Vizeletkiválasztó és elvezető szervrendszer

Szerepe: kiüríteni a szervezetben feleslegessé váló vizet, vízben oldható, hasznosíthatatlan

anyagcseretermékeket, bomlástermékeket. A kiválasztott anyag= vizelet
Részei:

vizeletkiválasztó (vese)

vizeletelvezető /hugyvezeték,hugycső/

vizeletgyűjtő (húgyhólyag)

Vese makroszkóposan
-bab alakú, páros szerv a rekesz alatt, a gerinc két oldalán, a hashártya mögött
Felső pólusán ül a mellékvese (glandula suprarenalis), egy fontos hormontermelő szerv. A bab
behúzódó részének megfelelően a veséken hosszanti vágat, a vesekapu (hilus renalis) látható, ami
bevezet a vese belsejében található, zsírszövetet tatalmazó veseöbölbe (sinus renalis). Ebben
helyezkedik el a 9 kiskehelyből és a 3 nagy kehelyből összeömlő vesemedence (pelvis renalis), mely a
vesében képződő végleges vizelet összegyűjtéséért és elvezetésért felelős, a húgyvezetékben (ureter)
folytatódik, ami pedig a húgyhólyagba nyílik. A vesekapun tehát a vizeletet ürítő húgyvezeték, és a
megszűrt vért elszállító vesevéna (vena renalis) távozik a veséből, valamint a megszűrésre érkező vért
szállító veseartéria (arteria renalis) és a vesét beidegző idegek lépnek be a vesébe.
-hármas falú tok veszi körül (belső, középső, külső) ami részben rögzítéséért is felelős.
Legbelül találjuk a lazább veseállományt borító, azt összetartó rostos tokot.
A középső réteg egy körülbelül egy centiméter vastagságú zsíros tok, ami a vese tetején ülő
mellékvesét is beborítja. Mechanikai védelmet nyújt a vesének a mechanikai traumák ellen, emellett
fontos szerepe van a vese rögzítésében is.
A külső tok vese rögzítésében alapvető fontosságú. Ez a lemez szorosan összenőtt a hátsó hasfalat
borító hasonló lemezzel és a hashártyával, de kétoldali lemeze folytonosan átmegy egymásba,
elhalad gerinc előtt futó nagyerek és a veseerek előtt is. Alul a húgyhólyag felé haladó húgyvezeték
kilépésének helyet engedve nyitott.
A veseállományt két részre, kéreg- és velőállományra osztjuk.
A velőállomány (medulla renalis) átmetszetben különálló háromszög alakú, de térben gúlára
emlékeztető részeket alkot, ezek a vesepiramisok (pyramides renales).
A kéregállomány (cortex renalis) ezeket a vesepiramisokat öleli körbe, felülről a piramisok alapjai felől
egy folyamatos külső réteget alkotva, oldalról pedig a piramisok közé benyomulva a Bertin-
oszlopokat képezi. Az átmetszetben háromszög alakú piramisok a veseöböl fele egyre keskenyebbek,
három piramis csúcsa egyesül egy veseszemölcsben (papilla renalis). Ezeknek a papilláknak a
lyukacsain át jut ki a vizeletelvezető rendszerbe a vese által előállított vizelet. A veseszemölcsök
egyesével a vesemedence kiskelyheibe nyílnak. Három ilyen kiskehely nyílik össze egy nagykehellyé,
amikből általában szintén három található. Ezek egyesülnek végül is a szoros értelemben vett
vesemedencében.

Vese mikroszkóposan
Vese parenchimás állományában található a vese anatómiai, kórtani és működési egysége= nefron
Vesénként 1-1,5 millió nefron
A nephron felépítése:
-vesetestecse vagy Malpighi-test és a
- vesecsatorna (tubulus), amely tovább tagolódig a proximális kanyarulatos csatornára, a Henle-
kacsra és a distális kanyarulatos csatornára.

A VESETESTECSKE/malpighi-test/ SZERKEZETE ÉS MŰKÖDÉSE:

A vesetestecske az érgomolyagból (glomerulus) és a Bowman-tokból (capsula glomeruli) épül fel. Az
odavezető artéria (vas afferens), a Malphighi-test érpólusán lép be, majd érgomolyagot képez, s mint
elvezető artéria (vas efferens) ugyancsak az érpóluson lép ki. Ezután kapilláris hálózatot képez, majd
vénákká szedődik össze. A Bowman –toknak zsigeri és fali lemeze van. A zsigeri lemez szorosan
hozzáfekszik a glomerolushoz és annak, mintegy külső rétegét képezi. A fali lemez a glomerulust
lazán veszi körül, ezért a két lemez között egy üreg jön létre. A Malpighi-test érpólusánál található a
vese működés szempontjából rendkívül fontos Juxtaglomeruláris apparátus (JGA).
A Malpighi-testben történik a szűrés (filtráció). A két vesén percenként mintegy 125 ml szűrlet
keletkezik. Naponta mintegy 180 liter elsődleges vizelet képződik.
Vesecsatorna: A proximális/elsődleges/ kanyarulatos csatorna a Bowman tok vizeleti pólusából indul
ki. Kanyarulatos lefutású, a kéregállomány területén található. Nagy energiaigényű felszívási
folyamatok. Reaszorpció: Na+ és víz 70%-a, összes filtrált glükóz, aminosav, fehérjék, K,CA,
MG,foszfát, laktát, vízoldékony vitaminok, húgysav
A Henle kacs a proximális kanyarulatos csatorna folytatása. A kéregállományban kezdődik, lefelé
húzódva (leszálló szár) átmegy a velőállományba, itt éles kanyart ír le, majd ismét visszajut a kéregbe
(felszálló szár). A vizelet koncentrálásában elsődleges feladata van, magas velői ozmotikus
koncentrációt hoz létre, ami a vízvisszaszíváshoz elengedhetetlen.
Folytatása a distális /másodlagos/ kanyarulatos csatorna kanyargós lefutású, a kéregállomány
területén található. Hipofizis hátsó lebenyének hormonja az ADH: antidiuretikus hormon szabályozza
a distalis tubulusokban a visszaszívást.
A nephron a distális kanyarulatos csatorna révén a gyűjtőcsatornába nyílik. A gyűjtőcsatorna a
velőállományban halad lefelé és a vesepapilla csúcsán a kiskehelybe nyílik. A vesecsatornáknak kettős
működésük van -visszaszívás (reabszorbció) és -kiválasztás (szekréció).

