Professional Documents
Culture Documents
Shahida Arabi Toxikus Kapcsolatok
Shahida Arabi Toxikus Kapcsolatok
ELŐSZÓ 9
BEVEZETÉS 13
ELSŐ FEJEZET
A szentháromság 25
MÁSODIK FEJEZET
Jóindulatú és rosszindulatú 67
HARMADIK FEJEZET
A toxikusság játékkönyve 87
NEGYEDIK FEJEZET
A toxikus személy rehabilitációja 151
ÖTÖDIK FEJEZET
Határok 169
HATODIK FEJEZET
Fegyverkezz! 183
HETEDIK FEJEZET
Menedék és felépülés 205
Köszönetnyilvánítás 229
ELSŐ FEJEZET
A SZENTHÁROMSÁG
Hiperérzékeny emberek,
mérgező manipulátorok
és nárcisztikusok
25
Ez nem egy furcsa személyiségjegy, hanem egy tényleges gene-
tikai tulajdonság áldása és átka. A nagyfokú érzékenység egy
genetikai hajlam, amely lehetővé teszi számunkra, hogy alapo-
sabban felfogjuk a környezetünkben lévő ingereket, a negatív
és pozitív élmények élénkebb érzékelését.
Ha rendkívül érzékeny vagy, nem vagy egyedül, még akkor
sem, ha esetleg úgy érzed. Elaine Aron kutató szerint a hiper-
érzékeny emberek a lakosság mintegy 15-20 százalékát teszik ki
(2016, XXV). Egy hiperérzékeny ember, vagy egy szenzoros fel-
dolgozási érzékenységgel rendelkező személy érzelmileg és fizi-
kailag sokkal inkább érzékenyebb önmagára, környezetére és a
másokkal való kapcsolataira. Hiperérzékeny emberként nagy-
fokú érzékenységű radarral rendelkezel mindenre, ami körülöt-
ted történik. Ez a tulajdonság hajlamosabbá tesz a túlstimulá-
cióra, de igényessé tesz a másokkal való interakcióidban, és ez
számos előnnyel járhat, ha megtanulsz ráhangolódni a felfoko-
zott érzékelésedre.
A nagyfokú érzékenységünk sebezhetőbbé tesz bennünket
a mérgező emberekkel szemben. Ez azért van, mert a hiperér-
zékeny emberek, valamint a velük szorosan összefüggő csoport,
akiket a köznyelvben inkább empatáknak neveznek, könnyen
átvehetik mások érzelmeit. Mivel porózus határokkal rendel-
kezünk, végül átvesszük mások fájdalmát és feszültségét, gyak-
rabban szívjuk magunkba a negativitást, mint az átlagember.
Mivel túlságosan lelkiismeretesek és empatikusak vagyunk, és
nagyon rá tudunk hangolódni mások szükségleteire, hiperérzé-
keny emberként könnyen a mérgező emberek csapdájába eshe-
tünk. Mielőtt mélyen belemerülnénk ebbe a dinamikába, vizs-
gáljuk meg a nagyfokú érzékenység jellegzetességeit. Önmagunk
teljesebb megértésével pontosabban érzékelhetjük, hogy mi tör-
ténik, és elkezdhetjük hiperérzékeny emberként kikövezni az
utat az egészséges élet felé.
26
A nagyfokú érzékenység tudományos háttere
A nagyfokú érzékenység nem csak egy érzés – ez egy tudomá-
nyos tény. Bianca Acevedo és munkatársai (2014) által végzett
vizsgálat során az fMRI-felvételek kimutatták, hogy a hiperérzé-
keny emberek agya erőteljesebben reagált az érzelmeket kiváltó
képekre. A tudatossággal, empátiával, az érzékszervi informá-
ciók integrációjával, a jutalmazással, sőt a cselekvésorientált ter-
vezéssel kapcsolatos agyi területek a hiperérzékeny emberek-
nél erősebben aktiválódtak, mint a kevésbé érzékeny társaiknál,
amikor idegenek vagy a párjuk arckifejezéseit nézték. Ez meg-
magyarázhatja, hogy mi, hiperérzékeny emberek miért vagyunk
általában érzékenyebbek a társas helyzetekre és mások érzelme-
ire, mint a legtöbb ember. Alább olvashatsz további tudomá-
nyos magyarázatot azzal kapcsolatban, hogy miért reagálunk
úgy, ahogyan reagálunk.
