérések különítik el egymástól a kérdő és nem kérdő mondatokat.
A magyarban a felszôlító mondatok és a kérdő névmással, kérdő
határozószóval vagy kérdőszócskával (-e) szerkesztett kérdések dallama teljesen
azonos, mégpedig elül eső, pontosabban:

A kérdőszócska nélkül szerkesztett eldöntendő kérdések dallama viszont hátul esik, mert
ezeket más nyelvi elem nem különbözteti meg a nem kérdő mondatoktól.
197
Viri• • választ.
A dallam segítségével is megkülönböztetjiik egymástól a nyitott szószerkezeteket

(szakaszokat) és a befejezett mondatokat.
egy spanyol szótár Egy spanyol szótár.
A szakasz lebegve marad a középső magassági fokon, jelezve, hogy a befejezés még
hátravan: elhagyottan hever az asztalon.
Ilyesféle előremutató dallamforma jelzi azt is, hogy csak tagmondat végére érkeztünk,
nem az összetétel befejezéséhez.
Érdeklődjétek meg, mikor indulnak! Érdeklődjétek meg!
M ásképpen marad nyitva az első tagmondat dallama, ha a folytatásban ellentét, illetőleg

kapcsolatosság rejlik.
Első látásra tetszett neki, de aztán megbánta, hogy megvette.
Első látásra tetszctt neki, és mindjárt meg is vette.
Mcgígérte, és be is váltotta Ígéretét. Megígérte,
de nem állta a szavát.
GYAKORLATOK
Kérdések dallama
I. Szólaltassa meg kérdő és nem kérdő dallammal ugyanazokat a mondatokat!
p
Mindent megértettek? Mindent megértettek.
Két napig maradnak? Két napig maradnak.
Kifizették a számlát? Kifizették a számlát.
Nem nyitott ajtót? Nem nyitott ajtót.
Megvan? Me gvan.
Sikerült? Sikerült. Megtette volna? Megtette

volna.
Jó? Jó. ó? ó.
2. Az anekdota szerint valaki megsértette ismerősét: kétségbe vonta
becsületességét. Az esetből ügy, becsületsértési pör lett. A bíró büntetésképp
elmondatta a vádlottal, hogy a sértett becsületes ember. A ravasz vádlott csak a
szöveghez ragaszkodott, a dallamot viszont megváltoztatta:
Arról nem szól az anekdota, hogyan folytatódott az ügy,
Az anekdotabeli vádlott túljárhatott volna úgy is a bíró eszén, hogy a becsületes jelzőt
idézőjelben mondja. Próbálja meg ezt a megoldást is!
„BecsüIetes” ember
3. A kérdőszócskával szerkesztett mondatokat szükségtelen a jellegzetes hátul

eső dallam formával megszólaltatni.
Kifizették-e a számlát? Kifizették a számlát?

Nem nyitott-e ajtót? Nem nyitott ajtót?
Megvan-e? Megvan?
Sikerült-e? Sikerült?
Megtette volna-e? Megtette volna?
Jó-e? Jó?
Ó-e? ó?
4. A kérdő határozószóval vagy névmással fogalmazott kérdések dallama is ereszkedő,
azaz elül eső.
Kifizették-e a számlát? Kivel fizettették ki a számlát? Hogyan fizettették

ki a számlát?
Mikor fizettették ki a számlát?
Kik fizettették ki a számlát?
5. Szólaltassa meg kétféleképpen a párbeszéd utolsó mondatát! Előbb úgy, hogy
valóban támadónak érezhessék. Utóbb úgy, hogy együttérzés áradjon belőle! Először
199
nay hangközt fogjon át a dallam, másodszor kisebbet. Másodjára elég nagy hangsúlyt
helyezhet az egészen első szótagjára.
Amikor hosszú betegségemből föllábadtam, köztem és ismerőseim között több ízben

az alábbi párbeszéd folyt Ie:
— Meggyógyultál?
— Meg.
— Egészen? — kérdezték támadóan.
Kosztolányi Dezső
6. A Zsicajgó tcrrnészet című kötetből idézzük a siketfajd beszédét. Ezt mondja.

Siketfajd Tessék?
Kosztolányi Dezső
7. Hányféleképpen adná elő ezt a miniatűrt?

Egész sor technikai nehézséget kell legőznie, ha ezt az Írást bemutatja. A két
összetett kérdő mondat lehet wermekesen kíváncsi, tehát sajátosan hullámzó dallamú;
a második kérdés még fölcsigázottabb lehet dallamában, mint az első.
Fiamat tanítom úszni.

— Ez itt a békaúszás — mondom ez pedig a matrózúszás. Néz és gondolkozik.
— Vannak olyan matrózok, akik tudják a békaúszást?
— Hogyne.
Ismét gondolkozik.
— És vannak olyan békák, akik matrózúszással úsznak?
—Vannak — feleltem kis tétovázás után , de ezek úttörők, a többiek még nem
értik őket. Csak a következő évszázadok. Ezek boldogtalan békák.
Kosztolányi Dezső
8. Ez a kérdés többféle beszédhelyzetben is elhangozhat.
Megint vettél neki egy könyvet?

Jellegzetes dallama kisebb-nagyobb mértékben módosul, ha a helyzet úgy kívánja.
• Valódi kérdésként, minden rossz szándék nélkül tudakozódunk.
• Nem értünk egyet az újabb vásárlással, tehát szemrehányás lappang a kérdésben,
mintha így folytatnánk:
— pedig nem érdemelte meg; nem szolgált rá
— pedig kevés a pénzünk pedig a

leghatározottabban megtiltottam.
9. Tömörkény Istt)án egyik elbeszéléséből idézünk. Az egyetlen szóból álló mondat
kérdés is, felkiáltás is: „Mit szólsz hozzá, öcsém? Öcsém, te ilyet még nem ittál! Öcsém, mondj
valamit!" Ezt kell belesűrítenie az előadónak a dallamba. Többféle megoldást is ajánlhatunk:
• Fokozatosan emelkedő dallam:
• Csúszó-szökő dallam:
• Csúszó-hajlítással felszökő:
Köd üli már reggelenként a határt, leveleden a fa, a madárból alig maradt más, csak a
varjú meg a veréb, mikor a gazda a megtisztult újbort üveglopóban a vendég elé viszi.
A lopóból csak úgy az ujja alól ereszt a pohárba. Míg a vendég issza, fölhúzza a
szemöldökeit, s az esztendei munka eredményét egy diadalmas szóban mondja ki'
— Öcsém
IO. Válassza a szövegek közül az előadói szempontból legrokonszenvesebbet, és
szólaltassa is meg!
TAKARÍTÓVONAT A PÁRIZSI METRÓN
A párizsi metrót üzemeltető vállalatnak általában a mindössze háromórás éjjeli üzemszünet

ideje alatt 340 km hosszú pálya és 336 állomás takarításáról kell gondoskodnia. Többféle
próbálkozás után egy három vagonból álló takarítóvonatot készítettek, amely a
következőképpen működik. A középső vagon fúvócsövén keresztül nay sebességgel Óránként
20 ezer köbméter levegő áramlik ki, amely leválasztja a port és a piszkot az aljazatról és a
falakról. A szennyezett levegőt a fúvócső két oldalán levő, együttesen Óránként százezer
köbméter levegő beszippantására alkalmas berendezés nyeli el. A másik két vagonban
megszfirik a beszívott levegőt. A szűrőberendezés fő része egy 270 m2 felületfi nejlonszűrő.
Külön szerkezet tartja távol a szfiróberendezéstől a nehezebb, terjedelmesebb tárgyakat.
201 A BESZÉDMŰVEK
IIANCAIÄKJA
A „KAKUKKHAL"
A kakukk arról nevezetes, hogy a tojásait valamely más madárnak a fészkében kelteti ki,
s a fiókáit is más madárral nevelteti föl. Egy japán kutató most hasonló viselkedést
fedezett föl az afrikai Tanganyika-tóban élő Synodontis multipunctatus fajú halon. Ez az
ikráját egy olyan — a bölcsőszájú halak (Cichlidae) családjába tartozó — halnak a
szájában nevelteti föl, amely a saját ikrŔját is a szájában kelti ki. A „kakukkhalak” addig
maradnak nevelőszülőjüknek a szájában, amíg önállóvá nem válnak.
Élct és Tudomány
VADRIASZTÓ ALUMÍNIUMPÄNTOK
Sok nyúl és Őz esik áldozatul a közúti közlekedésnek — különösen éjszaka. Védelmükre

Svájcban egy idő Óta alumíniumból készült vadriasztó pántokat szerelnek az útszéli
fákra. Az alumíniumpánt vissnveri a gépjárművek rá vetődő fényét, és ezzel elriasztja a
vadat az út közeléből. Amióta felszerelték e pántokat, az elgázolt őzek és nyulak száma
97 százalékkal csökkent.
De nem csak az állatokat védik a pántok. Svájcban 1963 Óta 15 000
esetben az útra tévedt vad okozott autóbalesetet — 80 százalékuk az éjszakai
órákban történt. A vadriasztó pántok ezeknek a katasztrófáknak a megelőzését
is szolgálják.
Parancs — kérés — könyörgés

l. Tolmácsolja parancsként, majd kérésként is a szöveg felszólító mondatait!
Ha kedve tartja, pattogva is utasíthat.
FUTÁS HANYATT FEKVÉSBEN
Hanyatt fekvésben nyújtsátok ki a karotokat a testetek mellett! Emeljétek föl mindkét

lábatokat függőleges irányba! Először járjatok lassú lábmozgással a levegőben, majd
gyorsítsatok, és végül fussatok! Ezután lassítsatok, végül pedig álljatok meg a lábatokkal
a levegőben!
Dcmctcr Rózsa nyomán
2. Az anekdota szerint egy diák táviratozott apjának: „Apám, küldj pénzt!"

— Így hangzott a segélykérés.
Az apa dühösen közölte feleségével: ilyen szemtelen, követelődző
gyereknek egy huncut vasat sem ad.
Az édesanya védelmébe vette fiát. S hogy bizonyítsa szerénységét, maga is
fölolvasta a táviratbeli mondatot kérő dallammal.
202 A BESZÉDMÓVEK
Szólaltassa meg parancsoló és kérő dallammal is a kritikus mondatot! Ha

könyörgősen is sikerül előadnia a távirat szövegét, még kevésbé értjük az apa
fölindultságát.
3. Olvassa utasítás-, majd kérésként; végül kérlelően, szinte könyörögve ezeket a

felszólító mondatokat!
Hozd ide a széket!
Tanuld már a leckét!
4. Figyelmeztető jellegű lesz a felszólítás, ha a dallam az utolsó szótagnál följebb

lép. Figyelmeztetővé válik a felszólítás akkor is, ha a dallam mindvégig emelkedik.
Olvassa tehát úgy ezeket a felszólításokat, mintha folytatásként ez következnék:
„mert különben..
Hozd ide a széket!
Tanuld már a leckéd!
Egyed azt a levest!
Hallgatsz el mindjárt?!
5. Gyanakvást fejez ki a dallam, ha az utolsó előtti szótagig emelkedik, és utána

az alaphangra esik. Olvassa úgy a mondatokat, mintha folytatásként ez következnék:
„Nincs valami belefirkálva? Nem valami tiltott olvasmány ez?”
Hozd csak ide azt a könyvet! Mutasd csak az aláírást!
6. Olvassa kijelentésként, majd igen határozott, ellenkezést nem tűrő

parancsként is a következő mondatokat!
Most azonnal elhallgatsz
Már hozod is a csomagot
Milyen dallameltéréseket figyelt meg?
7. A felszólító mondatokat olykor „kunyeráló" hangon is elő lehet adni.
— Nekem a od? Add nekeml
8. Kijelentő mondatokban is közölheti az érdekeltekkel a játékszabályokat.

Hogyan fogalmazná meg ilyen módon az alábbiakat?
KI AZ ERÓSEBB!
203
Álljatok kettesével támadó állásba szemben egymással! Mindketten a jobb lábatokkal
lépjetek előre, és támasszátok egymásnak a jobb lábfejetek belső oldalát! Jobbkéz-
fogással kíséreljétek meg kitolni vagy kirántani egymást a helyéből! Ellenkezőleg is
végezzétek a gyakorlatot!
9. Ha felszólító és kijelentő mondat váltakozik egymással, akkor is barátságosabb

a szöveg, mint így.
IIANG'AIAKJA
BOTRA MÁSZÁS
Üljetek földre vagy zsámolyra! A botot függőlegesen tartsátok magatok előtt! Úgy
mászszatok fel rá, hogy közben a talpatokat két oldalt fektessétek teljesen a botra! A
sarkatok és ujjatok egyidejűleg érje a botot! Addig másszatok fölfelé, amíg a térdetek
teljesen kinyúlik! Ugyanígy másszatok visszafelé is a botról! A gyakorlatot végezzétek
el többször egymás után!
Azonos kijelentés — különböző beszédhelyzetekben

I. Szólaltassa meg többféleképpen ezt a kijelentő mondatot!
Nyolc Óra.
• Közömbösen, felnőttnek a kérdésére válaszolva.
• Kérdésre válaszolva olyan helyiségben, ahol jól látható Óra lóg a falon.
• Kérdésre válaszolva: az érdeklődő bájos kisgyerek, akinek megszabott
időre haza kell mennie.
• Válaszoljon olyan embernek, aki percenként tudakolja, mennyi az idő.
• Férj mondja feleségének, aki még készülődik, bár már indulniuk kellene.
• Férfi mondja azon a helyen, ahol 8-kor lett volna találkája a kislánnyal.
• Számítgatva, hazaér-e akkorra, mikorra tervezte; merre menjen, hogy terve
megvalósuljon?
• Feleség intézi férjéhez „gyöngéd" figyelmeztetésként.
• Férj kajánkodik feleségével: „Kilencre te is elkészülsz".
2. Talán emlékszik még erre a jelenetre A kőszívű emberfiai című
regényből.
A ZSIBÁRUS
(Részlet)
204 A BESZÉDMÓVEK
Richárd kapitány ágyúval szemközt, az alcoven oldalfalán függ egy remek

olajfestmény nagy aranyrámában, mely egy hírhedett szépség arcképe volna, ki
magát Richárd kedvéért lefestette — mint Danae.
— Ezt a képet is pusztítsa el, Pál úr! — rendelkezék
Richárd. — Meglesz — szólt biztatólag a vén huszár.
Jókai Mór
Csak Richárd parancsát és Pál huszár válaszát kell fölolvasnia, mégpedig az Írói
utasítás szerint. A vén huszár tehát biztatólag mondja:
— Meglesz.
Hogyan hangzanék válasza, ha: értetlen csodálkozással; gúnyosan;
egykedvűen; örcendezvc; kárörömmel; ujjongva szólna?
3. Gyakran használt szavunk a latin eredetfi persze. Sokszor mondatokat

helyettesítünk vele. Hogy milyen mondat pótlására szolgál, attól is függ dallama.
Próbálkozzék az alábbiak szerint elmondani!
Persze. — Közönyösen;jócáhagyólag; unottan; türelmetlenül;
bizonykodva;fontolgatva;fenntartással; gúnyosan.
4. Emelkedő dallammal célszerű megszólaltatni az alábbi rímjáték utolsó
mondatát (szavát). Ez a megoldás figyelmeztető színezetet ad a közlésnek:
„Különben megjárod, mert ellustul; ellustulhat, ha nem így teszel."
A munkát
Követeld
meg
EIlustul.
Ellustul.
Kosztolányi Dezső
5. Olvassa elül eső dallammal ennek a két tájleírásnak kijelentő mondatait!

Milyen lesz intonációs hangfekvése?
DERÚs, TÉLI DÉLELÓrr

Künn gyönyörű téli délelőtt ragyog. Az ég kék, a fák fehérek. Egy kis hó esett,
éppen csak annyi, hogy megcukrozta a hegyek és halmok tetejét, mint a
lakodalmi tortákat. Sárga verőfény csorog mindenüvé.
Kosztolányi Dezső
205
TAVASZI MUZSIKA
A patak vidám lármájával torkát öblögeti, száját mossa. Fák öltik föl új jelmezüket.
Kócos mogyoróbokrok fésülködnek, kendőzik magukat, a víz fölé hajolva.
Amerre nézek, mindenütt ezer és ezer kis fülke. Olyan az erdő, mint egy öltöző.
Kosztolányi Dezső
6. Szólaltassa meg ezt a szövegrészletet! Törekedjék a következőkre: A dőlt

betűs összetett mondatot fogja egyetlen szólamba, tehát a vesszőnél se tartson
szünetet! A vastag betűs összetett mondatot olvassa két magasságszinten! A
ritkítással nyomott értelmező jelzőt mélyebb hangfekvésben kell tolmácsolnia.
Az egész leírás a természetet ismerő és szerető ember csöndes örömével
(intonációs hangszínével) szólalhat meg.
Nyári hajnal van, fölérzünk. A kiskertben ilyenkor virít a szagos bükköny meg a
sarkantyúvirág. A szőlő levelei szelíden remegnek. Az öreg szilfa és némely
jegenyeakácok emez aprókra letekintenek. A szekfű olyan tarka r,irág, mintha
pille volna. Piros virágát nyitja a kána, és veres rózsáját tárja elő a hibiszkusz.
És rád mosolyog kék illatával a szépségnek szelíd virága, a fo on d ár .
Tömörkény István
7. Hogyan olvasná föl ezt a történetet clbeszélésként; hogyan mesélt;c? Milyen

különbség lesz a két intonációs hangszín és hangfekvés között?
A MÚLT VISSZATÉR
Egyszer egy vén koldus jött hozzánk. Apám behívta a szobába. A szoba közepére
széket tett. Beszélgetett vele. Aztán bort adott neki és egy forintot.
— Ugyan, hogy lehet ilyen ronda embelt a szobába behívni?
Apám meglepődött arccal mentegetődzött:
— Ez a koldus honvéd volt a szabadságharcban.
Gárdonyi Géza
Akkor jár el célszerűen, ha segítségül hívja a mesedallamot is, és a kurta

egyszerű mondatokat nagyobb ívfi tömbökbe vonja. (Beszélgetett vele, aztán
bort adott neki és egy forintot.)
8. A fenti párbeszéd hevesebb indulatokról árulkodik, hogyha a kérdést és
a feleletet másképp szólaltatja meg. A kérdés dallama hullámvonalként föl-le
csapódhat, mégpedig meglehetősen magas hangfekvésben, A felelet pedig szinte
sziszeghet a fojtott dühtől, a kitörni készülő indulattól.
206 A BESZÉDMÓVEK
Foglalkozások dallama
1. Karikírozza az iskolások leckedallamát! Előbb azt kell utánoznia, aki
dallamtalanul „fújja” a leckét. Majd azt a diákot, aki fölrántja vagy nyújtja a szóvégeket,
hogy időt nyerjen a gondolkodásra.
l. A számnév olyan szó, amely élőlények és dolgok mennyiségét vagy
sorszámát nevezi meg.
2. A számnévnek két fő fajtája van: a határozott és a határozatlan számnév.
A határozott számnév pontosan, a határozatlan csak nagyjában fejezi ki a
mennyiséget: nyolc, kevés.
3. A határozott számnév lehet tő-, sor- és törtszámnév.
2. Túlozza, nagyítsa föl a tanárok magyarázatának jellegzetességeit (hangfekvés,
dallam, tempó, szakaszolás)! Egy vérbeli szájbarágó és egy érdeklődéscsigázó hangú
magyarázatot szeretnénk hallani — egy képzeletbeli fizikaórán.
AZ ENERGIA
A lendkerekes játék autót a forgásban levő lendkerék, a rugós játék autót a

felhúzott rugó hozza mozgásba. A jól meghajtott köszörűkő egy ideig még
tovább forog, sőt köszörülni is lehet vele.
A felhúzott rugó, a forgó lendkerék vagy köszörűkő munkavégzésre képes.
Ezt úgy mondjuk: a felhúzott rugónak, a forgó lendkeréknek vagy köszörűkőnek
munkavégzó képessége, energiája van.
Munkavégző képessége, azaz energiája van a fölemelt cölöpverő kosnak is,
mivel zuhanásakor munkát tud végezni: a földbe veri a cölöpöt.
A játék autó lendkerekének és a köszörűkőnek csak akkor van energiája, ha
előzőleg megforgatjuk. Ehhez viszont munkát kell végeznünk. Hasonlóképp
munkát végzünk akkor is, mikor az autó rugóját felhúzzuk. Ahhoz, hogy a
cölöpverőnek energiája legyen, szintén munkavégzés szükséges. Az energia
ezekben az esetekben az előzetesen elvégzett munka eredménye.
A testek energiáját általában a végzett munka alapján számítjuk ki.
AZ ENERGIA ÁTALAKULÄSA
A fölfelé haladó lendkerekes autónak az emelkedő alján még csak mozgási energiája van.
Feljutva, ez a mozgási energia fokozatosan átalakul helyzeti energiává. A játék autó
felhúzott rugójának helyzeti energiája van, Az autó megindulásakor ez alakul át mozgási
energiává.
A testek mozgási energiéja átalakulhat helyzeti energiává, viszont a testek helyzeti
energiája mozgási energiává,
207
Az átalakulás folyamán a helyzeti és a mozgási energia összege állandó.
Az energia nem vész el, nem is keletkezik, csak átalakul. Ez az energia
átalakulásának és megmaradásának törvénye.
3. Magyarázza e] természetes hangon, foglalkozási modorosságok nélkül az

energiáról és az energia átalakulásáról tanultakat!
4. Alkalmassági vizsga. Ha pereces lenne, milyen dallammal kínálná áruját?
Perecet tessék! — Friss perec! — Friss a ropogós perec!
5. Hasznosítsa az előbbi dallamgyakorlatot, amikor ezt az írást tolmácsolja!
Menynyiben módosítaná az előadást, ha a következőkre gondolna? Az ismerős
panaszkodott a néninek, mert adósai nem fizetnek. — Az ismerős tőle akar pénzt
kérni, és Ő elébe szeretne vágni azzal, amit elmond.
r76
PERECES NÉNI
(Részlet)
Öreg pereces néni — ölében tetejezett kosárral — egy kopott emberkének

mesél, valami ismerősének:
— Nézze, nekem is tartoznak. . . Nyolc pengőt adtam kölcsön... Már régen.
Négy esztendeje lesz annak... Tessék, friss perec... Azok is szegény emberek,
szükséget láttak, kértek... Hát mit tegvek. .. ? Hogyne, fizettek, törlesztettek,
amennyit bírtak... Még öt pengő negyvennel tartoznak. Múltkor is ideküldtek a
kisfiúval hatvan fillért... Friss perec... A jóindulat megvan bennük, de most
nekik is nehéz, mint mindenkinek.. Mindig mondogatják, hogy- megadják...
Szó se róla, elhiszem, csak a jó Isten segítene, hogy visszakaphatnám a pénzem,
mert most nekem is kellene... De hát nincs tehetségük... Belátással kell lenni...
Friss perec..
Kosztolányi Dezső
Sajátos technikai nehézség a érzékeltetése. Mit fejeznek ki ezek? Hogyan

oldaná meg ezt a technikai feladatot?
6. Kassák gyermekversének előadásakor is élni kell a helyzethez, foglalkozáshoz
kötött dallammal. Készüljön föl a költemény előadására! (Hallgatósága: általános
iskolások vagy óvodások.)
AZ ÓSZERES DALA
Itt az Ószeres, Itt az ószeres, Itt az ószeres,
aki mindent ucsz. fürge és szemes. jaj de érdekes.
Csengő pénzem Kecskebőrt és Gyerekektől
nem ad gondot, szúk cipellőt, tintafröccsöt,
mindenféle földre hullott nyafogást és
ringyet-rongyot lyukas felhőt hosszú körmöt
Ľcszek, ueszek, oeszek,
veszek, veszek, ccszek,
veszek! veszek! veszek!
Néhány tanács: nem szükséges minden alkalommal élethű foglalkozási dallamot
produkálni. A kevesebb több, mert a hangulatteremtéshez elegendő egy-két
ószeres-dallam, például a vers kezdetén és végén: „ltt az ószeres!" A „veszek,
veszek, veszek”-et sem szükséges minden alkalommal kiénekelni. Az első ceszek
mindenütt egy szakaszba tartozik az előtte álló tárggyal: ringyet-rongyot veszek;
lyukas felhőt veszek; hosszú körn-Ľijt veszek. Szükségtelen tehát külön indítani.
ÖSSZETEľr FELADATOK, FOLYAMATOS GYAKORLATOK

209
l. Bcrdn József verse előadói csemege. A változatos mondatfajtákkal gazdag
érzelmeit fejezi ki. Kiváltképpen felkiáltó mondataiból áradnak örvendező, már-már
áhítatos érzései. Tervezze meg a vers előadását!
[A] HÚSLEVES DICSÉRETE
Ragyogj szemem, csordulj ki nyálam az örömtől;

az Ízletes húslevest tálalják, Íme, eléd.
Nézd csak, mily aranysárgán csillog, mily orrcsiklandó
szaga van! S az íze! A mennyei Íz!
Abban van aztán a lélek! Ez kell neked igazán! — Érzed-
é, mondd, a uelőscsont, az illatos-ízcs zöldség s a
mégfűszeresebb gyömbér testct-lelket gyógyító erejét? —
Csak ezért érdemes élni még, hidd cl, csak Így tudsz
nemesebb dolgokra figyelni, különben kedve-ccsztett
fogatlan kutya vagy, ki mindenkit mérgesen megugat, s a
legszebb sonkafalatra se kíváncsi.
N éhány tanács: az „Érzed-é... ” kezdetű kérdést érdemes erősebben ritmizálva, fokozással
előadni. A befejező részletet — „s a legszebb sonkafalatra se kíváncsi" — is jól formált
hangokkal lehet mondania, ha megfelelóen gazdálkodik a levegővel. Az ízes zöldség
választékosan így hangzik: [ízezs zölcség], Az [ízez zölcség hangalak itt stflustalan.
2. Rajzoljon határozott dallamívet, amikor ezt a jól szerkesztett mondatot
tolmácsolja! Előbb természetesen értelmeznie és tagolnia kell, mert hiányoznak
belőle az Írásjelek.
Ha más kezek emelik is magasra a zászlót és más szemek

vigyáznak a zászló becsületére a zászló ugyanaz maradt s a
kezek ugyanazoknak a céloknak a megvalósításán fáradoznak
a szemek ugyanazokra az eszményekre tekintenek mint akkor
amikor először vonták föl hazánkban a lobogót
A dallamív csúcsán ezek a részletek (a főmondatok ) lebegnek:

a zászló ugyanaz maradt s a kezek ugyanazoknak a céloknak a
megvalósításán fáradoznak a szemek ugyanazokra az eszményekre
tekintenek
3. A légzéstechnikai gyakorlat tanúsíthatja, mekkora nyitott
szószerkezeteket tudunk „előre gyártani”. A zs kapcsolatot vagv hosszú s-
sel, vagy sz s hanggal kell megszólaltatnia, a forró gázsugár a kiáramló
forró gázsugár a fúvókából kiáramló forró gázsugár a rakéta fúvókáiból
210 A BESZÉDMŰVEK HANGAIAKJA
kiáramló forró gázsugár a rakéta fejrészének fúvókáiból kiáramló forró

gázsugár a rakéta fejrészének sorban elhelyezett fúvókáiból kiáramló
forró gázsugár a rakéta fejrészének több sorban elhelyezett fúvókáiból
kiáramló forró gázsugár
a legújabb típusú rakéta fejrészének több sorban elhelyezett fúvókáiból
kiáramló forró gázsugár a legújabb típusú rakéta fejrészének több sorban
elhelyezett fúvókáiból kiáramló forró gázsugár tolóereje a legújabb
típusú rakéta fejrészének több sorban elhelyezett fúvókáiból kiáramló
forró gázsugár hatalmas tolóereje a legújabb típusú rakéta fejrészének
több sorban elhelyezett fúvókáiból kiáramló forró gázsugár hatalmas
tolóerejét hasznosítva a legújabb típusú rakéta fejrészének több sorban
elhelyezett fúvókáiból kiáramló forró gázsugár hatalmas tolóerejét
célszerűbben hasznosítva a legújabb típusú rakéta fejrészének több
sorban elhelyezett fúvókáiból kiáramló forró gázsugár hatalmas
tolóerejét az eddiginél célszerűbben hasznosítva a legújabb típusú rakéta
fejrészének több sorban elhelyezett fúvókáiból kiáramló forró gázsugár
hatalmas tolóerejét minden eddiginél célszerűbben hasznosítva
4. Emelje be ezt a tekintélyes méretfi utolsó panelt valamilyen mondatba: az
alany és állítmány pilléreire! Például:
Ez a fiatal mérnökökből álló tervezócsoport a legújabb típusú rakéta fejrészének
több sorban elhelyezett fúvókáiból kiáramló forró gázsugár hatalmas tolóerejét
minden eddiginél célszerűbben hasznosítva oldotta meg nehéz feladatát.
5. Az esszérészlet hálás előadói darab. Kitűnő előkészület is a Babits-vers
tolmácsolásához.
BABITS MIHÁLY: ESTI KÉRDÉS
(Részlet)
Nézzük csak meg először a vers külső megjelenését. Ez az ötvenhárom soros mfi
egyetlen mondat. A végén sorakozÓ kérdő mondatok is karon fogva — a babitsi
helyesírás szerint kisbetűvel — következnek egymás után, hiszen egyetlen
alapkérdésnek csupán a változatai. Ez a hosszú versrnondat önmagában is bravúr,
a fiatal Babits becsvágya szerint való, s már önmagában is elárul valamit a versről.
Azt, hogy egyetlen gondolatért született, a „miért élünk?” kérdéséért, egy célja,
egy középpontja van, s ezt már a vers nyelvtani megjelenésével is ábrázolja. Ha
csak ránézünk a versre, vagy ha éppen Babits hangján hallhatjuk, ezen a különös,
kántáló, ráolvasást idéző hangon, a sorok megszakítatlan hulláma azonnal elsodor.
Elsodor? Nagyon is erőszakos szó ez; inkább csak hintáztatni kezd, a
mellékmondatok kanyarulataiba hömpölyget, a képek öblein mármár megáll
velünk, aztán továbbmegy, éppen azért ráérősen, mert hiszen feltarthatatlan.
211
Midőn az cst, e lágyan takaró,
fekete, síma bársonytakaró —
kezdődik a vers, s utána hosszú sorokon át nem is következik más, mint az este leírása, a
díszes és gyöngéd részletek halmozása, a dajka-kép, az egyenesen álló fűszálak és a
csorbítatlan lepke-zománc, s csak a vers élén álló midőn figyelmeztet arra, hogy
egy mellékmondatban járunk. Az ötvenhárom soros versmondat tagolását a költő
három ilyen apró határozószóra bízta: midőn, olyankor, ott. Ez a három, szinte
észrevétlen vezető tájékoztat el bennünket a versben, s teszi áttekinthetővé
sűrűségét.
Nemcs Nagy Agncs
6. Babits költeményét hatásosan tolmácsolni művészi teljesítmény.

Kifejezően, azaz a benne foglaltak megértését könnyítve olvasni is fogas feladat.
A légzéstechnika és az előkészület azonban sokat segít.
ESTI KÉRDÉS
Midőn az est, e lágyan takaró fekete,
síma bársonytakaró, melyet terít egy óriási
dajka, aféltettföldet lassan eltakarja s oly
Óvatossan, hogy mindenfiiszál lágy leple
alatt egyenessen áll és nem kap a virágok
szirma ráncot s a hímes lepke kényes, dupla
szárnyán nem veszti a szivárványos
zománcot és úgy pihennek c lepelnek
árnyán, e könnyii, síma, bársonyos
lepelnek, hogy nem is érzik e lepelt
tehernek: olyankor bárholjárj a
nagyvilágban, cagtJ otthon ülhetsz barna,
bús szobádban, vagy káuéházban
bámészan vigyázd, hogy gyujtják sorban a
napfényii gázt; Ľagy fáradtan, domb
oldalán, ebeddel nézzed a lombon át a lusta
holdat; vagy országúton, melyet por lepett
cl, álmos kocsisod bóbiskolva hajthat; vagy
a hajónak ingó padlatán szédiilj, vagy a
Ľonatnak pamlagtín; vagy idegen cárost
bolyguán keresztül állj meg a sarkokon
csodálni restül (1 távol utcák hosszú
fonalát, az utcalángok kettős uonalát;
l)agy épp a vízi városban, a Riuán, hol
lángot apróz matt opáltiikör, merengj
a messze multba visszaríuán, melynek
emléke édesen gyötör, elmúlt
korodba, mely miként a búUös
lámpának képe van is már, dc nincs is,
melynek emléke sohse lehet hűvös,
melynek emléke teher is, dc kincs is:
ott emlékektől terhes fejedet a
márványföldnek elcsiiggesztheted:
csupa szépség közt és
gyönyörbenjáłuín mégis csak arra
fogsz gondolni gyácán: ez a sok
szépség mind mire való? mégis csak
arra fogsz gondolni árván: minek a
selymes Víz, a tarka márvány? minek
az cst, e szárnyas takaró? miért a
dombok és miért a lombok s a tenger,
rrwlybe nem vet magvető? minek az
árok, minek az apályok s afelhők, e
bús Danaida-lányok s a nap, ez égő
szizifuszi kő? miért az emlékek,
miért a multak? miért a lámpák és
miért a holdak? miért a cégét nem
lelő idő?
vagy vedd példának a piciny
fiiszálat: miért nő a fii, hogyha
majd leszárad? miért szárad le,
hogyha újra nő?
Babits Mihály
7. Változatos magánhangzókkal szól ez a szonett. Tiszta ejtésük, szép

megformálásuk a jó versmondás eyik záloga.
UTAK, TÁJAK
A haza szép colt, bárhol röpített

autó, conat, cagy felhők felett a
repülő; és völgy, hegyek,folyó,
emlékeimben szép és álmodó.
Baranya barna, és sárga Somogy;

és tenger-zöld, ha Vasra gondolok,
lila-szín a tiszai alkonyat, és füst-
lobogót hord a gyorsvonat.
Oly enyhe-kék a tolnai határ,

mintha egy latin verset
213
mondrmál; csupa színjáték ősszel
a mező,
ha Zala-táján esik -az eső, de

Pest-közelben piros láng
remeg, érzed; az ország szíve
az neked,
Bárdosi Németh János
8. Szövegfejtés. Többféleképpen is kijelölheti a mondathatárokat, mivel a

költő írásjelek nélkül rögzítette mfivét. Mutatóba közlünk egy lehetséges
olvasatot is.
MERT FÉLEK
hogy valaki egyszer elzárja

majd a forrást aforrásból
kicsurgó csermelyt elzárja
mint a csapot puszta
megszokásból elzárja és
lassacskán kiapadnak a
folyók kiszáradnak a
tengerek és elszáll zörögve az
ég
Kányádi Sándor
Mertfélek, hogy
valaki egyszer
elzárja majd
aforrást.
A forrásból kicsurgó csermelyt.
Elzárja. Mint a csapot, puszta
megszokásból Azárja. És
lassacskán kiapadnak a folyók,
kiszáradnak a tengerek.
És elszáll zörögve az ég.
9. Élesen és kötésesen is ritmizálhatja (ütemezheti) a rokon népek

költészetéből idézett alkotásokat. (Képes Géza fordításában. ) Figyelje meg
mindkét esetben a szakaszdallamok alakulását!
KAPU EL(5rr
Kapu előtt gyöngyvessző,
Meghajlĺtjuk, úgy hagyjuk;
Lapulevél szétterül,
Letapossuk, úgy hagyjuk'
Szemrevaló hamis lányt
Eltaszĺtjuk, úgy hagyjuk,
Barna szemű, szép bőrű lányt Szánra
rakjuk, elhozzuk.
(Marik)
csłcsó MADAR
Csicsó madár, arany madár! JÓ állatot vadonunkba,
Fclserkenni idcjc már. Farkast, más vadonba,
Csicsó, csicsó! Csicsó, csicsó!
Jó fiakat mi falunkba,
JÓ halat hozz tengerünkbe,
Rossz keszeget más tengcłbc! Rossz fiak(lt más falukba,
Csicsó, csicsó! Csicsó, csicsó!
(Lívek)
10. Küzdj e le az egyhangúságveszélyét, miközben ezt a szöveget tolmácsolja!

