A tündéri realizmus.

Valóság és irodalom kapcsolatának megjelenése Lázár

Ervin Csillagmajor című elbeszélésciklusában

Lázár Ervin: Csillagmajor

Székely Kinga Krisztina 11 D.

Lázár Ervin élete: Az író 1936-ban született Budapesten, és ugyanitt hunyt el

2006-ban. Élete egyik legfontosabb időszakát, gyermekkorát, Alsó-
Rácegrespusztán töltötte. Édesanyja Pentz Etelka volt, édesapja pedig Lázár
István, aki urodalmi intézőként dolgozott. A szerző 1951-ig élt vidéken, majd
Szekszárdon töltötte gimnáziumi éveit, és 54-ben a Garay János gimnáziumban
érettségizett. A budapesti Eötvös Loránd egyetemen tanult, ahol újságírói
szakon volt, majd átiratkozott Pécsre, magyar szakra, levelező tagozatra. 1961-
ben magyartanári diplomát szerzett. 1959-től 1963-ig az Esti Pécsi Naplónál
dolgozott, majd 65-ig a Dunántúli Naplónál. Ezzel párhuzamosan a Jelenkor
című irodalmi folyóirat főszerkesztője lett. 1965-től a budapesti Élet és
Irodalom hetilap tördelőszerkesztője lett, 1989-től pedig szabadfoglalkozású
íróként élte életét a fővárosban. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja
lett.

Pályája: Lázár Ervin legjellemzőbb műfajai az elbeszélés és a mese. Az

elbeszélés kisepikai műfaj, amely egyetlen cselekménysorozatra épül, és
többszöri helyzetváltozással, sok szereplővel rendelkezik. A mese epikai
műfajcsoport, amely lehet prózai vagy verses egyaránt, és történetei általában
fiktív, csodás elemeket tartalmaznak. Lázár Ervinnek 1964-ben jelent meg első
meseregénye, A kisfiú meg az oroszlán címen. Egyetlen regényét, A fehér tigrist
1971-ben adta ki. Művei legtöbbször a szeretet fontosságát hangsúlyozzák.
Kiemelkedő művei közé tartoznak az 1973-ban megjelent A Hétfejű Tündér
című kötete, a Berzsián és Dideki néven futó meseregénye, A Négyszögletű
Kerek Erdő című könyve, a Bab Berci kalandjai néven ismert gyermekregénye,
illetve a 96-ban kiadott Csillagmajor című elbeszélésciklusa. Számos művét
megfilmesítették, bábszínházi vagy színházi produkciót készítettek belőle. Élete
során rengeteg díjat nyert, köztük a József Attila-díjat 1974-ben, a Kossuth-díjat
1996-ban, és 1982-ben Andersen-diplomával tűntették ki.
Csillagmajor: Az író 60 éves korában, 1996-ban írta a Csillagmajor című
elbeszéléskötetét. A könyvnek megjelent egy második kötete Lázár Ervin halála
előtt egy évvel, amely több művel volt bővítve. A mű 15 novellát tartalmaz,
amelyeket a szerző gyermekkori évei inspiráltak. A történetek a „pusztán”
játszódnak, de az író a teret fiktív elemekkel mitizálja. Rácegrespuszta mintájára
alkotta az író Rácpácegrest, amellyel célja az újjáteremtés volt. A fő témák a
műben az elveszítés, a szeretet ereje, a világ folyása és az emlékezés folyamata.
A novellákat több elem is összeköti: a helyszín, a visszatérő szereplők és az
elbeszélői nézőpont. Ezek az elemek alkotják az úgynevezett „novellaciklust”. A
történetek történelmi témákat dolgoznak fel, köztük a második világháborút is,
az események az 1930-as években kezdődnek, és a 70-es évek környékén
zárulnak. Megjelenik benne a témák között a zsidóság elhurcolása, a
kommunizmus hatalomra lépése és a németek elűzése. Az asszony című novella
1944-ben játszódik, és arról szól, hogy egy anya megjelenik csecsemőjével a
karjában Rácpácegresen, és menedéket keres Karácsonyig, mert azt állítja,
üldözik. A narrátor ebben a történetben Lázár Ervin gyermeki énje, és az ő
családja fogadja be a nőt, majd később a pusztán élő mindegyik családnál
megfordul az asszony. A legelső család édesapja viszi el a nőt Szentestén egy
helyszínre, ahol a nőt várták. A történet úgy zárul le, hogy a novella negatív
szereplője, Bederik Duri katonákkal érkezik a pusztára, de amikor odaérnek
nem találnak semmit, mivel az összes ház láthatatlanná válik. Ez egy csodás
elem a történetben, azt ábrázolja, hogy a jóság és a szeretet erősebb bárminél.
A történet párhuzamban áll a bibliai Szűz Máriával és Jézussal. A novella
felfogható úgy, mint József és Mária menekülése, és számos elem köti össze a
bibliával: a csecsemőt Lázár Ervin úgy jellemzi, mint egy érettebb személyt,
például Jézust (A kisgyerek ránk nevetett, fogatlan, bölcs nevetéssel.), a
körülményekből kilehet következtetni, hogy az asszony zsidó volt, azért üldözték,
akár a bibliai Mária, és a történetben egy áruló is szerepel, Bederik Duri (Lázár
Ervin itt gondolhatott Júdásra, aki Jézust árulta el). Bederik Duri Az asszony című
novellán kívűl megjelenik A keserűfű című történetben is, ott is áruló szerepében.
Rajta kívül még érdemes megemlíteni Priger Andrást, aki a novellákban az
„aggodalmaskodó” szerepét játssza. A novellaciklus elbeszélője nagyon közvetlen,
és személyes kapcsolatban áll minden történettel. Az elbeszéléskötetben
perspektívaváltás történik, a narrátor legtöbbször E/1-ben szólal meg, de mesél
E/3-ban is, és ilyenkor is érezhető erős jelenléte a történetben. Ennek az oka lehet
az író visszaemlékezésének a folyamata, folyamatosan váltja a gyermek meg a
felnőtt énje gondolkodását és lelkivilágát.

