14.) Pedagógusszerep és a segítőszerep.

(A pedagógusszerep betöltéséhez szükséges

kompetenciák, a szerep nehézségei, stressz, kiégés, megküzdés, a segítő hivatások kockázatai.)

A pszichoterápiától eltávolodva jelentek meg a segítő tevékenységek, a segítő kapcsolatok

különböző formái
A segítő szakmák közé sorolható minden olyan szakma, amelynek lényege a másik ember:
• fejlesztése,
• oktatása,
• nevelése,
• támogatása,
• gondozása,
• gyógyítása, vagy
• segítése bármilyen formában.

A segítő szakmák célja:

• hozzájárulni az egyén növekedéséhez,
• és fizikai, biológiai, pszichológiai, lelki, érzelmi vagy szociális jóllétéhez

A pedagógus:

 emberi értékeket közvetít önmaga által, hivatalosan szervezett keretek között

gyerekek számára, hogy azok minél felkészültebbé váljanak önálló felnőtt életükben
 a tanárokkal szemben irreálisan nagyon az elvárások
 szakmai tudásátadás és az azon kívüli feladatok megvalósítását a pedagógusok csak
egymás kárára tartják kivitelezhetőnek
 tanári körökben nehezen terjed a támogató és esetmegbeszélő csoportok gyakorlata
 minél fejlettebb, érettebb személyiségű tanár, annál bátrabban kér segítséget az
iskolapszichológustól, azok viszont, akiknek „objektíve” nagyobb szükségletük
lenne a fejlődésüket segítő kapcsolatra a legritkább esetben lépnek rendszeres
konzultációs kapcsolatba a pszichológussal

 csökken az érzékelhető társadalmi, erkölcsi megbecsülés

 a tanárok álandó, nagymértékű, főként szellemi terhelésnek vannak kitéve
 minden órát csak teljes erőbedobással, maximális figyelemmel, a diákok egyéniségét
és képességeit álandóan szem előtt tartva érdemes és szabad megtartani
 a terheléshez tartozik a munka és a magánélet szétválasztásának nehézsége, ami
részben abból táplálkozik, hogy a tanár hazaviszi a munkáját: otthon javítja a
 dolgozatokat, és otthon készül fel az órákra
 pozitív elismerés mérhetetlen erőt ad a tanárnak

TANÁRI SZEREP, JELENTŐSÉGEI:

- szerep az adott szituációban szereplő személy előírt viselkedése, reagálási módja

- minden társadalmi helyzethez (státuszhoz) kulturálisan előírt elvárások tartoznak,
amelyek meghatározzák a személy viselkedéseit, jogait, kötelességeit.
- átható (pervazív) szerepnek nevezzük azokat a szerepeket, amelyek minden
szituációba elkísérik az adott személyt pl. nemi szerep
- segítő szerep kizárja az ítélkezést, elmarasztalást

- a tanári pályán a személynek 3 szerepkörben kell megfelelnie: nevelői, szakemberi

(szaktanár), adminisztrátori szerep (egyszerre vagy váltogatva kell teljesíteni)

- a tanárral szemben magas követelményeket támaszt a társadalom nemcsak

szaktudás, hanem személyiségjegyek tekintetében is
- különböző szerepelvárásokból adódó konfliktusok a tanári munka

velejárói Kiérdemelt, vagy feltételezett tekintély:

- gyermekek számára kezdetben minden felnőtt tekintéllyel bír, majd fokozatosan

jönnek rá, hogy a felnőttek sem tévedhetetlenek

Hatalmon alapuló tekintély:

- abból alakult, hogy a tanároknak vannak eszközeik a diákok jutalmazására és

büntetésére
- iskolában meglehetősen hamar kimerülnek a jutalmazási és büntetési lehetőségek
- a 21. században a tanár-diák kapcsolat legfontosabb mozgatórugójává fokozatosan
a kölcsönös tisztelet kialakulása válik

Pedagógusi személyiségvonások / segítő személyiségvonások:

- feltétel nélküli elfogadás: pozitív érzelmi odafordulás a másik ember felé, amely
nem a tulajdonságoknak, a viselkedésnek szól, hanem a személynek, aki
önmagában is érték és tiszteletre méltó. Nem feltétele a viszonosság.