Vese erei:
Arteria renalis→vesekapu→vesesinus zsírszövetében már eloszlik a velőpyramisok közötti ágakra
(arteria interlobalis)
→kéreg-velő határon a felszínnel párhuzamosan futó ív alakú ágakra (a.arcuata) válnak
→innen erednek a lebenykék közötti artériák (a.interlobularis), melyek a kéreglebenykék határán a
felszín felé haladnak
→innen erednek a vas afferensek→érgomolyagba (glomerulus) viszik a vért (tágabbak→
glomerulusban RR emelkedés, filtrációs nyomás)
→vas efferens) →kapillárisok, ellátják a vese kéregállományát.
A velőállománnyal szomszédos glomerulusok vas efferensei→egyenesen lefelé futó ágai (a.rectae) a
velőállományban a vesecsatornácskákat kísérik.
A glumerulusok elhelyezkedése az interlobularis artériák körül→ribiszkefürt.
A kapillárisokból összeszedődő vénák az artériák mellett haladnak → vena renalis→vena cava inferior
 A vese működése, a vizeletképzés

A vese vizet és elektrolitokat választ ki, gondoskodik a fehérje-anyagcsere végtermékeinek

kiürítéséről, részt vesz a sav-bázis egyensúly fenntartásában, biztosítja a testnedvek összetételének
állandóságát /homeosztázis/, endokrin működése a renin-angiotenzin rendszer útján a vérnyomás
szabályozásában és a hemopoteintermelés révén a vörösvérsejtszám szabályozásában játszik
szerepet.
Vese működését idegrendszer szabályozza. Közvetlen szabályozásában hormonok hatása érvényesül.
Hipofizis hátsó lebenyének hormonja az ADH: antidiuretikus hormon szabályozza a distalis
tubulusokban a visszaszívást.
Sók visszaszívását a mellékvesekéreg mineralocorticoid hormonja hatására történik /aldoszteron/
Idűlt veseelégtelenségben a hemopoteintermelés csökkenése anémiát okoz.
Fokozott renin termelődés pedig renális hypertoniához vezet. Renin a vérpályába jutva a máj által
termelt fehérjetermészetű anyagot /angiotensinogén/ átalakítja angiotenzinné. Ez szűkiti az
arteriolákat, így növeli a vérnyomást.

-Vizeletképzés első fázisa: az ultrafiltráció

ELSŐDLEGES VIZELET /ultrafiltratum/
képzése>>hajszálér-gomolyagban (glomerulusban)
ez a vérplazma fehérjementes szűrlete, sűrűsége megegyezik a vérplazmáéval /1010/.
az odavezető ér keresztmetszete vastagabb, mint az elvezetőé> így az érgomolyagban emelkedik a
nyomás>> ezért jön létre a finomszűrés (ultrafiltráció)>> érgomolyag fala nem engedi át a vér alakos
elemeit, a nagy molekulájú anyagokat (pl.: fehérje)
napi mennyisége: 160 l
Clearance: az a plazmamennyiség melyet a vese időegység alatt egy adott anyagtól megtisztít

-Második fázis: reszorpció /visszaszívás/

MÁSODLAGOS VIZELET =végleges vizelet
képzése>> csatornarendszerben
napi mennyisége: 1-1,5 l, visszaszívás és kiválasztás során jön létre
visszaszívás: proximális tubulusok az elsődleges vizeletből a vizet és sókat egyenlő arányban szívják
vissza. Elsődleges vizelet kb 80%-át, cukrot, Na-, Cl- és egyéb ionokat. Obligát reszorpciónak
nevezzük
A visszamaradt 30-40 l vizeletből a distalis tubulusok a vizet, sókat már nem egyenlő arányban,
hanem a szervezet szükségleteinek megfelelően szívják vissza és kialakítják a végleges vizeletet. Ez a
fakultatív reszorpció.
Végleges vizelet sűrűsége a distalis tubulusok működése eredményeként tág határok között változhat
/1001-1030/
kiválasztás (szekréció): csatornák hámja bizonyos anyagokat kiválaszt (pl.: kreatinin, K-
ionok,gyógyszerek); ezek az anyagok fokozzák a vizelet töménységét
ez a végleges vizelet a kivezető vesecsatornákon át > vizeletelvezető rendszer első részébe>>
vesekelyhekbe csepeg

Vizeletelvezető rendszer
Vese üregrendszere: kiskehely, nagykehely, vesemedence. Vesemedencéből indul ki a húgyvezeték.
Vizeletelvezető rendszere vese üregrendszerével kezdődik onnan húgyvezetékbe, majd húgyhólyagba
vezeti a szabályos időszakonként érkező vizeletcseppeket
húgyhólyag telítettsége (300 ml vizelet) váltja ki a vizelési ingert >> ennek hatására –akaratlagosan –
megnyílnak a húgyhólyag záróizmai >> a vizelet a húgycsövön keresztül távozik
női húgycső: 3-4 cm hosszú
férfi húgycső: 20-25 cm hosszú

Veseműködés szabályozása
enyhe idegrendszeri izgalomra>> fokozódik a vizelet-kiválasztás (érgomolyagban>kilépő erek
szűkülnek)
erős idegi hatásra (trauma, stressz)>>csökken a vizelet-kiválasztás (érgomolyagban>belépő erek
szűkülnek)
hormonok
agyalapi mirigy (antidiuretikus ADH) hormonja> fokozza a vesecsatornák víz-visszaszívását
mellékvese hormonja (Aldoszteron)> Na> visszaszívás, K>kiválasztás

Vese egyéb szerepei:

-D-vitamin képzés
-vérképzés: hormont termel=erytropojetin /EPO/ Az erythropoetin egy glikoprotein természetű
hormon. Főleg a vese peritubularis sejtjeiben, kisebb részben a májban termelődik. Serkenti a
vörösvértestek képződését. Fokozza a vörösvértestek élettartamát. Szerepe van az agynak bizonyos
neuronkárosodásokra adott válaszreakciójában és a sebgyógyulásban. Termelődése a vér
oxygenizációjától függ. Itt bizonyos negatív visszacsatolás érvényesül.
-Juxtaglomerularis apparatus /JGA/ vérnyomás szabályozása. A renin kiválasztásáért felősek. A
reninen keresztül felelősek a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) aktiválásáért. A
tényleges hatóanyag a renin és a konvertáló enzim hatására képződő angiotenzin II. (A vérnyomást
csökkentő gyógyszerek egyik csoportja a konvertáló enzim gátlása útján hat.)
-GFR=glomerularis filtrációs ráta: vesén átáramló vérből percenként mennyi szűrlet keletkezik