Evégett tervezze meg a fekvésváltásokat: határozza meg a mondatok és a szövegrészlet
tömbjeit, valamint szintjeiket!
AZ ERDÓ FÁI
(Részlet)
Vewiik most szemiigvre az erdő fontosabb fáit és cserjéit. Már téli, lombtalan
állapotukban és tavaszi rügyfakadásuk előtt a legtöbbjét könnyen felismerhetjük
törzsükről, koronájuk alakjáról, rügyükről. A tölgyfajok kérge hosszában
párhuzamos, sötétbarnás, keskeny és lapos, ripacsos pántokra hasadozik. A csertölgy
ripacsos pántjai jóval vastagabbak és domborúbbak az egyéb tölgyfajokénál, a
repedésekben némi vöröses árnyalattal. Rügyeit pedig korbácsszerfi pálhák veszik körül.
A kocsányos tölgy ripacspántjai viszont eleinte világosabb színfiek és laposabbak. A
molyhos tölgyet legkönnyebben molyhosodó hajtásairól és bársonyosan sziirkén fakadó
rügyeiről ismerhetjük fel. Valamennyi tölgyünk ágai meglehetősen vaskosak és bevzedten
ágasak. A bükk kérge végig sima, világosszürke, törzse tövéig hengeres, nem bordás,
rügyei keskenyek, megnyúltak, hegyesek, ágai vékonyak, hegyesszög alatt ágaznak szét.
Jávorka Sándor
II. Szólaltassa meg kétféleképpen az esszérészletet! Ha hangzanak el az

író megállapításai, a tipikus dallamok helyénvalók. Ha viszont megkérdőjelezi,
fenntartással fogadja ezeket a téziseket, akkor különleges intonációra, dallamra,
hangszínre lesz szüksége. A hangoztatás mikéntjével kell tehát kifejeznie a szövegről
alkotott véleményét, állásfoglalását.
215
ADY ENDRE
(Részlet)
Petőfi magába öleli az egész életet, minden nagyságot és kicsiséget, minden

tragikumot és komikumot, aminthogy ez a kettő soha sincs külön-külön, hanem
együtt, örökös kölcsönhatásban. Ady attól kezdve, hogy párizsi tartózkodása alatt
megleli hangját, a
HANGEIIÓ-TERJEDELEM
politikai küldetés és a halál pózában áll, anélkül, hogy kimozdulna belőle. Petőfi a
legmélyebb értelemben humoros is. Ady humortalan, száraz és izzó. Petőfi ragyogó
megfigyelő, éles elme, a valóság érzékletes művésze, alakjai lélegzenek, tájképei
élnek, még prózája is folyékony. Ady prózája csak a hírlapi vitában melegszik föl,
különben csikorgó, kurta lélegzetfi, emberei papirosfigurák. Petőfi tanult fő, literátus,
a betű tisztelője, Shakespeare ihletes fordítója. Adynak a francia szellem a pórusáig se
hat, műveltsége újságírós, értesültsége kávéházi. Petőfi, aki sohase látta a tengert, és
Ausztrián kívül nem
járt külföldön, világvárosi jelenség. Ady, minden Párizs-rajongása ellenére, nem az.
Petőfi nyugat-európai formában fejezi ki, hogy magyar, Ady melldöngető,
magyarkodó formában fejezi ki, hogy nyugat-európai.
Kosztolányi Dezső
A HANGERÓ-TERJEDELEM
Az egyén orgánumának és a beszéd zeneiségének harmadik fontos sajátossága a hang
erő-terjedelem. Két fontos összetevője: a szoros értelemben vett hangerő és a
hangsúly. Jóllehet kettőjük kapcsolata igen szoros, könyvünk mégis külön fejezetben
tárgyalja majd őket: egyrészt a hagyományok, másrészt alkalmazásuk jelentős eltérései
miatt. Ahogy a hangfekvéssel a beszédnek mondatnál nagyobb egységeit is
kiemelhetjük vagy lesüllyeszthetjük, úgy a hangerő segítségével is képesek vagyunk
hasonló műveletek végzésére. Ezzel szemben a hangsúly csak mondatrészek
kiemelésére alkalmas, tehát alacsonyabb szinten eszköze a kiemelésnek.
A HANGERÓ
Azt az akusztikus jelenséget, hogy a beszélő 1 ondanivalójának kifejezése közben milyen
hangosan szólal meg, hangerőnek nevezzük. A hangosság elsősorban a légzés szolgáltatta
légáramtól függ. Ha nagyo a kiáramló levegő nyomása, erősebb
Hangerő-terjedelmünk magába foglalja mindazokat az erősségi (hangossági) fokokat,

melyeken képesek vagyunk beszélni: a kiabálástól, ordítástól a leghalkabb beszédig, az alig
érthető suttogásig.
Az i n t o n á c i ó s h a n g e r ő: a beszédfolyamatryyllélŕłző„bangqyő. Hogy
milyełfibószécĺhangossága, az a helýzetiál, a az érzelemtől isfügg. Például
kisebb a hangereje a bizalmas közlésnek, és fekvése is lejjebb található. A magyarázó
szándék növelheti a hangosságot, megemelheti a hangfekvést is.
A 217
I ó f L1 k cÍ é jy: a szövqg nagyohb g,yyéggĺtlényegében azonos
hangerővel mondhatjuk végig. Ezáltal érvényesül tagoló-egybefoglaló funkciója a be szédmfi
szintjén.
A hangerő(váltás) k i e m e I ő f u n k c i ó j a: szöveg fontosabb egységeit a
többihez képest fokozott meg. Ezáltal a hangerő(váltás) kiemelő-lesüllyesztő funkcióia
érvényesül a szöveg szintjén.
T ő szerepet játszhat a hangerő a beszéd elemi egységének, a mondatnak a
szintjén is; kivált akkor, ha a szöveg »feszített szerkezetű", azaz közbevetésekkel,
visszautalásokkal tarkított mondatokat tartalmaz.
Hangulatokról és érzelmekről is hírt adunk beszédünk hangosságával. A heves
indulatot rendszerint hangosabb beszéd érzékelteti, a mérsékeltet viszont halkabb
megszólalás. Olykor azonban megfordítva cselekszünk, és leghevesebb indulatainkat
halkan „kiabáljuk ki"
Az indokolatlan, tehát értelmi vagy érzelmi ok híján való hangerőváltásokat
helytelenĺtjük, mert félrevezetik — ha csak néhány pillanatra is — a hírértékű
váltásokhoz szokott hallgatókat.
Károsodhatnak az érzékeny hangszalagok, ha a hangerő fokozása rendszeresen kemény
hangindítással társul. Ilyenkor a hangszalagok igen feszesen zárnak, s megnyitásukhoz a
szokásosnál nagyobb nyomású levegőre van szükség.
GYAKORLATOK
Hangerőpróbák és intonációs helyzetek
l. Hány hangossági fokozatot tud végigiárni? Próbálja közelre, távolabbra, igen távolra
mondani, majd világgá kiáltani!
Te Maga Soha Éljen Ne Ó

2. Ha nem sikerült úgy növelnie a hangerőt, hogy a magasság ne változzék
túlzottan, kísérletezzék tovább!
3. Hangerősítésre is alkalmas az a szövegrészlet, amelyet a Nehéz hétgarasos
című kötetből választottunk ki. Szólaltassa meg a párbeszédes részeket legalább
háromféle hangerővel!
A HARAGOS HÓEMBER
Jóska újra kiáltott egy borzasztó nagyot.

— Pistaaa! — mintha a révésznek kiáltana a Tisza túlsó partjára.
— 1-Ieee! — rivallt vissza ugyanúgy Pista.
— Hallod, amit mondok?
— Hallooom!
— Valamit találtam ki.
— Miiit?
Jóska tölcsért csinált a két kezéből a szájához — úgy rikoltotta:
— Ki kell próbálni, hogy igazán hóember-e a hóember!
- Jóóó!
Móricz Zsigmond
HANGERÓ'TERJEDELEM
4. Adja elő úgy is a fenti szövegrészletet, hogy a hangerőt egészen kicsire veszi,
és a sajátos fojtott hangszínnel, valamint a visszafogott tempóval teremt hangulatot!
(A magánhangzók megnyújtásáról nem kell lemondania.)
5. Kiáltson Pistának többféleképpen! — Pista!
— Mintha keresné, de nem tudná, hol tartózkodik. Rosszra, bajra nem gondol.
— Mintha keresné, de nyugtalankodva: hátha valamilyen baj érte.
— Tudja hol van, sőt látja is: magához rendeli, hogy megbízza valamivel.
— Magához szólítja, de már ismétli a hívást, mert a fiú úgy tesz, mintha nem hallotta
volna.
— Utasítsa rendre a helytelenkedő Pistát nevének elkiáltásával! („Ejnye, te
haszontalan!”)
6. Legyen vásári kikiáltó! Hangos szóval csalogassa magához a vevőket! Melyik „nótája”
lesz leghívogatóbb? Mekkora lesz a „hatóköre”?
Fele ingyen, fele ráadásba.

Szedje, néném, bele a kosárba!
(Hajdúböszörmény)
Megjött Pestről Ócsó János;

Tele falu, tele cáros,
Nadrág, kabát, ködmön, kucsrna; Csapjon,
bátyám, a markomba!
(Kunszentmiklós )
7. Mondjon ünnepi köszöntőt! Hangosan kell szólnia, hogy értse a ház népe, és ne
állhasson ellen „gyengéd” célzásainak. Kórusban is előadhatják a szöveget.
Te kicsid asszonka, toppants kamarába,

Ott egy májashurka, tedrl a tarisznyámba!
Karikós a kalács, a karomba húzom; Horgas
a disznóláb, az övembe szúrom.
Zergetik a kócsot, pénzt akarnak adni.
A 219
Ha márjást nem adnak, cl semfogom venni.
(Scpsiszcntgyörgy)
8. Hangerőuáltás. A versszakok első vagy második sorát szólaltatja meg nagyobb

hangerővel? Milyen lesz a kérdések dallama?
GONDOLATJEL És KÉRDÓJEL
Harsogtad érkezésem — távozásomat

harsogod-e?
Kibútad szorgalmamat —
tétlenségemet kibĺrod-e?
Letörted lázadásom
csüggedésemetfcltöröd-e?
Takács Imre
Hangerő és értelem
Melyik fontos részt emelné ki hangerővel ebből a fejtegetésből?
Tekinthető-e a gyöngykagyló gyöngykiválasztása a rákos daganat egy fajtájának?

kérdezi Kertész Ferencné budapesti olvasónk.
Dr. Farkas Henrik, a Természettudományi Múzeum igazgatóhelyettese válaszol:
A felelet e kérdésre egyértelmű — nem. A gyöngy nem daganatszerű képződmény.
Anyaga teljesen megegyezik a kagyló héjának anyagával, illetve annak
„gyöngylláňval” Vannak olyan gyöngyök is, amelyek nem mások, mint a héj (a teknő)
kinövései. Ezek tehát nem teljesen gömbölyűek, hanem csak a héj belső oldalán levő
dudorok. Kereskedelmi értékük elenyészően csekély. A gyöngy tehát nem más, mint egy
rendellenes helyen képződött, gömbölyű héjdarabka. Ha már a gerincesek körében
keresnénk hasonlót, akkor inkább rendellenes helyen képződött csontkinövésnek
mondhatnánk. A gyöngyképződés a kagyló védekezése a behatoló idegen test ellen:
ennek hatására minden gyöngyházképzésre alkalmas kagylófaj termel gyöngyöt. A
legértékesebb igaz gyöngyöt azonban csak egy-két faj termeli.
Élct és Tudomány
Érzelmek és hangerő
l. Szép előadói feladat hatásosan tolmácsolni ezt a mesét. Főleg a képzelődő
vágyakozás, az álmodozó tervezgetés önfeledt örömét, búfelejtető, észtompító
bódulatát kell sejtetnie. (A hangerő, hangszín, tempó, hangmagasság váltásaival.)
A SZEGÉNY EMBER MEG A NYÚL
Egyszer egy szegény ember kiballagott a mezőre. Ahogy ott mendegél, mit lát: egy
jókora nyúl lapul a bokorban. Megörvendett neki a szegény ember, elgondolta
magában:
— Hej, ezt egyenest a jó szerencse küldte. Fogom magam, kendert vetek. Fonok
a kenderből egy jó hosszú kötelet. Abból hurkot kanyarítok. Azzal a hurokkal
megfogom ezt a nyulat, beviszem a városba, egyenest a piactérre. Eladom a nyulat
négy' ezüstért.
221
Azon a nég ezüstön veszek egy szép kismalacot. Fölnevelem akkorára, mint egy
kemence. Lesz tizenkét malaca, fölnevelełľl azokat is. A tizenkét disznónak megint
malacai lesznek, mindegyiknek tizenkettő. Akkor eladom az egész kondát, tenger pénzt
kapok érte. Veszek a pénzen egy takaros házikót, aztán mindjárt megházasodom, Szép
hajadont választok, dolgosat, hűségeset. Két fiunk születik. Az egyiknek Vászka lesz a
neve, a másiknak Ványka. Nőnek a fiaim, cseperednek, szántanak-vetnek; én meg csak
üldögélek, pipázgatok, biztatgatom őket. Odakiáltok: „Hej, te Vászka, fürgébben!
HalIod, Ványka, lassabban!”
Tovább szövögette, hogy lesz, mint lesz.
— Aztán megházasítom a két fiamat. Egy napon tartjuk mind a kettő
lakodalmát. En már öreg leszek, kényeztetnek a menyeim, kímélgetnek. Ülök a
szobában, ringatom a bölcsőt,
Gondolkozott megint egy sort rajta, milyen is lesz az élete, aztán tovább
mondta.
— Kikaporn majd a bölcsőből az unokámat, fölemelem jó magasra: Hopp! Hopp!
Hopp!
Akkorát rikkantott örömében, hogy a nyúl meghallotta; kapta magát,
eliramodott. Sose látta többet a szegény ember.
Orosz népmcsc
Rab Zsuzsa fordítása
2. Fejezze ki elsősorban hangerővel a küzdelem érzelemvilágát: elszánt

konokságát, pillanatnyi reménytelenségét és váratlan örömét. Milyen részeket
(bekezdéseket) szólaltat meg fokozott hangerővel?
MESE A TUDÁSRÓL
A csúcsokért uĺuoti küzdelem egymagában

elég betölteni egy emberi szívet. Boldognak
kell képzelnünk Sisyphost.
Camus
A szobába betévedt darázs őrjöngve kapaszkodik fölfelé az ablaktáblán. Fönt

elengedi magát, és függélyesen leesik. Aztán újra kezdi. Nem értve, miért nem
repülhet vissza a szabadba, mikor láthatólag semmi sem állja útját. Mért nincs a
szabadban, mikor körötte minden ugyanolyan, mint amikor ott volt. Előtte a fák
mindig ingó levelei, az észrevétlenül remegő szirmok, és közöttük az ég. Ezeket
ismeri.
De nem ismeri az üveg természetét. Nem tudja, mi az, hogy átlátszó.

Tapintása és látása, e két iker érzék fellázad egymás ellen. Óriiletbe kergető
ellentmondásba kerül egymással. Pillanatonként újra megsemmisíti egyik a
másikat.
Fel az üvegen, kapaszkodva. Le az üvegen, könnyedén ejtődve. És
kapaszkodva újra fel. Minden újabb nekirugaszkodással újra repülésre tárulnak
a szárnyak. S a láthatatlanba beleütközve megint összecsukódnak.
Micsoda mítosz hőse és elképzelője lehet eközben. Darazsak Sisyphosa. Az ablak
pedig nyitva áll. Két szárnya enyhén ing a széltől, akárcsak az ő szárnyai. Csak meg
kellene találnia közöttük a rést.
Egyszerre váratlanul, véletlenül meg is találja. Mint valami csodát. Beleveti
magát a határtalan kékségbe, amelyet ismer. Nem tudja, mi történt, Mint ahogy
előbb se tudta.
S nem fogja tudni akkor se, amikor valahol valami megint láthatatlanul
elébe áll, valami, ami számára olyan, mintha nem lenne, s mégis van, valami,
ami túl van a világról alkotott képzetén, valami, aminek nem ismeri a
természetét.
Somlyó György
Tanár úr kérem...
l. Adják elő szereposztással, a Bűntárgyalásból vett párbeszédeket. Az I.
szereplő Gárdonyi, a tanító. A 2. — Koszó János, aki kiborította a tintát. A 3.
szereplő — Nagy Márton, aki pofon vágta osztálytársát.
A tanítói megnyilatkozások hangszíne és hangereje a nevelő
gvermekismeretéről és -szeretetéről vall. Szólaltassák meg más felfogású,
indulatosabb tanító hangján is az Író szavait!
BÚNTÁRGYALÄS
— Spongyát! — (szólaltam meg végre hideg nyugalommal). Töröld Ie a tintát arról

a
fiúról ,
— Ez a két fiú a tanítás után itt marad. Most nincs idő arra, hogy tárgyaljuk
a cselekedetüket. Értetted Nagy Márton? Éltetted Koszó János?
— Értettem — (felelte búsan a két bűnbeesett).
— Gyertek be a szobámba!
Hát Nagy Márton: te beszélj először.
Hén aztán. . . hén. . . aztán. . . pofon vágtam. . . h.
— No, most már beszéljen Koszó János.
223
— Nem láttam, hogy izé. . . mit csinál Marci — (mondja ártatlankodva). Csak
ahogy megfordultam, meglökődött.
— Ha tudtad volna, hogy tinta van a kezében, meglökted volna-e?
- Dehogy.
— No, Nagy Márton! Bűnösnek találod-e még Jancsit?
Nem h.
— Jól tetted-e, hogy pofon vágtad?
No.
— Nem h.
— Tudod-e te azt, hogy nagy bűnt cselekedtél?
Bánod-e, hogy ezt cselekedted?
— Bánom h.
— Hát ha bánod, csókold meg ott, ahol megütötted.
— Haragszol-e még, Jancsi, Marcira?
A IIANGERÓ-TERJEDELEM
— Nem haragszok (— feleli a fiú csöndesen).

— De ennek most nincs tintája, Megfelezed-e vele a magad tintáját?
— Meg.
Hát akkor elmehettek.
Gárdonyi Géza
2. Most tolmácsolja személy érzelmileg hitelesen mindhárom szereplő

megnyilatkozásait!
3. Olvassa „katonás” és „békés” testnevelő tanárként is ezt a játékleírást!
A „katonás ” tanár nagyobb hangerővel, vezényletként adja elő a mondatokat. A
„békés” testnevelő szinte bemutatja szavaival a mozdulatokat.
REPÜLÓ MADÁR
Hason fekvésben nyújtsátok oldalt a karotokat vállig, mintha szárnyak

lennének! A csípőtök és a lábatok tapadjon szorosan a földhöz! Mellkasotokkal,
fejetekkel, karotokkal emelkedjetek föl, azután ereszkedjetek vissza; s közben a
karotokat is emelgessétek, mint a madárka a szárnyát röpülés közben! Nézzetek
előre, és a vállatokat ne húzzátok föl!
Demeter Rózsa nyo mrin
4. Romhányi József szövege módot ad a nevelői magyarázatok akusztikus

stílusának megjelenítésére, illetve parodizálására. Be lehet mutatni általa a
hangoskodó, a daloló, a saját mondókájába és hangjába bódult, a túlzottan emelt
hangon szavaló stb. tanárt.
NYÚLISKOLA
(Részlet)
Erdőszélen nagy a móka, mulatság,

iskolába gyűlnek mind a
nyulacskák. A tanító ott középen az
a nyúl, kinek füle leghosszabbnak
bizonyul. Kezdi az oktatást egyfej
káposztával, hallgatják is tátott
szájjal. — Az egymást tapasztó
táposztÓ levelek képezte káposzta
letépett levelein belül tapasztalt
betétet, mely a kopasztott káposzta
törzse, úgy hívják, hogy torzsa. Ha
most a torzsára sorjába
visszatapasztjuk a letépett
táposztÓ káposztaleuclckct, a
tapasztalt rendben, akkor
szakasztott, helyesen fejesen
szerkesztett káposztát képeztiink.
1. Olvassa föl ezt a magyar mesét, mégpedig úgy, hogy a szereplőket főként a
hangerővel jellemzi!
Adja elő szabadon is a történteket: a meséléshez illő hangerővel és -színnel.
A KOCSISOK MEG A GRÓFOK
Élt egyszer két komisz gróf. Mind a kettőre külön-külön nagyon haragudott a bérese,
mert rosszul bántak velük. N ode! Nem merték a gazdájukat visszaütni, mert bezárták
volna őket.
A két kocsisbéres egyszer összetalálkozott. Panaszkodtak egymásnak, kérdezték
egymástól: „MiIyen a te gazdád?” Az egyik azt mondja, hogy nagyon rosszul bánik vele.
Ráfelel a másik:
Az enyém is olyan! Hanem tudod, mit? Verjük meg egymás gazdáját! Ha

mindkettőnk a magáét veri meg, bezárnak bennünket! Majd ha egyszer kocsival
megyünk egymásnak szemközt; te se térj ki, én se térek ki! Majd összekapaszkodunk,
akkor csak jól verj az én gazdám nyaka közé! Én meg a te gazdád nyaka közé verek!
Így nem csuknak be bennünket!
Úgy is történt. Mikor egyszer mentek egymásnak szemközt, olyan büszkén hajtott
gyik is, másik is, hogy semelyik sem tért ki. A két gróf amúgy is haragudott egymásra.
225
Ahogy összeakaszkodtak, mindjárt az egyik kocsis a másik grófjának a nyaka közé
vágott, amaz pedig az ő gazdáját zuholta az ostorral. Azt mondta:
— Ha te ütöd az én gazdámat, én is ütöm a te gazdádat!
Így aztán jól elverték egymás gazdáját. Mikor látták, hogy most már elég lesz ezt
a verést kiheverni, kitértek egymás elől.
Elhajt az egyik egy darabon. Azt mondja a gróf a kocsisnak:
— Ugye, te jobban megverted?
— Jobban én, mert nagyobbakat sóztam a nyaka közé!
— No, ezért borravalót adok.
A másik gróf is kérdi:
— Ugye, te jobban megverted?
Jobban én, mert nagyobbakat ütöttem rá.
— No, ezért jó borravalót adok.
Az is pénzt adott a kocsisának.
Mikor a két kocsis találkozott, azt mondták egymásnak:
No, ezeket jól megtanítottuk. Ráadásul még a tandíjat is megfizették.
Illyés Gyula
2. Tolmácsolja egy szenvedélyes vitázó hangján és rezignált bölcsként is az alábbi

eszmefuttatást!
KÉRDŐJELEK
(Részlet)
Egyik bírálóm, még régen, szememre vetette, hogy prózai írásaimban sok a
kérdőjel. Elbeszélés és gondolkodás közben egyaránt úgy támaszkodom rájuk,
mint rossz lábú ember a kampósbotjára.
Szellemesnek és érzékletesnek találtam akkor ezt az észrevételt; meg is
szorongattam érte a kezét.
Ma már üres ötletnek tartom.
Főként, mióta fejemet kidugva saját bokraim közül, látom, hogy nemcsak
az én írásaimban, de másokéban is egyre kevesebb a görcsbe rándító kérdés.
Közöm bös vesszők, pontok, pontosvesszők s panaszos felkiáltójelek száműzték
a kérdőjeleket.
EUúttal mintha mást is száműztek volna. Mindenekelőtt azt az
izgatottságot, feszültséget, melyet csakis életbe vágó kérdések válthatnak ki, és
tarthatnak izzó állapotban. Mert kérdezni, rákérdezni, sőt kételkedni a legritkább
esetben jelent tudatlanSágot, inkább azt, hogy a kérdező számtalan helyről várja
a válaszokat. A lenézett, a meggyanúsított kérdőjelet ezért én a
legdemokratikusabb írásjelnek tartom. Aki kérdez, számít mások részvételére,
bízik bennük, olyannyira, hogy még a segítségüket is igényli, Aki kérdez,

összefogásra buzdít, tanácskozásra; össze, akarja kötni a múltat a jövővel, a
titkot az értelemmel — épp a kiegyenesített kérdőjeleket fektetve le
hídpadlónak.
Csoóri Sándor
3. Változatos eszközökkel!
Milyen nagyobb részeket emelne ki ebből a fejtegetésből?
Melyiket hangerővel, melyiket egyéb szövegfonetikai eszközzel?
A SZERENCSEJÁTÉKOK TUDOMÁNYA
(Részlet)
A szerencsejátékok űzése önmagában nem tudomány. Amikor azonban

rendszeresen felvetődtek olyan problémák velük kapcsolatban, amelyekkel a
korabeli emberek közül csak igen kevesen tudtak megbirkózni, tehát amikor
egy-egy problémát csak különleges fejtöréssel és ötlettel sikerült megoldani,
akkor már tudományos értékfivé kezdett válni egyik-másik megoldás.
Az első jelentősebb valószínűségszámítási feladatot Leonardo da Vinci
egyik jó barátjának, Luca Paciolinak 1494-ben Velencében megjelent „Summa
de Arithmetica” címfi könyvében olvashatjuk.
Pacioli ezt a kérdést vetette föl: ha két játékos egy olyan igazságos
szerencsejátékot amelyben az nyeri meg a kitfizött díjat, akinek előbb lesz hat
győztes játszmája, vajon milyen arányban részesedjenek a játékosok a kitfizött díjból,
ha a játékot valamilyen ok miatt 4:2-es állásnál félbe kell hagyniuk.
Sokak sikertelen kísérletezése után az első helyes megoldást csak 1654-ben
adták meg — egymástól függetlenül — Pascal és Fermat francia
matematikusok. Az eredmény elég meglepőnek látszik: 13:3 arányban kell
osztozniuk a nyereségen, mivel ilyen arányban nagyobb annak a valószínűsége,
hogy ha tovább játszanának, az első játékos érné el előbb a hat
Ez az első jelentős valószínűségszámítási eredmény, bár kockajátékokra vonatkozó
egyszerűbb valószínűségeket már Cardano és Galilei is helyesen számított ki.
Székely Gábor nyomán
4. Hangerő- és ritmusgyakorlat. Adják elő kisebb csoportban ezt a regölést!

Célszerű az ismétlődő részeket azonos hangerővel megszólaltatni és élesen
ritmizálni. A változó szövegű mondatokat inkább tompított ritmussal és a
mondanivaló szerint hullámzó hangerővel ajánlatos mondani. Esetleg a
visszatérő sorokat kórus, a változó tartalmú mondatokat egyvalaki
tolmácsolhatja.
227
Porka havak esedeznek — de hó reme, róma.
Nyúlak, rókák játszadoznak — de hó reme, róma.
Bényomoztunk a faluba — de hó reme, róma.
Fóris Mózses udvarába — de hó reme, róma.
Ottan látánk rakval házat — de hó reme, róma.
Abba látánk vetve ágyat — de hó reme, róma.
Küjjel fekszik jámbor gazda — de hó reme, róma.
Belül fekszik Wenge hölgye — de hó reme, róma.
Közbül fekszik párizs gyermek — de hó reme, róma.
Serkengeti atyját s anyját: — de hó reme, róma.
— Kelj fel, atyám! Kelj fel, anyám! — de hó reme, róma.
Mert bejöttek a régiek! — de hó reme, róma.
Régi törvény: nagy lét ökör — de hó reme, róma.
Annak fele regösöké — de hó reme, róma.
Hátán hosszan sült pecsenye — de hó reme, róma.
Annak feče regösöké — de hó reme, róma.
Farka bojtjár- egy kossó sör — de hó reme, róma.
A maradjon a gazdának! — de hó reme, róma.
Kődökibe köböl komló — de hó reme, róma.
A maradjon az asszonynak — de hó reme, róma.
Kános (Uduarhcly)
5. Gazdag rezonanciával szólaltathatja meg a mondatokat, hiszen

nem tartalmaznak zöngétlen mássalhangzókat.
IIAN('.EIIÓ-'I'ERJF.DF.I.F.M
Boldogan menne veled oda. Nálad nem lenne jobb?

Ma róla zengjen a dalod! El ne áruld, meg ne mondd!
Vigyen magával, Bandi, mind ebből, mind amabból!
Vigyázz nagyon, meg ne ázz ma!
Mondom: gyönge, de nem gyáva. Ebéddel várjad vagy bő uzsonnával! Bár állandóan
variál, boldogulni nem bír.
6. Egyetlen feszített mondat alkotja a költeményt. Benne — egy közbevetésszerű

részlet miatt — kettészakad a fő mondanivalót tartalmazó szövegrész. Azonos hangerővel vagy'
hangfekvéssel megszólaltatva, fülbe tűnővé teheti összetartozásukat.
KIRÁNDULÁS
Agyunknak, melybe egész héten át nikotinként

betű, film, zene, kép butitó mérge marta be
magát, kábult agyunknak itt a szabad ég alatt az
út felén ez a szerény hasas tehén, ahogy csak áll
s azt mondja: bú, majd —jobban meggondolva:
— mú. tömény friss költemény, üdén népies
modoru azzal csupán, hogy van szegény s az
égvilágon semmit nem csinál,
csak szomorú.
Illyés Gyula
Aľ1ôNGSŰLY,AMANGSĹJLYOZÁSÁ
A hangerő inkább a mondatszint fölött, a pedig a mondat szintjén lehet a kiemelés eszköze. A
hangsúly_yagy nyomaték a hangképzésben részt vevő izmok fokozoťt_ tevékenyége, amely
akusztikailag főként a hangerő növekedésében nyilvánul meg. A nyomaiékolás (hangsúlyozás) többnyire
együtt jár bizonyos magasságfokozódással is, ezért általában rész kerül a mondat
dallamának csúcsára.
Kétféle hangsúlyt különbözĺetünk meg: a
mondatét kötetlen
vagyis a mondat•
A 229
Mondrłthangsúlyosak ezek a példák:
•Juhász József állt a szótár megalkotására szervezett munkaközösség élén. (Nem pedig Kovács Pál.)
•A munkaközösség élén állt Juhász József. (Nem az osztály élén.)
•Sokszor nem találunk mondathangsúlyt a megnyilatkozásban. Nyomatéktalrłn, vayis mondathangsúly
nélkül való ez a példánk:
•A szótár megalkotására szervezett munkaközösség élén Juhász József állt.
Látható, hogy a mondathangsúlyos és a nyomatéktalan mondatok összehasonlításakor figyelembe kell
vennünk a szórendet, a mondatoknak a szórendben is tükröződő struktúrájat.
a mondatot alkotó szószerkezetek nyomatéka; egybefogja és el is különíti őket
egymástól. A szakaszhangsľĺlýliak tehát jólentős á tagoló funkciója. A hangsúly kialakította szakaszokat a
dallam is összefogja.
•A hčgžgýlyszakasz I hangsúlyos szótól I hangsúlyos szóig terjed.
•A szótár megalkotiására szeriezeQi murikaköhösstg élén I Juhász József állt.
A nyomatéktalan mondatban lényegében egyenrangúak a szakaszhangsúlyok, azaz mindegyik szakaszt
egyforma nyomatékkal szólaltatjuk meg. Az úgy'nevezett mondathangsúly sokkal nayobb nyomatékot
jelent a többi szakaszéhoz viszonyítva, ezért tükrözheti a szakaszok szinteződését a mondaton belül.
• Juhász József állt a szótár megalkotására szervezett munkaközösség élén.
• A munkaközösség élén állt Juhász Józsefi
• Juhász József állt a szótár megalkotására szervezett munkaközösség élén.

• A munkaközösség élén állt
Juhász József.
A mondatbeli hangsúl»iszonyokat a közlés tartalma és a szórend határozza meg; ezt pedig a
szöveg, illetve a szöveg alkotójának szándékai formálják.
Van-e valamilyen összefüggés a mondat-, a szakasz- és a szóhangsúlyközött? Ilyennek tekinthetjük a
következőket. A első szótagra e'ik; a szakaszharygsýlyt szótagra mondathangsýlyt szintén a_legfontosabb
nygłuatékq,s szavának elsőszótagja hordozza. A szóhangsúly tehát gyakorlatilag a mondatban
vagv' eltfinik, vagy szakasz-, illetve mondathangsúllyá fokozódik. Ezekről a fontos összefiiggésekről
feledkeznek meg azok, akik beszéd közben minden szót hangsúlyoznak, Így voltaképpen nem
szakaszokban, nem is mondatokban, hanem szavakban beszélnek.
A szakaszolás példái már sejtették, hogy a nyomatéki hangsúly együtt jár a többi mondatfonetikai
eszközzel.
A kiemelésre szolgáló eszközök használata a alapszik. „Azon, hogy a
beszélő valamely fontosabb mondatrész kiemelésekor a hangsfiiyozásban
— nagyjából e9'enlŐ arányban — együtt levő néy elem (nyeynaték-hangerőtöbblet,
HANGERÓ-TF,RJEDELEM
hangmagasság-hanglejtés, tempó, szünet) közül az többi rovására) nagyobb mértékben

érvényesíti. Következésképpen hol a hangerőtöbblet, hol a hangmagasság, hol a tempó, hol a
szünet lesz erőteljesebb, dominál iobban. Így mértékben lehet enyhíteni, ellensúlyozni a pusztán
nyomatékkal, hangerőtöbblettel való kiemelés monotóniáját, kopogását. E négy elem ügyes, a

mondanivalónak megfelelő váltogatásával olykor akár a mondat minden szava is kiemelhető, nem
fenyeget a monotónia, az agyonhangsúlyozás veszélye sem, s nem sikkad el a mondanivaló lényege
sem. S az sem közömbös, hogy a beszéd természetessé, hajlékonnyá válik.” (A rádióbemondó
beszédc, 131.)
Mit hangsúlyozunk, miért hangsúlyozunk?
Általában a fontosat, a lé!łycgcset emeljük ki a kevésbé fontos, a lényegtelen mozzanatok közül.
Hangsúlyozzuk azt a részét a mondatnak, amely
az előzményekhez képest.
Ismerjük és használjuk az úgynevezett
párhuzamosító, párhuzamot hallató hangsúlyt is. Ezt tekinthetjük többágú hangsúlynak, többirányú
kiemelésnek is. Ilyen helyzetekre gyakran páros kötőszók, ismétlődő nyelvi elemek utalnak. Az
ellentétező hangsúly is eléggé közismert. — Indulataink, érzelmeink hatására olykor eltér
hangsúlyozáSunk a megszokottól.
GYAKORLATOK
A szavak és az állandó szókapcsolatok hangsúlya

l. A hangsúly hatására sokan megnyújtják egy-egy rövid magánhangzó időtartamát. Ez olyan hiba,
amelyet a választékos kiejtésfi nevelőnek kerülnie és javítania kívánatos. Hogyan szokta hangoztatni ezeket
a szavakat?
i birs, biztat, civódik, csibor, dicsér, dinár, diszharmónia, finom, gigászi, hirdet, hivatott
(melléknévként), hizlal, ijed, ily, iratkozik, irha, irigy, irt, irdatlan, Irtisz, irtózatos, izzik, kibic, kijjebb, kirgiz,
mily, nyiratkozik, nyirbál, nyirkos, pirongat, sikál, sima, siránkozik, sivár, szik, szint, szipolyoz, Szir-Darja,
szirt, szivárog, Tibor, Titusz, vigad, vigasztal, visszhang, zsiradék o bogáncs, komikus, Korea, korhad,
Loránd, odáz, orrol, posta, rovó, tol(ni), Tokió ö bögöly, böjt, göböly, kör, Körös (folyónév), lösz, öv, pöröly
(kalapács), rökönyödik u bura, durcás, durva, furfangos, gunyoros, gunnyaszt, gyurma, humusz, hun, kufár,
kun, kusza, nyurga, nyulászik, purista, rubel, sugdos, suvadás, szurkál, szurkol, szurtos, turista, turné, turnus,
turzás, ujj(hegy), ujjong, un, unió, urna, utál, utas, utász, utca, zug, zugoly ü csüd, diilöngél, fiirj, fürkész,
füzér, füzike, gürcöl, gyürkőzik, hüvely, süllyed, süllyeszt, sürget, sürgöny, szünnap, szüntelen, szürcsöl,
szürrealista, tünékeny, tiirtőztet , ülés, ünő, ürmös, üzér
2. Foglaljon egy-egy mondatba több ilyenféle szót! Tréfás sűrítésre is vállalkozhat. Például: Egy'
purista turista furfangos sürgönye vigasztalt meg.
A 231
3. Az összetett szavaknak is általában az első szótagját nyomatékoljuk. Helytelen, ha valaki
az utótag első szótagját (is) hangsúlyozza, bár ezt a beszédhelyzet nem indokolja.
golyóstollkészlet szabályzatmódosítás ragasztószalag
robbanÓgyutacs molekulasúly súlydobóbajnok
Még érzékletesebbé válik a helyes hangsúlyozás, ha ezeket a tagcserés összetett szavakat

tolmácsolja.
autósport — sportautÓ leveszöldség — zöldségleves babkaró — karóbab

nyereménytárgy — tárgynyeremény bankhitel — hitelbank rádióiskola —
iskolarádió bérház — házbér részletterv — tervrészlet bérmunka — munkabér
rostnövény — növényrost bőrkesztyű — kesztyűbőr silótakarmány —
takarmánysiló cukorrépa — répacukor szemüveg — üvegszem
4. Az állandó szókapcsolatokat egy nyomatékkal kell kiejteni. Hangoztatásuk emlékeztet az

összetett szavakéra.
Tárgyas szókapcsolatok Határozós kapcsolatok
búcsút vesz alább ad bukfencet hány, — vet arrább megy cselt vet
áruba bocsát csendet teremt bajba jut, — kever, sodor eleget tesz
becsben tart földet ér benne marad gátat vet bérbe ad, vesz gyanút fog
bolonddá tesz hasznot hajt célba ér, — lő, — talál, — vesz hátat fordít
célhoz ér
4. helyet foglal célra tör helyt ad csonttá fagy
hírt ad csúffá tesz kezet fog divatba hoz Őrt áll
dühbe gurul partot ér egyre megy rendet teremt
elébe megy, vág részt vesz élen jár
IIANCEIIÓ-TERJEDELEM
sort áll észbe kap számot ad, vet észhez tér
szemet huny, szúr fejen talál féken tart

szert tesz szót férjhez ad
fogad figyelembe vesz
Jelzős szókapcsolatok
alsó tagozat jó eszű

felsó tagozat jó néhány
házi ápolás jó tanács
házi feladat jó szándékú
házi légy jó tanuló
házi olvasmány jó viszony
házi veréb keze feje
jó éjszakát! lába uija
jó estét! szeme világa
jó napot!
jó
reggelt!
jó barát, — barátság
5. Olvasson névsort! Hangsúlyozza a vezetéknevet!
Helytelen, ha (indokolatlanul) az utónevet hangsúlyozza.
Abádi Ferenc Mogyorósi János
Asztalos Károly Nánási József
Banga Dezső Patóh Mária
Kis Eva Recski Andrea
Kovács Gábor Szabolcs András
Liszkay Zoltán Vozár Péter
Az utónevet csak bizonyos helyzetekben, például ellentétezésben hangsúlyozzuk: Nem Kovács
éter futott be elsőnek, hanem Kovács János.
Hangsúly és értelem
l. Ugyanazt a mondatot eltérő hangsúlyozással is előadhatjuk. Mindegyik megoldáshoz csak bizonyos
beszédhelyzet, bizonyos folytatás vagy előzmény illik. Sokáig nem kellett várnia.
• Sokáig nem kellett várnia (Hamarosan rá került a sor, elintézhette ügyes-
bajos dolgát.)
• Sokáig nem kellett várnia. (Hosszú idő eltelt úgy, hogy nem kellett várakoznia
— nem úgy, mint mostanában. )
Ezt délelőtt láthatták. Ehhez kellene az én pénzem is.