27
az érzékszervi információk feldolgozásával és a cselekvés tervezé-
sével van kapcsolatban. Ennek eredményeképpen az empátiánk
fokozottabb, mint másoké, és szivacsként szívjuk magunkba
mások érzelmeit. Ezenkívül a hiperérzékeny emberek cselekvés-
orientáltabbak és empatikusabbak, amikor mások fájdalmát lát-
ják (Acevedo et al., 2014). Tükörneuron-rendszerünk lehetővé
teszi, hogy „érezzük”, amit egy másik ember érezhet, amikor
valamit csinál, mivel az agyunkban ugyanazok a régiók aktivá-
lódnak, amelyek az adott tevékenység végzésében is részt vet-
tek volna. Ez a felfokozott tükörneuron-rendszer fokozhatja a
pozitív és negatív élményeket társas helyzetekben (Aron, 2016).
Tanúi lehetünk valaki fájdalmának, és úgy érezhetjük, mintha
mi is átélnénk azt ugyanúgy, mint ahogy átélhetjük az örömét,
amikor örömteli híreket kap.
Például, ha egy másik embert sírni látunk, azonnal sírásra
késztethet bennünket, mert érezzük a fájdalmuk és szenve-
désük súlyát. Ha egy szerettünk egy traumatikus esemény-
ről mesél nekünk, amin keresztülment, egyfajta másodlagos
traumát élhetünk át. Lehet, hogy elképzelünk minden egyes
szörnyű megpróbáltatást, amit a traumatikus esemény során
elszenvedett, és úgy látjuk magunk előtt, mintha mi is ott let-
tünk volna, átélve azt, amit az illető átélt. Élénken a helyükbe
képzeljük magunkat.
Az érzékenységnek ez a formája kapcsolatot építhet ki két
empatikus ember között. Ugyanakkor egyoldalú, parazita kap-
csolatokat is eredményezhet mérgező emberekkel. Hiperérzé-
keny emberként gyakran vállalunk felelősséget mások érzel-
meiért és problémáiért. Míg ez a magas szintű empátia és a
megmentés kényszere előnyös lehet, amikor arra vagyunk hiva-
tottak, hogy aktívan elköteleződjünk valami mellett és segít-
sünk a rászorulókon, valójában még sebezhetőbbé tesz minket
a mérgező emberekkel szemben, akik a szimpátiánkat keresik
azért, hogy folytathassák romboló viselkedésüket. Amikor min-
28
dig egy másik ember fájdalma befolyásol minket, nem vesz-
szük figyelembe, hogyan bánik a másik ember velünk. Ehelyett
gyorsan kibékülünk velük, normálisnak, elfogadhatónak tartva
elfogadhatatlan viselkedésüket. A manipulatív emberek erre a
tulajdonságra alapoznak, hogy kihasználjanak minket, ahogyan
azt később – ebben a fejezetben – részletesebben is tárgyaljuk.
29
feldolgozod saját érzelmi állapotod, testi érzéseid és a környe-
zeted részleteit. Találkozhatsz például Maryvel, aki elsőre elbű-
völőnek tűnik, de észreveszel egy kis megvetést, egy bizonyos
gőgöt abban, ahogyan viselkedik, és egy álnokul kedves hang-
nemet, valamint a saját kellemetlen érzéseid és zsigeri reakcióid,
egyfajta szorongást.
A probléma az, hogy ebben a helyzetben még hiperérzékeny
emberként is racionalizálhatod a megfigyeléseidet Mary kariz-
matikus kisugárzása miatt. A trükk az, hogy megtanulod, hogy
az árnyalatok felismerésének képessége előnyödre válik, nem
pedig hátrány, amikor megismersz valakit. Az agyad azon képes-
sége, hogy hatalmas mennyiségű információt gyűjtsön és dol-
gozzon fel, jó szolgálatot tehet a döntéshozatali folyamat során,
különösen, amikor ki kell szűrni a potenciálisan mérgező egyé-
neket az életedből.
Ez a feldolgozási mélység a körülményektől függően két
különböző irányt vehet: az egyik helyzetben a hiperérzékeny
emberek nagyobb valószínűséggel mérlegelik az előnyöket és
hátrányokat, mielőtt döntést hoznának; egy másik esetben
pedig gyorsan feldolgozzák, ha a jelenlegi helyzetük nagyon
hasonlít egy korábbi helyzetükhöz, és azonnal reagálnak az
esetleges veszélyre. Ahogy Elaine Aron írja: „Az érzékenység,
vagy más néven a reszponzivitás azzal jár, hogy több figyelmet
fordítasz a részletekre, mint mások, majd ezt a tudást felhasz-
nálod arra, hogy jobb előrejelzéseket tegyél a jövőre vonatkoz-
tatva” (2016, XV). Ezt figyelembe véve hiperérzékeny ember-
ként máris számos eszközzel rendelkezel ahhoz, hogy pontosan
felmérd és kiszűrd a mérgező embereket. Csak dolgoznod kell
azon, hogy merj magadra hallgatni, és kiegészítsd ezt az intuí-
ciót azokkal a konkrét lépésekkel, amelyeket ebben a könyv-
ben megosztok.
