Hajas Zsuzsa

Készüljünk
az érettségire
magyarból

Középszintű írásbeli feladatok

P edellus
TANKÖNYVKIADÓ

PEDELLUS TANKÖNYVKIADÓ KFT.
4032 Debrecen, Böszörményi út 172. • Telefon: 06-52/780-286
Internetcím: www.pedellus.hu • E-mail: pedellus@pedellus.hu
Felelős kiadó a Pedellus Tankönyvkiadó ügyvezetője
Felelős szerkesztő: Vágó Lászlóné
Fedélterv: Ács Róbert
Szakmai lektor: Dr. Máté József
Nyelvi lektor: Gut Karola
© Minden jog fenntartva.
Tilos a kiadványt vagy annak rész­leteit a kiadó elő­ze­tes
engedélye nél­kül adat­rög­zítő rend­sze­ren tárolni
vagy bármilyen technikával másolni.
ISBN 978-615-5910-19-7
Raktári szám: PD–503
Bevezető
Gyakorlókönyvünk a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgára készülők számára
készült a 2017-től érvényes követelmények és vizsgaleírás szabályai szerint.
Az érettségi vizsgára való felkészülés hosszú folyamat, minden vizsgafeladat-típust minden tanév-
ben célszerű gyakorolni. A gyakorlókönyv szövegei, feladatai kapcsolódnak a középiskolai tanulmá-
nyokhoz, vagy kiegészítik azokat. Az egyes feladattípusok előtt tanácsokat adunk az ideális és sikeres
megoldás, kidolgozás menetére is.
A kötetben közölt feladatok száma feladattípusonként nem egyforma. Törekedtünk rá, hogy a né-
gyosztályos középiskola minden évfolyama számára legyenek gyakorló feladatok, illetve a gyakorlati
írásbeliség feladattípusának a vizsgaleírásban megnevezett valamennyi feladattípusát gyakoroltas-
suk.
A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgán a műelemző feladatok bázisszövege – bár erre a vizs-
galeírásban nincs előírás – magyar íróktól és költőktől származik. Kötetünkben is többségben vannak
a magyar irodalmi szövegek, de a világirodalom néhány meghatározó alakjától is közlünk elemzen-
dő műveket, és fogalmaztunk meg feladatokat, mert a magyar irodalmat is érték erős világirodalmi
hatások. A műelemző készséget mindenképpen erősítik ezek a kitekintések, érdemes minél többféle
szövegen gyakorolni.
Mind a szövegértési, mind a szövegalkotási feladatok megoldásának elvárt vagy lehetséges ele-
meit is közöljük, a diákok számára így lehetőség nyílik az önellenőrzésre, munkájuk erősségének
vagy gyengeségének tudatosítására, a fejlődésre. Az irodalmi műveknek többféle értelmezésük is
lehet. A kötetben olvasható megoldások csak egy lehetséges értelmezésnek tekintendők, a mű-
elemzések során más megfigyelések is lehetségesek, más gondolkodási utak is bejárhatók.
Előfordulhat vagy jellemző is lehet, hogy valaki a saját hibáit nehezen veszi észre. A szövegalkotási
és a műelemző feladatok megoldását ezért célszerű olykor másokkal is elolvastatni, és meghallgatni
a véleményüket.
A tanácsadó fejezetekben a diákok megszólítása a mindennapokban megszokott barátságos tegező-
dés, a feladatokban viszont betartjuk azt a szokást, hogy a vizsgafeladatok kijelölése a feladatlapokon
magázódva történik. Bízunk benne, hogy a megszólítások kettőssége nem okoz kommunikációs za-
vart.
Kitartást, szorgalmat és eredményes munkát kíván a gyakorláshoz:
a Szerző
 Szövegértési feladatok
Tanácsok szövegértési feladatok megoldásához
Megoldási idő: kb. 60 perc
(az érveléssel vagy gyakorlati szöveggel együtt 90 perc)
• Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló 60 perc alatt eredményesen dolgozz, először nagyon koncentrált
figyelemmel végig kell olvasni a szöveget, hogy utána gyorsabban tudj szükséges tartalmi elemeket
visszakeresni.
• A szöveg bekezdései számozottak, a konkrét feladatok pedig zárójelben utalnak arra, hogy a meg-
oldás, válasz melyik bekezdésben keresendő.
• A feladatok általában könnyű feladatokkal kezdődnek és fokozatosan nehezednek. Számíts rá,
hogy a hosszabb táblázatos vagy a szövegalkotást is igénylő feladatok megoldása időigényesebb.
A válaszadást sorrendben kezdheted, de 45 perc elteltével mérlegeld, hogy hány feladat van még
hátra. Ha 3-4, vagy felmerül, hogy a válaszadást nem tudod befejezni, akkor a nagyobb pontértékű
feladattal foglalkozz.
• Az igaz-hamis választ igénylő feladatot – ha van ilyen – hagyhatod a megoldás végére is.
1. A
 lbrecht Dürer művészete
– a gótika és a reneszánsz határán
Ifjabb Albrecht Ajtósi Dürer bajor festő, grafikus, könyvkiadó és
művészetelméleti író, idősebb Ajtósi Albert aranyműves fia volt.
A korai reformáció Bajorországának egyik híres művésze, a német
reneszánsz legismertebb képviselője külföldön is. Művei elsősorban
portrék, oltárképek és vallásos témájú festmények, de rézkarcokat,
fametszeteket, könyvillusztrációkat és önarcképeket is készített.
Kortársai az ókori görög festőhöz, Apellészhez hasonlították, aki
Nagy Sándor udvari festőjeként mestere volt a körvonalrajznak és a
színhatásoknak is, holott állítólag csak négy színt használt: a vöröset,
a fehéret, a feketét és a sárgát. Az uralkodón kívül a görög istenek,
színészek és hetérák, de önmaga is festői téma volt számára, de képeit
csak hírből ismerjük, azok nem maradtak fenn.
A kortársak Dürer réz- és fametszeteinek kivételes ábrázoló ere-
jét, részletgazdagságát is dicsérték. Fametszetei, mint például az Apo-
Dürer önarcképe kalipszis-sorozat (1498), őrzik a késő gótika formai megoldásait.
13 éves korából
A 15. században virágzó német rézmetsző művészet az ő működésével
érte el csúcspontját. Több mint száz rézmetszetet készített, s ezeken a
szürke különböző árnyalataival szinte festői tónusokat hozott létre.

• Ritkán, de lehetnek a feladatok között láncfeladatok, amikor az egyik feladat jó megoldása nélkül a
másik nem oldható meg, erre figyelj!
• A feladat szövege általában megadja, milyen módon kell válaszolni: néhány szóban, egész monda-
tokban fogalmazva vagy összefüggő szöveggel. Ezt mindig tartsd be, mert pontot veszíthetsz, ha
más megfogalmazásban válaszolsz!
• Figyelj arra, hogy milyen módon kell idézni a szövegből: szó szerint (ilyenkor az idézőjeleket [„”]
Életének fontosabb eseményei
Apai családja a Gyula melletti Ajtósról (Eytas) származott, a falu ne-
vét a család mint nemesi előnevet használta („ajtósi” németül Türer).
Apja 1450 körül telepedett le Nürnbergben. A város 20 ezer lakosával
akkoriban jelentős városnak számított, és széles körű autonómiával
rendelkezett. A városi élet egyedüli függősége az volt, hogy a császár-
nak adóztak. Kereskedőik élénk kereskedelmet folytattak Flandriával
és Itáliával, Lengyelországgal és Magyarországgal. Készítettek itt zseb-
órát, lőfegyvereket, de volt itt csillagvizsgáló is, és itt készítették el az

Szövegértési feladatok
ki kell tenni) vagy szabadon, tartalomra hivatkozva, saját szavakkal megfogalmazva!
első glóbuszt. A Dürer családban hagyomány volt az ötvösmesterség,
• A helyesírás a szövegértési feladatok megoldásában is számít. Gyakori hiba, hogy a vizsgázók vázla- amit az 1471. május 21-én született művész is kitanult. Néhány évig
Önarckép iringóval (1493)
tosan fogalmaznak, nem figyelnek a mondatkezdő nagybetűkre, valamint az írásjelekre a tagmon- édesapja aranyműves-műhelyében dolgozott. Korán megmutatko-
datok között és a mondatok végén. Használd a helyesírási szótárt, ha szükséges! zott kiváló rajzkészsége. 13 éves korában újszerű rajztechnikát dol-
gozott ki, az ezüstvesszőt, ami semmiféle javítási lehetőséget nem engedett meg a rajzolónak. Ezzel
a technikával készítette első önarcképét is. 1486 és 1490 között Michael Wolgemut német festő és
grafikus nürnbergi műhelyében ismerte meg a fametszés technikáját, majd más városokban ván-
dor- és tanulóévek következtek. Freiburg, Colmar, Bázel és Strasbourg voltak további tanulóhelyei.
Bázelben 250 könyvillusztrációt készített aprólékosan kidolgozott technikával. Szakított a grafikai
ábrázolás korábbi formai egyszerűségével. Strasbourgban festette meg a nyugati művészet egyik ko-
rai önarcképét, az Önarckép iringóval című festményt. A kép valószínűleg menyasszonya számára
készült, mert az iringó a házastársi hűség jelképe. Vándorévei alatt feltehetőleg a Rajna középső
4 vidékére és Németalföldre is eljutott. 5
 1494 májusában visszatért Nürnbergbe, és feleségül vette Agnes Freyt, egy bankár unokáját, pat-
ríciuscsalád sarját. Felesége nagyapja a Mediciek nürnbergi képviselője volt, de Ágnes házassága
idején már nem voltak gazdagok. 1494-ben megismerte az akkor Nürnbergben tartózkodó Bölcs
Frigyes szász választófejedelmet, aki élete végéig legfőbb megrendelője lett. 1495-től oltárképeket
és portrékat festett. 1498-ban készített 15 fametszetet a bibliai apokalipszisről. Mivel a metszetekről
több másolat is készíthető, a művész és családja Európa több nagyvárosában értékesítette az alko-
tásokat, és Dürer ismert művész lett a kontinensen. Metszetei készítésekor finom kidolgozottságra,
technikai tökéletességre törekedett. Festői ars poeticája szerint a természet maga a tökéletesség, a
festő csak megpróbálhatja ezt a tökéletességet életre
kelteni. Ez a szemlélet tükröződik e korban készült
festményein, metszetein, akvarelljein. Egyszerű ter-
mészeti tárgyakat, füveket, virágokat, madarakat, ál-
latokat is úgy rajzolt meg, mint a természet csodáit.
1494 őszén, minden bizonnyal kolera elől me-
nekülve tette meg első útját Velencébe. Útközben
egyfajta útinaplóként csodálatos akvarelleket festett.
Az itáliai művészettel való találkozása meghatározó
volt egész munkásságára. Itáliában vált meggyőző-
désévé, hogy a festőnek tanult, olvasott, művelt em-
bernek kell lennie. Művészetelméletet, anatómiát
Dürer: Trento (Trident) vára tanult, megismerkedett a perspektivikus ábrázolás
szabályaival. Később humanista tudósok is barát-
jukká fogadták.
Első, 1495 körül készített rézkarcain Andrea
Mantegna hatása érezhető. Bölcs Frigyes megbízásá-
ból készítette 1504-ben a wittenbergi palota kápol-
nájának nagy szárnyasoltárát, melynek középrésze, a
Királyok imádása nagyszerű példája művészetének.
Második velencei útja (1505–1507) során elsa-
játította a reneszánsz művészet formanyelvét, le-
mondott az egyetlen szépségideálról, és a variációk
sokféleségében kereste a művészi tökéletességet.
Szövegértési feladatok
Már híres művészként érkezett Itáliába, és eljutott
Bolognába, Ferrarába, talán Rómába is. Velencei
Rózsafüzérünnep tartózkodása alatt festette a német kereskedők San
Bartolomeo-templomában a Rózsafüzérünnep című
oltárképet, melynek az egész város a csodájára járt.
Velence évjáradékot ajánlott fel neki, hogy teleped-
jen le, de Dürer 1507-ben visszatért Nürnbergbe.
A 15 hónapig tartó velencei útja után az 1509-
ben megvásárolt nürnbergi háza nemcsak lakóház-
ként, hanem műhelyként és boltként is működött.
Itt lakott feleségével, anyjával, segédeivel és inasaival
együtt. Az eredeti állapotába helyreállított házban
ma múzeum működik.
6 1512-től Miksa császár udvari könyvillusztráto-
Az Albrecht Dürer-ház Nürnbergben raként dolgozott, és a császártól évjáradékot kapott.
1515-ben Johann(es) Stabiusszal és Conrad He-
infogellel együtt elkészítette az első tudományos
csillagtérképet. Társai a koordináta-rendszert szer-
kesztették és a csillagokat pozicionálták, Dürer pe-
dig a csillagképek rajzait és a metszeteket készítette
el. A térkép nemcsak tudományos, hanem művésze-
ti szempontból is jelentős.
Dürer művészi sokoldalúságára jellemző, hogy
szobrot és domborműveket is tervezett, de serlegek,
vázák, ékszerek, pecsétek tervezését is elvállalta. Egy
ház tervrajza vagy a nürnbergi városháza berende-
zésének terve sem volt idegen tőle.
Az 1514-ben készült Melankólia című metszetén
található egy bűvös négyzet, amelynek minden so-
rában és oszlopában a számjegyek összege 34. Ezt a
négyzetet sokan másolták és talizmánként hordták a
középkorban, mert úgy hitték, viselőjüket megóvja
a bajoktól.
1519-ben Nürnberg nem fizette tovább a művész
évjáradékát, amit minden évben a császári adó-
Dürer Melankólia című metszete
ból vontak le korábban, ezért 1520-ban feleségével és a kép bűvös négyzete
együtt Németalföldre utazott, hogy V. Károllyal
megerősíttesse a Miksa császártól korábban kapott
életjáradékot. Meglátogatta a gazdagságukról híres
németalföldi városokat, és megismerkedett a kor
legjelentősebb németalföldi festőivel, valamint ta-
lálkozott Rotterdami Erasmusszal is. Kései művein
nyomot hagyott a németalföldi festészet technikája,
színvilága és kompozíciós stílusa.
Szellemi hagyatékként 1526-ban Nürnberg város
tanácsára hagyta Négy apostol címen ismert két táb-
laképét, amelyekre az Újszövetségből vett idézeteket
Szövegértési feladatok
írt Luther Márton fordításában. 1518-ban Luther
Nürnbergben tartózkodott, s Dürer neki ajándé-
kozta néhány metszetét. 1520-ban németalföldi útja
során megszerezte a reformátor néhány fontos írá-
sát. Az egész életében hívő keresztény Dürert meg-
ragadták Luther tanai, és bár Nürnberg polgárainak többségével néhány tanítványa is csatlakozott a
reformációhoz, ő haláláig katolikus maradt.
Élete vége felé elméleti műveinek kiadásával foglalkozott. Írt instrukciókat a napóra készítéséről,
a körzővel és vonalzóval mérés tudományáról. Utolsó munkája az Értekezés az emberi test arányairól
című írás volt, amelyben barátja és kollégája, Jacopo de’ Barbari elméletét is felhasználta az emberi
test arányainak matematikai leírásával.
1528. április 6-án érte a halál. Felesége szüleinek kriptájában helyezték örök nyugalomra, a nürn-
bergi Szent János-temetőben. Sírfeliratának szövege: Mindaz, ami Albrecht Dürerből halandó volt, e
domb alatt van eltemetve. 7
H. Zs.
 Feladatok
1. A budapesti Városliget egyik utcája az Ajtósi Dürer sor.
a) Fogalmazza meg a szöveg alapján a név magyarázatát! 
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
b) Miért méltó dolog Magyarországon is utcát elnevezni Dürerről?
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
2 pont
2. A szöveg alapján miben hasonlított és miben különbözött Apellész művészetétől Dürer alkotói
tevékenysége? Nevezzen meg 2-2 hasonlóságot és különbséget!
a) h
 asonlóságok: ...........................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
b) különböző, eltérő sajátosságok: ............................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
4 pont
3. Mi az iringó szó konkrét és jelképes jelentése? Tanulmányozza Dürer 1493-as arcképét is!
Szövegértési feladatok
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
2 pont
4. Milyen mai államokban járhatott, és melyekben nem járhatott Dürer az életrajza alapján? Ne-
vezzen meg egy-egy városnevet vagy más tényt az életrajz alapján, ami bizonyítja, hogy Dürer
volt abban az országban!
Svájc: ..............................................................................................................................................................
Németország: ................................................................................................................................................
8 Belgium: ........................................................................................................................................................
Hollandia: .....................................................................................................................................................
Dánia: ............................................................................................................................................................
Olaszország: ..................................................................................................................................................
Franciaország: ..............................................................................................................................................
4 pont
5. N
 evezzen meg öt olyan festői-alkotói technikát, amellyel Dürer képeket alkotott!
.............................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................
2 pont
6. Hányféle mestersége, foglalkozása lehetne Dürernek a mai világban? Sorolja fel ezeket a foglal-
kozásokat!
mesterségeinek, foglalkozásainak száma: .................................................................................................
fajtáik: ............................................................................................................................................................
3 pont
7. Í rjon néhány szavas tartalmas kiegészítést képaláírásként Dürer lakóházának képéhez!
………………………………………………………………………………………...........................
2 pont
8. Milyen változásokon ment keresztül az idők során Dürer festői ars poeticája? Említsen legalább
két jellemző alkotói törekvést!
.............................................................................................................................................................
Szövegértési feladatok
.............................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................
4 pont
9. Igaz vagy hamis? I vagy H betűvel minősítse az alábbi állításokat!
Dürer a korabeli Európa meghatározó országaiban járt.
Kevés önarcképet festett.
A csillagászat és a matematika is érdekelte.
Az itáliai, az angol és a németalföldi festészet egyformán hatott rá.
9
 Velence szerette volna letelepedésre bírni Dürert.
Három császár udvari festője volt.
A Rózsafüzérünnep és a 13 éves kori önarckép is ezüstvesszővel készült.
Dürer találkozott Luther Mártonnal, de nem lett lutheránus.
4 pont
10. Milyen rejtve megfogalmazott, ki nem mondott tisztelet rejlik Dürer sírfeliratában: Mindaz,
ami Albrecht Dürerből halandó volt, e domb alatt van eltemetve.
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
2 pont
11. Egészítse ki a szöveg információi alapján a hiányos mondatokat!
Dürer matematika iránti érdeklődése .......................................................... című képével igazolható.
................................................... császár és ....................................................... szász választófejedelem
is adott megbízásokat számára. Velencébe tartván átutazott az észak-itáliai ...................................
városán is, ahol később a katolikus egyház megújításán dolgozó zsinat ülésezett.
4 pont
12. Fogalmazza meg 8-10 mondatban Dürer képzőművészeti munkásságának összegzését lexi-
konszócikként egy képzőművészeti kislexikon számára!
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
Szövegértési feladatok
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
7 pont
10 Összesen: 40 pont
2. M
 ikor száll fel a füst?
A pápaválasztás szokásrendje, ceremóniája
A (római) katolikus egyház a világ legnagyobb keresztény közössége, kétezer éves történelmével a
világ egyik legrégibb vallási intézménye. A Föld népességének mintegy 31,5 százaléka, 2,2 milliárd
ember keresztény. A keresztények fele római katolikus, 37 százalékuk protestáns, 12 százalékuk pe-
dig ortodox felekezet tagja.
A mindenkori pápa (2020-ban Ferenc pápa) Róma püspöke, az egész katolikus egyház legfőbb
pásztora, akinek hit, erkölcs és engedelmesség kérdésében, illetve az egyház kormányzásában teljes
és egyetemes hatalma van. Ítélete vagy határozata ellen nincs fellebbezés. Hatalmát megválasztásá-
nak elfogadásával nyeri el, megválasztását időről időre nagy érdeklődés kíséri.
A pápai cím betöltéséről a bíborosok pápaválasztó testülete, a konklávé dönt, amely 80 év alatti
bíborosokból, maximum 120 főből áll. Nem minden bíboros rendelkezik szavazati joggal pápavá-
lasztáskor. A 80 évnél idősebbek csak az előkészületekben és a közös imákon vehetnek részt. 2012-
ben 195 bíborosból 118 volt 80 év alatti, akinek szavazati joga volt.
A bíborosi címet a pápa adományozza. A magyar bíboros szó öltözetükre utal, ugyanis a bíboro-
sok öltözetében a püspököknél megszokott lila helyett régen bíbor színű vagy karmazsinvörös ruhát
viseltek. Más nyelvekben többnyire a latin cardinalis szóval illetik őket. Ez a kifejezés a latin cardo
(zsanér) szóból származik, és arra utal, hogy az ajtó nélkülözhetetlen eleme, hiszen az nélküle nem
tud kinyílni. A kardinális kifejezést ilyen értelemben a magyar nyelvben is használjuk: kardinális
(sarkponti) kérdés. A bíborosok testülete a bíborosi kollégium, amelynek feladata a pápa munkájá-
nak segítése tanácsadással, és a pápai szék megüresedése esetén az egyház kormányzása az új pápa
megválasztásáig. A bíborosi kollégium három rendre oszlik: a püspöki, a presbiteri és a diakónusi
rendre. Püspökbíboros pápai kinevezéssel kapja a címét. Presbiterbíborosok azok, akik (fő)egyház-
megyék élén állnak. A diakónusbíborosok általában azok a bíborosok, akik valamelyik – Vatikánban
működő – testület, intézmény, hatóság élén állnak. A protodiakónus bíboros a fent felsorolt három
rend közül a diakónusi rendből kerül ki. Közülük is az viseli ezt a tisztséget, akit a pápa a legrégebben
nevezett ki. A protodiakónus hirdeti ki a világnak az új pápa megválasztásának örömhírét és az új
pápa nevét. Ennek során az ő szájából hangzik el a latin mondat: Annuntio vobis gaudium magnum:
habemus papam!
A pápaválasztó konklávé rendszere 1241 óta mű-
Szövegértési feladatok
ködik, de a pápaválasztás szabályait többször módo-
sították. A pápai szék megüresedése után legkésőbb
20 nap múlva össze kell ülnie a bíborosok testületé-
nek (1878-tól a Vatikánban, a Sixtus-kápolnában),
és ott a legnagyobb titoktartás mellett, kétharmados
többséggel kell megválasztaniuk az új pápát.
Elvileg minden felnőtt katolikus férfi megválaszt-
ható pápának, de néhány ritka kivételtől eltekintve
A általában a bíborosok egyikéből lesz pápa. A pápa-
választás a múltban is kemény harc volt, a modern kori pápaválasztással kapcsolatos dokumentumo-
kat pedig több emberöltő idejére titkosítják, mert lobbizás ma is létezik.
A pápa temetésére érkező bíborosok a temetés után rendszerint nem utaznak haza, mert néhány
napon belül megkezdődik a pápaválasztó konklávé, hogy az egyház ne maradjon vezető nélkül. Az 11
esemény neve a cum clavis (’kulccsal’) jelentésű latin szóból ered, arra utalván, hogy a választás a
 külvilág teljes kizárásával történik. Mivel az ér-
vényes szavazáshoz kétharmados többség kell, a Feladatok
szavazás napokig elhúzódhat. A leggyorsabban
megválasztott pápa 1276-ban V. Ince volt, akit
egy nap alatt megválasztottak, de a 13. század- 1. A szöveg mely mondataival bizonyítható, hogy a katolikus egyház szervezete hierarchikus?
ban volt olyan pápa, akit csak 1005 napon ke- Idézzen a szövegből erre vonatkozóan 2 mondatot!
resztül ismételt választások után, 2 év, 9 hónap ........................................................................................................................................................................
és 2 nap alatt sikerült megválasztani. Azért,
B hogy a hasonló helyzeteket elkerüljék, a válasz- ........................................................................................................................................................................
tás szabályait többször módosították. A konklá- ........................................................................................................................................................................
vé első napján egy szavazást tartanak, a következő napokon pedig délelőtt és délután is 2-2 szavazást.
12 forduló után egy nap szünetet tarthatnak, amikor a bíborosok konzultálhatnak egymással, de ezt 2 pont
követően csak két jelöltre lehet szavazni. 9 nap, 30 eredménytelen szavazási forduló után pedig egy-
2. Közvetve befolyásolhatja-e a mindenkori pápa a következő pápaválasztás eredményét? Igazolja
szerű többséggel választanak pápát.
álláspontját a szöveg valamilyen ténye alapján!
A középkorban még közfelkiáltással vagy csoportok közötti megegyezéssel is lehetett szavazni,
ma csak szavazócédulán és titkos szavazással. A szavazás csendben történik, a bíborosok nem be- ........................................................................................................................................................................
szélnek egymással. A szavazócédula 12 × 14 cm méretű. Latin nyelvű felirata: Eligo Summum Pon- ........................................................................................................................................................................
tificum (legfőbb pontifexként választom), és alatta egy üres vonal van,
C ahova minden bíboros az általa választott nevet írja. Miután felírták ........................................................................................................................................................................
a jelöltjük nevét, a kápolna főoltárán levő szavazóurnához járulnak. 2 pont
Michelangelo Utolsó ítélet című freskója alatt letérdelve latinul meg-
erősítik, hogy lelkiismeretük szerint és Jézus Krisztus akarata szerint 3. M
 ilyen hasonlóság és milyen különbség van a bíborosok rendjeinek tevékenységében?
szavaztak. A három szavazatszámláló bíboros feljegyzi a szavazó bí-
Hasonlóság: ...................................................................................................................................................
borosok nevét. A szavazatszámlálás után a szavazócédulákat tűvel és
D cérnával összefűzik és égetőkályhában elégetik. Ha érvénytelen volt .......................................................................................................................................................................
a szavazás, akkor az égetőkályhába a hagyományok szerint nedves
2 pont
szalmát, olajat és szurkot is tesznek, hogy a külvilágnak fekete füsttel
jelezzék, a szavazást tovább kell folytatni. Ha érvényes a szavazás, ak- Különbség: .....................................................................................................................................................
kor az égetőkályhába száraz szalmát és kócot tesznek, hogy fehér füst-
tel jelezhessék a Szent Péter téren várakozó hívők tömegének, hogy ........................................................................................................................................................................
a pápaválasztás megtörtént és eredményes volt. A modern korban a 2 pont
E megfelelő füstszín kibocsátását vegyszerek hozzáadásával is segítik.
Szövegértési feladatok

Ha eredményes volt a szavazás, akkor megkérdezik a megválasztott
pápát, hogy elfogadja-e a választás eredményét és milyen néven nevez-
zék. Ezt követően a pápa Michelangelo Ádám teremtése című freskója
alatti ajtón belép a könnyek szobájába, egyedül átöltözik: felveszi a fe-
hér reverendát és az aranysujtásos stólát, elbúcsúzik korábbi életétől,
majd a terembe visszatérve az oltár előtti pulpituson fogadja a bíborosok köszöntését. A ceremónia
a Sixtus-kápolnában közös Te Deum énekléssel és
F
imádsággal zárul, majd a Szent Péter-katedrális erké-
lyéről a protodiakónus bejelenti a világnak a pápa sze-
mélyét: „Annuntio vobis gaudium magnum, habemus
Papam.” (Nagy örömet hirdetek néktek: van pápánk.)
Az új pápa rövid beszédet mond, és urbi et orbi áldást
ad (Róma városának és a világnak).
12
Szövegértési feladatok
4. N
 evezzen meg legalább két eltérést a középkori és a 20-21. századi pápaválasztások között!
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................
2 pont
5. A
 djon rövid, egy-két mondatos meghatározást a szöveg alapján az alábbi fogalmakról!
bíboros: ..........................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
protodiakónus: .............................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................ 13
 konklávé: .......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................
pápa: ..............................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
4×2 pont
6. Bizonyítsa a szöveg alapján, hogy a pápaválasztás szertartásrendje hagyománytisztelő, több
évszázados szokásokhoz ragaszkodó!
11. A szövegben nyilvánvalóan vagy a sorok között olvasva is többféle magyarázatát találja annak,
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................
2 pont
7. A szöveg alapján készítsen informatív tartalmú, de lehetőleg rövid képaláírásokat a betűkkel
jelzett képekhez!
A: ....................................................................................................................................................................
B: ....................................................................................................................................................................
12. Tegyük fel, hogy ön idegenvezető a Sixtus-kápolnában, és 10-12 mondatban van lehetősége
C: ....................................................................................................................................................................
D: ....................................................................................................................................................................
E: ....................................................................................................................................................................
F: ....................................................................................................................................................................
6×1 pont
8. Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? I vagy H betűvel jelölje!
A pápaválasztás a kezdetektől fogva mindig Rómában volt.
Szövegértési feladatok
A pápaválasztás lebonyolítása olasz nyelven történik.
A pápaválasztó bíborosok száma legfeljebb 120 lehet.
A szertartásnak része az éneklés és az imádság is.
A szavazás alatt a bíborosok beszélhetnek egymással.
A pápai reverenda színe fehér.
3 pont
9. A szöveg alapján Erdő Péter esztergomi érsek a bíborosok mely csoportjába tartozhat? 
.............................................................................................................................................................
14
1 pont
10. Milyen szólásokat vagy közmondásokat őriz a magyar szóláskincs, amelyek kapcsolatban van-
nak vagy kapcsolatba hozhatók a pápaválasztás eseményével? Nevezzen meg két olyan szólást,
amelyekre a szöveg is utal!
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................
2 pont
hogy a pápaválasztás szabályait módosítani kellett. Nevezzen meg két okot, ami a módosítást
indokolttá tehette!
......................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................
2 pont
bemutatni a pápaválasztás menetét úgy, hogy közben a tárgyi környezetnek a folyamatban
szerepet játszó részleteire is utal! Ön mit mondana el a turistáknak?
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
Szövegértési feladatok
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
6 pont
Összesen: 40 pont
15
 3. C
 hopin, a zongoravirtuóz, az örök hazafi
Fryderyk Franciszek (Frédéric Francois) Chopin egy Varsó közeli kis faluban, Zelazowa Wolában szü-
letett francia apától és lengyel anyától 1810. március 1-jén (ahogy az anyakönyvében áll), vagy február
22-én (ahogy családja állította). A festői szépségű hegyekkel körülölelt mazóviai táj sok fűzfával és
kanyargós patakokkal nem maradt sokáig Chopin lakóhelye, mert néhány hónappal Fryderyk szüle-
tése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. Korán kiderült róla,
hogy zenei őstehetség, zsenialitása a gyermek Mozartéhoz vagy Bachéhoz mérhető. Hétévesen már két
polonézt szerzett. A csodagyerek híre megjelent a varsói lapokban, és a „kis Chopin” a fővárosi arisz-
tokrata szalonok látványossága lett, és számos jótékonysági koncertet is adott. Varsói líceumi diákként
Chopin a nyári vakációkat vidéken töltötte, itt fedezte fel a lengyel népzenét, ami később zeneszerzői
munkásságában polonézei és mazurkái gyökeréül szolgált. Varsói konzervatóriumi zenetanára, Józef
Elsner bámulatos tehetségnek, zenei zseninek tartotta. Tizenévesen a varsói szalonok kedvence lett.
Chopin 1829-ben Bécsben zongorakoncerteket adott, és kedvező kritikákat kapott. A következő
évben visszatért Varsóba, ahol a Nemzeti Színházban bemutatta f-moll zongoraversenyét. Az 1830-
31-es orosz megszállás elleni lengyel nemesi felkelés után Párizsban telepedett le, de hazáját sohasem
feledte. Barátaitól búcsúajándékként egy ezüstkupában lengyel földet kapott, amit féltve megőrzött.
Ez idő tájt kezdődött az életét végigkísérő harca az akkor még gyógyíthatatlan betegséggel, a tuber-
kulózissal.
Szövegértési feladatok
Henryk Siemiradzki: Chopin Radziwill herceg szalonjában zongorázik (1887)
Párizsban is a szalonok kedvence lett, koncertezett és tanított. 1835-ben megkapta a francia ál-
lampolgárságot. Felnőtt életét jórészt Párizsban élte, de koncertezni eljutott Lipcsébe és két alkalom-
mal Londonba is, illetve egy hosszú telet Mallorca szigetén töltött 1838–1839-ben. Barátai között
tudhatta a kor ismert művészei közül Bellinit, Berliozt, Liszt Ferencet, Delacroix-t, Balzacot, Heinét.
De lengyelként sem volt Párizsban egyedül, hiszen az 1830-as lengyel felkelés vérbe fojtását követő-
16 en mintegy tízezer lengyel emigráns telepedett le Párizsban. Anna Czartoryska hercegnő és Delfina
Potocka grófnő szalonja a lengyel emigráns lét központja volt.
Az 1831 és 1849 közötti korszak Párizsban és a világban is aktív, pezsgő időszak volt. Chopin
élénken érdeklődött a világ dolgai iránt, életformájával, előadóművészként és zeneszerzőként pedig
zenéjével küldött üzeneteket a világnak. 1830-ban Párizsban forradalom volt, és Lajos Fülöp, a pol-
gárkirály került hatalomra, ezt követően pedig az új, polgári származású pénzügyi elit és az arisz-
tokrácia keveredett a szalonok világában. A zongoraművész Chopin szalonokban szeretett fellépni,
koncerttermekben kevésbé, a nagy tömeg ugyanis megrémítette. Jövedelemforrásként gazdag em-
berek feleségeit és gyermekeit tanította zongorázni. Zongoraművészként első koncertjét 1832-ben
Camille Pleyer zongorakészítő szalonjában tartotta. Rövid időn belül vált kedvelt művésszé, akit a
világ csodájaként ünnepeltek, mert zongorajátékával sokakat lenyűgözött. A szőke hajú, kék szemű,
szelíd mosolyú fiatalember viselkedését Liszt Ferenc szerint annyi nemesség jellemezte, hogy az em-
ber úgy lépett hozzá, mint egy herceghez. 1833-ban Chopin már azt írhatta egy barátjának, hogy
nagyköveteknek, minisztereknek, hercegeknek játszik.
Varázslatos zongorajátékával kapcsolatos anekdota, hogy egyszer George Sandnál adott koncertet
Chopin, és a lakásban tűz ütött ki. A jelenlevők jórészt mind menekültek. A tüzet eloltották, majd
keresni kezdték a társaság egyik tagját, a szintén Párizsban élő lengyel költőt és írót, Miczkiewiczet.
Sehol nem találták, de nagy nehezen rábukkantak a terem zugában, ahol a tűzvészt megelőzően
Chopin játszott. Miczkiewicz csak ült és tovább hallgatta magában a zenét. Mikor mondták neki,
hogy tűz volt, azt felelte, nem vette észre, és távozott.
Mivel vívta ki a zongoraművész és a zeneszerző kortársai nagyrabecsülését? Bensőséges kapcso-
lata volt a zongorával mint hangszerrel, amit egyedülálló billentéstechnikája teremtett meg. George
Sand bársonyos ujjú zongoristának nevezte. Chopin tökéletesen ismerte és maximálisan kihasználta
a hangszer adottságait, amelyek pont az 1830-as években változtak sokat: a húrokat megütő kalapá-
csokat filc fedte, és ez lágyabb hangzást és tágabb érzelmi skála kifejezését tette lehetővé a líraitól a
drámai hangulatokig. Chopin a Pleyer márkájú zongorát kedvelte.
A zeneszerző Chopin minden művében jelen van a zongora, szólóban, kísérettel vagy csak zon-
gorára írt zeneműként. A Chopin-művek a fülnek egyszerűek, előadásuk viszont próbára teszi a
leggyakorlottabb zongoristákat is, mert bonyolult, kifinomult játéktechnikát igényelnek. A mű-
vész olyan korábban ismert zenei műfajokat újított meg, mint az etűd, a noktürn és a prelűd. Az
etűd Chopin munkásságát megelőzően játéktechnikai gyakorlat volt. A lengyel zeneszerző a műfaj
meditatív megközelítését kedvelte, és szokatlan kéz- és ujjmozdulatokkal nehezítette előadásukat.
A noktürn éji zene, a szerenádtól eltérően viszont karakterdarab, az operai bel canto1 énekstílus zon-
goramuzsikai megfelelőjének tekintik. Chopin úgy formálta egyénivé a műfajt, hogy a jobb kéz gaz-
Szövegértési feladatok
dag ornamentikájú2 dallamot játszik, a bal kéz pedig tört akkordokat. A prelűd korábban előjáték
volt egy hosszabb darabhoz, például fúgához. Chopin 24 darabból álló, dúr és moll hangnemű cik-
lust írt, amelyben minden darab rövid, de önálló mű.
Chopin megújította a zenei műfajként középkori eredetű balladát is: nála a ballada narratív zon-
goradarab, amelyben a szép melódia erőteljes drámaisághoz kapcsolódik. G-moll balladáját Chopin
lelki Odüsszeiájának tartják. A scherzo tréfát jelent, Chopin scherzóiban túlcsorduló érzelmek van-
nak, de tréfa nincs bennük.
Népi ihletésű zeneművei a mazurkák és a polonézek. A mazurka lengyel nemzeti tánc, Chopin 41
mazurkában idézi meg hazáját. 13 polonéze a mazurkákhoz hasonlóan lengyel táncdallamokra épül,
tüzes, katonás ritmikájuk fejezi ki a hazafiúi szenvedélyt.
bel canto: olasz operai kifejezés (jelentése: szép ének), amely olyan éneklési technikát jelent, ami a tökéletes dallamfor-
1 
málást helyezi az előadás középpontjába. 17
2
ornamentika: díszítmények, ill. az ilyenekből összetevődő rendszer.
 Erős hangulatteremtő erejük miatt
egyes Chopin-művek állandó jelzőt is
kaptak az utókortól: c-moll-etűdjét for-
radalminak, desz-dúr prelűdjét eső-
csepp-prelűdnek, desz-dúr keringőjét
perc-keringőnek, egy dalát pedig csó-
nakosdalnak nevezik. Keringőire nehéz
táncolni, mert nem a testnek, hanem a lé-
leknek szólnak. F-moll zongoraversenye
zenében megvallott szerelem egy lengyel
énekesnőnek.
Élete nagy szerelme a kihívó maga-
Delacroix kettős portréja: George Sand és Chopin
viseletű Amandine Aurore Lucie Dupin,
írói álnevén George Sand írónő volt, bár
megismerkedésük idején még valami
taszította tőle a komponistát. 1836-ban
Liszt Ferenc kedvesénél tartott fogadáson
ismerkedtek meg. Szenvedélyes szerelem
alakult ki kettejük között: a visszahúzódó,
csendes Chopin és az extravagáns Aurore
jól kiegészítették egymást, a betegséggel
küzdő művész felkeltette George Sand
gondoskodó érzelmeit. Aurore, ahogy
Sandot családja és barátai hívták, korá-
nak egyik népszerű írója volt, Angliá-
George Sand 1864-ben Chopin egyetlen fényképe ban népszerűbb, mint Victor Hugo vagy
1848-ból Balzac. Nem elégedett meg a társadalom
által kínált női szerepekkel. Nadrágban
járt, férfi művésznevet választott, szivarozott, és szabadon mozgott korának művészvilágában, is-
mert figurává vált Párizsban. 1838 telén Chopin tüdőbajában gyógyulást keresve Sand társaságában
a hideg Párizsból a napos Mallorcára utazott, de napsütés helyett csak hideg és eső fogadta, a telet
egy fűtetlen kolostorban kellett átvészelnie. Egészsége mindezek ellenére rendbe jött, és egy ideig vi-
Szövegértési feladatok
szonylag jó körülmények között élt. A pár végül két évvel a zeneszerző halála előtt szakított, de Sand
a férfiról mintázta Lucrezia Floriani című regényének Karol hercegét.
Az 1848-as párizsi forradalom elől Chopin Angliába menekült, innen kimerülve tért vissza, és
egy év múlva, 1849. október 17-én elvitte a tüdőbaj. Párizsban a Père-Lachaise-temetőben három-
ezer ember kísérte utolsó útjára. Szívét nővére hazavitte Varsóba, és a Szent Magdaléna-templomban
helyezték örök nyugalomba.
H. Zs.
18
Feladatok
1. Bizonyítsa a szövegből vett két különböző információ alapján, hogy Chopin romantikus zene-
szerző volt!
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
2 pont
2. Fejtse ki irodalmi ismeretei segítségével, hogy mit jelenthet: Chopin egy balladáját a zeneszerző
lelki Odüsszeiájának tartják!
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
2 pont
3. Keressen két bizonyítékot arra, hogy a félig francia Chopin Lengyelországot soha nem feledte,
és hazafias érzelmei zeneszerzői munkásságában is kimutathatók!
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
2 pont
4. Miért tekinthető kivételes szerencsének a zeneszerző szempontjából a zongora adottságainak
változása az 1830-as években? Indokló válaszát a szöveg információira hivatkozva fejtse ki egy
Szövegértési feladatok
hosszabb vagy néhány rövidebb mondatban!
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................
2 pont
5. E
 gészítse ki a képaláírásokat a szöveg alapján, a képhez illő, tartalmas információval!
a) S iemiradzky festményéhez:
.................................................................................................................................................................... 19
 9. Töltse ki a táblázat hiányzó rovatait!
b) Delacroix kettős portréjához:
A zenei műfaj neve A műfaj jellemzője Chopin életművében
....................................................................................................................................................................
Narratív zongoradarab, a szép melódia erőteljes drámaisághoz kapcsolódik.
c) George Sand fényképéhez:
.................................................................................................................................................................... scherzo

d) Chopin fényképéhez: Az operai bel canto énekstílus zongoramuzsikai megfelelője.

.................................................................................................................................................................... prelűd
4×1 pont etűd

6. Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? I vagy H betűvel jelölje! Tüzes, katonás ritmusú, lengyel táncdallam.

Chopin 1829 tavaszán érkezett Párizsba.

6×1 pont
George Sanddal Liszt Ferenc társaságában ismerkedett meg.
10. S zámozással rakja sorrendbe Chopin életének alábbi eseményeit!
Chopin emigrációjának oka volt az 1830-as varsói oroszellenes felkelés eltiprása.
Egy tél Mallorca szigetén.
Chopinről és George Sandról Goya készített portrét.
Koncert Bécsben.
Chopin tulajdonképpen két városban nyugszik.
Oroszellenes felkelés Varsóban.
5×1 pont
Chopin francia állampolgárságot kap.
7. Készítse el egy internetes újság számára az olvasott cikk figyelemfelkeltő összegzését, „hírfejét”
Megismeri Aurore Dupint.
4-5 mondatban, hogy az olvasóknak legyen kedvük a teljes írást elolvasni!
........................................................................................................................................................................ Családja Varsóba költözött.
........................................................................................................................................................................ 3 pont
........................................................................................................................................................................
11. M
 i volt Chopin barátainak, ismerőseinek a foglalkozása?
........................................................................................................................................................................
Józef Elsner: ..............................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
Szövegértési feladatok

.......................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
6 pont
8. Milyen zenei műfajok megnevezésével találkozott a szövegben, amelyek irodalmi műfajként is
léteznek? Nevezzen meg tanulmányaiból ezekre a műfajokra egy-egy irodalmi példát!
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
Szövegértési feladatok
George Sand: ..............................................................................................................................................
Liszt Ferenc: ...............................................................................................................................................
Delacroix: ...................................................................................................................................................
Balzac: .........................................................................................................................................................
Heine: ..........................................................................................................................................................
Camille Pleyer: ..........................................................................................................................................
Miczkiewicz: ..............................................................................................................................................
4 pont

........................................................................................................................................................................
Összesen: 40 pont
20 4 pont 21
 4. H
 ogyan élhet az ember 200 évig? Ez a szoba itt a múlt század. A tűzhely is, az asztal is, a kivágás a képeslapból, még a falon ketyegő
nagy óra is. Az is 118 éves, akkor küldte egy bécsi órás.
– Nagyapám kapta lakodalmi ajándékul Schreier Géza bécsi órástól 1848. február 20-án. Azóta
hűségesen jár, figyelmezteti az embert a kötelességeire. Sosem kellett igazítani.