• Ezt délelőtt láthatták. • Ehhez kellene az én pénzem is.
• Ezt délelőtt láthatták. • Ehhez kcllene az én pénzem is.
(Nem valami máshoz.)
(Szükséges lenne, mert nélküle nem boldogulh
atnának.)
A 233
A gépek használata lassan terjed.
A gépek használata lassan terjed. (Bár gyors elterjedésük kívánatos,)
A gépek használata lassan terjed. (Sok az akadály, mégis ez a helyzet.)
Ezt mondja meg a követ Kossuthnak!

Ezi mondja meg a követ Kossuthnak! (Ne valami mást, kevésbé fontosat!)
Ezt mondja meg a követ Kossuthnak! (El ne hallgassa előtte bármilyen okból!)
Ezt mondja meg a követ Kossuthnak! (Nepedigvalakimĺs! Énnemvállalkozomrá.)
Ezt mondja meg a követ Kossuthnak! (Neki magának, ne valamilyen jelentéktelen
beosztású személynek a környezetéből!)
2. Az előbbi példák sokféleképpen szólalhattak meg, mert nem

ismerjük azt a beszédhelyzetet, amelyben elhangzottak (vagy
elhangzanának); s az is lehetséges hogy megfogalmazásuk nem volt
egyértelmű. Természetesen lehetséges az egészen egyértelmű mondatalkotás
ilyen helyzetekben is,
Ehhez kellene tehát az én pénzem is. • Lassan terjed a gépek használata.
Kellene ehhez az én pénzem is. • Terjed, habár lassan, a gépek használata.
Mondja meg ezt a követ Kossuthnak! Mondja meg ezt a követ Kossuthnak!
A követ monclja meg ezt Kossuthnak! • Kossuthnak 111011 ja meg ezt a követ!
3. Végén is kezdődhet a mondat. Ilyenkor természetesen átrendeződik; megváltozik

értelme, módosulnak hangsúlyviszonyai. Hogyan áll helyt ebben a kétirányú olvasásból
adódó hangsúlytologatásban?
Háttal áll, nem lát engem. Engem lát, nem áll háttal.
Nem lehet több harmincnál. Harmincnál több lehet, nem?
Állig betakaródzva feküdt ágyán. Ágyán feküdt, betakaródzva állig.
Biztattam, hogy maradjon. Maradjon: hogy' biztattam!
Lepottyan, ha nem nyúlsz érte.
Az kell neki, arra vágyik.
Megszakad majd szívük aggodalmukban.
HANCEI{Ó-TERJEDELEM
A szófajok a mondatban
l. Egyik-másik szófajta a mondatban csaknem mindig hangsúlyos. Ilyenek a kérdő
névmásokkal és határozószókkal kifejezett mondatrészek (ki? , melyik?, mikor?, miért ?, hol?,
merre? stb.); a tagadószók (nem, ne; sem, se). Néhány szófajta viszont, illetve a velük kifejezett
mondatrész általában hangsúly, tehát nyomaték nélkül marad. Mivel a szófajok kétféle típusa
néha azonos alakú, a nyomatékviszonyok megváltozása értelemmódosító lehet.
Szegény, de derék ember.

• Szegény, de derék ember! (A de kötőszó, tehát nyomatéktalanul marad.)
• Szegény; dc derék ember. (A nyomatékolt de határozószó = „mennyire” jelentéssel.)
Patyi Mátyás kiskunfélegyházi használtcikk-kereskedónél még több minden

kapható.
• Patyi Mátyás kiskunfélegyházi használtcikk-kereskedőnél még több minden kapható. (Ha
nyomatéktalan a még, akkor időhatározószó. Ez esetben valahogyan így folytatódhatna a
mondat: csak éppen nincs vevője.)
• Patyi Mátyás kiskunfélegyházi használtcikk-kereskedőnél még több minden kapható. (A
hangsúlyos még fokhatározószó. Hogy helyénvaló le9'en a mondatban, ilyen előzmény
kellene: Keskeny Dezső kecskeméti kiskereskedő munkaruhát, farmernadrágot és
esőkabátot árul.)
3. Hangsúlyos vagy hangsúlytalan az ismétlődő még? Fekvés-

vagy hangerőváltásokkal szólaltatja meg a költeményt?
KÚTÁSÁS
A víz még mélyebben Uan, ez csak afekete föld teremne

benne csörgő kukorica.
A víz még mélyebben van,
ez csak a sárga agyag
formálhatnánk belőle csörgő
korsót.
A cíz még mélyebben can, ez
csak a meszes kavics — itt üti
meg a guta a barackfát.
A víz még mélyebben van, cz
csak a vörös kavics — ez
lapította agyon Zöld Ilonkát.
A 235
IIANGAI.AKJA
A víz még mélyebben van,

ez csak a rozsdás homok
— ki nefusson alólad,
vigyázz, a kút.
No, itt már közel a víz,
könnyezni kezd az ásó
— eresztem a tisztábbik
vödröt, máma iszunk.
Takács lmrc
3. Különleges mondategyüttesek szabatos megszólaltatásával tanúsíthatja,

mennyire ura saját hangjának, mennyire járatos a hangsúlyozásban.
Roppant súlya alatt a rúd majd leszakad. Roppant súlya alatt a rúd majd
majdnem) leszakad.
Tudod te is, hogy volt. Tudod te is, hogy (z miképpen) volt!
Nem sejtitek, hogy hol kezdik el? Nem sejtitek: hogy, hol kezdik el?
Azt kívánja, hogy fagyjál szoborrá. Azt kívánja — hogy! —, fagyjál
szoborrá. Képtelen vagyok fölidézni, bárhogy akarom. Képtelen vagyok
fölidézni, bár hogy akarom! Képtelen vagyok fölidézni, bár hogy akarom,
te is tudod. Bevárom, és méltóképpen fogadom majd. Be várom, és
méltóképpen fogadom majd!
Felejti, mi fájt hajdan? Felejti, hogy mi fájt hajdan?)
Felejti, mi fŔjt hajdan? (z Felejti azt, ami fájt hajdan?)
Ki az, ki felülmúl, ki egyenlő velem? (z Ki az, aki felülmúl, aki egyenlő
velem?) Ki az, ki felülmúl; ki egyenlő velem?
Mondatszerkezet és hangsúlyozás
I. Hogyan olvasná föl ezeket a sajátos szerkesztésfi összetett mondatokat?
Melyik tagmondatukat emelné ki? Miért?
• Aki nem tud Írni, az gondolkodni tanuljon először.
• Akik soha nem tudnak a hétköznapok fölé emelkedni, azok fölé a
hétköz napok emelkednek.
• Aki nem tud kételkedni, annak hite fabatkát sem ér.
• Amely napon nem olvasol, vesztesz.
2. Tudna-e hasonló fölépítésfi megállapításokat idézni?
3. Hogyan tenné hangsúlyozással is hallhatóvá ezeknek a mondatösszetételeknek
párhuzamos szerkezetét?
236 A BESZÉDMÚVEK
• Sem eső nem esik, sem felhő • Akár a tojást a kőhöz,

nem látszik. akár a követ a tojáshoz.
• Hol kisüt a nap, hol beborul az • Se ez, se az, se amaz.
ég. Nyugszik a szél, csendes a • Nem láttam, nem
hab... hallottam.
IIANGERÓ-TERJEDELEM
• Hallgatnak ők is, én is hallgatok. • Ez sem enged, az se hagyja.

• Egyrészt fölösleges, másrészt ízléstelen. • Részint elhallgatták, részint
meghamisĺtották.
4. Hoyan helyezné el az ellentétező hangsúlyokat az alábbi összetett mondatokban?
A nyelv mozog, s a kéz pihen. • Nem te késtél, én jöttem korán.
• Nem a jutalomtól fosztották meg, hanem a borravalóktól.
• Nem ellenfelei győzték le, a betegség fektette két vállra.
Nem a kezébe esett, hanem a kezére.
• Nem az édes bort, hanem az édes mustot dicsérte.
• Az édes bort itták, de savanyú arccal.
Szakaszból is megárt a sok

l. A mondatokat rendszerint szakaszokra (szólamokra) bontva szólaltatjuk meg. A
szakaszhatárokat szünetek is jelezhetik. Ha túlságosan sok a szünet, illetve a szakasz,
a beszéd töredezetté és túlhangsúlyozottá válik. A kevesebb de az értelemhez jobban
igazodó szakasz megkönnyíti a hallgató dolgát: a beszélő követését. Viszont a sok
szünettel tűzdelt beszéd kényelmesebb, mert segíti a levegő pótlását. Így függhet össze
a légzéstechnika a beszédstílussal. Megbizonyosodhat a fentiekról, ha többféleképpen
előadja ezeket a mondatokat.
A földművelés térhódítása hatalmas változást eredményezett az emberek

világképében. • A földművelés térhódítása I hatalmas változást eredményezett
I az emberek világképében.
• A földművelés térhódítása I hatalmas változást eredményezett az emberek
világképében,
Egyetlen dallamĺvbe foglalva:
• A földművelés térhódítása hatalmas változást eredményezett az emberek
világképében.
A 237
A Dél-afrikai Köztársaság külügyminisztere magyar kollégája meghívására
hamarosan hazánkba látogat.
• A Dél-afrikai Köztársaság külügyminisztere I magyar kollégája meghívására I hamarosan
hazánkba látogat.
• A Dél-afrikai Köztársaság külügyminisztere I magyar kollégája meghívására hamarosan
hazánkba látogat.
A terméskövekből épített kemence fala akkor már ugyancsak izzott a beléje
tömött hasábok parazsától.
• A terméskövekből épített kemence fala I akkor már ugyancsak izzott I a beléje
• A terméskövekből épített kemence fala I akkor már ugyancsak izzott a beléje
HANGAIAKJA
A 47 000 állami alkalmazott február Óta tartó sztrájkja a legsúlyosabb és

leghosszabb válság a háború utáni Svédország szociális életében.
• A 47 000 állami alkalmazott február elseje óta tartó sztrájkja I a legsúlyosabb és
• A 47 000 állami alkalmazott február elseje Óta tartó sztrájkja I a legsúlyosabb és
2. Hogyan szakaszolná az előbbi példák tanulságaként ezeket a mondatokat?

A csónakokkal bajlódó három fiú rémülten hallotta a rájuk vonatkozó harsány
kiáltást.
A negyeddöntőben a papírformának megfelelők a csapatverseny eredményei. A
Magyar Közlöny keddi számában megielent a kormány határozata a
területfejlesztés irányelveiről.
3. Az ilyen típusú egyszerű mondatokat természetesen egyetlen szakaszként is
meg lehet szólaltatni, vagyis bármiféle közbülső szünet nélkül. Föltétele ennek a
változatnak a fejlett és biztonságos légzéstechnika. Hogy milyen előnnyel jár ez a
látszólag kényelmetlen forma? Sokkal jobban kiemelkedik így az, ami a mondatból
fontos, fontos lehet: vagy az előzmények, vagy a folytatás felől nézve. Az egyszerű
mondatok szünetnélkülisége tehát fokozottan lehetővé teszi, hogy a mondatot ne
önmagában, hanem a szöveg részeként „hangsúlyozzuk"
4. A szövegekben nemcsak egyszerű mondatokat találunk. Foglalkoznunk kell
tehát a mondatösszetételek tagolásával is, A legfontosabb tudnivaló: ezeket nem
okvetlenül tagmondataik szerint „szakaszoljuk", hiszen a vessző nem beszédtechnikai
utasítás, hanem grammatikai jelzés. Az összetett mondat fölépítése és értelme szabja
meg, hogyan tagoljuk; milyen tömbökbe vonjuk össze tagmondatait. Kísérletezhet a
238 A BESZÉDMÚVEK
következő példákon; egybevetheti a mechanikus, a vesszökhöz igazodó tagolást az

értelemtükrözŐ tömbösítéssel.
Aki könnyedén ír, rendszerint azt hiszi, hogy nagy a tehetsége.

• Aki könnyedén ír I rendszerint azt hiszi I hogy nagy a tehetsége.
Aki könnyedén ír I rendszefint azt hiszi hogy nagy a tehetsége.
A fiú otthon azt mondta, most már látja, kivel akadt dolga.
• A fiú otthon azt mondta I most már látja I kivel akadt dolga.
• A fiú otthon azt mondta I most már látja kivel akadt dolga.
Lesütött fejel állunk, és várjuk, elfogadják-e szerény ajánlatunkat.

• Lesütött fejjel állunk I és várjuk I elfogadják-e szerény ajánlatunkat.
• Lesi_itött fejjel állunk I és várjuk elfogadják-e szerény ajánlatunkat.
Lefeksziink, de nem tudjuk, felkelünk-e.

• Lefeksziink I de nem tudjuk I felkeliink-e.
• Lefekszünk I de nem tudjuk felkeliink-e.
IIANGEIIÓ-TERJEDEI,F.M
Versenyezzünk, és meglátjuk, melyikünk korcsolyázik jobban.

• Versenyezzünk I és meglátjuk I melyikünk korcsolyázik jobban.
• Versenyezzünk I és meglátjuk melyikünk korcsolyázik jobban,
Mondd meg, ki a barátod, s én megmondom, ki vagy.

• Mondd meg I ki a barátod I s én megmondom ki vagy.
• Mondd meg ki a barátod s én megmondom ki vagy.
5. Szólaltassa meg különböző tagolásban ezeket a többszörösen összetett

mondatokat is! Hasznosíthatja az előző gyakorlat tapasztalatait.
Látta, hogy nem sokra megy vele, ezért elhatározta, hogy másképp szedi
ki belőle a titkot.
Aki eladja, annak olcsó, aki veszi, annak drága.
Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk.
Ha sohase szólna, azt lehetne gondolni, hogy mindent tud.
Gondold csak el, hogyan jajveszékelne édesanyád, ha valaki érted jönne,
és el akarna tőle szakítani!
6. A hangsúlyozás és a tagolás fontos szerepet kaphat ennek az egyperces
novellának a tolmácsolásában. Olvassa föl először úgy, mintha ellenőr lenne, és
rajtakapott volna valakit, hogy nem az előírások szerint használta jegyét. Vagyis
A 239
leckéztető, kiolítató szándékkalfejére olvassa a tettesnek a szabályokat. A címet ez
esetben el kell hagyni.
M1 MINDENT KELL TUDNI
Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a
felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Atszállni csak
keresztezéseknél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek
útvonala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd
és minden útvonal csak egyszer érinthető. Kerülő utazás és útmegszakĺtás tilos!
Örkény István
Előadhatja úgy is a szöveget, hogy alkotójának képzeli magát: hosszasan töpreng, míg sikerül
ebben a formájában, ezen a fenyegető hangon megfogalmaznia. Gyönyörködve, elégedetten,
már-már csodálattal olvassa föl saját magának. A címet ezúttal tanácsos kérdéssé formálni: Mi
mindent kell tudni?
Elképzelheti, hogy előadó egy kalauztanfolyamon, és ott éppen ezt a témát

magyarázza a hallgatóságnak.
IIANC,ALAKJA
Az író nevében is megszólalhat: ekkor a cím eredeti formájában maradhat, és az egész

Írásművet el kell idegenítenie, a benne előadottakat le kell járatnia. „Egy utazáshoz,
egy jelentéktelen eseményhez valóban szükséges ez? Ugyan már!”
Végül „szövegleletként" is felolvashatná: késő utódként akadna erre az Írásműre, és egyre

növekvő ámulattal értesülne róla, mivel töltötték az időt hajdanvolt ősei.
7. Ha előkészült ennek a szövegrészletnek tolmácsolására, mondja hangszalagra, és

ellenőrizze majd saját előadását!
AZ IZOM KÉMIÁI SZERKEZETE
Ha egy izmot megdarálunk, és a darálékot vízzel kivonjuk, a fehérjék kisebbik fele

oldatba megy, a nagyobbik fele félszilárd kocsonya alakjában hátramarad. A két rész
meglehetősen élesen elválik egymástól. A kolloidkémiai analízis azt mutatja, hogy az
oldódó proteinek részecskéi gömb alakúak, a nem oldódóké rost vagy pálcika alakúak.
A gömb alak egyik következménye a mozgékonyság. Ilyen részecskék struktúrát nem
alkotnak, és a természet éppen ott alkalmazza őket, ahol nagy mozgékonyságra és alacsony
240 A BESZÉDMÚVEK
viszkozitásra van szükség, mint a szövet- és sejtnedvekben. A pálcika alakú részecskék nehezen
mozognak, és könnyen állnak össze struktúrává. Ahol a természet ilyent akar építeni, fibrózus
részecskéket használ.
Szent- Györgyi Albert nyomán
Akkor is célszerűen járt el, ha ilyen módon tagolta felolvasását.
Ha egy izmot megdarálunk, és a darálékot vízzet kivonjuk, I a fehérjék kisebbik fele

oldatba megy, I a nagyobbiňele félszilárd kocsonya alakjában hátramarad. I A két rész
meglehetősen élesen elválik egymástól. I A kolloidkémiai analízis azt mutatja, hogy az
oldódó proteinek részecskéi gömb alakúak, I a nem oldódóké rost vagy pálcika
alakúak.
A gömb alak egyik következménye a mozgékonyság. Ilyen részecskék struktúrát nem
alkotnak, I és a természet éppen ott alkalmazza őket, ahol nagy mozgékonyságra és alacsony
viszkozitásra van szükség, I mint a szövet- és sejtnedvekben. I A pálcika alakú részecskék
nehezen mozognak, I és könnyen állnak Össze struktúrává. I Ahol a természet ilyent akar
építeni, I fibrózus részecskéket használ.
8. Magyarázza el iskolásoknak az előbbi fejtegetés lényegét! Megfigyelheti, milyen
mértékben különbözik a felolvasás és a szabadabb beszéd tagolódása.
9. Megismételheti az előbbi próbákat (előkészület a szöveg tolmácsolására, felolvasás,
magyarázó jellegfi ismertetés) ezen a híres szövegen is.
GYERMEKNAPI BESZÉD
(Részlet)
Harmadéve, Párizsban részt kellett vennem egy', a művészeti nevelést tárgyaló

nemzetközi konferencián. Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek
zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal születése előtt.
Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét
adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel. Ha az anya alkoholista, ez
rányomja bélyegét a gyermekre. Ha pedig zenei alkoholista— így nevezném,
aki csak rossz, selejtes zenével él —, okvetlenül meglátszik a Uermeken.
Ezért ma még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt
kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.
Aki másként vélekedik, annyit el kell ismernie, hogy az első benyomások a
legmaradandóbbak, már amit hatéves koráig hall a gyermek, sem irtható ki
belőle később.
Késő tehát az iskolában kezdeni. Nagy tömeg zenei benyomást raktároz el
a wermek már az iskola előtt, s ha ebben túlteng a rossz, akkor zenei sorsa már
eldőlt egész életére.
Kodály Zoltán
Egy a lehetséges tolmácsolási módok közül. (Jelöljük az összetett mondatok

szakaszolási I ; a kiemelendő részleteket két fokozatba
soroljuk — a dőlt betűvel nyomott részek is fontosak, de náluk is jobban
kiemelendők a vastag betűvel nyomtatott megállapítások. A lesüllyesztendő
mondattagokat ritkítás jelzi.)
Harmadéve Párizsban részt kellett vennem egy, a művészeti nevelést
tárgyaló nemzetközi konferencián. I Arra a mikor kezdődjék a
yennek zenei nevelése azt találtam felelni: I kilenc hónappal születése előtt.
Első percben tréfára vették, I de később igazat adtak. I Az anya nemcsak
testét adja gyermekének, I lelkét is a magáéból építi fel. I Ha az anya alkoholista,
I ez rányomja bélyegét a gyermekre. I Ha pedig zenei alkoholista I —így
nevezném, aki csak rossz, selejtes zenével él —, I okljetlcniil meglátszik a
gyermeken.
Ezért ma még tovább mennék: I nem is a gyermek :l az anya születése
előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.
Aki másként vélekedik, I annyit el kell ismernie, hogy az első benyomások a
legmaradandóbbak, I már amit hatéves koráig hall a gyermek, I sem irtható ki belőle
később.
242 A BESZÉDMÚVEK
Késő tehát az iskolában kezdeni. I Nagy tömeg zenei benyomást raktároz el
a gyermek már az iskola előtt, Il s ha ebben túlteng a rossz, I akkor zenei sorsa
már eldőlt egész életére.
IO. Éles szakaszolással hallhatóvá teheti az alábbi népballadák ritmusát. Azután
értelmezőn is felolvashatja őket. Végül az értelmező megszólaltatást ötvözheti a
tompított ritmizálással.
IIANGAIÄKJA
TISZA PARTJÁN ELALUDTAM
De sok falut I de sok cárost I bejártam, De sok

rongyos istállóra I találtam. Nem találtam I
magam alá paripát, Elloptam a I komiszáros pej
lovát.
Arra kérem I komiszáros I uramtlt:
„Ne lője ki alólam a I lovamat!”
„Hej, a betyár; I kutya betyár I mindcnit:
Lovát félti, I nem a maga I életit"
Mczőucrcscgyháza (Mezőség)
A VIRÁGOT ÉN ÜLTETTEM
(Részlet)
A Uirágot én ültettem, Erdő, erdő, de magas vagy,

Könnyeimmel öntözgettcm, Édes rózsám, de messze vagy, Virág, cirág, kicsi virág, Ha
az erdőt leuághčltnám,
Nem öntözlek, elherĽadjál. Galambomat megláthatnám.
Olyan messze nem tudsz lenni,

Oda el ne tudjak menni, Ha a lábam
térdig t)áslik, Úgy es elmejck odáig.
Görbcpataka (Gyimescölgye)
ELBUJDOSOM, MEGPRÓBÁLOM
(Részlet)
Édes rózsám: vigy el UCIed, Elüinnélck, de nem lehet,

Ne hadd, elmaradjak tőled, Mert idegen földre megyek, Mert ha elmaradok
tőled, Mert az utak nagyon hosszak, Megszakad a sziĽem érted. S a cizek is
megáradtak.
Mennyi hosszú útnak pora,
En szivemnek annyi búja; Mennyi nagy árvíznek
Két szememnek annyi könnye.

Háromktit (CyirncsLölg1JC)
I I. Egy éltelmezőn hangsúlyozó, zajtalanul lélegző (kamara) kórus is előadhatja a
következő költeményt. Tervezzék meg a vers elmondásának dinamikéját!
SZÄRSZÓI NAPLÓ
1.
zúg zúg zúg

harmadnapja zúg a
szél lombot szaggatva
harsog felhőket
hajszol záporokkal vad
habokkal veri a partot
szél szél szél céget
sosem ér
2.
hull hull hull hull hull

hull csöppre csöpp az
ablakon csorog az
eresz házamon
harmadnapja
hallgatom unalom
unalom pocsolyák az
udvaron sűnĺ sár az
utakon s mint a
függöny castagon
hull hull hull hull hull
hull hull hull hull
3.
Vonat megy füstjc lomha

fekete zászló utána
percekig csupa csípős
kőszénszag Szárszó este
hat Óra hét túl a hegyek
244 A BESZÉDMÚVEK
feketék hideg a szél zord
a víz
rossz idő lesz holnap is

Rónay György
IIANCALAKJA
12. Az itt közölt vers előadása nehéz feladat elé állítja. Az írásjelek hiánya előbb
szövegértelmezést, tagolást követel. Ám ez megkönnyíti a hangsúlyok tisztázását is.
MESE EGY SZÓRÓL
csecsemőkorodban megtanultad a
többi anyanyelc-édes szóval egyiitt
anyád ajkáról lested el édesen mint
a többit mama, papa, baba, papi,
pipi, popi és úr Ír és ég kék és Lola
áll éppúgy használod mint a többit
amit értelmed befogad aminek
értelme can ragok csápjaival képzők
ékeivel mondataidba illeszted ahogy
a többit elolcasod hírét a
hírlapokban és betcszed hírét a
hírlapokba főnév olyan akár a többi,
épp csak egy hehezetes hangzóval
hosszabb mint az élet kimondod
naponta akárhányszor mint a többit
hangsúlyod se Ľáltozik
csecsemőkorodban megtanultad
azóta élsz cele cele élsz te élteted
tudatod mikroszkopikus élősdije
kimondod akárhányszor naponta
csecsemőkorodban megtanultad
anyád ajkáról lested el s aztán
anyáddal egy mondatban is ki tudod
mondani csecsemőkorodban
megtanultad cele élsz
t)eled él naponta kimondod nem tudod
mit mondĽa közhelyek legüresebbje
jeltelcnségjele a semmi szemantikája
akárhányszor naponta kimondod és
semmit se mondtál és nem tudod hogy
ha tudnád calahányszor kimond,tad
mindannyiszor bele kellene halnod
Somlyó György
összETEľr FELADATOK, FOLYAMATOS GYAKORLATOK
l. Hány bekezdésre bontaná ezt a tagolatlanul közölt szövegrészletet?

Milyen tételmondatok segítenék a bekezdések elkülönítésében? Milyen
szakaszokra, illetve tömbökre bontaná a szöveg egyszerű és összetett
mondatait?
A ZENEKEDVELÓ IFJÚSÁGHOZ
Egy ország zenekultúráját nem egyes zenészek csinálják, hanem az egész nép.
Része van abban mindenkinek, a legkisebbekig. Egyesek hiába dolgoznak, ha
nem kíséri őket milliók visszhangja. Minden ország zeneszerzése, ha eredeti, a
maga népe dalain alapul. Ezéit kell azokat állandóan fiwelni, énekelni, tanulni.
Az idegen népek nagy klasszikusait is hallgatni kell. Tőlük tanulhatjuk meg,
hogyan szólaltatták meg műveikben népük hangját. Látjuk, mennél jobban
sikerült ez nekik, annál jobban megértette őket az egész em beriség.
Mayarország a török hódoltság utáni aléltságából lassan kezdett ébredezni,
lassan tudott odáig elvergődni, hogy Mohács előtti műveltségét újra elérje és
tovább építse. Körültekint a világban, látja, mennyire elmaradt a békében élt
nemzetek mögött. Nem bízva a maga erejében, előbb idegen minták utánzásával
próbálkozik, Az irodaIomban például volt latinos, franciás, németes iskola, a
szó szoros értelmében az, mert mintegy iskolába jártak az írók. Csak lassan
bátorodik annyira a magyar, hogy a saját hangján mer megszólalni. Hol kereste
és találta meg ezt a hangot? A népnél, mert ez mindig a maga hangján beszélt.
És csak akkor jöttek, akkor jöhettek százados előkészüle t után a nagy költők:
Csokonai, Vörösmarty, Arany, Petőfi, akikben már szabadon szól népünk
hangja. Ígyvolt az irodalomban —, í4' kell lenni a zenében is!
Kodály Zoltán
2. Egy, párbeszédet is tartalmazó szöveg várja, hogy megszólalhasson. Milyen

fonetikai eszközzel különíti el az idézeteket az idéző mondatoktól? Hogyan jellemezheti
a beszélgetőket megnyilvánulásaik hangalakjával?
NAPLÓ
(Részlet)
Tejcsarnokban vásárolok. Fiatal munkás lép be, letil a kis bolt %Ožetlen asztalához, s
rendel:
— Negyed félbarna, fél macskafröccs!
— Azonnal — hangzik a válasz. A tejes megértette a rendelést.
246 A BESZÉDMÚVEK
Kérdőn nézek az asztal felé. A fiatal munkás nem érti a pillantást. Nem érti,
mit nem értek.
Mi az a macskafröccs?
— Tej — felel gyermeki mosollyal.
Radnóti Miklós
3. A légzéstechnikai gakorlat anyaga következik. Minden szerkezetet egyetlen

szakaszként, tehát tagoló szünetek nélkül kell végigmondania. Közben a helyes
hangsúlyozásról sem feledkezhet meg!
az odaérkezó Máté az
időközben odaérkező Máté a
házból időközben odaérkező
Máté
IIANCAIAKJA
a távol eső házból időközben odaérkező Máté a

meglehetősen távol eső házból idóközben odaérkezó Máté az etetőhelytól
meglehetősen távol eső házból időközben odaérkezó Máté az etetóhelytől
meglehetősen távol eső házból időközben odaérkező Máté ellentámadása
az etetőhelytól meglehetősen távol eső házból időközben odaérkezó Máté
elszánt ellentámadása az etetőhelytól meglehetősen távol eső házból
időközben futva odaérkezó Máté elszánt ellentámadása az etetóhelytól
meglehetősen távol eső házból időközben futva odaérkező Máté elszánt
ellentámadása a kacsák ellen az etetőhelytől meglehetősen távol eső
házból időközben futva odaérkezó Máté elszánt ellentámadása a falánk
kacsák ellen az etetóhelytől meglehetősen távol eső házból időközben
futva odaérkező Máté elszánt ellentámadása a rohamozó falánk kacsák
ellen az etetőhelytól meglehetősen távol eső házból időközben futva
odaérkezó Máté elszánt ellentámadása a csibéket rohamozó falánk
kacsák ellen az etetőhelytől meglehetősen távol eső házból időközben
futva odaérkezó Máté elszánt ellentámadása a gyámoltalan naposcsibéket
rohamozó falánk kacsák ellen
4. Ha megtervezi ennek a versnek dinamikusan változatos előadását, és okosan
gazdálkodik a levegővel, nem lesz megvalósíthatatlan feladat folyamatos, szép
megszólaltatása,
A NYUGODT CSODA
Tudom, semmi közötök hozzám,

butuska tiicskök a fú között, mégis
jólesik azt képzelni, hogy mikor,
Így este, ablakot nyitok, nekem
üzentek, sok hű kis barát,
lelkendezcc, hogy csak szép a világ
— és hogy amiként szobámba a rét
cioasznak lengeti be fűszerét, a
hömpölygő, meleg szénaszagot s
benne az ezer szikra csillagot s a
parázs holdat, ti is úgy külditek,
olyan lélekkel, köszöntésetek. úgy
építitek, hangokból, puha zenéből,
ide, az ágyam köré, az izgatott nap
romjai fölé, azt, ami örömünk colt
Ľalaha, közös örömiink: a nyugodt
csodát, a zengő. boldog, nyári
éjszakát.
Szabó Lőrinc
A 248
HANC.ERÓ-TERJEDELI%'M
5. Egy kis hangképzési emlékeztető. A Tücsökzene alábbi darabjának változatos a

hangzóállománya. Gondosan kell tehát megformálnia mindegyik magánhangzŔját, ha
teljes szépségében akarja élvezni.
SÍPPAL, HEGEDŰVEL
Ü-ccl, i-cel kezdődik a nyitány,

síppal, hegedűvel. Egész délután szólt
már; de ahogy száll az éji csend, úgy
frissül — hallod? — ami benne zeng:
ű zeng, i cirpen, mélyen, magasan,
válasz villan rá s máris cége van, tí-
nĺ-krű, kri-kri, minthogyha aflí —
ezer hang egyiitt mindjárt gyönyörű,
s mind súníbbcn zeng, és gyúrűzuc,
mint sziget körtĺl a hab ostroma, mind
a zene, árad, megtolúl, s iitce-
penditcc keresztúl-kasúl afelszikrázó
ii-ket és kri-kct
ú
gy csapja égig c tündérkiirtcsatát,
idegeid, füled káprázatát, hogy
másnap is csupa i vagy meg ű csupa
síp, csupa tücsökhegedű.
Szabó Lőrinc
6. Melyik szöveget tanulja meg? Ha a már megismertekből egyik sem

vonzaná, válassza Csanádi Imrétől a Májusdicsérőt!
Május, mosolygó,
békák torkát megoldó,
gyöngyvirág-nuitogat(5,
cserebogár-zúgató —
röptetsz madarat,
meghozod a nyarat,
pölyhös fecskét,
hólyagos cseresznyét.
Meleg, bensőséges hangvétel illik hozzá: a viszontlátás öröméé; legyen fokozódás,
emelkedés az előadásban. A hangsúlyozás, a szakaszolás szolgáltatta ritmizálás ne legyen
túlságosan éles és merev; de azért halljunk valamit a vers szívhangjaiból.
BESZÉDSEBESSÉG És A RITMUS 249
A BESZÉDSEBESSÉG És A RITMUS
Az egyén orgánumának és a beszéd zeneiségének sajátossága a empó. Összetevői: a szoros

értelemben vett beszédsebesség, valamint a hozzá kapcsolódó ritmus.
A beszéd sebességét az egységnyi időtartam alatt kiejtett szótagok sz$náva
szokták meghatározni. A magyarban — akárcsak a többi finnugor nyelvben —
Illérsékeltebb a beszéd irama, mint az indoeurópai nyelvekben. A nyelvre jellemző
beszédtempótól az egyéné — orgánuma sajátságaként — kisebb-nagyobb
mértékben eltérhet. Az egyéni tempó addig marad a nyelvre jellemző
beszédsebesség ingadozási sávján belül, amíg lehetővé teszi a teljes értékű
hangképzést, és azt, hogy a szöveg logikai-nyelvi viszonyait megfelelőké en
érzékeltessék.
intonációs beszédtcmpó: e én a rá 'ellemző tem ósa'átsá ok határain belül
alkalmazkodik a szituációhoz, a műfaj sőt a hall atósá érdeklődésé lez is. Lassúbb
például az alaptempó a szav atokban, mint a mesélésben; a meséénél nagyo b
iramúa prózai felolvasás; még élénkebb a tempó a gyermekek meséiben; ezt is
meghaladja a beszél etés és a rádiós ortközvetítés.
A cm óuáltás funkci ' 'a: beszédsebesség — a többi mondat- és
szövegfonetikai eszközhöz ason óan —tagol és kiemel, vagyis benne akusztikusan
tükröződnek a beszéd logikai és nyelvi viszonyai. A sebességnövelés a kevésbé
fontosat, a már ismertet, a ma ától értetődőt vagy a közbevetést jelzi. A
tempómérséklés kiemeli a fontosat, az újat, a tová b a ást je ent mozzanatot.
Végezhetjük tempóváltással a kiemelést a szöveg szintjén; a bekezdésben,
ebben a közbülső euségben vagy a mondatnak a szintjén. Az első esetben a fontos
bekezdést mondjuk lassítva, a második és a harmadik esetben a legfontosabb
mondatot, illetve a legfontosabb szakaszt. A tempó, illetve váltása önmagában is
alkalmas eszköze a kiemelésnek. De a többi eszköz segítőtársaként is találkozunk
vele. Kísérheti és biztosíthatja például a tempólassítás a hangsúlyozást, a
nyomatékolást.
Beszédünk irama igencsak összefügg a ritmussal. A ritmusigény és a ritmusérzék —
kisebb vagy nagyobb mértékben — valamennyiünkben kialakult. Spontán módon és
tudatosan is törekszünk a beszédben a ritmikus elosztásra. Ezt a következő módon érjük
el.
A hangsúly, a dallam és a szünet a tartalmi és szerkezeti összefü é
kaszo imulva s a a mondatot. A kiemelt, a fontosat tartalmazó rövidebb szakaszt
lassabban, nagyjá ó ugyanannyi idő alatt mondjuk ki, mint a kevésbé fontosat
tartalmazó hosszabb szakaszt. Ez utóbbit éppen ezért gyorsítva szólaltatjuk meg. A
beszédben tehát a különböző terjedelmű szakaszok lényegében
sá
kiegyenlítődnek. Ezért mondhatjuk, hogy a ma ar beszéd ri
álta terjedelmű szakaszok tempóváltásos
kiegyenlítése. Nem túlzás azt állítani, hogy helyes hangsúlyozás, azaz

értelemtiikrözé$ nélkül fogyatékos ritmusú a mao.%łr beszéd.
A
Nem elegendő tehát tisztán és szabatosan artikulálni a hosszú és a rövid

szótagokat, az őket alkotó rövid és hosszú hangokat. Ha csak ezt tesszük, meglesz
ugan az artikulációs ritmusa beszédünknek, mégsem tekinthetjük teljes
értékűnek, mert hiányzik belőle az értelmi lüktetés, az értelem diktálta
tempólassĺtás és -gyorsítás.
Különösen fontos az értelemtükrözó ritmus a nevelői ályán. Ugyancsak
kívánatos — már-már alkalmassági föltétel — a nyelvre jellemző tempó
irtoklása. A nevelő hadaró beszédmódja súlyos gondokat és károkat okozhat a
tanítványoknak, mert lehetetlenné teszi vagy megnehezíti a követést, az
együttgondolkozást.
Mi jellemzi a hadaró beszédet? A mondanivalótól független tempó: nemcsak
a lényegtelen részek szólalnak meg élénkebb iramban, hanem a lényegesek is. A
hangsúlyok eltűnnek, illetve torzulnak. elnagy'01t hangképzés; indokolatlan
hangkihagyások, szótagok elnyelése va átu sa; a hangok időtartamának önkényes
megváltoztatása. Semmi ppen se tévessze össze a hadarást a pergő, az egyénre
jellemző élénkebb iramú, de a mondanivalóhoz alkalmazkodó, elfogadható
artikulációjú beszéddel!
GYAKORLATOK
Szándék és intonációs tempó
I. Örkény István „Egyperces novellák” címfi kötetéből közlünk egy írást.
Előadói igényfi fölolvasás útján győződjék meg róla, valóban egyperces-e! Hány
szótagot olvas el egy perc alatt?
Ha másokéval összehasonlítja teljesítményét, tájékozódhat az egyéni
beszédtempók eltéréseiről.
INFORMÁCIÓ
Tizennég éve ül a kapubejáratban, ey kis tolóablak előtt. Mindössze kétfélét

kérdeznek tőle.
— Merre vannak a Montex irodái?
Erre így válaszol:
Az első emeleten, balra.
A második kérdés így szól:
— Hol található a Ruggyanta Hulladék Feldolgozó?
Amire ó így felel:

— Második emelet, jobbra a második ajtó.
Tizennéy év óta még sohase tévedett, mindenki megkapta a kellő útbaigazítást,
Egy'szer történt csak, hogy ablakához odaállt egy hölgy, és feltette a szokásos kérdések
e4ikét:
— Kérem szépen, merre van a Montex?
Erre ő kivételesen elnézett a messzeségbe, aztán így szólt:
— Mindnyájan a semmiből jövünk, és visszameyünk a nagy büdös
semmibe.
A hölgy panaszt tett. A panaszt kivizsgálták, megvitatták, aztán elejtették.
Tényleg, nem olyan nagy eset.
Örkény István
2. Olvassa föl ugyanezt az elbeszélést „szövegleletként”, vagyis önmagának.