30
Hogyan formál minket a kora gyermekkori
környezetünk?
„Olyan érzékeny és sértődékeny vagy” – gúnyolódott az osztály-
társam, mert sírtam a játszótéren, miután hallottam egy sértő
megjegyzést. Az, hogy komolyan zaklattak a középiskolában,
mély hatással volt rám. Egyrészt terrorizáltak a társaim, más-
részt állandóan lenéztek, amiért egyáltalán reagáltam a bántal-
mazásra. Az érzelmeimet ritkán ismerték el jogosnak.
Hiperérzékeny emberként valószínűleg gyerekkorod óta túl-
érzékenynek neveznek. Lehet, hogy nagyfokú szorongással, dep-
resszióval vagy akár neuroticizmussal* is küzdöttél. Ezek nem
feltétlenül velejárói a nagyfokú érzékenységnek, bár hiperér-
zékenyként hajlamos lehetsz rá, különösen, ha gyermekko-
rodban rossz tapasztalataid voltak (ACE: Adverse Childhood
Experiences): a kifejezés a gyermekkorban elszenvedett stresz-
szes vagy traumatikus eseményekre utal, például fizikai, szexuá-
lis vagy érzelmi bántalmazásra, fizikai vagy érzelmi elhanyago-
lásra, családon belüli erőszak látványára, mentális betegségben
szenvedő vagy szenvedélybeteg családtagra, a szülők különélé-
sére vagy válására, arra, hogy az édesanyát bántalmazták, vagy
egy családtagot bebörtönöztek.
A CDC – Kaiser Permanente Adverse Childhood Experien-
ces (Kedvezőtlen gyermekkori tapasztalatok) tanulmánya volt az
egyik legátfogóbb vizsgálat, amelyet azokon végeztek, akik gyer-
mekkori bántalmazást és elhanyagolást szenvedtek el (Felitti et
al., 1998), és amely a felnőttkori egészségre és jóllétre gyakorolt
gyermekkori bántalmazás hatását értékelte. A vizsgálat megál-
lapította, hogy azok, akik több ACE-t is elszenvedtek, hajla-
31
mosabbak a krónikus egészségügyi problémákra, kábítószerrel
való visszaélésre, önkárosításra és öngyilkossági gondolatokra.
Ha gyermekkorodban érzelmi elhanyagolás, bántalmazás vagy
zaklatás elszenvedője voltál, a nagyfokú érzékenység kölcsön-
hatásba léphet ezekkel a tapasztalatokkal, és felnőttkorban eze-
ket a problémákat eredményezheti. A „nevelés” kölcsönha-
tásba lép a „természettel”, így a mérgező gyerekkori környezet a
nagyon érzékeny típusokat sebezhetőbbé teszi a stresszel szem-
ben. Ahogy Elaine Aron írja: „A problémás gyerekkort elszenvedő
hiperérzékeny emberek esetében nagyobb a kockázata annak,
hogy depresszióssá, szorongóvá és félénkké váljanak, mint a nem
érzékeny, hasonló gyermekkori tapasztalatokkal bíró emberek
esetében; de az »elég jó« gyermekkorúak nem voltak veszélyez-
tetettebbek, mint mások” (2016, XI). Van egy, a hiperérzékeny
emberekre jellemző genetikai variáció, ami miatt kevesebb sze-
rotonin van az agyukban, egy jelenség, amely még hangsúlyo-
sabban jelentkezik azoknál, akiknek nehéz gyermekkoruk volt.
Ugyanez a genetikai variáció azonban előnyökkel is jár,
beleértve, hogy a tanultakat jobban fel tudja idézni, jobb a
döntéshozatali képessége, és úgy általában jobbak a mentális
képességei. Ahogy Aron (2016) megjegyzi könyvében: az ezzel a
tulajdonsággal rendelkező rhesus majmokra (ha jó anya nevelte
őket) jellemző a fejlődési prekocitás: ők a csoportjaik vezetői,
és magas szintű rugalmassággal rendelkeznek (Suomi, 2011).