- empátia: a másik ember érzéseinek a megértése és a lehető legpontosabb

visszajelzése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nemcsak passzívan figyelünk a másikra,
hanem meg is értjük azt, hogyan érez. Az empátiás megértés a pedagógus
munkájában nagyon lényeges, hiszen így tudja megérteni a tanulók azon érzelmeit,
 indulatait, törekvéseit, amelyek szavakban nem fejeződnek ki.
- kongurencia: az értékeinkben való bizonyosság; a pedagógus hisz a saját
tapasztalatainak, érzéseinek, és nem mossa össze ezeket másokéval. A pedagógiai
hatékonyság szempontjából azért van nagy jelentősége, mert csak a hiteles, érett
személyiségű tanár tud a diákokkal jó kapcsolatot kialakítani.

KÉSZSÉGEK:

- kommunikációs ügyesség
- gazdag és rugalmas viselkedésrepertoár
- gyors helyzetfelismerés és konstruktív helyzetalakítás képessége
- erőszakmentesség és kreativitás, mint konfliktuskezelési mód
- a szülőkkel, a diákokkal, a kollégákkal való együttműködés igénye és képessége –
ennek összetevői: mások véleményének elfogadása; kompromisszumra való
képesség megléte.
- pedagógiai helyzetek, jelenségek elemzése
- a (pedagógusi) mentális egészség megtartásának

képessége KOMPETENCIÁK:

- A pedagógiai kompetenciák a tudás, nézetek és gyakorlati készségek ötvezetei,

amelyek lehetővé teszik, hogy a pedagógus egy adott területen sikeresen elláthassa
feladatát.

Mely területre vonatkoznak a pedagógiai kompetenciák:

- tantárgyi tudás
- pedagógiai tartalmú tudás
- tanulókkal és tanulással összefüggő tudás
- oktatással és tanulásszervezéssel összefüggő tudás
- az osztállyal és az iskolával összefüggő tudás
- tantervvel, taneszközökkel összefüggő tudás
- a tanulók értékelésével összefüggő tudás
- a tanítás értékelésével összefüggő tudás
- rutinok (adminisztráció)
- A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű,
sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek,
tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges
megfelelő módszertani felkészültség
 Háromféle vezetői stílus: Kurt Lewin féle felosztás - FENNTARTÁSSAL KELL KEZELNI!!

Autokratikus Demokratikus Laissez faire

-egyedül vezet, dönt -alkalmat ad a dolgok megvitatására -vezetés hiánya

-csoport tagjai alig vagy egyáltalán -figyelembe veszi a csoport érdekeit -anarchia jellemzi
nem vehetnek részt a döntésekben -csoport tagjaiból kivált
Módszer:
informális vezetők hozzák a
Módszer: -kompromisszumkeresés, vita,
döntéseket
-utasítás, parancs meggyőzés alapján
Gyermekek: -gyerekek elmondhatják a véleményüket
-visszahúzódók, önállótlanok Gyermekek:
-nyitottak a problémák és a megoldás
iránt – kialakul az egyéniség

-autokratikusan vezetett -nem csak az autokratikus stílusban -nem egyenlő a

csoportban erősödik az agresszióra vezetett csoport lehet eredményes, hanem demokráciával - az
vezető hajlandóság autokráciában a demokratikus is „engedékeny” csoport
erős függés, kisebb önállóság -a hétköznapi tapasztalataink
alapján szervezettsége lényegesen
jellemzi a tagokat, mint a általában azt szoktuk gondolni, hogy
alacsonyabb volt, mint a
demokráciában igazán jó munka csak szigorú fegyelem és
demokratikusé
állandó ellenőrzés mellett történik
-a kísérletek azt mutatják, hogy a
demokratikusan vezetett csoport
-kísérlet figyelemreméltó
ugyanolyan eredményesen dolgozott, mint
mozzanata volt, amikor egy
az autokratikusan vezetett
autokratikus vezetőt demokratikus
-a demokratikus légkörben jobb csoporton
vezető váltott fel a csoport élén: az
belüli kapcsolatok, több segítő
agresszió megnőtt, a rend felbomlott
megnyilvánulás volt megfigyelhető