Valahogyan úgy, mintha éppen csak az érdekelné: van-e benne olyasmi, amire érdemes
rácsodálkozni. Mennyi idő szükséges ehhez a hangos vizsgálathoz? A tempón kívül
milyen akusztikus sajátságai módosulnak a beszédnek?
Ugyanezt a szöveget mesélve is előadhatja. Hogyan hat ez a szándék a beszéd

tempójára és többi zenei sajátságára?
3. Szólaltassa meg érdekes hírként az alábbi szöveget! Azután szakértőként vay
tanárként magyarázva olvassa újra! Hogyan mutatkozik meg a kétféle szándék
beszédének iramában?
KÚTFÚRÓ RAKÉTA
A fúrást a rakéta fejrészének több sorban elhelyezett fúvókáiból kiáramló forró

gázsugár végzi. A gázsugár előrehajtja és forgatja a fúrófejet. A rakéta a fúrással
egyidejűleg a felszínre dobja a kitermelt földet. Másodpercenként 2 tonna földet
mozgat meg. A kipróbált modell 50 000 lóerőnyi munkát végez, holott csak 200
kg üzemanyag van benne. Egyetlen ilyen rakéta többtucatnyi kutat készíthet, igen
kis költséggel.
Élct és Tudomány
4. Kétféleképpen hangosíthatja ezt a szemléletes fejtegetést: olyan

előadóként, aki segíteni akar közönségének a megértésben; olyan tanárként, aki
szájába akarja rágni a közönségnek az elhangzottakat. Melyik tolmácsolásra
könnyebb tartósan odafigyelni?
A BIOLÓGIAI OXIDÁCIÓ ALAPJAI
Akármit csinál egy sejt, meg kell fizetnie érte, és az élő szervezetnek ez a valutája,
amiben a sejtnek fizetnie kell: az energia. Ha nem lenne szabad energia, nem lenne
élet sem. Ennek az energiának végső soron az egyedüli forrása a Nap sugárzása.
De ezt a sugárzást mint olyant nem lehet közvetlenül az élet fenntartására

hasznosítani, különben éjjel az élet lehetetlen lenne. Ezért a klorofillt tartalmazó
növények kloroplasztjai a sugárzó energiát apró csomagokba zsúfolják. Ha a
sejtnek energiára van szüksége, nem a sugárzást használja fel, hanem kipakolja
ezeket a tápanyag-molekuláknak nevezett energiacsomagokat. Az élet két
alapvető reakciója: e csomagok elkészĺtése és kicsomagolásuk,
A második reakció az elsőnek fordítottja. A két reakció közül az elsőt csak a klorofillt
tartalmazó növényi sejtek végzik, míg a második reakció valamennyi sejtben végbemegy,
akár a növényben, akár a növénnyel táplálkozó állatban van ez a sejt, akár azokban az
állatokban, amelyek a növényt evő állatokkal táplálkoznak.
Szcnt-GyÖrgyi Albcrt nyomán
A kiemelés és az elkülönítés egyik eszköze: a tempócáltás

l. A kiemelésnek és az elkülönítésnek nem csak a magassági váltás és a hangsúly az
eszköze. Ilyen célt a tempóváltás is szolgálhat. Ami fontos, új, vagyis kiemelendő, azt
visszafogott iramban, a többihez képest lassabban mondjuk. Ilyenkor a magassági váltás,
illetve a hangsúly mérséklődik, illetve háttérbe szorul.
• Fáradsággal adják a tudományt.
• Záratlan kapu a gyermek szája.
• Mértékletesség kíván t egészsé g.
• Méreg kóstoláss al is m eg árt.
• Ö körtől tan ul atinó.
• Tanulatlan orvos kész h óh ér.
• Az oktalan n em szenvedh eti az oko st.
• Tudósok becsülete i f j ak ébresztés e.
2. Hangoztassa tempóváltásokkal a mondategyütteseket!
Ó ezt akkoriban magáról állította. Ó ezt akkoriban Magáról állította.
Szegény ember vízzel főz. Szegény ember, vízzel főz? (Megszólításos
mondat.) Szelíd macska hamar karmol. „Szelíd” macska hamar karmol.
Peres ember keres. Peres ember, ügyvédre kełes? (Megszólításos kérdő mondat.)
3. Milyen iramban olvassa az idéző mondatokat és az értelmező jelzőket?

• Igaz-e, hogy a kéményfüst szétteriilése az esős időnek az előjele, és mi
ennek a tudományos magyarázata? — kérdezi Barát Tivadar szegedi
olvasónk. Dr. Aujeszky László, a földtudományok doktora válaszol.
• Milyen állatok a prérikutyák, és hogyan ejtik zsákmányukat? —
érdeklődik Réti Péter budapesti tanuló.
Kovács Péter, az MTA munkatársa válaszol.
• Hogyan pusztítják el a méhek a kaptárba betolakodott rovarokat és
idegen méheket ? — kérdezi Pásztor Ferenc szigligeti olvasónk.
Szalkai József, az állatkerti Rovarház vezetője válaszol.
Akkor járt el célszerűen, ha a kérdéseket lassabban, az idéző mondatokat viszont
élénkebb iramban tolmácsolta, hiszen ezek kevésbé fontosak. Az értelmezőket viszont
ezúttal tanácsos visszafogottabb tempóval kiemelni, hiszen a bennük foglaltak teszik
világossá, hogy hozzáértő ember válaszol a kérdezőnek.
4. A tempóbeli eltérésekkel is érzékeltethetjük az összetett mondatok
párhuzamos, illetve ellentétes szerkezetét. Ilyenkor a magassági váltás alig
észrevehető kísérője a tempómódosításnak.
• Sem eső nem esik, se m felh ő nem l á t s z i k.
• En is engedek,te is enge dsz.
• Keveset szól, sokat m on d.
• Hol az ebéd, ott a vacs ora.
• Aki eladja, ann ak olc s ó, aki veszi, annak drága.
• Nem azért élünk. hogy együnk,hanem azért eszünk, hogy éljiink
• Amint é l s z, annyit érsz.
5. Tempógyorsítással is elkülöníthetjük a szervetlen közbevetéseket, valamint
a szervesebb közbeékelődéseket a mondat egyéb, fontosabb részeitől. A
fekvésváltás ilyenkor csak mérsékeltebb, mivel a fÓszerep a tempómódosításé.
• Recsk közelében 41 fokos víz tört a felszínre, amely — mint a tüzetes
vizsgálatok megállapították — különböző oldott sókat, jódot, brómot,
vasat, klórt és szénsavat is tartalmaz.
• Anyám, mióta nevelt lányunk férjhez ment mellőle, egyedül él.
Györke azonban, ki csak szenderegve aludt azon az éjszakán, felébredt
az Öreg csoszogására.
• Most, míg utoljára elegyengette magát a párnán, s addig feszítette magát, míg
nem hallotta az ízületek, az apró csontok alig hallható reccsenését, már előre
öriilt a reggeli mosakodásnak.
6. Milyen részeket kell az előbbiekhez hasonló okból pergőbben
mondania? Egy este, amint a nap leszállt, lefeküdt, és igen mélyen
elaludt.
• A selyemfüggöny mögül, ahol égett a lámpa, fény szűrődött ki.
• Ha nem ütközik annyi akadályba, azt kell utólag hinnem, szüleim házassága sohasem
jön létre.
• A túlhajtott ellenőrzésnek az az „eredménye" mindenesetre megvan, hogy az
emberek, mihelyt nem tudják magukon valamelyik felügyelő tekintetét,
abban a pillanatban megállnak.
• Hogy hetivásárkor, ha bent van az ember a városban, a kocsmában elmaradni nem jó
és nem tanácsos, arra eleven tanúbizonyság Hadadi Mihály.
• És ez az őrült meg, mintha abban telt volna öröme, minden hadd
pusztuljon, úgy tömte az embereket étellel, itallal.
7. A következő tanácsokat adjuk ennek az érdekes olvasói levélnek a
megszólaltatásához. Gyorsítva, gyorsított tempóban hangozzanak el a
közbevetések és a zárójelben közölt megjegyzések. A janicsárdal szövege
egészében lassúbb iramot láván, mint a többi rész. Am ezen belül is mérsékelni
kell a visszatérő sorok (refrén) tempóját: éppen fájdalmasan emlékező hangjuk
miatt. A befejezésben említett másik dal refrénjét is ki kell emelni, hiszen idézet.
KEDVES ÉLET És TUDOMÁNY!
A 23. számukban közölt, az ezeréves Esztergommal kapcsolatos cikkhez egy török

vonatkozást szeretnék hozzáfűzni. Esztergom — Budához hasonlóan — jelentős erősség
volt, s emléke a törökök között máig fennmaradt. Az alábbi, Esztergom elvesztése után
keletkezett janicsárdalt — számunkra meghökkentő, hogy Esztergomunkat mennyire
magukénak érezték a janicsárok — ma is éneklik Anatóliában. (Elnézést a prózai
fordításért — nem vagyok költő.)
A BESZÉD.SEBESSÉG És A RITMUS 255
ESZTERGOM VÁRA
Esztergom vára, a víz fölött áll,

Szívemet érte, Őrli a bánat.
Kedves voltál nékem, messze vagy tőlem,
Folyjál, Duna, folyjál, fájdalom ez nékem,
Mintha a szeretőm futna el tőlem, fekete lett
az életem.
Esztergom cára, a víz fölött áll, Hallgat a

csalogány, csak a kucik kiált:
Hitetlenek zászlaja leng a bástyán!
Folyjál, Duna, folyjál, fájdulom ez nékcm, Tűz
emészt engem, ez lesz a Ľégzetem.
Esztergom vára, a üízfölött áll,

Bástyái magasak, az égig érnek,
Ilyen várat mi nem adhatunk oda!
Folyjál, Duna, folyjál, fájdalom ez nékem, Esztergom
elveszett, mit ér az életem?
Ezt az éneket újabban modern hangszerelésben lemezre is felvették, tavalyi

törökországi utamon sikerült megszereznem. Erdekes lenne, ha Esztergomban is
felcsendülne az ünnepi program keretében e régi török dal, visszaidézve a hősi kort,
amelyben oly sok magyar áldozta életét az ország felszabadításáért.
Erdemes még megjegyezni, hogy a hódoltsági időben egész csokorra való török
katonadal és hősi ének született. Ezek közül csak egyet említek kuriózumként meg: a
Buda visszafoglalásával kapcsolatos elbeszélő költeményt, amelymek visszatérő
refrénje: „Elvette a német a mi szép Budánkat.”
Dr. Szabó-Pap Lóránt
8. A tétclmondatok tempójáról okvetlenül meg kell emlékeznünk. A jól fölépített

szövegek bekezdésekre tagolódnak: bennük egy-egy viszonylag önálló mozzanatot
találunk. Rendszerint egy tételmondatba sűrítve áll a bekezdés lényege: ezt a tételt
bontja ki maga a bekezdésnyi szöveg. A tételmondat tehát a bekezdés lelke; a
tételmondatok sora pedig a szöveg sűrítménye. Mindenképpen ki kell tehát emelni őket:
tempólassítással és valamelyes magassági váltással.
DIÄKLAKÁS HULLADÉK PAPÍRBÓL

Stuttgarti építészek keménypapírból lakóegységeket szerkesztettek. Körülbelül száz ilyen

épületet fognak fölállítani, többek között elsősegélynyújtás céljaira. A 12 négyzetméter
alapterületű nyolcszögletes házak talpra helyezése legföljebb 1-2 Órát vesz igénybe.
A további tervek értelmében komfortosabbá teszik majd őket. Egyebek között a
háromszoros, enyvezett hullámpapírból készült falakat még egy műanyag
szigetelőréteggel vonják be, Így az épület jobban ellenáll az időjárás viszontagságainak,
és villamos padlófútést is lehet bele építeni. Egyik sarkába parányi fiirdőszobát
szerelnek.
A komfortosĺtott papírházakban elfogadható otthont találnak majd az
egyetemisták.
Élct és Tudomány
9. Milyen tételmondatokat emelne ki tempóval az alábbi hírből?
UGRÓLÉC HELYETT FÉNYSOROMPÓ?
A magas- és rúdugrást nem mérik pontosan. Hiába ugrik az atléta 2,20 métert, ha a léc 2,15
méter magasságban van, csak ennyit ismernek el. Az ugrónak a győzelemig vagy' a kiesésig
hússzor vagy ennél is többször kell ugrania. A mérkőzés vége felé fokozódik a fáradtság és az
idegesség; a versenyzőnek körülbelül a mérkőzés közepe táján a legjobb a teljesítménye.
Olyankor sokkal magasabbat ugrik, mint a lécmagasság. Márpedig mindig az utolsó ugrása
számít csúcsteljesítménynek.
Dillenberger nyugatnémet orvos szerint fotoelektromos úton, elektron-, illetve

lézersugarak segítségével kellene az ugrást mérni. A léc fölött, vele párhuzamosan
elektron- vagy lézersugár rácsot helyeznének el, amely a léc fölött 50 centiméter vagy
I méter magasságot érne el. Ha a versenyző magasabbat ugrik, mint a léc, a sugarak egy
részét testével megszakítja; a megszakítatlan sugarak fotocellák révén áramköröket
vezérelhetnek, és Így pontosan mutathatják az ugrás magasságát.
Az automatizálható „fénysugár-magxsugrásról” jelenleg heves vita folyik sportkörökben.
Élct és Tudomány
IO. Olvassa föl ezt a mesét! Jellemezze beszédsebességgel a vakot és a látó embert!
Elképzelhető, hogy a látó élénkebben beszél, magabiztosabban; a vak pedig tétovábban,
vontatottabban.
A VAK És A TEJ
Egy vakon született ember azt kérdezte egy látó embertől: „Milyen színű a tej?” Azt
mondja a látó: „Olyan a tej színe, mint egy fehér papír."
Kérdi tovább a vak: „Akkor hát az a szín úgy zizeg a kézben, mint a papír?
Azt mondja a látó: „Nem. A tej olyan fehér, mint a fehér liszt.”
Kérdi tovább a vak: „Akkor hát olyan puha és porszerű, mint a liszt?"
Azt mondja a látó: „Nem, egyszerűen fehér, mint a fehér nyúl."
Kérdi tovább a vak: „Micsoda? Olyan pelyhes és puha, mint a nyúl?”
Azt mondja a látó: „Nem, a fehér szín éppen olyan, mint a hó.”
Kérdi tovább a vak: „Micsoda? Olyan hideg, mint a hó?”
És bármennyi példát sorolt fel a látó, a vak nem tudta felfogni, milyen fehér a tej színe.
Lev Tolsztoj
Áprily Lajosfordítása
Előadása akkor lesz teljes értékű, ha a vak és a látó is elmozdul kezdeti beszédtempójából. A
meddő magyarázatok ugyanis minden bizonnyal kizökkentik a látót eredeti élénk
beszédiramából, és lassúbbra (vagy még gyorsabbra) fogja mondókáját. A vak is tempót vált,
mikor egymás után hallja a neki érthetetlen felvilágosításokat, Valószínűleg még vontatottabban,
egyre csodálkozóbban érdeklődik tovább.
Il. Kiilönítse el tempóváltással a szereplők megnyilatkozásait!
AZ ÖREG UTASEMBER
Egy öregember utazni akart, és elment, hogy jegyet vegyen. Kérdik tőle a pénztárnál:
Hova adjam a jegyet, bácsi ? —
A markomba — feleli az öreg.
— Hova utazik, bácsi?
— Ahol voltam a múltkor is.
— Hol volt a múltkor, bácsi?
—A fiamnál.
— Ilova adjam akkor a jegyet, bácsi?

— Mondtam, hogy ide a markomba!
12. Olvassa föl a teljes szöveget, és érzékeltesse tempóváltással a megismétlődő
„sŐt” érzelmi töltését!
Adják elő szereposztással is!
(Az idéző mondatok elmaradnak.)
A beszédtempóval is hatásosan kifejezhetik az érzelmeket.
Két nő beszélget a harmadikról, közös barátnéjukról. —

Nem igaz, hogy hazudik — mondja az első.
— Sőt.
— Sót? — kérdezi a második.
— Több igazat mond, mint ami megtörtént?
Kosztolányi Dc=sö
13. Jellemezze sajátos, emlékezetét kisegítő beszédtempóval a boltosnét!
A NEHÉZ HÉTCARASOS
(Részlet)
A boltosné, egy összetöpörödött vén anyóka volt, éneklő hangon mondogatta

folyvást, hogy kinek mit ád.
Patakné sót vett hét krajcárért. A boltosné pedig fújdogálta:
- Hét krajcárért sót . . . hét krajcárért sót . . . Hét krajcárért sóóót.
Mikor nagysokára kiadta a kezéből, sorra került Lábos Pista. Ez két krajcárért
pipaszárat akart. A boltosné rákezdte:
— Két krajcárért pipaszárat, két krajcárért pipaszárat —s s felkapaszkodott a bal
sarokban magasra, s levette az egész csomót. Kihúzott egyet s átadta:
— Két krajcárért pipaszárat. . . Két krajcárért pipaszárat. .
Móricz Zsigmond
14. Ezúttal tempóvisszafogással kell kiemelnie az ismert egyperces novella

második részét. A magassági váltást mérsékelje minimálisra!
APRÓHIRDETÉS
Örök nosztalgia
„Joliot-Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral fölszerelt Sas-
hegyre néző lakásomat siirgősen, ráfizetéssel is elcserélném
Joliot-Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral
fölszerelt lakásra, a Sas-hegyre néző kilátással."
15. Adja elő Kosztolányi Dezső versét! A két szerkezeti egység
beszédsebessége nem lehet azonos. Miért?
MOST HARMINCKÉT ÉVES VAGYOK
Most harminckét éces Ľagyok.

Nyár Ľan.
Lehet, hogy tán ez, amire vártam.
Egészséges bronzarcomat
aranyfénnyel veri a nap, és
lassan megyek fehér
ruhában a lugasban.
Pipámba sárgálló dohány, a
füstje kékes, halovány. A fák
alatt egy kerti széken alszik
szelíden feleségem.
A küszöbön fiam. A szeme kék láng, nagy
szőke fej.
Álmos, puha száján csiklandva csorran a
lanyha tej.
Vad délután, a föld parázsló,
Részeg virágok és darázs-szó.
Ha haldoklom, ezt suttogom.

Nyár colt.
Jaj, a boldogság máshová pártolt.
BESZÉDSEBESSÉC És A RITMUS 260
A
Egészséges bronzarcomat
aranyfénnyel certe a nap, és
lassan mentemfehér
ruhában a lugasban.
Pipámba sárgálló dohány,
afiistje kék colt, halovány. A
fák alatt egy kerti széken
aludt szelídenfeleségem.
A küszöbön fiam. A szeme kék láng.
Nagy szőke fej.
Álmos, puha száján csiklandva csorrant a
lanyha tej.
Vad délután colt és parázsló.
Részeg virágok és darázs-szó.
Hangvétel és tempó
l. A művek hangvételéhez, minden beszédmű stílusához meghatározott tempó
illik a megszólaltatásban. Ehhez a tűnődő, emlékező költeményhez például a lassú
iram stílusos.
A TŰZHELY FÖLÖrr KÖRBE SZÁLL A PAPÍRKÍGYÓ
Elnézem, ahogy a tűzhc11J fölött Verebek ülnek most a délutánban,
körbe száll a tarka papírkĺgyó. s míg bámulok a melegről kifelé,
Odakinn minden zuzmťtrába öltözött: hegyes csőrük a köd vattáját baltázza,
az eperfák, a kútkáva, a kútgém, és mekkora lett a csönd hirtelen!
az uduaron az ütött-kopott szekér — Csak a kígyó surrog, amit
a göröngyök eziistsziirkefénye papírból vágtam.
üvegetfúj a szeder zörgő levelére. ahogy serdül a kötőtű hegyén.
Egyszerre érzem, hogy sötétedik, a köd
keményebb szürkeséget ölt, a kerítésen túl
kutyánk hosszan Ľonít, tán vadrécék úsznak
a köd bolyhain. Az ajtón túlról megcsap a
hideg, afal mellett a sövény bólogat sokáig;
az úton látom a gyékényfonó szamarát: sást
húz haza a rétről a taligán.
BrasnyÓ István
2. M egtévesztheti a fölolvasót a szavak jelentése. A Zápor círnű írás is csábíthat arra,

hogy az előadás tempóját csak bizonyos szavakhoz igazítsuk. Szólaltassa meg a szöveget, de
ne végig „záporozva", ne a patakok vágtatásával!
A És A RITMUS 261
ZÁPOR
Szakad a zápor, zuhog és locsog.

Oldalról támadja a házfalakat, vesszőzi a palánkokat, pofozza az utcalámpákat haránt,
pászmás vízsugaraival, vastag, világosbarna csöppjeivel. Bokrok mosakodnak benne
sikoltozva, falusi asszonyok módjára, fejükre borítva zöld szoknyájukat. Rózsák kövérednek
tőle szemlátomást. Fák ugrálnak vasrostélyukon, mint tréfás urak a gőzfürdő zuhanylapjain,
prüszkölve és rikkantgatva, hogy mennél többet kapjanak az áldásból, magasba tartva, lengetve
ujjongó karjukat. A sár szomjasan habzsolja-vedeli a vizet. Házak csatornái oroszlánok dühével
okádják az esőt tajtékosan-fehéren, szinte fölmagasztosodva. Kis, forradalmas patakok
vágtatnak a kövezeten, cikáznak és bújócskáznak, a nagy hangversenyhez a scherzót
szolgáltatva.
Kosztolányi Dezső
Költemények ritmusa
l. A hangsúlyos (magyaros) verselés szép példája ez a népdal. Olvassák föl kórusban,
szakaszokra tagolva, éles ritmizálással! Megfigyelhetik, melyik szakaszt hangoztatják
visszafogott tempóban az időtartamok kiegyenlítésére.
Kimcntem a selyemrétre kaszálni,

De nem tudtam én a szénát leĽágni,
Mert nem láttam a sok sárga cirágtól,
Régi babám, most búcsúzunk egymástól.
2. Most az éles ritmizálástól megválva, igazodjanak a szöveg értelméhez! Evégett, ahol

csak lehetséges, szólaltassák meg egyetlen szakaszként a mondatokat: bennük a kiemelést
tempólassítással végezhetik.
3. A harmadik fordulóban is uralkodjék az értelmi jelleg a szövegmondásban, de a
ritmizálás — halkítva-tompítva bár — lüktessen alatta.
4. Hogyan ritmizálná élesen ezt az alkotást? Hogyan ötvözné a tompított ritmizálást az
értelmezéssel? A beszélgetők hangjának tempóval és magassági váltással való elkülönítéséről
sem szabad megfeledkeznie.
HALLOD-E, TE SZELÍDECSKE?
„HaIlod-e, te szelídecske, A harmatért majd meghalok. ”
Leány vagy-e vagy „Ha tc cirág Ü(łgy a kertbe,
menyecske?” En meg harmat tjagyok bcnnc,
„Nem cagyok én szelídecske, Estc a virágra szállok,
Sem leány, de sem menyecskc, Reggelig rajta úszkálok,
Mert én kerti virág vagyok: Este a virágra szállok,
Reggelig rajia úszkálok. "
Fckctclnk (Mezőség)
5. Olvassák föl ritmizálva ezt a hangsúlyos verselésfi költeményt!
KÍNON
Tegnap éjjel álmomban Tegnap éjel álmomban rózsák
nyíltak ágyamban, a zöldbékák ágyamban a zöldbékák
kánonban énekeltek kánonban, énekeltek a lombban.
rózsák nyíltak a lombban.
Tegnap éjjel álmomban Tegnap éjjel álmomban a zöldbékák

kánonban rózsák nyíltak kánonban, énckcltek a lombban,
énekeltek ágyanłban, rózsák nyíltak ágyamban, tegnap éjjel
álmomban.
Jankocich Ferenc
6. Adják elő kánonban is! Előbb lassú, majd élénk és pergő

tempóban! Előbb azonos hangerővel, majd szakaszonként változó hangerővel!
A kezdő szólam kisebb, a belépő szólam nagyobb hangerővel csengjen! Az
egybetartozó szerkezeteket nem szabad széttörni a sorvégeken.
7. Mondja el erősen ritmizálva ezt a friss hangú költeményt! Az
időmértékes verseléshez kell igazodnia: sok lesz a daktilus, vagyis az egy
hosszú és két rövid szótagból álló versláb uo).
MÁRCIUS
A nap tüze, látod, Selymit a barka
afürge diákot már kitakarta,
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt. sárga virágját bonija a som.
Csenge, nevetve Fui,fut az áram
kibuggyan a kedve a déli sugárban
s egy ős evoét a fénybe kiált s hökken a hó a hideg havason.
Régi, kiszáradt Barna patakja

tó cize árad, napra kacagva
néma kutakban a ()íz kibuzog. a lomha Marosba cscnguc siet.
Zeng a picinyke Zeng a csatorna,
szénfejü cinke zeng a hegy orma,
víg dithyrambusa: dactilusok. s zeng — ugye zeng, ugye zeng a
szived?
Áprily Lajos
8. Olvassa a ritmusra nem is gondolva: értelme szerint! Ügyeljen az

áthajló mondatok megszólaltatására; kötéses megoldást alkalmazzon és lágy
hangindĺtást!
A És A RITMUS 263
9. Ötvözze a ritmizáló és az értelmező megszólaltatást! Fogja vissza az

utolsó sor iramát, hogy kizengjenek hangjai, és fölerősödjék a vers üzenete!
IO. Összevetheti Weöres Sándor két költeményének témához simuló
ritmusát.
264 A BESZÉDMŰVEK
IIANCALAKJA
MAGYAR ETŰDÖK BÉKÁK
2.
Szól a nóta halkan, Brekekex csak éppen hogy halljam.
brekekex Levegőben erre-arra brekekex! kanyarog a
dallam.
Gyere buj
Utána ha mennél, ciz alá bizony nem is lelnéd, ha
szeretsz! elüitte az esti szellő, akárcsak a pernyét. Idelenn
soha sincs cad idő!
Idelenn
sose
hull az
eső!
Il. Élvezetes ritmusélményt kínál a Robogó szekerek. Éljen a lehetőséggel:

adja elő gyermekeknek ezt a képzeletmozdító „hangversenyt”!
ROBOGÓ SZEKEREK
Mennek a fuvarosok, a fekete dobosok a kerekeken éjszaka — a tanyai kutyaugatásokon

át, tova! s a falusi zárt kapuk álmain át, tova! az uton a kétfele meredeken árny-hegyii
jegenyesor innen is onnan is árkai mentén.
A gyerekek alszanak, elviszi őket a fuvalom az égbe, hol érik a csillag, e
gömbölyü, de tövises alma, s a hold-fele kanyarog a hintafa bársonya, cifra
szalagja, de virrad, a kicsi öcsik és hugok álmai hajnali légcsiga fonatain újra Ie,
földre pörögnek.
Súlyos muraközi ló dobog, a kövön a pata kopog, a paripa fölnyihog— a falon
a Ió feje, hó-szinen a fekete, tovasuhan — ablakon és puha keszekusza mennyei
álmokon átfut az árnyék.
Mennek a fuvarosok, aluszik a köpönyegük, ők maguk éberek — az uton a
kikeleti lombokon a szekerek erezete iramodik ágyban a kisfiu és huga mennyei
hintafa ágain ezer üvegizmu, salátabokáju, kakukfejü tarka lovat Iát.
Weöres Sándor
12. Milyen intonációs tempó illik a költeményhez? Hol lesznek kisebb

modulációk a domináns beszédiramon belül?
BESZÉDSEBESSÉG
CARMEN RUSTICUM
A És A RITMUS 265
Felhő serked, lágy
szakáll, az est barna
arcán, kapu előtt gazda
áll s pödörint a bajszán.
A telegráfdrótokon
fecske vitláz csendet,
afiist — távozó rokon
— kék köszöntést
lenget.
Egy pók, függő pici
Ón, a levegőt méri,
söUény mentén
liciom
hajlong,fcnncbb
légi
bogarak nesze kereng,
cserebogár, szunyog —
konc a hold, az éj meg
eb. morgón clőkullog.
Kiss Jenő
l. Hcvan olvasná föl ezt a szöveget, ha nem feledkezne meg az előző

gyakorlatokban megismert beszédtechnikai fogásokról? (Az idéző mondat, az
értelmező jelző tempója; a tételmondatok megszólaltatása; hosszú szakaszok,
tömbök.)
Hogyan pusztítják el a méhek a kaptárba betolakodott rovarokat és idegen

méheket? — kérdezi Pásztor Ferenc szigligeti olvasónk,
Szalkai József, az állatkerti Rovarház vezetője válaszol:
Méhészek között általánosan ismert tény, hogy a házi méh nem tűr meg a
kaptárában semmiféle betolakodót. Sőt, saját elhullott társait, Így elsősorban a
rövid életfi heréket, kisöpri, kiszórja.
A legjellegzetesebb példa talán a halálfejes lepke esete. Ez a hatalmas
testfi lepke nagy mézkedvelő, s a kaptár illata a méhek otthonába csábítja. Azonban
alighogy befúrta magát, a dolgozók tömege támad rá, s addig szurkálják fullánkjukkal,
míg el nem alél. A megölt állatot nem mindig bírják elvonszolni. Ilyenkor bevonják
(mumifikálják) viasszal. A méhészek néha-néha ilyen mumifikált hullákra bukkannak
kaptáraikban.
266 A
Ugyanígy ölik meg a házi méhek fullánkjukkal a vadméheket is. A lágy

rovarbőrbe beszúrt fullánk nem szakad ki, a méh ilyenkor nem pusztul el.
Élet és Tudomány
BESZÉDMÚVEK HANGALAKJA
2. Milyen iramban, milyen tempóváltásokkal tudósítana egy teknőc-

csemete kikeléséről?
NEHÉZ SZÜLÉS
Teknősök születése csak ritkán figyelhető meg. A következő képsorozat egy

szárazföldi teknős mintegy hat órán át tartó kikelését mutatja be.
17 Óra 15 perc: a homok felszínének 22 óra 35 perc: végre sikerült!
emelkedése és süllyedése arra mutat, hogy 22 óra 48 perc: a csupán néhány
a kis teknős áttörte a tojás héját. gramm súl)M, dió nagyságú
teknőscsemete első
21 óra 57 perc: a kis teknős többször lépése.
megfordul tengelye körül, és végül
feláll. Így próbálja a hátpáncélján
maradt tojáshéjat levetni vagy eltörni.
A És A RITMUS 267
Élet és Tudomány
3. Mutassa be ezt a tanulmányrészletet! Alkalmazkodjék a tempó váltásával a

mondanivalóhoz! (Óvatos állítás; új föltevés; érvelés, bizonyítékok ismertetése; az új
tétel bővebb és határozottabb megismétlése.)
A CSODASZARVAS
(Részlet)
Ha most summázni akarnók, hogy mit is tanultunk őstörténetünkről a

csodaszarvasmonda vizsgálatával, akkor elsőben is azt kellene kiemelnünk, hogy a
monda a magyar nép két ágáról beszél, s ez a két ág —úgy látszik — valóság, mely
honfoglalásunkat egészen
268 A
BESZÉDSEBESSÉG
A És A RITMUS 269
új színben tünteti fel. Az orosz krónikák is beszélnek a két ágról (fehér ugorok és fekete
ugorok), s valóban úgy tűnik, hogy honfoglalásunk is két szakaszban történt. Néhány
bizonyság arra, hogy ez Így lehetett: a „késői avar" települések néha megyényi nagyságú
területeit 896-ban Árpád magyaljai nem szállták meg. Ennek ellenére ezeknek a
területeknek a helynevei már a XI. században színmagyarok. Kik adták volna ezeket a
neveket, ha nem a területet benépesĺtó „késői avarok”? Másik bizonyság: az embertan
kutatói kimutatták, hogy a XI. századi magyar népi temetők embertani képe nem Árpád
magyarjainak embertani jellegével azonos, hanem a „késői avarokéval”. Éppen az előző
oldalon találtuk meg a csodaszarvas-monda ábrázolását is „kései avar" környezetben.
Ilyen s más megfigyelések késztettek minket arra, hogy feltegyiik: a magyar honfoglalás
két szakaszban történt; a korábbira a késő avar időkben, a másodikra pedig 896-ban
került sor. Ezzel kapcsolatban azonban még sok vizsgálatra, bizonyságra van
szükségünk. (Erre az igen lényeges kérdésre később, amikor az őshazákról lesz szó, még
egyszer visszatérünk.)
László Gyula
4. Előbb bekezdésekre kell bontania a szöveget, majd előkésziilnie hírként

való fölolvasására. A túlságos elaprózás: a sok kis szakasz és a tagmondatok
merev elkülönítése tehát nem célszerű. A fontos részeket, bekezdéseket
lehetőleg „sebességváltással” emelje ki!
A MŰANYAGOK És A FÜSTMÉRGEZÉS
Az utóbbi években föltűnően emelkedett Amerikában fiistmérgezésben