Juxtaglomerularis apparatus (JGA)

Malphigi-testecskék érpólusán elhelyezkedő spec.működésű képletek alkotják→veseműködés (RR)
szabályzás
Ide tartoznak:
Juxtaglomerularis sejtek (JGC): az afferens arteriolák falában lévő módosult simaizomsejtek
Juxtaglomerularisrenint, hormonszerű anyag
Macula densa: distalis kanyarulatos csatorna érpólusba belefekvő, szerkezetileg is módosult szakasza.
Húgyvezeték (Ureter)
lúdtoll vastagságú, izmos falú, szűk lumenü cső,ami a vesemedencéből indul ki, hugyhólyagba
torkollik. Feladata a vizelet elvezetése, falában kétrétegű simaizom-perisztartikus mozgást képes
végezni.
28-30 cm hosszú, 0.5 cm vastag
lefutás→ hasi és medencei szakasz
hátsó hasfalon retroperitoneálisan (hashártya mögött) húzódik lefelé
fontos képletekkel kereszteződik, érintkezik (erek, ondóvezeték, hüvelyboltozat … )
húgyhólyag falát hátul-alul ferdén fúrja át → hólyag telődéskor nincs reflux

Húgyhólyag (Vesica urinae)

Kismedence elülső alsó részében, symphysis mögött infraperitoneálisan (hashártya alatti), izmos falú
tömlő (300 ml) a szeméremcsont mögött található. Nők hólyagjára felülről és hátulról kissé ráhajlik a
méh, a férfiak húgyhólyagja alatt közvetlenül a dülmirigy, azaz a prosztata található, amelyet a
húgycső is átfúr. A húgyhólyag fala az üreges szervekre jellemző felépítésű: hám – kötőszövet –izom –
kötőszövet – nyálkahártya. A hólyag belső hámrétege egy speciális hámtípus,
az UROTHELIUM, amelynek szorosan záródó sejtjei hol széthúzódnak esernyő alakban, hol vastag
hengerhámhoz hasonló képet mutatnak.
A húgyhólyagból a vizeletet a húgycső vezeti a külvilágba.
férfi→ ovális, üresen citrom alakú,
női→ lapított, szélesebb→ráhajlik a méh
fundus→ hólyag alsó része, szélesebb, gátizomzaton nyugszik, elülső részén (hólyag legmélyebb
pontja) → húgycső (uretra) indul ki
hólyag teste (corps vesicae) → fundus felett, felfelé csúcsban végződik, embryonális maradvány
összeköti a köldökkel (urachus maradványa)
belül nykh. redőzött, kivéve hátsó alsó falon háromszögletű terület→ trigonum vesicae (tágulásban
nem vesz rész)→nykh. sima, szorosan hozzánőtt a hólyagfenék izomzatához. A csúcsával lefelé néző
háromszög határai:
felül→ 2 ureter benyílása
alul húgycső kiindulása (ureterkatéter bevezetése miatt fontosak ezek)
hólyag fala→ urotheliummal fedett nykh.,3 rétegű vastag hálózatos, hosszanti simaizomzat→hólyag
kiürítés a szerepe
körkörös izomzat megerősödése a húgycső kiindulásánál a hólyag nem akaratlagos működésű
záróizmát (m.sphincter vesicae) hozza létre a hólyag alatt, gát állományában.
A hólyag teltségtől függően a hashártyát megemeli, symphysis fölé nem ér (kórós-köldökig)
Húgycső (Urethra)
Női → urethra femini
3-4 cm hosszú, tágulékony, nykh. Bélelt cső
Húgyhólyag fundusából indul ki, hüvely elülső fala mentén fut lefelé, szeméremrésben (hüvelytornác)
a hüvely előtt nyílik a külvilágba
Alsó része átfúrja a gátat→ húgycső harántcsíkolt – akaratlagos – záróizom
fala → hosszanti, körkörös simaizomrostok
férfi → urethra masculina
20 cm, nykh. bélelt cső.
S alakban görbült → gát átfúrása után (flexura perinealis),→ szeméremcsont- symhysis alatt (flexura
pubica) megszűnik:erectio, hímvessző megemelésekor
Szakaszai:
Pars prostatica → Húgyhólyag fundusából kiindulva 3-4 cm →átfúrja a dülmirigyet (prostata) → itt
nyílik a húgycsőbe a 2 ondókilövellő csatorna (ductus ejaculatorius), dülmirigy is ide üríti váladékát
Pars membrana → gátat (diaphragma urogenitale) átfúró 2 cm (diaphragma urogenitale)
(diaphragma urogenitale) itt van a húgycső harántcsíkolt – akaratlagos – záróizom (m.
sphincterurethra), ez a legszűkebb szakasz
Pars spongiosa → 14 cm, a hímvessző egyik barlangos testének (corpus spongiosum penis)
tengelyében halad végig → hímvessző makk végén nyílik a külvilágba
A húgycső lumenéből vak járatok indulnak ki, mucinos mirigyek (Littre-mirigyek)

Vizelet- urina, a vese működésének az eredménye.