Lewin egyértelműen a demokratikus

vezetés előnyeit hangsúlyozza

DE! a valóságban nincsennek ilyen

kiélezett különbségek; az egyes típusok
tulajdonságai keverednek, ritka a tisztán
egyik, vagy másik kategóriába tartozó
vezetö
JELLEMZŐK:

- a vezető olyan személy, aki képes hatást gyakorolni egyes emberekre, csoportokra,
meghatározni bizonyos szabályokat, normákat, dönteni kritikus helyzetekben,
képes modellt nyújtani és bátorítást adni másoknak

STRESSZ:

- a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre (Selye)

- nem mindig egy káros hatás következménye: a stresszor lehet kellemes vagy
kellemetlen, hangsúly az alkalmazkodási reakción van

Coping:

- a stressz ikerfogalma coping (megküzdés) – hogyan tudunk megküzdeni a

nehézségeinkkel a céljaink megvalósítása során
- ha kialakul a sikeres megküzdés képessége, akkor egyre nehezebb célokat
tűzhetünk ki magunk elé, és az eredményesség élménye fokozza énerőnket,
kompetenciaélményünket, hatékonyságunkat

Túlvállalás:

- a túlvállaló személyt fokozott teljesítménykényszer, megbecsülés utáni vágy

magas szintje, a munka és a magánélet szétválasztásának képtelensége jellemzi
- pedagóguspálya ezzel a modellel jól leírható
- pedagógusok önbevallása szerint túlterheltség, társadalmi és vezetői elismerés
hiánya, igen szerény bérezés, fölösleges értekezletek, túl ok adminisztráció és
pluszmunka, gyermekekért érzett nagy felelősség, és állásvesztéstől való félelem
jellemzi a munkájukat
- a pedagógusok lelki egészségének – különösen a kiégésnek- egyik fontos
meghatározó tényezője az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalansága

KIÉGÉS:

- Herbert Freudenberg révén került a burnout (kiégési) szindróma a szakirodalmakba

- a kiégésszindróma a krónikus emocionális megterhelések, stresszhatások nyomán
fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, mely a reménytelenség és
inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, melyet a saját
személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek
 - bármely szakmában jelentkezhet, de leggyakoribb a segítő szakmában
- segítő szakmabeliek, akik idealizmusa, energiája és céltudata nagymértékben
megcsappant a munkahelyi körülmények következtében
- Maslach és Jackson - a kiégés 3 dimenziója:
1. Emocionális kimerülés – a kiégés legfontosabb tünete, mely jelzi hogy a személy
érzelmi erőforrásai kimerültek, pszichés energiája megfogyatkozott
2. Deperszonalizáció – személytelen, negatív viszonyulás másokkal szemben, jellemzi
még negatív érzelmek megjelenése, közösségtől való elvonulás, kapcsolatok kerülése
3. Személyes hatékonyság és a teljesítőképesség csökkenésének észlelése – a kiégés
állapotának előrehaladottságát jelzi  Maslach Burnout Inventory, MBI – kérdőív,
mely a három dimenzió mentén értékeli az egyén kiégését

Személyiségi tényezők:

- helfer szindróma - kényszeres segítés: a kényszeres segítő csak a másik emberen

való segítésre koncentrál, nem foglalkozik önmagával, azért segít másokon, hogy
saját valódi érzéseit, szükségleteit ne kelljen észre vennie.
- a sok stresszt nagy megterhelést, amelyből érzelmi kimerülés következik. valamint
a kevés motivációt a munkában, a kismértékű munkahelyi elégedettséget, mely
csökkent teljesítményhez vezet
- végül a munkahelyen megromlott kapcsolatok minőségét, mely dehumanizálódást
hoz magával

Szervezeti tényezők:

- olyan tényezők sorolhatók a kiégést elősegítő sajátosságok közé, mint az alacsony

fizetés, túl hosszú munkaidő, túl sok papírmunka, hálátlan ügyfelek, nem
megfelelő hivatali adminisztráció
- kockázati tényezőt jelent, ha a pályának nincs jövője, a szakképesítés a
munkakörnek nem felel meg, a felettes nem értékeli a teljesítményt
- mivel a kiégést jelentős mértékben a szervezeti sajátosságok határozzák meg ezért
ritkán jellemző a munkacsoportnak csupán egyetlen tagjára
- megfigyelések szerint azok nagy számú pszichikailag súlyosan beteg vagy
hátrányos helyzetű embert kezelnek jobban ki vannak téve a kiégés veszélyének
- a segítők túlterheltsége, privát és szakmai életük elhatárolódásának nehézségei
szintén számos problémát vet fel, és a burnout gyakori forrása

Szociális kapcsolatok szerepe:

- a munkahelyi mentálhigiéniai szempontjából kiemelkedő szerepük van az emberi
kapcsolatoknak, a jó légkörű munkahely
 - a szociális segítők önismereti csoportjait gyakran jellemzik a kliens felé elfogadó,
a kollégák felé türelmetlen magatartás
- a társas támogatás akkor hatékony, ha kialakítja a személyben sajt fontosságának
érzését (elhiszi, hogy mások által szeretve és védve van)
- a munkahelyi légkört a vezetési stílus is nagymértékben meghatározza

Kiégés tünetei és következményei:

- központi eleme a krónikus, hosszú idejű emocionális kimerülés, amelynek lényege

az üresség -, és reményteleség érzés, irritabilitás, ami diffúz testi panaszokkal
társulhat
- másodsorban tünete az érzelmi eltávolodás a deperszonalizáció, amelynek alapja a
negatív attitűd az ügyfelekkel, kollégákkal szemben, ami a társadalmi kontaktusok
beszűkülését eredményezi
- a harmadik tünet pedig a személyes alkalmatlanság, csökkent teljesítőképesség
érzése, melynek során sikertelenség, tehetetlenség megélése jellemző
- tünetek több szinten is jelentkezhetnek: pszichikai, és testi tünetek formájában,
vagy a viselkedésben
- kiégést jelezhet a krónikus fáradtság, fejfájás, alvás zavar, koncentrációs
problémák, ingerlékenység, gyanakvás, negatív önértékelés és depresszió
- aki kiégetten végzi a munkáját az közömbös, elutasító, fölényes, hideg, rideg vagy
szkeptikus, szomorkás tehetetlen
- viselkedésének lényege a közöny, az érdektelenség
- a kiégés hatással van a fizikális, mentális és intellektuális jóllétre, valamint a
szociális kapcsolatokra is
- következményei lehetnek a gyakori hiányzás, a munkahelyek sűrű váltogatása,
alkohol vagy egyéb drogfüggőség, dohányzás, pszichoszomatikus panaszok
kialakulása, betegségek menekülés, szaporodó családon és baráti körön belüli vagy
munkahelyi konfliktusok + pályaelhagyás

Kiégés folyamata: - ciklikusan ismétlődik

1. kezdeti nagy lelkesedés, idealizmus nagy remények, sok energia, irreális elvárások,
kollégákkal való élénk kapcsolattartás

2. stagnálás v kiábrándulás a munka már nem olyan izgalmas, egyén szembesült a

realitással, pénz, család, barátok…fontosabb neki, csökken a teljesítőkép. (első 2
megtörhető)
 3. frusztráció egyén megkérdőjelezi saját hatékonyságát, munkája értelmét,
szakmájában visszahúzódik, klienseket becsmérli
4. apátia frusztrációval szembeni védekezés, kihívások kerülése, minél kevesebb idő és
találkozás a kliensekkel, kerüli a kollégákat, helyzet megváltoztatásának lehetőségét
elveti

 legkedvezőbb lenne rögtön az első fázisban beavatkozni, de ez a legnehezebben

elfogadott
 a beavatkozás két szinten is történhet: módosíthatjuk a munkavégzés körülményeit
vagy az egyén megváltoztatása

Kezelési lehetőségek és megelőzés:

 a kiégés különböző fázisaiban más-más hangsúlyok adódnak az intervencióban

 a lelkesedés szakaszában a realitásra kerül a hangsúly
 a stagnáció fáziásban a mozgósítás, a képzések, tréningek kerülnek előtérbe
 a fusztráció állomásán a pozitívumok láttatása, és az elnyomott energiák
felhasználásával a változtatás lehetősége a fontos
 az apátia fázisában viszont új reális célok keresését, reális mértékű bevonódást a
feladatvégzésbe céloz meg a beavatkozás