meghaltak száma. A viszonylag kisebb lakástiizeknél is sokan szenvedtek
füstmérgezést. A gyanú a rohamosan terjedő műszálas padlószőnyegek
égéstermékeire terelődött. A kérdés tisztázására patkányokkal végeztek
kísérletet. Először a természetes anyagok füstgázainak hatását vizsgálták.
Amikor fenyőfa égett a kísérleti helyiségben, a patkányok IO százaléka pusztult
el füstmérgezésben. Gyapjú égetésekor csak akkor következett be füstmérgezés,
amikor a szoba hőmérséklete 80-90 C fokra emelkedett. Akrilszál égetésekor
már 25 C fokon — tehát szobahőmérsékleten — 2 perc alatt elpusztult az összes
kísérleti állat. Nejlon és metilmetakrilát égetésekor még hamarabb
pusztultak el az állatok a mérgezó füstgázoktól. A tapasztalatok szerint 10-15
perc is eltelhet, amíg az alvó személy észreveszi a lakásban kitört tüzet. A
kísérlet azt bizonyí!ja: ez az idő bőségesen elegendó ahhoz, hogy a műszálas
lakástextĺliák füstgázai kifejtsék mérgező hatásukat — különösen a zárt, rosszul
szellőző lakásokban.
Élct és Tudomány
270 A
Magyarázza el saját szavaival az alábbi eszmefuttatás lényegét, de óvakodjék a

töredezett, kis szakaszos beszédmódtól és a magasba emelt hangtól!
BESZÉDMCVEK HANGALAKJA
AZ AGY És AZ ÉRTELEM
Bármit cselekszik az ember, először gondolatban cselekszi azt. A

gondolkodás alapján meghatározott szerkezet áll — az agy. Semmilyen tett
sem lehetséges a cselekvést végz6 anyagi rendszer nélkül, és ez a rendszer
csak azt végezheti el, amire szerkezete, felépítése képessé teszi. Egy tehén
sohasem tojhat tojást, bármennyire erőlködne is, sohasem lehet szöveget
gépelni egy lemezjátszóval, és hanglemezt lejátszani egy Írógépen. Az
ember szintén csak arra képes, amire agyszerkezete lehetőséget teremt.
Ezért, mielőtt az emberi tettekről beszélnénk, szükséges egy pillantást
vetnünk az agyra; milyen ez a szerv, és milyen célokra formálta szerkezetét
a természet?
A létért való küzdelemben egyes állatok agarakat, mások szarvakat vagy
karmokat növeltek, ismét mások mérgeket termeltek ki. Az embernek agya fejlődött, és
sajátos módon ez a képlékeny anyagcsomó sokkal rayogóbb eszköznek bizonyult az
ember uralmának biztosításához, mint az agyarak, szarvak vagy mérgek. Az ember agya
nem arra alakult, hogy az igazságot keresse, hanem azért, hogy élelem, biztonság és
hasonló dolgok után kutasson vele; hogy felismerje az előnyös helyzeteket, hogy nap
mint nap segítse az embert az életben maradásban. Az agy a túlélés, a továbbélés
szolgálatában álló szerv. Az emberi indulatok, tettek meghatározói a vágyak vagy a
szükségletek, az agy ezeknek az em beri megnyilatkozásoknak az eszköze.
A primitív társadalmakban valóban ez volt az agy egyetlen szerepe. A
szofisztikus társadalmakban azonban az agynak új szerepköre fejlődött ki: az, hogy
hangzatos indokokat találjon szükségleteinek és vágyainak igazolására. Ezt a
feladatát agyunk már olyan villámgyorsan végzi, hogy azzal áltathatjuk magunkat:
tetteinkben valóságos indokok vezérelnek
Szent-Györgyi Albert
5. Tömbösĺtve kell megszólaltatnia ezeket a több tagmondatos

megállapításokat. A legjobban tetszőt ki-ki bővebben is értelmezheti majd.
• Nem az a szerencsétlen, akit annak vélsz, hanem aki magát véli
szerencsétlennek.
• Mindaz, amit mondasz, terólad szól: kivált amikor másvalakiről
beszélsz.
• Ha ott alkalmazzuk a szigorúságot, ahol nem kell, nem tudjuk
többé ott alkalmazni, ahol kell.
• Sok időnek kell eltelni ahhoz, hogy jól tudjuk azt, amit
megtanultunk.
A És A RITMUS 271
• Okosabb meghányni-vetni egy kérdést anélkiil, hogy eldöntenénk,
mint eldönteni anélkül, hogy meghánynánk-vetnénk.
A párhuzamos, illetve szembeállĺtott tömböket „sebességváltással" is el
kellett különítenie.
6. Közvetítsen egy képzeletbeli vagy valóságos sporteseményt, -
rendezvényt, de ne hadarással, hanem tömör kifejezésekkel nyerjen időt, így
tartson lépést az eseményekkel!
7. Egy kis hangképzési emlékeztető. Melyik kiejtési forma választékosabb?
Melyik igénytelenebb?
272 A
BESZÉI)SEUESSÉC
A És A RITMUS 273
[dic I szomj] — dicsszomj — [dics I szomj]
[kukaccsali) — kukaccsali — [kukac I csali]
[varásszó — varázsszo' — [v ará s I s z ó]
[Kumrnadaras] — Kunmadaras — [Kun I madaras]
[Mosommagyaróvár] — Mosonmagyaróvár — [Moson I magyaróvár]
[ömműködő] — önműködő — [ön I működő]
8. A közbevetés miatt széttagolt mondategységeket akusztikusan is egybe kell
fognia.
Ezúttal a tempó segítségével csatoljon vissza az elkezdett, de megszakított egységhez!
Majd önellenőrzésképpen fogalmazza át, tegye közbeékelődés nélkülivé az eredetit!
Nem az, amit bírunk, hanem a meggyőződés, hogy amit bírunk, azt
megérdemlettük, boldogít.
(Nem az boldogít, amit bírunk, hanem a meggyőződés, hogy
megérdemlettük azt, amit bírunk.)
Nem akik az emberi jólét előmozdĺtására új eszközöket találnak,

hanem kik az embereket a létező eszközök s viszonyaik kellő
használatára okta!iák, valóságos jótevői kortársaiknak.
(Nem azok a valóságos jótevőik kortársaiknak, akik az emberi jólét előmozdítására
új eszközöket találnak, hanem azok, kik az embereket a létező eszközök s viszonyaik
kellő használatára oktatják.)
Oly akadály, melyről tudjuk, hogy legyőzhetetlen, nem akadály

többé, hanem adott helyzet, melyből számításainknál kiindulhatunk.
Minden ügy, melyet csak hideg okok támogatnak, s mely ellen
lelkiink nemesebb érzeményei felszólalnak, veszni fog.
Azt, mire támaszkodni akar, ha terhes is, mindenkinek el kell viselni.
EötĽös József
9. A légzési yakorlatot úgy végezze, hogy a legterjedelmesebb szerkezetek

kimondása közben se váljon hadaróvá a beszéde: maradjon artikulációja teljes
értékfi. Pergő beszédre törekedve is szólaltassa meg a szerkezeteket!
különböző gyógyszerek a különbözó

gyógyszerek szedése a különböző gyógyszerek egyidejű szedése a
különbözó gyógyszerek egyidejű szedésével járó kockázatok a
különböző gyógyszerek egyidejű szedésével járó kockázatok fölismerése
a különböző gyógyszerek egyidejű szedésével járó kockázatok gyors
fölismerése a különböző gyógyszerek egyidejű szedésével járó
kockázatok gyors fölismerésére készített segédeszköz a különbözó
274 A
gyógyszerek egyidejű szedésével járó kockázatok gyors fölismerésére

készített egyszerú segédeszköz
BESZÉDMŰVF,K IIANC.AIÄKJA

fölismerésére készített egyszerű segédeszköz rendszeresítése a
különböző gyógyszerek egyidejű szedésével járó kockázatok gyors
fölismerésére készített egyszerű segédeszköz rendszeresítése a munka
megkönnyítésére a különböző gyógyszerek egyidejű szedésével járó
kockázatok gyors fölismerésére készített egyszerú segédeszköz
rendszeresítése az orvosok munkájának megkönnyítésére a
különböző gyógyszerek egyidejű szedésével járó kockázatok gyors
fölismerésére készített egyszerű segédeszköz rendszeresítése
rendelőintézetekben dolgozó orvosok munkájának megkönnyítésére
fölismerésére készített egyszerű segédeszköz rendszeresítése
rendelőintézetekben dolgozó orvosok gyógyító munkájának
megkönnyĺtésére a különböző gyógyszerek egyidejú szedésével járó
kockázatok gyors fölismerésére készített egyszerű segédeszköz
tervbe vett rendszeresítése forgalmas rendelőintézetekben dolgozó
orvosok gyógyító munkájának megkönnyítésére
10. Ilyen előkésziilet hozzásegíti, hogy győzze szusszal a következő feszített
mondat bemutatását.
Célszerű légzési és tempóváltási tervet készítenie ehhez a feladathoz.
MEGKÍSÉRELNI A LEHETETLENT
(Részlet)
Látszólag semmiség ejtőernyős szíjakat tekerni egy fekvő ember testére. De

ha ez az ember a társunk, ha a baleset következtében, ami összetörte, már
több mint barát: gyermek, akit úgy akarunk óvni, mint anya a yermekét; ha
tudjuk, hogy a legkisebb félresikerült mozdulat azonnal megölheti, vagy
örökre megbéníthatja; ha a hely olyan kicsi, hogy lehetetlen két lábat egy
síkban megvetni a göröngyös talajon; ha kar- és vállizmaink teljesen
elernyedtek, és ahelyett, hogy erősnek éreznők magunkat, csaknem összeesünk
a gyengeségtől, nos akkor emberfeletti feladatnak tűnik körültekerni a
fújtatóként ziháló testét azzal a szíjazattal, melyet könnyebb felvenni, mint egy
mellényt. Haroun 'Ta:icff
A És A RITMUS 275
11. Most pedig következzék a legigényesebb feladat! Illyés Gyula
versében is találunk egy művészi szerkesztésű körmondatot. Ennek
végigmondásához fejlett légzéstechnika szükséges. Az előbbinél fogósabbá azzal
válik ez a mondat, hogy erősen ritmizálni kell; úgy kívánja a költemény. A szép
élmény megéri a fáradságot; tapasztalhatja majd.
276 A
SZÜNET
GYORSVONAT AZ ALAGÚTBÓL
Isteni colt a pillanat, robogott szabadon azon
mikor a hosszú alagut a csupa-csont, csupa-
izonł,
kénbiizéből a gyorsuonat ég-magas vas-szerkczctcn,
a üiadukt és szilajon,
könnyed Ívére kirohant gőztől és fiisttól részegen
s a sínek és a kerekek föl-fölfiituölt
(a lenti és fenti casak) föltarthatatlan győzelem
kettős párbaja közepett mámorával a messzi völgy
frissen kattogva, hogy ta-tat, erdei s écezredci
ta-tat, ta-tat, szaladt, fölijii az idónélkiili,
a mindig uészthozó
utak, a rengetegben
meglapult tanyák,
faluk,
Xerxcs-i, Caesar-i
hadak, tarkó-törö Kain-
botok, bitók, kivégző-
osztagok fölött a nap
fényében egyre
biztosabb hittel
csattogĽa, hogy ta-tat,
ta-tat, ta-tat, ta-tat —
Mint harci hírhozó, aki

a várva-uárt segély-
csapat jöttét futástól
elakad[ üvöltéssel
dŕldogja ki.
Illyés Gyula
12. Melyik szöveget (költeményt) tanulja meg?
A SZÜNET
A beszéd zeneiségének sajátossága a szünet is. Az orgánumnak olyan értelemben
jellegzetessége, hogy gyakorisága és időtartama tükrözi az egyén légzési kapacitását és
be égzési, valamint gondolkodási szokásait.
A 277
Az intonációs szünetiartásbfüggvénye a helyzetnek, műfajnak és a szándéknak, sőt
a beszélő is. Az időhúzás szándéka következtében például gyakoriak és viszonylag nagy
időtartamúak a szünetek. Rövid szünetekhez vezet az ide esség, az idegesítő légkör. A
magyarázó szándék és a meggyőzés viszont a gy orl és hosszabb
UESZÉDMŰVEK IIANCAMK}A
szünetekből „hallható”. Különbözik az élőszó és a felolvasás szünethasználata is: az

élőszóé változatosabb, sőt következetesebb.
szunete unkc szünet, a beszédfol amat néma szakasza egyéb
mondatfonetikai eszközökkel társulva a mon ni Ó gondolati-logikai-nyelvi
viszonyainak érzékeltetésére (tagolására és szintezésére) szolgál. Ezt a
funkcióját mind a szöveg egészének, mind alkotórészeinek szintjén betöltheti.
A szünet vagy ár elhan zott részt: ez az úgynevezett vagy fölhívja a
figyelmet arra, ho egy új (fontos) rész övetkezik: erre való az úgynevezett c oszunc a
ugyanahhoz a részhez elő- és utószünet is kapcsolódik et árról eszélünk. Szünetpár fogja
közre például a közbevetett rés etet vagy tagmondatot.
A sziinetck időtartama különböző, Általában kétszer-háromszor hosszabbak
a beszéd nagyobb egysé eit elválasztó szünetels mint a kisebb részek közé
iktatott csendek. A szünetpárban többnyire 'se az e őszünet tartama, mint az
utószüneté. A közbevetett részlet szünetpárja kurtább, mint a kiemelt lényeges
mondatrészleté,
Mindenfajta szünetnek elsődleges funkciója tehát a mondanivaló
gondolati-lwikainyelvi vivonyainak tükrözése. Másodlagosan ővé
hosszabb szünete et eve hasznosítjuk: a szöveg szerkezeti egységeit elválasztó
kiadósa sziineteket Wors alap levegő-vételre, a mondatzáró rövidebb szüneteket
pótlevegő vételére. A mondaton belül, a szószerkezetek (szakaszok) határán
tartott villanásnyi csendek általában nem valók légvételre.
Hogy a szünet mennyire fontos sajátossága a beszédnek, tanúsíthatja ritmusalakító
hatása is. A beszéd ritmusa tehát a következő összetevőkből ötvöződik: az
értelemtükrözŐ tempóuáltások és sziinctck az artikulációs (hangképzési) ritnłus.
Nem hagyhatjuk említetlenül azt a lehetőséget, amelyet a beszédszünet kínál a
kapcsolatteremtésre, illetve a hallgatósággal megteremtett kapcsolat NenŐľzésére es
erősítésére. A tekintetek találkozása fokozza a mondanivaló szuggesztivitását, és
útbaigazíthatja a beszélőt fejtegetése fogadtatásáról: a „lépéstartás” vagy a „lépésváltás"
szükségességéről
GYAKORLATOK
Szándék és sziincttartás
l. Olvassa föl az egyik szövegrészletet: először magyarázó szándékkal, másodszor
kisebb gyermekeknek mesélve-ismertetve, harmadszor ellenőrzésképpen!
278 A
„KI MIT TUD?" AZ ÁLLATVILÁGBAN

(Részlet)
Egyre több irodában, gyárban szerelnek fel légkondicionáló berendezéseket,

amelyek télen-nyáron kellemes hőmérsékletet teremtenek a szobákban. A
természetben is találhatók „légtechnikusok", akik tökéletesen megoldották a
légszabályozás nehéz prob-
SZÜNET
Iémáját. A Macrotermes natalensis nevfi afrikai termeszek több rnint kétmillióan

élnek egy közepes nagyságú bolyban. Érthető, hogy szükségük van a
légkondicionálásra. A termeszvár 40—50 cm V%astag, cementszilárd falát apró
légjáratok sora szövi át. A levegő az alsó meleg termekből ezekben száll felfelé,
majd a vár tetején vékony „hfitóbordákon” adja le hő- és széndioxid-tartalmát a
szabadban. Ilyen módon 6 fokos hőmérséklet-különbséget teremtenek a
termeszek a bolyban a „pince” és a „padlás” között. A levegő másodpercenként
2 mm-es sebességgel mozog a járatokban, ami olyan enyhe légmozgásnak felel
meg, hogy egyetlen termesz sem panaszkodhat huzatra.
Greguss Ferenc
ÖRÖK SÖTÉTSÉGBEN
A járatokban, melyeknek falát gazdájuk a sok ide-oda futkosással egészen

simára csiszolta, igen nagy a légnedvesség. Klein tanár 64 mérést végzett pontos
műszerekkel különböző idő- és napszakokban. Valamennyi mérés eredménye 94
és 100% közé cső értéket mutatott, Az üregek légnedvesség szempongjából a
külső időjárástól teljesen ftiggetlcnnek látszottak, és mindig ilyen „dunsztosak”
voltak. Az alagutak hőmérséklete viszont a legforróbb nyári napokon, amikor
odakint 40 C fokot mutatott a hőmérő higanyszála, csak 10—17 0C volt. Télen
—2 és I "C között változott a belső hőmérséklet, akkor is, ha a szabadban erősen
fagyott és tartós hideg volt. Az egész évi ingadozás a mérések szerint
ajáratokban 20 0C-ig terjedt, a szabadban ugyanakkor 40 0C különbséget mértek.
Schmidt Egon nyomán
Értelemtiikrözó' szünetek — Szövegtípusok, sziinetek

l. Tervezze meg a szöveg szünetbeosztását! Egyszeres, illetve kettős
függőlegessel jelölheti a rövidebb-hosszal)b szüneteket. Az alaplevegő vételére
alkalmas szünet helvét bekezdésjellel (T) érzékeltesse!
A 279
ÜZLETI KOCKÁZAT, l.orró
A XVII. századtól kezdve a valószínfiségszámítás egyre szélesebb körben elterjedt, amit
egyebek között azzal is magyarázhatunk, hogy a kapitalizmus kezdeti szakaszában a
kockázat igen fontos fogalommá vált, s a helyes döntést segítette a megfelelő
valószínűségek ismerete. Kedvezett a valószínűségszámításnak az államtól támogatott
számsorsjátékok bevezetése is. Az első ilyen típusú játékot, a lottót 1620-ban
kezdeményezte a genovai köztársaság. Genovában a nagy tanács kiegészítésére öt
tanácstagra volt szükség, s ezeket kilencven kijelölt polgárból kellett kiválasztani. A
kilencven polgár nevét elhelyezték egy urnában, s közüliik ötöt kihúztak: ők lettek a
tanács új tagjai. A lakosok Íbgadásokat köthettek arra, hogy kiket fognak kihúzni.
Később a nevek helyett sorszámukat, az első 90 számot helyezték urnába. Ez volt a lottó
őse. A szabályok abban az
ILANC.AlAkJA
időben még kissé eltértek a mostaniaktól. Lehetett például csak két, három vagy
négy számra fogadni, nem kellett mind az ötre tippelni. A lottó egész Európában
divatossá vált, a szerencse igen sok embernek juttatott hatalmas vagyonokat.
Székcly Gábor nyomán
2. Intonációs szünettartaľn. A következő tájrajz megkívánja, hogy mondatai

után a szokásosnál hosszabb szünet következzék. A hallgatóság így időt nyer az
elhangzottak elképzelésére, belső megjelenítésére.
NAPLÓ
(Részlet)
A nap és az árnyék lassú és csöndes küzdelme.

Az árnyék yőz. A fák már nyakig benne állnak, csak a koronájuk hegye fénylik még. A
mező felső karimáján ökrök fehérlenek.
Violaszín palatetők, rózsás, pirosas cserepek.
A nap enged, s a látóhatárig hátrál. Mintha lángba borult volna egy major.
Az árnyék vize egykettőre eloltja a tüzet.
Julcs Rcna,rd
Vígh Árpádfordítástl
3. A lelkiismeret-furdalás érzékeltetésére is alkalmas a mondatkövető

szünet tartamának növelése. Csak a megfelelő szövegrészben célszerű élnie
ezzel a lehetőséggel.
NAPLÓ
(Részlet)
280 A
Miután elolvastam Carl Vogt professzor intelmét a vakond hasznosságáról,

puskával leterítettem egyet közülük. Megláttam, amint friss földből házat emel:
kétszer is leromboltam. Újra kezdte. Akkor szabaddá tettem a lyukat. Kidugta az
orrát. Úgy sújtottam le rá a magam villámával, mint egy semmi porszemre, aztán
valahogy rákényszerítettem magam, hogy megnézzem a mfivemet. Olyan volt
ez neki, mintha engem villám sújtott volna. Úgy öltem meg, mintha isten lennék!
Ott feküdt az ösvény közepén. Nem tett kárt a salátában, melyre különben sincs
sok gondom. Megöltem. Miért? Miért? És mikor a macska fotelom huzatjába
mélyeszti karmait, rá se hederítek.
Vakondtúrások: a mező libabőre.
Julcs Rcnard
Vígh Árpádfordítása
4. Azonos rögzítéstí mondatok megkülönböztetése szünet segítségével. Olyankor is

sziikség lehet szünettartásra, amikor központozás nincs a mondatban, illetve a
mondatrészletben.
sztlNF,T
Nem aludt az éjszaka.

Nem aludt az éjszaka (= éjjel). Nem aludt az I éjszaka. (z Nem aludt az
éjszakánként.) Aki hallgat, az angyallal beszélget.
Aki hallgat, az angyallal beszélget. Aki hallgat, az I angyallal beszélget.
A felesége anyját nem szerette.
Nem járhatott a bíró házába.
Három napig bolyongott királyi apja erdejében.
Leszáll a gyanútlan örömben égő virágra.
I. A légzésnek kell alkalmazkodnia az értelmezéshez, és nem megfordítva!

Fejlessze tehát légzési technikáját ennek a szerkezetsornak szünettartás nélküli,
értelemhez simuló ritmusú végigmondásával!
aláírt
záródokumentum a vezető által aláírt záródokumentum a delegáció
vezetője által aláírt záródokumentum az ország delegációjának vezetője
által aláírt zárÓdokumentum a harmincöt ország delegációjának vezetője
által aláírt záródokumentum az értekezleten részt vett harmincöt ország
delegációjának vezetője által , áĺrt záródokumentum az európai biztonsági
és egyiittmúködési értekezleten részt vett harmincöt ország
delegációjának vezetője által aláírt záródokumentum az európai
A 281
biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett harmincöt ország
delegációjának vezetője által aláírt záródokumentum eredeti példánya az
európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett harmincöt
ország delegációjának vezetÓje által aláírt záródokumentum eredeti
példányát megőrzÓ finn levéltár
2. Egyetlen feszített mondat alkotja Ladányi Mihály versét. Benne azonos

ftýtá_iú mellékmondatok előzik meg a késleltetett főmondatot. A
mellékmondatok közti sziinet tartamának kisebbnek kell lennie, mint a
főmondat előző szünetének.
KÖLTÖK
Mikor a szonłoní ember

meghal egy röhögéstől,
mikor a fázó
igazságot a
hazugsághoz
odrlbújua éri a
fagyhalál,
BESZÉDMŰVEK HANGALAKJA
mikor a fürj égnek

álmodja a földet és
köveire zuhan,
lassú jambusok imaszíjait

tehetetlen öklünkre
csavarva ácsorgunk a
cilág kidült-bediilt
siratófalainál.
3. A UcsszŐ nem mindig szünetjel. Hol szükségtelen szünetre váltani a

rögzítésbeli grammatikai jelet, a vesszőt?
Itt maradhatsz, ha akarsz. Itt maradhatsz, de ne zavarj!
Tudod, hogy itt maradhatsz, ha akarsz.
Itt maradhatsz, de ne zavarj, míg dolgozom!
Tudod, itt maradhatsz, ha akarsz.
Tudod, itt maradhatsz, ha akarsz, míg dolgozom.
282 A
4. Hol nem szükséges szünetre váltani az értelmező vesszőjét, ha azt

akarja, hogy a csoport öttagú, négytagú, illetve háromtagú legyen a
hangoztatásban?
• Valamiért ott maradtak abban a házban: apám, a lány,
menyasszonyom, öccse,
Tamás, a sofőr.
Olvassa föl úgy is a mondatot, hogy a csoport hat főből álljon!
5. Fogja szünetpárba az aforizmák közbeékelődő tagmondatait!
Természetesen egyéb fonetikai eszközöket is igénybe vehet a hangoztatás
optimalizálása végett.
Vannak örömök, melyeket, mint bizonyos növényeket, csak romok

fölött
találunk.
Nem törölhetünk ki senkit szívünkből anélkül, hogy a helyen, hol
egykor neve állott, egy setét folt ne maradna vissza.
Ha ahelyett, hogy oly helyre törekszik, melyet már más foglalt el,
mindenki arra fordítaná tehetségét, hogy saját helyén magasabbra
emelkedjék, kevesebb zavar s tolongás lenne a világon.
Eötvös József
6. Hangképzési emlékeztető. Mondogassa hangerővel, majd suttogva! Egyet-eyet

memorizálhat is.
Arcát nap ostorozta és havasi szél.
Harang kong, zeng az esti ég.
Bíborszín vére freccsen szerteszét.
Azúrkék szajkótoll csillant a fán.
Miért Írsz, ha sírsz; miért sírsz, ha írsz?
Fejed fölött a szélben zúg, zúdul az ősz.
7. Milyen fonetikai eszközökkel teszi hallhatóbbá a versbeli fokozást csoportja
számára? Melyik eszköz lesz domináns, azaz meghatározó?
AZ EGYÉNI 283
BESZÉDSTÍLUS
OLYAN SZÉP, OLYAN GYÖNYÖRŰ SZÉP
Olyan szép, olyan gyönyörű

szép, megnyflik tőle zár, kilincs.
szép, lehull előtte a bilincs.
szép, azért van rejtce, mint a
kincs. Olyan szép, olyan
gyönyörű szép, hogyjele
sincs, hogy nece sincs.
Rákos Sándor
8. Szólaltassák meg kánonban is a költeményt! Az első két sor elhangzása után

léphet be a második pár; a második sorpár után kezd a harmadik csoport(ocska); és így
tovább.
9. Lehetséges megszólaltatás ez is. Két csoport hangoztat. Egyik fölülről
lefelé haladva kezd. Az első két soruk után belép a másik csoport. Ók azonban
alulról fölfelé haladnak az olvasással: „Olyan szép, olyan gyönyörű szép, hogy
jele sincs, hogy neve sincs." Befejezni a második együttes fogja a kánont, hiszen
ők később kezdtek.
AZ EGYÉNI BESZÉDSTÍLUS
A nevelőnek egyéni beszédstílusát számos tényező figyelembevételével célszerű
kialakítania. Mindenekelőtt természetességre kell törekednie. A természetesség
nemcsak mindenféle mesterkélt beszédstílus elvetését jelenti, hanem azt is, hogy
nyelvhasználatunk megismert törvényeit tiszteletben tartjuk. Ez a hangok,
hangkapcsolatok képzésére, illetve megszólaltatására, valamint a
beszédfolyamat zenei sajátságaira is értendő.
A nevelő és oktató tevékenység megköveteli, hogy alkalmazkodjunk tanítványaink
fejlettségéhez. A tudományokkal ismerkedő fiatalokhoz egyrészt jól tagoltan, ezért
követhetően, másrészt türelmet, őszinte érdeklődést, sőt lelkesedést sugárzó hangon kell
szólnunk. Beszédstílusunkkal is gazdagíthatjuk tehát értelmüket és érzelemvilágukat.
E célok elérésére több fonetikai eszköz kínálkozik. Segítségükkel hatásosan
értelmezhetjük szövegünket, és hangot adhatunk az érzelmeknek is. A lehetségesek közül
mindig azokat a technikai (mondat- és szövegfonetikai) megoldásokat kell választani,
amelyeket tökéletesebben megvalósíthatunk,
284 A
Evégből meg kell ismernünk hangunk, orgánumunk erényeit és

fogyatékosságait! Az eyén orgánumának főbb sajátosságai: a hangszínezet vagy
hangminőség; a hangerő terjedelme és mozgékonysága; a hangmagasság
terjedelme és hajlékonysága; a tempó és változtathatósága; a szünettartás
ritmusalakĺtó differenciáltsága. Az orgánum tanulmányozásával szerzett
önismeret megbízható alapja az egyéni beszédstílus megteremtésének. Hogyha
valakinek mindegyik orgánumsajátsága fejlett, fölhasználásukban
változatosságra kell törekednie. De nem általában, illetve mindentől függetlenül,
hanem a
HANGALAKJA
mondanivaló hatását fokozó, a szöveghez alkalmazkodó, tehát célszerű változatosságra.

„Például, ha testes a mondathangsúlyos egység, az egészében magassági emelést kap; s
akkor a még ezen belül nyomatékos részt már csak tempólassítással tudjuk elválasztani
tőle. És megfordítva: a közbevetésen belüli újabb közbevetést nem mindig nyomhatjuk
még I ejje bb; az elhatároló szünet meg némitemp@orsítás viszont segíthet tovább
süllyeszteni. Máskor, ha már túl sok a hangsúly úgyis, egy kissé
magasságemelés helyettesíthet; ha meg a szünetek volnának túl gyakoriak, egyiküket-
másikukat pótolhatja az, hogy az amú9' is hangsúlyos ponton a várhatónál kissé nagyobb
erőt adunk kezdésül. Sőt— ha m eglepetés ér bennünket, és más megoldás már nincsen
—elmehetiink olykor addig is, hogy például a közbevetést (ha már előtte is nagyon
alacsonyan jámnk) nem továbbsüllyesztéssel, hanem éppen (kis hangerejfi) magassági
kiemeléssel választjuk el a törzsszövegtől; és fordítva is: a nyomatékos részt (ha
magasságkontingensünkből nem fhtja tovább) dallamsi_illyesztéssel (de persze
megfelelő hangerővel és tempólassítással) oldjuk meg, az addigiak kontrasztjaként.” (A
rádióbemondó bcszédc, 82.)
Hogyha valakinek az orgánuma nem a legszerencsésebb, mert például szűk a
magasságterjedelme, és nem is igen hallja, váltott-e fekvést, ennek a fogyatékosságnak
az ismeretében nem szabad erőltetnie a magassági váltással végzett kiemelést. Inkább
más eszközökhöz folyamodjék: emelje ki az újat, a fontosat tempólassítással, sziinettel
stb. Különösképp ne vágjon neki magassági „lépcsósornak”! Semmiképpen nem
kapcsolhat.ja ki eszköztárából a magasságválťĺst; de a terhelés, az igénybevétel zömét
együttesen a többi, fejlettebb hangadottságára háríthatja. Így — igaz korlátozottan —
mégis célszerű változatosság jellemezheti a fogyatékos orgánumú egyén beszédstílusát.
Az egyéni beszédstílus életkoronként változhat. Egy-egy vonása elhalványulhat,
némelyik erősebbé válhat. E változások és átrendeződésck azonban nem ütközhetnek az
orgánummal, sem a kor vagy a pálya érdekeivel.
ÖSSZETETľ FELADATOK, FOLYAMATOS GYAKORLATOK

I. A mondategyüttesek megszólaltatásához orgánumának figyelembevételével
választhat fonetikai eszközöket, ha ez nem megy az értelmezés rovására.
AZ EGYÉNI 285
Akkor tehát puha és porszerű, mint a liszt. Akkor tehát puha; és porszerú,
mint a liszt.
Nem tudja, mit beszél. Nem tudja, mit; beszél. Nem; tudja, mit beszél!
Ádám, a fiam — és Pali: barátok. Ádám a fiam és Pali; barátok.
Ádám — a fiam és Pali: barátok! (Megszólításos mondat.)
Mit tettél vajon, kérdezgeti. „Mit tettél vajon?” — kérdezgeti.
Nőttél; lassan kitanultad, mi az illem. Nóttél; lassan kitanultad, mi az:
illem. Nóttél lassan, ki tanultad, mi az illem. Nőttél lassan, ki tanultad,
mi az: illem.
2. Nem csupán egyféleképpen értelmezhetők s hangoztathatók a következő
mondatok.
Álmaimban majd minden é.iiel megielenik.
Nem csapdoshatta meg a párnát unokája feje alatt?
Jelen voltak még: Maszat, a nyuszt, Katalin, a fiatal kecske.
3. Többféleképpen értelmezhetők s hangoztathatók ezek a központozatlan

mondatok is.
Látni való rosszul van de nem törődik vele
Igen esendők vagyunk mi emberek
Megszelĺdiilt a tél érzem hogy megszelĺdiilt
4. Artikulációs edzésként is elkönyvelheti a szövegrészlet összeszedett
hangoztatását.
A TŰZ
A tűz eleinte rostogva ég, aztán halk mormogással, sziszergéssel, susogással,

végül vörösen izzó parázs az egész, kezdetben tündöldő arany kupac, később
tündöklő vörösréz. A tűz ilyenkor végtelen mélynek látszik. Az apró lángok
föllebbennek a semmiból; táncolnak a parázs fölött; és megint eltűnnek a
semmibe, mintha egy láthatatlan kéz söpörné le őket a parázsról.
Gárdonyi Géza
5. A szembeállítás lényeges eleme Márai Sándor szövegének. Ennek

akusztikumát Ízlése szerint alakíthatja. A hallgatónak időre van szüksége, hogy
elképzelhesse, mintegy láthassa, amiről szó esik.
NAPLÓ
(Részlet)
286 A
Iparkodom — behunyt szemmel — ellenőrizni Rimbaud „Magánhangzók”-jának

színeit. Az érzékelés másfélesége elképesztő. Nincs okunk kételkedni Rimbaud
megfigyelé seinek hűségében. De az „Ä”, amely számára „éjszín”, az. én
számomra vörös, az „E” Rimbaud látása szerint „hab”, számomra krémszín-
zöldes, az ő rőt „l”-je számomra szürkésfehér, az „O” számára kék, az én
hallásom színérzéke szerint világosbarna. Csak az „U" zöldjének látomásában
egyezünk. . . Miféle kémia vegyíti a lélekben ezeket a színeket? Mifajta
lombikok vagyunk, emberek?
6. Radnóti írásának tolmácsolásakor a jobbító szándékú humornak is

hangot kell kapnia. Rcnard naplórészletének bemutatásakor a morbid humornak
is föl kell hangzanin. De hogyan?
NAPLÓ
(Részlet)
Az Attila utcai virágkereskedés kirakatában tintával írt tábla:

„Rózsát a jégen tartjuk."
Mily kegyetlenség! Be akarok menni, hogy bár meleg van, de talán mégis túlzás...
vegyék le a leányzót a jégről, hiszen megfagy szegényke. Milyen galibát csinál egy
megtakarított névelő.
BESZÉDMÚVEK IIANGAIAKJA
NAPLÓ
(Részlet)
Egy ember a háború alatt, jobb híján, kénytelen volt megenni a kutyáját,
majd ahogy a csontokra nézett — így szólt:
— Szegény Medor! Hogy örülne nekik!
Julcs Rcnard
Vígh Árpádfordítása
7. Előadhatja ezt a miniatűrt egyetértően, azaz névértékben fogadva

megállapításait. De megszólaltathatja fenntartással is, azaz kétségeskedése
felhangjaival. Hogvan?
NAPLÓ
(Részlet)
Halál. . . egyike a legszebb magyar szavaknak.