A vizelet keletkezése: a veseműködés során, a szervezetben keletkező vízben oldódó anyagok
kiválasztása és ürítése történik. A vizeletürítés (diuresis), reflexfolyamat.
Reflexközpont: gerincvelő alsó szakaszában található, a receptorok a húgyhólyag falában találhatók.
A normál vizelet összetétele:
-urobilinogén
-víz, kreatinin
-karbamid
-ásványi sók
-húgysav
A vizeletürítést befolyásoló tényezők:
-folyadékfogyasztás
-szociokulturális tényezők
-egyéni szokások
-pszichés hatások
-kóros állapotok
-fájdalom
-gyógyszerek (vízhajtók)
-terhesség
-sebészi beavatkozások
-izomtónus
A vizelet MENNYSÉGI változásai
1. Anuria: a vizelet mennyisége kb. napi 100 ml. Okai: álanuria: a vizelet megrekedése, melynek
hátterében a vizelet kiürítésének képtelensége áll (kő, daganat, gyógyszer). Valódi anuria: a vesék
nem választanak ki, ezért nem ürül vizelet.
2. Oliguria: a napi vizeletürítés mennyisége kb. 500 ml mennyiségre korlátozódik.
Okai lehetnek: csökkent folyadék fogyasztás, vizenyők (oedémák) keletkezése, fokozott folyadék
vesztése, meleg éghajlat, veseelégtelenség.
3. Polyuria: a napi ürítés mennyisége több, mint 2000 ml. Okai: fokozott folyadék fogyasztás,
vízhajtók szedése, cukorbetegség, oedemák kiürülése, diabetes insipidus
A vizelet ürítésének zavarai
1. Vizeletretenció ( retentio urinae): a vizelet megreked a hólyagban és nem tud kiürülni.
Okai: dülmirigy (prostata) – megnagyobbodás; műtéti beavatkozás; műtéti érzéstelenítés;bénulás;
szorongás; terhesség; eszméletlenség.
2. Vizelet inkontinencia (incontinentia urinae)- a vizelés feletti kontroll elvesztése.
Okai: többszöri szülés; kismedencei műtét utáni állapot; hólyagizomzat renyhesége nyugtatók
fájdalomcsillapítók szedése
A vizelet inkontinencia típusai:
-teljes: bénulás miatt
-funkcionális: környezeti változás, beidegzési zavar miatt
-megterheléses: köhögés, nevetés, erőlködés, elhízás, nehéz súly cipelése miatt
-sürgős szükség: alkohol, koffein fogyasztása, renyhe hólyagizomzat, túlzott folyadék fogyasztása
miatt
-reflexes: gerincvelői sérülés miatt

A vizelet MINŐSÉGBELI változásai

Normális esetben színe: szalmasárga az urobilinogén miatt (színét befolyásolja a vizelet sűrűsége).
Jellegzetes szagú folyadék, Fajsúlya: 1012-1020 g/l között van naponta. Vegyhatását az elfogyasztott
táplálék összetétele befolyásolja (pH 4,5-8,5 között változhat)

Kóros esetben: a vizelet tartalmaz olyan alkotókat, amelyek normál esetben nem lehetnének benne.
-Fehérje: albuminuria: (normális esetben is ürülhet kevés mennyiségű fehérje a vizelettel) fehérje
vizelése fiatal korban fiziológiásan is előfordulhat, megjelenhet vesebetegségben, lázas
betegségekben, terhesség során, mérgezések, szívbetegségek esetén, nagymértékű testi
megerőltetés
-Glikosuria: cukor vizelése. Ha cukrot lehet kimutatni akkor az cukorbetegségre utal
-Ketontestek (aceton): normálisan nem találhatók a vizeletben. Koplalás, terhesség, cukor és
zsíranyagcsere egyensúlyának felborulása esetén megjelenhet
-Urobilinogén (UBG): egészséges embernél kismértékben ürül a vizelettel. Májbetegségek,
vörösvértest szétesés miatt UBG érték emelkedik, epeút elzáródás, bélflóra pusztulásakor az UBG
szint nullára csökkenhet
-Bilirubin: epeúti elzáródással járó betegségek, ill. májgyulladás jelzője lehet. Ha a vizeletben magas a
bilirubin, akkor a vérszintje is magasabb (ez okozza a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződését)
-Vörösvértest, vér, hugyutak sérülése esetén
-Fehérvérsejt: (genny) pyuria. Húgyuti fertőzésre utalhat
-kőképződés
-daganat
-Kristályok: kálcium-oxalát, mely nem kóros, jelenléte a táplálékfelvételtől függ. Húgysav kristályok
köszvényben jelenhetnek meg.
-Cylinder: veseállományból származó a vesecsövecskék lenyomata.
-Baktérium: pálcika vagy ovális alakú baktériumok, melyek mikrobiológiai vizsgálattal azonosíthatók,
számuk millió/ml esetén kóros
A vizelet színe
Normálisan: szalmasárga.
Kórosan:
-sárgásbarna: fokozott bilirubin ürítés hatására a színe sötét színű.
-piros, véres színű: oka lehet vesekő, sérülés, vagy daganat.
-Gyógyszerhatás: egyes gyógyszerek megfesthetik a vizeletet, pl. B- vitamin hatására intenzív sárga
szín, kontrasztanyag, pl. indigókármin hatására kék szín
-Ételek: vörös szín: céklától, sárgarépa: narancssárga
A vizelet átlátszósága
-pirosas: vértől
-opál: fehérjétől
-zavaros: gennytől, nyiroktól, oldhatatlan sóktól
-színtelen: polyuria miatt
-téglavörös: fokozott urobilinogén kiválasztásakor
A vizelet szaga
-Normál esetben: aromás, „húsleves” szagú.
-Állott vizelet: ammóniára emlékeztető.
-Cukorbetegségben: savanykás, aceton szagú.
-Májbetegségben: májszagú a vizelet szaga.
A vizelet sűrűségének változásai
Sűrűségének, illetve fajsúlyának változásait a bennük lévő oldott anyagok mennyisége és a víz aránya
határozza meg. Normál táplálkozás és folyadék fogyasztás esetén 1001-1035 g/l közötti értéket
mutat.
-alacsony fajsúly, híg vizeletre utal
-magas koncentrált vizeletre
-cukor emeli a vizelet fajsúlyát
-diabetes insipidus a vese képtelen e vizelet koncentrálására
-1010 g/l ha a vese nem tud koncentrálni
Fertőzések által okozott vesebetegségek
Leggyakoribb vesebetegség.