 A kiégéssel küzdő személy a prevenciós, az intervenciós és a krízisintervenciós

színtereken egyaránt segítséget kaphat.
 Prevenció – a megelőzés általános és személyes motivációk mentén
valósulhat meg, mindfulness meditáció, autonómia érzésének megteremtése,
támogató rendszerek megszervezése (esetmegbeszélések, szupervízió,
továbbképzések, konzultáció)

 Intervenció – olyan stratégiák, technikák elsajátítása, melyek

visszafordíthatóvá teszik a kialakult folyamatot, adaptív megküzdési
stratégiák fejlesztése
 Krízisintervenció – már nem a szakmai szerep korrekciója, hanem az egész
személyiség terápiás segítése

Egyéni szintű kezelés és megelőzés:

 cél az egyensúlyra törekvés, vagyis a kliens felé irányuló reális emberi gondolkodás
és védelem érzete mellett az egyén képes legyen mégis egy bizonyos
 távolságtartással objektíven láttatni a problémákat
 a pálya elhagyása vagy más munkakörbe való átkéreckedés, a munka átértékelése,
valamint az ügyfelekkel és a kollégákkal kialakított kapcsolat átalakítása
 az intervenció része lehet, hogy az egyén újra tanulni kezd, vagy megpróbálja
tartalmasabbá tenni az életet
 a foglalkozás választásának átgondolása, tudatosítása, a motivációk tudatossága is
döntő
 önsegítő csoportok
 magánéleti és a munkahelyi problémák szétválasztása (fontos lenne, hogy a munka
terhét NE vigyék haza)
 sport védelmet jelent a kiégéssel szemben

Szervezeti szintű kezelés és megelőzés:

 preventív eleje lehet a teljes intézményre kiterjedő továbbképzéseknek és

tréningeknek, vagyis a szakmai fejlődés lehetőségeinek
 a prevenció már a munkába állás előtt megkezdődhet
 a segítőket fel lehet készíteni arra, hogy mi vár rájuk az adott munkakörben, ezáltal
pedig csökkenhet az elvárások és a valóság közti szakadék
 kiégés folyamatának, tüneteinek, kockázati tényezőinek és kezelési lehetőségeinek
minél alaposabb ismerete
 az egyik legfontosabb tényező a támogató munkahelyi kapcsolati háló kialakítása
 a pozitív visszajelzéseknek, elismeréseknek, a tevékenység fontossága,
tudatosításának, valamint az autonómia biztosításának nagy jelentősége van az
intézményi prevenció szempontjából
(KOMMUNIKÁCIÓ, NYELVHASZNÁLAT: )

- Nem csak a diákok (pl. jegyeknél vagy korlátozott/kidolgozott nyelvi kód), hanem a
tanárok is sajátos nyelven beszélnek.

Kongurencia: - kulcsfontosságú a tanári kommunikációban!!!!

- Az, hogy valakit mennyire érzünk hitelesnek, nagyban függ attól, hogy a verbális és nem
verbális jelzései mennyire vannak összhangban. Amikor ezek harmonikusak egymással, akkor
kongurenciáról (hitelességről) beszélünk. – DE! ez nem mindig valósul meg; testbeszédünk és
szavaink jelentése gyakran elcsúszik egymástól (inkongruencia).

Nem verbális kommunikáció:

- nem verbális jelzések fontosak a tanár-diák kapcsolat kialakításában

- A beszélgetőpartner nem verbális rezdülései – informálnak a komm. helyzethez való
viszonyáról
- Az érzelmek kifejezésében az arckifejezéseknek van a legnagyobb szerepük.
- A nem verbális jelzések befolyásolják a tanórák légkörét
- Fajtái: tekintet/szem, vokális jelzések, testmozgás és kinezika (mimika, gesztus), érintés,
térköz

TANÁRI ÉS OSZTÁLYTERMI KOMMUNIKÁCIÓ:

- a kommunikációs helyzetet elsősorban a tanár irányítja: nő a tanár centrális helyzete