A hangkép és jelentése tökéletes egybefonódása. A h borzalma, az a-á elnyAjtott
rémülete vagy csodálkozása és az 1-ek síkos simasága.
Radnóti Miklós
AZ EGYÉNI 287
8. Ugyanarról vall Kosztolányi prózában és versben is. Kívánatos tehát a vallomásos
hangvétel az előadásban. A költemény megszólaltatásakor azonban könnyed játékosság
is jelen lehet, elvegyülhet az is a vallomásossággal.
A LÉLEK BESZÉDE
(Részlet)
Évekkel ezelőtt, amikor Hágában egész nap négy-öt nyelven kellett tárgyalnom,
vitatkoznom, este elcsigázottan rogytam le egy kávéház bársonypamlagára. Hogy ne
legyek egyedül, magammal vittem egyik barátomat. Ez a barátom magyar volt. A sok
meddő povedálás után már nem tudtam volna egy külföldivel együtt lenni. Órákig
füstöltünk és feketéztünk, anélkül, hogy egy' szót is szóltunk volna. Egymásra
meredtünk, és hallgattunk, kettesben. Hallgatásunk pedig nem holmi nemzetközi csönd
volt. A mi csöndünk volt ez, mely mögött nyelvünk szelleme lappangott. Magyarul
hallgattunk. Ez a hallgatás pedig, mely nemcsak némaság volt, nemcsak a beszéd hiánya,
hanem valami kézzelfogható és tartalmas is, fölpezsdített bennünket.
STOCKHOLM
Dalol a gőzfűtés, lángok lobognak,

a porcukorban kis aranykanál can s
calami titkos, gyermekkori emlék
bujkál a bama és langyos
homályban.
BESZÉDSTÍLUS
Ott kiinn sötét cső zuhog. Családi

és idegen nekem e régi kép.
Arany-ősz konttyal bólognak
köröttem a bóbitás, kedves SUéd
nénikék. Az ingaóra lassan iit.
Teázunk s amíg ropogtatom veliik a
kékszem, az őszi ködbiil, mint egy
nyári égbolt, tekint reám sok nyájas-
cnyhc kék szem. Hallgatnak ők is, én
is hallgatok, de csöndjeink nem
érnek össze Uégiil, mivelhogy én
magyarul hallgatok s Ők svédül.
9. A szövegbeli hangzás többféle lehet. Megszólalhat a gyanútlanság, a

méltatlankodás, az irónia, az önirónia felhangjával is. Hogyan intonálja az anya
mondandóját? S miként a szerző fejtegetését?
288 A
A REND És A RENDETLENSÉG
(Részlet)
K. B. fiatal anya, ölében tartja két és fél éves fiát. Színes selyemsálját leveszi a nyakáról,
és odaadja játszani. A gyermek leclobja a sálat a földre, az anya felveszi és visszaadja.
Ez ismétlődik meg tízszer-tizenötször egymás után. Aztán az anya elunja a dolgot, nełn
veszi fel a sálat, a gyermek sírni és követelőzni kezd, erre mégis felveszi — s kezdődik
az egész elölről. Ez nem egyszerűen kisgyermeki játék volt, mely mélylélektani
szempontból helyes, és jól értelm ezhető: az elvesztés-megtalálás játékos ismétlése — az
anya a növekvő fiúval szemben végig engedékeny maradt. Mindenben tökéletesen
kiszolgálta, mindent a kezéhez adott.
Néhány év múlva az anya a következőket mondja:
„Félelmes, hogy ez a fiú mennyire nem tud a holmijára. Nemsokára
érettségizik, és reggel kezébe kell adnom a harisnyáját, mert nem tudja, hova
hajította vetkőzéskor. Nem találja a táskéját, a tornacipőjét, a sapkáját. Inast
kellene tartani neki, mint hajdan a főuraknak, hogy mindent a kezébe adjon.
Polc: Alainc
10. Megfigyelheti, milyen a szövegrészek helyzeti értéke, ha oda-vissza fölolvassa

a következó négyszakaszos verset. „Visszafelé” így olvashat: 4. szakasz, 3., 2., l. strófa.
Ilyenformán az eredeti nyitásból zárás lesz, a zárásból viszont nyitás. Melyik olvasat
tetszik jobban? Miért?
BESZÉDMŰVF,K
PIROS CSAPÁS A HÓBAN
Szikár lovuk fel-felhóköl.t,

farolt, hat hordóual hoztak
kadarka bort tiszamelléki,
bundás magyarok,
Volt, akifcnn ült hordója [övében,

s ostort fogott kétujjas
kesztyiijébcn; más lőcsöt tartt;a
kullogott gyalog.
Nem szitkozódtak ők, nem is

danoltak, egymáshoz, Ióhoz án;a szót
se szóltak, komor volt arcuk, mint a
temetésen.
AZ EGYÉNI 289
A hnt szekér zörögve kaptatott
— A friss haĽon piros csapást
hagyott:
buggyant a bor a donga közti résen.
Jékely Zoltán
Il. Egy esszérészlet vár bemutatásra. A szerző mély és bizakodó

együttérzéssel tudósít a fejlődés menetéről. Nem lenne szerencsés, hogyha
mindvégig hűvös tárgyszerűség jellemezné fölolvasásának hangvételét.
A legtöbb gyerek számára nyolc és fél—tízéves koráig a szeretet kizárólag azt

jelenti, hogy őt szeretik — szeretik azért, mert van. A gyerek eddig a korig még
nem szeret; hálásan és vidáman elfogadja, hogy szeretik. A gyerek fejlődésének
ezen a pontján egy új elem kerül a képbe: az az új érzés, hogy az ember a saját
tevékenységével szeretetet tud létrehozni. A gyereknek először jut eszébe, hogy
adjon valamit az anyjának (vagy az apjának), hogy produkáljon valamit — egy
verset, egy rtuzot, akármit. A szerete t eszméje, először a gverek életében,
átalakul abból, hogy szeretik, azzá, hogy szeret; hogy szeretetet teremt. Évekbe
telik, amíg ezekből a kezdetekből a szeretet megérlelődik. Végül is a gyerek,
akkor talán már serdülő ifjú, úrrá lesz egocentrizmusán; a másik személy már
nem elsősorban szükségletei kielégítésének eszköze. A másik személy
szükségletei éppoly fontosak, mint a sajátjai — sőt voltaképpen már
fontosabbak. Adni már nagyobb kielégülés, nagyobb öröm, mint kapni; szeretni
még fontosabb, mint szeretve lenni. Azáltal, hogy szeret, elhagyta a magány és
az elszigeteltség börtöncelláját, amelyet a nárcizmus és az énközpontúság
állapota alakított ki.
Erich Fromm
Várady Szabolcsfordítása
290 A HANGALAKJA
12. Győzi-e szusszal és azonosuló érzelemmel a múlt századi
vers egyetlen monda tának megszólaltatását Melyik fonetikai
eszközt tesz.i főfunkcióssá Melyikkel teremt hangzásbcli
változatosságot
HA.
(fjúságom ha visszatérnc,
Bálványiért lłogy újra kiizdjön,
S ama gyors láng, mely réget érc,
Csapjon fel még (l hamĽas üszkön;
S ekkor kisértő bájjal, e föld

Mindannyi szépe rám
mosolygna; — S mondván sok
édcset, hizclgől, Epedt
pillantás ostromolna:
Az én sziĽem nem ejtené

meg Hatalma c tiindéri
bájnak:
Éltem szelíd, hú társa!
téged, Megint téged
cálasztanálak.
Tonipa Mihály
HOGYAN OLVASSUNK FÖL

(Előkésziilet szövegek bemutatására)
Óvodában és iskolában is sokszor kell szöveget bemutatnunk.

Mivel a fölolvasás a nevel Ői beszédtevékenységnek igen fontos
ága, szükséges, hogy tájékozódjunk felóle. Mire törekedjünk,
hogy hatásosan szólaltassuk meg az írásműveket Miféle hibák
és buktatók fenyegetnek benniinket
A bemutató olvasás csak akkor lehet teljes értékű, ha
olyan gondolatokat és érzelmeket kelt, amilyeneket
szándékunk volt kiváltani. Ezért tudatosan kell
törekednünk a visszhangkeltésre. Tudatosan kell
megválasztanunk a célszerű eszközöket. A helyes
választáshoz ismernünk kell a hangtechmkai eszközöket és
várható hatásukat. Ismernünk szükséges saját hangunk
HOGYAN OLVASSUNK FÖL 291
lehetőségeit is. Tisztában kell lennünk hallgatóságunk
természetével is; azzal, mire érzékenyebb, mi iránt
érzéketlen, Ha mindezekhez hozzávessziik, hogy tekintettel
kell lennünk a tolmácsolandó Írásműre (valamelyest az
alkotójára is!), amikor felolvasunk, illetve erre
készülünk, akkor sejtjük már, mennyire nehéz feladat egy-
egy művet teljes értékűen bemutatni. Egyúttal azt is
gyaníthatjuk, hogy voltaképpen minden egyes alkotás
megszólaltatása egészében véve Aj és más feladat, bár
néhány elemében hasonlít a többiéhez, esetleg egyezik is
velük. Most — a bemutatás gyakoribb közös elemeinek
tanulmányozása előtt — az írásművek
BESZÉDMŰVEK
tolmácsolását előkészítő elemzést mutatjuk be. Megfogalmazunk néhány általános

érvényű követelményt is.
a) A fölolvasásnak mindenképpen jól hallhatónak kell lennie. E cél elérésére többféle út
kínálkozik. Sokan nagy hangerővel olvasnak; mások túlságosan megemelt hangon beszélnek;
vannak, akik középhangsávjukon szólalnak meg, és a szükséges állés ajakmozgással, a rezonáló
terek szabályos működtetésével igyekeznek jól hallhatóan beszélni; anélkül, hogy
mennydörögnének.
A három közül az utóbbit ajánljuk: mert tisztán hallható beszédet eredményez; mert nem
jelent kellemetlen hangélményt a hallgatóságnak; ráadásul nem teszi tönkre, a newelő hangját.
A messzire hangzó beszéd föltételei: kellő állejtés, a megfelelő nyomású levegő, az élénk
artikuláció, vagyis a hangok képzésében részt vevő szervek kívánatos mozgatása. Kivált fontos
az ajkak szemmel is jól ellenőrIzhető tevékenysége. Amennyire rossz a túl hangos fölolvasás,
annyira rossz a túlságosan halk és a motyogó, zárt szájú beszéd is. (A túlartikulált beszédmód
mulatságos, és torzítja a hangokat.)
b) A jól hallható felolvasás önmagában kevés. Pontosságra is szükség van. Szöveghíven
olvasni azt jelenti, hogy nem költjük át az eredetit. A mfi megbecsülése is erre int; ugyancsak
erre utasít az a körülmény, hogy tanítványaink ellenőrizhetik könyvükből, mennyire követjük
az Írottakat.
A pontos és szöveghű olvasás azonban nem egyenlő a betűző, betű szerinti
kiejtéssel. A szavak és a szószerkezetek kiejtése közben érvényesíteni kell a
hangtörvényeket: a zöngésség szerinti hasonulást —
Pl.: alakzat [alagzat] fogadták = [fogatták] lépdel = [lébdel]

tudtával — [tuttával] mosdó — [mozsdó] vágytál =
[vátytál] a virág szirma = [a virák szirma] pénz helyett =
[pénsz hejett)
az egyéb hasonulásokat —
PI.: azonban = [azomban) anuja = [annya)
292 A HANGALAKJA
különb = [külömb] hagyják — [haggyák]

gyöngy - [gyönygyl az féljen = [féjjen]
egyéb hangtörvényeket —
Pl.: látszik = [Iáccik] hallgatag = [ hallgatag]

követsz [köveccJ többlet = [többlet]
tudjuk = [tuggyuk) váltják fiú [fihí ]
= [váltyák]
c) Minden fölolvasás hatásának alapja (a hallhatóságon és pontosságon kívül) az
érthetőség, az értelmezéshez nyújtott segítség. Lehet, hogy a közönség csak először hallja a
művet; hozzá képest a fölolvasó előnyös helyzetben van, mert alaposan elemez-
hette, mert jobban ismeri. Ezért a hallgató joggal vár segítséget a fölolvasótól ahhoz,
hogy mindjárt jól értse a művet, hogy könnyebben megérthesse. Esetleg az előadó
egyéni értelmezésére, sajátos fölfogására is kíváncsiak lehetnek a hallgatók.
A jó felolvasó tehát értelmezőn szólaltatja meg a művet. Az értelmező felolvasás
„technikai” eszközei: a hangfekvés és a dallam; a hangerő és a hangsúly; a beszédtempó és a
szünet, illetve váltásaik. Ezeket a fonetikai eszközöket természetesebben és kevesebb hibával
alkalmazzuk, amikor szabadon beszélünk. Irott szövegek megelevenítése közben
legtöbbünkben gátlások támadnak, mert nehezen vonjuk ki magunkat az írásjelek és
„megszólaltatásuk” rossz példáinak hatása alól. Célszerű lesz, ha itt összefoglaljuk, amit az
Írásjelek „megszólaltatásáról” helyesnek tudunk.
Az írásjelek általában nyelvtani, grammatikai jelzések, nem pedig egyértelmű
mondatfonetikai utasítások: ezért nem alkalmazkodhatunk szolgai módon hozzájuk,
A vcsszŐ: szünetjel is, amikor a jelzett szóra külön-külön vonatkozó jelzőket választ el
egymástól. — Legrokonszenvesebbnek a termetes, esetlenkcdő főszereplőt találta. —
Megvette a negyedik, javított kiadást.
Ugyancsak szünettartásra utasíthat az értelmező jelzőt az értelmezett szótól
elválasztÓ vessző . — Véleményt kértek Nagy Gábortól, az IrÓszöĽetség titkárától.
— Olvasónk kérdésére Szabó Géza, az MTA kutatóintézcténck munkatársa válaszol.
Kurta szünetpárra váltjuk a felolvasásban a vesszőkkel elhatárolt közbeékelődést.
— A sajtóértekezleten részt vevő újságírók, miután meghallgatták a rövid tájékoztatót,
kérdéseket intéztek a miniszterhez.
HOGYAN OLVASSUNK FÖL 293
A felsorolások és az ismétlések vesszői is „hallhatókká" válnak a beszédben. — „Ebben
egyek vagyunk: mi ketten, mi százan, mi ezren.' „SzÍved, a bomlott, ócska kolompot hozd ide,
hozd ide, hozd ide már!”
Nem tartunk szünetet a megszólítást megelőző vesszőnél. — Hova adjam a jegyet,
bácsi? — Mivel szolgálhatok, kedves uram? Nem kötelező szünettel széttagolni az
összetett mondat tagjait akkor, ha kötőszó kapcsolja őket egymáshoz. — Láttam, hogy
zavarom. — Lehet, hogy tévedett. — Megsértődött, mikor figyelmeztették.
A bonyolultall) összetételekben csak a tömbök határát jelző vesszöket tekintjük
szünetjelnek. — Ennek korántsem azaz oka, hogy a nők kevesebb gonddal
küszködnek, I hanem valószínűleg az, hogy a férfiak italozása eltűrtebb jelenség.
A kötőszó nélkül szerkesztett összetételek mondathatárait jelző vesszőnél szünettel
megszakítjuk az előremutató dallamívet. — Lelkikre kötötte, I nagyon vigyázzanak. —
Mind a ketten azt tanácsolták, I legyenek körültekintők. (Az ilyen típusú mondatokat
lényegében úgy mondjuk végig, mintha kettőspont állna a tagoló vessző helyén.)
Itt említjük a „vessződallamot”, Ha a vessző szünetutasítás is, akkor a szünetig a
fokozatosan emelkedő dallammal helyénvaló fölolvasni:
A vessző előtti hirtelen dallamfelkapás csúnya, ezért kerülendő:

13ES7.É1)MŰVEK
• A kettőspont: elindít valamit, jelzi, hogy a folytatásban fontos dolog következik. Ezért
szünettel és előremutató, lebegő dallammal „hangosítjuk”
— Hosszú ideig töprengett: mihez kezdjen. — Egy nyelv lényege nem a szókincs.
Helyesebben: I nem elsősorban a szókincs!
Olykor elmarad a szövegből a kettőspont, mert ismétlődése furcsán hatna.
Elhangzott Petőfi: Minek nevezzelek? — Ilyenkor is úgy kell olvasni a szöveget,
mintha két helyen állna kettőspont. — Elhangzott I Petőfi I Minek nevezzelek? (Még
szerencsésebb fogalmazással elkerülni az efféle buktatókat: Elhangzott Petőfitől a
Minek neuczzclck?)
• A pont lezár valamit: a beszédnek elemi egységéti a mondatot; illetve egy'
mondatsorból fölépült nagyobb egységet. A dallamnak és a szünetnek mindig
érzékeltetnie kell a pont helyzeti értékét is.
A gondolatjelpár és a zárójcl: rendszerint közbevetés elhatárolására szolgál, így
általában szünetpárra váltjuk a fölolvasásban.
• A pontosvessző kisebb-nagyobb tömbökre bontja a mondatépítményt, ennélfogva
szünetutasítás is. A nyitva hagyott dallam is érzékelteti.
Az értelmező felolvasás akkor célszerű, ha számol a fentiekkel, és nem
ragaszkodik görcsösen az írásjelekhez, hanem a szöveghez igazodva váltja át őket
mondatfonetikai eszközökre.
294 A HANGALAKJA
Hadd emlékeztessük arra az olvasót, hogy szakaszokban, szakaszolva beszélünk. Ezeknek
a terjedelme általában nem azonos az írott szöveg egységeivel, mert vagy egy szakaszba vonunk
tagmondatokat, mikor a határukon levő vesszőn megállás nélkül keresztülvágunk, vagy több
szakaszra tördelve olvassuk azt a mondatot, amelyben egyetlen vessző sincsen. Ilyen és
amolyan értelemben is el kell tehát térnünk az Írástól, hogy felolvasásunk közel kerülhessen a
beszéd természetességéhez.
d) A jó felolvasótól joggal kívánjuk, hogy előadásmódja legyen hiteles. Hitelességen
ezúttal nem szöveghfiséget értünk, hanem a következőket. Hitesse el velünk a felolvasó, hogy
a szöveg ott keletkezik, ott alakul olyanná, amilyen! Gondolkodjék, lélegezzék együtt a
tolmácsoló a megírt művel és alkotójával. Ez a belülről szólás, ez az együttélés a művel a
legjobb indíték a felolvasás közismert modorosságainak és idegenségének leküzdésére. Ez segít
leginkább ahhoz, hogy ne felolvasva beszéljünk, hanem beszélve olvassunk föl.
Aki kívülállóként szólaltatja meg az írásművet, annak az előadása technikailag lehet igen
jó — hiteles mégsem lesz.
c) A stílusos megszólaltatás is lényeges kelléke a hatásos fölolvasásnak. Alkalmazkodni
műhöz, saját lehetőségeinkhez és hallgatóságunkhoz, nem kis feladat. Nem könnyű, de
szükséges. Lehetetlen minden alkotót, egy alkotó valamennyi mfivét ugyanúgy tolmácsolni.
Nem lehet egyazon írást általános iskolásoknak és „vájt fülűeknek" ugyanúgy előadni. A jó
felolvasó saját akusztikus stílusának alakítgatásával hallgatóságát is neveli — stílusosságra
szoktatja.
Most néhány írásmű elemzésével és tolmácsolásával gyakorlati hasznúvá tesszük eddigi
fejtegetésünket.
KAPÓRA JÖN
Ami éppen jókor következik be, éppen akkor jön, amikor kívánjuk, arra mondjuk, hogy
kapóra jött. Kapóra jön például a Ixłjba jutott embernek a segítség, de kapóra jön az
olyan látogató is, aki a legjobbkor keres fel bennünket, akire épp akkor van
szükségünk, amikor váratlanul megjelenik.
Ez a szólás, mint néhány más közkeletű kifejezésünk is, népi játékban gyökerezik.
A datatim (a. m. ,kézről kézre adogatva') címszó alatt Pápai Páriz Ferenc latin—magyar
szótára, mely 1708-tól ISOI-ig nem kevesebb mint öt kiadásban jelent meg, a datatilli
ludcrc kifejezést így értelmezi: „Ůtőt s kapót játszodni labdával". Ballagi Mór „Teljes
szótár"-ában pedig a kapónak ezt az értelmezését találjuk: „a labdajátékban ütés, mely
után a labdát megkaphatni, mielőtt a földre esnék”. Szavunknak ezt a jelentését, ha
nem is labdával, hanem aprópénzzel kapcsolatban, egy mai írónk mfivéből vett
idézettel is igazolhatom: „kiszedte, ami apró akadt a bugyellárisában. Aztán kapóra
lökte a kis mórék közé”.
Ezekből nyilvánvaló, hogy szólásunk átvitt értelmének az a gyermeki öröm, jó
érzés a forrása, melyet akkor éreztek, amikor játszótársuk úgy dobta feléjük a labdát,
hogy azt könnyen elkaphatták. Ezért mondjuk mi is arra, ami éppen jól jön, vagy éppen
a kívánt időben érkezik, hogy kapóra jön.
O. Nagy Gábor
Ez a szólásmagyarázat, illetve -eredeztetés nyelvtudományi szak-, illetve

ismeretterjesztő kötetből való. Bízvást kezelhetjük tudományos stílusú szövegként,
olyan szakmai írásként, amelynek magyarázó jellege vitathatatlan. Amikor a szöveget
fölolvassuk, az értelemre akarunk hatni, érzelmi hatásra inkább közvetve törekszünk.
Mint a tanári magyarázat, olyan lehet a.föloluasás. Így az értelmezésnek nagy szerepe,
lesz. Kívánatos, hogy előadásunk különböző időtartamú értelmi szünetekkel jól tagolja
a fejtegetést: első szerkezeti egységnek a szólás jelentését és használatát taglaló
bekezdést tekinthetjük; második szerkezeti részként elkülöníthetjük az
eredetmagyarázatot. (Benne a konkrét és az átvitt értelem vizsgálata alacsonyabb
szintű egység.) A mű egésze felől nézve kétségtelenül a második szerkezeti rész a
fontosabb: ezt a megfelelő szövegfonetikai eszközökkel (hangfckués„ tempó, hangerő)
hallhatóvá is tesszük majd.
ô Az első részben (akárcsak a címben) — ki kell emelnünk a szólást magát:
kapórajön. A kiemelést előszi_inettel, a hangfekvés váltásával, a tempó
lassításával egyaránt végezhetjük. Célszerű az első mondatban (épp a kiemelendó
szólás kedvéért) a hogy kötőszót átcsapni az előző tagmondathoz azt mondjuk
hogy I kapóra jött. Ugyanebben a részben jól kell érzékeltetnünk, hogy kétszeres
egy megállapítás pontosabb kifejtése.
• Ami éppen jókor következik be, éppen akkorjön, amikor kívánjuk.
• Itt az írásjelet is átértékeljük, a magyarázó két tagmondat határán —jön, amikor
— nem célszerű szünetet tartani. Helyette megemelhetjiik az amikort, de
296 A HANGALAKJA
kapóra jön az olyan látogató is, aki a legjobbkor keres fel bennünket, akire épp
akkor tjan szükségünk, amikor t)áratlanul megjelcnik. " Itt sem célszerű szünetelni
és dallamot emelni a vesszőnél — szükségünk amikor. Ezeket a kifejtettebb
BESZÉDMŰVF.K
megállapításokat lassabban lehet előadni; esetleg más hangmagasságban. A bevezetŐ

részben — éppen a kifejtettebb megállapítások révén — a nyelvészeti témát közel vihetjiik
a laikus hallgatóhoz. Mivel ráismer a szólásra és használatára, esetleges idegenkedését az
értelmezés türelmével leküzdhetjük.
• Így már érdeklődve várja a folytatást. S ez a folytatás, ha jól tolmácsoljuk, még jobban
megfoghatja. A második, megemelt hangfekvésfi vagy hangerejű rész a tételmond(lttal
kezdődik: „EZ a szólás, mint néhány más közkeletű kifejezésünk is, népi játékban
gyökerezik. ” A tétclmondatot mindig megkülönböztetett figyelem illeti meg, mert benne
a mozzanat (bekezdés) leglényegesebb megállapítása (a tétel) fogalmazódik meg.
• Itt a lényeges — érdekes is. Ezt kell kiemelniink: „Ez a szólás . . . népijátékban gyökerezik.
" A közbeékelt tagmondatot (mint néhány más közkeletű kifejezésünk is) más
hangmagasságon, gyorsabb iramban ajánlatos olvasnunk: ez csak ráadás, de nem a
legfontosabb! A tételmondatot utószünettel még nyomatékosabbá tehetjiik.
• A bizonyítékok hivatkozásokból és idézetekből állnak. Ezeket jól követhetően
célszerű tolmácsolni. A neveket, címeket és a példamondatokat „idéző hangon” is
előadhatjuk, vagyis más hangmagasságban, eltérő színezettel. A közbeékelt
tagmondatokat itt is cl kell különíteni, le kell süllyeszteni, nehogy a kelleténél
fontosabbá váljanak: mely 1708-tól 1801-ig nem keĽcscbb mint öt kiadásban
jelent meg; ha nem is labdával, hanem aprópénzzel kapcsolatban.
• Az utolsó bekezdésben egybevonhatjuk a 3. és 4. tagmondatot; esetleg a 4. és 5,
tagot vehetjük egy dallamívbe — a vessző átértékelése árán, A tagoláson kívül a
kiemelés is fontos feladat itt.
• Az utolsó mondat visszatérés a kiinduláshoz. Tolmácsolása akkor hatásos, ha a közbeékelt
ismétlődő tagot — kivételesen — fölerósítjük: „éppen jól jön, vagy éppen a kívánt időben
érkezik”
• Eljárásunkat a közbevetett mondat ritmikus szerkesztése indokolja. A kapóra jön
kiemelése elengedhetetlen, mert Így lesz érzékletes a teljesen zárt szerkesztés (a
cím és a fejtegetés záró szavai azonosak).
Ehhez a tudományos stílusú szöveghez a racionális, értelmező-magvarázó
előadás mód illik. Az „okos" előadásmód hatását rontaná, ha hangunk színén nem
érződnék, és arckift'jezésünkön nem látszanék az érdeklődés, a gazdagodás öröme.
A HONFOGLALÓK VADÁSZNAK
(Részlet)
Honfoglalóink nemcsak sólyommal, hanem Íjjal is vadásztak. Kovácsmestereink tucatnyi
nyílformát készítettek; ezek alakja és súlya különböző, mert más-más vadra, más-más
alkalomra szolgáltak. A beregszászi sírleletben például a különböző formák közt akadt
fecskefark alakú is, Több honfoglalás kori sírból ismerjük ezt a formát, és obi-ugor rokonaink
vadászemberei mind a mai napig használják; méghozzá vízimadárra vadásznak ilyen nyíllal.
Ovatosan közelednek a vízre telepedett madarakhoz, s ha netán felröppennének a
neszre, fából készült fütyülő nyilat röpítenek utánuk, amelynek hangja olyan, mint a
ragadozó madár vijjogása. Erre a hangra a vízimadarak hirtelen megint lecsapnak a víz
színére. Ezalatt a vadász időt nyer a még közelebb jutásra. Ha ismét felröppennének a
madarak, az újabb fütyülő nyíl lekényszerĺti őket. Így keriil kedvező helyzetbe a
vadász, s ekkor íját vízszintesen tartva úgy lövi ki a nyílvesszőt, hogy az
„végigkacsázik” a vízen (akárcsak a gyermekek lapos kövei), s azért fecskefark alakú,
hogy ha nem találna célba, megakadjon a nádban, sásban, mert a Ilyfl drága jószág.
lme, egy-egy rozsdás nyílcsúcs miként vall eleink vadászatairól és vadászati módjairól.
László Gyula
ô Ez a részlet is tudományos jellegű. Előadásakor jórészt úgy járunk el, mint előbb
is. A racionális felolvasás azonban itt nem egyeduralkodó. A nyelvrokonaink
vadászatát ismertető betét érzelmekben gazdag — kevésbé racionális jellegfi. (Jól
érzékelteti ezt például a végigkacsázik ige is.) Ezt a betétet, ezt a részletet
(Óvatosan jószág) fűtöttebb hangon, sugárzóbban tanácsos megszólaltatni.
Eszközei ennek az előadásmódnak: érzelmileg fűtött hangszín (emlékező öröm),
esetleg nagyobb hangközök a hangmagasság váltásakor; vagy a tempóban
mutatkozó különbségek.
• Ha szabadabban áradó volt a hangunk e részlet megelevenítésekor, akkor a

szemelvényzáró bekezdés előtt (Íme . módjairól) „csillapítási” szünetet kell tartanunk. A
szünet után tárgyilagosabb hangon szólaltatjuk meg az lonc szót, jelezve, hogy ismét
visszatériink oda, ahonnan elragadott minket is a testvéri vadászat vallomásos izgalma.
• Néhány fontos részlet. A vadászatot megelevenítő elbeszélésben fölösleges a

hirtelen szót tartalmazó mondatot elhadarni, vagyis megjátsnni a szó jelentését.
Tempógyorsĺtásra inkább a következő mondat előadásakor gondolhatunk: Ezalall
a Ľadász időt nyer a még közelebb jutásra. Itt ugyanis megszakad az első szála a
cselekménynek, ezért indokolt a váltás. (Természetesen hangerő vagy -magasság
váltásával is érzékeltethetjük ugyanezt.) Szinte föl kell mutatnunk a
uégigkacsázik igét! Bár zárójelben van, érzelmileg mégis fontos ez a mondat:
(akárcsak a gyermekek lapos kövei). Ezzel visszük egészen közel a tudományos-
régészetiőstörténeti témát a hallgatóhoz. Jóllehet pont követi ezt a tagmondatot:
mert a nyíl drága jószág — ne zárjuk le a dallamot a szokásos módon!
Hangulatilag jobb, ha a drágajószág elé iktatott szünettel lehetővé tesszük az
együttérző-figyclmeztc tő jellegfi befejezést: úgy, hogy a drágajószág
298 A HANGALAKJA
szókapcsolatot egyenletesen emelkedő dallammal olvassuk. (Mintha a gazdája

mondaná, mondta volna intő figyelmeztetésként.)
ÁBÉCÉ A HANGRÓL És A SZAVALÁSRÓL
MŰVÉSZI GIKSZEREK
Semmiben sem bírom el a túl nagy arányosságot. Ez bizonyos idó múltán

fárasztóvá válik. Ha a szavaló szüntelenül zakatol, emeli hangját ott, ahol kell,
leejti szintén ott, ahol kell, s érzem, hogy mindig pontos, művészi „tökéletes”,
akkor unni kezdem. Meglepetésekre vágyom. Az pedig nem meglepetés
számomra, hogy a vihart harsogó hanggal érzékelteti, a csendet pedig
elhalkulással. Néha inkább megfordítva cselekedjék. 911togia el a vihart, s a
csendet kiabálja ki. Ezzel becsap, csigázza érdeklődésemet. Némelyik nagy
művész, aki biztosan ül a nyergében, időnként egy-e47 önkényességet enged meg
magának, s minden ok nélkül felhúzza szemöldökét, vagy megtorpan, ezzel a
ravaszul öntudatos fogással figyelmeztetve, hogy ő is ember és nem gép.
Modorossága rokonszenves. U tána inkább élvezem a költemény
folyamatosságát. Csakhogy az ilyen művészi gikszereket pusztán a
legkiválóbbak alkalmazhatják és nagyon ritkán. Afféle looping tlłe loop,
levegóbukfenc, szavalás közben.
Kosztolányi Dezső
Már hivatkoztunk a szakirodalomnak arra a megállapítására, hogy az írásjeleket

olykor át kell értékelni. A most idézett Kosztolányi-írás egyszer s mindenkorra
emlékezetünkbe vési ezt. De nemcsak a szellemesen sziporkázó eszmefuttatás
fontos itt; legalább annyira hatásos lehet az előadás mikéntje is. Ha szolgaian
követjük az Írásjeleket, nem törődve a már említett útmutatással, olyan élménnyel
lepjük meg a hallgatót, amely a gyakorlatban igazolja Kosztolányit. Ezt az élményt
a következő összetett mondat gépies-iskolás tolmácsolása szolgáltathatja:
Ha a szavaló szüntelenül
zakatol, cmcli hangját ott, ahol
kell, Iccjti szintén ott, ahol kell,
s érzem, hogy mindig pontos,
művészi „tökéletes", akkor
unni kezdem.
Ha itt, a kezdet kezdetén nyolc helyen hirtelen magasba rántjuk a dallamot, nyolc helyen
sziinetet tartunk — ahogy iskolások szokták a vesszőnél —, fölerősítjük a mondanivaló
hatását.
Ettől kezdve már a természetes beszéd lávánta tagolásban olvasunk. Egy

dallamba vonhatjuk a vessző ellenére a következő tagmondatokat:
300 A IIANC,ALAKJA
Az pedig ncmmeglepctés számomra, hogy a uihart harsogó hanggal
érzékelteti.
Bár vessző nincs, szünetet iktathatunk ezekre a helyekre:
Néha I inkább mcgfordÍtĽa cselekedjék,

hogy ő is cmber és nem gép. Csakhogy I
az ilyen múué.szi gikszereket .
(Lehet a szünet helyett melodikus váltással is élni.)

Még néhány megjegyzés:
Nem ajánlatos finnyás előkelősködéssel olvasni ezeket a fontos mondatokat:
Semmiben sem bírom cl a lúl nagy arányosságot.

Meglepetésekre vágyom•
Láttuk, hogy nem valami különc kívánság Kosztolányié, hanem a szakmabeliek jogos
énye. A természetes hangszín, az egyszerű-ószinte Iéjelentés általános érdekfi. A »tökéletes”
egszólaltatása st!játos gond: lehet visszafogott iramban, mélyített hangon, az első szótag
lartikulálásával is éreztetni az idézőjelet. A harsogó és az elhalkulás szó jelentését nem szabad
anggal is megjátszani.
Különféle hangsúlyozási megoldások közül választhatunk:
Suttogja el a vihart, s a csendet kiabálja ki.

Suttogja el a vihart, s a csendet kiabálja ki
Suttogja el a Nálnart, s a csendet kiabálja ki.
A befejezés:
„Affélc looping thc loop, levegőbukfenc, szavalás közben” megkívánja a hangmagasság

váltásait:
levegbbukfcnc
Afféle looping the loop ,. szavalás közben.
Az értelmezőt azért célszerű kiemelni a magassági váltással, mert ez a

tartalmasabb, a többet mondó, nem pedig a sokak számára ismeretlen angol
megnevezés.
ÁBÉCÉ A NYELVRÓL És LÉLEKRŐL
Az ablak ragyogjon! Minden nyelvben vannak olyan igealakok, melyek hiányzanak, mert
nem lehet kimondani őket. Nálunk is akad néhány, sokkal kevesebb, mint egyéb
BESZÉDMÚVEK
nyelvekben. Az ablak fénylik, az ablakok fénylenek. Ha óhajtó módban akarom ezt

kifejczni, nyelvem belesántul. Az ablak fényljék, az ablakok fényljenek. Mit mondok?
Azt, hogy az ablak ragyogjon, csillogjon, a nyelv pedig tündököljön!
Kosztolányi Dc:sO"
A nyelvművelő Kosztolányi frta ezeket a sorokat páratlan szépségfi kötetében. (Erős

várunk, a nyeli). — Az újabb kiadásban: Nyelt) és lélek.) Ez a költőnk a nyelvnek
művésze és búvára volt: ennek is, annak is a legkiválóbb. Sok finom megfigyelését
élvezetes megfogalmazásban rögzítette. Szerette másoknak is fölvillantani azt, ami
szemébe tűnt. Ez a nyelvművelő írása látszólag tudományos, szakmai alkotás. A nyelvi
jelenség azonban csak ürügy a kitárulkozásra, a bensőséges vallomásra. Lírai
nyelvészkedés ez: érzelemben gazdag, de tudományos hitelfi.
A szövegolvasónak fő feladata és gondja, hogy ezt a kettősséget érzékeltesse.
Bizonyára helyesen járunk el, ha a fölolvasást úgy kezdjük, mint egy tudományos hitellí
szakmai fejtegetést. Evégből a belső címet szárazabban, visszafogottabban mondjuk.
Úgy, mintha valóban csak az ablakról esnék szó. Innen vezetjük el hallgatóinkat a költői
vallomásig.
Csöndesen, magyarázóan kezdünk. Úgy, mintha ez is a szövegben volna: (Önök is
tudják). „Minclen nyelvben vannak olyan igealakok, melyek hiányzanak, mert nem
lehet kimondani őket." Az értelmezés szükségessé teszi, hogy két tagmondatot egy
dallamĺvben tömbösítsünk. Lehet együtt az l. és 2., vagy cgvesíthctjük a 2. és 3.
tagot. A következő mondatban a nyelvbúvár jártasságával figyelmeztetünk: sokkal
kevesebb, mint egyél) nyclt;ckbcn, A sokkal kevesebb olyan nyomatékos itt, hogy
utána nem célszerű a vesszőnél szünetet tartanunk. Ezzel a tagolással elkerüljük,
hogy a nyelvészeti téjékozottságra valló megjegyzés magyarkodó, hetyke
dicsekvésként hasson.
A nyelvészetben kötelezők a példák, a bizonyítékok. Igazolásként példálódzik tehát
az Író: egyes és többes számban is mondatba foglalja afénylik igét,
A példát szünet után szólaltatjuk meg: a kérdéses igealakokat még külön is kiemel
jük — előszünettel vagy hangmagasságunk váltásával. A kísérletezés kíváncsi
izgalmával folytatjuk tovább előadásunkat. (Ez rcndbcn van. Ki lehetett mondani. — De
mi lesz, ?) Ezt a kíváncsi izgalmat a magasabb hangfekvés híven tükrözheti. De a
szokatlan dallamvonal is célszerű eszköz lehet: ereszkedő dallam helyett emelkedőt
hallatunk: „Ha óhajtó módban akarom ezt kifejezni, nyelvem belesántul.'
Megint figyelemkeltő szünet mutatja, hogy példák következnek: bizonyítandó,
hogy valóban „belesántul” a nyelvünk.
Evégből a fényljék és afényljcnek igealakot betűhíven hangoztatjuk: az I hangot
nem nyeljük el, félhanggá sem fokozzuk le:fiĺny I I ljékllfény I I I jenek. Ha a lcgatÓs
formával nem boldogulunk, szótagoljunk! Az utószünet arra kell, hogy kipihenjiik a
302 A IIANC,ALAKJA
nyelvtörő mutatványt, és jobb megoldáson töprengjünk. A töprengés rövid szünete utáll

kérdésünk nem a tanácstalanoké, nem eső-cmclkedő-cső dallamú
Mit mondok?
NK
hanem a jobbra, a jobb megoldásra talált emberé; a tanácsot adóé:
Mit mondok? vaU
A rátalálás biztonságos nyugalmával szólalhat meg a befejezés. Célszerű két hang-

fekvésben futtatni:
a nyelv pedig tündököljön!
Azt, hogy az ablak ragyogjon, csillogjon,
(Ez esetben a szünetre csábító két vesszőnél nem kell megállmmk.) Más
lehetőség: a mondat első felét az előbbiek szerint tolmácsoljuk; második részét
szétbontjuk kérdésre és feleletre: — A nyelv pedig? — Tündököljön. Kis
hangteyjedelmű kérdéssé változtatjuk tehát az első mondatdarabot, s reá adott
lelkesítő feleletté a tündököljön igét. Itt is és az előző esetben is stílusosan járunk
el, ha a tiindököljön igét kis hangerővel, meleg hangszínnel, lágy hangindítással
tolmácsoljuk, tesszük bensőséges vallomássá.
VASÁRNAP
NARANCS
Kültelki villamoson sovány, fogatlan asszony. Mellette négy-öt éves gyermeke. Az is
sovány. Arca savószín. Ruhácskája rongyos.
Ülnek egymás mellett. Nem beszélnek. Miról is beszélnének? Hallgatnak. Egy
megállónál a fiú narancsokat lát az utcán. Vékony fejhangocsk',ĺján tagolva-nyfigösen
kérleli anyját:
— A-nyu-ka ve-gyen ne-kem egy na-ran-csot.
Az anya inkább a kocsi közönségének felel, zavartan, de vidáman, valami hideg
mosollyal:
— Ez azt akarná, hogy az egész Pestet megvegyem neki
Kosztolányi Dcz.ső
Szokásunktól eltérően, most a tipikus félreértésekkel kezdjük. Elősoroljuk

azokat a stílustalan előadásmódokat, amelyek rontják a mfi hatását.
Az előadó a szereplők iránt érzett szánakozását törekszik éreztetni.
Csaknem elsírja magát: kezdettől elérzékenyült hangon olvas föl.
Különösképp „gvászosan" szólaltat meg néhány (nem éppen kellemes
jelentésfi vagy hangulatú) szót: savószín, rongyos.
ô A gyerek kérését nyafogva vagy követelődzve tolmácsolják. Főként a nagy
hangközöket átfogó magasságváltással élnek, s a mondat végén szökőzárral.
Emiatt nem hiteles a hangos ábrázolás: egy mai pesti egyetlenke jelenik meg a
hallgató előtt, nem pedig a külvárosi szegény Uerek, a harmincas évekből.
Az anya feleletét 4%1kran tolmácsolják, mintha az csak a gyereknek
szólna, mintha bizony dühös rendreutasítás lenne. Ha az anyai
megłýlatkozást nagy hangerővel, keményen, darabosan-pattogósan
olvassák, a fenti félreértésre gyanakodhatunk,
BESZÉDMŰVF,K
Milyen legyen a stílusos előadási mód?