2015. augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Ma- Kossuth Lajos
gyar Nemzet első száma, s ebből az alkalomból múltidézésbe fogtunk. Keressék a 77, illetve 50 Áhítattal nézem az órát, amely akkor is járt, amikor fellobbant a Pilvaxban a szabadságharc tüze, s
évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Hetente többször is jelentkező válogatásunkban ri- akkor is mutatta az időt, amikor Petőfi tömegsírba roskadt. Járt Kossuth halálakor, ütött a szarajevói
portok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott időszak számaiból, bepillantást merénylet pillanatában, átvészelte a második világháború borzalmait.
engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is. – Mint én is – mondja az öreg tanár csendes hangon. – A család nagy volt, de csak én maradtam.
1864-ben született, amidőn Nobel a dinamitot feltalálta. Húszesztendős volt, amikor Parsons el-
Mi a hosszú élet titka? Ezt írta a Magyar Nemzet. készítette az első gőzturbinát. És ötvenéves, amikor kitört az első világháború. Budapesten letartóz-
tatták, mert tüntetett ellene.
Látogatás a szabadkai Matuzsálemnél Puha, nesztelen léptekkel megy az asztalhoz, kihúzza kis fiókját, kivesz belőle egy elsárgult lapot.
Sárga fedelű füzet került a kezembe valamelyik antikváriumban. A címe keltette fel az érdeklődése- Gyorsírási jegyzet.
met: „Hogyan élhet az ember 200 évig, jó egészségben?” Alcím: Győzelem a betegség és a halál felett. – Mielőtt nagyapám meghalt, megkért, írjam le élete legnagyobb élményét, maradjon meg az
Ha valaki nagyot akart kívánni születésnapokon, akkor azt mondta: éljen száz évig! A kor végső ha- utókornak. Ez az – mutatja.
tárát szabtuk meg a száz esztendőben, de úgy mondtuk ki ezt is, mintha nem gondolnánk komolyan. – Mi volt a legnagyobb élménye?
Ki él ma száz évig? S ez a füzet kétszáz évet ígér! – Az, hogy látta Kossuth Lajost. Ezt írtam le. Engedje meg, hogy felolvassak belőle néhány sort:
Felírtam a szerző nevét, a lakcímét is, amit a könyv utolsó oldalán találtam, így jutottam el hozzá „…akkor még kisgyermek voltam, de jól emlékszem mindenre. A reggeli órákban érkezett Kossuth
néhány nappal ezelőtt Szabadkára. Szabadkára, barátaival együtt bejárta a várost, megtekintette annak nevezetességeit és Palicsfürdőre
is ellátogatott. Este hat órára gyülekeztek a vendégek a mi házunk udvarán felállított sátorba, ahol
A múlt század vacsorát adtak a vendég tiszteletére. A főhelyen ült Kossuth, mellette Iványi István képviselő, és sor-
A II. kerület, Masaryk utca 31-es számú ház olyan, hogy rá lehetne mondani: a múlt század pa- ban a magyar és bunyevác előkelőségek:
rasztvárosának külvárosa. Óvatosan nyomom le a kilincset, fedett udvarrészbe jutok, a falak mentén Parcsetits Károly főjegyző, Fülöp Dezső
összeaprított fa, szépen összerakott darabos szén. Aztán egy kis ajtó, sárgás függönnyel. Kopogok és mérnök, Sztantits János törvényszéki
belépek. bíró, Kozma József lapszerkesztő, Fe-
Szemben áll velem László Dezső nyugalmazott szabadkai gimnáziumi tanár, a szerző. Alacsony, renczi Zoltán gimnáziumi tanár, Dam-
kissé hunyorgó, arcát ősz szakáll fedi, háta kissé hajlott: 102 esztendős! janich Frigyes katonatiszt és még sokan
– Tessék beljebb fáradni! – invitál mások…”
kedvesen, hangja nem remeg, egy kis Abbahagyja, fáradt a hangja. Talán az
túlzással azt mondhatnám: férfias csen- emlékezéstől. Aztán átnyújtja a jegyze-
gése van. Leülök, körülnézek. Kis szoba,
Szövegértési feladatok

a sarokban tűzhely, most is pislákol ben-
ne a láng. Fazekak és lábosok sorakoz-
nak a szélén. Kifeszített kötélen száradó
fehérnemű. Heverő, pokróccal letakar-
va, az asztalon könyvek, füzetek egész
garmada.
Szétnézek, keresek valakit, aki ezt a
102 éves embert gondozza, ápolja. Aki…
– Nincs senki! – rázza meg a fejét, és nem érzek szomorúságot a hangjában. – Legényember
vagyok. S nyolcvanéves korom óta senki sem nyitja rám az ajtót. Se barát, se ismerős. Elhaltak. El-
mentek…
Huszonkét éve él teljes magányosságban, könyveivel, hegedűivel. Egész sor mesterhegedűje van,
22 köztük egy Guarnérius, egy Bergonzi és egy Amati. Füstös, öreg fa, mállik a vonón a lószőr, fényes a
nyaka, hátára homályos patinát rakott az idő.
Szövegértési feladatok
tet: – Tessék, magának adom. Vigye el,
őrizze meg, Kossuth-emlék. Én nem tu-
dom már kire hagyni, ha esetleg…
Mit mondott Edison
Csend fészkelődik közénk. Erre az „esetlegre”, ami talán a nagy utat jelenti. Vagy nem erről beszélt a
102 éves öreg tanár? Néhány percnyi pihenés elég neki, s már ismét feláll, mutatja könyveit. Engem leg-
jobban az érdekel, amelyikben a halál feletti győzelemről beszél. Ebben a könyvben olvastam: „Tizen-
kilenc éves ifjú voltam, amikor a város ösztöndíjával külföldre utaztam. Akkor adtak hírt az újságok a
nagy eseményről, hogy Edison Európába érkezik. A hajóállomáson én is vártam, s megkérdeztem tőle:
Mondja, mister Edison, hogyan lehetséges az, hogy ön 92 éves korában ilyen világraszóló találmánnyal
tudta meglepni az emberiséget? Erre Edison ezt válaszolta: Kedves barátom, a tudást, a szabadságot, az
életet csak az érdemli meg, aki mindennap megharcol érte. Aki önmagát mérsékletes szolid életmód-
dal leküzdi. Én nem dohányzom, húst nem eszem, szeszes italt nem iszom. Ne felejtse el, hogy nagyobb 23
haszon származik abból, ami a lábosban marad, mint amit megeszünk.”
 Ezt írta le abban a könyvben, amire az antikváriumban bukkantam, s azóta ő is így él. Gyümölcs-
diéta, zöldségféle, kétszersült, krumplipüré, hársfatea. Egy évszázad óta.
A recept
Az élethosszabbító étel receptje, amit ajánl: Két evőkanál étolajba egy deka köménymagot teszünk és
tűzön pirítjuk, utána fél liter langyos vizet és kevés sót adunk hozzá. Amikor a víz már forr, két nagy
burgonyát aprítunk bele meghámozva. Amikor megfőtt, fél citrom levét nyomjuk hozzá, és melegen
fogyasszuk, barna kenyérrel.
– Magam főzök, magam takarítok és mosok. De azért nagyobb útra már nem vállalkozom. Nem-
igen járok ki az utcára. Magamra maradtam nagyon. De azért nem vagyok egyedül. A múlttal be-
szélgetek…
Elhallgat, feltekint az órára, amely most üti a kettőt. A szemébe nézek, de nem látok benne sem-
mit. Pedig tiszta a szeme, mint bágyadt fénynél a tó vize.
Nem merem megkérdezni, hogy komolyan gondolja-e a kétszáz évet? Mert akkor még 90 éve van
hátra. Egy újabb évszázad!
Kikísér, s megkér, ha találkoznék régi pesti ismerőseivel, adjam át nekik az üdvözletét. Régi isko-
latársak, cimborák, ki tudja, merre szóródtak szét?…
Sietek az utcán, aztán futni kezdek. Csekély ötven évemmel szinte gyermeknek érzem magam…
Illés Sándor (1966. május 14., 5. oldal)
MNO, 2016. május 29.
Szövegértési feladatok
24
Feladatok
1. M
 ilyen sorozat része az olvasott cikk?
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................
2 pont
2. M
 inimálisan hány régi cikket olvashatnak a Magyar Nemzet olvasói egy év alatt?
.........................................................................................................................................................................
1 pont
3. M
 it jelenthet a Matuzsálem?
.........................................................................................................................................................................
1 pont
4. M
 iért kereste fel az újságíró az idős tanárt? Egész mondatban fogalmazzon!
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
2 pont
5. M
 inek köszönheti az egészségét László Dezső?
........................................................................................................................................................................
Szövegértési feladatok
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
4 pont
6. Milyen világtörténelmi jelentőségű események idején élt László Dezső? Legalább négy ese-
ményt említsen időrendben!
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
4 pont
25
 7. Melyik évben találkozhatott László Dezső Edisonnal? 
.......................................................................................................................................................................
1 pont
8. Milyen életterületeken és mennyi ideig befolyásolta életmódját az Edisonnal való találkozás?
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
2 pont
13. Készítse el László Dezső rövid, 8-10 mondatból álló életrajzát a cikk alapján egy Szabadka
9. Az idős ember megjelenésének, viselkedésének milyen jelei…
a) …emlékeztetnek idős korára? Legalább két dolgot említsen!
..................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................
2 pont
b) …bizonyítják korát meghazudtoló állapotát? Legalább két dolgot említsen!
..................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................
2 pont
10. a) Az újságíró az előző századnak milyen tárgyi emlékeit fedezte fel a lakásban?
..................................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................................
2 pont
Szövegértési feladatok
b) Készítsen a közölt két fényképhez a cikk tartalmával kapcsolatba hozható képaláírást!
..................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................
2 pont
11. Mi volt Kossuth szabadkai látogatásának napirendje napszakok szerint?
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
3 pont
26
12. Keressen a szövegben legalább két tényt, ami bizonyítja, hogy a szabadkaiak nagyon tisztelték
Kossuth Lajost!
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
4 pont
nevezetes lakói című alkalmi kiadvány számára!
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
Szövegértési feladatok
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
8 pont
Összesen: 40 pont
27
 5. J
 ászai Mari, a sokarcú drámai színésznő
és Blaha Lujza, a nemzet csalogánya
(1) A 19. század végének és a 20. század első két évtizedének legismertebb és legkiemelkedőbb szí-
nésznőinek életében sok közös vonás van. Mindketten ugyanabban az évben születtek, és ugyanab-
ban az évben haltak meg. Nehéz körülmények közül küzdötték fel magukat a világot jelentő deszkák-
ra. A színészmesterséget színiiskolában nem tanulták, született tehetségek voltak. Jászai Marit tartja
a színháztörténet a legnagyobb tragikának, Blaha Lujza pedig azért lehetett a nemzet csalogánya,
mert legnagyobb sikereit zenés népszínművekben aratta, de operettekben és operákban is sikeresen
szerepelt. Rövid ideig, 1873 és 1875 között voltak mindketten ugyanannak a társulatnak, a Nemzeti
Színháznak a tagjai, egyébként a pályájuk során más-más irányt jártak be, és együtt soha nem ját-
szottak. Egykori pesti lakóhelyük terét róluk nevezték el, de tucatnyi vidéki városban is vannak róluk
elnevezett utcák. Mindketten impozáns temetést kaptak, és egy ország gyászolta őket. Jászai Mari
nevét színészeknek adható állami kitüntetés és színészotthon, valamint Tatabányán egy színház is
viseli. Szülőháza a Komárom megyei Ászáron emlékház, és emlékszobája van Rábatamásiban. Blaha
Lujza nevéből ered a 2012-ben alakult beat-rock/pop-soul zenekar neve, a Blahalouisiana, és nevét
szálloda is viseli Balatonfüreden. Mindkettőjüknek állítottak köztéri szobrokat is országszerte. Mivel
érdemelték ki a híres színésznők a közmegbecsülést, mi volt a népszerűségük titka? Életpályájuk
áttekintésével válaszolunk a kérdésre.
(2) Jászai Mari, születési nevén Krippel Mária egy ácsmester lányaként nyolcgyermekes családba
született 1850. február 24-én a Komárom megyei Ászáron. Édesanyja korán meghalt, apja és ne-
velőanyja a gyerekeket szigorúan és fizikai erőszakkal nevelte. Mari hat elemi után kiscseléd lett Győr-
ben, úri családok gyerekeire vigyázott. Bécsben egy cirkusztársasághoz csatlakozott, de markotányos-
nő is volt, harctereket járó mozgóárus, aki tanúja volt a német egységért zajlott königgrätzi csatának.
(3) 16 évesen állt vándorszínésznek, Székesfehérváron lépett fel először. A színészpálya kezdeti
évei nyomorgással teltek: a színészeket fellépésenként fizették, de a fizetségben benne volt a jelmez
ára is. Ha fél házzal ment az előadás, akkor fél gázsit kaptak. Fiatal színésznőként Jászai sokat éhezett.
1869-ben házasságot kötött Kassai Vidor komikus színésszel. Együtt szerződtek a kolozsvári színház
társulatához, de két év múlva elváltak. Ezt követően Jászai Mari – bár sokan akarták feleségül venni
– még egyszer már nem ment férjhez, holott még 58 évesen is szerelmes volt. Mari kezdetben se-
gédszínésznő volt Kolozsváron, majd egyre gyakrabban főszereplő, aki más városokban is fellépett.
Szövegértési feladatok
Veleszületett tehetségét állandó tanulással fejlesztette. Nyelveket tanult és fordításokat is készített,
Ibsen egyik drámáját az ő fordításában mutatta be a Nemzeti Színház.
(4) Nagy hatású művész vált belőle, aki utolérhetetlen volt a tragikus szenvedély megszólaltatá-
sában. A magyar színjátszás klasszikus-romantikus hagyományait képviselte, vonzotta a nagyság, a
romantikus túlzás, a hősi pátosz. Játéka átgondolt, előrelátó, a színpadot és a drámát érző és értő volt.
Ars poeticája szerint az előadott érzelmeknek frisseknek, őszintéknek kell lenniük, fel kell kelteni a
valószerűség illúzióját. Szerepeinek minél tökéletesebb megformálása céljából sokat olvasott, tanul-
mányozta a kort és a történelmet. Színészként találkozása a szereppel a mű első olvasásakor alakult
ki, az akkor érzett hatásokat, benyomásokat nagyon élesen rögzítette. Vallotta, hogy a jó színész küzd
a szereppel és örökké elégedetlen. Krúdy Gyula szerint egy fél évszázadon keresztül gyászra, méltó-
ságra, mély érzelmekre, fenséges bánatra tanítgatta a magyar nővilágot. Erőteljes hangját sajnos nem
őrizte meg filmfelvétel, csak két némafilmben szerepelt 1914-ben.
28 (5) Elsősorban tragikus szerepekben remekelt. Mintegy 300 szerepet játszott el, köztük húsz
Shakespeare-hősnőt. Nevéhez fűződik a Nemzeti Színház görög klasszikus sorozatának több ki-
emelkedő alakítása. A Nemzeti Színház 1872-ben szerződtette. Egyetlen évnyi kitérővel – 1900-ban
a Vígszínház tagja volt –, 1826-ig egész pályája a Nemzeti Színházhoz kötötte, melynek 1901-ben
örökös tagja is lett. 1926. január 6-án, halála előtt kilenc hónappal még fellépett. A színházhoz való
elszakíthatatlan kötődése az örök nyugalomba is elkísérte: A Kerepesi temetőben abba a sírba he-
lyezték örök nyugalomra, amelyet még életében építtetett magának. A sírgödröt a lebontott régi
Nemzeti Színház köveivel rakatta ki, s a sírkőre, amit szintén a régi Nemzeti egyik hatalmas oszlop-
részéből faragtatott, vésette rá sírfeliratát.
(6) Jászai Mari minden idők legnagyobb Petőfi-interpretálója volt, sokat szavalta Petőfi verseit.
Abban, hogy Petőfi kultusza a 20. század első évtizedeiben újjászületett, jelentős szerepet vállalt.
Petőfi mérhetetlen szeretetére jellemző szokása volt, hogy szilveszter éjjelére rendszeresen eluta-
zott Kiskőrösre a költő születéséről megemlékezni, s az utat még halálának évében is megtette.
(7) Blaha Lujza 1850. szeptember 8-án Rimaszombaton
született Reindl Ludovika néven, de családja – és később ő is A
– édesanyja, Ponti Lujza keresztnevét használta. Színészgye-
rek volt, szülei mindketten színészek voltak, színházban nőtt
fel. Apja, Reindl Sándor huszártisztként harcolt a szabadság-
harcban, később azonban Várai néven vándorszínésznek állt.
Anyja, Ponti Aloiza szintén színésznő volt. A kis Lujza ötéve-
sen lépett először színpadra Mezőtúron, ahol a felvonások
között énekelt. Fekete szemű, mosolygós kislány volt, lámpa-
láz nélkül, szép hanggal, és nagyon tetszett a közönségnek.
Akkor még apja művészneve után Várai Lujzaként ismerték
meg, később pedig – mert apja fiatalon meghalt, gyámapja
után – Kölesi Lujzaként lépett színpadra. Sok nélkülözés és
nyomor között éltek, vándorszínészként kisebb-nagyobb
szerepekben fokonként hódította meg Lujzika a közönséget.
Tizenhárom éves korában már kész színésznő volt, és önálló
szerepeket játszott.
(8) 1866-ban kötött házasságot Blaha János (Jan Blaha)
cseh származású osztrák katonával, színházi karmesterrel,
aki felismerte az ifjú színésznő tehetségét, és a későbbiekben
karrierjét egyengette. Blaha Lujza férjének köszönheti zenei B
Szövegértési feladatok
képzettségét. Hálából neje élete végéig viselte nevét. 1866-
ban 100 ezüstforintos fizetéssel Debrecenbe szerződött. Bé-
csi vendégjátéka ismertté tette őt az osztrák operettvilágban.
Szerződési ajánlatot is kapott Bécsben, de Blaháné visszauta-
sította az ajánlatot, mert ő magyar színésznő akart maradni.
19 éves volt, amikor férje Debrecenben tüdővészben meghalt.
(9) 1870-ben vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, a
következő évben pedig ő nyitotta meg a Nemzeti Színház fi-
ókszínházát, a Várszínházat, az Egy nő, aki az ablakon kiugrik
című vígjátékkal. 1873 januárjában énekelte első operaszere-
pét. Ugyanebben a hónapban a Falu rossza premierjén óriási
sikere volt a Nemzeti Színházban, amelynek egyik legkivá-
lóbb tagja lett. Szigligeti Ede 1873-ban szerződtette.
(10) 1875 szeptemberében férjhez ment Soldos Sándor 29
tenki földbirtokoshoz, de 1879-ben elváltak. A színésznőnek
 két gyermeke született, Sándor és Sári. Sándor belügyminiszteri tisztviselő, majd államtitkár lett. Sári
is színésznő lett, de nem volt olyan átütő tehetsége, mint anyjának. 1881 februárjában Blaha Lujza
harmadszor is férjhez ment: báró Splényi Ödönnel kötött házasságot.
(11) 1875-ben Blaha Lujza az újonnan megnyílt a Népszínházhoz szerződött. Elválása a Nem-
zeti Színháztól eleinte fájdalmas lelki megpróbáltatás volt, de a közönség szeretete kárpótolta.
1875 októberétől 1896 májusáig összesen 2364-szer lépett fel a Népszínházban, ahol operettekben
is játszott, itt lett Blaha Lujza a nemzet csalogánya, a népszínművek királynője. A népszínmű a
18–19. század fordulóján Bécsben kialakult zenés színpadi műfaj, amely a commedia dell’arte ha-
gyományait felelevenítve, a szatirikus bohózatok és tündérjátékok, a melodráma és a zsánerkép
műfaji jellemzőit ötvözve a vidéki nép életét és jellegzetes alakjait mutatja be. Az egy évszázadig
népszerű érzelmes és vidám történetek dialógusai többnyire modorosak, hatásvadászok, „festett
egekbe tekintő” zenés-táncos darabok voltak. A tragédiák nem vonzottak tömegeket a színházba,
a szórakoztató népszínművek viszont igen, népszínművet játszani kasszasiker volt. Blaha Lujzának
volt drámai tehetsége, előkelő játékával megnemesítette a népszínművet, és tisztességet szerzett
az operettnek, operának is, selyemviganós, karmazsincsizmás jelképpé vált. Népszerűségére jel-
lemző, hogy 1908-ban, debreceni vendégjátéka idején Csepreghy Ferenc A piros bugyelláris című
előadásán huszonhétszer tapsolták vissza. Blaha Lujza kedves szépség volt, szerény, de hódító volt
a megjelenése, igen jó színészi adottságai voltak, természetes volt, ugyanakkor temperamentumos,
és gyönyörűen énekelt. Budapesti látogatásakor még a walesi herceg is megnézte őt a Népszínház-
ban egy „piros csizmás” szerepében, és a szünetben virágcsokorral köszöntötte. A magyar népszín-
mű, amelynek legkiválóbb tolmácsolója Blaha Lujza volt, az ő játékának köszönhetően őrizte meg
romantikus jellegét, játékosságát és érzelmességét. Az ő egyénisége által lett a Népszínház a pesti
német színház vetélytársa.
(12) Ismert színésznőként Blaha Lujza már jólétben élt. Férjei kártyaadósságát is kifizette. Ki-
lencszobás villát vásárolt Balatonfüreden, később egy jachtot is vett, szerette vendégeit a hajón
fogadni.
(13) 1901-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett, de a Népszínházban azután is állandóan szere-
pelt. Utolsó nagy színpadi sikere 1908-ban volt Csiky Gergely operetté átdolgozott művének, a Nagy-
mamának a címszerepében. Blaháné visszavonulása után 1916-ban Korda Sándor ebből a darabból
filmet készített, ez az egyetlen film maradt fenn Blaha Lujza szereplésével. 1910-ben visszavonult
a színpadtól. Búcsúelőadása a Nemzeti Színházban volt, a Tündérlak Magyarhonban című népies
vígjátékban lépett fel. Ezt követően nagyon ritkán szerepelt. Néhány csendes év után, 1926. január
Szövegértési feladatok
11-én halt meg.
H. Zs.
30
Feladatok
1. A szöveg alapján kinek volt hosszabb a színészi pályája? Jászai Marinak vagy Blaha Lujzának?
A név megadása mellett magyarázatot is adjon válaszához!
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
2 pont
2. Fűzzön 1-2 mondatos indokló magyarázatot az első bekezdés egy-egy lényeges megállapításá-
hoz!
a) Jászai Marit tartja a színháztörténet a legnagyobb tragikának.
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
2 pont
b) Blaha Lujza volt a nemzet csalogánya.
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
2 pont
Szövegértési feladatok
3. Keressen a két színésznő életpályájában három hasonlóságot és három különbséget az első be-
kezdésben megnevezett tényeken kívül!
Hasonlóságok: .............................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
3×1 pont
Különbségek: ...............................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
31
3×1 pont
 4. Az alábbi táblázat a szöveg bekezdéseinek témáját tartalmazza, de nem a megfelelő sorrendben. Jászai Mari emléktáblája:
Kapcsolja össze egy-egy vonallal a bekezdések számát a hozzájuk tartozó tartalommal!

A bekezdés száma Tartalma

(1) Jászai Petőfi-imádata

(2) Blaha gyermek- és ifjúkora

Blaha Lujza emléktáblája:
(3) Jászai és Blaha pályájának közös vonásai, jelentőségük

(4) Blaha első házassága, Debrecen, Bécs

(5) Jászai gyermek- és ifjúkora

(6) Blaha a Nemzeti Színházban

2×2 pont
(7) Blaha második és harmadik házassága, gyermekei
7. Melyik színésznő pályájához kapcsolódnak a következő tények, események, adatok? Jelezze a
(8) Jászai színészi pályájának kezdete táblázatban a név alá írt számmal!
Jászai Mari Blaha Lujza
(9) Blaha színészetének jellemzői

(10) Jászai művészetének jellemzői

1. Virágcsokrot kapott a walesi hercegtől. 2. Harctéren is volt mozgóárus. 3. Kedves szépség volt.
(11) Blaha anyagi helyzete
4. Méltóságra, mély érzelmekre tanította a magyar nővilágot. 5. Szobra van Balatonfüreden. 6. Szí-
(12) Blaha örökös tagsága a Nemzetiben, visszavonulása, halála nészetéből jómódban élt. 7. A fővárosban divattá tette a magyar színházba járást. 8. Felélesztette
Petőfi kultuszát.
(13) Jászai szerepei, kötődése a Nemzeti Színházhoz, halála
2×1 pont
4 pont 8. a) A szöveg alapján melyik színésznő többnyire milyen színpadi műfajban/műfajokban játszott?

5. A jelmez is azonosíthatja a művészt. Melyik kép kit ábrázolhat? Indokolja válaszát az olvasott Jászai Mari: ..............................................................................................................................................
szöveg alapján! Blaha Lujza: .............................................................................................................................................
A kép: ........................................................................
Szövegértési feladatok

Szövegértési feladatok
2×1 pont
Indoklás: ........................................................................................................................................................
b) Melyik volt az a műfaj, amelynek az illető színésznő teremtett nagy népszerűséget?
........................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
2×1 pont
1 pont
B kép: ........................................................................
Indoklás: ........................................................................................................................................................ c) Definiálja ezt a drámai műfajt legalább négy tartalmi és stílusbeli jellemzőjének megadásával!

........................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................
2×1 pont
.......................................................................................................................................................................
6. Tegyük fel, hogy a budapesti Jászai Mari téren és a Blaha Lujza téren a tér névtáblája mellé ........................................................................................................................................................................
32 márványtábla kerül, amelynek célja, hogy tájékoztassa az embereket, ki volt a tér névadója. 33
Tervezze meg az emléktáblákat, amelyekre összesen legfeljebb 30 szót írhat! 2 pont
 d) Melyik mai zenés-táncos műfaj elégíti ki a népszínművekhez hasonló közönségigényt?
..................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................
1 pont
9. A szöveg információit tovább gondolva mi lehet az oka, hogy a népszínmű műfaja a két világ-
háború között elhalt, ma már nem írnak és nem játszanak népszínműveket?
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
2 pont
10. Miért nem következik be Jászai Mari kedvenc műfajának, a tragédiának az elhalása annak
ellenére, hogy nem ez a műfaj vonzza a színházba a tömegeket?
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
2 pont
11. A két színésznő pályájának ismeretében melyikükről szólhatnak az alábbi idézetek? Indokolja
válaszát!
a) „Egy félszázadon át tanulták asszonyaink a csodálatos nőtől a királynők szenvedéseit, a jók és
nemesek bánatait, bús panaszait a megcsaltaknak, bántottaknak… Ezüsthalántékú, hold-sze-
líd arcú asszonyságok látták őt tűzhányó lelkesedésében Elektra harsogásával.”
(Krúdy Gyula, 1922)
..................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................
Szövegértési feladatok
..................................................................................................................................................................
1 pont
b) „…nem volt sem párizsi, sem mosónő, sem udvarhölgy, csak az az édes, szemérmetes paraszt-
menyecske, […] ez volt benne a gyönyörű, elragadó és imádnivaló.”
(Ignotus, Nyugat, 1926. február)
..................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................
1 pont
34
Összesen: 40 pont
6. T
 örténelemfilozófia vagy etika
Az ember tragédiája?
(1) A magyar irodalom egyik remekműve, Az ember tragédiája 1862-ben valójában Arany János
átdolgozásában látott napvilágot. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a világ szinte min-
den nyelvére lefordították, és oly sok tanulmány jelent meg azóta az íróról és művéről, amen�-
nyi csak a legkiválóbbakat illeti meg. Csakhogy valamennyi dolgozat lényegében az átírt válto-
zatot boncolgatta. Striker Sándor Madách-kutató összevetette a mű eredeti szövegét a javítottal,
és meglepő következtetésekre jutott. Az ember tragédiája rekonstrukciója című tanulmányában
bebizonyítja, hogy Madách Imre Tragédiájának eszmei gyökerei Kant egyik filozófiai-etikai mun-
kájához nyúlnak vissza. Így világossá válnak az eddig homályosnak, talányosnak ítélt részletek, és
kibontakozik a dráma szilárd gondolati váza. A tanulmány második kötetében olvashatjuk elő-
ször nyomtatásban az eredeti, „érintetlen” szöveget.
(2) – Hogyan lehetséges, hogy Madách Imre nem tiltakozott lényegbevágó átfogalmazások ellen?
– Mikor Madách elküldte Arany Jánosnak a kéziratot, Arany joggal érezte úgy, hogy a szöveg néhol
túl nyers. Egy „finoman” fogalmazó szerző, András László azt írta, hogy a mű tele van „alsó-sztre-
govaizmusok”-kal. Az Alsó-Sztregován született dráma egy kissé provinciálisnak tűnt, ahogy Arany
János mondta: néhol a megfogalmazás „mesteremberes”, és ezen akart csiszolni. Írt ez ügyben Ma-
dách Imrének, s néhány színt javítva átküldött neki. Volt, ami nem tetszett Madáchnak, arra reagált
is, de általában beleegyezett a változtatásokba. Ne felejtsük el, hogy irodalmi presztízsben óriási kü-
lönbség volt kettejük között, hiszen Arany már akkor az Akadémia titkára és az ország vezető költője
volt. Úgyhogy a még teljesen ismeretlen Madách nagy örömmel ráhagyta Aranyra, tegyen, amit csak
akar. Sőt, egy másik drámáját is elküldte neki, mert úgy érezte, a Tragédián már túl van, és szeretett
volna nyilvánosság elé lépni a következő művel is.
(3) – Tanulmányából azonban az derül ki, hogy Arany – szándéka ellenére – a művet nem csak
stilárisan változtatta meg.
– Igen. Ezer sort javított a 4140-ből, s noha ezek látszólag csak apró módosítások, filozófiailag mé-
lyen érintették a gondolatmenetet.
(4) – Tanulmányszerzők, elemzők gyakran esnek abba a hibába, hogy tudni vélik, mit gondolt a
Szövegértési feladatok
szerző műve írásakor. Éppen Arany válaszolt egyik kritikusának az immár szállóigévé vált mon-
datával: „Gondolta a fene!” Nem lehet, hogy ő maga is ezt a hibát követte el?
– Hogy ez mennyire így van, arra íme egy példa: az irodalomtörténészek élénken vitatkoztak azon a
soron, amelyben Lucifer azt mondja Ádámnak: „Kacagja durván az erő s az anyag.” Az Erő és anyag
(Kraft und Stoff) Büchner* német filozófus könyvének címe volt, és ennek a célzásnak az alapján
vonták le azt a következtetést, hogy a mű fogalmait Madách átvette Az ember tragédiájába. Csak-
hogy – amint most kiderült – ezt a sort nem Madách Imre, hanem Arany János írta! Madách gondo-
latrendszerébe nem is fért volna bele az, hogy az „anyag kacag”, mert ez filozófiailag értelmezhetet-
len. De vannak ennél sokkal zavaróbb változtatások is. Például amikor a célhatározót okhatározóval
cseréli föl Arany János. Mindmáig azt olvassuk: „Csatára szálltam szent eszmék után.” Arany úgy
érezte, ez a pontos megfogalmazás, csakhogy így azt gondoljuk, Ádám eszméket keres. Az eredeti
szövegben azonban az szerepelt: „Csatára szálltam szent eszmék miatt.” Ez viszont azt jelenti, hogy
Ádám szent eszmékkel született, és ezeket próbálja megvédeni csatái során. 35
 (5) – Ez a gondolat is a kanti filozófiára vezethető vissza?
– Igen. Kant elválasztotta a tudás különböző formáit, és megfogalmazta, hogy nem mindent tudunk
tapasztalatilag. Úgy vélte, hogy van, amit már azelőtt is tudtunk: bizonyos ismeretek tapasztalat előt-
tiek, ezeket nevezte a priorinak. Ennek nyoma van a Tragédiában, ha visszaváltoztatjuk ezeket a so-
rokat, ez világosan ki is derül. Ám vannak alapvető kérdések is, amelyek ugyan nem filozófiaiak, de
nagyon fontosak a mű szerkezetében. Az utolsó szín öngyilkossági jelenetében például azt olvassuk
és azt halljuk a színpadokon, hogy Ádám azt mondja: „Dacolhatok még isten, véled is.” Ekkor úgy
érezzük, mintha Lucifer győzedelmeskedett volna: Ádám melléje állt, és az Úr szándékát öngyilkos-
ságával akarja keresztezni. Nem erről volt azonban szó, hiszen eredetileg az olvasható: „dacolhatok
még istennek, neked.” És ez a „neked” Lucifernek szól. Tehát Ádám Lucifer mellé sem akar állni, az
öngyilkossággal mindkettejükkel szembefordulna.
(6) – Hogyan jutott arra a következtetésre, hogy Madách Imre valóban olvashatta Kantot?
– Szücsi József 1915-ben a Magyar Könyvszemlében közzé tette Madách Imre könyvtárának listáját.
Ez a könytár elkülönített gyűjteményként megtalálható az Országos Széchényi Könyvtárban. Meg-
néztem a listát, és meglepetéssel láttam, hogy Kant-kötet és Kantról szóló filozófiai irodalom valóban
szerepel rajta. Hegeltől viszont nincs semmi a könyvtárában. Igazolva láttam, amit feltételeztem.
Kézbe is vettem a könyvtárában lévő A tiszta ész kritikáját, amelynek alapján az egész gondolatkör
megfogant bennem, és láttam, hogy Madách feltehetően használta, hiszen a könyv föl volt vágva, s
jegyzetek nyomait láttam a belső borítón. Madách köztudottan szeretett a belső borítókon számítá-
sokat végezni, hiszen elsősorban gazdálkodó volt. Tehát alátámasztottnak véltem, hogy voltak kanti
forrásai. Ezenkívül azt is tudtam, hogy Madách filozófiát is hallgatott a pesti egyetemen.
(7) – A „Rekonstrukció” első részében részletesen elemzi Madách Imre fiatalkori dolgozatát, a
Művészeti értekezést. Miért fontos ez?
– Csak kevesen tudnak arról, hogy Madách tizenkilenc évesen benyújtott egy pályázatot a Kisfaludy
Társasághoz. Drámaelméleti dolgozatot kellett írni arról, hogy mi a dráma fő kérdésköre. A pályamű
visszhangtalan maradt. Aztán hosszú ideig lappangott a kézirat. Halász Gábor 1943-ban, amikor úgy
vélte, hogy Madách összes művét publikálta már, töredékként közölte ezt az értekezést. 1972-ben
Solt Andor az Akadémia irattárában megtalálta a teljes anyagot, de akkoriban nem tudták, hogy ez
Madách Imre írása. Pusztán azt vette észre a kutató, hogy az a fejezet, amelyet Halász Gábor meg-
jelentetett, szerepel ebben a pályaműben. A teljes kézirat ugyanis nem maradt meg a hagyatékban.
Madách már ebben a dolgozatban – az antik drámából levezetve – nagyon pontosan meghatározza,
Szövegértési feladatok
hogy mi a dráma kulcskérdése, menete és formája. Később aztán, amikor Az ember tragédiáját meg-
írta, követte saját eszmerendszerét.
A pályaműben kifejti, hogy nem a tárgya teszi nemzetivé a drámát, hanem az a kérdésfelvetés, az a
konfliktus, amit a dráma körüljár. Nem fontos, hogy maga a tárgy nemzeti legyen, mert az gyakorla-
tilag alacsonyabb szintre helyezi az egész drámai konfliktust. Azt is részletesen taglalja, hogy a tragé-
dia központi gondolata az erkölcsi elv és az azzal szembeni küzdelem. Úgy érzi, hogy a tragédiában a
hősök különféle jogcímek alapján küzdenek egy erkölcsi elv ellen, és mindenképpen elbuknak – ez a
tragédia. Az erkölcsi elvnek mindig olyan nemesnek kell lennie, hogy erősebb legyen, mint bármifé-
le jogcím, de a jogcímeknek is nagyon magasztosnak kell lenniük. Az ember tragédiájában pontosan
erről van szó. Ádám, a főhős küzd egy elv ellen, különféle jogcímeken a különböző történelmi szí-
nekben. Az erkölcsi elv a Tragédiában voltaképpen az, hogy nem lehetünk Istennel egyenlők, nem
vagyunk örökkön élők, s bár szellemiekben talán vetekszünk az isteni szférával, emberek vagyunk
és halandók. Így Ádám, amikor a színek során istenülni szeretne, mindig elbukik. Bukása tragikus,
36 mert szellemiekben, értelmi képességeiben valóban az isteni szférát közelíti meg.
(8) – Úgy tűnik, hogy megint a kanti gondolatokhoz kanyarodunk vissza.
– Az etika, ami emögött húzódik, kanti etika. Ő fogalmazta meg azt, hogy cselekedhetünk bármi
jót, nem várhatjuk, hogy annak eredménye legyen. Azt is leírta – és lényegében ezt nevezik katego-
rikus imperatívusznak –, cselekedjünk úgy, hogy cselekedetünk elve akár általános emberi törvény
lehessen. Tehát az akaratunk, a képességünk megvan erre, ugyanakkor csak az isteni akarat szent.
Ez nagyon fontos kifejezés Kantnál, és a magyar irodalomban is megtalálható a „szent akarat” a Szó-
zatban. Meg kell jegyeznem, hogy Vörösmarty Mihály is tanult jogot és azon belül filozófiát a pesti
egyetemen. Véleményem szerint vissza lehet és vissza is kell vezetni Az ember tragédiája filozófiai
gyökereit erre a kanti etikára.
(9) – Elég újszerű a véleménye, ezt a gondolatot kevesen találták meg a műben. Többnyire a hegeli
történelemszemléletet fedezték fel benne – joggal. Vagy mégsem?
– Az irodalomtudomány kutatói közül többen fölvetették Kant nevét, de munkáit nem kapcsolták
szorosan Az ember tragédiájához, pusztán áthallásokat véltek fölfedezni. Egy amerikai kutató, Di-
eter P. Lotze könyvének néhány oldalát annak szenteli, hogy kapcsolatot teremt Kant etikája és a
Tragédia között. A hegeli vonal kibontása azonban sokkal erősebb maradt, hiszen a kutatók mindig
a társadalmat próbálták nézni. Így 1861 óta napjainkig állandóan az a kérdés foglalkoztatja a magyar
társadalmat vizsgáló történészeket, filozófusokat, gondolkodókat: jobb lesz-e sorsunk, a jobb jövő
felé tart-e a társadalmunk? Márpedig Hegel filozófiája azt fejti ki, hogy a történelem a tökéletesség,
az isteni eszme felé halad. Igaz, hogy Madách Imre színeket, jeleneteket alapozott Hegel történetfilo-
zófiájára, de a fejlődéselvét – úgy vélem, és ezt próbálom bebizonyítani – nem vette át. Végső soron
Az ember tragédiája statikus, álló, nincs benne történelmi fejlődés, nem találunk benne jó és jobb
társadalmakat. Azt látjuk, hogy Ádám, az ember és az emberiség képviselője értelmesen, morálisan
próbál cselekedni a különböző társadalmakban, és általában elbukik. Végül is rádöbben arra, hogy
ez a sorsa, ez a tragédiája, és nem tehet mást, mint küzd, és megpróbál mégis etikusan cselekedni.
(10) Vég és kezdet
Különös szerencse, hogy amint Striker Sándor többéves kutatómunkája véget ért, és tanulmánya
megjelent a könyvesboltokban, máris életre kelt a gyakorlati életben, a színházi világban. A debre-
ceni Csokonai Színházban Lengyel György a „Rekonstrukció” fölhasználásával állította színpadra a
Tragédiát. Az előadásban Madách eddig soha el nem hangzott, eredeti mondatai szólalnak meg. Így
képletesen is értelmezhetjük a tanulmány idézettel záruló sorait. „Lucifer: Ah vége, vége: mily badar
beszéd! Hiszen minden percz nem vég s kezdet is?” Ezzel korántsem zárult le a Madách-kutatás.
Szövegértési feladatok
Természetesen elhangzanak majd ellenvélemények, talán vitát is gerjeszt a „Rekonstrukció”, és a kér-
déskör vizsgálata a színpadokon és az irodalomtudományban folytatódik.
(A Striker Sándorral folytatott beszélgetés egy része elhangzott a Petőfi rádió Gordiusz magazin című
műsorában.)
Vollner Judit
http://www.striker.hu/sites/default/files/attach/embertrag.html
(Az interjú tárgyát képező könyv: Striker Sándor: Az ember tragédiája rekonstrukciója I. Tanulmány
a helyreállított szöveg közlésével. Szerzői magánkiadás, Budapest, 1996)
37
 Feladatok
A feladatszövegek után zárójelbe tett számok arra utalnak, hogy a szöveg melyik beszédfordulójában
vagy bekezdésében keresendők a megfelelő válaszelemek.
1. Milyen bizonyítékai léteznek Madách remekműve sikerének? Két tényezőt említsen! (1)
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
2 pont
2. a) A mű szövegének mekkora hányadát érintették Arany javításai? (3)
....................................................................................................................................................................
1 pont
b) A cikk szerint milyen szempontból voltak hasznosak Arany javításai a Tragédia kéziratában,
és mennyiben módosították a szerzői szándékot? (4)
....................................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................................
2 pont
3. Keressen a szövegben három szót vagy kifejezést, amelyek Madách művének nyelvi szempontú
bírálatára utalnak! (2)
.............................................................................................................................................................
Szövegértési feladatok
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
3 pont
4. Fogalmazza meg saját szavaival, miért fogadta el Madách Arany javításait! (2)
.............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
38
2 pont
5. a) A Madách-kutatás történetében miben jelentett újdonságot Striker Sándor irodalomtörté-
nésznek az interjú tárgyát képező „Rekonstrukció” című tanulmánya? (1)
........................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................
2 pont
b) Milyen bizonyítékait találta Striker Sándor annak, hogy Madáchra hatott Kant filozófiája?
(5, 6)
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
2 pont
6. F
 ejtse ki, a szöveg szerint mit jelent Kant gondolatvilágában:
– a priori (5): ...............................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................
2 pont
– a kategorikus imperativusz (8): ............................................................................................................
....................................................................................................................................................................
2 pont
7. M
 iben különbözik Madách művének történelemfilozófiája Hegelétől? (9)
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
Szövegértési feladatok
........................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................
2 pont
8. Madách fiatalkori művének, a Művészeti értekezéseknek mely tétele (lényeges gondolata, állítá-
sa) köszön vissza Az ember tragédiája cselekményében?
a) A Művészeti értekezések tétele: (7)
....................................................................................................................................................................
1 pont 39
  tétel megvalósulása a Tragédiában, Ádám sorsában és életfelfogásában: (7, 8)
b) A
....................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................
3 pont
9. Az ember tragédiájához több művész készített illusztrációkat. Mit fejeznek ki a mű zárószíné-
hez készített alkotások Ádám természetéről, sorsáról? Melyik mű figyel inkább Ádámra, aki az
olvasott tanulmány szerint etikai lény?
Szövegértési feladatok
Zichy Mihály (1887) Kass János (1957) Kass János (1980)
(A képek forrása: Válogatás Az ember tragédiája híres illusztrációi közül.
https://mek.oszk.hu/01900/01925/html/menu_hu/illusthu/szinek_hu.html)
4 pont
10. Fogalmazza meg egy-egy mondatban, hogy az alább felsorolt irodalomtörténészek mivel gaz-
dagították a Madách-kutatást!
András László: (2) ......................................................................................................................................
Szücsi József: (6) ......................................................................................................................................
40
Halász Gábor: (7) ......................................................................................................................................
Solt Andor: (7) ...........................................................................................................................................
4 pont
11. V
 álaszoljon a címben feltett eldöntendő kérdésre a cikk alapján! Válaszát indokolja is!
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
3 pont
12. K
 észítsen összefoglalást, 8-10 mondatos összefüggő szöveget a cikk tartalmáról!
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
Szövegértési feladatok
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
6 pont
Összesen: 40 pont
41
 7. G
 erendák és szálkák
Az erkölcsi szabályok követése nem veleszületett tulajdonságunk
Választások előcsatározásaiban sokszor felmerül az erkölcstelenség vádja, ami rendszerint azt je-
lenti, hogy az ellenfél olyat tett, ami törvénybe nem ütközik ugyan, semmiféle jogszabály nem
tiltja, de mégis elítélhető morális alapon.
Csányi Vilmos, Népszabadság, 2005. augusztus 21.
Jó erkölcsű ember ilyet pedig nem tesz. Akármelyik oldal is fogalmazza meg
a vádakat, mögötte az a hiedelem sejlik, hogy a jó erkölcs az emberrel vala-
hogyan vele születik. A mieinknek van ilyen, másoknak nincsen, és éppen
erről lehet tudni, hogy ők mások, mert nekik nincsen, ők erkölcstelenek,
barbárok, rablók, tolvajok, liliomtiprók.
A legfejlettebb állatok csoportjaiban a csoport életét az egyéni versengés
határozza meg. Tanult szabály, erkölcs nem ismeretes. Mindenki génjeiben
hordozza a megfelelő viselkedésmintákat, amelyek segítségével védekezik,
ha megtámadják, elveszi azt, ami szerinte neki jár, és segít a többieknek, ha
valami közös elintéznivaló akad, de ilyen a védekezésen és fejlett ragadozók-
nál a préda megszerzésén kívül nemigen akad. A kódolt viselkedésmintákat
Tettamanti Béla rajza csak szelídíti, a helyi körülményekhez alkalmazza a tanulás.
Az ember sokféle olyan viselkedési lehetőség birtokába jutott, amely az egyéni versengést jelentősen
mérsékelte, és kiemelte a közösség érdekeit elősegítő viselkedési formákat. Ezek egyike a szabálykövető
viselkedés. Nagyon különös forma. Genetikai meghatározottsága csupán annyi: sajátítsd el a csopor-
tod viselkedési mintáit! Nagy feladat! A nyelvet használó, tárgyakat manipuláló, csoportról csoportra
más szokásokkal bíró ember leírhatatlanul sokféle viselkedési mintával jellemezhető, ezek leírása nem
is a faji, hanem a kulturális megkülönböztetés eszköze. Tovább bonyolítja az emberi közösség tagjainak
dolgát, hogy nemcsak megtartott, kimondott, törvényekbe foglalt szabályok jellemeznek egy kultúrát,
hanem az a szabálykövetésnél is furcsább viselkedés, amit erkölcsnek nevezünk. Egy kultúra felnőtt
tagja pontosan tudja azt is, hogy hogyan kell viselkednie olyan esetekben is, amelyekre nem vonat-
koznak konkrét szabályok, és esetleg eddigi életében erre vonatkozó konkrét viselkedési mintákat sem
Szövegértési feladatok
látott a közösség többi tagjától. Olyan szabályoknak is engedelmeskedünk tehát – egy normális, stabilis
emberi társadalomban –, amelyeket a konkrét esetekben meg sem tanulhattunk. Különös képesség.
Nagyon sokáig filozófusok, antropológusok azt gondolták, hogy az erkölcs szabályai tulajdonkép-
pen kívülről, a kultúra alatti vagy feletti tartományokból származtathatók. Az erkölcsi érzék velünk
születik! Gondolták. Ez nagyon egyszerű megoldás lenne, nem kéne hozzá tanulás, szocializáció,
nevelés. A normális embernek van erkölcsi érzéke, és meg tudja különböztetni a jót a rossztól akkor
is, ha az nincsen külön szabályokba foglalva. Könnyű lenne ezt az elméletet elfogadni, ha a különbö-
ző kultúrájú társadalmakban az erkölcsi normák azonosak vagy közel azonosak lennének. Társada-
lomtudósok több száz társadalmat hasonlítottak össze, hogy a keresett univerzális erkölcs szabályait
megtalálják. Sikertelenül. Van néhány dolog, ami minden kultúrára jellemző: például a gyermekek
iránti szeretet és a gondoskodás kötelessége, a személyes tulajdon tisztelete, az a szabály, hogy a kö-
zösség tagjait nem szabad megölni vagy kínozni – persze a közösségen kívülieket, akár az állatokat,
42 lehet, és ez nemcsak az archaikus társadalmakban volt így, gondoljunk Boszniára, Szerbiára.
Ez a néhány szabály viszont még nem kultúra, hanem biológia, mint az, hogy mindenkinek két
füle van. Máshol kell keresni a megoldást. Van az embernek még egy olyan különös tulajdonsága,
amely szinte azonos módon működik, mint az erkölcsi érzék. A nyelvtudósok foglalkoznak vele, és
leginkább a nyelvérzékre hasonlít. A nyelvérzék igen egyszerű megfogalmazásban azt jelenti, hogy
egy nyelvet jól beszélő ember képes felismerni és megkülönböztetni a saját nyelvén megfogalmazott
mondatokat azoktól, amelyeket a nyelvtan szabályait durván megsértve hoztak létre. Lehet, hogy a
rossz mondatokat soha életében nem hallotta, tehát nem példák, minták alapján hozza meg döntését,
mégis minden beszélő meg tudja állapítani, hogy ez vagy az a mondat hibás. Sokáig a nyelvtanulásról
is azt képzelték, hogy semmiben sem különbözik a közönséges tanulási folyamatoktól, a gyerek hall-
ja beszélő környezetét, megtanulja a szavakat, a nyelvtani szabályokat, és kész. Gondosabb vizsgála-
tok azonban kiderítették, hogy a gyermekek nyelvtanulása sok élettani tulajdonságában különbözik
az egyéb tanulási folyamatoktól. Így például egy szó megtanulásához elegendő azt nagy átlagban
egyszer vagy kétszer hallania. A megtanult szavakat nem lehet elfelejteni, és különböző technikákkal
kioltani sem. A gyermek kb. egy év alatt megtanulja nagyon bonyolult szabályrendszerű anyanyelvét
(a második nyelvet valószínűleg már más mechanizmusokkal sajátítja el).
Lényegében tehát egyszerű minták alapján nemcsak a hallott szavakat képes elfelejthetetlenül
megtanulni, hanem valami különös képesség révén a hallott beszédben alkalmazott szabályokat
olyan esetekben is, amelyekre nem kapott megfelelő mintákat.
Ez a tanulási képesség éppen olyan, mint az erkölcsi szabályok elsajátításának képessége. A közösség
tagja viselkedési mintákat kap: sokféle szabállyal találkozik, ítéletekkel, véleményekkel, és ebből az ide-
adzsungelből képes lesz egy olyan szabályrendszert kiemelni és saját magára alkalmazni, amely nemcsak
a látott-hallott szabálymintákra vonatkozik, hanem meghaladja azokat, és ez az, amit erkölcsnek ne-
vezünk. Nagyon lényegesek a minták, de nem egyszerűen a minták megtanulásáról van szó. A minták
mögötti struktúrákat, az alapvető szabályokat is képes az emberi elme kihámozni és megtartani.
Amíg a kultúrák kis népességűek voltak, világos és egyszerű volt a kulturális szabályok rendszere
is. Aki sikeresen elsajátította a szabályokat, annak kialakult a megfelelő erkölcsi érzéke is. Nagyobb
népességű, bonyolultabb társadalmakban a szabályok is számosabbak, és sokféle kivétel akad, egyes
rétegek, szervezetek tagjai magukra nézve külön szabályokat konstruálnak, és hajlamosak a minden-
kire vonatkozó szabályokat kivételekkel, felmentésekkel a maguk számára enyhíteni. Valamint meg-
jelenik a társadalmon belüli ellenség konstrukciója, amelynek tagjaira nem vonatkoznak az erkölcsi
szabályok. Így lehet a gazdagokat, a más vallásúakat, a szegényeket, a romákat kirekeszteni a közös
erkölcsi szabályokból, és persze erre ők is úgy kezdik gondolni, hogy rájuk külön szabályrendszer
vonatkozik. Ez a nagy társadalmak örökös problémája. Különösen bonyolulttá válik a helyzet, ha
Szövegértési feladatok
olyan éles törés következik be a szabályrendszerekben, mint nálunk a rendszerváltás során. Sok cse-
lekedet, ami a pártállami rendszer szabályai szerint tilos volt, most megengedett, sőt néha kötelező.
Sok minden, amit az előző rendszer lehetővé tett, elvárt, most szabályokba ütközik. A szabályokat
a társadalom nem azért fogadja el, mert azokat kihirdetik, hanem azért, mert működik az emberek
szabálykövető tulajdonsága, de ennek a tulajdonságnak a megnyilvánulása bonyolult és hosszan tar-
tó folyamat következménye. Generációnyi időknek kell békésen eltelniük ahhoz, hogy kialakuljon
az új szabályokat elfogadó társadalmi közösség. Valószínűleg még hosszabb idő kell ahhoz, hogy az
elfogadott szabályok alapján kialakuljon az az erkölcsi érzék, amely lehetővé teszi, hogy ne csak a
szabályokba foglalt esetekben tudjuk magunkat mihez tartani, hanem bármikor, bármilyen esetben
megszólaljon egy belső hang: ezt ne tedd! Vagy éppen, hogy ezt kell tenned! Az sem elég, ha csak
a társadalom vezetőitől várjuk el a jó példákat, ez persze nagyon fontos, de a szabályokat minden
szinten be kell tartani ahhoz, hogy idővel megjelenjen a magas rendű erkölcsi érzék is.
Nem érdemes keseregni a társadalmi morál alacsony szintjén, ez természetes következménye az
elmúlt évtizedek eseményeinek. Csak a jó példa segítheti elő az új erkölcs kialakulását. Előbb a saját 43
szemünk gerendáival kéne megbirkózni, és csak azután jöhetnének a mások szemének szálkái.
 Feladatok
1. Értelmezze a főcímet a szöveg ismeretében!
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
2 pont
2. Milyen genetikai viselkedésminták vannak az állatvilágban?
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
3 pont
3. Milyen a genetikai viselkedésminták és a tanulás viszonya a fejlett ragadozóknál?
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
1 pont
4. Miben különbözik az emberi és az állati viselkedés? Két tényezőt említsen!
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
Szövegértési feladatok
........................................................................................................................................................................
2 pont
5. Az emberi viselkedésnek milyen közös vonásai vannak a különböző kultúrákban? Legalább
három tényezőt említsen!
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
3 pont
44
6. Miben hasonlít és miben különbözik egymástól a nyelvtanulás és az erkölcsi szabályok tanulása? 
........................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
4 pont
7. Mi a kirekesztés alapja a nagyobb népességű társadalmakban? Keresse ki az erre vonatkozó
mondatot!
...........................................................................................................................................................
...........................................................................................................................................................
2 pont
8. Milyen
 problémákat vet fel a rendszerváltás egy társadalom erkölcsében? 
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
4 pont
9.Értelmezze a szöveg utolsó mondatát! Egész mondatban/mondatokban fogalmazzon!
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
Szövegértési feladatok
.......................................................................................................................................................................
2 pont
10. A szöveg milyen tartalmi elemeivel vagy fogalmaival hozható kapcsolatba Tettamanti Béla
illusztrációja?
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
2 pont
45
 11. Milyen tartalmi-logikai kapcsolat van a főcím és az alcím között? 8. É
 rvek a finnugor nyelvrokonság mellett
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
Olvasónk hisz a finnugor rokonságban, de állítása szerint nem tudna érveket hozni mellette. Írá-
2 pont sunkban elmondjuk, mi nem bizonyítja a nyelvrokonságot, és hogyan kell rá bizonyítékokat ke-
resni. Sőt, végül arra is rámutatunk, hogy nem csupán az a kérdés, hogy bizonyítékaink kellően
12. A cikk szerzője etológus. Miért hasznos, ha egy etológus gondolkodik az ember társadalmi erősek-e, hanem azt a kérdést is fel kell tennünk, hogy bizonyos jelenségek magyarázhatók-e job-
viselkedéséről?  ban, mint éppen a közös eredettel.
...................................................................................................................................................................... Fejes László, 2011. január 10., nyest.hu