A tündéri realizmus: Legelőször Kosztolányi Dezső nevezte így Gelléri Andor Endre
írásművészetét. A „tündéri” kifejezés nem csupán mesebelit jelent, ennél sokkal
mélyebb az értelmezése. A prózának egy álomszerű, lírai, érzéki és látomásos
oldalát mutatja be. A Csillagmajorban egyszerre vannak jelen a reális, és a csodás
elemek is, ez a kettő együtt felel meg a valóságnak. A csodák a műben több helyről
is származhatnak: az író gyermeki képzeletéből, a Bibliából, az antik mitológiából,
és a népmesékből. Az ilyen jellegű művek jellemzői a következők: a szürreális
jelenségeket, amelyek csodának számítanak nem kérdőjelezik meg, hanem
elfogadják, akár az emberek a mindennapokban a valóságot; „életszagú”, eleven
leírásokat, tartalmaznak; folklorisztikus elemeket használnak. Ma „mágikus
realizmusnak” nevezik az ilyen jellegű műveket.

 A Csillagmajorban számos helyen megjelenik a tündéri realizmus. Az

említett „Az asszony” című novellában csodás elemmel zárul a történet: ahogy
a pusztára érkeznek az ellenségek, a házak és az emberek láthatatlanná válnak
számukra. Az anya hasonlósága a történetben Szűz Máriához bibliai csodának
számít. Más novellákban égi jelenségekről olvashatunk, mint például A cirkusz
című novellában, ahol az égen meg végbe egy trapézmutatvány. Többször is
olvashatunk víz-csodáról, például A bajnok című novellában, ahol egy kisfiút
hatszor mellkasba lőnek, és ahogy nagyanyja lemossa hideg, kúti vízzel a vért
unokájáról, a sebek eltűnnek, és a gyermeknek semmi baja.
A kötet címében is jelen van a tündéri realizmus: A csillag egy transzcendens
helyre utal, belépést biztosít a csodás, irracionális jelenségeknek, elemeknek; a
major hasonlít a pusztára, annyiban különbözik, hogy kisebb. Ez egy olyan rész
egy nagyobb birtokban, ami a közepén helyezkedik el, és egy ilyen területen
50-100 ember lakik, akik önmaguk művelték meg az ottani földet és ott élnek,
gazdálkodnak.
A mű azért számít mágikusnak, de egyben valósnak is, mert a csodás elemek
hatására az idő jelentéktelennek tűnik, mégis a történések miatt tudjuk, hogy
történelmileg hol helyezkedik el a történet; a helyszín mitizált, Rácpácegres
neve nem valós, de maga a hely az; a műben vannak kitalált, szürreális
szereplők, de Lázár Ervin számos karakternek megőrizte valódi nevét.