Úgy célszerű tolmácsolni a művet, ahogyan megírták. Szinte újra kell teremtenünk,
amikor tolmácsoljuk. A villamosbeli látványtól fokozatosan kell eljutnunk
hallgatóinkkal együtt a befejező szemrehányásig.
Szükségtelen elérzékenyeclnünk az első mondatoknál. Ezeket szinte leltározó,
tárgyilagos hangon olvashatjuk. Ez a rideg valóság, a külső világ. A stílus
dísztelensége, az egyszerű mondatok is ezt sugallják: csupa rövid egyszerű mondat!
Az egyetlen kérdő mondatot szabályos ereszkedő dallammal olvassuk. (Nincs
kedvük — kedvünk cifrázni.) A két bekezdés közé értelmi-érzelmi szünet kell; kívül-
beliil; hallgatnak, nem érdemes, nincs miről beszélniük. A megszólalás előtt ism ét
szünetelünk: ez az elhallgatás készíti elő a fordulatot.
Szükségtelen vékony fejhangon idéznünk a fiú szavait. De széttördelésükre
okvetlenül szükségünk van: ez érezteti, hogy milyen bizonytalan-reménytelen még
a kérés is! A gyerek nem n-łeri e$efiiggő szavakban, lendületes mondatban előadni.
Szótagonként mer csak előhozakodni vele. Egvúttal hosszabb ideig beszélhet róla,
vágyakozásáról. Ezt a kétféle érzést sejteti a monoton, szinte v•ftyatlan
304 A IIANC,ALAKJA
hangmagasságú, vá9yakozóreménytelen szótagolás. A megszólítás sem megszólítás

egészen: elmaradt a vessző. Az utolsó szótag t-jét elharapva, kiszáradt torokkal
ejthe!jük: na-ran-csot.
Az anya a kocsibeli közönséghez intézi szavait. Nem közvetlenül a fiának
felel. Mentegetőzik, hogy nem teljesítheti a makacs kérést. Tudtul adja, hogy
néki egy narancs — egész Pestet jelentené.
Ennek a befejező mondatnak visszafelé is „világítania” kell. Értelmezőn-
magyarázón kell megvilágítania a bevezető rajzolta képet! Itt érezzen a hallgató
megdöbbenést, megrendülést, szánakozást vagy fölháborodást. A szöveg itt véget ér, és
a hallgatók számára kezdődik a töprengés.
Az anya szavait úgy tolmácsoljuk, hogy a mondatot nyitva hagyjuk: a dallamot
nem ejtjük le. JÓ, ha nem középhangsávunkon, hanem magasabban szólaltatjuk meg
a mentegetődzést. Ezt indokolja az idéző mondat: zavartan, dc üidáman, calaoni hideg
mosollyal. A kényszerű vidámságot is érezteti ez a magas hangú beszéd: esetleg a
mondat elején az élénkebb tempó is kifejezheti ugyanezt. Még a kezdő Ez nyújtott
hangoztatása és legato kötése is hasznos technikai eszközünk lehet.
PETŐFI És ARANY LEVELEZÉSE

Koltó, szeptember 17. 1847.
Szerelmetes fa-Jankóm! Leveledet kapám (és ásóm!). Nagyon szép tőled, hogy olyan
hosszan Írsz, ezután is úgy tégy, de tőlem ezt ne kívánd viszont, világért se. Mióta
megházasodtam, olyan lusta vagyok, ITIint valami török basa, még csak verset se
Írok, hát egyebet hogy Írnék. Tisztel és ölel atque csókol benneteket barátod
P.
Sándor Október vége felé nálatok leszünk!
Ezt a derűs hangú, évődő levelet háromféle módon is megszólaltathatjuk.
Olvashatjuk ianulnłányozandó irodalomtörténeti szöĽegként. Ez esetben az
adatszerfien szabatos, az érdeklődőn vizsgálódó intonáció lesz célszerű.
Olvashatjuk Pctő[i helyébe képzelve magunkat. Úgy, mintha önmagának
diktálná a sorokat: vagy mintha fölolvasná magának (esetleg hitvesének) a
kedvére sikerült levelet. Ekkor az öngúnyolóan tréfás alaphang indokolt.
Hogyha úgy szólaltatjuk meg a levelet, mintha Arany olĽasná (magának a
feleségének), akkor a ráismerés csöndes öröme és a helyzetet értő megbocsátás
kaphat hangot.
Néhány részletnek fontosabb szerep jut ebben vagy amabban a fölfogásban, ebben
vagy amabban a megszólaltatásban, ô Ha Petőfi olvasná, diktálná magának. Az
intonációs tempó általában visszafogott; kivált lassú, szinte ásítozó iramú lehet a
Mióta mcgházasodtanł . kezdetfi elég terjedelmes mondatnál. Mentegetőző színezetfi
lehet a még csak ucrsct se írok: levelet is ezért ír ritkán, s akkor is ilyen röviden!
Túlságosan vaskos lenne, ha a megszólaltatásbeli fa-Jankómat egyetlen
összetett szóként hangoztatnánk. Villanásnyi szünettel és magasságváltással ajánlatos
kimondałli. Az első szójátékot tovább enyhítheti a Leuclcdct kapám (és ásóm!). — Nem
sértő szándék szurkált előbb sem, hanem a tréfálkozó kedv fickándozott. Ha a
zárójelbe foglaltakat jóval mélyebb (vagy magasabb) hangon mondjuk s figyelmeztetően
emelkedő dallammal — visszamenőleg enyhítjük a vaskosnak látszó megszólítást.
Egyúttal hangulatilag előkészítjük a továbbiakat,
A búcsúzást — egyensúlyteremtő szándékból — fontoskodó pontossággal
olvashatjuk, minthogy a költő csak benne foglalkozik közvetlenül a címzettekkel. Nagyobb
szünetek és nyomatékok segítenek e szándékunk megvalósításában: tisztel és ölel atque csókol
benneteket barátod P. Sándor.
Az utóiratban Ott a figyelmeztetés: »Október vége felé nálatok leszünk!” (Úgy
késziiljctck! — Mi úgy készülünk.) ô Ha tanulmányozandó szövegként szólaltatjuk meg Petőfi
levelét, az előadók figye'lemkeltó emelt hangján intonálhatjuk.
A kutató szemében fontos részleteket nagyobb nyomatékkal olvashatjuk:
keltezés, mcgházasodtam, . . verset sc Írok, . ..október üégefclé.
Ha Arany helyébe képzeljük magunkat, a szójátékokat a föjcsóváló ráismerés
hangján olvashatjuk. Megkérdőjelezhetünk egy-két mondatot: de tólcm ezt ne
kívánd viszont; Tisztel és ölel atquc csókol bennetekei. , . (Ennyi az egész? Már
vége is? Ejnye, Sándor!)
AZ ASSZONY És A TYÚK
Egy özvegyasszonynak volt egy tyúkja, amely mindennap tojt egy tojást. Az asszony azt
hitte, hogy ha több élelmet vet neki, naponta kétszer is fog tojni. Így is tett, de ennek az
lett a következménye, hogy a tyúk elhízott, és még egy tojást sem tojt. A mese azt
bizonyítja, hogy sok ember, aki kapzsiságból többre vágyik, a meglevőt is elveszti.
Aiszóposz
Sarkad] Jánosfordítása
Előttiink Aiszóposz meséje eredeti alakjában, hiteles fordításban. Föltfinik

tömörsége, tárgyilagos hangvétele és tanító szándéka. Előadásmódjában ezekhez
a sajátságokhoz is kell igazodnia a fölolvasónak.
Az „okos” előadásmódban jól elkülönülhet az egyszeri történet, valamint a
sok és többféle esetre is érvényes tanulság.
Részletek, technikai tanácsok:
A történet minden mondatában előrehaladłmk. Úgy tanácsos olvasnunk, hogy
mindig észrevétessiik az új motívumokat.
Az asszony és a tyúk. Egy özveyasszonynak volt egy tyúkja, amely
mindennap tofl egy tojást stb. Az értelmezés megkívánja, hogy a közbcékelt
mellékmondatot észrevétessük. Azonos hangmagasságon szólaltatjuk meg a
kettészakított mondatot:
306 A IIANC,ALAKJA
Az asszony azt hitte, hogy . naponta kétszer is fog tojni

ha több élchnct ITt neki
Esetleg tempóyorsítással különítjük el a közbeékelt tagmondatot. Talán még a

hogy nyújtásával is éreztetjük: később folytatódik a mondat. A következő
terjedelmes összetett mondat jó tagolására kétféle lehetőség kínálkozik: vagy
átértékel.jük a központozást (a hogy előtt), és egy tömbbe vonjuk a két
tagmondatot = dc ennek az lctt a köĽcikezménye hogy a tyúk clhízott; vagy
ezeket tömbösĺtjük: hogy a tyúk clhĺzott és még egy tojást sem tojt.
Ebben az utóbbi formában lesz valami a mesélő stílusból, a mesélés ritmusából. Ha
a másik formát választjuk, teljesen racionális lesz előadásunk, mert könnyen
megőrizhetiük az cgu értelmi hangsúlyát.
A befejezés is közbeékelődő tagmondatot rejt. Itt is mondatfonetikai
eszközökkel kell éreztetnünk, mik tartoznak szorosabban össze.
A történetet és a tanulságot nemcsak szerkezeti szünettel különíthetjük el:
hangfekvésünk váltásával, esetleg a hangszín módosításával is. A tanulság — mivel
általánosít — mindenképpen kiemelkedő része Aiszóposz meséjének.
Botlatók: az cgy nem okvetlenül hangsúlytalan az első mondatban sem, hiszen: tojt
egy tojást; kétszer is fog tojni; még egy tojást sem tojt.
Vulgárisan hangzik, ha kivetjük a tárgyragot ebből a szerkezetből: „eW tojás(t) sem
tojl. ”
HOGYAN OLVASSUNK 307
Föl*
LILA FECSKE
Piros dróton üli afecske,

piros dróton lila folt, mert
a fccske lila volt.
Ült a dróton egymagában,

ibolyaszín kiskabátban, lila
colt a háta, szárnya, földre
hullott lila árnya, gyufa-
Uékony, lila lábon,
álldogált a piros ágon, lila
colt a szemc csíkja, lila,
mint a lilatinta.
Április jött az este, meg sc

mozdult az afccske. Április
colt, április, én hagytam ott
Uégiil is.
Lila csőr, lila toll, most
is ott ül valahol.
Nemcs Nagy Ágnes
A verset előadhatjuk egy impresszionista költő látomásaként: kedves emlékét, a

lenyugvó nap színjátékát örökíti meg. Ez esetben tolmácsolásunk a látvány
különlegességét, meglepetéseit hangszínezéssel, magasságváltásokkal és
képzeletmozdító sziinetekke] érzékelteti,
A költőnő tréfát április bolondját járatjavelünk, s eközben újraéli gvermekkorát, e
tréfák emlékeit. Ha a verset így értelmezzük, éreztessük majd a tréfa mellett az
emlékezés örömét is!
Ártatlan arccal, nagy komolyan mondjuk a költeményt az első áprilisig. Itt hangot kell
váltani. Ezt a hangváltást előkészítjük azzal, hogy már korábban is rávilágítunk hangszínnel, -
magassággal vagy tempóval (szünettel) egy-egy árulkodó szóra: „lila árnya”, „álldogált a piros
ágon” (eddig piros dróton ült!?). Ha Így előbb is sejtetjiik, hogy nincs minden rendben, akkor
a hallgatókat nem lepi meg a hangváltás az április után. Az utolsó szakaszbeli figyelmeztető,
leleplező hang akkor legyen legérzékletesebb, amikor ezeket olvassuk: „Április UOlt, április”.
— Hát nem döbbentél még rá? — Nem vetted észre magad? — Még most sem látod, hogy a
bolondját járod? — Értsd már meg, hogy: „Április volt”. Az első áprilisból szokatlanul
nyújtjuk és nyomatékoljuk a kezdő szótagot: a másodikat is ígv' tolmácsolhatjuk: azzal a
különbséggel, hogy a szótagokat villanásnyi szünettel elválasztjuk egymástól.
BESZÉDMŰVF.K
308 A IIANC,ALAKJA
Eddig tartott a tréfa, a felszabadító, jókedvű móka. S utána az emlékezés hangján,

az emlékeztetés révedő örömével olvashatjuk:
Lila csőr, I lila toll, I most is ott ül ualahol.

Igen, továbbra is él a gyermekkor tréfálkozó kedve. Emlékszel, emlékezhetsz majd te is a lila
fecskére; erre az áprilisi mókázásra.
A vers ritmusa és rímei fontos szerepet kapnak ezen a helyen: lila mint a, Az
áprilisi tréfához illik, hogy a lilatinta kihegyezett ritmusát és rímét hasonló módon
tolmácsoljuk. Ez a mozgalmas, hangzatos rész a csúcsa a tréfálkozásnak,
hanghatásával ez is előkészíti a fordulatot, Az áthajló mondatot értelméhez
igazodva szólaltatjuk meg, de arra kell törekednünk, hogy a lábon — ágon rím ne
enyésszen el: a sor végén (lábon) egy szemvillanásnyi szünettel megmenthetjük.
Előadói magyarázatot fűztünk néhány szöveghez. Az egészből a részletekre, a

részletekből az egészre következtettiink. Tudományos és (szép)irodalmi alkotásokat
egyaránt bemutattunk. Érzékeltettük, hogy sokszor nincsenek éles, áthághatatlan
határvonalak Írói és előadói stílusban.
Befejezésül még néhány tanáccsal megtoldjuk a fölolvasásról szóló gyakorlatias
fejtegetésünket, ô Előkészületünk legyen alapos. Próbálgassuk, gyakoroljuk a technikai
eszközöket! De fölolcasás közben ne akarjunk mindenre eguformčín ügyelni. Emeljük ki a
legfontosabb részekhez illő hanghatásokat, s főként ezek megvalósítására törekedjünk. Minden
szövegnek vannak kevésbé fontos részletei. Ezeket szükségtelen technikai mesterkedésekkel
fölragyogtatni.
Nc olvassunk agyonjclölt, összefirkált szöveget. A zsúfolt jelölések, utasítások többet
zavarnak, mint segítenek: merevvé, görcsös parancsvégrehaýtássá teszik a fölolvasást.
FölolĽasás közben kapcsolatot kell tartanunk a közönséggel. Nem
temetkezhetünk, nem feledkezhetünk bele a könyvbe. Időnként föl kell
tekintenünk, szembenéznünk a hallgatósággal. Kivált a befejező sorokat ajánlatos
emlékezetből elmondani. Erre akkor leszünk képesek, ha előre elolvasunk egy-
egy mondatrész] etet vagy' mondatot. A szakadatlan föl- és visszatekingetés
azonban többet árt, mint használ. Az arcjáték és a taglejtés alig kap szerepet,
amikor felolvasunk. Célszerűen és igen mértéktartóan azonban élhetünk vele.
Mindenáron való kerülése -merevséget okozhat. Afölolcasók általában
túlságosan megemclt hangon szólalnak meg. Ez az éles és természetellenes hang
megnehezíti a magassági váltásokat. Ráadásul hamar kifárasztja a fölolvasót és
hallgatóságát is.
Gyakori hiba, hogy a fölolvasók bájolgÓ „szépolvasó” hangon tolmácsolják a mfiveket.
Ez a modor is fárasztó. Ez a modor is megfosztja az előadót a természetességtől és a
változatosságtól, a két leghatásosabb eszköztől.
Ne feledjiik: nem csak a szövegben, a tolmácsolt mfi cselekményében van mozgás! Hozzá
alkalmazkodó mozgásnak kell lennie afölotuasásban is. A hangbeli mozgás hiánya a
legtökéletesebb szöveg hatását is csökkenti. Viszont a túlzott hangmozgás (fölösleges és
igen harsány váltások sora) is károsítja a mű hatását azzal, hogy elvonja a tartalomról a
hallgató figyelmét.
Kívánatos, hogy szöĽcgtolmácsolásunk Őszinte, mértéktartó, bizonyos értelemben
alázatos legyen. Alázatos abban az értelemben, hogy eszköz csupán, nem cél. Szolgálatában
áll az írásműnek; nem tolakszik a hallgató és az író közé, hanem egymáshoz irányítja őket,
előzékenyen bemutatja őket egymásnak, és lehetővé teszi, hogy közel kerüljenek.
FELADATOK
l. Készítsen előadói tervet az alábbi művek bemutatásához! Ellenórizzék

csoporttársai, mennyire sikerült megvalósítania fő törekvéseit!
SZÓTÁRAT LAPOZGATOK
Szótárat lapozgatok. Van-e a szótárnál gazdagabb, lelkesebb valami? Benne van nyelvünk
összes szava. Benne van a virágok, ásványok, rovarok, háziállatok és fenevadak, a szerszámok,
a közlekedési eszközök és fölszerelések, a fewverek és hangszerek, a mesterségek, a testrészek
és a nyavalyák neve. Benne van a gyöngédség és a durvaság minden árnyalata, az udvariasság
és a gorom baság, a szemérem és a trágárság, a szépség és a rútság, az illat és bűz, a tisztaság
és a szutyok, a boldogság és a boldogtalanság, az önfeláldozás és a gyilkosság. Benne van a
múltam, a jelenem és a jövendőm. Benne van az életem. Benne van a halálom is. Benne van a
sorsom.
Kosztolányi Dezső
Egyek vagyunk? Az egy a számtan és a logika szerint csak egy és nem kettő, nenł több. De a
nyelv bölcsebb, mint az ésszerűség. Az csak a lélektanra hallgat. Néha az egynek is van többes
száma. Ebben egyek vagyunk: mi ketten, mi százan, mi ezren.
Kosztolányi Dezső
A TUDÓS POLGÁR
(Részlet)
A természet hatalmas, az ember parány. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen
kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg és használja föl erőit a
saját hasznára. Az ember és a természet e kapcsolatában a történelem során három
kimagasló
310 A
HANGALAKJA
fordulópont volt. Az első 8000 évvel ezelőtt következett be, amikor az ember
rŔjött, hogyan kényszerítheti a földet arra, hogy neki teremjcn. Így lett a vadászból,
a gyűjtöge tő életet élő emberből földművelő. A második fordulópont 400 évvel
ezelőtt kezdődött, azzal az „újjászületéssel", amit a nyugati szellem reneszánsznak
nevez. Addig az ember természete személyes tapasztalatain, gondolatain alapult.
Úgy képzelte, hogy ő a világegyetem központja, amely kizárólag azért teremtődött,
hogy az ő élvezetét szolgálja, vagy hogy őt kísértésbe vigye. Úgy képzelte, hogy
érzékszervei tökéletesek, gondolkodása csalhatatlan, és környezetvilága a
végsővalóság. A reneszánsz korában kétségei támadtak a saját tökéletessége és a
világ központisága felől. Figyelni kezdte a természetet, hogy jobban megértse;
méréseket végzett, és műszereket használt megfigyelései tökéletesítésére.
Kérdéseket tett föl a természetnek; kísérletezett. Ez az új megközelítés vezetett el
a „tudományhoz”, A „klasszikus tudomány” tárgya a természet, amelyet az ember
kezdettől fogva ismert, de most megpróbált rendet teremtem benne, és az isteni
szeszély tételét elvetve, a természet törvényeivel helyettesítette. Ennek az
irányzatnak csúcspontja Newton, Darwin és Pasteur. Három évszázad múlva ez
a tudomány a technikával karöltve elvezetett az „ipari forradalomhoz”,
amelyben az emberi munka nagy részét gépek vették át. Jelentősen megjavultak
az életkörülmények, és az enłberi életkor csaknem megkétszereződött.
Szabályozni kezdték a halált, de a születés szabályozása nélkül. A tudomány
kezdett túl bonyolulttá válni ahhoz, hogy laikusok műveljék, helyüket átvették a
hivatásos „tudósok” .
A harmadik nagy korsmk a századfordulón kezdődött. Egyetlen évtized alatt hat
olyan fölfedezés született (a röntgensugárzás, a radioaktivitás, az elektron, a kvantum, a
sejtek mesterséges szaporítása és a relativitás), amely arra utalt, hogy az ember állal
régóta ismert világ mögött egy másik, egy sokkal tágasabb és hatalmasabb világ rejtőzik:
az, amit az em ber addig végsővalóságnak hitt, csupán időleges jelenségek, képek.
A világ valódi elemei nem a sziklák, a barlangok, a folyók, a fák, az állatok vagy a
csillagok, hanem a kvantumok, az elemi részecskék, az elektromágneses mezők és a
sugárzások, amelyek mind a relativitás sajátos törvényeinek engedelmeskednek. Ezek
azok a valóságos elemek, amelyekből a kozmosz fölépiil. Az embernek korábban
fogalma sem volt róluk, mert a természet úgy alakította érzékszerveit, hogy a
mindennapi élet küzdelmeiben legyenek segítségére, A kozmosz természetéről azonban
semmiféle információt nem nyíjtanak számára. Az ember egyik napról a másikra ismert és
megszokott földi környezetéből a végtelen kozmikus világba csöppent idegenként.
Szcnt-GľJörg!Ji Albert nyomán
A KÖLTÓ VILÁGA
Az eget tükröző ĽÍzcsepp elkoptatott hasonlat, de mindig eszünkbe jut, ha igazi költő
versét olvassuk. A vers olyan ablak, amelyből az egész világra nyílik kilátás. Ennek a
kilátásnak színe, hangulata változhatik a költő következő versében, sokszor és
sokféleképpen változik egy költő pályafutása folyamán, de tájképi alakja, a költő
egyénisége, lényegében ugyanaz marad. A tájat is sokféleképpen lúgjuk: derűs és felhős
időben,
napfényben a végtelenig terjedve, ködben összeszúkiilvc, forró délben talán
fantasztikus délibábbal gazdagítva, holdfénvnél és sötét éjszakában, s az évsnkok szerint
hóföhéren, virágtól tarkállón, aranyosvörös őszi pompában. A téi mégis Lłgvunaz. Ezt .jállja
be, ezt kutatja, ezt ábrázolja a költő egy életen át.
Kényszerűség ez. A vers, ha egy hangulat, egy kép, egy eszmetársítás
jóvoltából megfogant, formát keres, és meg akar sziiletni, mint a méhben hordozott
gyermek. Ennyit minden költői alkotás keletkezéséről elmondhatunk. Minden
egyéb a költő egyéniségétől, sőt ennek az egyéniségnek változó külső
körülményeitől, hangulatától, érdeklődésétől függ.
Bcncdck Marcell
A TŰZ KIALSZIK
Ezt én az crdőn-aluóktól tudom —

sokszor gondolok irigykedve
rájuk, reggclfcnyőtű can a
hajukon ésfiistszagú a lúztől a
ruhájuk
Későn, mikor a láng már nmn harap

s a fáradt szemre is Ichull a fátyol,
megsuhog a lcĽegő, és lecsap a nagy
fiilesbagoly az éjszakából.
Megtámadja a szunnyadók
tüzét, tusázni kezd. a lobbanó
parázzsal, s élőszcnét csattogva
ceri szét viharosan suhogó
szárnycsapással.
Pár villanásig tart a fergeteg, a

szikrazáporl ,lčnmuuá zilálja.
S a dúlt tűzfelctt győztesen
lcbcg az éjjelfénytől ingerült
királya.
312 A
Eltűnt. A szétszórt tűz kihamradott.

Egyik se szól, a lelkiikbcn varázs
t;an. S mintha egy istent láttak
volna ott, utána néznek némán,
babonásan.
Áprily Lajos
BESZÉDMÚVF,K IIANC,AIAKJA
ÖREG DALMATA
Ez az öreg dalmata szikár, szikkadt, kiszáradt. Olyan, mint sziklás országa. Nincs rajta
egy latnvi zsír se. Csupa csont és bór. Gerince töretlen egyenességgel feszül meg. Szemc
keményen tekint a távolba, mint a sasé, Feje búbján egy kis piros sapka táncol, mely
mintegy hasonszenvi gyógymóddal az afrikai hőség, a nap piros láza és önkívülete ellen
védelmezi. Arca fekete. Fekete a hosszú, porcogós orra is, csak a hegye piros, mintha
egyszer abba a csodálatos, piros dalmát borba mártotta volna, s az mindörökre megfestette
volna.
Kosztolányi Dezső
NAPANYA
A szén s fa nłűci melege után,

amelyet, akár kenyeriinket,
verejték árán keresünk meg,
dejó megint cz a nem mostohán
mért mclcg, ez a tőgu-mcleg,

cz a tej-mcleg, mit az újra-
gyúlt Nap központi llőfiítésc
csurgat creim cső-
kanuaraiba.
Minclcn pórusom issza. Ez az

igazi, az ingyencs, mcly
ígyjő, így csőstül belénk!
Úgy átjár, olyan kegyelem,

hogy nem hiszem, hogy ne
legyen valahol egy örök
szülénk!
Illyés Gyula
(Részlet)
Ifjúkorom kínos nyelvbotlása. Valahányszor rá gondolok, elvörösödöm.

Egy híres író fogadott. Elolvasta kézirataimat, néhány nyéjas, biztató szót intézett
hozzám, végül fölhatalmazott arra, hogy máskor is jöjjek el hozzá.
A megtiszteltetés oly nagy volt számomra, hogy olvadoztam a boldogságtól. Valami
nagyon finomat, elméset, udvariasat akartam mondani, ami érezteti részint boldogságomat, részint
a köz,tünk való áthidalhatatlan különbséget: az ő nagyságát és az én kicsisé gemet.
— Igenis — rebegtem, mélyen meghajolva —, majd máskor is elfáradok.
Künn az előszobában sírva fakadtam a szégyentől.
Kosztolányi Dezső
TAVASZODIK
Sáncban a hóvíz könnyű

hrrjót cisz, fiislöl afénybcn
a barna tető. Mcsszc
határba indul az árva,
lenge madárka: billegető.
Titkon (l Bükkben
Moccan a riigybcn
— mint csibe héjban — kandin a
lomb, s nüntha a róna kedve dfllolna,
úgy muzsikál, muzsikál, muzsikál a
kolonłp.
Indulok. Értem. Jól tudom: értem,

értem iizcngct a zsenge határ:
„Szíucd, a bomlott, ócska kolompot
hozd i(lc, hozd. ide, hozd ide már!”
Áprily Lajos
BESZÉI)MÚVEK IIANGAI.AKJA
INTERPELLÁCIÓ
Számos szamarad
replikázik: megint törek zab
hclycii. De szamaradnak
314 A
juthat más itt, mint törek Ués

és becsii ICt ?
Ladányi Mihály
Szöcegajánlatok kiejtési ccrsenyre késziilóknek
A GYÖKÉR HARCA A NEDVESSÉGÉRT

(Részlet)
Harc rendszerint nemcsak valamiért, hanem valami ellen is folyik. A harca a

vízért folyik, de ki ellen? Nyilván a talaj víztartÓ ereje ellen.
Szárazra tudjuk-e facsarni a fürdőruhánkat vagy a törülközőt? Nem, mert a
rostokhoz nagyobb erővel tapad a víz, mint amekkora erővel facsarni lehet. A
markunkba vett nedves talajból sem tudunk annyi vizet kipréselni, hogy nyirkos ne
maradjon. A víz roppant erővel tapad a talaj részecskéihez. Nos, ezekkel az erőkkel veszi
fel a gyökér a küzdelmet. Szorosan ránő a legkisebb rögöcskére, összetapad vele, mint
birkózó az ellenféllel. A talaj részecskéi szorosan tartják a hozzájuk tapadt vizet, amely
hártyaként vonja be azokat. A megjelenő gyökérszőrök szívni kezdik a vízhártyát, amely
eleinte aránylag könnyen enged. Különösen addig van könnyű dolga a gyökérnek, amíg
a talaj víztartaléka még a hézagokat is kitölti, amelyek hajszálcsövek (kapillárisok)
módjára vonulnak összevissza a talajban. Ez a kapilláris víz eléggé mozgékony; ha
néhány ponton szívni kezdi a gyökér, akkor a h$zálcsövck vize arrafelé vándorol.
Amikor már fogyatkozik a víz, egyre nehezebben mozog, végre egészen kötötté válik.
Szoros hártyaként tapad most már a rögöcskékre, és az igazi harc ekkor kezdődik. A talaj
és a gyökérszőrök felülete egyaránt vonzza a vizet; melyiküké lesz a zsákmány?
FrcmJÓ Vilmos
(Részlet)
A szeretet elsősorban nem egy meghatározott személyhez fűződő viszony; a szeretet

magatartás, a jellem beállítottsága, amely meghatározza az illető személy viszonyulását,
nem a szeretet egy bizonyos „tárgyához", hanem a világ egészéhez. Ha egy személy csak
egy másik személyt szeret, és összes többi embertársával szemben közömbös, a
szeretete nem szeretet, hanem szimbiotikus ragaszkodás vagy megnagyobbított
önzés. A legtöbb ember mégis azt hiszi, 1104' a szeretet a tárgyon múlik és nem a
képességen. Sőt éppenséggel azt hiszik, hogy az bizonyítja a szeretetük
intenzitását, ha senki mást nem szeretnek a „szeretett” személyen kívül. Ez
ugyanaz a téveszme, amelyről már korábban is beszéltünk. Aki nem érti, hogy a
szeretet aktivitás, a lélek ereje, az azt hiszi, hogy semmi másra nincs szükség, csak
meg kell találni a megfelelő tárgyat — és aztán minden magától. Ez a magatartás
olyan, mintha valaki, aki fbsteni akar, kötné az ebet a karóhoz, hogy nem kell
megtanulnia a mesterséget, elég, ha megkeresi a megfelelő tárgyat, és mihelyt
megtalálta, gyönyörű képet fog festeni. Ha igazán szeretek egy embefl, akkor
minden embert szeretek, szeretem a világot, szeretem az életet. Ha azt tudom
mondani valakinek, hogy „szcretlek”, tudnom kell azt is mondani: „Szeretek
benned mindenkit, szeretem rajtad keresztül a világot, szeretem benned
önmagamat is.”
Abból azonban, hogy a szeretet beállítottság, amely mindenkire vonatkozik és
nemcsak egyvalakire, nem következik az, hogy a szeretet típusai között nincsenek
olyan különbségek, amelyek a szeretet tárgyának fajtájától függenek.
Erich Frörnř”
Várady Szabolcsfordításť
AZ ANYANYELVRŐL
Ami a szobrásznak a márvány, a festőnek a szín, a zeneszerzőnek a hang, az nekem

a nyelv. Eszköznek mondják, pedig hát nyersanyag is — nyersanyaga mindannak,
amit eddig végeztem, amit éppen csinálok, amit végbevinni még reménykedem. A
hang, a márvány, a szín magában halott, nincs jelentése, kíviilről kell belevinni. A
nyelv az a páratlanul különös nyersanyag, amelynek minden eleme, paránya,
molekuléja magában is jelentést hordoz, ezért jött létre, jelentésében funkcionál.
Meg lehet a szavakat úgy is szervezni, hogy abból nem támad újabb jelentés
— mért ne lehetne? Csakhogy ez valahogy anyagszerűtlen. Sok ezer külön kis jelentésből
tágabb jelentést szervezni: ez a fogalmazás. Oly módon szervezni meg sok pontosan
fogalmazott tágabb jelentést, hogy annak újabb, felülrétegzett, második-harmadik
hatványra emelt jelentése támadjon: ez a költészet.
A kőműves téglából, az író szavakból épít. Aki sok szóval él, annak sok fogalma van.
Megadott fogalomrendszeren belül csak bizonyos gondolatok gondolhatók el; a szókincs,
amellyel rendelkezünk, egvúttal azt is meghatározza, mit mondunk vele. Aki valaha
megpróbálkozott verset fordítani, jól tudja, milyen reménytelen vállalkozás ez. A költői mfi
csakis abban a nyelvi közegben önmaga, amelyben megszületett. Lehet egy vers alapján
más nyelven új verset Írni, de az már egy más vers.
Úgyhogy' néha mái* az az érzésem, nem is én írok, hanem a nyelv. Választott
eszközöm eszközül választott engem. Sohasem sikerül (nem is sikerülhet) egyebet
gondolnom-írnom, mint amit egy bizonyos nyelv általam tud és akar.
Székely János
BESZÉI)MÚVEK HANCAIAKJA
BERZSENYI DÁNIEL
316 A
(Részlet)
Az 1800-as években senkiben sem folyt akkora forradalom, mint ebben az elmaradt
emberben. Széchenyi — az első igazi forradalmár — azonnal ráismer majd. Mi a
magvarázata ennek a paradoxonnak? S ha igaz, mi a tanulság belőle? Igen egyszerű dolog,
de amit sokszor elfelednek. Az irodalom a szellemi vívmányok szakadatlan sora — éppúgy,
mint a technika a technikaiaké —, s ahogy az aszpirin, de még a nitroglycerin sem lehet
maradi, úgy a jó irodalom sem lehet sohasem az, még ha az akarna is lenni. Egy nagy fró,
aki mint Swift, meggyfilöli az embereket, az önkritika félelmetes választóvizét adja a
kezükbe, s Így a haladást szolgálja. Míg aki azt akarja szolgálni, de nincsenek meg az
eszközei hozzá, minden jóakarata ellenére is a kész dolgokat ismétli, s pangásra kényszeríti
a szellemet. Maradiak az Írók csak azzal lehetnek, ami mint irodalom is rossz bennük. Ami
jó, mindig előremutat. A fiatal Berzsenyinek arról a társadalmi helyről, amelyen élt, kevés
igaz fogalma volt. De Virág Benedek gyenge ódái fel buzdították, hogv szörnyű erejét
klasszikus sorokba kalapálja, s ezek az erőltetett békéjfi sorok arról panaszkodtak, amiről
ennek a sötét évtizednek minden nagy alkotása: hogy az alkotóerő magára maradt, a
társadalomnak nincs szüksége rája — s nemcsak arról szólt, lázadó, lelki energiákat termelt
ki ellene. Ha tájékozottsága nem is, a magánya s pátoszn ennek a költőnek nagyon is
modern volt — s másokban a megfelelő tartalommal is találkozott. Másokban? Obenne
magában is.
Németh László
LÉLEK És NYELV
(Részlet)
Egy spanyol Író a tubarózsáról elmélkedvén, azon sopánkodik, hogy nyelvükben milyen
rút neve van ennek a gyönyörű virágnak.
Nem értem őt. Hiszen a tubarózsát a spanyolok is körülbelül Így hívják, mint
Illi: tubcrosának. Miért volna cz csúnya név?
De aztán megértem.
Ó, a spanyol, érzi ennek a szónak latin eredetét is, ösztönösen, nemcsak az
értelmével, mint én. Vagyis nemcsak a virágot látja, hanem a gyökerét is.
Ez a szó nem jelent egyebet, mint göbös, göcsös, gümős, rokon azzal a gyászos
fogalommal, melyet mi is ismerünk, a: tuberkulózissal. Képzeljék el, hogy mi a
tubarózsát gümős-rózsának hívnók.
En, a magvar, nem gondolok ilyesmire, ha a tubarózsát emlegetik előttem. A
tubáról a galamb jut eszembe, a tubica, a tubicáról pedig, távolabbi eszmeffizés
út.j'án, a kedvesem.
Eszerint nálunk a tubarózsa hangulati velejárója ez: galambrózsa, a galambom, a
szeretőm rózsája, aki maga is rózsa. Micsoda andalító szó!
Viszont náluk a tubarózsa hangulati velejárója ez: húskinövés-rózsa, a gümőkór
görcsös, fekélyes rózsŔja, virág-daganat. Micsoda förtelmes szó!
Ismét ámulva állapítom meg, hogy mennyire fontos egy nyelvben — minden nyelvben
— a szó alakja, az az ezer és ezer öntudatlan, zenei kapcsolat, mely hallatára fölébred
bennünk, és színt ad neki, veretet, talán sokkal inkább, mint az a tárgy, az a fogalom, melyet
jelezni kíván.
Kosztolányi Dezső
SZABÓ DEZSÓ
(Részlet)
nincs a képzeletének olyan rezzenése, amelyet a stílusa ne tükrözne. Nincs az övénél