......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
3 pont

13. Készítsen összegzést a cikk tartalmáról 8–10 mondatból álló, összefüggő szöveggel!
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
Szövegértési feladatok

......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
10 pont
Összesen: 40 pont
46
Szövegértési feladatok
Finnugor nyelvek
András nevű olvasónk írja:
Én hiszek a finnugor nyelvrokonságban, de érvekkel nem tudnám alátámasztani, és ez zavar. Nemrég
találtam az oldalatokra, és most olvastam csak az alábbi szöveget:
A török nyelvek nyelvtani logikája is nagyban hasonlít a magyar nyelv logikájára: szintén rago-
zó nyelvekről van szó, magánhangzó-harmóniával, főnévi esetekkel és nyelvtani nemek nélkül. Ezt a
hasonlóságot azonban ma csak tipológiainak ítélik meg a nyelvészek; a jelenleg elfogadott értelme-
zés szerint a türk nyelvek nem állnak közelebbi rokoni kapcsolatban a magyar és az ugor nyelvekkel.
(http://www.nyest.hu/hirek/majdnem-nyelvrokonaink-a-torok-nyelvekrol)
Ezeknél az egyezéseknél mivel tud többet a finnugor kapcsolat? Az persze logikus, hogy előbb volt
szavunk a kézre és a vízre, mint a bársonyra, de ezen kívül mi szól még mellette?
Őszintén be kell vallanom, ez a levél kissé meglepett. Nyilvánvaló, hogy az olvasó őszintén érdek-
lődik a kérdés iránt, tehát feltételezhető, hogy valamennyire mégis utánajárt a kérdésnek, bizonyára 47
tartott már a kezében a témáról szóló könyvet, megpróbált utánajárni a válasznak az interneten.
 Márpedig azt gondolnám, hogy a választ könnyen meg lehet találni. Az alapvető finnugrisztikai
szakirodalomban, például az itt, A finnugor és szamojéd népekről általában cím alatt felsorolt kötetek
mindegyikében esik szó erről a kérdésről. Az interneten is olvasható összefoglaló a kérdésről.
Be kellett látnom azonban, hogy a megfelelő forrásokat nem könnyű felkutatni. A „finnugor
nyelvrokonság” szókapcsolatra ráguglizva ugyanis mindenféle furcsaságot találunk. Köztük kieme-
lendő a Wikipédia vonatkozó szócikke, mely tulajdonképpen külön elemzést érdemelne, vagy egy
több helyen (pl. itt és itt) felbukkanó érettségi tétel, melynek láttán inkább azt gondolhatjuk, hogy
inkább ne legyen a magyar nyelv történetére vonatkozó kérdés az érettségin, mint hogy ilyen osto-
baságokkal tömjék a diákok fejét.
András kérdésére tehát mindenképp érdemes válaszolni, és újra összefoglalni, mik a nyelvrokon-
ságot bizonyító jelek. Ebben az esetben elsősorban az olyan (közkeletűnek mondható) félreértésekre
szeretnék rámutatni, amelyek András leveléből is érezhetőek.
A hasonlóság nem jelent semmit
András azt kérdezi, hogy a magyar és a török nyelvek között megfigyelhető hasonlóságokon (agg-
lutináló, azaz toldalékoló szerkezet, magánhangzó-harmónia) túl mit tud felmutatni a finnugor ro-
konság. Ebből azt feltételezhetjük, hogy András azt gondolja, hogy ezek a hasonlóságok fontos sze-
repet játszanak a finnugor nyelvek rokonságának megállapításában – sőt, talán azt is hiszi, hogy ha a
finnugor nyelvek nem nyújtanának valamilyen többletet, akkor a török nyelvek rokonának gondol-
nánk a magyart. Ez azonban nem így van.
Ahogyan azt sem úgy állapítjuk meg, hogy az emberek között kik rokonok, hogy ki kire men�-
nyire hasonlít (ismerünk testvéreket, akik nagyon különbözőképpen néznek ki, és idegeneket, akik
nagyon hasonlítanak egymásra), ugyanígy van ez a nyelvek esetében is.
Először is le kell szögeznünk, hogy sem a szerkezeti hasonlóság, sem a magánhangzó-harmó-
nia megléte nem alapvető feltétel a nyelvrokonításban. Erre nagyon jó példa a finn és az észt: ezek
rokonságát a laikus is könnyen észreveszi, holott a finn a magyarhoz hasonlóan toldalékol, és van
benne magánhangzó-harmónia, míg az észt erősen flektál (azaz nem toldalékok, hanem különbö-
ző tőalakok fejezik ki az egyes nyelvtani kategóriákat), és nincs benne magánhangzó-harmónia. Ez
egyáltalán nem meglepő, mert a nyelvek hasonló tulajdonságai folyamatosan változnak. Pl. a legtöbb
szláv nyelv esetragozása igen gazdag, de a bolgárban ez eltűnt. A latinban és az ősgermánban is volt
esetragozás, a mai újlatin és germán nyelvek többségében ennek szinte nyoma sem maradt. A kínai
nyelv történetét elég hosszú időn át végig tudjuk követni, és tudjuk, hogy eredetileg flektáló nyelv
Szövegértési feladatok
volt, majd a ragozás megszűnt, mostanában pedig az önálló szavakból toldalékok keletkeznek, így
a nyelv szerkezete egyre inkább kezd hasonlítani a magyaréhoz. A magánhangzó-harmónia szintén
kialakulhat és eltűnhet. Olyan közeli rokon nyelveknél, mint az erza és a moksa, előfordul, hogy az
egyikben van magánhangzó-harmónia, a másikban nincs. Hasonló a helyzet a hanti és a manysi
nyelvjárásokban. A hegyi és a mezei mariban két különféle magánhangzó-harmónia figyelhető meg,
ahol megfigyelhető: egyes mezei nyelvjárásokban egyáltalán nincs. De hasonló példával élhetünk a
török nyelvek köréből is: az üzbég egyes nyelvjárásaiban van magánhangzó-harmónia, másokban
nincs.
Az ősi szókincs
Az emberek közötti rokonságot, amennyiben kétség merül fel, genetikai vizsgálatokkal szokták meg-
állapítani vagy cáfolni. A genetikai szakértőnek annyival van könnyebb dolga, mint a történeti nyel-
vésznek, hogy pontosan tudja, a szervezet mely elemeit kell összehasonlítania a rokonság megálla-
48 pításához. A nyelvésznek azonban először azt kell megvizsgálnia, melyek a vizsgált nyelveknek azon
elemei, melyeket összevethet.
András nem említi, de bizo-
nyára tisztában van vele, hogy a
különböző szavak történeti össze-
tartozását a szabályos hangmeg-
felelések alapján állapítják meg.
A nyelvészek ugyanis megfigyelték,
hogy a hangváltozások a nyelvek-
ben nem véletlenszerűen zajlanak
le: ha egy bizonyos helyzetben álló
hang megváltozik, akkor várha-
tó, hogy a más szavakban hasonló
helyzetben álló hasonló hangok is
ugyanúgy fognak változni. (Arról
van ugyan vita, hogy ezek mennyi-
re kivétel nélküli változások, azaz Manysik
szigorú törvények vagy csak inkább
erős tendenciák, de a lényeg az, hogy a különböző szavakban végbemenő változások gyakran hason-
lóak.) Ha nem ez lenne a helyzet, és a szavak hangalakja véletlenszerűen változna, akkor a nyelvek
története nem is lehetne követhető.
Az iskolában, sőt, sokszor az egyetemen is meglehetősen leegyszerűsítve azt tanítják, hogy az
alapszókincsbe tartozó elemeket kell összevetni. (Alapszókincsnek a leggyakrabban használt, leg-
közismertebb szavakat nevezzük. Akit a részletek is érdekelnek, az olvassa el a belinkelt cikket.) Ha
pontosabbak akarunk lenni, azt kell mondanunk, hogy a legvalószínűbb, hogy a legősibb elemeket
az alapszókincsben találjuk meg. Ez azonban nem jelenti, hogy ne lennének igen ősi elemek az alap-
szókincsen kívül, vagy hogy az alapszókincsben kizárólag ősi elemek lennének. A magyar alapszó-
kincs része a kukorica, a paradicsom és a paprika is, de tudjuk, hogy az ezzel jelölt dolgokat ötszáz éve
még nem is ismerhették a magyarul beszélők. Hosszas nyelv- és kultúrtörténeti kutatás eredménye,
míg megállapítjuk, mely szavak milyen eredetűek lehetnek.
András maga is utal arra, hogy a törökkel szemben a finnugor rokonság mellett az szól, hogy azok
a szavaink, melyek a török nyelvek szavaival hozhatóak összefüggésbe, sokkal kevésbé tűnnek ősi-
nek, mint amelyekről a finnugor eredetet feltételezzük. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy itt nem
csupán a relatív régiség számít!
Szövegértési feladatok
Tegyük fel, hogy a világ történelme másképp alakul, és ugyan a magyar nyelv fennmarad, de az
összes ma ismert rokona, tehát az összes finnugor és szamojéd nyelv kihal, és nem marad semmi
nyomuk, amelyet a nyelvtörténeti kutatás felhasználhatna. A kutatók ekkor azt látnák, hogy a ma-
gyarban a legősibb szavak a török nyelvek szavaival vethetőek össze: mégsem gondolnák, hogy a
magyar a török nyelvcsaládba tartozik! Látnák ugyanis, hogy a szavak egy bizonyos köre, amelynek
még ezeknél is ősibbeknek kell lenniük (számnevek, testrésznevek, alapvető cselekvések nevei), nem
rokoníthatóak a török nyelvek szavaival, sőt, más nyelvek szavaival sem. Végső soron azt állapítanák
meg, hogy a magyar nem rokonítható egyetlen nyelvvel sem, azaz rokontalan nyelv. (Ami igaz is
lenne, hiszen azt feltételeztük, hogy minden rokona kihalt.)
Mindehhez még hozzátehetjük, hogy az elmondottak nem csupán a szótövekre igazak, hanem a
toldalékokra is. A magyar nyelv toldalékainak igen jelentős része is olyan, melynek valamilyen meg-
felelője van egy rokon nyelvben: lehet, hogy ott önálló szó, de az is lehet, hogy toldalék. Ha toldalék,
akkor is lehetséges, hogy mindkét nyelvben önálló szóból vált toldalékká, de az is, hogy már a közös
alapnyelvben is toldalék volt. 49
 A valószínűség
A szakirodalom kevésbé szokta hangsúlyozni, de a nyelvrokonság megállapításában nagy szerep jut
a valószínűségnek is. Ha két nyelv nagyon hasonlít egymásra (pl. a beszélőik megértik egymást),
akkor is feltehetjük a kérdést: mi van, ha ez csak a véletlen műve? És azt kell mondanunk: igen, sem-
mi nem zárja ki, hogy ez pusztán a véletlen műve legyen. Csak éppen hozzátesszük, hogy ez igen
valószínűtlen.
Ugyanígy mondhatjuk, hogy az, hogy a magyar fa, facsar, fakad, falat, fazék, fecske, fej, fél (‘vminek
az egyik fele’), fél (‘retteg’), felhő, fészek, fiú, fog (‘rágószerv’), fogoly (‘madárfaj’), fon és fos ugyanazzal
a hanggal kezdődik, míg a finnben a hasonló jelentésű puu, pusertaa, pakkua, pala, pata, pääsky,
pää, pieli, pelkää, pilvi, pesä, poika, pii, pyy, punoa, paska (‘szar’) szavak szintén ugyanazzal a hanggal
kezdődnek, csupán a véletlen műve. De lássuk be, ez sem valószínű. Ráadásul a finn és a magyar kö-
zött állíthatunk fel sorozatokat más hangokkal is, ill. hasonló sorozatokat készíthetünk más finnugor
nyelvekkel is (pl. magyar–manysi, finn–manysi, magyar–erza, finn–erza, manysi–erza stb.).
Minél több ilyen sorozatot állítunk össze, annál valószínűtlenebbnek kell tartanunk, hogy
mindez a véletlen műve. Természetesen megpróbálhatunk más magyarázatot is találni ezekre a
párhuzamokra (pl. kölcsönzés egymástól vagy egy ismeretlen nyelvből), ezek a magyarázatok még
mindig kevésbé lesznek valószínűek, mint az, hogy ezek a nyelvek egy közös ősnyelvből származ-
nak. Ezt azért is érdemes fejben tartani, mert a finnugor nyelvrokonságot támadók gyakran arra
hivatkoznak, hogy a finnugristák bizonyos dolgokra nem tudnak magyarázatot adni, vagy külön-
böző magyarázatokat adnak. Ez azonban még nem ok arra, hogy az uráli nyelvek rokonságában
kételkedjünk. Mindenki tudhatja a saját szakterületéről, hogy bizonyos kérdésekben viták lehet-
nek, hogy nincs mindenre magyarázat, megoldás. Ebből kiindulva inkább a különböző „alterna-
tív” rokonításokat kell gyanúsnak tartanunk, ezek szerzői ugyanis mindig csak „megoldás”-okat
kínálnak, és sosem hívják fel arra a figyelmet, hogy elképzeléseik alapján ilyen vagy olyan jelensé-
geket nem lehet megmagyarázni.
Feladatok
1. M
 i nem bizonyítja a nyelvrokonságot?
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
3 pont
2. H
 ogyan kell a nyelvrokonságra bizonyítékot keresni?
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
3 pont
3. M
 ilyen hasonlóságok ismerhetők fel a finn és az észt nyelv között laikusok számára?
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
3 pont

4. Mi
 a nyelvrokonság bizonyításának első célszerű lépése?
.........................................................................................................................................................................
1 pont

5. Milyen sajátosságai vannak a flektáló nyelveknek? Írjon ki a szövegből egy erre vonatkozó mon-
Szövegértési feladatok

Szövegértési feladatok
datot!
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
1 pont

6. M
 ilyen jellegű ismeretek kellenek az alapszókincs kutatásához?
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
2 pont

50 51
 7. Miért nem rokonítható a magyar és a török nyelv?
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
4 pont
8. Hogyan értékelhető nyelvtörténeti szempontból az a tény, hogy két nyelv beszélői megértik
egymást?
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
2 pont
9. Mit bizonyíthat, ha két rokonnak tartott nyelvből vett hasonló jelentésű szavak kezdőbetű-
je (hangja) az egyik nyelvben következetesen ugyanaz, a másik nyelvben is következetesen
ugyanaz, de az egyik nyelv szókezdő hangjaihoz képest más? (pl. magyar: fa, facsar, fakad; finn:
puu, pusertaa, pakkua)
............................................................................................................................................................
...........................................................................................................................................................
2 pont
10. Mi a közös a finnugor és az alternatív nyelvrokonságot ért támadásokban?
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................
3 pont
Szövegértési feladatok
11. Foglalja össze 6-8 mondatban, hogy az átlagember számára a nyelvrokonság bizonyítása miért
nehezen érthető és tanítható tudományos kérdés!
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
52 ......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
6 pont
12. Készítsen a finnugor nyelvek térképéhez és a manysikat ábrázoló fényképhez az olvasott szö-
veghez kapcsolódó, rövid, informatív képaláírást!
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
2 pont
13. Próbáljon András kérdésére rövid választ adni: melyek a finnugor nyelvrokonság melletti erős
érvek? Fogalmazza meg vázlatpontokban, legalább négy vázlatpontot írjon!
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................
8 pont
Szövegértési feladatok
Összesen: 40 pont
53
 Érvelés dések jelöléséről megfeledkeztél, a bekezdés jelét, a fordított Z betűt tedd ki a szükséges
helyen! Figyelj a logikus felépítésre, ellenőrizd az előírt terjedelem betartását!
•N  yelvi igényesség: szabatosság, gördülékeny mondatfűzés, a témának megfelelő szókincs
vagy gyakorlati szükséges.
• A helyesírást is ellenőrizd, használd a helyesírási szótárt, ha szükséges!

szövegalkotás Tanácsok a gyakorlati szövegfajták kidolgozásához

Tanácsok az érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási A vizsgaleírás szerint a gyakorlati szövegfajta lehetséges szövegtípusai: motivációs levél, különböző té-
feladatok megoldásához májú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény, hozzászólás, felszólalás, vitaindító, ajánlás, méltatás.
Hivatalos levelek
Megoldási idő: kb. 30 perc A motivációs levél és a különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), valamint a kérvény
(a szövegértési feladattal együtt 90 perc) szövegtípusában közös, hogy valamennyit a hivatalos levél szokásos formai szabályai alapján kell
megírni, de tartalmukban különböznek. Az alapvető formai szabályok: címzés a fejlécben, hivatalos
megszólítás, lényegre törő megfogalmazás, elköszönő formula, dátum, aláírás, és amennyiben vá-
Az érvelés elkészítésének lépései laszt várunk a levélre, cím, elérhetőség.
1. lépés: A
 feladat értelmezése
Szóbeli műfajok írásban
• A felvezető szöveg tanulmányozása
A hozzászólás, a felszólalás, a vitaindító, az ajánlás és a méltatás eredetileg szóbeli műfajok, de a vizs-
A legtöbb feladat tartalmaz felvezető szöveget, ami ötleteket, támpontot adhat a téma ki-
gán leírandó szövegek ezt a stílust, a megfogalmazás módját befolyásolják.
fejtéséhez, a feladat előírhatja a felvezető szöveg kötelező felhasználását.
•A  téma megadása és részletezése Motivációs levél
A feladatban mindig szerepelnek szempontok, amelyek mindegyikére ki kell térni, részle- Az önéletrajz kísérőlevele, amelyben a pályázó bemutatkozik lehetséges munkaadójának.
tesen ki kell fejteni a fogalmazásban. Felépítése: • az állás megnevezése, amelyre a pályázó jelentkezik;
• E
 lvárt megközelítés • korábbi szakmai tapasztalatok megnevezése, bemutatása;
Érvelés írásakor lehetséges, hogy elvárják, fogalmazzuk meg a saját álláspontunkat a felve- • a munkakör betöltéséhez szükséges tulajdonságok és kompetenciák bemutatása;

Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

tett problémával kapcsolatosan, de az is lehet, hogy egyfajta álláspontot kell képviselnünk. • annak kifejtése, hogy miért érdekli az adott munkakör, milyen céljai vannak vele a jövőben;
• Terjedelmi elvárások • bizakodó befejezés az álláspályázattal kapcsolatban.
Minimum 3, maximum 5 érv kifejtését kéri a feladat 120–200 szóban. A kirívóan rövid (60
Panaszos levél
szó alatti) fogalmazásra nem adható pont, ha túlírt, 300 szó feletti a szöveg, akkor pedig a
Ebben a szövegtípusban panasszal fordulhatunk egy intézményhez, szervezethez, hatósághoz vagy a
szerkezet pontszámából kell pontot levonni.
felsoroltakat képviselő személyhez.
2. lépés: A
 nyaggyűjtés
Felépítése: • a hivatalos levelekre jellemző fejléc (címzés) és megszólítás;
Ez történhet vázlat formájában vagy korábban megismert és alkalmazott anyaggyűjtési
• a panasz rövid, tényszerű, pontos ismertetése;
technikával, listázással, gondolattérképpel vagy táblázattal.
• a panasz jogosságának bizonyítása;
3. lépés: A
 fogalmazás megírása
• intézkedés kérése;
• A bevezetésben még nem feltétlenül kell álláspontot kifejteni, alternatívákat, lehetőségeket
• elköszönő formula;
vázolhatsz fel, vagy a téma aktualitásával, érdekességével foglalkozhatsz.
• dátum, aláírás.
•Ü  gyelj az érvek logikus sorrendjére, lényeges, erős érvet jobb az érvelés elején vagy végén
kifejteni. Kérvény
•A  befejezés többféle lehet: A kérvényben a kérelmező valamilyen kéréssel fordul intézményhez, szervezethez, hatósághoz vagy
– az érvekből levonhatsz következtetést; az intézményt, szervezetet, hatóságot képviselő személyhez.
– a témát tágabb összefüggésbe helyezheted; Felépítése: • a hivatalos levelekre jellemző fejléc (címzés) és megszólítás;
– hivatkozhatsz a témához kapcsolódó idézetre vagy szállóigére. • a kérelem rövid, tényszerű, pontos ismertetése;
4. lépés: E
 llenőrzés • indoklás, ha szükséges, érvek megfogalmazása;
•T  artalom: kifejtettél-e minden szempontot, amit a feladat előírt? • záróformula;
• S zerkezet: a fogalmazásnak tagoltnak kell lennie, a három fő részt és az új gondolatokat új • dátum, aláírás, ha választ várunk, akkor cím, elérhetőség.
54 bekezdésben kell feltüntetni: öt betűhellyel beljebb kezdeni vagy új sorba írni. Ha a bekez-
55
 Hozzászólás
Álláspontot fejt ki, egy korábban elhangzott szövegre reflektál, egyetértést vagy egyet nem értést
fejez ki. Általában spontán műfaj, a közlendő tartalma az adott kommunikációs folyamatban ala-
kul ki.
Felépítése: • a hallgatóság megszólítása;
• álláspontunk megfogalmazása, alátámasztása érvekkel, esetleges ellenvélemény kifejtése;
• a mondandó összefoglalása, következtetések levonása;
• a hallgatók figyelmének megköszönése.
Felszólalás
Álláspontot fejt ki olyan témában vagy tárgykörben, amit általában előre ismert, ezért a felszólalásra
előzetesen fel lehet készülni. Felépítése megegyezik a hozzászólással.
Vitaindító
A vitaindító egy vitatott probléma ismertetése, olyan kérdések megfogalmazása és kifejtése, ame-
lyekre a jelenlevőktől reagálást várunk. Közös gondolkodást indíthatunk el, mely problémák megol-
dásához vezethet. A nyilvános vitáknak általában van vitavezetője vagy moderátora.
Felépítése: • a résztvevők megszólítása;
•h  a szükséges, utalás a kommunikációs helyzetre és a vita céljára (pl. kik és miért gyűltek
össze, a vita aktualitása);
• a felmerült problémák vázolása;
• a vita megnyitása, a jelenlevők hozzászólásra buzdítása.
Ajánlás
Az ajánlólevél egy pályázat elbírálójának szól, a levél írója, aki a pályázót jól ismeri, a pályázóról ad
Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás
véleményt benne.
Felépítése: • címzés, megszólítás;
• az ajánló és a pályázó kapcsolatának bemutatása;
• a pályázó bemutatása, jellemzése a pályázat céljával összefüggésben;
• az ajánlás indoklása;
• záróformula;
• dátum, aláírás.
Méltatás
Méltatást olyankor írunk vagy mondunk el, amikor valakit vagy valamit méltónak, érdemesnek
tartunk valamire. Személyről szóló méltatást (laudációt) rendszerint kitüntetések alkalmából írnak
vagy mondanak el, de készülhet méltatás írásműről vagy művészeti alkotásról is. A méltatás elismerő
megnyilatkozás, érdemeket, értékeket ismertető beszéd vagy írásmű. Szóbeli változatának szükséges
része a jelenlevők szituációhoz illő megszólítása, majd az érdemek, értékek ismertetése. A méltatás
szerkezete gyakran időrendi.
Habár a magyar érettségizőknek a vizsgaleírás szerint 120–200 szavas méltatás írására van le-
hetőségük, tartalmi és szerkezeti mintaként hasznos átolvasni, hogyan méltatta Kertész Imre írói
munkásságát 2002-ben, a Nobel-díj átadásakor a Svéd Akadémia.
56
A 2002. év irodalmi Nobel-díja
A Svéd Akadémia az irodalmi Nobel-díjat 2002-ben Kertész Imre magyar írónak ítéli oda, „egy írói
munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényé-
vel szemben”.
Kertész Imre írói műve annak a lehetőségét vizsgálja meg, hogy lehet-e még egyénként élni és gon-
dolkozni egy korszakban, amelyben az emberek egyre teljesebben alávetették magukat a társadalmi
hatalomnak. Könyveiben szüntelenül visszatér életének döntő élményéhez, auschwitzi tartózkodá-
sához, ahová mint fiatal fiút a magyarországi náci zsidóüldözések idején vitték el. Auschwitz szá-
mára nem kivételes esemény, amely akár egy idegen test a Nyugat rendes történelmén kívül létezne.
Auschwitz a végső igazság az ember lealjasodásáról a modern létben.
Kertész első regénye, a Sorstalanság, a fiatal Kövesről szól, akit elfognak és koncentrációs táborba
visznek, de ő alkalmazkodik és túléli. A könyv azt az elidegenítő fogást használja, hogy a táborok
valóságát teljesen természetesnek veszi, akár a hétköznapokat, amelyekben – bár a feltételek hálát-
lanok – a boldog pillanatok mégsem hiányoznak. Köves egy gyerek szemével látja az eseményeket,
anélkül, hogy természetellenesnek vagy felháborítónak találná őket – nem ismeri a mi tényeinket.
Talán éppen az adja a leírás sokkszerű hitelességét, hogy hiányzik belőle az erkölcsi felháborodott-
ságnak vagy metafizikai tiltakozásnak az az eleme, amelyet a téma kívánna. Az olvasó nem csak az
erőszak kegyetlenségével szembesül, hanem ugyanolyan mértékben a megfontolatlanság méreteivel
is, amelyek az elkövetést jellemezték. Mind a hóhérok, mind az áldozatok kényszerítő gyakorlati
problémákkal voltak elfoglalva, a nagy kérdések nem léteztek. Kertész üzenete az, hogy az élet al-
kalmazkodás. A fogolynak az a képessége, hogy megtalálja a helyét Auschwitzban, ugyanannak az
elvnek a megnyilvánulása, amely a mindennapi életben és az emberi együttélésben fejeződik ki.
Ezzel a gondolkodásmóddal a szerző egy eszmei hagyományhoz kapcsolódik, melyben az élet és
a szellem ellentétben áll egymással. Kaddis a meg nem született gyermekért című regényében Kertész
Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás
átfogóan negatív képet rajzol a gyerekkorról, és ebből az előtörténetből vonatkoztatva származtatja
a koncentrációs tábor paradox otthonosságát. Kíméletlen egzisztenciális elemzését azzal tökéletesíti,
hogy a szerelmet úgy ábrázolja, mint az alkalmazkodás legmagasabb stádiumát, a teljes kapitulációt
az ember mindenáron való létezés-akarása előtt. Az ember szellemi mivolta Kertész szerint az élet-
képtelenségében van. Az egyén tapasztalata az emberi közösség igényei és érdekei hátteréből nézve
azonnal használhatatlannak mutatkozik, tűnik.
A Gályanapló című fragmentumgyűjteményben Kertész intellektuális bőségének gazdagsága
nyilvánul meg. „Az elméleti indoklások pusztán konstrukciók”, írja, miközben mégis fáradhatat-
lan párbeszédet folytat a nagy kultúrkritikai tradícióval – Pascallal, Goethével, Schopenhauerrel,
Nietzschével, Kafkával, Camus-vel, Beckett-tel, Bernhard-dal. Lényegében Kertész egy egyszemélyes
kisebbség. A zsidóság fogalmához való tartozását Kertész az ellenségtől rákényszerίtett meghatá-
rozásnak tekinti. Mindemellett következményei által ez az önkényes besorolás lett a beavatása az
emberről és a jelenkorról szóló legmélyebb tudásba.
Azok a regények, amelyek a Sorstalanság-ot követték, azaz A kudarc és a Kaddis a meg nem szüle-
tett gyermekért, jellegük szerint kommentálják és kiegészítik az első és mérvadó könyvet. A kudarcnak
maga ez a témája. Miközben egy Auschwitzról szóló valódi regénye biztos elutasítására vár, egy öregedő
író azzal tölti napjait, hogy Kafka-stílusban egy jelenkori regényt ír, egy klausztrofóbikus leírást a szo-
cialista Kelet-Európáról. Végül megkapja az értesίtést, hogy könyvét mégis kiadják, de akkor már csak
ürességet érez. Az irodalmi vásáron kiállítva személye tárggyá válik, titkai banalizálódnak.
Kertész álláspontjának hajthatatlansága világosan felismerhető stílusában, amely olyan, mint a
szép növésű galagonyasövény: tömör és tüskés a könnyelmű látogató előtt. Ezzel azonban feloldja az 57
olvasót a kötelező érzelmek terhe alól, és egy különleges gondolati szabadságra csábít.
 Érvelési feladatok
1. Érdemes a könyvekkel áhítatosan bánni? Olvassa el az alábbi idézetet, és használja fel az idézett
gondolatokat érvelő fogalmazásában! Álláspontját 3-5 érv segítségével fejtse ki 120–200 szó
terjedelemben!
„A könyvvel a mi házunkban áhítatosan bántak. Számontartottak minden egyes kötetet, volt ››kataló-
gus‹‹ is, vászonfedelű füzet, melyben följegyeztük a kölcsönadott könyvek címeit. Akkoriban, ha egy
polgári sorsú asszony unatkozott, nem kártyázott, nem szaladt a moziba vagy a kávéházba, hanem
elővett egy könyvet és olvasott. Apám estéi is így teltek el. Könyvvel a kezében.”
(Márai Sándor: Egy polgár vallomásai, 1934)
2. Ön szerint milyen a 21. század emberének a viszonya az időhöz? Súlyos vagy elhanyagolha-
tó probléma élni az idő által behatárolt lehetőségekkel? Fejtse ki erről gondolatait 3-5 érvvel,
120–200 szó terjedelemben! Álláspontja megfogalmazása során reflektáljon Csoóri Sándor
gondolataira!
„A történelem előző korszakaiban megélhetése s fönnmaradása érdekében, a hitéért és a szabad-
ságáért harcolt az ember. Ma az idő a gondja, a zsarnoki időé, semmivel se jelent kevesebb gondot,
mint régen a szabadságé. Nem olyan nyers, nem olyan beszédes, de elvontságában ugyanolyan
roncsoló, mint amilyen a szabadság hiánya volt. Az általános fölgyorsulás – eseményeké, híreké,
újabb és újabb világmagyarázatoké – nemcsak új iramot kényszerített ránk, hanem anarchikus, új
viszonylatrendszert is, magunkhoz s máshoz egyaránt.”
(Csoóri Sándor: Forgácsok a földön I.)
Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás
6. Válasszon ki egy híres történelmi személyiséget, művészt vagy írót, akivel szívesen eltöltene
egy napot! Képzeletbeli időutazást tervezhet a múltba, de élő személyt is választhat. Választását
3-5 kifejtett érvvel támassza alá! Írása 120–200 szó terjedelmű legyen! Gondolatainak kifejtése
során felhasználhatja az alábbi bölcsességeket, aforizmákat!
A történelem lényege, hogy a nagy emberek jelet hagynak rajta.
Egy jó ember elnézést kér a hibáiért, de a nagy ember kijavítja őket.
Egy nagy ember nagysága abban mutatkozik meg, ahogy a kis emberekkel bánik.
A nagy embereket nem szerencséjük, hanem erényes életük alapján kell megítélni.
A nagy emberek meteorok: felemésztik önmagukat, hogy fénnyel árasszák el a világot.
7. Milyen sportolási, mozgási lehetőségeket ajánlana az egyes korosztályoknak olyan koronavíru-
sos időszakban, amikor az edzőtermek, iskolák, sportlétesítmények zárva vannak? Az ajánlott
3-5 mozgásformát érvekkel támassza alá! Írása 120–200 szó terjedelmű legyen!
8. Az osztálykirándulások programtervei néha vitára adnak okot. Egy lehetséges zempléni kirán-
dulás alkalmával a vidék történelmi, természeti értékei és Sátoraljaújhely kalandparkja mellett
miért nem érdemes kihagyni Széphalmot és a Magyar Nyelv Múzeumát a programból? Győzze
meg erről osztálytársait 3-5 érvvel, 120–200 szó terjedelemben! Segítséget jelenthet a meggyő-
zésben Petőfi Sándor vagy Móricz Zsigmond gondolatainak felhasználása.
Petőfi meghatott mondatokat jegyzett fel 1847-ben Kazinczy széphalmi sírjánál:
„Ujhelytől félórányira éjszak felé esik Széphalom, Kazinczy Ferenc egykori lakása. Nevét megér-
demli, mert festői szépségű táj. Különben pedig szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza
és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer
oda zarándokolnia, mint a mohamedánnak Mekkába...” – írta Petőfi Sándor Széphalomról 1847-

Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

3. Ön szerint lehet az eredményes életvitel kulcsa a jól beszélés tudománya és művészete, a retori-
kai képesség és képzettség? Fejtse ki erről gondolatait 3-5 érv megfogalmazásával 120–200 szó
terjedelemben! Egyetértő vagy cáfoló álláspontjának kialakításában használja fel Euripidész
gondolatát!
„Minden ügyet megvédelmez, aki ékesszólásban jártas.” (Euripidész: Hippolütosz)
ben, amikor elzarándokolt Kazinczy Ferenc sírjához.
(Úti levelek Kerényi Frigyeshez XII. Ungvár, július 11.)
Sárospataki diákéveiről szólva Móricz Zsigmond mondta: „A Kazinczy házához kivittek bennünket
Széphalomra, s ez egy életre elhatározó befolyást gyakorolt rám.”