- szemkontaktus felvétele megkönnyíti az osztály irányítását - a gyerekek számára érzelmi
közelséget + érdeklődést fejez ki

Kommunikációs helyzetek típusai a tanórákon:

Előadás:

- hatékony módszer, ha áttekintést, betekintést szeretnénk nyújtani egy témával

kapcsolatban
- ha az infó nem áll máshol rendelkezésre
- ha a téma iránti érdeklődést szeretnénk felkelteni
- fontos az előadónak 4 kommunikációs tényezőt szem előtt tartania: precíz
terminológia; összefüggő, logikusan felépített beszéd; átmenetjelzések; kiemelések

Kérdezés:

- a tanári kommunikáció jelentős eleme

- órai interakciók kiszámíthatóbbak, mint a hétköznapi interakciók
 - órai kommunikáció lehetséges mintázatainak száma alacsony

Tanár kérdez -gyerek válaszol -tanár értékel:

- leggyakrabban ismétlődő interakció

- szokatlan, ha a gyerekeknek tesznek fel kérdéseket, és ennél még ritkább, ha a
gyermek értékel

Kérdések:

- lehetnek magasabb szintű vagy alacsonyabb szintűek

o a magasabb szintű kérdések elemzést, érétkelést, szintézist igényelnek
o az alacsony szintű kérdések felidézést, megértést és alkalmazást várnak el
- a tanárok gyakrabban tesznek fel alacsonyabb szintű kérdéseket
- a magasabb szintű kérdések az órák 10-20%-a
- alsó tagozatos gyerekeknél az alacsonyabb szintű, még a felső tagozatos gyerekeknél
a magasabb szintű kérdések javították az iskolai teljesítményt
- a magas szintű kérdések mélyebb gondolkodást igényelnek, és pozitív hatással
vannak a tananyag elsajátítására

Válaszok:

- lehetnek konvergens (egy jó válasz) és divergens (számos helyes válasz)

Visszajelzések:

- a tanár figyelmen kívül hagyja a választ, újabb témára/kérdésre tér át

- elfogadja a választ, és épít rá
- szó szerint megismétli a választ, hogy felhívja rá a figyelmet
- a válasz egy részét ismétli, kiemeli azt
- átfogalmazza a választ, hogy világosabb legyen a többieknek
- megdicséri a választ
- kijavítja a választ
- segítő kérdéseket tesz fel

Dicséret:

Hatásos dicséret Hatástalan dicséret

-következetesen alkalmazott -véletlenszerűen alkalmazott
-meghatározott teljesítményt jutalmazza -magát a részvételt jutalmazza
-belső attribúciót erősíti -külső attribúciót erősíti

- konkretizálni kell a viselkedést, amelyről a visszajelzés szól

 - a dicséretet időnként kérdés formájában is megfogalmazhatjuk
- dicséret hangsúlyozza a fejlődést, hasonlítsa a jelenlegi teljesítményt a korábbiakhoz
- ne csak a teljesítményre, hanem az erőfeszítésre is utaljon

Fegyelmezés:

- része a pedagógus vezetői szerepkörének

- kétféleképpen működhet: megelőzéssel, illetve szankcionálással
- akkor a leghatékonyabb, ha a szabályok iskolai szinten érvényesek, és ezekkel valamennyi
pedagógus azonosul
- bármennyire is sikeres is a megelőzés, teljesen nem lehet megszüntetni a nemkívánatos
viselkedést
- azoknak a tanároknak, akik a tanév elején egyértelmű szabályrendszereket állítottak fel, az
év további részében kevesebb problémájuk volt a fegyelmezéssel kapcsolatban
- a fegyelem kulcsa nem abban van, ahogyan a tanár az egyes gyerekekkel bánik, hanem
ahogyan a csoport működését vezényli

Értékelésnél figyelembe kell venni, hogy…:

- mi szolgálja a gyermek személyiségfejlődését

- mi segíti elő a teljesítményt, optimális esetben a tanulás színvonalának a javulását; adjon
támpontot a következő iskolatípusba való lépéshez