Cisztitisz: húgyhólyag gyulladás

Tünetei: gyakori, csípő - fájó vizelés, alhasi görcsös fájdalom, súlyos esetben inkontinencia,
haematúria
Vizeletben: fehérvérsejtek, leukocyta, vörösvértestek, genny, üledékben zsúfolva baktériumok
Ascendáló fertőzés pyelonephritis alakulhat ki.
Nőknél gyakran jelentkező cisztitisz esetén nőgyógyászati vizsgálat is felülfertőződés lehetősége
miatt. Ha ez is negatív célszerű a partnert is leoltani.
Kezelés: vizelettenyésztésnek megfelelően célzott antibiotikum terápia ( Augmentin, ciprofloxacin,
laevofloxacin stb:)
Pielonephritis/vesemedence gyulladás/: vesemedence és az intersticiális kötőszövet egy-vagy
kétoldali gyulladása. Esetek nagy részében Gram-negatív baktériumok, elsősorban E.coli, valamint
Gram-pozitív coccusok okozzák,de szerepelhetnek anaerob kórokozók, gombák, vírus.
Leggyakoribb szülőképes nőknél, kisgyermekeknél és időseknél. Leggyakrabban felszálló /ascendáló/
úton keletkezik a fertőzés a hólyagból. Fertőzést elősegíthetik a különböző elfolyási akadályok
/terhesség, prosztata hipertrophia, fejlődési rendellenességek/ Előfordulhat fertőzés vérpályán
keresztül is /haematogén fertőzés/ Lehetséges még limfogén fertőzési út, a bélcsatornákból
nyirokerek révén. Diabetes elősegítheti a fertőzést. Katéterezés is gyakran okoz fertőzést.
Ha a pyelonephritist vesekövesség okozza és a kő lezárja a vesét, akkor a vizelet elterelése percutan
nephrostoma behelyezésével, majd a gyulladás lezajlását követően a kő eltávolítása. Ha a kő mellet
az uréterbe lehetőség van dupla j katéter felhelyezésére, akkor a vizeletet a veséből közvetlenül a
hólyagba vezetik el, és a gyulladás lezajlása után a követ eltávolítják
Heveny pielonephritis /pyelonephritis acuta/:
Tünetei: hirtelen kezdődik, magas láz, hidegrázás, deréktáji fájdalom. Ha felszálló fertőzés sűrű
vizelési inger, illetve fájdalmas vizelés is lehet. Akut pielonephritis leggyakrabban egyoldali. Beteg
oldalon vese tájéka tapintásra, ütögetésre igen fájdalmas. Vizelet üledékben sok fvs van. Steril
vizeletből baktérium tenyészthető ki. Vérképben leukocytosis, süllyedés gyorsult.
Ha nincs vizeletürítést gátló folyamat, hamar gyógyul, azonban átmehet krónikus vesegyulladásba,ha
nem kap a beteg kielégítő kezelést.
Kezelés: baktérium kimutatása, célzott antibiotikum terápia. Leggyakrabban tetrán származékot
/doxycyclin=széles spektrumu antibiotikum/ vagy nevigramot, fél szintetikus penicillint /semicillin/,
pyassan, vagy nitrofurantoint, sumetrolimot kap a beteg. Ágynyugalom, bő folyadékbevitel,
lázcsillapítás.
Gyógyultnak akkor tekinthető, ha az ismételt vizelettenyésztés eredménye negatív.

Krónikus pielonephritis /pyelonephritis chronica/: ismétlődő vagy nem tökéletesen gyógyult akut
pielonephritis következménye. Veseállományban hegesedések miatt zsugorodik, kialakul a
pielonephritises zsugorvese, ami veseelégtelenséghez /urémia/ vezet.
Tünetei: fáradékonyság, fejfájás, sápadtság, hypertonia. Vizelet mennyisége kompenzáló poliuria
miatt növekszik. Vizeletben proteinuria, alacsony sűrűség. We gyorsult, vérképben anaemia, se
nátrium szint csökken.
Betegség lefolyása igen lassú.
Gyógyítás: elsősorban megelőzés. Kialakult betegség esetén elfolyási akadályok megszüntetése, bő
folyadékbevitel, intenzív tartós antibakteriális kezelés. Adagolásnál vese kiválasztó képességét
figyelembe kell venni.
Vesetuberkulozis: vizelési panaszok, deréktáji fájdalom, hőemelkedés/subfebrilitás/, ha a
vizelettenyésztés negatív általában vesetuberkulozisról van szó.
Kialakulhat felszálló fertőzés, vagy haematogén szóródás útján. Vizeletből kimutatható a
mycobacterium.
Gyógyítása: kombinált tuberkulozis kezelés. Súlyos vesepusztulás esetén nefrektómia.
Vesetályog: Pyelonephritis következtében alakul ki leggyakrabban cukorbetegeknél. Tünetei
megegyeznek vele kivéve, hogy a lázas állapot nem szűnik meg. Hasi CT vizsgálattal igazoljuk.
Kezelése antibiotikum ( Tienam) a panaszok fennmaradása eseté a tályogos vese műtéti eltávolítása.
Húgycső gyulladás: Tartós katéter viselés miatt alakul ki. Kezelése lokálisan gentamycines oldat
cseppentése a húgycsőbe.
Prosztatitisz: A prosztata gyulladásos betegsége. Fő tünet a fájdalom. Gátfájdalom, pénisz csúcsába
sugárzó fájdalom, derékfájdalom, végbél-, here- és alhasi fájdalmak gyakoriak. Vizelési zavar, gyakori
vizelés, fájdalmas vizelés, vizelet indulásának nehezítettsége kísérheti a panaszokat. A húgycső
váladékozása, fájdalmas ejakuláció és merevedési zavar a ritkább tünetek közé tartoznak.
Akut esetben teljes vizelési képtelenség, magas láz, hasi, gáti, végbéltáji fájdalom. TILOS A BETEGET
KATÉTEREZNI!! ebben az esetben epycistostóma kerül behelyezésre, 4-6 héten keresztül tartó
antibiotikum kezelés célzottan (kinolon csoport, aminoglikozid csoport, cefalosporin csoport,
antiflogisztikumok) helyileg Arzberger kezelés ( beöntőcsövön keresztűl a prosztata lokális hűtése),
non-szteroid gyulladás csökkentők. (tarivid, ciprofloxacin). Negatív spermium és vizelet tenyésztésig
kell szedetni az antibiotikumot. Nemi élet csak óvszerrel, mert a partner fertőződik.
Kialakulásának oka: fertőzés következtében, prosztata biopszia után, katéter infekció következtében,
tartós ülő munkát végzőknél ( a prosztata váladék az ülés miatt nem megfelelően ürül és gyulladást
okoz), ismeretlen okból.