4. A
 z iskola valóban egy életre meghatározza a sorsunkat? A tanárok hatása is nyomot hagy az életün-
kön? Fejtse ki egyetértő vagy cáfoló gondolatait 3-5 érvvel, 120–200 szó terjedelemben! Álláspontja
kialakítása során reflektáljon Vekerdy Tamás gondolataira Németh Lászlóról!
„Németh László, aki nem csak maga próbálta ki a tanári pályát, hanem apja sok évtizedes tanári ta-
pasztalatából is okult, merített, azt írja valahol, hogy az, hogy az iskola – és benne a tanár – milyen
volt, csak jó tíz évvel az iskola elvégzése után kezd kiderülni. A tanár nem is tudja – fogalma sincs –,
hogy mikor hat igazán a növendékre, egy gesztussal, egy szóval, odavetett tréfás félmondattal.”
(https://www2.akg.hu/paletta/pedagogia/tani-tani/1997-2/vekerdy.htm)

5. Ön szerint mennyire élünk humanista, emberbarát világban? Felnőtt már az emberiség Ma-
hatma Gandhi alábbi gondolatához? Fejtse ki erről érvelő gondolatait 3-5 érvvel, 120–200 szó Kazinczy Ferenc sírja A Magyar Nyelv Múzeuma, Széphalom
terjedelemben!
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Nyelv_Múzeuma
„Mindaddig, míg nem érzünk rokonszenvet és szeretetet minden élőlénytársunk iránt, nem
58 mondhatjuk, hogy megértettük az erkölcs törvényét.” 59
(Mahatma Gandhi)
 Gyakorlati szövegalkotási
feladatok
1. Ön több éve egy amatőr művészeti csoport tagja. Meghívást kaptak egy külföldi fesztiválra,
5. 2020-ban minden iskolába járó diák szerzett tapasztalatokat a digitális oktatásról, a távoktatás-
de a rendezvényt nem vakáció idején, hanem iskolai szorgalmi időszakban tartják, és tíz nap
hiányzást jelent az iskolából. Írjon hivatalos levelet az iskola igazgatójának, kérjen engedélyt a
távolmaradásra! Levelében röviden utaljon arra, személye miért pótolhatatlan a művészeti cso-
portban, illetve tanulmányaiban miért nem jelent nagy törést vagy visszaesést a távollét! Levele
120–200 szó terjedelmű lehet!
A levél címzésében a következő adatokat használja:
igazgató: Nagy Nándor;
az iskola neve: Fenyvesdombi Gimnázium;
címe: 9999 Fenyvesdomb, Boróka utca 12.
Aláírásként a saját nevét használja!
2. Nyaralása költségeit ön úgy próbálja előteremteni, hogy nyári diákmunkát vállal egy hónapos
időtartamra egy lakossági szemétszállítással, hulladékkezeléssel és lomtalanítással foglalko-
zó, vállalati ügyfélszolgálaton, ahol a feladat telefonos kapcsolattartás a szervezet ügyfeleivel,
a vállalat szolgáltatásával, termékeivel kapcsolatos problémák és hibák kezelése, valamint az
Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás
4. Iskolájában olyan alapítvány működik, amely félévenként rendkívüli szociális támogatást is
nyújt eredményes nyelvvizsgák díjaira egyéneknek, valamint osztálykirándulások lebonyolí-
tásához egyéneknek és közösségeknek. Írjon kérelmet az alapítvány kuratóriumának a megje-
lölt támogatási lehetőségek valamelyikének tárgykörében! Indokolja meg kérelmét 2-3 kifejtett
érvvel!
Kérelmében az alábbi adatokat használja:
Fenyvesdombi Tehetségekért a Középiskolai Oktatásban Alapítvány;
9999 Fenyvesdomb, Boróka utca 12.
ról. Az Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom felmérést végzett a diákok, a tanárok és a
szülők között a 2020-as távoktatás tapasztalatairól. A felmérésben 1826 településről 26 128 fő vett
részt.
Néhány lényeges megállapítást idézünk a felmérés összegzéséből:
• A távoktatás (digitális munkarend) közel sem egyenlő a digitális oktatással.
• A diákok leginkább a saját időbeosztást és a nagyobb önállóságot tartották a távoktatás pozití-
vumának.
• A diákok szerint túl nagy volt a mennyiség, és kevés a magyarázat.
• A tanároknak és az általános iskolás diákok szüleinek sokkal több dolguk volt a távoktatás során.
• Sok diáknak és tanárnak okozott gondot a technikai eszközök hiánya vagy elavultsága.
• Elmosódott a határvonal tanulás és szabadidő között.
Fogalmazza meg személyes tapasztalatait a távoktatásról a diákparlamentnek címzett hozzá-
szólás formájában, a felvezető szövegben közölt hat megállapítás közül legalább háromban,
120–200 szó terjedelemben!

Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás

ügyfelek tájékoztatása, kérdéseik megválaszolása, esetenként idegen nyelven is. Ön biztos ben-
ne, hogy el tudja látni a feladatot. Írjon motivációs levelet az alkalmazó cég vezetőjének, és 6. „ A generációk tagjait a születési év és a közösen átélt események csupán lazán kapcsolják egymás-
indokolja meg, személyisége és felkészültsége miért teszi alkalmassá a munkakör betöltésére! hoz, ennél sokkal több összetevő befolyásolja gondolkodásmódunkat, viselkedésünket és döntése-
Indoklásában 2-3, tényeket tartalmazó érvet fogalmazzon meg! Levele 120–200 szó terjedelmű inket. Napjainkban olyan kihívásokkal (klímaváltozás, társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek,
legyen! mesterséges intelligencia) szembesülünk, hogy szükség lesz az összes generáció tapasztalatára és
tudására a kisebb és nagyobb közösségekben egyaránt, és az egyes nemzedékeknek tanulniuk kell
A motivációs levélben a következő adatokat használja:
egymástól a megoldás érdekében.”
Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft.;
(Könyvismertető Nemes Orsolya Generációs mítoszok című könyvéről)
Tóth Tibor igazgató;
https://hvgkonyvek.hu/konyv/generacios-mitoszok
9999 Fenyvesdomb, Rezeda utca 16.
Aláírásként a saját nevét használja! Iskolájában környezetvédő diákklub működik, ahol Ön felszólaló egy témában: mit tehetünk
azért, hogy gyermekeink környezete is élhető maradjon. Fejtse ki erről gondolatait 120–200
3. Településén a reggeli csúcsforgalom csökkentésére iskolabuszokat állítottak forgalomba a leg- szó terjedelemben! Gondolja tovább és felszólalásában részletezze a felvezető szövegben közölt
forgalmasabb járatok útvonalán. Tapasztalata szerint a járatok ötlete hasznos, de sokan felszáll- könyvismertető valamely tartalmi elemét!
nak azokra olyanok is, akik nem diákok, így érdemben alig csökkentik a zsúfoltságot. Írja meg
panaszát a közlekedési vállalat vezetőjének, és javasolja a járatokra felszállás szigorítását! 7. F
 ilozófusok, bölcselők az ókortól napjainkig gyakran állítják, hogy az ember természettől fogva
rossz, és elsősorban az önérdek vezérli. Ez a meggyőződés erősen tükröződik a nyugati kultúrá-
Levelében a következő adatokat használja:
ban: fellelhetjük az újságok, hírportálok szalagcímeiben, valamint az életünket szabályozó törvé-
Fenyvesdombi Közlekedési Vállalat;
nyekben is. Egy iskolai diákklub vitatémájának választotta, hogy az ember eredendően jó vagy
Fekete Ferenc igazgató;
rossz lény.
9999 Fenyvesdomb, Hosszú utca 55.
60 61
 Fogalmazzon meg vitaindító gondolatokat 120–200 szó terjedelemben arról, hogy az embe-
ri történelem során az emberiség jó természetét is képes megmutatni, mert jobban hajlik az
együttműködésre, mint a versengésre!
8. Iskolájában aktuálissá vált új diákönkormányzati vezetők választása. A diákönkormányzat alap-
szabálya szerint a leendő diákvezetők pályázatot nyújtanak be a tisztségre, és a pályázati anyag
része egy ajánlás az osztály nevében.
Készítse el osztálya nevében egy jelölt ajánlását diákönkormányzati vezető megbízatásra 120–
200 szó terjedelemben! Ajánlásában térjen ki az alábbi szempontokra: kit és milyen tisztségre
ajánlanak, a jelölt személy ismertsége az iskolaközösségben, elfogadottsága, személyes tulaj-
donságai, pl. tájékozottság, segítőkészség, kommunikációs és diplomáciai képesség, kreatív öt-
letek, szervezőkészség! Az ajánlást az iskolai diákközgyűlésnek címezze!
9. Méltatást nemcsak személyről, hanem bármilyen ember alkotta, értékes produktumról lehet
írni. Válasszon ki lakóhelyén valamilyen építményt, műalkotást, közteret, utcát vagy emlék-
helyet, amit a településre érkezők figyelmébe ajánlana! Méltatását 3-5 érvvel és 120–200 szó
terjedelemben fejtse ki!
Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás
Műelemző feladatok
Tanácsok műelemző feladatok megírásához
Egy mű elemzése vagy összehasonlító elemzés
Megoldási idő az érettségi vizsgán: 150 perc
Melyik feladatot válaszd?
• Mindkét műelemző feladatot nézd meg, mert nem biztos, hogy a novellaelemzés mindig könnyebb
feladat!
• Az „egy mű elemzése” nem csak novella lehet (bár kétségtelen, hogy gyakran novella), lírai mű,
vers is lehet a műelemzés tárgya.
• Nézd át a műveket, mérlegeld, hogy a feladatokban megadott elemzési szempontok milyen háttér-
tudást igényelnek!
• Bármelyik feladatot választod, 400–800 szó terjedelmű (3-6 oldalas) fogalmazást kell írni. A kirí-
vóan rövid dolgozat szerkezetre adható pontszáma minimális lehet, a túlírt dolgozaté pedig nem
lehet maximális.
Milyen szempontok kifejtését kérték az utóbbi évek feladatai?
(A választott feladat általában 3-4 szempont kifejtését igényli.)
• Egy mű elemzése: pl. címértelmezés, szövegértelmezés, olvasói elvárások és a mű kapcsolata, szer-
kezet, a szereplők kapcsolatai, műfaji sajátosságok, elbeszélésmód, a humor és az irónia jellemzői,
motívumértelmezés, a példázatos jelleg értelmezése stb.

•Ö
 sszehasonlító elemzés: pl. nézőpont, szerkezet, vershelyzet, fogalom jelentéstartalma, idősíkok
szerepe, motívumok jelentéstartalma, a költői én és a külvilág viszonyának hasonló és eltérő voná-
sai, poétikai jellemzők, stíluseszközök összehasonlítása stb.

A novellaelemzés lehetséges szempontjai

(Az elemzés szempontjait mindig a konkrét feladat szabja meg,
gyakran vizsgálható szempontokat közlünk.)
• A cím:
– Mit tartalmaz, hogyan értelmezhető?
– Változik-e a jelentése a mű elolvasása után?
– Jelképes-e?
• A cselekmény és a szerkezet: 
– A történet egy vagy több szálon fut, egyenes vonalú (lineáris) vagy más elvű?
– Melyek a lényeges epizódok vagy fordulatok a főcselekményben? Milyenek a cselekményelemek
arányai?
– Mi a szerepe a szerkesztési módszernek (pl. párhuzam, ellentét, keret, in medias res stb.)?
• Az időkezelés, idősíkok:
– A múlt, a jelen és a jövő arányai, keveredése vagy párhuzama, visszatekintés (retrospektív időke-
62 zelés) vagy ugrálás az idősíkok között, csak jelen idő stb. 63
 • Környezet:
– Hol játszódik a történet? Valóságos vagy elképzelt, fantasztikus helyszínen, természeti vagy civi-
lizált környezetben, nyitott vagy zárt térben? Tekinthető-e a környezet jelképesnek?
– A környezet nemcsak a tárgyi világot, hanem az emberi, társadalmi környezetet is jelenti.
• Szereplők, jellemek, jellemrendszer:
– Milyen módszerrel és milyen mélységben történik a szereplők jellemzése? (pl. narrációval, csele-
kedtetéssel, párbeszédekkel, környezetrajzzal, más szereplők segítségével)
– A szereplő társadalmi típus vagy egyedi figura, különc? Milyen az értékrendje, lelki élete, maga-
tartása, milyenek a szokásai, indítékai?
• A mesélő szerepe, elbeszélő narráció:
– Ki a mesélő? Milyen a nézőpontja? Szenvtelen kívülálló, vagy azonosul valamelyik szereplővel,
szereplőkkel? Váltogatja-e a szerző a nézőpontot? Objektív vagy szubjektív a szemlélete?
– Milyen a mesélő tudása? Mindentudó vagy korlátozott a tudása? Mit mond el vagy mit hallgat el?
– Milyen a kapcsolata az olvasóval?
• Egyéb érdekes szempontok:
pl. vezérmotívum, ismétlődő események, jelképes tárgyak, színszimbolika stb.
A kidolgozás lépései
•N
 e ess neki azonnal a kidolgozásnak, először gyűjtsd össze az ötleteidet minden olyan szempont-
hoz, amit a feladat megad! Erről készíts olyan vázlatot, fogalmazványt, amilyet megszoktál, ami
neked praktikus (pl. táblázat, gondolattérkép stb.)! Az elemzendő szövegekbe is tehetsz bármilyen
grafikai jelet, aláhúzást, karikázást, bele is írhatsz.
•C
 sak ötletgyűjtés után kezdj el tisztázatot írni, így lesz rendezett a gondolkodásod!
• Ötletek bevezetéshez:
– A bevezetés nem lehet a feladat szempontjainak megismétlése, mert ez formális, tartalmatlan,
üres gondolat, funkciótlan, és nem alkalmas az érdeklődés felkeltésére.
– Megfogalmazhatsz előfeltevéseket a címmel kapcsolatban vagy szubjektív felvetést a témával
kapcsolatban.
– Megfogalmazhatod a bevezetést problémafelvetésként, kérdés formájában.
– A témát tágabb összefüggésekből is indíthatod.
• Ötletek befejezéshez:
– A befejezés lehet pl. összegzés, kitekintés vagy szubjektív, de alátámasztott állásfoglalás. Ha a
Műelemző feladatok
bevezetésben problémát vagy kérdést vetettél fel, akkor a befejezésben visszatérhetsz rá, de a be-
vezetés és a befejezés nem tartalmazhat ismétlődő gondolatokat.
– Ha elkészültél, ellenőrizd a helyesírásodat!
A versértelmezés lehetséges szempontjai
Lírai művek elemzésekor mindig a konkrét szövegről kell elmélkedni, de az ismertetés és az értel-
mezés nem keverendő össze: nem szabad prózára fordítani a verset, hanem tovább kell gondolni azt.
A feladatkiírás szempontjai határozzák meg, hogy milyen kérdésekkel kell részletesen foglalkoz-
nunk. A megnevezett szempontok alapján kell következtetéseket levonnunk, esetenként visszautalva
a feladatban megfogalmazott kérdésekre.
64 A feladatban megfogalmazott tartalmi egységek mellett vagy ezeken kívül, a címmel összefüggésben
hasznosak lehetnek az alábbi szempontok:
• a vers helye az életműben, a szerző és a mű helye a líratörténeti hagyományban;
• a téma azonosítása, összevetés más hasonló témájú művekkel;
• a műfaj azonosítása, kapcsolódása a hagyományokhoz, vagy eltérése azoktól, műfajok ötvöződésé-
nek felismerése (elegico-óda, elégikus dal, óda-dal, epigramma-óda, életkép-helyzetdal, lírai-epi-
kus jelleg keveredése);
• a cím és a szöveg viszonya;
• a vershangulat, a szituáció, a lírai én helyzete és viszonya a témához, a szituációhoz;
• a szerkezet és egységei, a részek kapcsolódása egymáshoz;
• idősíkok (múlt, jelen, jövő) esetleges szerepe a szövegben a mondanivaló és szerkezet szempont-
jából;
• stílusjegyek, formai jellemzők, szóképek, alakzatok, a költemény képrendszere, a hatáskeltés egyéb
eszközei: mindig a tartalommal összefüggésben vizsgálandók;
• verselés és mondanivaló kapcsolata, ritmus és mondandó viszonya;
• verstípusok: például önmegszólító, létösszegző, idő- és értékszembesítő típus;
• intertextualitás (’szövegközöttiség’, egyik szöveg hatása, beépülése a másikba);
• ha szükséges, felmerülhet a vers irodalomtörténeti jelentősége, az életműben vagy a korszakban
elfoglalt helye.
Összehasonlító elemzés
A feladat jellege
Sok diák ezt a feladatot tartja legnehezebbnek, mert kiforrott analitikus gondolkodás kell hozzá, de
nem biztos, hogy mindig nehezebb ez a feladat egy bonyolult novella elemzésénél. Mindig mérle-
geld, hogy a feladat megírásához milyen ismeretek és készségek kellenek!
• Egy szerző két művét vagy két szerző egy-egy művét kell összehasonlítani a feladatban közölt 3-4
szempont szerint.
Miben más ez a műelemzés?
• Két mű között hasonlóságokat és különbségeket kell keresni, párhuzamokat, ellentéteket vagy va-
riációkat, kijelölt szempontok szerint.
A megírás lépései
Műelemző feladatok
• Anyaggyűjtés a két szövegre vonatkozóan a feladatban megjelölt szempontok szerint, pl. táblázattal
vagy gondolattérképpel, vagy vázlatos ötletgyűjtéssel.
– A fogalmazás nagy valószínűséggel akkor lesz arányos szerkezetű, ha az előírt elemzési szem-
pontokkal mindkét műben párhuzamosan foglalkozol, és nem két külön elemzést írsz, mert a
reflektálás, összehasonlítás az utóbbi módszer szerint könnyebben elsikkad.
• Ötletek bevezetéshez:
– Pl. az összehasonlítás indoklása (élethelyzet, létösszegző szándék, alkotói motiváció stb.).
– Előfeltevések a címek alapján.
• Ötletek befejezéshez:
– Pl. visszatérés az előfeltevésekre, tágabb összefüggésbe helyezés vagy összegzés, szubjektív állás-
foglalás.
65
• Ha elkészültél, ellenőrizd a szöveg helyesírását! Szótárt használhatsz!
 Egy mű elemzése
1. Vizsgálja meg a történetépítés szabályszerűségét, logikáját, a szövegtípusok arányait, a tár-
sas befogadóközeg és a narrátor szerepét Boccaccio novellájában! Fogalmazása legalább 400
szó terjedelmű legyen!
Boccaccio: Dekameron.
Hatodik nap1, hatodik novella
Micbele Scalza megbizonyítja némely ifjaknak, hogy a Baronciak
a legnemesebb férfiak e világon s a tengeren, és vacsorát nyer
A hölgyek még kacagtak Giotto talpraesett visszavágásán, midőn a Királynő parancsolta Fiammet-
tának, hogy folytassa a sort, ki is ekképpen fogott szóba:
– Ifjú hölgyeim, mivel Pamfilo a Baronciakat emlegette, kiket talán nem ismertek úgy, mint ő,
erről eszembe jutott egy novella, melyről megtetszik, milyen nagy azoknak nemessége; egyébként
pedig e novella nem tér el tárgyunktól, miért is el akarom mondani.
Nem nagy ideje még élt városunkban bizonyos Michele Scalza nevezetű ifjú, ki a világ legked-
vesebb és legmulatságosabb embere volt, s folyton a legfurcsább ötletekkel dobálódzott; miért is a
firenzei ifjak fölöttébb örültek, valahányszor társaságban egybegyülekeztek, ha ő is eljött közéjök.
Történt tehát egy napon, midőn többedmagával együtt volt a Monte Ughin, hogy felvetődött közöt-
tök emez kérdés: melyik a legrégibb és legnemesebb firenzei nemzetség. Némelyek azt mondották,
hogy az Uberti, mások, hogy a Lamberti, némelyek ezt, mások amazt mondották, ki hogyan magya-
rázta. Scalza ennek hallatára vigyorogni kezdett és szólott:
– Ugyan-ugyan, fajankók, azt sem tudjátok, mit beszéltek; nemcsak Firenzének, hanem az egész
világnak és a tengernek legősibb és legnemesebb emberei a Baronciak, és ebben megegyeznek mind
a filozófusok és minden ember, ki úgy ismeri őket, mint én; és félre ne értsetek: azokról a Baronciak-
ról beszélek, kik ott lakoznak a Santa Maria Maggiore tőszomszédságában, mellettetek.
Midőn az ifjak, kik más névre voltak elkészülve, ezt meghallották, valamennyien csúfolkodni
Műelemző feladatok
– És hát hogyan tudod megbizonyítani állításodat?
Felelte Scalza:
– Hogyan? Oly megdönthetetlen okokkal, hogy nemcsak te, hanem mindenki, aki most tagad,
el fogja ismerni igazamat. Tudjátok, hogy minél ősibb valamely nemzetség, annál nemesebb, s az
imént itt is ez volt az egyértelmű vélekedés; a Baronciak pedig ősibbek minden más embernél,
ennélfogva nemesebbek is; ha tehát bebizonyítom, hogy ők a legősibbek, akkor tagadhatatlanul
megnyertem a fogadást. Tudnotok kell, hogy a Baronciakat az Úristen amaz időben alkotta, mi-
kor még csak tanulgatni kezdte a festést; a többi embereket pedig akkor alkotta az Úristen, mikor
már tudott festeni. Hogy pedig igazat mondok, vegyétek csak szemügyre a Baronciakat és a többi
embereket; egyfelől azt látjátok, hogy a többi emberek arca rendes és kellőképpen arányos, megfi-
gyelhetitek, hogy a Baronciak némelyikének hosszú és keskeny az arca, másikáé éktelenül széles,
az egyiknek nagyon hosszú az orra, másiké nagyon rövid, némelyiknek pedig előreugrik és felfelé
görbül az álla, s az állkapcsa szakasztott mint a szamáré; és van olyan, kinek egyik szeme nagyobb
a másiknál, sőt olyan is, kinek egyik szeme mélyebben ül a másiknál, szóval olyanféle arcok ezek,
minőket a kisgyermekek eleintén firkálnak, mikor rajzolni tanulnak. Ebből pedig, miként mon-
dottam, nyilván megtetszik, hogy az Úristen akkor alkotta őket, midőn festeni tanult, tehát sokkal
ősibbek, és ennélfogva nemesebbek is.
Mivel pedig mind emez dolgokat tudta Piero is, ki a bíró volt, és Neri, ki a vacsorában fogadott, s
mind a többiek is, minekutána meghallgatták Scalza mulatságos bizonyítását, valamennyien hahotá-
ra fakadtak, és erősködtek, hogy bizony ő nyerte meg a vacsorát, és hogy a Baronciak kétség nélkül a
legnemesebb és legősibb nemzetség nem csupán Firenzében, hanem az egész világon és a tengeren.
És annak okáért méltán mondotta Pamfilo, mikor Forese uram arcának rútságát jellemezni akarta,
hogy az még egy Baroncit is eléktelenítene.
(Révay József fordítása)
http://mek.oszk.hu/00300/00334/html/

Műelemző feladatok
kezdtek rajta és szóltak:
– Te csak ugratsz bennünket, mintha bizony nem ismernők a Baronciakat éppen úgy, mint te.
Felelte Scalza:
– A szent evangéliumra, nem ugratlak benneteket, sőt az igazat mondom, s ha van itt valaki, aki
fogadni mer velem egy vacsorába olyképpen, hogy vacsorával vendégeli a nyertest és annak tetszése
szerint választott hat pajtását, én szívesen állom a fogadást; sőt tovább megyek: belenyugszom akár-
melyitek ítéletébe, kit erre kijelöltök.
Akkor az egyik, kinek neve volt Neri Mannini, szót emelt mondván:
– Én hajlandó vagyok fogadni ama vacsorában.
S minekutána megegyeztek bíró gyanánt Piero di Fiorentino személyében, kinek vendégei vol-
tak, azok ketten s nyomukban a többiek odaléptek hozzá, hogy tanúi legyenek Scalza felsülésének
66 és megbosszantsák; és mindent elmondottak neki. Piero, ki okos ifjú volt, előbb meghallgatta Neri
A hatodik nap novelláinak tárgya: Elisa uralkodása alatt oly emberekről folyik a szó, kik valamely talpraesett válasszal
1  67
előadását, annak utána pedig Scalzához fordulván, szólott: vagy gyors elhatározással megszabadultak valamely veszteségtől, veszedelemtől vagy megszégyenüléstől.
 gazda az ő fiával, és az aratáshoz kezdvén, szépen levévék a búzát, és kévékben kötvén kalangyába3
2. Jellemezze az állatmese műfaját, vizsgálja meg az aiszóposzi hagyomány tovább élését Heltai rakák azt a szántófölden. És mondá a pacsirta az ő fiainak: „Látjátok-é, jó fiaim, hogy szükség
Gáspár fabulájában! Mutassa be néhány példával a 16. századi nyelvállapot archaizmusait a volt eljőnünk onnég? Lám, mondám, hogy mihelt a gazda ő maga hozzákezd, ottan előmegyen a
szókészletben, a nyelvtanban és a helyesírásban! Fogalmazása legalább 400 szó terjedelmű dolog.”
legyen!
ÉRTELME
E fabula előszer azt jelenti, melly igen véltán találtatik egy hív barátja avagy rokonsága embernek
Heltai Gáspár1: Századik fabula, az emberek közett. Azért szokták közbeszédben mondani: Mikor barátja kell embernek szükségé-
re, akkor ötven fér egy fontos mértékre. Annak utána arra tanít e fabula, hogy ki-ki mind ő maga
Egy pacsirtáról és annak fiairól lásson dolgához, és másra ne bízza, mert ottan megcsalatkozik. Másnak nem fáj a te károd. Bizony
nem gondol véle, mert nem övé. Ez okaért, ha ünőd a sárba dől, te magad fogd a farkát, és erősen
Egy pacsirta fészket raka a szántófölden való búzában. És midőn
emeljed! Mert ha te magad hozzá nem nyúlsz, kétség nélkül odahal a sárba. Ha ez okaért a gazda
monyait2 ülte volna és fiait kiköltötte volna, mondá az ő fiainak:
azt akarja, hogy jó előmente legyen az ő dolgának, tehát szükség, hogy ő maga legyen a szolga, és
„Eszesek legyetek, és a búzából ki ne menjetek! Maradjatok a
az asszony ő maga legyen a szolgálóleány. Ezért mondották a régiek: Micsodától hízik igen a ló?
fészökben, méglen jó szárnyasok lesztek! Én önnetek hordok.
Feleltenek: A családos embernek szömétől, azaz, ha ő maga látja szünetlen, mint bánnak a szolgák
De addig, még én nem leszek jelen, vigyázzatok, és hallgassatok
a lovokkal. Mert ha a gazda ő maga nem lát hozzá, csakhamar olyan leszen, hogy minden oldala
reá, ha valaki valamit itt a búza mellett szóland, hogy meg tud-
csontját megszámlálhatnád. Ismeg: mitől zsírodik igen a szántóföld? Feleltenek: A ganétól, melyet
játok énnékem mondani.” És mikoron a pacsirta elment volna,
a gazda sarujával reája viszen. Evvel azt jelentötték, hogy ha a gazda gyakorta a szántóföldre me-
eljöve a búzának az ura az ő küsebbik fiával. És megállván a
gyen, és hozzálát, miképpen a béresek szántnak, mint vetik be a földet, és mint boronálják be, tehát
búza mellett, mondá az ő fiának: „Jó fiacskám! Látod-é, hogy
nyilván jó gabonája lészen.
megért a búza, és hogy idő azt aratni. Ez okaért még ma elmenj,
http://mek.oszk.hu/00600/00668/html/
és megszólítsad a mi barátinkat, és hídd el őket, holnap reggel
eljőjenek sarlókkal, és megarassák a búzát.” És azt mondván,
hazafelé indula. Eljővén a pacsirta az ő fiaihoz, megkérdé őket,
ha valakitől valamit hallottanak volna. És mondának a fiai: „Ó,
ídesanyám! Igen megijödtünk vala, mert idejött vala a gazda
egy fiával, és meghagyá néki, hogy holnapra elhíja az ő barátit
a búzát learatni. Ez okaért siess, ídesanyánk, vígy minket innég
máshová, mert igen félünk.” Mondá a pacsirta: „Jó fiaim, ne féljetek! Ha a gazda az aratást bízta
az ő barátira: nyilván meghiggyétek, hogy holnap nem lészen semmi benne. Nem szükség ez oka-
ért, hogy elvigyelek ma innég.” Másodnap ismeg elméne a pacsirta, hogy önniek hozna fiainak.
És igen reggel jőve a búza mellé a búzának az ura; és mind elvárá barátit a búzaaratásra, míglen
immár a nap igen meghevült vala. De ímé, senki nem jöve. Monda ez okaért a gazda az ő fiának:
„Nem tudom, mit csinálnak az barátim, hogy nem jőnek aratni, el kezdnek ezek engemet késtöt-
Műelemző feladatok