élőbb stílus. Mert míg a legtöbb ember, még a legtöbb Író is készen kapja a nyelv sablonjait,
s e rég-megfagyott kifejezésekbe próbálja tölteni a látásait, még ha le is kell törni evégett
e látások egyéni kanyarulataiból: Szabó a nyelvteremtők fajtájához tartozik, akiknek
minden mondatán a nyelvszületés csodálatos pillanatait figyelhetjük meg. Legtöbbünk
fantáziáján bilincs az elődeink kovácsolta nyelv, az ó nyelvén szárny és életerő a fantázia.
Jellemző például, hogy szinte nem ismeri az ún. állandó határozókat, azaz nem fogadja el,
hogy egyes igékkel mindig ugyanazon eseteknek kell járniok. De sosem indokolatlan
önkényből tér el a hagyományos szókötéstől, hanem mert a jelezni kívánt esemény
másképp él a fantáziájában. Azaz az Ő nyelvtani eltérései mögött, ha nem is
fölösleges-durván kimondva, egy-egy egyéni látás, egy-egy metafora sugárzik át; ez teszi
őket, ha egészen szokatlanok is, rögtön meggyőzővé és természetessé. Ha például azt
mondja: „a bútorok felé barátkoztak”, ehelyett: „velc”, érezhető a kép: mintegy felé
nyújtották a karjukat; ha azt mondja: „ha belenézlek a szemeimbe”, ehelyett: „ha nézlek a
szemeimmel”, érezhető a kép: mintey beleöntelek, mint két vederbe. De van még egy
különbség a „barátkozik" és a „felé barátkozik”, meg a „nézek” és a „belenézlek a szemem
be” kifejezések közt. Az, hogy a Szabó Dezső szavaiban valami fokozott aktivitás van, amit
a közhasználatú igékhez hozzákapcsolt cselekvő jelentésfi metafora útján ért el. Azt
hiszem, ha valaki kikutatná Szabó Dezső nyelvtanának jellemző törvényszerűségcit, azt
találná, hogy a fantáziája, a látásmódja is aktivista. Minden „hemzseg”, ahogy ő mondaná,
az Ő képzeletében.
Komlós Aladár
BES%fr.DMÚVEK IIANCAIAKJA
BERZSENYI DÁNIEL
(Részlet)
Szabó Dezsőt a Berzsenyi fölött borongó magyar végzet fogta meg elsősorban. Katona,
Kemény, Berzsenyi, Madách: e négy névben üti Ie a mély, féjdalmas magyar akkordot,
mely Berzsenyi-tanulmányán végigzeng. Ilyen sors másutt is előfordult, de egyedül
miránk jellemző. Magány, elhagyatottság és elmaradtság mekkora atmoszféra-nyomásai
318 A
alatt élt ez a költő, ki mint egy ledobott angyal, minden erejét a nyelvbe kovácsolja belé,
költészetté szépítve, nagyítva sivár életéből az örök emberit: szerelmet, dicsőséget,
honfigondot, halált. A vidéki tanársorban erőszavas magyar nyelvét gyártó s kortársai
egyéni kultuszából az élet örök mozzanataira m utató Szabó Dezső egy százados maghéját
feltörő Berzsenyit érzett magában, aki maholnap kitör, s megkísérli, amiről melankóliája
mélyén, a rátermett Berzsenyi álmodni sem tudhatott.
S egészen más ponton ilyen fölszabadult, status nascendi állapotba került
Berzsenyit idézett Füst Milán is, klasszikus álmokkal lázadó soraiban, amikor a
magyar szabad verset megteremtette. A Nyugat nagy lírai forradalmában Ady és Ő
a jambustöTŐk. Adyból a szó szoros értelmében tagbaszakadtabb ritmusösztön
dobja ki szabálytalanul hatalmas strófáit, Füstben a modern idegesség s az antik
versemlék keresztezik egymást — magasan húzó s mégis nyugtalan „tik”-ben
összeránduló versekben. Füst élvezni tudta s merte a szabad periódusok röptét s
a lebegő szótagok szárnycsapásait, de a klasszikus verset megkötött formáiban
iskolásnak érezve, a szabadságot és lebegést egy látszólag kötetlen nyelvből
próbálta a ritmusteremtő érzék állandó, kínos éberségével előcsalni. Akármi az
eredménye e kísérletnek, a század lírájában alighanem ez a legnemesebb. A
magyar líra sosem mondhat Ie azokról a magaslatokról, melyeket Berzsenyiben
elért, s ha a maga szintjéről kiindulva vissza-visszabukik, az nem egy ember
tragikuma, hanem egy emberben az egész líráé.
Németh László
ÁBEL AMERIKÁBAN
(Részlet)
Engedelmesen leültem és vártam; ő pedig egy könyvecskét vett elő a

szekrényiből, s azt előmbe tette.
— Ismered-e? — kérdezte.
Megnéztem a könyvecske fekete tábláját, melyen arany betűkkel ez állt: Toldi.
Már nagyon szerettem volna tudni, hogy mi van abban a Toldi-könyvben,
de mielőtt kérdést tehettem volna ebben a dologban, 6 felkelt az asztal mellől,
odaállt a szoba közepibe, és azt mondta:
Hallgasd meg hát az én életemet!
A könyvet a kezében tartotta, mint egy virágot, de sem ki nem nyitotta, sem
belé nem nézett, hanem csak úgy fejből mondani kezdte, ami volt a könyvben,
Amulva néztem, hogy mibe fogott belé, de az ámulatom lassankint átalment a
csodálatba. Mert olyan szépet én beszédben sohasem hallottam! Mintha ott, a
szemem láttára, egy folyó született volna! S mintha ott, a fülem hallatára, kezdett
volna folyni! Először csendesen, mint békés időben valami csobogós Tisza, s
azután hömpölyögve, sötét mormolással a mélyben, s mindig csak hömpölyögve.
Úgy hallgattam áradó szavait, mintha Mózes lettem volna a Sínai-hegy alatt.
Meg sem mozdultam hosszú idón keresztül, csak akkor sóhajtottam egyet, amikor
végre megtörölte a nagyr szavaló a homlokát, és elhallgatott. Az igézetnek azonban
még akkor sem szakadt vége, mert a szavak továbbra is zümmögtek a csendben.
Úgy zümmögtek, mint a méhek, kik engem csordultig teletöltöttek mézzel, akár az
üres lépet szokás.
Tamási Áron
IRODALMI LEVÉL
Nyilván veled is megtörtént, mint annyiunkkal, akik tollat forgatunk, hogy

találkára kért egy barátod valamelyik kávéházba, s amikor megérkeztél, és
letelepedtél márványasztalához, ahol az újságok és folyóiratok tömkelegébe
temetkezve olvasott, csak épp feléd gyökintett, mormogott valamit, aztán tovább
libegett és hajókázott e zizegő papíróceán végtelenjén. Te a rossz játékhoz jó képet
igyekszel csinálni. Példáját követve magad is böngészgettél az irodalom napi és
havi termékeiben. De csakhamar ráébredtél, hogy milyen tapintatlan és sértő a
viselkedése, Azzal, hogy a holt betű felé fordult, lebecsiilt téged, aki élsz.
Egyáltalán lehet-e olyasmi, ami érdekesebb annál a lüktető sejtcsomónál, mely
téged magadat jelent, s van-e valami, amire érdemesebb figyelni, mint ennek a
megnyilatkozására, ha az mindjárt egy vállvonítás vagy ásítás is? Ítéleted azonban
tüstént megváltozott, mihelyt észrevetted, hogy ez a barátod tölténetesen a te
Írásodat olvassa. Akkor a közönye, mellyel testi mivoltodra és polgári személyedre
tekintett, egyszerre hízelgővé vált, és figyelmetlensége kitüntető figyelemnek
tetszett. Ha pedig ezt mondotta: „Ne zavarj, te marha, nekem most fontosabb
dolgom van, hagyj olvasni”, úgy érezted, mintha hájjal kenegettek volna, s
nyomban megállapítottad magadban, hogy barátodnál értelmesebb és udvariasabb
ember nincs a világon. Mit is figyeljen rád, aki itt csetlesz-botlasz a földön, ha ott
a papír magasabb síkján előtte remeg a te magasabb tükörképed, mely
keményebben összefogva, tömören mondja cl, hogy mi lakozik benned. Mindezt
csak azért említem meg, hogy lásd, milyen viszonylagosak a mi értékítéleteink.
Kosztolányi Dezső
SZÖVEGMUTATÓ
ÁCS Károly: Négy sor (vers) 60

Aiszóposz: Az asszony és a tyúk (mese) 256
Antalffy Gyula: A Pilis holdfény alatt (részlet) 136
Áprily Lajos: A kinlszik (vers) 261
Áprily Lajos: Fúnułgot vetettent (vers) 131
Áprily Lajos: Március (vers) 223
Ápłily Lajos: Megasordlll az eresz (vers) 106
Áprily Lajos: Tavaszodik (vers) 263
A szegény ember meg a nyúl (orosz népmese) 186 Babits Mihály: A második ének
(versrészlet) 38
Babits Mihály: Alkony (vers) 59
Babits Mihály: Esti kérdés (vers) 179
Bárdosi Németh János: Gycrnłekláncfií (vers) 85
Bárdosi Németh János: Susog a sás (vers) 100
Bárdosi Németh János: Utak, tájak (vers) ISO
Benedek Marcell: A költő t;ilága (részlet) 260
Berda József: Egy tömött libához (vers) 143
Borda József : [A] Húsleves dicsérete (vers) 177
Bernstein, Leonard: Humor a zenében 41
Bernstein, Leonard: Mitjelent a zene? 40
Bernstein, Leonard: Népzene a hanguerscnytcrcmben 40
Bessenyei Györw: Tariméncs szerelme... 140
Brasnyó István: A tűzhely fölött (vers) 221
BrasnyÓ István: Kéklik messze (vers) 60
Csanádi lmre: Búcsúzva köszöntő (vers) 104
Csanádi Imre: Esőbiztató (vers) 103
Csanádi Imre: Májusdicsérő (vers) 211
Csanádi Imre: Ószi meggyfák (vers) 68
Csanádi Imre: Sársokalló (vers) 80 Csanádi Imre: Sziirctcs (vers) 104
Csanádi Imre: Vadkacsás (vers) 79
Csoóri Sándor: Fasuuasztó Péter (vers) 78
Csoóri Sándor: Gilice tüske (vers) 101
Csoóri Sándor: Kérdőjelek (részlet) 191
Csoóri Sándor: Nappali hold (részlet) 17
Demeter Rózsa: Botra mászás (játékleírás) 172
322
SZÖVEC,MUTATÓ
Demeter Rózsa: Futás hanyatt .fckuésbcn (játékleírás) 170

Demeter Rózsa: Kakasviadal (játékleírás) 32
Demeter Rózsa: Ki erősebb! Ciátékleírás) 171 Demeter Rózsa: Repiiló madár
(iátékleírás) 189
Dsida Jenő; Lángok (versrészlet) 105
Élet és Tudomány
A „kakukkhal” 170
A levéltetcek is terjesztik... 49
Alsó tapéta a repedések ellen 30
A műanyagok és afíistmérgezés 227 Azonnal t;etíthctőfilm
88
Betonbontás légkalapács nélkiil 87
Buborékkal ajég ellen 67
Diáklakás hulladék papírból 217
Dr. Szabó-Pap Lóránt: Kedves Élet és Tudomány! (levél) 216
Emlékeztető késziilék 29
Hangtalan személykereső berendezés 68
Hogyan pusztítják cl.. , 225
Kútfiíró rakéta 214
Nehéz szülés 226
Takarítót;onat a párizsi metrón 169
Ugróléc hclyctifénysorompó? 218
Vadriasztó ahnníniumpántok 170
Fizika könyv
Az energia (részlet) 175
Az energia átalakulása (részlet) 175
Frenyó Vilmos: A gyökér harca a nedvességért (részlet) 264
Fromm, Elich: A szeretet nuíuészctc (részletek) 145, 242, 264
Fülep Lajos: Csontuáryról (részlet) 163
Gárdonyi Géza: A múlt Visszatér 174
Gárdonyi Géza: A (részlet) 239
Gárdonyi Géza: (részlet) 188
Greguss Ferenc: „Ki ntit tud?” az állatvilágban 232 Herman Ottó: A poszáta
29
Hevesi András: Jelky András kalandjai (részlet) 162
Illyés Gyula: A kocsisok 'neg a grófok 190
Illvés Gyula: A végzet cgy mértanórán... 121
Illyés Gyula: Gyorsvonat az alagútból (vers) 231

Illyés Gyula: Hála (vers) 13,3
Illyés Gyula: Kirándulás (vers) 19,3
Illyés Gyula: Közlés Londonból 13S
Illyés Gyula: Mozdony (vers) 78
Illyés Gyula: Napanya (vers) 262
Jankovich Ferenc: Kánon (vers) 223
Jankovicll Ferenc: Kendernóta (vers) 101
Jankovich Ferenc: Örökség (vers) 64
Jankovich Ferenc: Sió (vers) 64
Jávorka Sándor: Az erdőfái (részlet) 182
Jékely Zoltán: Piros csapás a hóban (vers) 242
SZÖVEGMIVI'ATÓ 273
Jékely Zoltán: Rún-inspiráció (vers) 79

Jókai Mór: A kőszívű ełnbcrfiťli — A zsibárus (részlet) 172
Jókai Mór: Nagyenyedi két fűzfa (részletek) 117
József Attila: Nyár (vers)
Juhász Ferenc: A nuil[-idő arany-ága (versrészlet) 97
Kányádi Sándor: Festmény (vers) 134
Kányádi Sándor: Mertfélek (vers) ISI
Kányádi Sándor: Rideg nłolnár (vers) 105
Károlyi Amy: Esti szél (vers) 98
Károlyi Amy: Fonat (vers) 99
Károlyi Allły: Nyár (vers) 98
Károlyi Amy: Római éj (vers) 63
Károlyi Amy: Szürkiilci; (vers) 63
Kassák Lajos: Az ószeres dala (vers) 176
Kassák Lajos: Szeptenľber (vers) 137
Kiss Anna: Hó (vers) 140
Kiss Benedek: Kutya-rúnek (vers) 60
Kiss Jenő: Carmen rusticuuľ (vers) 225
Kodály Zoltán: A zenekedvelő ifjúsághoz 209
Kodály Zoltán: Gyermeknapi beszéd. (részlet) 205
Komlós Aladár: Szabó l)czsó (részlet) 267
Kontra György: Glidi légjoga (részlet) 39
Kosztolányi Dezső: A lélek bcszédc (részlet) 240
Kosztolányi Dezső: A munkát... (rímjáték) 173
Kosztolányi Dezső: A tárlaton... 61
Kosztolányi Dezső: Ábécé a hangról és a szacalásról. Műuészi gikszerek 250
Kosztolányi Dezső: Ábécé a nyelvről és lélekről (részletek) 140, 251
Kosztolányi Dezső: Ady Endre (részlet) 182
Kosztolányi Dezső: Amikor hosszú betegségemből... 168
Kosztolányi Dezső: Balatonijegyzetek 1.37
Kosztolányi Dezső: Bőrönd 137
Kosztolányi Dezső: Derűs téli délelőtt 173
Kosztolányi Dezső: Egy t:crs jcllcnłzésc 150
Kosztolányi Dezső: Egyek utłgyunk? 259
Kosztolányi Dezső: Együtt a zicalarral 30, 154
Kosztolányi Dezső: Elsiillycdt Európa (részlet) 45
Kosztolányi Dezső: Én, te, ő (részlet) 262
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (részlet) 31
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél naplója (részlet) 82, 127
Kosztolányi Dezső: Fiam(Lt tanítom... 168
324
Kosztolányi Dezső: Ilona (vers) 38
Kosztolányi Dezső: Írás az írásról 129
Kosztolányi Dezső: Írás közben 132
Kosztolányi Dezső: Irodahni lct;él 269
Kosztolányi Dezső: Játék az ősszel 139
Kosztolányi Dezső: Két nő beszélget... 219
Kosztolányi Dezső: Lélek és nyelť (részlet) 266
Kosztolányi Dezső: Mélyek a kutak (vers) 131
Kosztolányi Dezső: Micsoda szépség 1,37
Kosztolányi Dezső: Most harminckét éves vagyok (vers) 220
Kosztolányi Dezső: Nyárfa (vers) 49

Kosztolányi Dezső: Öreg dalntata 262
Kosztolányi Dezső: Percccs néni (részlet) 176
Kosztolányi Dezső: pctffi Sándorko (részlet) 160
Kosztolányi Dezső: 168
Kosztolányi Dezsó: Stockholnł (vers) 240

Kosztolányi Deuső: Szótárat lapozgatok 259
Kosztolányi Dezső: Tat;aszi łnu:sika 17.3
Kosztolányi Dezső: Utasok, akik esznek 159
Kosztolányi Dezső: Vasárnap. Narancs 25,3
Kosztolányi Dezső: Zápor 222
Kosztolányi Dezső: Zsit;ajgó temnészct (részletek) 118, 168
Kuczka Péter: Tiicsök (vers) 51
Ladányi Mihály: Interpelláció (vers) 264
Ladányi Mihály: Kijllők (vers) 235
László Gyula: A csodaszarvas (részlet) 226
László Gyula: A honfoglalók Ľadásznak (részlet) 248
Lator László: Ragyogjon csillaga (vers) SS
Madarász István: A gól 161
Márai Sándor: Magyar nyelt) 140
Márai Sándor: Napló (részlet) 239
Marcus Aurelius: Elmélkedések (részlet) 152
Mészöly Dezső: Fiiggökert (vers) 122
Móricz Zsigmond: A haragos hócnłbcr (részlet) 184
Móricz Zsigmond: A llehéz Ilétgrlrasos (részlet) 219
Móricz Zsigmond: Kinn a pusztán (részlet) 149
Nagy László: Dióverés (versľészlet) 98
Nemes Nagy Ágnes: Babits Mihály: Esti kérdés (esszérészlet) 178
Nemes Nagy Ágnes: Cifra palota (vers) 102
Nemes Nagy Ägnes: Égi fagylalt (vers) 102
Nemes Nagy Ágnes: Lilafccskc (vers) 257
Néllłetll László: Berzsenyi Dániel (részletek) 266, 268
Népköltés
A cirágot én iillettełn (versrészlet) 206
Aki legény... (vers) 109
Álom, álom... (vers) 109
Atubncnnék én a Tiszán. , . (vers) 125
Azért ettem... (vers) Ill
Csicsó ntadár. Lív népköltés 182
Csúfolók (versek) 124
Egyszer egy királufi... (versrészlet) 114
Elbi{jdosonł, megpróbálom (versrészlet) 206
Elesett a tyúk ajégen... (vers) Ill
Elszárad az a fa... (vers) 124
Feleségem olyan cagyon (vers) 126
Hallod-c, tc... (vers) 222
Játékd(ll (vers) 110
Kapli előtt. Mari népköltés ISI
Kintentcnł (vers) 222
Langos Szép Ilona (vers) 125
SZÓVEC,MUTA'I'Ó 275
Olyanfenc asszony (vers) 110

Porka (vers) 192
Tisza partján claludtanł (vers) 206
Ünnepi köszöntő (rigmusok) 185
Van nuĺr kisszék... (vers) 110
Vásári kikiáltások (rigmusok)
185 az erdők (vers)
50
O. Nagy Gábor: Kapórajön 247
Örkény István.' Apróhirdctés 156, 220
Örkény István: Infornuíció 213
Örkény István: Mi mindcnt kell tudni 20.3
Páskándi Géza: Vcrs Szemere szontorú szamaráról 101
Péter Rózsa: „Gondolt(ťm egy számot” 96
Petőfi Sándor: Orbán (vers) 82
Petőfi Sándor: Szcrelnwtcs (levél) 254
Polcz. Alaine: A rend és a rendetlenség (részletek) 136, 241
Radnóti Miklós: Napló (részletek) 130, 209, 239, 240
Radnóti Miklós: Vénasszonyok nyara (versrészlet) 65
Rákos Sándor: Olyan szép, olyan gyönyörű szép (vers) 237
Renard, Jules: Napló (részletek) 234, 240
Rényi Alfréd: Japánban a statisztik!ts... 127
Romhányi József: Nyúliskola (versrészlet) 189
Rónay György: SzárszÓi napló (vers) 207
Rónay György: Szél (vers) 103
Schmidt Egon: Mindent a pofazrłcskóba (részletek) 97, 99
Schmidt Egon: Örök sötétségben 233
Somlyó György: Mese cgu örnnagába visszatérő görbéről (vers) 32
326
Somlyó György: A'fcsc a tudásról 187
Somlyó György: Mcsc egy szóról (vers) 208
Szabó Lőrinc: A fehér táj (vers) 134
Szabó Lóriiłc: A nyugodt csoda (vers) 210
Szabó Lőlinc: a tóparton (vers) 119
Szabó Lőrinc: Síppal, hcge.dűucl (vers) 211
Szabó Lőrinc: Sírfelirat (vers) 158
Székely Gábor: A szercncscjátékok tudománya (részlet) 191
Székely Gábor: Üzleti kockázat, lottó 233
Székely János: Az anyanyelvről 265
Székely Magda: Vackor (vers) 100
Szent-Györgyi Albert: A biológiai oxidáció alapjai 214
Szent-Györgyi Albert: A tudós polgár (részlet) 259
Szent-Cyörgyi Albert; Az agy és az értelent 126, 228
Szent-Györgyi Albert: Az izom kchniai szerkezete 204
Szent-Györgyi Albert: Az oktatás és az egyre bőĽiilö ismcrctek 41
Szent-Györgyi Albert: Gcronlokrácia 41
Szepesi Attila: Ónhol cscnc/ĺts... (vers) 66
Szilágyi Domokos: Szentedbe nézek (vers) 43
Takács Iłnre: Gondolatjel és kérdőjel (vers) 186
Takács Inłre: Kútásás (vers) 199
Tanłási Áron: Ábel Amerikában (részlet) 269
Tarnkó Sirató Károly: Emelkedés (vers) 1,58
SZÖVEGMUTA'I'Ó
Tamkó Sirató Károly: Mese (versrészlet) 76

Tazłeff, Haroun: Megkísérelni a lehetetlent (részlet) 230
Teknős Péter: Miért nłorl(lják...? 117
Teknős Péter: Miért pattog...? 117
Tolsztoj, Lev: A cak és a tej (mese) 218
Tompa Mihály: Ha... (vers) 243
Tóth ÄlPád: Láng (vers) 157
Tóth Árpád: Sötét szín izzik... (vers) 27 Tömörkény István: Köd iili már. . .
(részlet) 169
Tömörkény István: Nyári hajnal (részlet)174
Tűz a nap. (Vers a Borsszem Jankó cíłnfi lapból) 1,39
Váci Mihály: Tű (vers) 31
Váci Mihály: Vízparton (vers) 79
Varga Dołnokos: Neducs november (vers) 103
Veres Péter: Hogy mi a kiilönb.fég... 142
Verhaeren, Émile: A szél (vers) 104
Vészi Endre: Fosztóképzős ballada (vers) 160
Viccek
Ajó barátnő 156
AZ Öreg utasember (népi tréfa) 1,56, 219
Halló! Halló! 155
Viszonylagosság 157
Vihar Béla: A pataknál (vers) 105
Vihar Bélu: Várront cstcfclé (vers) 99
Weöres Sándor: A megál,lt idó (versrészlet) 161
Weöres Sándor: Békák (vers) 224
Weöres Sándor: Bolygó zápor (vers) 44
Weöres Sándor: Csendélet (vers) 48
Weöres Sándor: Kacsa-úsztató (vers) 103
Weöres Sándor: Képeslap Klárának (vers) 133
Weöres Sándor: Kcrcsztöltés (vers) 62
Weöres Sándor: Magyar etűdök (versrészlet) 224
Weöres Sándor: Négy kis rajz (versrészlet) 42
Weöres Sándor: Orbán (vers) 82
Weöres Sándor: Robogó szckcrek (vers) 224
Weöres Sándor: Szán el az ablakod. alatt (vers) 151 Weöres Sándor: Ténta és
variációk (vers) 37
Xántus János; A cilágúr vándorai 51
Zoltán Péter: Hajfestés 48
IRODALOM
Bakos József: A tanári beszéd hangalakja. Magyar Nyelr,őr, 1967. 161—171. o.

Berrár Jolán—Fábián Pál—Sznthmári István—Terestyéni Ferenc: Nyelvtan — Stílus
— szónoklás. Bp., 1960, Kossuth Kiadó.
Deme László: A magvar kiejtéskézikönyve előmunkálatairól. Magyar Nyelv, 1970.
146—154. 0.
Deme László: Nyelvi és nyelchasználati gondjainkról. Pozsony, 1970, Madách Kiadó.
Deme László: Kinek is fogalmazunk? Tiszatáj, 1971. 856—862. o.
Elekfi László: Beszédhangjaink kapcsolódása. Magyar Nyelvőr, 1968.379—389. o.
Fischer Sándor: A beszéd művészete. Bp. , 1966, Gondolat Kiadó.
Fónagy Iván—Magdics Klára: Beszédsebesség, szólam, ritmusévzék Magyar Nyelt),
1960. 450-458. o.
Fónagy Iván—Magdics Klára: A magyar beszéd dallama. Bp., 1967, Akadémiai Kiadó.
Frint Tibor—Surján László: A hangképzés és zavarai. Bp., 1969, Medicina Kiadó.
Gáti József: A uersmondás. Bp., 1965, Gondolat Kiadó.
Grétsy László: A szónoklástanfőbb kérdései. Bp. , 1970, TIT.
Hegedűs Gyula: A beszéd nu7ués:ete. Bp. , 1920, Singer és Wolfner.
328
Hernádi Sándor: Beszédtechnika a tanítóképzésben. Tanítóképző Intézetek
Tudományos Közleményei, 1969.
Hernádi Sándor: Bcszédmtíucl.és. Bp., 1970, Tankönyvkiadó.
Hevesi Sándor: Az előadás művészete. Bp. , 1908.
Legouvé, I Ernest] Ernő: Az olĽasás mľíĽészcte. Bp. , ISS6, Franklin.
Molnár Imre: Eufonctika. Bp. , 1966, Zeneműkiadó.
Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza. Bp., 1975 Tankönyvkiadó.
Nagy Adorján: A beszédieclłnika cezérfonala. Bp., 1947.
Nagy Adorján: Színpad és beszéd. Bp., 1964, Magvető Kiadó.
Nagy J. Béla: Egy emberöltő nyclviink védelmében. Bp. , 1968, Akadémiai Kiadó.
Papp István: Leíró magyar hangtan. Bp. , 1966, Tankönyvkiadó.
Péchy Blanka: Beszélni nehéz! Bp. , 1974, Magvető Kiadó.
Rónai Béla—Kerekes László: Nyelcművelés és beszédtechnika. Bp. , 1974.
Tankönyvkiadó.
Wacha Imre: Az elhangzó beszéd szövegfonetikai eszközeinek rendszere és
összefiiggései. Nyelvtudományi Közlemények, 1973. l. szám. 77—102. o.
IRODALOM
Wacha Imre: Az elhangzó beszéd főbb akusztikus stíluskatcgóriáiról. Általános

Nyelvészeti Tanulmányok, IO. kötet. Bp. , 1975.
Zsolnai József: Bevezetés a pedagógiai szakirodalmi alkotómunkťl technikájába.
Kaposvár, 1975, Somogy Megyei Továbbképzési Kabinet.
A mai magyar nyelt rcndszere 1—11. Smrk.: Tompa József Bp., 1961,
Akadóniai Kiadó.
A mai magyar kézikönyve. Szerk.: Gálffy Móz.(n. Bukarest, 1971, Kritcrion Kiadó.
kiejtés, szép nłcłgyar beszéd. Szerk.: Grétsy László és Szathnłrĺľi lstĽán.
Bp. , 1967, Tankönyckiadó.
Nyelt; és kommunikáció 1—11. Szerk.: Szecskó Tamás és Szépe György. Bp., 1969,
Az MPIT Tijnłcgkołnntunikációs Kutatóközponljának Szakkönyľ,tára.
A rádióbcmondó beszédc. Szerk.: IVať•.ha Imre. 13p., 1973, Az MRT
Tömcgkommunikációs Központjának kiadásában.
Szónokok, előadók kézikönycc. Összeállította: Delne László. Bp. , 1974, Kossuth
Kiadó.
Kanizsai Dezső: A beszédhibákjacítása. Bp. , 1961, Tankönyvki•adó.

A gyakori beszédhibák. Szerk.: Szabó László. Bp. , 1970, Tankönycki(ldó.
Biiky Béla: A bcszédtanítás pszichológiája. Bp. , 1973, Tankönyvkiadó.

Subosits István: Becczctés a bcszédpedngógiába 1—111. Bp. ,
Tankönyvkiadó.
1976 UTÁN MEGJELENT MŰVEK
Hernádi Sándor: Elmorľ(lařli nenľ is nehéz. Bp. , 19S4, Gondolat.
Hernádi Sándor: Szórakoztató szóra késztető Bp. , 1987, Móra.
Hernádi Sándor: Íráspróbák, beszédtornák. Szeged, 1993, MOZAIK.
Montágh Imre: NyelemúĽcsség. Bp. , 1990, Múzsák.
Nyelc,nu7uclő kézikönyv 1—11. Szerk.: Grétsy László és KoĽalocszk1J Miklós. Bp-
, 1980., 1985. Akadóniai Kiadó.
Osiris Kiadó, Budapest (Az 1795-ben alapított MaUar Könyvkiadók és
Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja) www.Osiriskiado.hu
A kiadásért felel GyurO'ák János

Olvasószerkesztő Szöllősi Zsuzsa Műszaki szerkesztő Kállainé Horváth Andrea A
borítón Csavlek András festménye látható
A szedés és a tördelés az Osiris Kft. munkája Tördelő Sörfőző Zsuzsa
Nyomta és kötötte a Dürer Nyomda Kft. , Gyula
Felelős vezető Meyik András ügyvezető igazgató
ISBN 963 389 470 0

ISSN 1218-9855
Hernádi Sándor
BESZÉDMŰVELÉS
A nevelőnek fontos munkaeszköze a hangja. Egyszer így, máskor
úgy szólaltatja meg; szükséges, hogy tudatosan és célszerűen
bánjon vele. De nemcsak a beszéd hangzása ronthatja vagy
javíthatja az oktató-nevelő munka esélyeit, hanem szövege is. A
beszédművelés, amely a nyelvműveIés egyik ága, elsősorban a
beszéd jelenségeivel és törvényszerűségeivel foglalkozik,
mégpedig: az íráson alapuló beszéddel, vagyis az írásművek
fölolvasásával és előadásával; az írástól független beszéddel,
pontosabban az ilyen beszéd szövegével (szerkesztésével és
megfogalmazásával), valamint hangzásával, hangalakjával. A
tankönyv a beszéd jelenségeit és törvényszerúségeit az oktatás és
nevelés helyzeteiben vizsgálja, ám hasznos mindazoknak, akik a
jól hallható és érthető, az élvezhető és a hangjukat kímélő beszédet
szeretnék elsajátítani.

Beszedműveles Könyv ZH Hoz

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Beszedműveles Könyv ZH Hoz

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

o s

Osiris Kiadó • Budapest, 2003

A könyv korábbi kiadásait a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozta.

@ Osiris Kiadó, 1996

A BESZÉDMÚVELÉS HELYE És JELENTŐSÉGE

A GYŰJTÖTT ANYAG ELRENDEZÉSE És MECSZERKESZTÉSE 15

A HANGKAPCSOLATOK KIEJTÉSE 106

A MONDAT- És SZÖVEGFONETIKAI ESZKÖZÖK 129

A dallam (a hanglejtés) 163

AZ EGYÉNI BESZÉDSTÍLUS 237

feladatok, folyamatos 238

HOGYAN OLVASSUNK FÖL? 243

A nevelőnek egyik fontos munkaeszköze a hangja. Nyüvi-használja; kell, hogy'

— az Írástól független beszéddel, pontosabban: az ilyen beszéd szövegével

közének épségét és hajlékonyságát. Ezeket a megjegyzéseket nyomatékosan is

A pedagógusok oktató-nevelő munkájuk végzése közben meghatározott céllal

A nyelvi közlés két fő formája: az élőszó és az Írás. (Az egyszerűség kedvééit

Anyagot elsősorban saját tapasztalásunkból vagy mások tapasztalataiból

Periodikákban és alkalmi jellegú kiadványokban

• A tanulmány — Olyan tudományos közlemény, amely beszámol a kutatás

A föltárt anyag jellege szerint számon tartunk: általános

Kurrens általános bibliográfiák

• A témabibliográfia — Egy-egy témáról szóló irodalomje47.ék, a teljesség

területen kialakult véleménye, értékes eredménye legyen. Ugyancsak

A GYŰJTÖTT ANYAG ELRENDEZÉSE És

A haladás elve akkor érvényesül, ha nem ismételgetünk, ha a következő

közlés céljának eléréséhez szükséges. A hallgatóból (beszédtársból) a

A GYÚJTÓIT ANYAG ELRENDEZÉSE ÉS MEGSZERKESZTÉSE

Összekötve őket egy olyan (ballisztikus) görbét kapunk, amelynek felfelé

A beszédmű részegységéről, a bekezdésről is tanítunk olyasfélét, hogy gyakran

ami összekötve ezt a görbét adja:

(Deme László: A szövegalkotás szerkezeti-szerkesztési kérdései.= Szónokok, előadók

Ezektől az alapformáktól értelmi vagy érzelmi okokból eltérünk. Léteznek például

• A világosság követelményének akkor felel meg stílusunk, hogyha a beszédtárs a

A beszédlégzésben tevékenyen részt vesznek hangképző szerveink: a tüdő, a

Mitől függ a-lég$yapprasága? Számos tényezőtől, elsősorban azonban az életkoy-

lélegzünkbe, s a hangszalagok tágabbra nyálnak a nagyobb léveg6mennyiség

A hangszalagok fölött levő üvegrendszeĽa.toldalékcső, amely az ajkakig, illetve

A beszédlégzést tehát főként az különbözteti meg az élettanitól, hogy a beszéd

Hogyan érjük el ezeket a célokat? Hogyan felelhetünk meg ezeknek a

Mély ez a légzési mód, mert az említett izmok a mellüreg alsóbb részében

A beszédhez szükséges„lcvegőt.célszerfien kelbfölhasználnunk. Ha pazarolunk, zavar

EGYSZERŰ (BE)LÉCZÉSI GYAKORLATOK

Veges mélylégzés minél csendesebben, zajtalanul: a gége és a hangképző szervek nem

a) Rövid belégzés hosszú kilégzés.

ÖSSZETETT LÉGZÉSI GYAKORLATOK

4. Belégzés — szünet — nagyon erós kilégzés egy hangos f hang

SZÖVEGES LÉGZÉSI GYAKORLATOK

cipőfelsőrész-készítő — szarvasmarha-tenyésztés — tanulóbaleset-

hungariológia hungariológiai kardiológia kardiológiai meteorológia

a műanyagok feldolgozása a lágyuló

a Magnolia acuminata a Magnolia acuminata

acuminata egy kiilönlegesen szép példánya a Magnolia acuminata egy

5. Mondja végig szünet beiktatása nélkül, egyetlen kilégzésre a következő címek

SÖTÉT SZÍN IZZIK..

Sötét szín izzik, vékony vonal indul,

7. El tudja-e mondani emlékezetből a verssorokat?

Szél húzott el a fák fölött.

A fák levelei illatozni kezdtek.

• A kis dolgok nagy helyet foglalnak el életünkben.

13. Olvassa el értelmezve a hírmondatokat, de most

16. Az alábbi madárleírás nyomtatásban nem tagolódik bekezdésekre. A

A tagolást ellenőrizheti erről a vázlatról.