Benignus prostata hyperplasia /BPH-jóindulatú prostata megnagyobbodás/:

Tulajdonképpen nem a prosztata mirigyállományának a megnagyobbodása, hanem azoknak a
fejlődéstanilag női jellegű csökevényes mirigyeknek a növekedése, melyek a prostata és húgycső
között vannak /paraurthealis mirigyek/ Idősebb korban a férfihormon tevékenység csökkenése miatt
növekedik meg. Nagyobbodott prostata végbél felől jól tapintható, vizelési akadályt képez.
Tünetek alapján 3 fokozata van:
1. stádium: számottevő prostata nagyobbodás még nincs. Hajnalban jelentkező gyakoribb,
nehezített vizelés. Napközben panaszmentesség. Éjjeli vizelés oka: éjszakai vérbőség fekvés
és ágy melege miatt megduzzad. Kezelése: kerülni kell ami alhasi vérbőséggel jár /hosszan
tartó ülés, sok fekvés, székrekedés, alkohol fogyasztása, este csökkent folyadékfogyasztás/
2. stádium: retenciós szak. fokozódik a prostata nagyobbodása. Nap közben is nehezebbé válik
a vizeletürítés. Hólyagizomzat a bedomborodó prostata miatt fokozott erőkifejtésre
kényszerül. Először a hólyagizomzat megvastagodik /hypertrophizál/ ,majd kitágul /dilatál,
distendál/ Meggyengült izomzat nem képes a vizeletet maradéktalanul kiüríteni, retentio jön
létre. A visszamaradó vizelet, amennyiben 150 ml-t meghaladja: retrográd pangást okoz a
felső hugyutakban, rontja a veseműködést, koncentrálóképessége csökken. Gyakori a
pielonephritis is. Tünetek: állandó vizelési inger, vizelet nehezen, erőlködésre indul meg,
vizeletsugár vékony, erőtlen, vizelés nem folyamatos, utócsepegés áll fenn. Kezelés: prostata
műtéti eltávolítása /prostataectomia/Ha a műtét ellenjavallt: állandó katéter. Katéter
hugycsőgyulladást okoz, az pedig gennyes mellékhere-gyulladást
3. stádium: teljes retentio szakasza: vizelet akaratlagos szabályozása teljesen megszűnik.
Visszamaradó vizelet nagy nyomást fejt ki a hólyag záróizomzatára, emiatt állandóan csepeg
a vizelet,de számottevő vizeletmennyiség nem ürül. Ez az állapot az incontinentia paradoxa.
Hydronephrosishoz vezet, vesék nem tudnak koncentrálni, sem higítani, uraemiához
 /veseelégtelenség/ vezet. Kezelés: radikális műtét nem végezhető. Állandó katéter és
uraemia kezelése.
Vizsgálatok: rectális vizsgálat, vizeletvizsgálat, se karbamid+creatinin, PSA-Serum prostata-specifikus
antigén, Uh,

Hugyutak, vese fizikális, eszközös, laboros vizsgáló módszerei:

-Vizeletvizsgálatok: teljes vizelet+üledék, gyűjtött vizelet, vizelettenyésztés. /reggeli első
középsugaras vizelet lehetőleg/
-Vérvizsgálat: se karbamid-nitrogén /cn=bun/, se creatinin, GFR, ionogram, se fehérjék, se
cholesterin, vérkép,
-clearance vizsgálat: plazma mennyisége ml-ben számolva, melyet 1 perc alatt tisztít a vese egy
bizonyos anyagtól. vizelet gyűjtése kezdetekor üritse ki a hólyagját a beteg, majd onnantól
mérőedénybe gyűjtse. vizeletet gyűjteni kell és vizsgálati idő közepén könyékvénából vért veszünk
kreatinin szintre. vizsgálat lejártakor vizeljen a gyűjtőedénybe. gyűjtött vizelet mennyisége és a
véreredmény alapján kiszámolják a clearance értéket.
-Eszközös vizsgálatok: testtömegmérés, vérnyomásmérés,
-RTG, iv.pielográfia: veseműködést megitélhetjük valamint a pielon és uréterek alaki elváltozásait és
vesekövet láthatjuk. Organikus jódvegyületet adnak iv. bő folyadékfogyastás javasolt.
-Veseangiográfia, artériák rendellenességeinek kiszűrésére.
-Radiorenografia: izotópos vizsgálat. 2 oldali kiválasztási görbét hasonlítják össze.
-Vesebiopszia: gyulladásos vesebetegségek pontos dg-ban fontos , szövettani leletet adó vizsgálat.
-urográfia, hasi UH, CT, cisztográfia, uretrográfia, uroflowmtria( vizelet áramlás mérése),
cisztoszkópia (hólyagtükrözés), urodinamia ( a húgyhólyag beidegzésének speciális vizsgáló eljárása)

Célzott antibiotikum terápia! Leggyakrabban használt antibiotikum csoportokok: kinolonok,

ciprofloxacinok, levofloxacinok, amoxicillin+klavulánsav, aminoglikozidok, antiflogisztikumok
Antibiotikumok részletezése 8/c tételben!
Természetes gyógymódok: Tőzegáfonya, kisvirágú füzike, aranyvessző, szabalpálma
Életmódbeli tanácsok: fűszerszegény, alkoholmentes, szénsavmentes, bő folyadékfogyasztás,
higiénés szabályok betartása. ágynyugalom, folyadékbevitel monitorozása.
 Vizeletvizsgálat
Általános vizeletvizsgálat:
A vizsgálat a vese működéséről, a táplálkozásról, az anyagcseréről, egyes fertőzésekről és bizonyos
szervek megbetegedéseiről ad információt.
A vizeletvizsgálat egyes elemei
•tesztcsík
•általános vizeletvizsgálat+üledék
•vizelettenyésztés és antibiotikum érzékenységi teszt
A minta levétele:
•középsugaras (tisztán ürített mintavétel)
•általános (egyszerű ürített mintavétel)
•steril (hólyag katéterből nyert vizelet mintavétel)
A vizeletminta időzítése és szállítása
•A vizeletet levétele után 2 órán belül fel kell dolgozni. A tesztcsíkvizsgálatot és a vizelettenyésztést
minél gyorsabban el kell végezni (a mintavétel után 30 percen belül). A vizelet +4°C-on tartva 24óráig
felhasználható.
•A vizelet mikroszkóppal a mintavételt követően legfeljebb 4 óráig vizsgálható.
•Általában megfelelő az is, ha nem a reggeli első vizeletet vizsgáljuk, hacsak nem erősen felhígult
vizeletről van szó. Az ajánlott hólyagretentiós idő mintavétel előtt 4-6 óra.
•Cytológiai vizsgálatra csak friss vizeletből kerülhet sor (mintavétel előtt 2- 3 óra retentiós idővel). Ha
a mintát nem tudjuk 2 órán belül a laboratóriumba juttatni, le kell centrifugálni és az üledéket 50%-os
alkohollal fixálni.
•A hólyagpunctiós mintát (0,1-0,5ml) közvetlenül aerob táptalajt tartalmazó üvegbe fecskendezzük,
és meleg incubatorba helyezzük