Műelemző feladatok
ni. Ez okaért menj el, jó fiam, és hídd reggelre a mi rokoninkat, hogy eljőjenek aratni, mert igen
megért a búza.” És hazafelé indula. Mikoron a pacsirta fiaihoz jött volna, megmondák reszkötve
az anyjoknak, hogy a gazda ott volt volna, és ekképpen parancsolt volna fiának, hogy reggelre a
rokonságit híná el az aratóba. Mondá a pacsirta: „Ne féljetek, jó fiaim! Semmi nem kél benne:
ezúttal is elmúlik az idő hejába.” És másodnap jó reggel ismeg eljöve a gazda, és erősen várá az
ő rokonságit az aratásra. De senki nem jöve affelé. Mondá ez okaért a gazda: „Jó fiam! Látod,
hogy nincsen hívség sem barátinkban, sem rokonságinkban: minden süketségre vészik a dolgot.
Ez okaért ne együnk más ember szájával, hanem mi magunk kezdjünk és nyúljunk hozzá. Hozz
holnap két sarlót, egyiket énnékem, a másikat tenéked, és mi magunk learassuk a búzát, hogy ide 1
H
 eltai Gáspár: szépíróként ismert neve Heltai Gáspár, bibliafordítóként pedig Károli Gáspár (1510?–1574?) reformátor,
ne vesszen.” És ezt mondván, hazamenének. Mikoron a pacsirta hazajött volna, nagy félelemmel protestáns lelkész, szépíró, műfordító és nyomdász. Szász családban született, német az anyanyelve, de minden mű-
vét magyarul publikálta. A magyar késő reneszánsz irodalom kiemelkedő képviselője, a Biblia magyarra fordítója, az
megmondák a fiai, amit mondott vala a gazda. És felele az anyjok, és mondá: „Jó fiaim, ezt immár
európai színvonalú magyar széppróza egyik megteremtője.
ne vegyük süketségre: immár szükség elmennünk, mert immár a gazda dolga előmegyen, mi-
68 érthogy ő maga hozzányúl.” És felvévé fiait, és elvivé onnég más helyre. Másodnap kedig eljöve a
2
m
 ony: tojás 69
3
 kalangya: különböző alakú, formájú szénakazal, boglya.
 3. Értelmezze és fejtse ki Vajda János allegorikus versének rejtett jelentését, a képsor összete-
vőit, a művészi hatáskeltés eszközeit, a beszélő és a versforma szerepét! Fogalmazása 400–
800 szó terjedelmű legyen!
Vajda János: A virrasztók
Itt a nagy halott előttünk,
Kiterítve mereven.
A hideg, a téli éjben,
Csillagoltó sötétségben
Mi vagyunk még éberen.
A sirásban elfáradt már
Valamennyi jó rokon.
Talán mi se volnánk ébren,
Hanem mert a torban, éhen,
Rágódunk a csontokon.
A csontokon sem rágódnánk,
De hát – ez a kenyerünk.
Nem maradt ránk dús örökség;
Fizet minket a nemzetség,
Ha sírunk, énekelünk.
Már maholnap ez se kell majd.
“Elég volt a gyász, a dal.
Ami megholt, föl nem támad.
Haszontalan minden bánat!
Haj rá étel, dal, ital!”
Ilyen szelet hallunk is már.
Ki legtöbbet örökölt,
Műelemző feladatok
Annak van a legjobb kedve;
Ott van a mult elfeledve,
És eladva az a föld,
Hol pihennek a nagy ősök,
Kik szerezték vérökön
Azt is, amin ők mulatnak…
Idegenek jól aratnak
Vérben ázott térökön.
70
Ők alusznak szépen, mélyen;
Ébren már csak mi vagyunk.
Ők alusznak s nem álmodnak;
Mi virrasztunk ébren, haj csak
Ébren is mi – álmodunk.
Álmodunk mi hihetetlent,
El se merjük mondani.
A holt szeme félig nyitva;
Hátha meg nem volna halva,
S lehetne még valami…
A nagy tenger éjszakába
Ki-kinézünk olykoron.
Mert nem tudjuk, hány az óra,
Hallgatunk a kakasszóra,
Merengünk egy csillagon,
Jó reménnyel, vak reménnyel,
Hogy ha megvirradna már!
De a hajnal csak nem pirkad,
S amit látunk, az se csillag:
Bolygó fény, vagy fénybogár!
És csak oly csöndes ne volna!
De ez úgy fojt, úgy ijeszt…
Dalunk is már egyre fárad,
Alig ad még bátorságot…
Égen földön semmi nesz…
Szempillánk is csuklik immár…
S ha az álom elnyomott,
S mi is alszunk, boldog Isten!
Akkor aztán késő minden –
Mozdulhat a tetszhalott!…
(1857)
http://mek.oszk.hu/01100/01113/01113.htm
4. Mutassa be, hogyan válik a babona, a misztikum a meseszövés legfőbb eszközévé Mikszáth
Kálmán novellájában! Térjen ki a szereplők jellemzésének módjaira, értelmezze az írói né-
zőpont szerepét és a szövegtípusok arányait mint hatáskeltő eszközöket! Fogalmazása 400–
800 szó terjedelmű legyen!
Mikszáth Kálmán: Galandáné asszonyom
A palóc nép babonás, szereti a misztériumokat, hisz az ördögben és rémlátomásokban. Egy sötét
holló röpdös fölötte: a végzet. Szárnya suhogását találgatja. Titkos, homályos köd veszi körül, s hova
el nem lát a szem, benépesíti a helyeket árnyakkal, borzalmas, csodálatos dolgokkal. Fantasztikus
népmesék elhullatott morzsáit összegyúrja, s azok hitté keményednek lelkében.
Én magam is dajkamesékkel szíttam be a babonát, s hiszek benne. A tapasztalatok világossága
csak megszürkítette a fekete háttért, de nem oszlatta el, mert emlékszem még, sohasem megy ki a
fejemből a szegény Palyus.
A kocsisunk volt, s apám egyszer valami apró vétség miatt bezáratta huszonnégy órára. Egy sötét
kamra volt a börtöne, hol nyugodtan töltötte az éjt. Katonaviselt ember nem is veheti sokba az ilyesmit!
Reggel jelenlétemben vitt neki ételt a szolgáló. Víg volt, és fütyörészett, midőn az ajtót ismét rá-
zártuk.
Alig múlt el azonban egy óra, amint az udvaron játszogattunk, mi, gyerekek, egyszerre kétségbe-
esett, fájdalmas kiáltásokat hallottunk a kamrából, mintha egy bölömbika bődült volna el.
– Palyus, Palyus! – kiáltám az ajtót megzörgetve. – Mi baja van? Szóljon kend!
Semmi sem válaszolt.
Benéztem a kulcslyukon. Metsző szél vágott a szemem közé, s kénkőgőz tódult kifelé, odabent
pedig dobogott a padló, mintha két ember viaskodnék egymással; egy-egy tompa hörgés, egy-egy
elhaló szusszanás vegyült olykor a zsivajba.
Ösztönszerű félelem fogott el. Apámért futottam, elmondtam neki, hogy a Palyussal történik va-
lami.
– Bolond vagy, fiam, nincs annak semmi baja. Benneteket ijesztget a vén imposztor.
S hogy ezt mindjárt be is bizonyítsa, felnyitá a kamraajtót, s visszaadta a Palyus szabadságát.
Az halálsápadtan, erőtlenül támolygott ki, mintha kilenc esztendeig szagolta volna a börtön pe-
nészvirágát.
Műelemző feladatok
– Késő! – hörgé. – Már késő van!
– Mi van későn, te medve, te?
– Már aláírtam a kontraktust az ördögnek – lihegé, és a fogai vacogtak.
– Bolondokat beszél kend, Palyus – szóltam én közbe. – Már hogy írta volna kend alá, mikor írni
sem tud?
– Kezem keresztvonását adtam a véremmel – mondá keserűen, s felgyűrve durva ingeujját, egy
kis léket mutatott a bal karján, melyen akkor is domborodott egy sötétpiros vércsöpp. – Innen bug�-
gyantotta a vért a sátán.
– Aztán mit írtál alá? – kérdé apám nevetve.
– Eladtam magamat egy rámás csizmáért meg egy piros selyemviganóért, amit a Galandáné szá-
mára hoz az ördög a putnoki vásárról. Csak egyetlen esztendőt engedett.
Mélyen emlékembe vésődött e jelenet, melyre vissza nem tértünk többé, mert mindenki elfelej-
tette a háznál, csupán én vigyáztam az öreg Palyust, ki napról napra komolyabb lett, vasárnaponként 71
 pontosan eljárt a templomba, s napközben is sokszor láttam valamely asztag mögé vonulva, levett
kalappal imádkozni.
Szegény Palyus! Hiába volt az imádság, nem lett semmi foganatja! Esztendő fordulóján, egy viha-
ros reggel, mikor fölébredtünk, ott himbálta a szél a kamraajtón, mert ott akasztotta föl magát a felső
pántra: nagy bagariabőr csizmáinak izmos két sarka össze-összeütődött, mintha a bokázót csinálná
a szegény Palyus.
Most aztán egyszerre mindenki visszaemlékezett az ördöggel kötött kontraktusra, amit oly be-
csülettudóan beváltott. Visszaidézték minden szavát, amit akkor mondott, különösen a Galandánéra
való megjegyzését.
Ez a Galandáné már rég boszorkány hírében állt Bodokon: a község teheneit ő rontotta meg, ha
nem tejeltek; ha pedig súlyos beteg lett valaki, az is bizonyosan a Galandáné bűbájos főztét lépte ke-
resztül. Ha a tisztelendő úrnak gyomorgörcse támadt, és nem tarthatta meg az ünnepi prédikációt,
vagy a határt a jég elverte, azt is mind a Galandáné okozta.
Ez a Galandáné mosott a szegény Palyusra. Ez a szó: ‘mosott’, nem jelent talán a szalonokban
semmit, de a köznépnél az egy viszony. Aki az agglegényre mos, az annak az agglegénynek mindene,
az a kísérő árnyéka; megbecsüli, ha él, megsiratja, ha meghal. Egy házasság az, melyet nem az eskü,
hanem egy csomó gúnya köt össze.
A szegény Palyust is Galandáné kísérte ki a temetőárokba.
Ez úgy ősz elején volt. Kemény, makacs tél következett. Fehér lepedővel volt a föld borítva,
mint a poéták szokták mondani, a süvítő szélben a fák zúzmarás gallyai ropogtak, zörögtek, mint
a csontok.
Aki valamikor Bodokon járt, annak bizonyosan feltűnt az a kis fehér ház, mely közvetlenül a
temető mellett épült, s melynek összes ablakai a temetőre néznek. Anyám építtette azt oda. Valakije
volt ott, akihez közel szeretett lenni mindig. Itt laktunk, ebben a házban, ahol oly szomorú, olyan
kísérteties volt minden.
Hát még egy-egy Luca-nap, mely úgyis a boszorkányok napja.
Elevenen emlékszem egy ilyenre, arra, mely Palyus temetése után következett.
A juhászbojtárok hozzáfogtak a Luca-székek faragásához, a kocsisok kereszteket pingáltak fok-
hagymával az istállóajtókra, a gonosz boszorkányok hatása ellen – mi, gyerekek, pedig remegve néz-
tük: hogyan esteledik, mint veszik át az éjt hatalmukba a tüzes seprű szörnyetegei.
Félelmem azonban egészen eloszlott, midőn este vendégünk érkezett: apám nővére a kisleányával.
Felbátorított az a tudat, hogy a szomszéd szobában is aludni fog valaki. Most már a boszorkányok
csak azon keresztül jöhetnek be. Ebben a hitben aludtam el édesdeden, tovább szőve álmomban
édesanyám meséit.
Műelemző feladatok
Szüleim semmitől sem féltek, és én akkor úgy csodálkoztam ezen. Ők észre sem látszottak venni
Luca napját, legalább említésbe sem jött.
Éjfél táján azonban egyszerre fölrázott mindnyájunkat a Mari néni sikoltása a szomszéd szobából.
Odarohantunk, hogy tán a kisleánykának lett valami baja. Mari néni szétbontott hajjal ott feküdt
reszketve, félájultan, összerogyva a szoba közepén, s csupán szaggatott szavakkal bírta felhívni fi-
gyelmünket a kívül történőre.
Valóban pokoli zűrzavar hangzott kívülről, kutyavonítás, embersikoly, jajveszékelés s mennydör-
gésszerű roppanások.
Kitekintettünk az ablakon. A hold kísértetiesen világította meg a temetőt. A hóval borított sír-
dombok, mint legelésző bárányok, fehéredtek; csak kriptánk magas oszlopa piroslott.
Távolabb, a temető legszélén, hol a Palyus sírja volt, egy csodaszép leány állt, lebontott, fekete
72 hajjal, csillogó, fényes szemekkel, s egy csomó óriási szelindek tépte, marta.
Márványhomloka, melyen valami démoni sötétség ült, sebből vérzett, karjairól az ing letépve egé-
szen, s délceg testéről is cafrangokban lógott a ruha. A piros vér vékony vízsugár alakjában bugyogott
föl melléből.
A vért piciny tenyereivel fogta föl, s a pokolbeli szelindekeknek szemközt fecskendezte, amitől
azok üvöltve, fájdalmasan vonítva ugrottak szét, hogy csakhamar új dühvel ismét visszaforduljanak.
S mintha ezalatt sírok nyílnának a temetőben, kutya, kutya után támadt a fehér rögökből. Elő-
ször csak fekete, apró pontok voltak, villámgyorsan növekedők, mígnem idegreszkettető csaholással
csörtettek soha meg nem fogyó falkában a Palyus sírjához.
Atyám remegve csapta be az ablakot, s minket anyámmal, félájultan, ágyunkhoz vonszolt.
Reggelre nagy híre ment a faluban, hogy az éjjel, Luca éjjelén, egy boszorkányt téptek szét kutyák
alakjában az ördögök.
Minthogy mi is erősítettük a tényállást, a magisztrátus nyomban bizottsággá alakult, hogy a hely-
színén konstatálják az esetet.
Elkérezkedtem apámtól, hogy én is a nemes kupaktanáccsal mehessek.
Elöl az öregbíró őkelme ballagott, utána Bugó Istók uram poroszkált, nagy somfabotjával döfköd-
ve az anyaföldet. Ott volt Suska Mihály is, ki váltig bizonykodott, hogy boszorkányok nincsenek e
világon, hanem ez az egyetlen eset mégis kivétel lehet.
A Palyus sírjához értünk, és megtaláltuk a dulakodás nyomait. Olyan volt a Palyus sírja, mint egy
újdonat új, hímes szűr. (Szegény Palyus, egész életében egy ilyen szűrre vágyott.) Csakhogy azok a
virágok vérrel voltak pingálva a fehér havon!
A végzetes hely tele volt ruhafoszlánnyal. Egy darab kék gyolcs: ez a kendő – egy piros selyem-
darab: ez a viganó (talán éppen az, melyért Palyus a kontraktust kötötte az ördöggel), imitt-amott
egy-egy foszlány durvább házi vászonból: ez bizonyosan az ingváll.
Öregbíró uram csurgóra vágta a fején a kalapot, és így szólt (lestük is mindnyájan a mondását):
– Már én csak amondó vagyok, hogy ilyen dolog talán még Pesten sem esett az éjjel.
– Mégis, mit szól hozzá kegyelmed? – kérdik sürgetve a tanácsbeliek.
– Szólni szólnék én – mondja az öregbíró –, csak egy nagyon nagy baj ne volna…
– Ugyan mi legyen az, nemzetes bíró uram?
– Az itten a baj, hogy ez a hely, ahol állunk, s ahol ez a lucifernátus dolog esett, nagyon közel van
a faluhoz; és nincs elég közel a határszélhez; mert ha ez a hely, ahol ez a lucifernátus dolog esett,
közelebb volna a határszélhez, azt cselekednénk, hogy odaajándékoznók a falu határát egész idáig
a gózoniaknak, s akkor a gózoni bíró őkegyelmének fájna a feje, s nem a miénk afölött, hogy mi a
cselekedni való. Így azonban nem adhatjuk oda a határt, mert nekünk semmi sem maradna.
E mély bölcsességnek nagyot bólintott a boszorkánydeputáció, s nyomban kiküldték a kisbírót
Műelemző feladatok
főtisztelendő Kubcsik plébános úrért, hogy a helyet és a ruhafoszlányokat fölszentelni ne röstelked-
jék, mégpedig iziben, mivelhogy addig keresztény ember oda sem közel nem léphet, sem, amint a
vizsgálat megkívánná, a gyanús, pokolbéli tárgyakat kezébe nem veheti.
Mialatt a főtisztelendő úr megjött a füstölővel, s beszentelé a kívánt helyet és tárgyakat, azalatt
odagyűltek a „felső vég” összes öregasszonyai, s azok csakhamar megállapították a tépett ingváll
gallérján levő hímzésről, hogy az senki másé, mint – dicsértessék a Jézus Krisztus – a Galandáné
asszonyomé.
– Meg kell égetni! Nyársra kell húzni a megátalkodott vén boszorkányt! – kiálták mindenfelől,
csupán én ráztam a fejemet, ki színről színre láttam, mintha e percben is szemem előtt volna, hogy
az egy gyönyörű fiatal leány volt, akit a múlt éjjel a kutyák szétszaggattak.
– Nem ég az meg a tűzön sem! – hallatszottak a palóc asszonyok feleselgetései.
– Majd meglássuk, hé! – mondja az öregbíró uram. – Ha Szegeden meg bírták őket égetni, hát én 73
is csak bírom… vagy micsoda?
 S mellére ütve, nagy kevélységgel indult meg a menet élén, egyenesen a Galandáné szurtos viskója
felé.
Egész sereggé szaporodtunk, odaérve. A kerítésnél a két kisbíró, amint azt az illedelem kívánja,
hatalmas ütlegekkel szétkergeté vala a csőcseléket, s csupán én s a hivatalbeli személyek lettünk bee-
resztve. Legelöl mindenütt Kubcsik tisztelendő úr ment a füstölővel.
A konyhába léptünk. Ott a tűzhelyen hatalmas fazekakban mindenféle koktumok rotyogtak,
pokolbeli bűzt árasztva. Befogott orral, lassan, lábujjhegyen léptünk a szobaajtóhoz, főtisztelendő
uram meghúzta az ajtómadzagot, s a nyíláson át beereszté előbb a szent füstöt, s csak azután bá-
torkodtunk be.
Ott feküdt tarka ágyán lihegve, nyöszörögve a vén banya. Fején jégborogatás volt, utálatos ráncai
nem árultak el semmit, még kíváncsiságot sem, az állán öt darab hosszú, ősz szőrszál meredezett,
még ijesztőbb külsőt kölcsönözve e varangynak.
– Hogy van kigyelmed, édes nénémasszony? – kérdé az öregbíró tiszteletteljes gyöngédséggel,
mert bizony senki sem evett bolondgombát, hogy egy vén boszorkányt magára haragítson.
– Bizony rosszul vagyok, édes fiam. Tele vagyok sebbel, harapással. Nézzétek a testemet!
S ezzel feltakarta a dunyha csücskét, látni hagyva mellén a sebet s aszott lábain az ebharapások
nyomait. Kidudorodó csontok kék mezőben – mint valami heraldikus mondaná.
– Hihihi! – röhögött föl, fogainak hajdani lakóhelyét mutatva – egy kis dolgom volt az éjjel.
S vöröses szemeivel nagyokat sandított a tanácsbeliek felé, úgyhogy azoknak összevacogtak a
fogaik.
– Már bizonyos, ő a boszorkány! – súgá felém Buga Istók uram.
– Nem ő… Dehogy ő! – feleltem halkan vissza. – Amellett maradok, hogy a boszorkány egy szép
lány volt. Színről színre láttam.
Csontos, bepólyázott kezét Galandáné kihúzta a dunyha alól, s megfenyegetett vele:
– Ej, ej! Hát azt hiszi, hogy a vén Galandáné nem tud szép lenni, ha akarja? Ej, ej, vigyázzon, hogy
valahogy a vén Galandánéval ne találkozzék, mikor a legszebb női arcot látja maga előtt…
Öregbíró uram megdöfte törvénybíró uramat, törvénybíró uram megdöfte a kisbíró uramat, kis-
bíró uram pedig megdöfte tisztelendő uramat, s szép rendben, szó nélkül, csöndesen kisompolyog-
tunk a szobából.
(1882)
https://mek.oszk.hu/00900/00950/00950.htm
Műelemző feladatok
Mikszáth Kálmán szülőháza Szklabonyán és családi címere
74 (H. Zs. magánarchívum)
5. Értelmezze a természetesség és a tekintélytisztelet, mesterkéltség magatartásformáit, meg-
jelenését a szavakban és a testbeszédben Csehov alábbi novellájában! Fogalmazása 400–800
szó terjedelmű legyen!
Anton Pavlovics Csehov: A pufók meg a nyurga
A nyikolajevi1 pályaudvaron összetalálkozott két jóbarát: az egyik pufók, a másik nyurga. A pufók
épp az imént ebédelt meg a vasúti étteremben, és ajka még most is úgy fénylett a zsírtól, mint az érett
cseresznye. Finom bor szaga áradt belőle. A nyurga is most lépett ki a vasúti kocsiból, bőröndökkel,
batyukkal, dobozokkal megrakodva. Sonka- és kávészag terjengett körülötte. Háta mögül egy hosszú
állú asszony kukucskált ki: a felesége, s mellette hunyorgató, hórihorgas gimnazista fia.
– Porfirij! – kiáltott fel a pufók, megpillantva a nyurgát. – Te vagy az, galambocskám? Ezer éve
nem láttalak!
– Uramisten! – csodálkozott a nyurga. – Misa! Gyermekkori barátom! Honnan a csudából buk-
kansz te elő?
A barátok háromszor összecsókolóztak, s könnyes szemmel méregették egymást. Mindkettőjük-
nek kellemes meglepetést okozott a találkozás.
– Kedvesem! – kezdte a nyurga a csókolózás után. – Erre aztán igazán nem számítottam! Nos,
nézz rám! Most is olyan csinos, finom gavallér vagy, amilyen voltál. Istenkém! Hogy vagy? Gazdag
vagy? Megnősültél? Én megnősültem, amint látod… Ez itt a feleségem, Lujza, született Wanzen-
bach… lutheránus nő… Ez pedig a fiam, Nafanail, harmadik gimnazista. Nafanja, ez az úr gyermek-
kori barátom! Együtt jártunk gimnáziumba!
Nafanail kissé zavarba jött, elgondolkozott, majd levette sapkáját.
– Együtt jártunk a gimnáziumba! – folytatta a nyurga. – Emlékszel még, mivel ugrattunk té-
ged? Herostratesnak2 gúnyoltunk, mert a kincstári könyv lapjaiból cigarettát sodortál – engem pedig
Ephialtesnek3 neveztetek, mert nagyon szerettem árulkodni. Hahaha! Milyen gyerekek is voltunk!
Ne félj, Nafanja! Gyere közelebb… Ez meg a feleségem, született Wanzenbach… lutheránus vallású.
Nafanail kissé elgondolkozott és apja háta mögé bújt.
– Nos, hogy vagy, barátom? – kérdezte a pufók, és elragadtatással pillantott barátjára. – Szolgálsz
valahol? Vagy talán már nyugalomban is vagy?
Műelemző feladatok
– Még szolgálok, kedvesem. Két éve miniszteri osztálytanácsos vagyok, és a Sztaniszlav-rendjelet
is megkaptam. Fizetésem ugyan sovány… No de, sebaj! Feleségem zeneórákat ad, én pedig szabad
időmben magánfoglalkozásként fából cigarettadobozokat készítek. Ragyogó cigarettadobozokat!
Egy rubelért adom el darabját. Ha azonban valaki tíz darabot vagy annál többet vesz, még olcsób-
ban is adom. Így aztán csak megélünk valahogy. Tudod, eddig a minisztériumban voltam, és most
áthelyeztek ide osztályfőnöknek, ehhez a hatósághoz. Most itt szolgálok majd. No, és te hogy vagy?
Bizonyára már államtanácsosi rangban vagy, mi?
– Nem, kedvesem, egy kissé magasabban – mondta a pufók. – Már a titkostanácsosságig vittem…
két csillagom van…
A nyurga hirtelen elsápadt, szinte megdermedt. De azután arca nyomban széles mosolyra torzult,
és úgy tetszett, mintha szeme szikrát hányna. Ő maga összehúzódott, meggörnyedt, kicsiny lett…
Szinte még a bőröndök, batyuk és dobozok is összezsugorodtak, amiket magával cipelt… Felesé-
gének hosszúkás álla még jobban megnyúlt. Nafanail kihúzta magát és sorra begombolta kabátja 75
minden gombját…
 – Kegyelmes uram… Nagyon örvendek. Hiszen ön, mondhatom, szinte, gyermekkorom óta ba-
rátom, és most egyszerre ily tekintélyes rangba került! Hehehe!
– No, elég volt! – ráncolta homlokát a pufók. – Mirevaló ez a furcsa viselkedés? Hisz ifjúkori ba-
rátok vagyunk, miért hát most egyszerre ez a merev tiszteletadás?
– Engedelmet kérek… Hogy ön… – s a nyurga vihogni kezdett, és még jobban összehúzta magát.
– Kegyelmes uram, szíves figyelme… olyan, mint az éltető eső a mezőnek… Ez itt, kegyelmes uram,
Nafanail fiam… ez meg a feleségem, Lujza, lutheránus vallású… bizonyos tekintetben…
A pufók még valamiképpen tiltakozni szeretett volna, de a nyurga arcáról olyan áhítatos tisztele-
tet és gyönyörűséget, olyan alázatos odaadást olvasott le, hogy a titkostanácsos szinte émelygett tőle.
Elfordult a nyurgától és búcsúzásra nyújtotta kezét.
A nyurga megszorította a pufók három ujját, mélyen meghajolt s úgy kuncogott, mint a kínaiak:
hihihi! Felesége mosolygott; Nafanail összeütötte bokáit, s leejtette sapkáját. Mind a hárman megil-
letődtek a kellemes meglepetéstől.
(Sárváry Elek fordítása)
http://szovirod.blogspot.com/2012/07/csehov-emlekszam-4.html
Eddig ismeretlen Csehov-ajánlás
(Forrás: Szovjet Irodalom, 1980/1. sz., 27–29. oldalak)
Műelemző feladatok
1
N
 yikolajev (ma Mikolajiv): 1798-ban alapított város az egykori Orosz Birodalomban, ma Ukrajnában, az Inhul és a
Déli-Bug folyó torkolatánál, 65 km távolságra a Fekete-tengertől. Csehov idejében hajógyáráról volt híres.
2
H
 erostrates: az epheszoszi Artemisz-templom lerombolója a 4. században.
3
E
 phialtes: Hérodotosz művének egy szereplője. Mivel a műben sok a meseszerű elem, ezért Ephialtes félig mitikus
alaknak tekinthető. A legenda szerint torzszülött volt, és nem lehetett spártai katona. Ő árulta el a spártaiakat anyagi
76 juttatásért a perzsáknak i. e. 480-ban, a Thermopülai-szorosnál zajlott csatában, amikor a Leónidasz vezetésével harcoló
összes spártai odaveszett.
6. V
 izsgálja meg, milyen szerepet játszik a mesélő személye, az írói nézőpont és a szereplők
beszédmódja a történetkezelésben Maupassant novellájában! Miért, mennyiben szokat-
lan a novella szerkezete? Milyen eszközei vannak az írónak az olvasóval való kapcsolat-
tartásra?
Guy de Maupassant1: Menüett
– A nagy szerencsétlenségek alig hatnak rám – kezdte Jean Bridelle, a szkeptikus hírű agglegény.
– A háborút egészen közelről láttam, s megilletődés nélkül lépegettem át a hullákon. A természet és
az emberek vad brutalitásai a borzalom vagy a felháborodás kiáltásait téphetik fel a torkunkból, de
nem szúrnak a szívbe azzal az alattomos fájással, nem fuvallnak a gerincre azzal a különös borzon-
gással, melyet olykor egészen apró, kínos dolgok látása idéz elő bennünk.
A legélesebb fájdalom, amit az ember érezhet, bizonyára az, mikor az anya elveszíti gyermekét,
vagy mikor a férfi elveszíti az anyját. Éles és rettentő kín ez, felforgat és összetör, de fel lehet belőle
gyógyulni, mint a nagy és vérző sebekből. De aztán vannak bizonyos találkozások, futtában észre-
vett, villanásszerűen feltárult dolgok, titkos bánatok, a sors egy és más apró gonoszsága, melyek az
eltűnődés egész fájdalmas világát keltik fel bennünk, a lelki szenvedés titokzatos ajtóit nyitják sarkig
előttünk, szövevényes és gyógyíthatatlan betegségekét, amik annál mélységesebbek, mert majdnem
megfoghatatlanoknak érezzük őket, annál makacsabbak, mert csak álszenvedéseknek rémlenek, s
lelkünkben a szomorúság uszálya húzódik utánuk, valami fanyar utóíz, a kiábrándulás keserű érzése,
melyet csak nagy sokára rázhatunk le újra magunkról.
Előttem mindig itt lebeg két vagy három olyan dolog, melyeket mások bizonyára észre sem vettek
volna, de amelyek úgy fúródtak belém, mint hosszú és vékony tűk gyógyíthatatlan szúrásai.
Ti talán meg sem is értenétek ezt a futó benyomások kíséretében támadt megindulást. Csak egy
esetet mesélek el. Nagyon régi, de mintha tegnap történt volna! Lehet, hogy csak képzeletem él vissza
még mindig egykori meghatódottságommal.
Ötvenéves vagyok. Akkor azonban fiatal voltam, és jogász. Kissé szomorkás, kissé álmodozó,
mélabús filozófiákkal átitatott ifjú ember, és nem szerettem a zajos kávéházakat, a hangos cimborákat
és az ostoba lányokat. Korán keltem, s egyik legkedvesebb szórakozásom az volt, hogy reggeli nyolc
órakor egészen egyedül sétálhattam a Luxembourg-park2 fiatal ültetvényei közt.
Ki ismerte közületek ezt a faiskolát? Olyan volt, mint egy múlt századból ittfelejtett kert, finom
Műelemző feladatok
és kedves, mint egy régi asszony mosolya. Sűrű sövények szegélyezték a keskeny és szabályos kerti
utakat, melyek csöndben húzódtak tova, a két, pontos nyesésű lombfal között. A nagy kertészollók
szüntelenül újra meg újra egyengették ezeket a zöld kulisszákat, melyek közt helyenként virágkö-
röndöket fedezett fel az ember, apró fákat, sétára induló iskolás fiúk gyanánt sorakozva a táblákon,
pompás rózsatövek koszorúit, gyümölcsfák regementjeit.
Ennek az elragadó ligetnek egyik sarka csupa méhektől zsongott. Szalmafonatú kaptárjaik hozzá-
értő kezektől rendezve, egyenlő távolságban sütkéreztek a deszkalapokon, gyűszűnyi ajtócskákkal a
nap felé. S az utak mentén mindenütt találkozott az ember a zümmögő, aranyfényű rovarokkal, ők
voltak ennek a békés helynek igazi urai, ezeknek a folyosószerű, csendes fasoroknak igazi sétálói.
Majdnem minden reggel kijöttem ide. Leültem egy padra, és olvastam. Olykor térdemre ejtettem
a könyvet, hogy elábrándozzam, hogy hallgassam a körülöttem éledő Párizst, s hogy élvezzem a ré-
gimódi nyesésű sövények végtelen békéjét.
De nemsokára észrevettem, hogy nem én vagyok az egyedüli, aki sorompónyitás után már itt sé- 77
tálgat, s akárhányszor csaknem összeütköztem egy-egy sarki fordulónál egy furcsa, öreg emberkével.
 Ezüstcsatos cipőt viselt, hasleffentyűs nadrágot és spanyoldohány-színű, hosszú kabátot. Nyak-
kendője helyén csipkés ingfodor díszlett, fején pedig egy lehetetlen, szürke kalap, hosszú szőrű ne-
mezből és óriási karimával, igazi özönvíz-kori darab.
Sovány volt, nagyon sovány, szögletes, keszegmosolygású arccal. Szeme fürgén pislogott, ide-oda
vizslatva a nyugtalan pillák alól. Kezében állandóan egy pompás, aranygombos botot tartott, mely
bizonyára kedves emléktárgya lehetett.
Ez a furcsa bácsi először álmélkodásba ejtett, azután pedig mértéktelen kíváncsiságra gerjesztett.
Meglestem a lombfalakon keresztül, messziről kísérgettem, meg-megállva a parki fordulóknál, hogy
a bokrok elfedjenek előle.
Egy reggel aztán, mikor teljesen egyedül hitte magát, furcsa mozdulatokba kezdett: egy-két apró
ugrásféle után néhányszor mélyen meghajolt; aztán vékony lábával egy még eléggé lebbenő ent-
rechat-t vágott ki, melyre elegáns fordulatok, szökdelések, furcsa rezgések következtek, mialatt a kis
öreg egyre mosolygott, mint valami közönség felé, bókolgatott, karjait tárogatta, aszott kis mario-
nett-testét csavargatva, s könnyű, megható és nevetséges kis üdvözleteket hintve a levegőbe. Táncolt!
A csodálkozástól megkövülten maradtam egy helyben, kérdezve magamtól: melyikünk a bolond,
én-e vagy ő?
A kis öreg azonban hirtelen megállt, s előrelépkedve, mint ahogy a színészek jönnek ki a színpad
lámpasorához, meghajolt, majd kedves mosolygások között hátrált visszafelé, reszkető ajakkal ko-
médiási csókokat hintve a nyesett fák kettős sorának.
Aztán méltóságos komolysággal folytatta tovább sétáját.
Ettől a naptól kezdve nem veszítettem többé szem elől az aggastyánt, aki minden reggel újrakezd-
te ezt a valószínűtlenül ható gimnasztikát.
Őrült vágy fogott el: szóba ereszkedni vele. Megpróbálkoztam, s miután köszöntöttem, megszó-
lítottam:
– Szép időnk van ma, uram.
Meghajolt.
– Igen, uram, valóságos hajdani módon szép idő.
Egy hét múlva barátok voltunk, s megismertem a történetét. Táncmester volt az Operában, XV.
Lajos3 király idejében. Szép sétabotját Clermont gróftól kapta ajándékba. S ha táncról kezdett beszél-
ni vele az ember, nem lehetett többé félbeszakítani a fecsegését.
Egy nap aztán bizalmasan fordult hozzám:
– Feleségem is van, uram – Castrist vettem el! Ha nincs ellenére, majd bemutatom önt neki. Csak-
hogy ő csupán kora délután jön ki ide. Lássa, nekünk ez a kert minden örömünk és egész életünk. Ez
maradt meg számunkra a múltból. Úgy érezzük, hogy nem élhetnénk tovább, ha ez a kert nem nyílna
Műelemző feladatok
ki a számunkra, ez a régi és előkelő hely… Ugye ön is ilyennek találja? Itt olyan levegőt szívok, amely
mintha semmit sem változott volna ifjúságom óta. Feleségem és én itt töltjük minden délutánunkat.
Jómagam pedig már reggel is itt vagyok, mert korán kelek.
Mihelyt megebédeltem, visszafordultam a Luxembourg-ba. Nemsokára megpillantottam bará-
tomat, amint szertartásosan nyújtotta karját egy egészen öreg, fekete ruhás kis nőnek. Bemutatott.
Castris volt, a hercegek és a király kedvenc táncosnője, kedvence az egész gáláns századnak, amely
mintha valami szerelmes illatot hagyott volna hátra maga után a világban.
Leültünk egy kőpadra. Május volt. Virágokból szűrt parfüm szállongott a söpört fasorok közt.
A lombokon meleg napfény tört át, nagy fényfoltokkal hintve meg bennünket. Castris fekete szok-
nyája szinte fürdött a ragyogásban.
A kert üres volt. Messziről bérkocsik zörgését hallottuk.
78 – Magyarázza el már egyszer – szóltam az öreghez –, milyen is volt hát az a menüett?
Megremegett.
– A menüett, uram, a táncok királynője és a királynők tánca! Érti? Mióta nincsenek királyok,
azóta menüett sincs többé.
S dagályos stílusú, hosszú, dithirambusszerű dicsbeszédbe kezdett, amelyből egy szót sem értettem.
Részletesen el akartam mondatni magamnak a lépéseket, az összes mozdulatokat, minden figurát. Az
öreg belezavarodott a magyarázatba, kétségbeesve szavai lehetetlenségén: ideges lett, le volt sújtva.
Hirtelen azonban odafordult öreg társnőjéhez, aki csöndesen és komolyan hallgatott:
– Elise, akarod? Mondd, igen? Ugye jó leszel, és megmutatod velem ennek az úrnak, milyen is
volt az, amit kérdez?
A nő nyugtalanul nézett körül minden irányban, aztán szótlanul emelkedett fel, s szemközt állott
az öreggel.
Felejthetetlen látvány tanúja lettem.
Gyermeki tipegéssel lebegtek jobbra és balra, mosolyogtak egymásra, csípőjüket ringatták, haj-
ladoztak, szökdeltek, mint két régi bábu, melyeket ósdi, kissé már megpattant szerkezet mozgat, de
amelyek annak idején valamely nagyon ügyes mester keze alól kerültek ki, s divatosak voltak.
Elnéztem őket, rendkívüli érzésektől elszorult szívvel, mondhatatlan melankóliától elandalodó
lélekkel. Mintha valami keservesen komikus látomás jelent volna elém, egy egész század divatjamúlt
kísérlete. Nevetés csiklandozott, és sírni lett volna kedvem.
Hirtelen megálltak: a táncfiguráknak vége volt. Másodpercekig maradtak így, egymással szem-
ben, furcsa fintorba ferdült arccal. Aztán zokogva dőltek egymás nyakába.
Három nap múlva vidékre utaztam. Nem láttam többé őket. Mikor két évvel utóbb visszatértem
Párizsba, a faiskolát már szétszedték. Mi lett a két öregből, kedvenc kertjük nélkül, az útvesztős ös-
vények, a múltillatú, kedves, nyírott fasorok nélkül?
Meghaltak? Vagy itt bolyonganak a modern utcákon, két reménytelen száműzött gyanánt? Vagy,
félszeg kísértetek, valamely temető ciprusai közt lejtenek fantasztikus menüettet, a hold fényén?
Emlékük visszajár hozzám, rám nehezedik, megkínoz, sebet hagy. Miért? Nem tudnám megmondani.
Nevetségesnek találjátok? Lehet.
1882. november 20.
(Tóth Árpád fordítása)
https://mek.oszk.hu/09300/09309/09309.htm
Műelemző feladatok
A Luxembourg-kert a Luxembourg-palotával
commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2812090
1
G
 uy de Maupassant (1850–1893): 19. századi francia író. A modern novella egyik atyjaként, a tömör és a lényegre törő
stílus mestereként tartják számon.
2
Luxembourg-park:

Párizs 6. kerületében található. 1612 elején Medici Mária francia királyné, IV. Henrik király özve-
gye tervezte, az általa épített új rezidenciához, a Luxembourg-palotához. A kert ma a Francia Szenátus tulajdonában
van, amely a palotában tartja a gyűléseit. 23 hektáron fekszik, könnyen felismerhető a pázsitjairól, fákkal szegélyezett
sétányairól, virágágyásairól, a kör alakú medencéjén található vitorlásokról és az 1620-ban épült festői Medici-kútról. 79
3
XV. Lajos: 1715–1774 között Franciaország és Navarra királya, a Bourbon-dinasztia negyedik tagja.

7. Jellemezze a szereplők világszemléletét és tárgyakhoz kötődését Babits Mihály novellájában!
Fejtse ki, hogy milyen jellemekről, hazug vagy fantáziadús emberekről ír Babits! Milyen
nyelvi elemek szolgálják a történet hitelességét? Mennyiben tartja Babits történetét korhoz
kötöttnek, középkorinak? Fogalmazása 400–800 szó terjedelmű legyen!
Babits Mihály: Hármas história
Vasvértes vitézek pihentek meg egy nagy folyó partján.
– Uff! – mondta az egyik, leemelve válláról hatalmas számszeríját.
– Hány font lehet? – kérdezte a másik.
– Ez az íj? Ez az íj nevezetes egy íj! Ennek az íjnak históriája van!
A folyó fölött sárga pára úszott, a felhők mint angyalok libegtek, s Bálint vitéz ott állt, hangos kacagás-
sal, magasra tartva az íjat az ég felé. Valóságos gép volt, mázsás követ elröpített volna. És ehun az istórája:
– Amint megyek egyszer egy falu piacán, egy némber jön szembe, nagy sírással-rívással. Két kéz-
zel befogta megdagadt orcáját. »Mit rísz, édes hugám?« »Én bizony azt rívom, hogy a fogam fáj, de
istentelenül.« »Mért nem mégy a kovácshoz vele, édes hugám?« »Jaj, vótam én már a kovácsnál is, de
a kovács se tudta azt kihúzni, olyan kegyetlen erősen ül a helyin.« »No gyere hugám, kihúzom én a
fogadat, hogy észre se veszed!« Azzal fogok egy jó erős fonalat, egyik végit körülkötöm az asszony fo-
gára, másik végit a nyílvesszőm tollához. Ráfektetem a nyilat az íjra és usgyé! kilövöm! Megfordulok,
hogy lássam, kijött-é az asszony foga? Hát, akár hiszik, akár nem kigyelmetek, az egész asszony úgy
eltűnt fogastul, mindenestül, mintha ott se lett volna. Nemhogy a fogát tépte volna ki, de őt magát
vitte el a vessző, egy tóba esett be az istenadta, három halász alig tudta kihalászni.
A kacaj lecsorrant a nagy bajusz alól, alácsurgott a vértek pikkelyein. Bence vitéz a páncélüngét
ódozgatta.
– Annak a páncélüngnek nincs istóriája? – ingerkedett vele Lóránd vitéz.
– Ennek? Dehogyis nincs! Nem látja kigyelmed, milyen léket kapott?
Csakugyan, a páncél egyhelyt rézzel volt foldozva mint egy üst. S lehántva az üngöt, előtűnt a
kiszakadt vasdarab, beékelve magába a mellbe, iszonyú szőrök és sebhelyek között szinte beforrva a
csupasz húsba, ahova egy szekercecsapás ütötte be hajdan; csataemlék!
– Csúnya seb ez, koma. S nem próbálta a felcser kivenni?
– Nem nyúl ehhez semmi felcser! – S Bence vad dicsekvéssel tette hozzá:
Műelemző feladatok
S égnek düllesztve a rozsdás forradást, mondta ki a nagy szót:
– Én örökké élek! Cudar voltam én teljes életemben: engem csak nem vehet az Úr mennyország-
ba! Pokolba pedig nem juthatok, szent Vitus körmivel!
De ekkor Lóránd vitéz, aki éppen a sisakját csatolta le s vizet merített vele a folyóból, megszólalt:
– Nem kell az embernek a pokolba jutni, hogy kárhozott legyen! A pokol maga jön el az emberhez.
S megmerítve az érckalpagot a hűsítő vízzel, fölmutatta:
– Ennek a sisaknak is van istóriája!
S ivott belőle, mint aki mindig és örökké szomjas. De a vitézeknek úgy tetszett, mintha sisteregne
a víz, amint issza.
– Ebbe a sisakba belekölykezett az ördög!
Kiloccsantotta a maradék vizet s kétfelé törölte a bajszát; valami ocsmány büszkeséggel: hogy a
sisakjába kölykezett az ördög! S már mesélte is az istóriát: akkor is ily megveszekedetten sütött az égi
nap… Bősz viadal után úgy dőlt a fű közé, mint a saját döge. Mellette a sisak, szájával fölfelé, mint
valami kosár; kezeügyében, hogy fölkaphassa, ha jön az ellenség. Úgy fetrengett valami izzasztó,
ronda álmok között; míg egyszerre fülrepisztő nyivákolásra riadt föl s iszonyatos bűz áradt a sisak-
ból. Hat kis kölyökördög nyivákolt ott: egy egész vetésnyi! Mert az ördög ötöt-hatot vet egyszerre, és
nem nagyobbak, mint a macskakölykök. És csúfak voltak, istentelen csúfak: kárhozat kerülgette, aki
rájuk nézett.
– És mi lett belőlük?
– A tábori páter leöntötte őket szenteltvízzel. Attól nagy sivalkodással eltűntek: csak egy kis kén-
köves szag maradt utánuk és valami ronda folyadék a sisak fenekén. – Lóránd vitéz meghalkította
hangját s közelebb hajolt társaihoz. – De egyet én előbb kiloptam és eltettem magamnak.
– Hol van? Hol van? – kérdezték a vitézek izgatottan.
– A sátramban.
– Mutassa kigyelmed!
– Dehogyis mutatom. Ha látnátok, irtózat fogna el… irtózat fogna el! Ronda az, rút, utálnivaló és
emberietlen.
Lóránd vitéz a tenyerébe takarta az arcát és úgy tette hozzá:
– De én nem tudnék már nélküle élni.
(Kötetben megjelent: A torony árnyéka, 1920–1930)
https://mek.oszk.hu/11200/11263/11263.htm

Műelemző feladatok
– Azt hiszi kigyelmed, csak ez az egy vas van a húsomban? Meg vagyok én már spékelve, mint a
nyúl! Egy nyíl a combomban, egy a hátamban, egy a tomporomban. Csakhogy ez másfajta… Azok
majd elvittek, ez meg megótalmaz.
– Hogy-hogy megótalmaz?
– Hord-e kigyelmetek skapulárét?
– Nekem van – szólt Bálint. – Acskóba van varrva s fűzőzsínóron lóg a nyakambul.
– Nem jó. Mert amint az üngödet lehúzod, lerántod vele a skapulárét is. És abban a minutában
megüthet a guta. Azt hiszed, ehetsz, ihatsz, dorbézolhatsz, paráználkodhatsz kedvedre: még sincs
rajtad hatalma ördögnek, hisz nyakadon a szent relikvia! Aztán egyszer: részeg vagy, fördeni akarsz,
elfeledsz ügyelni a vetkezésnél, és zsupsz! már ott ülsz a Belzebub serpenyőjében! Az Isten eszén nem
könnyű túljárni.
S Bence úgy kacagott, hogy az égen meglengett a felhő. Teljes vért 1590-ből V. Károly vértje (1512–1514)
80 – De énrajtam már az Isten se fog ki! Az én skapulárém itt van a mellemben! Az én skapulárém benőtt Wallace Collection, London, Kunsthistorisches Múzeum, 81
a húsomba! Ez alatt a vas alatt szent Vitus körme van! Látott már kigyelmetek embert, aki örökké él? Nagy-Britannia Bécs

8. Értelmezze, mi a szerepe a novella szokatlan szerkezetének a szereplők lelki folyamatai-
nak bemutatásában! Milyen társadalmi és milyen lélektani tényezők magyarázzák a történet
szereplőinek viselkedését? Hogyan alakítja a nagy emberrel találkozás élménye a látogatók
magatartását és ítéleteit? Hogyan valósítja meg Kosztolányi írásában a szenvtelen kívülálló
író szerepét? Fogalmazása 400–800 szó terjedelmű legyen!
Kosztolányi Dezső: Három angol
Három angol érkezett a szigetre. A tenger egész éjjel viharzott. Úgy, hogy mikor kiszálltak a partra, mind
a hárman sápadtak voltak, összeharapták a fogukat, és káromkodtak. Az egyik angol, a legfiatalabb, izga-
tottan ment előre a sziget virágágyai között, az őszi csendben, krétafehér sávok és mélylila árnyékok kö-
zött. Ő volt a legkíváncsibb. A másik kettő inkább epés és hitetlen. Vörhenyeges arcbőrük meg se rezzent.
A kikericsek és az őszi rózsák mellett szivaroztak és beszélgettek, bosszankodtak, hogy még eltévednek,
vagy találgatták, hogy él itt a fogoly a patkányok és a négerek között. George, a lámpagyáros, egy ötletet
köszörült magában, amit alkalmas pillanatban közölni akart vele. William kétmétereseket lépett.
– Azt mondják, szatócsoknak nevezte az angolokat.
– A „szatócsnemzet”, mondotta egykor.
Mind a ketten nevettek. Némán mentek előre, csendes kárörömmel. Azután megszólalt George.
– Mekkora?
William kivett a zsebéből egy mérővesszőt, a körmét rátette egy vonalkára, és mutatta:
– Ekkora.
– Csak?
– Igen. Inkább kicsike. Egy barátom látta Párizsban, s azt mondta, hogy alacsony. Kövér. Az arc-
képeken sokkal magasabb. Magas sarkú cipőt visel, s a palást, a korona is nagyította. Alapjában csak
egy jól táplált patkány.
Ezen megint nagyon jól nevettek.
Az elülső angol intett a másik kettőnek.
– Itt vagyunk.
Kis földszintes, fehér ház sütkérezett előttük a délután sugaraiban. Tiszta, egyszerű és rendes volt
ez a ház, s egyáltalán nem hasonlított ahhoz a börtönhöz, melyet a hosszú tengeri út alatt elképzelt
a három angol. Minden megilletődés nélkül álltak ott. Vállat vontak, türelmetlenkedtek, és kerestek
Műelemző feladatok
valakit, aki bevezeti őket. Nem jött senki. Így múlt el vagy tíz perc. Méltatlankodtak a hivatalnokok
gondatlanságán, mert a házat mind a hárman úgy tekintették, mint valami múzeumot, melynek aj-
tait földig hajló szolgák tárják ki az idegeneknek.
Egyszerre kinyílt az ajtó szárnya. Egy alak lépett ki, zsinóros egyenruhában. Montholon tábornok
volt, a császár főmarsallja.
„Az őr” – gondolta magában George, és hozzálépett. Tapintatosan félrevonta, egy aranyat nyo-
mott a tenyerébe, előkelően és hanyagul s azzal a parancsoló hangsúllyal, mellyel a pincértől valami
ételt rendelünk, ennyit mondott csak:
– Bonaparte.
A tábornok megnézte az aranyat, királyi módra zsebre dugta, meghajolt a három angol előtt. Tu-
domásul vette a megrendelést.
– Most alszik – mondotta. – Tessék befáradni az előszobába. Egy óra múlva.
82 Amint közeledtek a lépcsőkhöz, néhány kerti virág akadt a lábuk elé, melyet kegyetlenül tépett le
valamely erőszakos kéz.
George felemelt egy virágot, a tábornok felé fordult.
– Most, ugyebár, csak ezeket öldösi?
A tábornok értő mosollyal honorálta az angol szellemeskedését.
Az előszoba nem volt barátságos. Hideg pompa terjengett mindenütt. Az óriási empire-székek-
ben barátságtalan ülés esett. Valósággal szédültek a merev, katonás, mértani formák között. Illedel-
mesen köhintettek, szájuk elé tartva a zsebkendőiket. Fönn az ajtó szemöldökfáján egy színpadiasan
összetépett s átlyuggatott zászló, néhány kard a falon, kétségtelenül múzeumi értékek, melyek a fo-
goly dicsőségét hirdetik. Általában kellemetlenül érezték magukat. Sokszor azt hitték, hogy valami
titokzatos útvesztőbe kerültek, és szerettek volna menekülni. Alig beszéltek. Bámulták az empire
gyümölcsös koszorúit. Savanyú szájjal ültek ott, mint a fogorvos előszobájában. A koraősz bágyadt-
sága ereszkedett le, melankolikusan dúdolt egy beteg legyecske, az árnyak és a fények bújócskáztak.
Meleg is volt. Arthur fejfájásról panaszkodott.
– Nem tesz semmit – mondták a barátai, s ideges kézzel előkotorták a szalmafonatos rumosüve-
get, melyet a tengeri úton hoztak magukkal. – Igyál.
Arthur ivott, és George is. William is. Reszketve és mohón ittak, mint a cselédek. Amint az óra
mutatója előrehaladt, egyre jobban féltek. Tétován abban reménykedtek, hogy a császár nem fog
felébredni. Szerettek volna megszökni. De a másik szobából zaj hallatszott. Siető lépések, sutto-
gások, áhítatos neszek, mint a templomban. A három angolnak kidagadt a homlokere, lüktetett
a szíve, és az ájulás környékezte őket. Egyszerre megdagadt a zaj. Kardcsörgés. Sok cipő súrolta a
padlót. Arthur remegve támaszkodott egy székhez, s azt dadogta, hogy ő kimegy innen. A másik
két angol is az ajtó felé sandított. Ebben a pillanatban azonban egy gárdista cikázott át az előszo-
bán, kitárta az ajtót, s harsány hangon bejelentette a vendégeket, kiket udvariasan a belső szoba
felé tuszkolt.
Ezt nem így képzelték.
Ott állt a császár, a fogoly, a legyőzött hadvezér. Gárdistái között állt, mereven és peckesen, a tá-
bornokai között, a zászlók lángoló mennyországában, melyeken lőporfüst, arany és vér barnállott, a
szeptemberi sugarak aranyzivatarában állt, mintha még egyszer, utolszor színházat játszanék három
kíváncsi szatócsnak. Körötte hat lakáj ezüstös hímzésű zöld livrée-ben, csatos cipőben, s a másik
oldalon ismét hat lakáj. Hajtincse ördögien kúszott a homlokára. Zömök termete egész a mennye-
zetig nyúlt fel. Egy utolsó csatát kellett megnyernie. A gárdisták háromszor a földre koppantottak
az aranyos botokkal, és háromszor egymás után éltették a császárt, aki imperátori mozdulattal az
asztalra nyomta kövér hüvelykjét. Nagyon fehér volt. Arcán ott ült a halál jegye. Ebben az időben
már a gyomorrák és a nyavalyatörés kínozta. Az éjjel se aludt. Mégis minden erejét összeszedte most,
a szemében villám, a száján gőg, s reszketve nézett a diadal elé, a három angol kék szemgolyói felé,
Műelemző feladatok
melyek félelmesebbek voltak, mint egykor a sivalkodó ólmok.
Az angolok a rum ködén látták a császárt. Egy idegen bálvány volt most, mely valaha a temp-
lomban állt, s millió kéz és millió száj melegítette. Tanácstalanul hebegve, összezsugorodva nézték.
George kereste az ötletét, a csípős, hitetlen, finom ötletét, és nem találta. William pózolt, Arthur
pedig félszegen, roppant komikusan megroggyantotta térdét, imádkozni akart vagy kiabálni, mint a
gárdisták.
Úgy szédültek ki az ajtón.
A szigeten már ősz volt. Egy levél gurult előttük. Borzongó fűszálak, ismeretlen növények, törpe
gumifák zizegtek a szürkeségben. Lassan mentek a hajóállomáshoz.
George félénken szólalt meg:
– Kissé nagyobb, mint ahogy leírják. Az adatok, úgy látszik, hamisak.
Elővette a mérővesszőjét. 83
– Ekkora – mutatta.
 William megtoldotta egy taglejtéssel.
– Ekkora. 9. Értelmezze Móricz Zsigmond novellájában az idill és a borzalom találkozását, a macska
Arthur a tengerre nézett, s egy szót se szólt. Ősziesen reszketett a víz. Felszedte horgonyát a hajó. hatását az emberekre! Fikcióként vagy valóságként értelmezi a történetet az olvasó? Jelle-
Sóhajtottak a sziget elátkozott fái. A magány és bánat végtelenségét lehelték. mezze az írás stílussajátosságait! Fogalmazása 400–800 szó terjedelmű legyen!
Mielőtt hajóra szálltak volna, hátratekintettek. Egy katonát pillantottak meg maguk mögött.
A császár elkísértette őket. Egy közkatona szalutált, a császár katonája, aki reggelente friss fénymázat
ken a császár cipőire.
A három angol riadtan tekintett rá. Az egyik mélyen leemelte a kalapját. A másik földig hajolt Móricz Zsigmond: A macska
előtte. A harmadik mély tisztelettel, áhítatosan közelebb lépett, s nem tudott mit tenni. Majdnem
kezet csókolt neki. Borravalót akart adni. De meggondolta a dolgot, s inkább visszacsúsztatta a zse- Az alkonyat az orosz síkon éppolyan volt, mint odahaza. Nem látszott az égen, hogy valakinek ott
bébe. külön gondja volna az emberek két nagy seregére, amely földbe van ásva, az utolsó emberig jobban
A közkatona pedig tisztelgett, és várta a borravalót. el volt rejtve egymás elől, mintha fekete és vörös hangyák két serege viselne a fűszálak közt hadat.
(1911) Hat apró kis legény ugrált előre, egy tizedessel meg egy hadapródjelölt őrmesterrel, hogy a leégett
falu üszkös bal végétől valami 1500 lépésnyire megszállja az útvonalat, s ott gyorsan fedezékbe ka-
https://mek.oszk.hu/00700/00742/00742.htm
parja magát, ahonnan reggelig figyelhesse az éjszakát.
(Kötetben megjelent: Kosztolányi Dezső: Április bolondja. 2007, 2019; Madarak suhantak át a levegőben, fűszálat vittek a csőrükben vagy bogarat. Távolról ágyúdörgés
Összes novellái I–II., Osiris, 2007) hallatszott s elszórt puskalövések, kettős csattanással; néha, mint egy dongó, zirrent a fül mellett
egy-egy golyó.
Csatatéri esti csönd.
– No, hál’ istennek – szólt a hadapródjelölt őrmester, és elterült a maga ásta fedezékben.
Mozdulni sem bírt már, egyetlen tagját nem bírta továbbmozgatni. Oda volt. Fájt a gerince, a
nyúlt agyveleje, az összes csontjai és kötései, de különösen a gerincvelő, amit egészen agyoncsigázott
a súlyos szerelvény cipelése: az utolsó héten valami százhúsz kilométert meneteltek.
Hirtelen valami csodálatos édes kis hang csapta meg a fülét. Megint felnyitotta a szemét, mert
azt hitte, megőrült. A nyitott sírforma fedezék sötét homokjában találta magát, s nem volt semmi
nesz. Tudta, hogy a hét embere szintén be van ásva, és most ugyanígy fekszik a meleg homokban.
Kötelesség hajtotta, hogy fel kellene állani, hogy az őrök figyelnek-e vagy nem, de nem volt ereje, ha
mindjárt egy egész orosz támadás jönne sem.
Egyszerre csak megint hallja azt a furcsa hangot. Vékony és kedves, síró és csiklandozó… Macs-
Szent Ilona szigete A sziget földrajzi helye kanyávogás, fiatal kiscica nyivákolása…
Tágra nyitotta a fülét. Macska… Hol van itt macska?… Macska!… Régen elmúlt örömök és bol-
dogságok villantak eszébe. A kislányait látta, ahogy a fehér cicákkal hempergőztek. A kisgyerekének
a hangját hallotta, mint otthon a nagy diófa alatt, ahogy a kismacskát cipelte. Cince maga is annyi,
mint egy rózsaszínű kiscica…
Műelemző feladatok

