4.

Babits Mihály
1. Nyugat
2. Babits Mihály élete
3. Babits Mihály költészete
4. Jónás könyve
5. Jónás imája
I. Nyugat – ld. Adynál
II. Babits Mihály élete 1883-1941
- 1883 Szekszárd
- elemi iskola Pest, Pécs, gimnázium Pécs, egyetem Pest magyar-(francia)-latin Négyesy László
stílusgyakorlatain találkozott Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel s kötöttek életre szóló
barátságot
- gimnáziumi tanár: Baja, Szekszárd, Újpest, Pest, Szeged, FOGARAS - száműzetés, Pest – Játszottam
a kezével c. vers megjelenésekor hazafiatlansággal vádolták, s elvesztette tanári állását
- első versei a Holnap antológiában (Nagyvárad) jelentek meg
- 1909-től a Nyugat állandó munkatársa, főmunkatársa, megjelenik első kötete: Levelek Iris
koszorújából
- háborúellenes költészet (Fortissimo - Az ügyészség istenkáromlás vádjával eljárást indított, és
elkobozta a Nyugat megjelent számát.)
- tanácsköztársaság idején egyetemi tanár
- 1921-ben feleségül vette Tanner Ilonát (Szabó Lőrinc menyasszonyát; Török Sophie álnéven írt)
- 1927-től a Baumgarten-alapítvány kurátora, a Vörösmarty Akadémia elnöke, a Nyugat
főszerkesztője, így a magyar irodalmi életben nagy befolyásra tett szert.
- 1934 légzése nehézkes
- 1938 gégerák diagnosztizálása
- 1940 San Remo-díj
- 1941 meghalt
III. Költészete
- a XX. század legműveltebb magyar költője
- poeta doctus (tudós költő)
- homo moralisnak (erkölcs embere: erkölcsi kiállás) tartotta Kosztolányi
- elítélte a háborúskodást, nyíltan szólt ellene, békét hirdette (pacifista)
- költészetének korszakai
1. Költői indulása 1902-1911:
 antik témájú eklektikus (többféle stílusirányzat jegyeit viseli magán) versek
 sok szecessziós túldíszítés
 fontosabb a forma, mint a tartalom: a formák szépségében talál a magány ellen vigaszt, de a
szép formákban ki is fejezi a magányt, a társakra vágyódást, a mindenben kételkedő
pesszimizmust.
2. Háborús korszak (1912-1920)
 a közélet felé fordul: a kezdetektől háborúellenes
 költeményei békevágyat sugároznak
 a tanácsköztársaság bukása után elveszti egyetemi állását, ekkor megundorodik a közélettől,
„elefántcsonttoronyba” zárkózik, azt vallja, a költőnek felülről kell néznie az eseményeket
3. Prófétai szerepvállalás (1920-haláláig)
 a költő feladatköréről: a szellem emberének őrtoronyban kell állnia, hogy a költő maradjon az
események fölött, de figyelje, mi történik, és jelezze a veszélyt
 a bibliai prófétákkal való azonosulás jelenik meg
 a prófétai küldetés szerepének vállalása
  próféta = hírnök, az isteni kinyilatkoztatás hirdetőjét jelenti, aki szembesíti az embereket saját
cselekedeteik helyes vagy helytelen voltával
 humanista értékei egyre idegenebbek lettek a fasizálódó világban: a költőnek fel kell vállalnia
véleményét
IV. Jónás könyve
- prófétai szerepvállalásáról szól a történet
- a bibliai Jónás könyvének szabad átköltése = parafrázisa
- stílusa a Károli-féle bibliafordításra játszik rá, régies, archaizáló: „monda, vetteték vala” – elbeszélő
és régmúlt igeidők használata – ódon és fennkölt, a verselés páros rímekből (kezdetleges) áll,
elavult szavakat, félmúltat és latinizmusokat használ, ugyanakkor ironizáló hangvételű
stílustörések: sós hús lett belőlem
- elbeszélő költemény
- Jónás, aki kezdetben gyáva volt, menekül az Úr szava elől
- hajófenéken (komikus, szánalmas figura)
- cet gyomrában (nevetséges, groteszk alak)
- a kudarcok után a sivatagba menekül, ahol felismeri, hogy nem térhet ki a felelősségvállalás elől
- Babits szövege követi a bibliai elbeszélést, de annak szófukar stílusát naturalisztikus részletezéssel
bővíti
- 2 mű közötti különbség (Babitsi {csak 1-2 ember tér meg}; Ószövetségi {mindenki megtér}) A város
nem tér meg, Isten mégis megbocsát. → Ő évezredekben gondolkodik, nagyobb távlatokat lát át.
Jónásnak harcolnia kell a kudarcok ellenére is. Egy-két emberre hatással tud lenni: már ez is
eredmény.
- Jónás rádöbben, hogy nem feladata az ítélkezés, hanem a harc az embertelenség ellen: tanulság: a
költő, próféta, ember nem menekülhet feladata elől, nem hallgathat
V. Jónás imája