- a kudarc a teljesítmény csökkenését, a siker a teljesítménymotiváció és végső soron a

teljesítmény növekedését eredményezi
- a tanári reakciók a kudarcra a diákok önértékelését is befolyásolják
- a tanár-diák viszony az értékelés hatékonyságát is nagymértékben befolyásolja. A
személyre szabott értékelés és a diák motivációját fokozó szóbeli és nem verbális jelzések
fontosságát érdemes hangsúlyozni
- a tanári megnyilvánulásokban a negatív visszajelzések dominálnak, ami a tanár-diák
kapcsolat romlásához vezet

Szabályok megalkotásakor figyelembe kell venni a következőket:

- ne legyen túl sok

- vonjuk be a gyerekeket is a folyamatba
- legyenek rugalmasak, változtathatók
- a szabályok olyan elvárásokat fogalmazzanak meg, amelyek ténylegesen segítik a
tanulást elősegítő környezet létrejöttét
- legyenek egyértelműek, a gyerekek számára is világosak
- legyenek inkább állító, mint tagadó formájúak
- legyenek ellenőrizhetők és betarthatók
 - legyenek szembeötlők pl: kifüggesztjük a teremben

Hatékony tanítás: Gordon modellje

- tanár és diák kapcsolat nem statikus, hanem folyamatosan változásban lévő, dinamikus
viszony, amely sok tényező összjátéknak az eredménye
- hatékony tanítás alapfeltétele: jó tanár-diák kapcsolat - kulcsa: őszinte és nyílt
kommunikáció
- partnerviszony, akik egymással együttműködőekés a másik jólétére odafigyelő
- e szemlélet szerint a tanár-diák viszony demokratikus
- tanáré az irányító szerep: megfelelő kommunikációs technikák birtokában neki kell
lépéseket tennie az egyenrangún viszony, a nyílt kommunikáció kialakítása érdekében

Hatékony kommunikáció eszköze:

- ÉNKÖZLÉS (tartalma: a bennünket zavaró viselkedés pontos megnevezése + ennek

következményei ránk nézve + az az érzés, amelyet ez kivált belőlünk)

- fejlett önreflexiót igényel

+KIEGÉSZÍTÉS A SEGÍTŐ KAPCSOLATHOZ

A segítő magatartás mögötti tényezők, motivációk:

A segítő magatartás lehet:
 külsőleg, jutalmak és büntetések révén irányított
 és lehet belsővé vált irányító erő

Negatívállapot-enyhítés modell: a segítő tevékenységet, a segítségnyújtást önérdek vezérli, a segítő személy

magatartásának célja, hogy a saját kényelmetlenségét, diszkomfort érzetét csökkentse
Empátia-altruizmus modell: a segítői magatartáshoz a személyes, empátiás aggodalom vezet, a segítségre
szoruló személlyel való empátia az altruizmus, a másokon való önzetlen segítségnyújtás alapjai
A segítő kapcsolat:
A segítő- segítséget kérő kapcsolata
Segítő kapcsolat intenzitásában és rendszerességében eltérő lehet, de fontos, hogy építsen a kliens önsegítő
folyamataira, autonómiájára
Etikai és jogi alapelvek biztosítás és ismertetése + a bizalomra épül
Sokféle formát ölthet, sokféle tartalommal töltődhet meg S. Wiegersma modellje (tartalmi különbség
alapján) a problémák nehézségi foka szerint: (gyógypedagógus kompetenciája CSAK az első három szinthez
kapcsolódik!)
1. Információnyújtás: a kliens képes önállóan dönteni, de a lehetőségekkel és következményekkel
kapcsolatosan további információra van szüksége
2. Döntéstámogatás: a kliens segítséget igényel a helyzet megértéséhez, alternatívák átgondolásához, a
megoldás kiválasztásához
3. Változás támogatása: a kliens bizonytalan, feszültséggel teli, vágyai inkonzisztensek  a szakember a
kliens feszültségének csökkentését, az érzelmi problémák feldolgozását, a helyzet reálisabb megítélését, a
vágyak és a viselkedés realitását illeszkedését támogatja
4. Az alapprobléma megoldása
5. Pszichoterápia

A segítő szakember felelőssége:

Azzal támogatjuk a kliens autonómiáját a leginkább, ha éppen annyi segítséget nyújtunk, mint amennyi
szükséges  a túlgondozás veszélye, hogy a kliens önállósága beszűkül