Műelemző feladatok
– Cic, cicc!… – hallotta jobbról is, balról is.
Felkönyökölt.
Az emberei mind ott dugták ki a fejüket a fedezékük szélén, és kíváncsian, vigyorgó képpel nézték.
– Cic – mondta mind –, cic!…
A kis barna macska óvatosan ott lépkedett a fekete homokban, fehér folt volt a bögyén, s a man-
csai fehérek voltak, olyan tiszta fehérek, olyan frissen mosott fehérek, amilyen kormosak és ho-
mokpiszkosak voltak ők, a kényes emberek.
– Cici, cicicic!…
S már az egyik legény ott mászott hason előre a cica után, és ravaszul, lappangva, becsapva igye-
kezett az ártatlant elcsípni.
Napóleon háza a szigeten – Vigyázz, elszaladt – kiáltotta ijedten valamelyik, de már akkor a macska kézben volt.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Ilona_(terület) Boldogan vihogva fordult meg vele a honvéd, nagy bajuszú öreg magyar, és úgy csúszott vissza
84 a fedezéke felé, mint egy vastag, nagy földi féreg, amely sohasem tudott lábon állni, és emelt fővel 85
nézni az égre…
 – Tudsz magyarul, cicu?… – mondták az emberek, és nevettek.
– Az apád csillagát, hogy tud karmolni! – mondta a vén honvéd, s büszkén mutatta az orrát, amit
megkarmolt a kismacska. – Még leszedné róla a bőrt!
– Add ide nekem. Nem tudsz te avval bánni!
– Nem kell úgy megszorítani!
– Nem való ilyennek a kezébe a macska!
– Add csak ide! – hallatszott mindenfelől egy-egy szó. A nyolc ember mind a macska után vágyott.
Körös-körül nem látszott senki és semmi, csak ők nyolcan voltak itt s egy kismacska…, a halál
mezején.
– Cicuskám – mondta egy ember –, kis cicuskám! Hogy kerülsz te ide, cicus? Gyere haza velem
Magyarországba, Böskéhez…, a bácsi Böskéjéhez…
– Ne csábítsd el! – mondta a honvéd, aki a markában úgy tartotta a cicát, mint egy madarat. – Ju-
liskához fog ő jönni! Kovács Juliskához, Nagyszemre, a Patics utcába…
Az arcához szorította a macskát, annak a bársonyos szőrét, s a többi irigyen és csorgó kívánsággal
nézte.
– Teljes fedezés! – kiáltotta el magát hirtelen a hadapródjelölt őrmester, mert valami gyanúst vett
észre.
Abban a pillanatban mindenki beugrott vagy behúzódott a fedezékbe.
Óvatosan lestek aztán ki. Amott szemben, az ellenség felől lovasok közeledtek vágtatva.
– Itt a muszka! – kurjantott valaki.
– Nem muszka ez, te szamár, hanem huszárok!
– Hászippa! Látszik, hogy itt a muszka, mert a huszárok szaladnak visszafele!
Nevettek, de ahogy a háborúra visszaeszméltek, egyszerre mindnyájan megérezték a testüket, a
fáradtságukat.
– Az isten verje meg a patkójukat, minek jönnek éppen erre! – morogta a macskás ember, s a cicát
beszorította a kebelébe.
A huszárok elgaloppoztak, s ott, ahol az imént állottak, egy-két perc múlva veszekedett gránát
csapott le.
Lehúzódtak mindnyájan a gödörbe, s hosszú perceken át visszafojtott lélegzettel vártak. Disznó
muszkája! Ezeknek mindig ilyen remek megfigyelőik vannak. Jó lesz el nem árulni magunkat, mert rög-
tön itt lesz a salve1. Bölcsen meglapultak, s csak jó sokára elevenítette meg őket újra a macskanyávogás.
Mire kinéztek a föld színére, már a huszárok ott látszottak a falu alatt. A lovuk szőrén s a fegyve-
rükön megcsillant a napsugár, a nap utolsó sugara.
A macskás honvéd, hogy a többit izgassa, kitartotta a fedezékből a cicát fél kézzel, s a másikkal
Műelemző feladatok
simogatta odafent. Ő maga hanyatt feküdt a kis mélységű sírban.
– Megijedt!
– Cicukám, megijedtél?
– Nem szereted a gránátot, cicuka?
– Hát a gombócot?
– Hát a friss tejecskét?… – mondták összevissza.
S úgy nevettek valamennyien, és nézték a baka nagy fekete kezeiben tekergőző kis jószágot.
A macska nyivákolt. Kinyitotta kis piros száját, és kinyújtotta hegyes kis piros nyelvét, s feltartott kis
fehér orrával az égre nyivákolt.
– Milyen tiszta – szólt az őr.
– Mosdik.
– Többet mosdik, mint te.
86 A cica kiugrott a honvéd gyöngéd markából, a fedezék szélére pattant és továbbszaladt.
Egyszerre hárman is ugrottak utána, s egy pillanat múlva már megint fogva volt.
Most új embernek kezdődött új öröme. Simogatta, szeretgette, olyan gyöngéden bánt vele, mint
egy álommal, egy emlékkel, mint a gyereke hajával…, s a többi nézte…
– Teljes fedezés! – hallatszott újra a hadapród őrmester kiáltása. Abban a pillanatban mindenki lebújt.
Az őr s a hadapród figyelték, mi az, ami jön…
– Csehek jönnek! – kiáltott az őr.
Erre mindnyájan kinéztek. Zárt rendekben közeledett oldalról, jobbról egy egész zászlóalj. Erről
ismerték meg, hogy mifélék. Ezek itt is kettős rendekben járnak, tán hogy együtt tartsák egymást.
– Ördög vigye, minek jönnek ezek erre! – káromkodtak magukban, s nézték, hogy jön a menet
tömör oszlopban. – Az oroszok mindjárt itt lesznek a tűzzel.
Három lovas tisztjük észrevette őket, s előre rugtatott.
A hadapródjelölt őrmester feltápászkodott. Ha ezek nem félnek egész alakot mutatni, akkor nem
volna magyar virtus, hogy ők meg itt lappangjanak. S amit tudott, elmondta.
A nagy bajuszú, sárga cseh kapitány dünnyögve nézett abba az irányba, amerre az ellenséget je-
lezte nekik, s minden köszöntés nélkül visszatért a csapataihoz.
A hadapródjelölt őrmester részvéttel nézett utánuk, s odakiáltott még nekik, hogy ne menjenek
zárt oszlopban, hanem bomoljanak rajvonalba…
– Was? – szólt vissza a kapitány, végignézte s elment.
– Teljes fedezés! – kiáltotta a hadapród, s maga is bevetette magát az árkába.
Már hallatszott messziről az égben repülő rémmadár sivítása. Az emberek úgy meghúzódtak a
földben, mint az egerek. Aztán valami negyven méter magasságban, az alkonyati ég mély violasötét-
ségében valami sárgásvörös fény villant szét, s rá éles csattanás.
A magasban eloszlott robbanás után három kerek, fehér füstfelhő maradt az égen.
A hadapród megnyugodva nézte.
„Mintha egy gigász fújt volna játékos kedvében cigarettjéből füstkarikákat” – mondta magában
költői érzéssel.
Aztán újabb dörrenés…, aztán csak úgy zuhogtak körülöttük a vas parittyakövek…
Amint csönd lett, a hadapród kiemelte óvatosan a fejét a fedezékből.
Nagy távolságban robbanást látott, aztán még messzebb látta magasra fölcsapódni a földet. Az
oroszok az egész mezőt tűz alatt tartják…
„No, ez már semmi!” – mondta magában, s most ő szólott végig a csapatja fölött:
– Cic!… Cicic!…
Egyszerre újra felbukkant a hét bakasapka, s összenéztek.
– Hol a macska?
– Hol van? Hol a macska?… – kérdezték összevissza, egyre idegesebben.
Műelemző feladatok
– Atyaisten – kiáltotta, akinél utoljára volt –, elszökött…
Mind ijedten néztek körül, mindnyájan megerőltették a szemüket, hogy az egyre vastagabb sötét-
ségből kihalásszák a kismacska kedves figuráját.
– Cic – kiáltották –, cicic! – cuppogatták, szipogatták, csókkal csupogatták. – Cic, cica, cica!
De nem volt többet… Néma volt a puszta, nem volt macskanyávogás…
Akkor szó nélkül visszahevertek a földbe, s fölvetették szemeiket a nagy sötét orosz égre… Mélyet
lélegzettek, fájdalmasan sóhajtottak, mintha egy sugár tűnt volna el, az életnek egy meleg, színes kis
sugara…, amely megcsillant…, amely hozott valamit…, amely megint nincs… Most már újra nincs
semmi, semmi, semmi, csak a háború…
(1915)
https://mek.oszk.hu/01500/01502/html/
87
1
 salve: latin üdvözlés találkozáskor és búcsúzáskor.
 – Akkor próbálj beszélni a könyvelővel.
10. É
 rtelmezze az emberi viselkedésformák tragikomikumát Bulgakov alábbi novellájában! Mi – Aggyaisten.
a szerepe a történet abszurd fordulatának, a párbeszédek dominanciájának és a narrátor- – Tolass hátrébb. Mi kéne?
szöveg minimális jelenlétének? Fogalmazása 400–800 szó terjedelmű legyen! – Jegy. A felvétel miatt.
– Megáll az eszem! Ez itt nem pénztár! Indíts a titkárhoz.
– Aggyis… Tyfü. Khe… Rrrr!…
– Te nálam már voltál. Nem köptél még eleget? Keresd meg az állomásfőnököt.
Mihail Afanaszjevics Bulgakov1: Egy hulla kalandjai – Alázatos tisz… Khhhe… khhh…
– Mi az, mit röhögsz? Küldönc, törüld le a nadrágom. Te meg iszkolj a doktorhoz!
– Köhögjön egyet! – szólt a 6. számú vasúti körzet orvosa. – Aggyaisten, nem adnak.
A beteg teljesítette a hétköznapi kérést. – Akkor mihez kezdjek veled, galambocskám? Jelentkezz az állomásfőnöknél.
– Ne a szemembe, papa! Éppen képen trafált. Sóhajtson. – Nem jelentkezem. Meghalok. Khherrrr…
A beteg sóhajtott, és a doktornak úgy tetszett, a rendelőben recsegni kezdett egy gramofon. – Írok egy kanalast. Ne zuhanj le a padlóra. Felcser, emeld föl!
– Hohó! – rikkantotta. – Ez már beszéd. Láza is van?
Két hét múlva
– Hetven fok – köhögött az orvos köpenyére a kérdezett.
No, hetven fok nem létezik, tűnődött amaz. – Ide hallgasson, papa, a diagnózisában nincs semmi – Szentséges ég! Hisz te meghaltál!
különös, magának roncsoló tüdővésze van. – Pontosan ez történt.
– Mi a fene? Talán még meg is halok? – Akkor meg mi szél hozott erre? Eriggy, fényeskedjen neked a világosság, egyenest a temetőbe!
– Mindnyájan meghalunk – felelt kitérően az egészség őre. – Most pedig, arkangyalkám, írok – Felvétel nélkül nem lehet.
magának egy beutalót, elutazik Moszkvába speciális röntgenfelvételre. – Skandalum! Curikkolj messzéb, igen erős a leheleted.
– Az segít? – Egészen mindennapi lehelet. Kicsit melegem van.
– Hogy is mondjam, egyeseknek nagyon is. De ha úgy vesszük, felvétellel valahogy kellemesebb. – Akkor igyál egy korsó sört!
– Ez bizony így lehet – bólogatott az öreg. – Ha már épp dobod fölfelé a talpadat, és közben – Hullákat nem szolgálnak ki.
rásandítasz a felvételre, megvigasztal! Később meg az özvegy felakasztja a fotót a szalonban, s el- – No, akkor eriggy az állomásfőnökhöz.
szórakoztatja a vendégeit: „Íme az én elhunyt drága vasutasom tüdőfotográfiája, az örök világosság – Aggyonis…
fényeskedjék neki!” És a vendégek is kellemesen érzik magukat. – Segítség! Emberek! Galambocskáim, mentsetek meg!
– Gratulálok, papa, hogy nem veszti el a lélekjelenlétét. Fogja ezt a beutalót, és poroszkáljon el a – Hé, mit képzelsz? Koporsóval betámítani a vasúti ügyeletre, te átkozott hulla!
zernavokocsubejevszkojei állomásfőnökhöz. Az majd kiutal egy jegyet Moszkvába. – Beszélj, beszélj, mit akarsz? Ne bámulj úgy rám, az ég szerelmére!
– Legalázatosabban köszönöm. – Csak egy jegyecske kéne Moszkvába. A felvétel végett…
Betegünk búcsúzóul köpött még egy óriásit, és elballagott az állomásfőnökségre. Csakhogy ma- – Írjatok ki neki! Első osztályút a nemzetközi expresszre. Csak már tűnjön el a szemem elől, szív-
gának a főnöknek nem férkőzhetett a közelébe, mert útját állta a titkár. bénulást kapok tőle.
– Mi kéne, ha vóna? – Hogyan írjam?
– Roncsoló tüdővészem van. – Zernovo állomástól Moszkváig, ennek és ennek a csontváznak.
– És a koporsó?
Műelemző feladatok

Műelemző feladatok
– A nemjóját! Akkor te súlyos tévedésben vagy. Azt hiszed, az állomásfőnöki iroda szanatórium?
Faterkám, cammogj el szépen az orvoshoz. – A koporsó teherfuvar!
– Voltam nála. Ihol a papír, hogy kapok egy vasúti jegyet. – Készen is volnánk, parancsolj.
– Az néked nem jár. – Legalázatosabb köszönetem. Engedje meg, hogy megszorítsam a kezét.
– És akkor hogy lesz felvétel? Talán te csinálod meg? – Még csak az kéne! A kézfogás hatóságilag tilos.
– Nem vagyok én fotográfus. És légy szíves, ne köhögj az irataimra. – Eriggy, galambocskám, könyörgök, szedd a lábad.
– Ha nincs felvétel, azt mondja a doktor, nincs rend. – Ügyeletes, kísérd ki a hulla elvtársat!
– No, ha így van, akkor kopogtassál be az állomásfőnökhöz. (1924)
– Aggyaisten… khe, khe… Khe, khe!… Forrás:
– A markodba köhögj. Micsoda? Jegy? Nem jár. Csak két hónapot szolgáltál. Bírjál ki még egy Mihail Bulgakov: Guruló lakótér. Európa Könyvkiadó, Budapest/Kárpáti Kiadó, Uzshorod, 1990.
hónapot.
– Felvétel nélkül elpatkolok. 1
 ihail Afanaszjevics Bulgakov: (1891–1940) orosz orvos, író, drámaíró. Az orosz irodalom egyik legnagyobb szati-
M
88 – Eriggy el a bulvárra, csináltass ott. rikus alkotója. Orvosként néhány évig (1916–1921) vidéken praktizált, Moszkvába költözése után újságírói és írói 89
– Nem olyan felvétel. Épp hogy ez a bibi. tevékenységből élt.
 dolgot. Hiszen ez még azt sem tudja, hogy kanca-e vagy mén, s azt sem, hogy milyen színe van! Mit
11. Értelmezze, mit mond a történet a mese erejéről, varázsáról, több ezer éves életéről!
érthet az ilyen ember a lovakhoz?” Po Lo elégedetten sóhajtott fel: „Hát csakugyan idáig jutott volna?
Milyen bölcseleti tartalom rejlik a taoista mesében? Hogyan szolgálja a mondanivalót az
– kiáltotta. Ó, hiszen akkor ő tízezerszer többet ér nálamnál. A nyomába sem léphetek. Kao csak a
írás szokatlan szerkezete és a szövegfajták megválasztása? Milyen kapcsolat fedezhető fel
lelki dolgokra figyel. Miközben a lényegről meggyőződik, megfeledkezik a hétköznapi részletekről;
a kerettörténet és a betéttörténet, a mese között? Fogalmazása 400–800 szó terjedelmű
a benső tulajdonságok érdeklik, s így szem elől téveszti a külsődlegeset. Amit látni akar, látja, és
legyen!
amit nem akar, azt nem látja. Csak azokra a dolgokra figyel, amelyekre figyelnie kell, és nem törődik
mindazzal, amivel nem is érdemes törődni. Kao a lovak ügyében olyan bölcsen ítélt, hogy ő lovaknál
különb ügyekben is bátran ítélkezhet.”
J. D. Salinger1: Egy taoista2 mese Amikor a ló megérkezett, csakugyan táltosnak bizonyult.

Egy este, vagy húsz évvel ezelőtt, a kisebbik húgomat, Frannyt, minthogy népes családunkat éppen Forrás: J. D. Salinger: Magasabbra a tetőt, ácsok. Európa, 1986.
a mumpsz ostromolta, babaágyastól, mindenestől áttelepítették abba a feltehetően nem fertőzött
szobába, amelyet én osztottam meg legidősebb fivéremmel, Seymourral.
Tizenöt éves voltam, Seymour tizenhét. Hajnali kettő körül új szobatársunk sírására ébredtem.
Tétlen mozdulatlanságban feküdtem, hallgattam a lármát néhány percig, amikor arra lettem figyel-
mes, vagy inkább megéreztem csak, hogy Seymour mocorogni kezd, a mellettem levő ágyban. Ak-
koriban állandóan egy zseblámpát tartottunk a köztünk álló éjjeliszekrényen, de ha jól emlékszem,
soha nem volt rá szükségünk. Seymour meggyújtotta a zseblámpát, és felkelt az ágyból. – A kályhán
van az üveg, anya azt mondta – szóltam oda. – Nemrégen etettem meg – felelte Seymour. – Nem az
a baj. – A könyvszekrényhez lépett a sötétben, és lassan végigvezette a lámpa fénykévéjét a könyv-
sorokon. Felültem az ágyamban. – Mit csinálsz? – kérdeztem. – Arra gondoltam, felolvasnék neki
valamit – mondta Seymour, és leemelt egy könyvet. – Az a gyerek még csak tíz hónapos, az istenért.
– Tudom – mondta Seymour. – Füle azért van. Hallani hall.
A történet, amit aznap éjjel felolvasott Frannynek, Seymour egyik kedvenc olvasmánya volt; egy
taoista mese. Franny a mai napig esküszik rá, hogy emlékszik Seymour felolvasására: J. D. Salinger
Mu herceg, Csin fejedelme, így szólt Po Lóhoz: „Te magad tisztességben megöregedtél. Tudsz-e
ajánlani valakit a fiaid közül, akit helyetted elküldhetnék lovat vásárolni?” Po Lo így felelt: „A jó lovat
meg lehet ismerni a tartásáról meg a külsejéről. De az igazi táltos3 – amelyik nem veri fel a port, s
nyom se marad utána – az olyan felismerhetetlen, olyan megfoghatatlan, akár a levegő. Az én fiaim
tehetségéből erre nem futja; van annyi eszük, hogy meg tudják különböztetni a jó lovat a rossztól, de
nem ismerik fel az igazi táltost. Van azonban egy barátom, Csiu Fang-kao a neve, tüzelővel és zöld-
séggel szokott házalni. Hát ő mindenképpen ért annyit a lovakhoz, mint jómagam. Kérlek, beszélj
vele.”
Műelemző feladatok

Műelemző feladatok
Mu herceg megfogadta a tanácsot, és megbízta a házalót, keressen neki egy jó paripát. Három
hónap múlva megjött a házaló, hogy talált egyet. „Sa-csiuban bukkantam rá” – tette hozzá. „S miféle
az a ló?” – kérdezte a herceg. „Hát egy pej kanca” – hangzott a válasz. Ám amikor elküldtek valakit
a lóért, kiderült, hogy egy hollófekete mén. A herceg igen megharagudott, és magához hívatta Po
Lót. „A te barátod – mondta neki –, akit megbíztam, hogy lovat vásároljon nekem, szépen elintézte a

1
S alinger, Jerome David: (1919–2010) amerikai prózaíró, aki leginkább az 1951-es Zabhegyező című regényéről és vis�-
szahúzódó természetéről ismert. 1965 óta nem publikált, 1980 óta interjút sem adott.
2
t ao: A kínai filozófiában az állandóan mozgó és szakadatlanul változó valóságot taónak nevezik. A taoisták úgy tartják,
hogy nem kell ellenállni ennek a világot mozgásban tartó erőnek, hanem a cselekedeteinket kell hozzá igazítani, s har-
90 móniában kell élni vele azért, hogy az életünk erőfeszítésektől és erőszaktól mentessé, építő folyamattá váljon. 91
3
t áltos ló, paripa: természetfeletti erejű személy lova; a ló repülni tud.

12. Hogyan válik a mese, a fantasztikum, az abszurditás a szatíra eszközévé Hajnóczy Péter1
novellájában? Milyen képet vázol fel az író a modern ipari társadalom embereiről és a for-
mális emberi kapcsolatokról?
Hajnóczy Péter: A kiáltás
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy villanykörtegyár. Ebben a gyárban a villanykörtegyártáshoz
szükséges anyagokból elegendő mennyiség volt raktáron ahhoz, hogy annyi villanykörtét készítse-
nek, amennyi éppen kell, csak éppen a Fényből volt hiány.
A Fényt – ahogy ezt mindenki tudja – a Sötétségből csinálják, a Sötétségek összehívása és egyetlen
parányi helyen való tömörítése révén; ez a parányi hely maga a Pont.
Ami a Sötétségeket illeti, sokan vannak, és külsejüket és természetüket tekintve éppen úgy ha-
sonlítanak egymáshoz és különböznek egymástól, mint az emberek. Van Kövér és Sovány Sötétség;
a Kövér Sötétség nem eszik egyebet, mint répát meg karalábét, mert sovány szeretne lenni; a Sovány
Sötétség pedig (hórihorgas, kötekedő alak) reggeltől estig zabál, csak úgy falja a marhapörköltet, és
habos, jéghideg sört iszik rá (a Kövér Sötétségnek a nyála csurog, ha látja), mert mindenáron hízni
szeretne, hogy ne szúrja a csont a fenekét, amikor leül.
Aztán ott van a Szeplős Sötétség, a Piperkőc Sötétség (álló nap a haját meg a nyakkendőjét igaz-
gatja a tükör előtt), valamint a többi, megszámlálhatatlanul sok Sötétség.
Tudni kell: minden Sötétség legnagyobb vágya, hogy Fény lehessen – akár a leghalványabban
pislákoló Fényecske egy borsószemnyi villanykörtében.
Ahhoz, hogy Fény szülessen, a Világ összes Sötétségének össze kell gyűlnie a Pontban, ahol (hely-
szűke miatt) tökéletesen egymásba olvadnak, hogy a képtelenül parányi helyen elférjenek valahogy.
Az összezsúfolódott és tökéletesen egymásba fonódott Sötétségeket már nem lehet egymástól meg-
különböztetni, a megszámlálhatatlanul sok Sötétségből egyetlen lesz: a Sötétség maga. És akkor han-
gosan felkiált a Sötétség, és ez a hangos kiáltás a Fény.
Vannak, akik azt állítják, hogy a Sötétség fájdalmában kiált, mások úgy vélekednek, hogy örö-
mében és boldogságában. Ismét mások azt hangoztatják, hogy a Sötétség kiáltása egyszerre fejez ki
fájdalmat is, boldogságot is. Mindezek a tudós személyek határozottan állítják, hogy magnetofon-
szalagon rögzítették a kiáltást, így akkor hallják, amikor nekik tetszik, tehát szerénytelenség nélkül a
Műelemző feladatok
kérdés szakértőinek mondhatják magukat.
Így lesz a Sötétségből Fény, és ha elhal a Fény (például: lekattintjuk a villanykapcsolót), a Sötét-
ségből kilépnek alkotói, a különféle Sötétségek. A Kövér Sötétség sárgarépát húz elő a zsebéből, és
savanyú pofát vágva rágni kezdi (sóvár szemeket meresztve a Sovány Sötétségre, aki egy hatalmas
sült libacombot tart az egyik markában, a másikban meg egy rücskös, méregzöld nyers uborkát). Ott
lézeng körülöttük a Szeplős Sötétség, keze zsebében, a szájában rágógumi; a Piperkőc Sötétség pedig
ott áll a fürdőszobában a tükör előtt, és a haját meg a nyakkendőjét igazgatja.
A Villanykörtegyár Felelőse egy szép napon elhatározta, hogy megszámolja a megszámlálhatatlan
Sötétségeket. Megparancsolta, hogy mielőtt a Sötétségek belépnének a Pontba, kötelesek aláírni ne-
vüket a Pont elé helyezett Jelenléti ívre. Ez kiváló módszernek látszott a Sötétségek megszámlálására,
csak egyetlen hibája volt: a Sötétségek sem írni, sem olvasni nem tudtak.
A gyár Tudósai, akik azt állították, hogy magnetofonszalagon őrzik a Sötétség kiáltását, azt taná-
92 csolták a Felelősnek, hogy a Jelenléti ív helyett használják a már nagyszerűen bevált magnetofon-
módszert: a Sötétségek egyszerűen a mikrofonba mondják a ne-
vüket: annyit még az efféle tanulatlan népség is meg tud csinálni!
A Felelős megfogadta a Tudósok tanácsát.
„Nekem is eszembe jutott volna, ha nem ilyen pofonegyszerű.
De én csak súlyos és bonyolult gondolatokat forgatok a fejemben;
csak olyat, ami nagyon nehéz!”
Így hát a Felelős elrendelte a magnetofon felállítását a Pont
közelében, és megparancsolta a Tudósoknak, hogy ügyeljenek az
apró részletekre. (Elvégre kinek jutott volna eszébe közülük egy
ilyen nagy horderejű és bonyolult gondolat, hogy meg kell szám-
lálni a megszámlálhatatlan Sötétségeket?!)
A Tudósok továbbadták a parancsot a Technikusoknak, a Tech-
nikusok a Villanyszerelőknek, azok meg a Kifutófiúnak, aki nem ad-
hatta tovább, így hát ő hajtotta végre a parancsot. Végül kihirdették
a Sötétségeknek a Felelős döntését: ezentúl kötelesek a mikrofonba
mondani a nevüket, mielőtt belépnek a Pontba.
Az első és az ezt követő számtalan kísérlet eredménye egyetlen érthetetlen szó volt, amely a Tu-
dósok véleménye szerint leginkább a Sötétség kiáltásához hasonlított.
Sokan úgy vélekedtek, hogy a Sötétségek olyan alacsony rendű, civilizálatlan népség, hogy még
nevük sincs: ami pedig az érthetetlennek tűnő szót illeti, nem lehet más, mint az „ÉN” szó. Önző és
műveletlen alakok lévén, csak a saját személyükkel törődnek. Javasolták, hogy hirdessék ki a Sötétsé-
geknek: ne a saját, hanem a mellettük álló társuk nevét mondják a mikrofonba.
Azonnal kihirdették a Sötétségeknek az új parancsot, de a kísérlet eredménye ismét az előbbihez
hasonló, érthetetlen szó volt. „Nyilvánvaló – jelentették ki a Tudósok –, az előző utasításra adott kép-
telen válaszból előre tudhatták volna, hogy most sem mondhatnak mást, mint: ÉN. Önző és tudatlan
népség ez.”
Három nap és három éjjel töprengtek, míg kieszelték az új kérdést: nevezzék néven őket, a Tu-
dósokat, akiket mindenki ismer. Ha a Sötétségek teljesítik az utasítást, a mellüknek kell szögezni a
kérdést: „Most mutatkozzatok be ti!”
A Tudósok kihirdették a Sötétségeknek az új kérdést.
Az eredmény ismét a semmi volt: ugyanazt a furcsa, érthetetlen szót szajkózta minden Sötétség.
Ekkor történt, hogy a Kifutófiú hallatlan pimaszságra vetemedett: nemcsak véleményt formált a tör-
téntekről, hanem hangosan kimondta a véleményét. Azt állította, hogy a Sötétségek igenis értelmes
választ adtak, amit bárki megérthet, ha odafigyel.
Műelemző feladatok
– Akkor talán velünk is közölné ezt a választ? – mosolyogtak rá a Tudósok.
– Éljen a szabadság! – kiáltotta a fiú.
„Meghibbant szegény” – néztek egymásra a Tudósok, és felhagytak a további próbálkozással,
hogy megszámlálják a tudatlan Sötétségeket. Ettől fogva virágozni kezdett a gyárban a fénytermelés;
a fölösleget ládákba csomagolva tartották a pincében.
(1982)
1
H
 ajnóczy Péter (eredetileg Hasznos Ödön, majd Hajnóczi Béla, később Hajnóczy Béla Ödön, 1942–1981): Füst Milán- 93
díjas és Aszú-díjas író. Hajnóczy Józsefnek, a magyar jakobinus mozgalom vértanúja leszármazottjának vallotta magát.
 Összehasonlító elemzés Borivóknak való
az Fejemet nincsen már nótájára
In laudem verni temporis1
1. Hasonlítsa össze a reneszánsz életszemlélet sajátosságait és a stílus jellemzőit Balassi Bálint Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje,
két versében! Fogalmazása közelítsen a 400 szó (kb. 2 oldal) terjedelemhez! Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítő szele,

Balassi Bálint Te nyitod rózsákat meg illatozásra,

Néma fülemüle torkát kiáltásra,
Ejusdem generis1 (Széllyel tündökleni…) Fákat is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.

Az nótája Lucretia2 énekének Neked virágoznak bokrok, szép violák,

Széllyel tündökleni nem ládd-é ez földet gyönyörű virágokkal? Folyóvizek, kutak csak neked tisztulnak,
Mezők illatoznak jószagú rózsákkal, sokszínű violákkal, A jó hamar2 lovak is csak benned vigadnak.
Berkek, hegyek, völgyek mindenütt zöngenek sokféle madárszókkal.
Mert fáradság után füremedt3 tagjokat,
Új rózsakoszorúkban kegyesek3, szüzek ifiakkal táncolnak, Szép harmatos fűvel hízlalod azokat,
Jószavú gyermekek vígan énekelnek, mindenek vígan laknak, Új erővel építvén űzéshez inokat.
Mind menny, föld és vizek, ládd-é, úgy tetszenek, mintha megújulnának.
Sőt még Cupido4 is mostan feltörlötte homlokán szőke haját, Sőt még a végbeli jó vitéz katonák,
Gyönge szárnyacskáján té-tova, mint angyal röpül, víg kedvet mutat, A szépszagú mezőt kik széjjel bejárják,
Szerelmes táncokban kinek-kinek adván kezére szép mátkáját. Most azok is vigadnak, az időt mulatják.
Azért ne bánkódjál, én jó vitéz társom, ürülj minden gondoktól,
Eléggé hordoztuk heában az sok bút, legyen már tőlünk távol, Ki szép füvön lévén bánik jó lovával,
Mostan igyunk, lakjunk, vigadjunk, táncoljunk, távozzunk bánatunktól! Ki vígan lakozik vitéz barátjával,
Ki pedig véres fegyvert tisztíttat csiszárral.
Nemde valakiért aggasztaljuk volt mi inkább ifjú éltünket,
Kiből azt sem tudjuk, hol és mely órában kiszólítnak bennünket?
Újul még a föld is mindenütt tetőled,
Kivel mit gondoljunk? Ha Isten jó urunk, ő mindennel jól tehet.
Tisztul homályából az ég is tevéled,
Aggasztaló bánat, búszerző szerelem távol legyen mitőlünk, Minden teremtett állat megindul tebenned.
Jó borokkal töltött aranyas pohárok járjanak miközöttünk,
Mert ez napot Isten örvendetességre serkengeti fel nekünk! Ily jó időt érvén Isten kegyelméből,
Műelemző feladatok

Műelemző feladatok
Marullus poéta azt deákul írta, ím, én penig magyarul,
5 Dicsérjük szent nevét fejenként jó szívből,
Jó lovam mellett való füven létemben fordítám meg deákbul6, Igyunk-lakjunk egymással vígan, szeretetből.
Mikor vígan laknám vitéz szolgáimmal, távozván bánatimtul.

1
E jusdem generis: ’ugyanaz a fajta’ (latin nyelvű utalás a vers témájára a Balassi-kódexben). A verset kezdő sora alapján
tartja számon az irodalomtörténet.
2
L ucretia: Eurialus és Lucretia széphistóriája, melyet a Pataki Névtelen (=Balassi Bálint? Dobó Jakab?) fordított magyar-
ra. Strófaképlete (a19, a19, a19) hatással volt a Balassi-strófa kialakulására.
3
k egyesek: hölgyek
4
C upido: Venus fiacskája, a szerelem istene. Másik neve Amor. (Görögül Erósz.) A név kiejtése: a „c”-t „k”-nak ejtjük.
5
M arullus poéta: Michael Marullus (1450–1500) görög származású itáliai, latin nyelven író költő. Néhány versét mintául 1
In laudem verni temporis: ’a tavaszi idő dicsérete’
94 használta Balassi. 2
hamar: fürge, gyors 95
6
d eákbul: latinul 3
füremedt: megerősödött
 Akikre ismerősként gondoltam még tavaly,
2. Hasonlítsa össze a versek témáját, a bemutatott szituációt, a beszélő magatartását, a termé- alig köszönnek s mindent betölt a baj s a jaj.
szet jelentéshordozó szerepét és a versek kifejezőeszközeit Walther von der Vogelweide két Úgy foszlik semmivé most a boldog és merész
versében! Fogalmazása közelítsen a 400 szó (kb. 2 oldal) terjedelemhez! gyerekkor, mint a tenger vizére mért ütés
örökre már, ó jaj!

Ó jaj, hogy élnek itt most az ifjú emberek!

Walther von der Vogelweide Bűnbánat nincs szívükben s mind gondok közt remeg
és mind aggódik folyton: így élni jó talán?
A hársfaágak csendes árnyán… e bús világban, látom senki sem vidám.
Nincsen tánc, sem ének, gond marta szerteszét,
A hársfaágak S tréfás-kacagva keresztény ember még ily gyászosan nem élt,
csendes árnyán, hamar ágyat az asszonyok fejéke régen nem ragyog,
ahol kettőnknek ágya volt, vetett szép pázsitos helyen. parasztgúnyát viselnek büszke lovagok.
ott láthatjátok Nevethet rajta Haraggal írt levélben intett meg minket Róma,
a gyeppárnán, s titkon vágyat örömünk nincs s a bánat oly szívet szaggató ma,
hogy fű és virág meghajolt. érezhet aki arra jön, hogy teljesen kifáraszt (jól éltünk hajdanán!)
Fölöttünk az ág bogán mert jól láthatja a nyomot, s most mintha régi kedvünk búra váltanám.
ejhajahujj! ejhajahujj! Az égi vadmadár is bánatos felettem,
dalolt ám a csalogány! amit a fejem nyomott. csodálható-e hát, hogy én is csüggedt lettem?
S mit mondtam vén bolond most sok bajom között?
Vigan futottam Ha tudná más azt, Aki gyönyörben él itt, mennyekben lesz száműzött,
ki a rétre hogy mi jártunk örökre már, ó jaj!
és kedvesem már várt reám. ott: óh hogy szégyelném magam!
Oly izgatottan Nem sejti más azt, Ó jaj, mi édes volt, mind megromolt hát mégis!
jött elémbe! - mit csináltunk, A mézben látom én ma már lebegni az epét is.
Mily boldogság volt, Máriám! csak ő maga, meg én magam, Kívűl fehér, piros, zöld a világ s dalra vár,
Hogy megcsókolt-e? Meg biz ám! meg egy kis madár a fán, de bévül úgy sötétlik, mint a rossz halál,
Ejhajahujj! ejhajahujj! s kit látszat csábított csak, az majd vigaszra lel,
Most is pirúl belé a szám. az nem árul el talán! a földi bűnt bűnhődés, vezeklés oldja fel.
(Babits Mihály fordítása) Lovagok, a vezeklés, ez itt a dolgotok,
sisaktok jó s a páncél, a csuklóvas forog,
megszentelt kardotok van és pajzsotok kemény.
Ó jaj, hogy eltűnt minden
Műelemző feladatok

Ó jaj, hogy eltűnt minden, hogy hullt le évre év!
Éltem valóban én, vagy álmodtam itt elébb?
Amit valónak hittem, nem volt tán sehol?
Mély álom ringatott el, csak nem tudom mikor.
Most íme fölriadtam és oly idegen,
mit úgy ismertem én még, akár a tenyerem.
Az emberek s a táj, amelyet úgy szerettem,
gyermekkorom kalandos vidéke ismeretlen.
Ki akkor víg barát volt, ma sír felé hajol,
erdőt irtottak erre, amott bedőlt major:
s ha régi patakunk is másképpen folyna itt,
96 mint hontalan csak nézném eltűnő fodrait.
Műelemző feladatok
Adná az Ur, hogy méltó lennék a győzelemre én!
Akkor, bár oly szegény vagyok busás zsold várna rám,
mert nem birtokra vágyom, aranyra sem ma már,
az üdvök koronája, örökre szívem vágya,
egy zsoldos is elnyerheti, markában ott a dárda.
Ha átkelhetnék én a szent hadak hajóival,
a vízen zsoltárt zengenék és már nem azt, hogy: jaj!
azt már sosem, hogy: jaj!
Vogelweide szobra (Radnóti Miklós fordítása)
(Duchov, Észak-Csehország,
Heinrich Scholz alkotása)
https://www.wikiwand.com/en/Walther_von_der_Vogelweide
97
 3. Vizsgálja meg, milyen sajátosságait tartja fontosnak a nők és a férfiak múló életének
Villon, milyen tartalmi és formai jellemzőkben hasonlít és miben tér el a két ballada! Ele-
mezze a versszerkezet és a képvilág szerepét! Fogalmazása érje el a 400 szó (kb. 2 oldal)
terjedelmet!
François Villon
Ballada a hajdani
hölgyekről
Mondjátok, milyen véget ért
A szép római dáma, Flóra1,
Archipiáda2 hova tért,
S Thaist3, hugát, ki rejti, ója?
Echót4, ki visszazeng a szóra
S a vizek fölött hallható,
Kinél szebb nem volt föld lakója?
De hol van a tavalyi hó!
Hol a bölcs Héloïse, kiért
A csonkítást magára rótta
Abélard5 és szerzetbe tért,
S kit nem vitt a szerelme jóra?
S a királynő? Ki tud ma róla,
Ki zsákban dobatta mohó
Kedvvel Burdiánt6 a folyóba?
De hol van a tavalyi hó!
Blanche7 királynő, szirén zenélt,
Liliom volt, úgy ült a trónra,
Haremburgis8, ki Maineben élt,
Műelemző feladatok
S Nagylábu Berta9 látható ma?
Hamvát az angol szélbe szórta,
Hol van Jeanne d’Arc10, a hős, a jó?
Szent Szűz, egek uralkodója,
De hol van a tavalyi hó!
Ajánlás
Herceg, hol vannak már azóta,
Ne kérdezze kiváncsi szó.
Felel a refrén, régi nóta:
De hol van a tavalyi hó!
98
(Vas István fordítása)
Ballada a hajdani
urakról
Párizs ábrázolása az 1493-as
Nürnbergi Krónikában
És hol vannak a régi pápák,
Fejükön ragyogó süveg,
Akiknek szent, erős stóláját
Sátán maga szenvedte meg
S rosszat hiába tervezett?
Szolga és úr, aki csak él,
Alighogy voltak, nincsenek,
Elfújta mindet már a szél.
Elhagyta arany palotáját –
Bizánc császára hol lehet?
S a franciák nemes királyát,
Ki látta őt, a híreset,
Ki sok templomot épített,
Ahol az ima szárnyra kél?
Övezte hajdan tisztelet. Abélard és Héloïse sírja Párizsban Jeanne d’Arc egy miniatúrán
1455-ben
Elfújta mindet már a szél.
Kérdjem Vienne, Grenoble virágát, https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rizs#/media/F%C3%A1jl:Schedelsche_Weltchronik_-_
Az ifjakat, öregeket? Paris.jpg
Kik Dijont, Salyns-t, Doles-t bejárták, https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/40/AbelardHeloiseTomb.jpg
Műelemző feladatok
Hol vannak már a seregek? https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Joan_of_Arc_miniature_graded.jpg
A lovagok, a nemesek?
Vagy bárkit példának vegyél: 1
F
 lóra: római kurtizán.
Zabáltak, ittak eleget, 2
A
 rchipiáda: valószínűleg Archippa, Szophoklész szerelme.
Elfújta mindet már a szél.
3
Th
 ais: görög kurtizán Nagy Sándor kíséretében, esetleg megtért egyiptomi kurtizán, akit szentté avattak.
4
E
 chó: a visszhang nimfája a görög mitológiában. Héra figyelmét elvonta csacsogásával a főisten szerelmi dolgairól.
Életét a zene töltötte ki, erdő mélyén élt és muzsikált.
Ajánlás 5
H
 éloïse és Abélard: egy apátnő és egy teológus, a középkorban a lemondó szerelem hősei. A férfit nagybátyja bosszúból
Mert halálra rendeltetett, kiheréltette.
6
B
 urdián, Jean: középkori teológus bölcselő, akit egy királynő a Szajnába dobatott.
Aki dühöng, aki remél, 7
B
 lanche: valószínűleg kasztíliai Blanka, Szent Lajos király anyja.
A koldust és a herceget 8
H
 aremburgis: 12. századi francia grófnő.
Elfújta mindet már a szél. 9
B
 erta: Nagy Károly anyja.
10
J eanne d’Arc: Szent Johanna, az „orléans-i szűz”, katolikus szent, francia nemzeti hős. A százéves háború idején vezette 99
(Vas István fordítása)
a francia nép felszabadító harcát az angolok ellen.
 4. V
 izsgálja meg a cím és a szöveg kapcsolatát, értelmezze a természethez, az évszakokhoz
és a mitológiához kapcsolódó motívumok szerepét a szerelmi érzés kifejezésében Csokonai
Vitéz Mihály két versében! Foglalkozzon a versek formai és stílussajátosságaival is! Fogalma-
zása haladja meg a 400 szó terjedelmet!
5. Vizsgálja meg, milyen hasonlóságok és különbségek vannak a téma feldolgozásában, a né-
zőpont és a hangnem jellemzőiben és a kifejezőeszközökben Robert Burns két versében!
Fogalmazása kb. 400 szó, két oldal terjedelmű legyen!