A mintavétel módja:
•A hugycső nyílást vízzel, nem fertőtlenítővel tisztítjuk le.
•Legmegfelelőbb a középsugaras vizelet.
•Csecsemőknél vizeletzacskót alkalmazunk, melyet óránként egyszer cserélünk.
•Katéteres vizeletmintát úgy veszünk, hogy az első néhány ml-t hagyjuk kifolyni a katéterből. (Steril
vizeletet így nyerhetünk)
•Állandó katéterből úgy veszünk mintát, hogy a letisztított katéter szakaszt oldalról megpungáljuk,
miután a katétert 4 órán át lezárva tartottuk.
Vizsgálati mintavételekhez szükséges eszközök:
•gumikesztyű (steril és nem steril)
•lemosakodáshoz szükséges eszközök
•tiszta ill. steril váladékfelfogó eszközök(vizelő pohár, ágytál, kacsa,kémcső)
•névvel ellátott vizelő edény ( rutin + steril vizsgálathoz)
•aszeptikus törlő a testfelszín letörléséhez
•steril papírtörlő
•kézfertőtlenítő (ápoló részére)
•veszélyeshulladék gyűjtő
Ápolói feladatok
Középsugaras (tisztán ürített vizeletből) történő mintavétel esetén:
•betegtájékoztatás
•eszközök előkészítése -sterilitás szabályainak betartása mellett
•a beavatkozás kivitelezése -sterilitás szabályainak betartása mellett
•az anyag vizsgálatra küldése
•dokumentálás
•eszközök elpakolása
•beteg kényelembe helyezése
Steril vizelet mintavétel esetén:
•betegtájékoztatás
•eszközök előkészítése -sterilitás szabályainak betartása mellett
•a beavatkozás kivitelezése -sterilitás szabályainak betartása mellett
•egyszer használatos katéter,vagy sz. e. tű, fecskendő ha katéter zsákból nyerjük a mintát
•steril gumikesztyűk
•fertőtlenítő lemosás
•az anyag vizsgálatra küldése
•dokumentálás
•eszközök elpakolása
•beteg kényelembe helyezése
Vizeletvizsgálat teszt csík segítségével
A módszer alapja: tesztpapírcsíkra, kémiai reagenseket szárítanak szakaszosan és a csíkok a vizeletbe
mártva kémiai reakció következtében a tesztcsík részei megváltoztatják színűket.
A szín változása vizeletben lévő kóros anyagok minőségétől, valamint mennyiségétől függ.
A tesztek közös jellemzői:
•többségük u.n.„ kombinált tesztcsík (vvt,UBG,fehérje,nitrát,ketontestek,cukor,kimutatására
szolgálnak,
•a vizelet pH értékét is kimutatja
•a reagenscsíkokat tartalmazó fémdoboz oldalán található színskálához kell hasonlítani a
színváltozásokat, és így jelzi a vizsgálat eredményét.
Asszisztensi feladatok:
•A beteg tájékoztatása a vizsgálat végzésével kapcsolatban.
•Vizeletminta átvétele (pontos adategyeztetés)
•A vizsgálat kivitelezése: higiénés kézmosás a vizsgálat előtt és a befejezést követően, a vizsgálathoz
gumikesztyűt használni!!!
•Reagenscsíkot az erre megjelölt résznél lehet csak megfogni
•A csíkot a vizeletmintába belemártani, hogy a teljes reagenscellákat érje a vizelet.
•Majd a megadott időn belül a tesztcsík kivétele a vizeletmintából.
•A megadott ideig várni, míg a tesztcsík színe megváltozik,
•összehasonlítani a tesztcsík dobozán lévő színskálával a tesztcsík színváltozásait
•A leolvasott eredmény dokumentálása
24 órás vizeletgyüjtés
•A vizeletgyűjtés napján 1,0-1,5 liter folyadékot fogyasszon.
•A rendszeresen szedett gyógyszerek nevét tüntesse fel a vizeletet tartalmazó üvegre ragasztott
címkén.
•A vizeletgyűjtés napjának reggelén hólyagját ürítse ki.
•Ettől az időponttól kezdve vizeletét egy nagyobb edénybe gyűjtse!
•A következő nap reggelén ugyanabban az időpontban ürítse ki hólyagját, mint az előző napon.
•A gyűjtés ideje alatt a vizeletet hűvös helyen kell tartani!
•Nem szükséges a teljes vizeletmennyiséget a laboratóriumba szállítani, de az ürített mennyiséget fel
kell tüntetni.
•Alapos összekeverés után–kb. 1-2 deciliternyi mintát kell a laboratóriumba juttatni.
•Menstruáció ideje alatt a vizsgálat nem végezhető.