Babits Mihály
Jónás imája

Hozzám már hűtlen lettek a szavak,

vagy én lettem mint túláradt patak
oly tétova céltalan parttalan
s ugy hordom régi sok hiú szavam
mint a tévelygő ár az elszakadt
sövényt jelzőkarókat gátakat.
Óh bár adna a Gazda patakom
sodrának medret, biztos útakon
vinni tenger felé, bár verseim
csücskére Tőle volna szabva rim
előre kész, s mely itt áll polcomon,
szent Bibliája lenne verstanom,
hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan
bujkálva, később mint Jónás a Halban
leszálltam a kinoknak eleven
süket és forró sötétjébe, nem
három napra, de három hóra, három
évre vagy évszázadra, megtaláljam,
mielőtt egy még vakabb és örök
Cethal szájában végkép eltünök,
a régi hangot s szavaim hibátlan
hadsorba állván, mint Ő sugja, bátran
szólhassak s mint rossz gégémből telik
és ne fáradjak bele estelig
vagy mig az égi és ninivei hatalmak
engedik hogy beszéljek s meg ne haljak.
(1939)

- műfajmegjelölő a cím (imádság)

- a költészetének megújításáért könyörög
- lírai én kéri, hogy költői, prófétai szerepét betölthesse
- versben kéri = ezzel a gesztussal be is teljesíti
- haláltudat sürgeti
- a szöveg megszólítottja az Úr
- 2 versmondatból áll (ziháló versmondatok)
- Jónás maga a költő
- a Jónás könyve szellemi önéletrajz, az egész leképezhető a saját életére
- kívülről szemlélve életét két súlyos hibát talál: a félénkséget és a hiúságot
- Jónás először magányba menekül, majd vállalja látomásait - mindkettő kudarchoz vezet
A prófétaság Babitsnak is, mint Jónásnak, ellenkezik a természetével: gyáva volt, mivel mikor
meghurcolták, elfordult a társadalomtól, elzárkózott az elefántcsonttornyába, mert csak világégést
tud jósolni (Jónás nem tudja, hogy a látomás a fontos, és nem a látó). Mikor „hatalmat” kap, akkor
Babits kevéllyé válik - pl. a Baumgarten-díjat nem adja oda József Attilának. Észreveszi hogy a
prófétának/költőnek nem az a dolga, hogy önnön szükségességét megkérdőjelezze. Babits vallásos, de
többször kibillen hitéből, de szabad akaratából akar visszatérni a hitre. Istenbe vetett hite által, Isten
akaratából ír.
VI. Mint különös hírmondó
- az emberi létről való elmélkedés összegzése
- az egész szöveg egyetlen versmondat (mellékmondat)
- 7. versszak (főmondat)
- cím=paradox gondolat (hímondó, információhozó nem tud semmi újdonságot mondani) - a Duna
túloldalán háború készülődik, látja ő ezt, de mégis azt hirdeti ki: ősz van, a korabeli hírek elterelik a
lényegről a figyelmet ⇒ így lesz hír abból, hogy ősz van, az emberek pedig azzal nem törődnek,
hogy ősz van, a hírmondó erre világít rá
- lírai én=próféta (anakronisztikus, idejét múlt alak)
- hegy=Istennel való találkozás helye
- mű végére lírai hangvétel
VII. Cigány a siralomházban
- 1-3. versszak Babitsi költészet egy korszakát jelzik
- egyetemes emberi részvét hangja
- utolsó előtti versszak=összegzés
- idő és értékszembesítő a költemény
- alkotás hiábavalóságáról beszél a költő
- abban a pillanatban, hogy versbe foglalja lesz értelme az alkotásnak
-