Csokonai Vitéz Mihály Robert Burns1

Ének a tavaszhoz Az esztendő négy Falusi randevú Ha mennél
Jer, kies tavasz! Bocsássál szakasza Van itt valaki? Ki kopog? – hideg szélben
Éltető lehelletet, Én vagyok, mondta Findlay.
Tavasz virít, s száz rózsa nő Takarodj, senki nem hívott! – Ha mennél hideg szélben
Hogy kihalt mezőnkbe lássál
Orcádnak Édenében, Ugyan már, mondta Findlay. a réten át, a réten át,
Úra vídám életet.
S szemed kerűletében Lopni indultál? Mit csinálsz? – rád adnám kockás takaróm,
Száz zefir1 köszönti csókkal
Május mosolygó napja jő. Megsúgom, mondta Findlay. öleljen át, öleljen át!
Rózsaszínű lábadat,
A kiomlott nárcisokkal Valami rosszban sántikálsz. – S ha körülzúgna sors-vihar
Nyár van nekem, s halálra fő Nem rossz az, mondta Findlay.
Bársonyozván útadat. rémségesen, rémségesen:
Szívem tüzes hevében,
Száz dryás2 mond a hegyekbe Ha most kinyílna ez a zár – szivemben volna házad,
Mert Ámor ég egében,
Néked áldó éneket, Csak nyílna, mondta Findlay. oszd meg velem, oszd meg velem!
S caniculát9 tett benne ő.
Hármas ekhó3 zeng ezekbe Nem alhatnék el újra már. –
Volna köröttem zord vadon,
Innepedre verseket. Nem bizony, mondta Findlay.
Ősz űl setét orcámba, és sötét, veszett, sötét, veszett:
Nyájasabb etéziákkal4 Ha benn volnál, szobámban, itt –
Sok búja fellegével Bár volnék, mondta Findlay. mennyország volna nékem az
Nyílik a nap reggele,
Özönnyi könnyzáporral és Itt rostokolnál hajnalig. – együtt veled, együtt veled!
Tőlti édes balzsamával
Szűz virágidat tele. Hát hogyne, mondta Findlay. S ha volnék minden föld ura
Tél szállt fagyos jegével
Zengedeznek énekelve Ha itt maradsz ma éjszaka – az ég alatt, az ég alatt:
Szívedbe, s abba semmi rés
Pándion5 leányai, Maradok, mondta Findlay. koronám legszebb ékköve
Nem ég Ámor tüzével.
Rajta víg örömbe telve Vigyázz, hogy épen juss haza! – volnál magad, volnál magad!
(1794)
Zúgnak a fák gallyai. Vigyázok, mondta Findlay. (Weöres Sándor fordítása)
Sok szerelmest kis nyilával S bármi essék is idebenn –
Vérez a Vénus fia6: Hadd essék, mondta Findlay.
Érzi ezt hív Dafnisával7 Mindhalálig titok legyen –
Műelemző feladatok

Műelemző feladatok
A mosolygó Lídia8. Titok lesz, mondta Findlay. Robert
(1794) Burns
(Szabó Lőrinc fordítása)
portréja

1
z efir: egy széltípus neve, enyhe, frissítő nyugati szellő, a görög mitológiában Zefir a nyugati szél istene.
2
dryás: Dryás a görög mitológiában Lükurgosz trák király katonáskodó fia.
3
ekhó: visszhang
4
etézia: görög szó, hűvös szeleket jelent.
https://www.bbc.co.uk/arts/
5
Pándion: tragikus sorsú athéni király, akinek családjában a bosszúállás istennői, az Erynnisek okoztak tragikus ese-
ményeket. Történt a családban nemi erőszak, nyelvkitépés, gyermekgyilkosság, Pándion lányai pedig fecskévé és robertburns/biography.shtml
fülemülévé változtak. A tavaszi fecskedalban gyermekét sirató anyát véltek felismerni a régiek.
6
Venus fia: a szerelem, szépség és termékenység római istennőjének és Mars hadistennek a fia, Ámor, a szerelem istene.
Robert Burns szülőháza a skóciai Alloway-ben
7
Dafnis: bukolikus szerelmi regény hőse.
100 8
Lídia: görög eredetű bibliai név, a Bibliában istenfélő bíborkereskedő asszony, akit Pál apostol térített meg.
1
R
 obert Burns (1759–1796): skót nemzeti költő, verseit scots nyelven írta. Skót nemzeti ikonként ünnepelték a 18–20. 101
9
canicula: görög szó, kiskutya a jelentése, de főcsillag neve is az Eb csillagképben. Hűségjelkép. században. Paraszti környezetének valós élményeit gazdag líraisággal írta meg.
 6. Milyen jelentéstartalmak hordozója a bordal műfaja Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály: Keserű pohár
versében? Melyik vers mennyiben kötődik a műfaj klasszikus hagyományaihoz, és mennyi- (Bordal „Czilley s a Hunyadiak” szomorújátékból)
ben tér el azoktól? Fogalmazása kb. 400–800 szó (kb. 2–4 oldal) terjedelmű legyen!
Ha férfi lelkedet Ha szent gondok között
Egy hölgyre föltevéd, Fáradtál honodért,
S az üdvösségedet Vagy vészterhes csatán
Könnyelműn tépi szét; Ontottál érte vért,
Petőfi Sándor: A borozó Hazug szemében hord mosolyt S az elcsábúltan megveti
És átkozott könyűt, Hű buzgóságodat,
Gondüző borocska mellett És a bor vidám hevében
S míg az szivedbe vágyat olt, S lesz aljas -, gyáva - és buták
Vígan illan életem; Füttyentek rád, zord világ!
Ez égő sebet üt; Kezében áldozat;
Gondüző borocska mellett, Szívemet hol annyi kínnak
Gondold meg és igyál: Gondold meg és igyál:
Sors, hatalmad nevetem. Skorpiói szaggaták.
Örökké a világ sem áll; Örökké a világ sem áll;
Eloszlik, mint a buborék, Eloszlik, mint a buborék,
És mit ámultok? ha mondom, Bor taníta húrjaimra
S marad, mint volt, a puszta lég. S marad, mint volt, a puszta lég.
Hogy csak a bor istene, Csalni nyájas éneket;
Akit én imádok, aki Bor taníta elfeledni,
Ha, mint tenlelkeden, Ha fájó kebleden
E kebelnek mindene. Csalfa lyányok, titeket.
Függél barátodon, A gondok férge rág,
És nála titkaid: S elhagytak hitlenűl
Egykor majd borocska mellől
Becsűlet és a hon, Szerencse és világ,
A halál ha űzni jő:
S ő sima orgyilkos kezét S az esdett hír, kéj s örömed
Még egy korty – s nevetve dűlök
Befúrja szívedig, Mind megmérgezve van,
Jégöledbe, temető!
Míg végre sorsod árulás S remélni biztosabbakat
(Pápa, 1842. április) Által megdöntetik; Késő vagy hasztalan;
Gondold meg és igyál: Gondold meg és igyál:
Örökké a világ sem áll; Örökké a világ sem áll;
Eloszlik, mint a buborék, Eloszlik, mint a buborék,
S marad, mint volt, a puszta lég. S marad, mint volt, a puszta lég.

S ha bánat és a bor
Agyadban frígyre lép,
S lassanként földerűl
Az életpuszta kép,
Műelemző feladatok

Petőfi szobra Ungváron.
Ferenczy Béni alkotása (1990)
Műelemző feladatok
Gondolj merészet és nagyot,
És tedd rá éltedet:
Nincs veszve bármi sors alatt
Ki el nem csüggedett.
Gondold meg és igyál:
Örökké a világ sem áll;
De amig áll, és amig él,
Vörösmarty szobra Székesfehérváron. Ront vagy javít, de nem henyél.
Vay Miklós alkotása (1866)
(1843)

https://www.kozterkep.hu/
102 103
 7. Hogyan változik a költői én és a külvilág viszonya Arany János két versében? Hogyan Arany János: Magányban
értékeli a költő a múltat, a jelent és a jövőt? Milyen tradicionális és milyen egyéni költői
képek, evokatív szövegrészletek hordozzák a jelentéstartalmakat? Fogalmazása kb. 400–800 Az óra lüktet lassu percegéssel, Még egy kevéssé... De mely kishitűség!
szó (kb. 2–4 oldal) terjedelmű legyen! Kimérve a megmérhetlen időt; El, el! ne lássam e dúlt arcokat!
Ébren a honfigond virasztva mécsel, Ész, egybeforrt vágy, tiszta honfihűség,
Homlokra összébb gyűjti a redőt. Bátorságot nekünk mindez nem ad?
Vajúdni meddig tart még e világnak? Megvert reménnyel induljunk csatába?
Arany János: Lejtőn Sors! óraműved oly irtóztató: Hitben feladjuk már a diadalt?...
Hallom kerekid, amint egybevágnak: Nem, nem! Szivünk egy vértanú imába’
Száll az este. Hollószárnya Boldog évek! – ha ugyan ti
De nincs azokhoz számlap, mutató. Megedzve, kezdjük a győzelmi dalt!
Megrezzenti ablakom. Boldogabban folytatok, –
Ereszkedik lelkem árnya, Multam zöld virányos hanti!
Jön, jön... egy istenkéz sem tartja vissza... Az nem lehet, hogy milliók fohásza
Elborong a multakon. Hadd merengek rajtatok.
Mint mélybe indult sziklagörgeteg: Örökké visszamálljon rólad, ég!
Nézek vissza, mint a felhő Bár panasszal, bár sohajjal
Élet? halál? átok, vagy áldás lesz? - Ah, És annyi vér - a szabadság kovásza -
Áthaladt vidékre néz: Akkor is szám telve lőn:
Ki mondja meg! ki élő mondja meg! Posvány maradjon, hol elönteték.
Oly komor volt, – oly zöldellő, Kevesebbem volt egy jajjal…
Vár tétován a nép, remegve bölcse, Támadni kell, mindig nagyobb körökben,
Oly derült most az egész. Hittel csüggtem a jövőn!
Vakon előtte kétség és homály. Életnek ott, hol a mártir-tetem
Idő! szakadna bár méhed gyümölcse... Magát kiforrja csendes földi rögben:
Most ez a hit… néma kétség,
Ne még, ne még - az istenért! - megállj. Légy hű, s bízzál jövődbe, nemzetem.
S minél messzebb haladok,
Annál mélyebb a sötétség;
Oh mert tovább e kétség tűrhetetlen, Nem mindig ember, aki sorsot intéz;
Vissza sem fordulhatok.
A kockarázás kínját érzenünk; Gyakran a bölcs is eszköz, puszta báb;
Nem magasba tör, mint másszor –
De nyújtanók a percet, míg vetetlen S midőn lefáradt az erőtelen kéz,
Éltem lejtős útja ez;
A szörnyü csont, ha rajta mindenünk. A végzet tengelye harsog tovább;
Mint ki éjjel vízbe gázol
Egy lépés a gomolygó végtelenbe, Csüggedve olykor hagyja lomha gépűl
S minden lépést óva tesz.
Holott örvényzik a lét, a halál: Magát sodorni az ember fia:
(1857)
És mi fogódzunk a hitvány jelenbe: De majd, ha eszmél s öntudatra épűl,
Tarts még egy kissé, gyönge szalmaszál! Feltűnik egy magasb hármónia.

És vissza nem foly az időnek árja,

Előre duzzad, feltarthatlanúl;
Csak szélein marad veszteg hinárja,
S partján a holt-viz hátra kanyarúl.
Műelemző feladatok

Műelemző feladatok
Bízvást!... mi benn vagyunk a fősodorban:
Veszhet közőlünk még talán nem egy:
De szállva, ím, elsők között a sorban,
Vásznunk dagad, hajónk előre megy!
(1861. április)

Arany János szobra Nagyszalontán.

Kiss István alkotása (1992)

https://www.kozterkep.hu/

104 105
 8. Vizsgálja meg, hogyan értelmezi a sorsalakítás tényezőit Ady Endre alábbi verseiben! Ho- 9. Értelmezze a napszak jelentéshordozó szerepét, az ember és a természet viszonyát Babits
gyan hordozzák és alakítják a versek üzenetét a mitológiai és a bibliai utalások, valamint a Mihály és Juhász Gyula versében! Hasonlítsa össze a tartalommal összefüggésben a versek
jelképek? Fogalmazása 400–800 szó terjedelmű legyen! formai eszközeit is! Fogalmazása 400–800 szó terjedelmű legyen!

Ady Endre Babits Mihály Juhász Gyula

A Tűz csiholója
Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.
Az első emberi bátorság
Áldassék: a Tűz csiholója1,
Aki az ismeretlen lángra
Úgy nézett, mint jogos adóra.
Mint egy Isten, hóban vacogva
Fogadta szent munkája bérét:
Még ma is minden bátor ember
Csörgedezteti az ő vérét.
Ez a világ nem testálódott
Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak:
Legkülömb ember, aki bátor
S csak egy külömb van, aki: bátrabb.
S aki mást akar, mint mi most van,
Kényes bőrét gyáván nem óvja:
Műelemző feladatok
Alkony Falusi alkony
Az Idő rostájában
Az erdő hallgatag, A házak és a lelkek csendje jön,
Kezében óriás rostával nyugosznak a vadak, A béke száll nagy, szürke lepedőn.
Áll az Idő és rostál egyre, lankadt állal hevernek
Világokat szed és rostál ki ágyán a hűs avarnak, Bús táj fölött, bárányfelhők alatt
Vidáman és nem keseregve mit a szelek levernek, Ezüstöt önt az estbe a harang.
S búsul csak az, akit kihullat. majd újra felkavarnak.
Ballag a nyáj, elbődül boldogan,
S aki kihull, megérdemelte, De most eláll a szél. Már minden lélek s kapu tárva van.
Az ocsut az Idő nem szánja, De most a csönd beszél. A mezőkről az illat lopva jár,
Aszott nemzetek, hült világok, De most jőnek a villik1. Most legbujább, mert elmúló a nyár.
Tört életek miazmás vágya Ó most a lomb se hullik:
Halálra-valók s nem kár értük. alkonyvirág kinyílik, A padokon pipázás, mély a csend,
alkonyszalag kinyúlik. A kutak gémje kék magosba leng.
Szóljak próféták új szavával:
Nem kik mertek tagadni multat, Az alkony nyúlik ott A tetőn a nap arany csókja ég,
De kik nem magvak a Jövőnek, s von vékonyabb csikot: Ó nap, derű, öröm! maradj ma még!
Mindig azok, akik kihullnak: azon egy égi ajtó. (1916)
Világok, népek, girhes eszmék. Ki tudja, mit nem rejtő?
S ó völgy, te mély szakajtó!
Fonnyadtak s összezsugorodtak, S titkok teknője, erdő!
https://www.kozterkep.hu/
(Így szól az új próféta-ének) (Paysages Intimes 3., 1911)
Az Úr, az Idő áll örökké,
De elmulnak a renyhe népek

Műelemző feladatok
Mint ős-ősére ütött Isten: S velük együtt a tiszta Lóthok2.
A fölséges Tűz csiholója.
(A Magunk Szerelme, 1913) Óh, aszottak és be nem teltek
S óh, magam is faj-sorsom osztván,
Be igazság szerint hullunk ki
A kegyetlen óriás rostán,
Kedvét nem töltvén az Időnek.
(Ki látott engem? 1914)

1
a Tűz csiholója: utalás Prométheuszra, aki a görög mitológia szerint ellopta a tüzet az égből, és szembeszállt Zeusszal Babits Mihály szobra Szekszárdon. Juhász Gyula szobra Szegeden.
az emberek érdekében. Farkas Pál alkotása (1981) Szabó Imre alkotása (1977)
106 2
L
 óthok: Lót bibliai személy, akinek mint igaz embernek Isten megkegyelmezett Szodoma és Gomora elpusztításakor; 107
Lót felesége a tiltás ellenére visszafordult, hogy megnézze az égő várost, ezért sóbálvánnyá változott. 1
villik: lidércek
 10. Értelmezze, mit mond az egyén és az emberi civilizáció sorsáról, az ember és a természet
kapcsolatáról, valamint a béke lehetőségéről a földkerekségen Tóth Árpád és Bob Dylan
verse! Fejtse ki, milyen motívumok, toposzok hordozzák a leglényegesebb tartalmakat!
Fogalmazása 400–800 szó terjedelmű legyen!
Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz
Elnyúlok a hegyen, hanyatt a fűbe fekve,
S tömött arany diszét fejem fölé lehajtja
A csónakos virágú, karcsú, szelíd rekettye,
Sok, sok ringó virág, száz apró légi sajka.
S én árva óriásként nézek rájuk, s nehéz
Szívemből míg felér bús ajkamra a sóhaj,
Vihar már nékik az, váratlan sodru vész,
S megreszket az egész szelíd arany hajóraj.
Boldog, boldog hajók, vidám lengők a gazdag
Nyárvégi délután nyugalmas kék legén,
Tűrjétek kedvesen, ha sóhajjal riasztgat
A lomha óriás, hisz oly borús szegény.
Tűrjétek kedvesen, ha lelkének komor
Bányáiból a bú vihedere kereng fel,
Ti nem tudjátok azt, mily mondhatlan nyomor
Aknáit rejti egy ily árva szörny, egy – ember!
Ti ringtok csendesen, s hűs, ezüst záporok
S a sűrű napsugár forró arany verése
Gond nélkül gazdagúló mélyetekig csorog,
Méz- s illatrakománnyal teljülvén gyenge rése;
Ti súlyos, drága gyöngyként a hajnal harmatát
Műelemző feladatok
Gyüjtitek, s nem bolyongtok testetlen kincs után,
Sok lehetetlen vágynak keresni gyarmatát
Az öntudat nem űz, a konok kapitány.
108
Rekettyevirág
Bob Dylan1: Mit fúj a szél
Hány utat járjon végig valaki, Hány év, míg tengerbe porlik a hegy,
Hogy a neve ember legyen? Míg kő a kövön nem marad?
És hány tenger hosszat szálljon a galamb, Na és hány évig bírják még az emberek,
Míg partot ér és megpihen? Hogy szabadnak lenni nem szabad?
És hány bomba kell még, hogy az ágyuszót Na és hányszor lehet még hogy félrenéz
Már ne tűrje senki sem? Az ember s azt színleli: vak?
Ha válasz kell, hallgasd, hogy mit fúj a szél, Ha válasz kell, hallgasd, hogy mit fúj a szél,
Csak hallgasd, hogy mit fúj a szél. Csak hallgasd, hogy mit fúj a szél.
Én is hajó vagyok, de melynek minden ízét
A kínok vasszöge szorítja össze testté, Hányszor kell nézni fölfelé,
S melyet a vad hajós őrült utakra visz szét, Hogy előderengjen az ég?
Nem hagyva lágy öbölben ringatni búját restté, És meddig füleljen, aki csupa fül,
Bár fájó szögeit már a létentúli lét Hogy meghallja: jajgatnak épp?
Titkos mágneshegyének szelíd deleje vonzza: És hány újabb hulla döbbenti rá,
A néma szirteken békén omolni szét Hogy hullákból most már elég?
S nem lenni zord utak hörgő és horzsolt roncsa. Ha válasz kell, hallgasd, hogy mit fúj a szél,
Csak hallgasd, hogy mit fúj a szél.
És hát a többiek?… a testvér-emberek, (1963)
E hányódó, törött vagy undok, kapzsi bárkák,
Kiket komisz vitorlák vagy bús vértengerek
Rettentő sodra visz: kalózok s könnyes árvák, –
Ó, a vér s könny modern özönvizébe vetve
Mily szörnyü sors a sok szegény emberhajóé:
Tán mind elpusztulunk, s nincs, nincs közöttünk egy se,
Kit boldog Ararát várhatna, tiszta Nóé.
Tán mind elpusztulunk, s az elcsitult világon
Csak miriád virág szelíd sajkája leng:
Szivárvány lenn a fűben, szivárvány fenn az ágon,
Egy néma ünnepély, ember-utáni csend,
Egy boldog remegés, és felpiheg sohajtva
Műelemző feladatok
A fájó ősanyag: immár a kínnak vége!
S reszketve megnyilik egy lótusz szűzi ajka,
S kileng a boldog légbe a hószín szárnyu Béke.
Tóth Árpád Bob Dylan
(1917)
https://hu.wikipedia.org
1
B
 ob Dylan: Oscar-, Golden Globe-, tizenháromszoros Grammy-díjas amerikai énekes, dalszerző, zenész, költő.
A 2016-os év irodalmi Nobel-díjasa. Ötven éve a popzene egyik meghatározó alakja. Legismertebb dalai az 1960-as
években születtek, melyek közül a Blowin’ in the Wind (Mit fúj a szél) és a The Times They Are a-Changin’ a háborúel- 109
Lótuszvirág lenes és polgárjogi mozgalmak himnuszává vált.
 11. 
Hasonlítsa össze, milyen jelentéstartalmakat hordoz a nyár Kosztolányi Dezső és
József Attila versében! Vizsgálja meg a versszerkezet, a kifejezőeszközök és a versforma
eltérő szerepét! Fogalmazása 400–800 szó (2–4 oldal) terjedelmű legyen!
Kosztolányi Dezső
A nyár
A nyár az én szerelmem, érte égek,
halálthozó csókjára szomjazom,
erdőket áldozok szilaj tüzének,
bár ajkam is hervadna el azon.
Görnyedve várom télen a szobámba,
a tűz körül álmodva csüggeteg,
lángóceánját képzeletbe látva,
mely semmivé hamvasztja a telet.
S ha lángszerelme sápadt őszbe vénül
s zöld pártadísze hullong a fejérül,
virrasztom árva, bús menyasszonyom.
Zokogva már hülő keblére fekszem
s elsírva ottan legnagyobb szerelmem,
sápadt, aszú haját megcsókolom…
(1907)
Kosztolányi Dezső
domborműve
Műelemző feladatok
Budapesten.
Czinder Antal
alkotása (2010)
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-1449.html
https://www.kozterkep.hu/
1
ördögszekér: 1. vontatókocsi, széna vagy
gabona egybehordására való egyszerű
110 szekérféle; 2. szúrós gyomnövény és an-
nak széltől görgetett kórója.
12. Vizsgálja meg, milyen hasonló és milyen eltérő jelentéstartalmakat hordoz József Attila
és Szabó Lőrinc versében a Nap! Hogyan utal a kommunikációs szituáció a költői én és
a külvilág viszonyára? Hasonlítsa össze a két vers hangnemét, képvilágát, szerkezetét is!
Fogalmazása 400–800 szó terjedelmű legyen!
József Attila József Attila Szabó Lőrinc
Nyár Napszonett Arany Nap
Aranyos lapály, gólyahír, A vén diványon hentereg a Nap, Arany Nap, mit mesterkedel?
áramló könnyűségű rét. Magával hozta erdők illatát – Készítem a nyarat.
Ezüst derűvel ráz a nyír S kinek örömből semmi sem maradt, – Hát még mit? – Fákat gyártok és
egy szellőcskét és leng az ég. Vidultan nézem én kopott diák. tücsköt és bogarat.
Jön a darázs, jön, megszagol, Hogy nyújtózik, milyen kacér, hamis! – Nekem mit? – Búzát, krumplit és
dörmög s a vadrózsára száll. Aranyhajával elborítja arcom, szőlőt és mogyorót,
A mérges rózsa meghajol – Lágy csókja éri rezgő ajkam is, s vigyázok rá, hogy legyen a
vörös, de karcsú még a nyár. Ölébe békén árva főmet hajtom. tányérodon spenót.
Ám egyre több lágy buggyanás. – Ó Nap, a csókod új életre kelt, – Borzasztó! Azt nem szeretem!
Vérbő eper a homokon, Ha símogat selyem hajad, még élek; – Nem baj! Ha megeszed,
bóbiskol, zizzen a kalász. Rossz idegem új ösztönökre lelt. jutalmul télre fényt dugok
Vihar gubbaszt a lombokon. a föld alá: szenet!
Maradj örökre – éjszaka lesz, félek, (Versek a gyerekszobából
Ily gyorsan betelik nyaram. Az éjnek oly riasztó árnya van III. Különbéke, 1936)
Ördögszekéren1 hord a szél – S ó jaj, nem gyújthatom föl önmagam!
csattan a menny és megvillan (1922. október)
kék, tünde fénnyel fönn a tél.
(1929 nyara / 1934)
József Attila
domborműve
Műelemző feladatok
Budapesten.
Csillag István
alkotása (1947)
József Attila mellszobra Budapesten. Szabó Lőrinc mellszobra Miskolcon.
Varga Imre alkotása (1974) Borsos Miklós alkotása (1980)
111
https://www.kozterkep.hu/
 13. Értelmezze Radnóti Miklós két versét, a költő ars poeticájának változatait és előérzeteit!
Elemezze a tartalommal összefüggésben a versek képvilágát és formai sajátosságait!
Radnóti Miklós
Nyugtalan órán Eső esik. Fölszárad…
Magasban éltem, szélben, a nap sütött, Eső esik. Fölszárad. Nap süt. Ló nyerít.
most völgybe zárod tört fiad, ó hazám! Nézd a világ apró rebbenéseit.
Árnyékba burkolsz, s nem vigasztal
alkonyi tájakon égi játék. Egy műhely mélyén lámpa ég, macska nyávog,
vihogva varrnak felhőskörmü lányok.
Sziklák fölöttem, távol a fényes ég,
a mélyben élek, néma kövek között. Uborkát esznek. Harsan. S csattog az olló.
Némuljak én is el? mi izgat Felejtik, hogy hétfő s kedd oly hasonló.
versre ma, mondd! a halál? – ki kérdi?
A sarkon túl egy illatszerárus árul,
ki kéri tőled számon az életed, a hitvesét is ismerem szagárul.
s e költeményt itt, hogy töredék maradt?
Tudd hát! egyetlen jaj se hangzik, Elődje vén volt már. Meghalt. S mint bárki mást,
sírba se tesznek, a völgy se ringat, csak elfeledték. Akár a gyökvonást.
szétszór a szél és – mégis a sziklaszál Feledni tudnak jól. A tegnapi halott
ha nem ma, – holnap visszadalolja majd, szíveikben mára szépen megfagyott.
mit néki mondok és megértik
nagyranövő fiak és leányok. Egy újságlap repül: most csákót hord a szél.
Költőt is feledtek. Ismerem. Még él.
(1939. január 10.)
Még kávéházba jár. Látom hébe-korba,
Műelemző feladatok
sötét ruhája válla csupa korpa.
Mit írjak még e versben? Ejtsem el talán,
mint vén levelét a vetkező platán?
Hisz úgyis elfelejtik. Semmi sem segít.
Nézd a világ apró rebbenéseit.
(1941. január 30.)
Radnóti Miklós emléktáblája Budapesten.
Schaár Erzsébet alkotása (1969)
112
https://www.kozterkep.hu/
14. Művész és közönség kapcsolatának milyen veszélyeire, buktatóira, igazságtalanságaira
hívja fel a figyelmet Nagy László két evokatív verse? Milyen gondolatok, képek, alakzatok
árulják el, hogy a két vers témája Nagy Lászlót mélyen érinti? Mennyiben segíti a versfor-
ma a gondolatközlés természetességét?
Nagy László: Csontváry1
Ő: a bábeli magasba emelt fej, gigászi
vörös szemgolyó a kételyek fölött,
világnagy vásznon ecset- és üstökös-egység,
ágyúzzák lentről a köznapi méretek,
kicsi királyok, erőtlenek és nevetségesek,
mert ISTEN SZÖRNYETEGE, emberkék végzete ő,
temérdek sugár-erő, transzformált őrület,
kapcsolják rá uraim a várost: a lámpa mind kigyúl,
egyszeri csoda, a Nap fia ő, aki agyára
fölveszi koronának a lángoló Kárpátokat!
Rágalom, hogy a szoba sarkába a százszor kifőzött
teahalomra buktatja el a halál –
északról délre zuhan, elrúgva úgy a mediánt,
hogy billen a láthatár, minden egyensúly fölborul,
rágalom, hogy Tivadar festőt a cicái kikezdik,
máig is oroszlánok vesződnek izmaival!
Műelemző feladatok
Vigyázat, itt jön, mint féreg nélküli dicsőség,
hús-valósága csak emlék, arra már szüksége nincs.
Átörökítve magát a világ velő-kötegébe,
lett magaslati hó, szűziség, lombzene, bilincstelen,
agyaras hegyi folyó, azúr vadkanok rohama,
új látomás a rónán, délibáb-rontó vihar,
tűnődve is őrlő jelenés, lidérc a tükörben,
fehéren rémlő bika, aki márvány és patyolat.
113
 Figyelem! beszél az elárvult aszkéta mester,
sivatag korban új szépség, szakálla rostolt acél,
keze a nagy korszakok lapjait fordítja kínba,
Mona Lisa arany méhe már villámló görcs és aszály.
Rikolthat a művész az égen kén s kobalt páváiból,
törvény, hogy cédrussá váljon a milliógyökű magány.
Itt áll, mennydörgő teteje a csillagoknak hinta,
termi magának a kínt örökre, fejünknek a szédületet.
(1964)
Nagy László Csontváry: Önarckép (1896)
Műelemző feladatok
114
Csontváry Kosztka Tivadar: A magányos cédrus (1907)
Nagy László: Bartók 2 és a ragadozók
Nem az erdő, nem a levegő meg a víz remek királyai, nem ezek a vadak ólálkodnak és őrjöngnek a
szívünk körül. Hajunkat oroszlánsörénnyel elkeverni veszélytelenebb, mint megértően pillantanunk
az emberségéből kivetkőzött lényre. A század éghajlatában ez a legnagyobb ragadozó ijesztően el-
szaporodott, szaporítva a fondorlatos intézményeket, megfosztva hivatásuktól a tündöklő találmá-
nyokat. A traverz-erdők, a kábel-dzsungelek, a műanyag-habok felett sugárzik ez a szégyentelen
fajta, s míg önmagát reklámozza mint morált, mint elérhető üdvösséget: új ragadozókat toboroz, új
áldozatokat kaparint magának. Mert századunk emberét a képmutató ragadozók bűvölik. E fordított
orfeuszi helyzetben az édes muzsika csak azt jelentené, hogy velük parolázol. Már a fiatal Bartók azt
mondja: Nem! Se álerkölcs, se álművészet. A szívdöglesztő álarcokat zenéje acélujjaival tépi le. Mert
emberi fenség: eleve idegen tőle a marakodás. Új ritmikájú Sárkányölő – mondanám, de ez a szimbó-
lum föltételezi a programos harcot. Bartók öntörvényű konok csillag. Nem készül semmiféle leszá-
molásra, nem keresi a gátló és gonosz hatalmakat, de találkozik velük, de gyémántfejjel beléjük ütkö-
zik mindig. Így süvít a pályán végzetesen, de mint művész, diadallal. Élete volt keserű is, csömörös is.
Menekült volna a grönlandi cethalakhoz, a Tűzföld ércein bőgő vadak közé. Mégis azt mondja: Nem!
Az ember nem adhatja meg magát. Se a hatalmas bánatnak, se bármilyen „dögvész-országnak”. Az
ember szerelmével és férfias haraggal ment a halálba. A ragadozók pedig a sírig követték. Elhenge-
rített kövénél megsebezve a zenétől vinnyognak és átkozódnak ma is, és nem bírnak szabadulni tőle
soha. Nekik Bartók az elkerülhetetlen sorscsapás. Nekem példa és megváltás, mint a legfényesebb
árvák: Ady és József Attila. Őt látom a magasban, fehéren izzó haját, a sztratoszférát legyőző szemeit.
Tenyerében óra: méri és ellenőrzi a Mindenség zenéjét.
(1964)
Műelemző feladatok
Bartók Béla
1
C
 sontváry Kosztka Tivadar (1853–1919): magyar festőművész. Okleveles gyógyszerészként jogot is hallgatott, de ki-
emelkedőt a magyar festészetben alkotott. Magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála
után ismerték fel jelentőségét. Külföldi kiállításairól (például a maga által szervezett 1907-es párizsi tárlatról) általában
elismerően nyilatkoztak, de Magyarországon nemigen méltányolták. Ehhez különc (mértéktartó) életvitele, és – élete
vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-profetikus allűrjei is hozzájárultak. Magyarországon jóval halála után, képeinek
1963-as székesfehérvári kiállítása tette népszerűvé.
2
B
 artók Béla (1881–1945): magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője,
a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nem- 115
csak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
 Megoldások
Szövegértési
feladatok megoldása
1. Albrecht Dürer művészete – a gótika és a reneszánsz határán
1. a ) Családja a 15. század közepén a magyarországi Ajtós községből vándorolt ki Németországba.
(1 pont)
b) Mivel apai családja Magyarországról származik, a család magyar gyökereire büszkék lehetünk.
(1 pont)
2. Hasonlóságok:
• Dürer is volt udvari festő.
• Ő is mestere volt a körvonalrajznak.
• Vallási témájú képeket ő is festett.
• Önarcképeket ő is festett vagy rajzolt. (2×1pont)
Különböző, eltérő sajátosságok:
• Dürer metszeteket is készített.
• Metszetein egyetlen szín árnyalataival is festői tónusokat hozott létre.
• Színes képein négy színnél többet használt.
• Képeit nem csak hírből ismerjük, fennmaradtak. (2×1 pont)
3. Konkrét jelentés: ernyős virágzatú, kék vagy fehér virágú szúrós, tüskés növény (a virág vagy nö-
vény szó is elégséges válasz). (1 pont)
Jelképes jelentés: a házastársi hűség jelképe. (1 pont)
4. Svájc: Bázel; Németország: Nürnberg, Freiburg, Colmar, a Rajna középső vidéke; Belgium és Hol-
landia: az egykori Németalföld utódállamai, ahol Dürer is járt, Rotterdami Erasmusszal is itt talál-
kozott; Dániában Dürer nem járt; Strasbourg Franciaországban van; Olaszországban sem járha-
tott, mert ez az ország 1861-ben jött létre, korábbi neve Itália (nem országnév), és Dürer a Velencei
Köztársaság városállamában járt. Bologna és Ferrara a 15. században a Pápai Állam fennhatósága
alá tartoztak. (2 jó válasz 1 pontot ér, Belgium és/vagy Hollandia 1 pont, adható összesen 4 pont. Fél
pont nem adható.)
5. Olajfestmény, ezüstvessző rajz, akvarell, fametszet, rézmetszet.
(1-2 jó válasz: 0 pont; 3 jó válasz: 1 pont; 4-5 jó válasz: 2 pont)
6. 7 foglalkozás. (1 pont)
Aranyműves, festő, grafikus, könyvillusztrátor, belsőépítész, író, könyvkiadó.
(3 jó válasz: 0 pont; 4-5 jó válasz: 1 pont; 6-7 jó válasz: 2 pont)
116 7. Lakóház, műhely és bolt, ma múzeum. (1 pont adható, ha a válasz legalább három szóból áll, to-
vábbi 1 pont, ha a válasz informatív tartalmú.)
8. Más szavakkal is lehet válaszolni:
• A természet tökéletességének életre keltése.
• Lemondás az egyetlen szépségideálról, a művészet sokfélesége válik az eszménnyé.
(1 jó válasz 2 pontot ér, adható összesen 4 pont.)
9. A válaszok sorrendjében: I, H, I, H, I, H, H, I.
(Két jó válaszért adható 1-1 pont, de fél pont nem adható. Összesen 4 pont adható.)
10. Az ember fizikai lénye halandó, de alkotása, teremtő munkája révén halhatatlan, és Dürer kép-
zőművészeti munkássága örök életű. Más szavakkal is lehet válaszolni.
(A helyes válaszra 2 pont adható, ha a válasz a halandóság és a maradandóság mindkét elemét
tartalmazza.)
11. Luther, Miksa, Bölcs Frigyes, Trento (Trident) (4x1 pont)
12. A
 lbrecht Dürer (1471–1528) bajor (német) festő, grafikus, könyvkiadó, művészetelméleti író.
Európában a német reneszánsz legismertebb képviselője. Nürnbergben született és alkotott, de
tanulóévei alatt más német, svájci és francia városokban is megfordult. Két hosszabb utazást
tett Itáliában és egyet Németalföldön, ezek az utazások nagy hatással voltak művészetére. A kor
igényei szerint portrékat, oltárképeket és vallásos témájú képeket festett. A réz- és fametszés
technikáját ő fejlesztette művészi színvonalra. Alkotói tehetségére uralkodók is felfigyeltek, meg-
bízásokat kapott Bölcs Frigyes szász fejedelemtől és Miksa császártól is. Művészeti ideálja szerint
a festőnek művelt embernek kell lennie, ennek az ideálnak ő maga is tökéletesen megfelelt. Ér-
dekelte az anatómia, a matematika, de csillagászati könyvet is illusztrált, és a kor jeles tudósaival
barátkozott. Egykori nürnbergi lakóháza ma múzeum.
A lexikonszócikknek tartalmaznia kell: teljes név és születési adatok (1 pont), nemzetiség, lakóhely
és foglalkozás (1 pont), a művészi pálya tematikus és műfaji jellemzői (3 pont), logikus, lehetőleg
időrendi felépítés (1 pont), megfelelő terjedelem (1 pont). Az előírt terjedelembe csak szabatosan
fogalmazott mondatok számíthatók be. Elérhető összesen 7 pont.
2. Mikor száll fel a füst? A pápaválasztás szokásrendje, ceremóniája
1. A mindenkori pápa […] az egész katolikus egyház legfőbb pásztora, akinek hit, erkölcs és enge-
delmesség kérdésében, illetve az egyház kormányzásában teljes és egyetemes hatalma van. Ítélete
vagy határozata ellen nincs fellebbezés. (2×1 pont)
2. Közvetve befolyásolhatja. A pápaválasztás szabályait a pápa határozhatja meg. / A konklávé tagjait,
a bíborosokat ő nevezi ki. (Állásfoglalás:1 pont; annak igazolása ténnyel: 1 pont.)
3. Hasonlóság: valamennyien a pápától kapják kinevezésüket, szavazataik a pápaválasztás során
Megoldások
egyenrangúak. (2 pont)
Különbség: az egyházért végzett munkájuk tartalma rendenként más (pápai tanácsadói, (fő)egy-
házmegyei vezetői vagy a Vatikánban működő intézmény, testület vagy hatóság vezetői feladatait
látják el. (2 pont)
4. A középkori választások nem feltétlenül voltak Rómában. Megfelelő szabályozás híján szélsőséges
esetben a pápaválasztás évekig is elhúzódhatott. (2 pont)
5. bíboros: a pápa által kinevezett főpap, a püspököktől karmazsinvörös vagy bíborszínű öltözék
különbözteti meg. Szerepe az egyházban lehet pápai tanácsadói, egyházmegye-vezetői vagy vati- 117
kánbeli intézményvezetői. Pápaválasztáskor szavazati joggal rendelkezik. (2 pont)
 protodiakónus: a Vatikánban működő intézmények, testületek vagy hatóság rangidős vezetője.
Megbízását a pápától kapja. Pápaválasztáskor ő jelenti be az új pápa személyét a világnak. (2 pont)
konklávé: a bíborosok pápaválasztó testülete, amely 80 év alatti bíborosokból, maximum 120
főből áll. (2 pont)
pápa: Róma püspöke, az egész katolikus egyház legfőbb pásztora, akinek hit, erkölcs és engedel-
messég kérdésében, illetve az egyház kormányzásában teljes és egyetemes hatalma van. Ítélete
vagy határozata ellen nincs fellebbezés. (2 pont)
6. A ceremónia latin nyelvű. A helyszín másfél évszázada a Sixtus-kápolna. A pápát évszázadok óta
a bíborosok választják. Általában a bíborosok egyikéből lesz pápa.
(2 tény megnevezése 2 pont.)
7. a ) A pápaválasztás helyszíne: a Sixtus-kápolna.
b) A 80 év alatti bíborosok választják meg az új pápát.
c) A pápaválasztást hívők tömege várja a Szent Péter téren.
d) A fekete füst eredménytelen szavazást jelez.
e) Fehér a füst: van új pápa.
f) Az új pápa urbi et orbi áldást oszt.
(Más szavakkal is lehet válaszolni. 6×1 pont)
8. H, H, I, I, H, I (Két jó válasz 1 pontot ér, de fél pont nem adható. Összesen 3 pont szerezhető.)
9. presbiterbíboros (1 pont)
10. kardinális kérdés, felszáll a füst (2×1 pont)
11. A
 bíborosok magas száma lassíthatta a szavazást; biztosítani kell, hogy az egyháznak rövid időn
belül legyen új vezetője; a fiatalabb, nem aggastyánkorú bíborosok távlatosabban gondolkodhat-
nak. (2×1 pont)
12. A 15. századi Sixtus-kápolna a mindenkori pápa magánkápolnája. A világ legnagyobb méretű ös�-
szefüggő mennyezetfreskója alatt a 19. század vége óta pápaválasztó konklávék helyszíne is. A pápát
80 év alatti bíborosok titkos szavazással választják, a szavazásra jogosultak létszáma legfeljebb 120 fő
lehet. A pápát kétharmados többséggel kell megválasztaniuk, ami rendszerint több választási fordu-
lóval lehetséges. A konklávé első napján egy szavazást tartanak, majd a következő napokon délelőtt
és délután két szavazást. Három nap után 24 órás szünetben konzultálhatnak egymással a bíborosok,
majd ha 30 szavazási forduló után sem eredményes a szavazás, akkor egyszerű szavazattöbbséggel
választanak új pápát. A szavazóurnát Michelangelo Utolsó ítélet című oltárképe előtti oltáron helye-
zik el. A szavazócédulákat szavazatszámlálást követően égetőkályhában elégetik, s a külvilág számára
a füst fekete színe jelzi, ha eredménytelen volt a szavazás, és fehér füst száll fel a kéményből, ha a
pápaválasztás eredményes. Az új pápa, miután a választás eredményét elfogadja, a terem közepén,
Megoldások
Michelangelo Ádám teremtése című freskója alatt nyíló könnyek szobájában átöltözik, magára veszi
a pápák fehér reverendáját és aranysujtásos stóláját. A teremben fogadja a bíborosok köszöntését, Te
Deum éneklése és közös ima után átvonul a Szent Péter-bazilika erkélyére, ahol a protodiakónus be-
mutatja a világnak, a pápa pedig rövid beszéd után urbi et orbi áldás osztásával megkezdi egyházfői
tevékenységét. (2 pontot ér az események rendje; 2 pontot a kápolna tárgyi részleteire hivatkozás: a
szavazóurna helye, az égetőkályha füstje, a könnyek szobája; 1 pontot az előírt terjedelem betartása, és
1 pontot a szabatos fogalmazás. Összesen 6 pont szerezhető.)
118
3. Chopin, a zongoravirtuóz, az örök hazafi
1. • Vidéki vakációi során felfedezte a lengyel népzenét, élményei polonézek és mazurkák írását ih-
lették.
• Zeneművei tág érzelmi skála kifejezését tették lehetővé a líraitól a drámai hangulatokig.
• Scherzóiban túlcsorduló érzelmek vannak.
• Erős hangulatteremtő erejük miatt az egyes Chopin-művek önálló jelzőt kaptak az utókortól.
Más szavakkal is lehet válaszolni. (2×1 pont)
2. Ahogy Odüsszeusz utazásai is tele voltak váratlan fordulatokkal, próbatételekkel és kalandokkal,
az embert életútja során szintén érik nagyon különböző élmények, kedvesebb vagy akár drámai
események, tapasztalatok. Más szavakkal is lehet válaszolni. (2 pont)
3. • A barátaitól búcsúajándékként kapott, lengyel földdel teli ezüstkupát féltve őrizte.
• A lengyel népzene zeneműveit ihlette.
• C-moll, forradalmi etűdje a varsói felkelést is idézheti. (2×1 pont)
4. M
 ivel a húrokat megütő kalapácsokat filc fedte, ez lágyabb hangzást és tágabb érzelmi skála kife-
jezését tette lehetővé. (2 pont)
5. a) Chopin Párizsban is a szalonok kedvence lett / Rövid időn belül vált kedvelt művésszé / Szalo-
nokban szeretett fellépni, koncerttermekben kevésbé / A világ csodájaként ünnepelték
b) Az írónő élete nagy szerelme volt / A csendes Chopin és az extravagáns Aurore kiegészítették
egymást / George Sand Chopinről regényalakot is mintázott
c) Népszerű, lázadó hajlamú írónő / A párizsi művészvilág ismert alakja / Elvarázsolta a bársonyos
ujjú zongorista
d) Liszt Ferenc szerint nemesség jellemezte / Életformájával és zenéjével üzent a világnak / A sza-
lonok kedvence koncertezett és tanított / Varázslatos zongorajátéka volt (4×1 pont)
6. H, I, I, H, I (5x1 pont)
7. F
 elnőtt életét Párizsban élte, de soha nem feledte Lengyelországot. Párizsban a szalonok kedvence
lett, koncertezett és tanított. Zongoraművészként és zeneszerzőként is kivívta kortársai megbe-
csülését. A párizsi művészvilág kitüntette a barátságával. Számos zenei műfajt megújított, minden
művében jelen van a zongora, a hangszer mágusának tartják. Más szavakkal is lehet válaszolni.
(Adható: 6 pont a következő megoszlásban: legalább 4 különböző, a szövegből származó lényeges
információ: 4 pont, szabatos mondatok: 1 pont, figyelemfelkeltő tartalom/stílus:1 pont.)
8. ballada: pl. Villon: Záróballada vagy a szerző más balladája (a középkorban csak versforma),
Arany János: Szondi két apródja vagy más Arany-ballada
dal: pl. Goethe: A vándor éji dala; Csokonai: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz; Szegény Zsuzsi
Megoldások
a táborozáskor 
(A műfaj megnevezése: 2×1 pont, szerző és cím: 2×1 pont. Más szerzők dalai is elfogadhatók.)
9. • ballada
• Tréfás zenemű, Chopint e műfajban túlcsorduló érzelmek jellemzik tréfa nélkül.
• noktürn
• Eredetileg hosszabb zenemű előjátéka, de Chopinnél rövid, önálló zenemű.
• Korábban játéktechnikai gyakorlat, Chopin műveiben szokatlan kéz- és ujjmozdulatokkal gaz-
dagított meditatív alkotás. 119
• polonéz (6×1 pont)
 10. 6., 2., 3., 4., 5., 1.
(Adható: két jó válaszért 1 pont, összesen 3 pont. Fél pont nem adható.)
11. z enetanár, írónő, zeneszerző, festő, író, költő, zongorakészítő, író és költő
(Adható: két jó válaszra 1 pont, összesen 4 pont. Fél pont nem adható.)
4. Hogyan élhet az ember 200 évig?
1. M
 ivel a lap 1938. augusztus 25-én jelentette meg első számát, 2015. augusztus 25-én 50 és 77 évvel
korábbi írásokból válogattak, heti több alkalommal, cikksorozat keretében. (2 pont)
2. 104 cikket (52 héten keresztül minimum 2 cikket). (1 pont)
3. Matuzsálem: nagyon idős ember. (1 pont)
•B
 ibliai ősatya, aki a Biblia szerint 969 évet élt, innen származik a matuzsálemi kor kifejezés.
(Minden bizonnyal az éveket más időszámítás szerint számolták.)
•A
 WHO a 100 év feletti embereket tartja matuzsálemi korúaknak.
A válasz elégséges eleme a nagyon idős ember kifejezés.
4. Egy 102 éves szabadkai férfi könyvében a rendkívül hosszú élet titkát ígérte, ennek járt utána az
újságíró. (1 pont, ha a látogatás oka és célja megfogalmazódott, és további 1 pont, ha ez kerek egész
mondatban történt.)
5. A helyes válasz négy szempontot érint:
• Edison hatására mértékletes, szolid életet él;
• fizikailag aktív, ellátja önmagát;
• nem dohányzik, szeszes italt nem fogyaszt;
•h úst nem eszik, sok zöldségfélét, gyümölcsöt fogyaszt, kétszersültet, krumplipürét eszik és
hársfateát iszik. (4×1 pont)
6. A
 dinamit feltalálása (1864), Edison feltalálja a villanykörtét (a cikk szerint 1880-as évek), első
világháború, második világháború. (4×1 pont)
7. 1 864 + 19 = 1883 (László Dezső 1864-ben született, és találkozásuk idején 19 éves volt.)
(1 pont, ha a találkozás évszáma helyes.)
8. Életmódjában és táplálkozási szokásaiban életre szólóan Edison követője lett.
(2 pont, ha a válasz a változás tartalmát és időbeli hatását érinti.)
9. Az öregség jelei: hunyorog, ősz a szakálla, kissé hajlott a háta, fáradttá válik a hangja. (2 pont)
Korát meghazudtoló jelek: nem remeg a hangja, puha, nesztelen léptekkel jár (nem csoszog),
Megoldások
hamar regenerálódik, tiszta a szeme. (2 pont)
10. a ) Az előző század tárgyi emlékei: tűzhely, asztal, újságkivágások, óra, hegedű. (2 pont)
b) Lehetséges képaláírások:
A szabadkai Matuzsálem gimnáziumi tanár volt
Utcanév őrzi Kossuth látogatásának emlékét (2 pont)
11. R
 eggel érkezett, napközben megtekintette a város nevezetességeit, és ellátogatott Palicsra. Este a
város egy alkalmi sátorban vacsorát adott a tiszteletére. (3 pont)
120
12. A
 vele való találkozás egy generáció legnagyobb élménye volt; a látogatásra való írott visszaem-
lékezést is féltve őrizték; Kossuth tiszteletére vacsorán gyűltek össze a város előkelőségei; utcát
neveztek el róla. (4 pont)
13. S zabadka legidősebb lakója 1966-ban a 102 éves László Dezső volt. A nyugalmazott gimnáziu-
mi tanár 80 éves korától teljesen egyedül élt a Masaryk utca 31-ben. Fizikai állapota révén két
évtizeddel később is ellátta magát, nem szorult segítségre. Hosszú életét fiatal korától kezdve
tudatosan felvállalt szerény és egészségmegőrző életmódjának köszönhette. 19 évesen találkozott
Edisonnal, aki akkor már a kilencedik évtizedében járt. Tőle tudta meg a hosszú élet titkát: nem
kell dohányozni, alkoholt fogyasztani, vegetáriánus módon kell étkezni, és mértékletesnek kell
lenni mindenben. László Dezső betartotta a tanácsokat, és matuzsálemi korában is megőrizte
fiatalos mozgását, hangját és tiszta tekintetét. Életreceptjét könyvben is megírta „Hogyan élhet az
ember 200 évig jó egészségben” címmel. A könyv alcíme: „Győzelem a betegség és a halál felett”
– ugyan nem vált valóra, de a hosszú élet jó egészségben igen. Kívánjuk, hogy legyenek László
Dezsőnek szerencsés követői.
(5 pont a bázisszöveg információit felhasználó tartalom, 1 pont a szöveg szerkesztettsége, 1 pont az
előírt terjedelem betartása, 1 pont a nyelvi minőség, összesen 8 pont.)
5. Jászai Mari, a sokarcú drámai színésznő és Blaha Lujza, a nemzet csalogánya
1. Jászai Marinak. 16 évesen állt színésznőnek, és halálának évében, 75 évesen még fellépett, 59 évet
töltött a pályán. Blaha Lujza 13 évesen kapott először színpadi szerepet, de 1910-ben, 60 évesen
visszavonult, ezt követően nagyon ritkán vállalt fellépést. Valamennyivel több, mint 47 évet töltött
a pályán. (A név 1 pont, az indoklás 1 pont.)
2. a) Jászai Marit tartja a színháztörténet a legnagyobb tragikának: utolérhetetlen volt a tragikus
szenvedély megszólaltatásában. A századvég romantikus-patetikus stílusának képviselője volt,
élettel tudta megtölteni a nemesveretű, régies szövegeket is. (2 pont)
b) Blaha Lujza volt a nemzet csalogánya: szépen énekelt, és zenés-táncos műfajokban mozgott a
legotthonosabban. Az elnevezés a népszínház alapításának 25. évfordulója körül vált ismertté,
mert Blaha Lujza volt a színház legismertebb, legtöbb sikert hozó, ünnepelt színésznője. (2 pont)
3. Hasonlóságok:
• Mindketten szinte gyerekként lettek színészek, Jászai 16, Blaha 13 évesen.
• Mindketten művésznevüket és nem anyakönyvi nevüket használták pályájuk során.
• Első házasságukat korán kötötték, Jászai 19, Blaha 16 évesen.
• Kezdeti színészéveikben sokat nyomorogtak.
• A színészmesterség tanulását, az elmélyült szerepformálást vagy a zenei képzettséget egész pá-
Megoldások
lyájukon komolyan vették.
• Mindketten vidéki vándorszínésznőből lettek ünnepelt fővárosi színésznők.
• Mindketten a Nemzeti Színház örökös tagjai. (3×1 pont)
Különbségek:
• Jászait a versmondás és különösen Petőfi népszerűsítése jobban érdekelte.
• Jászai nem játszott zenés-táncos darabokban, Blaháné prózai darabokban játszott kevesebbet.
• Jászai Mari egyszer kötött házasságot, Blaha Lujza háromszor.
• Jászainak nem volt gyereke, Blahánénak két gyermeke született.
121
 • Más volt a műveltségük: Jászai nyelveket tanult és műfordítással is próbálkozozott, Blaháné zenei 7. ( Két jó válasz 1 pontot ér, fél pont nem adható,
Jászai Mari Blaha Lujza
műveltséget szerzett. összesen 4 pont szerezhető.)
• Blaha Lujza több műfajban volt otthon (népszínmű, opera, operett, prózai darab), Jászai Marihoz a 2., 4., 7., 8. 1., 3., 5., 6.
tragédiák hősnői álltak legközelebb. (3×1 pont)
4. 8. a) Jászai Mari: tragédia; Blaha Lujza: népszínmű, operett, opera
A bekezdés száma Tartalma
(2×1 pont, csak teljes válaszra adható pont.)
(1) Jászai és Blaha pályájának közös vonásai, jelentőségük b) népszínmű (1 pont)
c) Zenés-táncos, humoros, szórakoztató célú színjátéktípus, a vidéki népi élet jellegzetes alakjait
(2) Jászai gyermek- és ifjúkora mutatja be. (2 pont)
d) rockopera, musical (1 pont; bármelyik műfaj megnevezéséért jár a pont.)
(3) Jászai színészi pályájának kezdete
9. A
 népszínművek néhány évtizedig a világvárossá fejlődő Budapest közönségének szórakoztatását
(4) Jászai művészetének jellemzői szolgálták (1875-től külön színháza is volt ennek a színjátéktípusnak, a Népszínház), a városi né-
zőknek a vidéki élet egzotikumát mutatták be. A modernizáció az élet átalakulását hozta, a népszín-
(5) Jászai szerepei, kötődése a Nemzeti Színházhoz, halála
művek alakjai pedig egyre inkább mesefigurákká váltak, akikre a nézők már nem voltak kíváncsiak.
(6) Jászai Petőfi-imádata (2 pont)
10. A
 nagy tragédiák emberi archetípusokról, minden korban előforduló, ismétlődő emberi helyze-
(7) Blaha gyermek- és ifjúkora
tekről, konfliktusokról, problémákról szólnak. Akkor is meg lehet találni bennük a mához szóló
(8) Blaha első házassága, Debrecen, Bécs üzenetet, ha a régmúltban játszódnak. (2 pont)
11. a) Jászai Mari: az idézet a tragikai szerepkör színjátékbeli pillanatképeit eleveníti fel, és egy görög
(9) Blaha a Nemzeti Színházban
tragédia hősnőjére utal. Jászai ilyen szerepeket játszott. (1 pont)
(10) Blaha második és harmadik házassága, gyermekei b) B
 laha Lujza: az idézet a népszínművek közönségkedvencére utal, aki Blaha Lujza mindig is
volt. (1 pont)
(11) Blaha színészetének jellemzői