Vizeletfelfogás és a vizelet elvezetés elősegítése speciális eszközökkel

A vizelet felfogására alkalmas eszközök:
Ágytálak
Vizelőedények (férfi, női).
Pelenka, nadrágpelenka.
Egészségügyi betétek
A vizeletelvezetés elősegítésének speciális eszközei – Katéterezés
A katéterezés során vezetéket helyeznek fel a húgycsövön keresztül a hólyagba azért,hogy a vizelet
retenciót meg tudják szüntetni vagy éppen a vizelet inkontinentia tüneteit enyhítsék.
Orvosi utasításra végezhető el.
Katéter alkalmazása,a katéterezés típusai:
Egyszeri/Intermittáló.
Állandó:
Rövid tartamú: néhány napos időszakra.
Tartós: 7 napot meghaladó alkalmazás.
hagyományos katéter 1-2 hét
szilikonos katéter 4-6 hét
Két különböző végződés
NELATON:leggyakoribb típus,egyenes,vége lekerekített.
TIEMANN:hajlított,lapított végű katéter,szűk vizeletürítő szakasszal,prosztataproblémával és
húgycső szűkülettel rendelkező férfiak részére.
Négy különböző hosszúság
Férfiak részére: 40 cm
Nők részére: 15 és 20 cm
Gyermekek részére: 20 és 30 cm
Tíz különböző átmérő:
CH 06-tól CH 24-ig terjedő méret,
CH (Charriere) a katéter átmérőjének mértékegysége.
Egy-egy méret közötti különbség a milliméter harmada.
A csatlakozó színe utal a katéter átmérőjére.
Indikációk:
-vizeletelfolyás akadályba ütközése,
-műtét elött,
-a húgycső vérröggel való elzáródásának megakadályozása érdekében,
-vizeletelválasztás pontos meghatározása,
-incontinens, eszméletlen beteg bőrkárosodásának megelőzése
A katéterezés szabályai
csak sértetlen és ép katétert használjunk.
húgycsőnyílást ismételt lemosással kell megtisztítani,fentről lefelé./letörlöm a területet és eldobom
a törlőt,tiszta lappal újra letörlöm és eldobom a törlőt/
a katétert is sikamlóssá kell tenni,az erre a célra szolgáló olajjal.’’Steril sikamlósító olaj”
a beavatkozást óvatosan végezzük,a húgycső sérülékenysége miatt.
a húgycső záróizma automatikusan görcsberándulhat mikor a katétercső hozzáér,ezért bevezetéskor
pár mp-t várni kell,mielőtt bevezetjük a csövet.
nem szabad erőltetni.
csak akkor katéterezzünk,ha elkerülhetetlen.
Női beteg katéterezése
beteg pszichés előkészítése
kórterem, vizsgáló előkészítése (jó megvilágítás)
steril gumikesztyű,
2 db steril katéter, több méret
steril csipesz
steril katétercsúsztató
steril tálkában kálium-permanganát, vagy neomagnol oldat,
steril gézbucik a letörléshez
steril kémcső
vesetál,
műanyag lepedő,
vizelet-visszatartás esetén ágytál
vizeletgyüjtő zsák
katéterlezáró
állandó katéter esetén: 0,9%-os NaCl, 10 ml-es fecskendő

Nőbeteg katéterezésének menete

A beteg alá műanyag lepedőt teszünk a lábakat terpesztve felhúzzuk, és a szeméremrész elé
vesetálat, vagy ágytálat teszünk.
Kesztyűt húzunk.
Ma már katéterező szettek vannak, melyek tartalmazzák a steril kenőanyagot. Bal kéz mutató és
hüvelykujjával feltárjuk a húgycsőt. Steril váltott gézzel, vagy vattával letöröljük a nagyajkak, kisajkak
és húgycsőnyílás környékét. Kézzel, vagy csipesszel, a síkosított csövet megfogni és 3-4 cm-re
behelyezni a csövet.
Baktérium tenyésztésre először kiengedjük a vizelet elejét, majd a kémcsőbe engedünk egy keveset,
és a végén is az ágytálba engedjük a maradékot. /középsugarú vizelet/
Hólyag üresség esetén nem toljuk feljebb a csövet.
A lázlapon jelölni kell a katéterezést és a vizelet mennyiségét is és a rendellenességet is.

Férfi beteg katéterezése

Orvos végzi,ápoló segít.
A beteg alá műanyag lepedőt teszünk a lábakat terpesztve felhúzzuk,elé vesetálat,vagy ágytálat
teszünk.
Orvos kesztyűt húz,és az ápoló steril olajat önt a katéterre.
Orvos felhúzza a fitymát,ápolónő letörli a húgycsőnyílást fertőtlenítővel.
A steril csúsztatót az orvos a húgycsőbe fecskendezi.
Orvos a csipeszbefogott katétert a húgycsőbe vezeti, lefutását úgy próbálja kiegyenesíteni, hogy a
péniszt kb.60 fokos szögben megemeli,az ápolónő a másik végét fogja a katéternek és
megemeli,hogy a felvezetés könnyebb legyen,ne kelljen húzgálni a csövet.
Középsugaras vizeletet vesznek.
Ballonos katéternél a ballont 10ml sóoldattal fel kell tölteni.
Állandó katéter esetén csatlakoztatni kell a vizeletgyűjtő zsákot
Katéterezés veszélyei
ha nem sterilen végezzük,megfertőzhetjük a beteget.
ha nem steril a katéter
nem fertőtlenítettük a katétert,vagy kézzel megérintettük,vagy a húgycső fala megsérült.
nem megfelelő felhejezés sérülést, vérzést okoz
mechanikus károsodás hegesedést, szűkületet okoz
katéter elzáródhat
A katéter szövődményei, veszélyei
A katéterezést követően néhány óra múlva láz, hidegrázás léphet fel. –„katéterláz”
Ok: az aszepszis be nem tartása,helytelen technikával végzett katéterezés miatt sérül a nyálkahártya
A húgycső perforációja
Nosocomialis urogenitális fertőzések: a vizeletben baktériumok vannak, és a betegnél, az alább
felsoroltak közül legalább egy tünet észlelhető:
Gyakori,fájdalmas vizelési inger
Ágyéki fájdalom
Láz>38CO
pyuria

Katéter napi ápolása

katéter gondozás naponta kétszer
folyadékbevitel 2000-2500ml/nap
dokumentálás bevitt és ürített folyadék
Katéter csere 10-30 naponként–anyagától függően-a hólyag nekrózis megelőzése céljából
fertőzés megelőzése
kézmosás,antisepticus technika
hólyag szintje felett ne legyen a zsák
földre ne érjen
meghúzódás,megtöretés kivédése
max.8 óránként ürítse ki a zsákot. Csak a leeresztő csővel ellátott plasztik zsák üríthető ki,de 1-3
naponta ki kell cserélni. A leeresztővel nem rendelkező zsák nem üríthető,ha megtelik,ki kell cserélni.
a lezárást max 3-4 óráig lehet alkalmazni
minden vizelet és székletürítés után gáttájék tisztítása
Katéter eltávolítása
amint lehetséges
hólyagtréning: hólyag izomtónusának visszaszerzésére, izomtónus stimulálására, katéter eltávolítás
előtt legalább 10 órával el kell kezdeni. Leszorítás 3 óráig, majd 5 percre felengedni –az eljárást
háromszor kell megismételni
eltávolítás ballonból a sóoldatot ki kell szívni
ellenőrzés:8 órán belül ürítsen spontán vizeletet
dokumentáció. első ürítés ideje,mennyisége

Gyakori panaszok hosszantartó katéterezés után:

dysuria(húgycsőgyulladás)
gyakori vizelési inger