Hiperérzékeny emberként – még akkor is, ha kedvezőtlen
gyermekkori élményeid voltak – számos olyan adottsággal és
képességgel rendelkezel, amelyekkel pozitívan járulhatsz hozzá
a világhoz. A rugalmasságod és az a képességed, hogy felisme-
red azokat a finom árnyalatokat, amelyeket mások nem vesz-
nek észre, páratlan. Ez inkább a javadra, mint a hátrányodra
válhat, amennyiben megtanulod, hogyan használd ezeket a
képességeket ügyesen a kapcsolatokban és konfliktusokban
való eligazodáshoz.
32
NAPLÓBEJEGYZÉS: Kedvezőtlen gyermekkori élmények
Gondold át a következő kérdéseket, és jegyezd fel a válaszaidat
a naplódba. Voltak-e negatív gyermekkori élményeid? Hogyan
hatottak rád felnőttkorodban? Befolyásolta-e a nagyfokú érzé-
kenységed a reakciód? Milyen módon mutatkozott meg?
33
A hiperérzékeny ember esetében az agy érzelmeket szabályozó
részei egyszerűen érzékenyebbek, mint kevésbé érzékeny társai-
ké. Nagy átfedés van aközött, hogy mit jelent hiperérzékeny
embernek lenni, és mit jelent az, amit a társadalom empati-
kusnak nevez.
Akár empatikusnak, akár hiperérzékenynek tartod magad,
tudd, hogy bár ezek a tippek és stratégiák az egymást átfedő
tulajdonságokra vannak szabva, én végig a „hiperérzékeny” kife-
jezést fogom használni ebben a könyvben.
Az érzékenység spektruma
Elaine Aron szerint a nagyfokú érzékenység genetikai tulajdon-
ság, tehát vagy rendelkezel ezzel, vagy nem – vagy megvan ben-
ned a tulajdonság, vagy nincs. Azonban – ahogyan arra fentebb
utaltunk – a pszichológusok megjegyzik, hogy a természet és
a neveltetés körülményei hatással vannak egymásra, a biológiai
hajlam általában kölcsönhatásba lép a környezettel, befolyásolva,
hogy az adott tulajdonság hogyan jelenik meg. A nagyfokú érzé-
kenységed kölcsönhatásba lép mindenféle mentális problémá-
val, traumával, kulturális vagy vallási közeggel, vagy kedvezőt-
len gyermekkori tapasztalatokkal, ami a nagyfokú érzékenység
sajátos, csak rád jellemző kifejeződését eredményezi.
Én például hiperérzékeny ember vagyok, de olyan hiper-
érzékeny ember, aki Manhattanben nőtt fel, és jelenleg is ott
él – az erős zajok, a tömeg és a vakító fények világában. Bár
eleve érzékeny vagyok ezekre a tényezőkre, úgy vettem észre,
hogy jobban elviselem az ilyen típusú intenzív ingereket, mint
a legtöbben, mert gyerekként nagyon zilált, kaotikus környe-
zetben voltam mind az iskolában, mind otthon. A neveltetésem
eredményeképpen hozzászoktam a túlstimuláló tényezőkhöz, és
képes vagyok kikapcsolni őket, amikor csak akarom.
34
Ezzel szemben egy másik hiperérzékeny ember, aki egy kis-
városból származik, lehet, hogy fokozottan érzékeny az erős
zajokra, a tömegre és a vakító fényekre, mert nem szokott hozzá
az ilyen környezethez. Mindazonáltal, ha békés gyermekkoruk
volt, akkor valószínűleg kevésbé lesznek érzelmileg fogékonyak
a kaotikus szociális helyzetekre, mint azok, akik zaklatást, bán-
talmazást éltek át gyermekként.
Mindkét embertípus nagyfokú érzékenységűnek számít, de
a tapasztalataink alakítják, hogy ez a tulajdonság milyen mér-
tékben és hogyan jelentkezik.
35
Függetlenül attól, hogy inkább extrovertált vagy introver-
tált vagy-e (a hiperérzékeny emberek mintegy 30 száza-
léka extrovertált), jelentős mennyiségű egyedüllétre van
szükséged az élmények és érzelmek feldolgozásához.
36
Könnyen stimulálnak a másokkal való interakciók. Egyik
percben nyugodt vagy, míg a következőben egy társas
interakció után azon kapod magad, hogy érzelmileg fel-
töltődsz, olykor anélkül, hogy tudnád, miért.
37