(12) Blaha anyagi helyzete 6. Történelemfilozófia vagy etika Az ember tragédiája?

(13) Blaha örökös tagsága a Nemzetiben, visszavonulása, halála
1. A remekmű sikerének bizonyítékai: a világ szinte minden nyelvére lefordították; sok rangos tanul-
mány született róla. (2 pont)
(Két jó válasz egy pontot ér, fél pont nem adható, a feladat pontértéke összesen 4 pont.)
2. a) 4140 sorból 1000 sort javított / a szövegnek kb. negyedrészében tett javításokat. (1 pont)
5. a) Jászai Mari: királynőjelmez (Gertrudis a Bánk bánból), fenséges megjelenés, nemes anyagból
b) A
 rany javított, finomított a szöveg stílusán, amit a kortársak közül sokan nem elég választé-
készült díszes ruha, méltóságteljes testtartás és arckifejezés. (2×1pont)
kosnak, vidékiesnek éreztek. Ugyanakkor Arany stílusjavításai számos helyen a mű filozófiai
b) B
 laha Lujza: magyaros öltözék népies jegyekkel: gyöngyös fejdísz, hímzett mellény, puffos ujjú
megalapozottságát változtatták meg, ami nem feltétlenül vált a mű hasznára. (2 pont)
blúz. Az öltözék nem autentikusan magyar, kicsit hasonlít a német dirndlire, de a színházba
járó pesti polgárok egy része német volt. A jelmez megválasztása lehetett üzleti fogás. (2×1pont) 3. nyers, „alsó-sztregovanizmus”, provinciális, „mesteremberes” (3×1 pont)
6. Jászai Mari emléktáblája: Jászai Mari (1850–1926) 4. A
 Tragédia írásakor Madách ismeretlen író volt, Arany viszont az ország vezető költője és az
Megoldások

Ezen a helyen állt az a ház, ahol a legnagyobb magyar tragika, a Nem-
zeti Színház örökös tagja, 300 színpadi szerep megformálója lakott.
5. – K
Blaha Lujza emléktáblája: Blaha Lujza (1850–1926)
Ezen a téren volt a Nemzeti Színház örökös tagjának, a népszínmű-
vek legkiválóbb színésznőjének, a nemzet csalogányának lakása.
A teret már életében a művésznőről nevezték el.
122
(2×2 pont)
Megoldások
Akadémia titkára. Arany ismertsége, nagyobb presztízse segíthetett Madáchnak, hogy pályája az
irodalmi életben elinduljon. (2 pont)
 ant szerint az embernek van tapasztalás előtti (a kanti megfogalmazásban a proiri) tudása,
Ádám az eredeti, Arany javításait megelőző Madách-szövegben eleve létező, az ő egyéni lététől
független szent eszmék miatt harcol.
– Madách könyvtárának listája fennmaradt, könyvei között ott volt Kant A tiszta ész kritikája című
műve, amit Madách jegyzetekkel is ellátott.
– Ádám a műben erkölcsi elvek szerint cselekszik, az etika, ami a cselekedetek mögött meghúzó- 123
dik, kanti etika, kategorikus imperativusz, általános emberi parancs. (3 pont)
 6. a priori: tapasztalás előtti, egyéni létünktől független, örök emberi igazság.
kategorikus imperativusz: általános erkölcsi parancs, cselekedeteink irányítója. A lényegi tarta-
lommal megegyező válasz esetén más szavakkal is lehet válaszolni. (2×2 pont)
7. Madách színeket, jeleneteket alapozott Hegel történelemfilozófiájára annyiban, hogy áttekintette
az emberiség történetének nagy korszakait, de Hegel fejlődéseszméjét, hogy az emberiség törté-
nete egyre tökéletesebb isteni eszme felé halad, nem vette át. Madách művében egyik kor sem
jobb a másiknál. (2 pont)
8. a) A Művészeti értekezések később is felhasznált tétele: a tragédia központi gondolata erős erköl-
csi elv, ezzel kerülnek szembe és buknak el a dráma szereplői. (1 pont)
b) A tétel megvalósulása Ádám sorsában: Az ember okos lény, de halandó és nem lehet istennel
egyenlő. Amikor Ádám istenülni szeretne, mindig elbukik. Az ember bukásai ellenére is pró-
bál értelmesen, morálisan cselekedni, nem tehet mást. (3 pont)
9. – András László: Kortárs kritikus, aki a Tragédia stílusát, nyelvi megformálását bírálta.
– Szücsi József: Madách könyvtárának listáját tette közzé 1915-ben.
– Halász Gábor: a töredékként megtalált Művészeti értekezések közreadója 1943-ban.
– Solt Andor: a Művészeti értekezések teljes szövegének közreadója 1972-ben. (4×1 pont)
10. A
 címben feltett eldöntendő kérdésre nem lehet az egyik vagy a másik fogalom választásával
válaszolni. Madách elmélkedik a történelemről, a korszakok egymásutánjáról, de Hegel fejlő-
déseszméjét nem veszi át. A cikk szerint Madách eredeti, Arany által nem javított kéziratában
még erősebb volt a mű Kant etikájára épülő etikai megalapozottsága, összességében Madách írói
szándékai között az etikai kérdések fontosabbak lehettek a történetfilozófiaiaknál.
(1 pont adható az eldöntendő kérdésre adott válaszra, 3 pont az indoklásra.)
11. – Zichy Mihály képe Ádám öngyilkossági szándékára utal, mert egy szikla szélén áll feszült lelki-
állapotban. Angyalok és Éva próbálják visszatartani, de a hős motivációjának képi ábrázolása
elmarad.
– Kass János 1957-es képe hasonló tartalmat ragad meg stilizáltan. Angyalok képének körvonala
vetítődik a magányos, láthatóan súlyos gondokkal küzdő Ádám mellé, de Éva vagy az anyaság
szerepe nem kap képi megfogalmazást.
– Kass János 1980-as képe a gyötrődő Ádám alakját kiegészíti születendő gyermekének motí-
vumával, akiért felelősséget kell vállalnia. A három kép közül Kass János 1980-as alkotása a
leginkább morális tartalmú. (3 pont)
12. Striker Sándor 1996-ban jelentette meg Az ember tragédiája rekonstrukciója című, kétkötetes
munkáját, amelyben Madách Imre művének első szövegváltozatát és annak filozófiai hátterét
vizsgálta meg. Munkájának újdonsága az irodalomtörténet-írásban az volt, hogy 1996 előtt az
Megoldások
irodalomtörténészek ezt a szövegváltozatot nem vizsgálták, csak az Arany János által javított
szöveget, amit Madách is végleges változatnak tekintett. Arany János a szöveghez nem filozó-
fusként, hanem stilisztaként nyúlt. Madách provinciális stílusát csiszolgatta, finomításokra tett
javaslatokat a szöveg negyedrészében, mintegy ezer sornyi drámaszövegben. Ezeket a javításokat
Madách jórészt elfogadta, mert pályakezdő drámaíróként igényelte a híres pályatárs segítségét.
Az első szövegváltozat viszont jobban elárulja a mű filozófiai-etikai megalapozottságát, mint a
végleges változat. Madáchra a mű írásakor erősen hatott a kanti etika, ezen belül is azok a gondo-
latok, hogy az ember tapasztalatokat megelőző, a priori tudással rendelkezik, illetve magas rendű
124 erkölcsi parancsoknak, kategorikus imperativuszoknak engedelmeskedik. Az emberi történelem
áttekintésében felhasználta Hegel gondolatait is, de fejlődéseszméjével nem értett egyet, Madách
szerint az emberi történelemben egyik kor sem jobb a másiknál. Az ember (Ádám) morális lény,
aki életküzdelmében mindig elbukik, de erkölcsi parancs által vezérelve újrakezdi a küzdelmet.
Ez a sorsa, nem tehet mást.
(5 pont a szöveg megfelelő terjedelmű tartalma, 1 pont a nyelvi minősége.)
7. Gerendák és szálkák
1. A
 cím ismert közmondások jelentésével játszik: nem kell minden szálkából gerendát csinálni (je-
lentéktelen dolgokat felnagyítani) vagy más szemében a szálkát is, a magáéban a gerendát sem veszi
észre (mások hibáit jobban észrevesszük, mint a sajátunkat, nem csak a mi szemünkkel lehet nézni
és megítélni a világot). A szöveghez ezek a közmondások úgy kapcsolódnak, hogy a szöveg a társas
együttélésről, mások megítéléséről, az erkölcs természetéről, kialakulásáról és működéséről szól. 
(A válaszra 2 pont akkor adható, ha szerepel benne a közmondásra utalás és ennek kapcsolata a
szöveggel.)
2. versengés, védekezés, segítségnyújtás (ezen belül mások gyámolításában kiemelt szerepű az utó-
dok gondozása) (3×1 pont)
3. A kódolt viselkedésmintákat a körülményekhez alkalmazza a tanulás. (1 pont)
4. A közösség érdekeit védő tanult viselkedési formák erősek, az ember íratlan szabályokhoz, er-
kölcshöz is tud alkalmazkodni. (2×1 pont)
5. A gyermekek iránti szeretet és gondoskodás, a személyi tulajdon tisztelete, a közösség tagjainak
védelme. (3×1 pont)
6. Hasonlóság: a hallott beszéd szabályai akkor is rögzülhetnek, ha nem kap a beszélni tanuló min-
denre mintát, példát. Az erkölcsi magatartás sem csak minták nyomán, hanem ítéletek és vélemé-
nyek nyomán is formálódik. Minták mögötti struktúrákat, szabályokat is képes az ember megér-
teni és megtanulni. (2 pont)
Különbség: a megtanult szavakat nem lehet elfelejteni, az erkölcsi szabályok viszont egy generá-
ción belül is változhatnak. (2 pont)
7. Bármelyik példa elfogadható az alábbiak közül:
• „…a közösség tagjait nem szabad megölni vagy kínozni – persze a közösségen kívülieket, akár
az állatokat lehet, és ez nemcsak az archaikus társadalmakban volt így, gondoljunk Boszniára,
Szerbiára.” (1 pont)
• „…megjelenik a társadalmon belüli ellenség konstrukciója, amelynek tagjaira nem vonatkoznak
az erkölcsi szabályok.” (1 pont)
Megoldások
8. Más szavakkal is lehet válaszolni, ha a lényegi tartalom megegyezik az alábbiakkal:
• Sok cselekedet, ami a régi rendszerben tilos volt, megengedetté vagy kötelezővé válik.
• Sok minden, amit az előző rendszer elvárt, később szabályokba ütközik.
(2×2 pont, ha a válasz a tilos és megengedett tartalmak változásának mindkét elemére utal.)
9. A
 társas viselkedés megértéséhez és az azzal kapcsolatos kritikai gondolkodáshoz, ítéletekhez mély
önismeretre és szociálpszichológiai ismeretekre egyaránt szükség van. A szabályokat mindenki-
nek be kell tartani ahhoz, hogy magas rendű erkölcsi érzék alakuljon ki. Más szavakkal is lehet
válaszolni. (2 pont, ha releváns, kerek egész mondatban/mondatokban fogalmazott.) 125
 10. A
 kép egy sportszert, gyűrűt vagy gyűrűhintát ábrázol. A sportoló a tornaszeren egyensúllyal
kapcsolatos gyakorlatokat végez. A társadalomban is szükség van egyensúlyra, amit a közösség
magas rendű erkölcse biztosít. Előfordulhat, hogy a kép az olvasóban akasztófát asszociál, ebben
az esetben a kép a kirekesztés fogalmához kapcsolódik.
(2 pont, ha a kép és a szöveg kapcsolata igazolt.)
11. Minden társadalom erkölcsi szabályai differenciáltak és változékonyak, ezeket a szabályokat tár-
sas szocializáció során tanuljuk. Más szavakkal is lehet válaszolni. (2 pont)
12. A
 z ember biológiai lény, az emberi viselkedés bizonyos elemei genetikailag kódoltak (ezzel fog-
lalkozik az etológia), más elemei pedig tanulhatók (ez az etológia és a szociálpszichológia közös
kutatási területe). A szerző szerencsésen egyesíti az etológia és a szociálpszichológia nézőpontját
annak a kérdésnek a megítélésében, hogy az emberi erkölcs hogyan alakul, formálódik, és mikor
tekinthető harmonikus, humánus és magas rendű erkölcsnek.
(2 pont, ha a válasz indokló, és további 1 pont a nyelvi minőségért, ha a válasz kerek, egész és egy-
mással összefüggő mondatokban fogalmazott.)
13. A
 z erkölcs az emberi együttélés olyan szabályrendszere, ami az egyes társadalmakban, társadalmi
rendszerekben, csoportokban és korokban nagyon eltérhet. Az emberi viselkedés bizonyos ele-
meit biológiai lényként az állatvilágból örököljük, ilyen a versengés, a védekezés, szükség esetén
a másoknak nyújtott segítség, és mások segítésében kiemelt szerepet kap az utódok (gyermekek)
gondozása. A viselkedés erkölcsi szabályait, azt, hogy mi a jó vagy mi a rossz, mi a helyes vagy
helytelen cselekedet, tanuljuk. A tanulási folyamat nem csupán mintakövető, a csoportkohézió,
ítéletek és vélemények is formálják. Kis közösségekben mindig egyszerűbb az erkölcsi szabályok
elsajátítása, mint a népesebb, nagyobb társadalmakban. Saját szabályainkkal, egy közösség belső
szabályaival kapcsolatban mindig elfogadóbbak vagyunk, mint a miénktől eltérő szabályokkal.
Népes közösségekben gyakran működnek kirekesztésre hajlamosító, ellenségkereső törekvések
is. Magas rendű erkölcsi érzék kialakulásához egyszerre kell önérdeken túlmutató tolerancia,
belátás és szabálykövető magatartás. 
(8 pontot ér az előírt terjedelem betartása tartalmi szempontból releváns mondatokkal, további 1
pontot ér a szövegkohézió, és 1 pontot a nyelvi minőség.)
7. A
 z ősi szókészlet bizonyos szavai (számnevek, testrészek, alapvető cselekvések) nem rokonítha-
tók; a magyar toldalékok megfelelői megvannak a finnugor nyelvekben, a törökben nincsenek.
(4 pont)
8. H
 a két nyelv beszélői megértik egymást, ez lehet véletlen is, nem nyelvrokonságon alapuló meg-
értés, de általában ennek kicsi a valószínűsége. (2 pont)
9. A
 két nyelv beszélői valamikor éltek együtt, de nyelveik külön fejlődési utat jártak be, mert elsza-
kadtak egymástól – erre utal a szabályos hangváltozás. (3 pont)
10. N
 em tudunk minden nyelvi változást megmagyarázni, gyanús, ha valaki meg sem próbálja vagy
megoldásokat kínál magyarázat nélkül. (3 pont)
11. A
 nyelvrokonság bizonyítása nehéz kérdés, mert sok nyelv ismerete kell hozzá. Speciális nyelvé-
szeti jártasság is szükséges a nyelvtipológia, a nyelvtörténet és a kultúrtörténet terén. Szükséges
a segédtudományok eredményeinek felhasználása is (pl. régészet, néprajz, növényföldrajz stb.).
Mindez kívül reked a hétköznapi ember tudásán és tapasztalatain. Feltehetően csak évtizedek
munkájával lehet annyi tudást felhalmozni, ami elégséges alap a nyelvrokonság kutatásához.
A nyelvrokonság olyan tudományos kérdés, amiben laikusok nem szerezhetnek jártasságot. 
(6 pont, ha a válasz kerek egész mondatokban fogalmaz és tartalmasan, kifejtve utal a laikusok
ismeretei és a szükséges szaktudás különbségére.)
12. P
 l.
• Közös ősnyelvből származnak; Nincs ok arra, hogy az uráli nyelvek rokonságában kételkedjünk.
• A hasonlóság még nem alapja a nyelvrokonságnak; Nyelvjárásaikban feltűnik és eltűnik a ma-
gánhangzó-harmónia.
Más szavakkal és más, a szövegből ellenőrizhető információkkal is lehet válaszolni. (2×1 pont)
13. • Szabályos hangmegfelelések.
• Az alapvető szókincs rokonsága.
• Toldalékok rokonsága, megfeleltethetősége a rokon nyelv nyelvi elemeivel.
• A hangmegfelelések, a szókincs és a toldalékok rokonsága a nyelvcsalád minden nyelvében
kimutatható. (4×2 pont)

8. Érvek a finnugor nyelvrokonság mellett

1. A
 hasonlóság (pl. szerkezeti hasonlóság, magánhangzó-harmónia) nem alapvető feltétele a nyelv-
rokonításnak. (3 pont)
2. Ö
 sszevethető elemeket kell keresni: pl. szabályos hangváltozások, az alapszókincs nyelv- és kultúr-
Megoldások

Megoldások
történeti összevetése. (3 pont)
3. A
 szöveg nem a hasonlóságokat, hanem a különbségeket nevezi meg, csak annyit említ, hogy a
laikusok hasonlónak tartják a két nyelvet, de különböző nyelvek is lehetnek rokonok. (3 pont)
4. A
 szabályos hangmegfelelések vizsgálata. (1 pont)
5. „ az észt erősen flektál, azaz nem toldalékok, hanem különböző tőalakok fejezik ki az egyes kate-
góriákat” (1 pont)
126 6. N
 yelv- és kultúrtörténeti ismeretek. (2 pont) 127
 Érvelés
vagy gyakorlati
szövegalkotás
Általános értékelési szempontok
Tartalmi minőség, érvek, állítások, gondolatok
– A vizsgázó írásműve a feladatban kijelölt problémához, témához kapcsolódik.
– Az írásmű a feladatban kijelölt valamennyi szempontra utal, kitér, válaszol.
– Az írásmű megfelelő mennyiségű érvet, állítást tartalmaz.
– Az írásmű bizonyítja, hogy a vizsgázó megértette a feladatot, a problémáról képes hi-
teles, tárgyszerű, ugyanakkor személyes véleményt alkotni.
– A vizsgázó által kifejtett tartalmi elemek és állítások életszerűek, problémaérzékenyek,
érvekkel alátámasztottak és meggyőzőek.
– A szöveg koherens, nem jellemzőek az egymásnak ellentmondó állítások, gondolatok,
javaslatok.
– A szövegben nincsenek tárgyi tévedések.
Szerkezet
– A szöveg megfelel a kijelölt szövegtípus, szövegműfaj követelményeinek.
– Szerkezeti egységei világosan azonosíthatóak.
– A szöveg gondolatmenete logikus és arányos felépítésű, kerüli az önismétlést, és nem
tartalmaz logikai hiányt.
– A szöveg bekezdésekre oszlik.
– A szöveg megfelelően alkalmazza a jelentésbeli és a grammatikai kohézió eszközeit.
– A szöveg megfelelő terjedelmű (120–200 szó között).
Nyelvi igényesség
– A vizsgázó a szövegtípusnak, szövegműfajnak és a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi
regisztert használ.
Megoldások
– A beszédhelyzethez, témához illő találó, pontos szókincs és kifejezések jellemzik a
szöveget.
– A szöveg változatos szerkezeti felépítésű és modalitású mondatokat használ.
– A szöveg nyelvhelyességi szempontból kifogástalan.
128
Érvelési feladatok
megoldása
1. L
 ehetséges tartalmi elemek, érvek, állítások, gondolatok:
A maximális 4 pont akkor adható meg, ha az általános értékelési szempontok mellett az alábbi
feltételek is teljesülnek:
4–0
a) L
 egalább három, maximum öt világosan kifejtett, egymástól lényegében elkülönülő érvet fogal-
maz meg a fölvetett kérdéssel kapcsolatban.
b) A vizsgázó érdemben utal személyes tapasztalataira és a bevezető szöveg állításaira is.
c) A vizsgázó álláspontja megfelelően alátámasztott, egyértelműen azonosítható. 
Amennyiben az a)–b)–c) kritérium valamelyike nem teljesül, kritériumonként 1-1 pont, összesen
3 pont levonható a tartalmi minőségre az általános értékelési szempontok alapján megítélhető
pontszámból.
Lehetséges érvek:
A könyvekkel ma is érdemes áhítatosan bánni:
• Az iskolázottság, az értelmiségi lét velejárója a 21. században is, hogy nem szakadhatunk el a
könyvektől.
3–0 • Vannak könyvek, amelyek egész életünkben fontosak nekünk, mert foglalkozásunk alapművei,
fontos szakkönyvek. Egy orvos soha nem dobja ki a legfontosabb szakkönyveit, mint ahogy egy
angoltanár sem a szótárait, vagy jó, ha egy magyartanár épségben megőrzi a helyesírási szabály-
zatot és szótárt.
• Bizonyos klasszikus művek generációról generációra öröklődnek. Például Andersen vagy Bene-
dek Elek meséit, Shakespeare drámáit, Petőfi vagy József Attila verseskötetét érdemes megőrizni,
mert a következő generáció is használni tudja azokat.
• Az ajándék és a jutalomkönyvek is lehetnek kedvesek, őrizni valók, valamint a dedikált kötetek
is nagyon értékesek.
• Vannak olyan emberek, akik a könyvritkaságokat, a régi könyveket gyűjtik, számukra parancs,
3–0 hogy a könyvekkel áhítatosan kell bánni.
Ma már nem érdemes a könyvekkel áhítatosan bánni:
• Interneten sok minden hozzáférhető, ezért a nyomtatott könyvek olvasása visszaszorult.
• A könyvek megdrágultak, könyvtárnyi könyvet gyűjteni egyre kevesebb ember tud, könyvtár-
Megoldások
szobák otthoni fenntartását pedig a lakáskörülmények ritkán teszik lehetővé.
• Mivel kevés családban vannak nagy könyvtárak, ezért a saját tulajdonú könyvekről katalógust
vezetni kevés ember szokott.
• A könyvolvasás ma már nem a legfontosabb szabadidős elfoglaltság, mert sok minden más léte-
zik mellette, a könyvek szerepét a média vette át.
• A fejlett ipari társadalmak lakosságának néhány százaléka funkcionális analfabéta, aki nem tudja
a könyveket használni, nem tud velük sehogy sem bánni, így különösen áhítatosan nem.
A szerkezet és a nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók. 129
 2. Lehetséges tartalmi elemek, érvek, állítások, gondolatok:
A maximális 4 pont akkor adható meg, ha az általános értékelési szempontok mellett az alábbi
feltételek is teljesülnek:
a) Legalább három, maximum öt világosan kifejtett, egymástól lényegében elkülönülő érvet fogal-
maz meg a fölvetett kérdésekkel kapcsolatban.
b) A vizsgázó érdemben utal a bevezető szöveg állításaira is.
c) A vizsgázó álláspontja megfelelően alátámasztott, egyértelműen azonosítható.
Amennyiben az a)–b)–c) kritérium valamelyike nem teljesül, kritériumonként 1-1 pont, összesen
3 pont levonható a tartalmi minőségre az általános értékelési szempontok alapján megítélhető
pontszámból.
Lehetséges érvek:
Viszony az időhöz:
• a 20. század végén kiformálódó információs társadalommal együtt kialakult multimédia-rend-
szerekhez társuló virtuális idő, amely leginkább kétféle formában – az egyidejűség és az időtlen-
ség megteremtésével járul hozzá a 21. század emberének időérzékeléséhez, az idő átalakulásához.
– Az egyidejűség jelenti a világ minden részéről azonnal elérhető információk összekeveredését
a környezetünkből származó benyomásokkal. Mindez időbeli közelségbe hozza a világ külön-
böző eseményeit, történéseit.
– A multimédia hipertextjének időtlensége a mai kor kultúrájának másik alapvető jellemzője: a
multimédia gazdagsága idősíkokat mos egybe, olyan kollázsokat teremt, amelyben bizonyta-
lanná válik a kezdet és a vég, de a sorrendiség is.
• Az időérzékelés átalakulása a modern világ súlyos problémája, mert:
– átalakulnak az emberi kapcsolatok is a felgyorsult világban;
– a nyugati kultúrában a modern emberre jellemző egyfajta telhetetlenség, mindent a lehető leg-
hamarabb elérni akarás (Csoóri szerint a zsarnoki idő ugyanolyan roncsoló, mint a szabadság
hiánya volt).
• Más, valós tapasztalatokra épülő érvek is elfogadhatók.
A szerkezet és a nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók.
3. Lehetséges tartalmi elemek, érvek, állítások, gondolatok:
A maximális 4 pont akkor adható meg, ha az általános értékelési szempontok mellett az alábbi
feltételek is teljesülnek:
a) Legalább három, maximum öt világosan kifejtett, egymástól lényegében elkülönülő érvet fogal-
maz meg a fölvetett kérdéssel kapcsolatban.
b) A vizsgázó érdemben utal személyes tapasztalataira, és az Euripidésztől származó gondolatra
is reflektál.
c) A vizsgázó álláspontja megfelelően alátámasztott, egyértelműen azonosítható.
Megoldások
Amennyiben az a)–b)–c) kritérium valamelyike nem teljesül, kritériumonként 1-1 pont, összesen
3 pont levonható a tartalmi minőségre az általános értékelési szempontok alapján megítélhető
pontszámból.
Lehetséges érvek:
•A
 ki jól beszél, képes meggyőzni másokat, eredményesebben alakítja a világot maga körül, és
minden olyan pályán könnyebben érvényesül, ahol a kommunikációnak szerepe van.
•N
 em mindegy azonban, hogy milyen célokat szolgál a jól beszélés: nemes, jó célokat vagy ma-
130 nipulatív és alantas, emberellenes célokat, ebből következően Euripidész gondolata az életvitel
eredményessége szempontjából értékelhető pozitívan, de negatívan is.
• Nyelvünkben sok olyan kifejezés van, ami a jól beszélés képességének teremtő erejére utal:
– a teremtő szó: a Biblia teremtéstörténetében Isten szóval teremti meg a világot, az Újszövetség
evangéliumi történeteiben Jézus Krisztus, ha beszél, akkor a szóval gyógyít, vigasztal, meg-
ment, feloldoz és szabaddá tesz;
– a klasszikus görög kultúrában a logosz, az észszerű érvelés világrendező elv;
– a cselekvő szó: a modern nyelvtudomány a beszédet cselekvésnek tartja, a hatékony beszédet
pedig világformáló hatásúnak;
– az életadó szó: a beszédben rejlő információs tartalom és információcsere maga az élet, kom-
munikáció és hatékony kommunikáció nélkül nem létezik, elpusztul az emberi társadalom.
• Más, egyszerűbben megfogalmazott, valós tapasztalaton alapuló érvek is elfogadhatók.
A szerkezet és a nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók.
4. Lehetséges tartalmi elemek, érvek, állítások, gondolatok:
A maximális 4 pont akkor adható meg, ha az általános értékelési szempontok mellett az alábbi
feltételek is teljesülnek:
a) L
 egalább három, maximum öt világosan kifejtett, egymástól lényegében elkülönülő érvet fogal-
maz meg a fölvetett kérdésekkel kapcsolatban.
b) A vizsgázó érdemben utal személyes tapasztalataira és a bevezető szöveg állításaira is.
c) A vizsgázó álláspontja megfelelően alátámasztott, egyértelműen azonosítható.
Amennyiben az a)–b)–c) kritérium valamelyike nem teljesül, kritériumonként 1-1 pont, összesen
3 pont levonható a tartalmi minőségre az általános értékelési szempontok alapján megítélhető
pontszámból.
Lehetséges érvek:
A magyar közoktatás jelenleg meghatározó, javítandó problémái, például:
• Drasztikusan romló tanulói teljesítmények, növekvő lemorzsolódás, a minőségi oktatáshoz való
egyenlőtlen hozzáférés, aggasztó tanárhiány, növekvő szegregáció.
• Az Európai Bizottság Oktatásügyi Ifjúságpolitikai Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága
(DG EAC) által készített 2020-as Oktatási és Képzési Figyelő a magyar közoktatásról megálla-
pítja, hogy:
– A magyar 15 évesek alapkészségeinek (matematika, szövegértés, természettudomány) átlagos
szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és 2009 óta romlott.
– Minden negyedik magyar diák szinte esélytelen a munkaerőpiacon, nagy valószínűséggel nem
fog tudni elhelyezkedni igazából a valós, a saját boldogulását biztosító, és adót fizetni képes,
értékteremtő munkaerőpiacon, azaz nagyjából a munkanélküli-közmunka-betanított idény-
munkás által kijelölt út vár rájuk.
(https://hvg.hu/elet/20201118_europai_bizottsag_magyar_oktatas_jelentes)
Megoldások
• Ma a világban mind gazdasági, mind társadalmi szempontból az egyik prioritás a jó minőségű
közoktatás, amelynek állapotával 2020-ban nem lehetünk elégedettek, de a vizsgázónak ettől
függetlenül lehetnek a fentiektől eltérő, pozitív tapasztalatai.
A tanárok hatása:
• Tanulmányok sora hivatkozik nemzetközi kutatásokra, melyek igazolják, hogy az oktatás haté-
konyságát befolyásoló legfőbb tényező: a tanári munka minősége. Ezzel kapcsolatban a feladat
kidolgozása során mind pozitív, mind negatív tanári hatások leírása elfogadható érvként, ha
egyéni tapasztalatra épül.
A szerkezet és a nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók.
131
 5. Lehetséges tartalmi elemek, érvek, állítások, gondolatok:
A maximális 4 pont akkor adható meg, ha az általános értékelési szempontok mellett az alábbi
feltételek is teljesülnek:
a) Legalább három, maximum öt világosan kifejtett, egymástól lényegében elkülönülő érvet fogal-
maz meg a fölvetett kérdéssel kapcsolatban.
b) A vizsgázó érdemben utal személyes tapasztalataira és a Gandhi-idézet állítására is.
c) A vizsgázó álláspontja megfelelően alátámasztott, egyértelműen azonosítható.
Amennyiben az a)–b)–c) kritérium valamelyike nem teljesül, kritériumonként 1-1 pont, összesen
3 pont levonható a tartalmi minőségre az általános értékelési szempontok alapján megítélhető
pontszámból.
Lehetséges érvek:
•A
 jogalkotás, az emberi jogok tekintetében megvan a lehetőség a humanista és emberbarát vi-
lágra: az ENSZ egyik alapdokumentuma, az emberi jogok egyetemes nyilatkozata (1948) ös�-
szefoglalja a minden embert érintő jogokat, amelyek közül a legfontosabbak: jog az élethez, sza-
badsághoz és biztonsághoz; jog a művelődéshez; jog a kulturális életben való részvételhez; jog
a magántulajdonhoz; védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés ellen; a
gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága; a vélemény és kifejezése szabadsága. A jogilag egyen-
lő társadalmaknak, az emberbarát világnak a nyilatkozat megfogalmazásakor akadálya volt, hogy
az ENSZ nyolc tagállama nem írta alá, illetve az ENSZ-nek nem tagja a világ valamennyi országa.
•A
 z emberi társadalom sokfélesége a tolerancia és a megbékélés akadálya. Tartósan soha nem volt
világbéke, mindig voltak helyi háborúk és konfliktusok.
•A
 Gandhi-idézet vágyott világa az irodalomnak és a popkultúrának is fontos témája, és az al-
kotók általában nem realitásként, hanem a távoli jövőbe helyezve, vágyott világként írják le az
emberbarát és humanista világot (pl. Vörösmarty: A Guttenberg-albumba, Tóth Árpád: Elégia
egy rekettyebokorhoz, John Lennon: Imagine, Bob Dylan: Mit fúj a szél).
•M
 ahatma Gandhi személyes sorsa szomorú cáfolata az általa képviselt elveknek: az indiai jogász,
politikai és spirituális vezető, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja az erőszakmentesség
élő példája volt. Élete folyamán a hindu nacionalisták mégis többször is próbálták megölni, és
1948-ban merénylet áldozata lett.
•O
 lyan teremtmény, aki bárkivel bármilyen körülmények között képes együttműködni, jelen tu-
dásunk szerint nem ember, hanem robot: például YuMi, a kétkarú robot 2015-ben született. Az
ABB multinacionális automatizálási cég fejlesztése válogatás nélkül képes emberekkel együtt-
működni apró alkatrészek összeszerelésében.
• Más érvek is elfogadhatók.
A szerkezet és a nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók.
6. Lehetséges tartalmi elemek, érvek, állítások, gondolatok:
Megoldások
A maximális 4 pont akkor adható meg, ha az általános értékelési szempontok mellett az alábbi
feltételek is teljesülnek:
a) Legalább három, maximum öt világosan kifejtett, egymástól lényegében elkülönülő érvet fogal-
maz meg választásával kapcsolatban.
b) A választott híresség egy napjának bemutatása értékorientált.
c) A vizsgázó álláspontja megfelelően alátámasztott, egyértelműen azonosítható. (A bázisszöveg
valamely bölcsességének felhasználása lehetőség, de nem előírás.)
Amennyiben az a)–b)–c) kritérium valamelyike nem teljesül, kritériumonként 1-1 pont, összesen
132 3 pont levonható a tartalmi minőségre az általános értékelési szempontok alapján megítélhető
pontszámból.
Lehetséges érvek:
Mind a választott híresség személye, mind egy napjának leírása nagyfokú szubjektivitásra ad lehe-
tőséget. A feladat kidolgozásának nincs egyfajta ideális megoldása, ugyanakkor a feladat kötöttsé-
geinek meg kell felelni (értékorientáltság, érvek száma, terjedelem).
A szerkezet és a nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók.
7. L
 ehetséges tartalmi elemek, érvek, állítások, gondolatok:
A maximális 4 pont akkor adható meg, ha az általános értékelési szempontok mellett az alábbi
feltételek is teljesülnek:
a) Legalább három, maximum öt világosan kifejtett, egymástól lényegében elkülönülő érvet fogal-
maz meg a sportolással kapcsolatban.
b) Különböző korosztályoknak tesz ajánlást elsősorban egyéni (nem társas) mozgási sportolási
lehetőségekre.
c) A
 vizsgázó álláspontja megfelelően alátámasztott, egyértelműen azonosítható.
Amennyiben az a)–b)–c) kritérium valamelyike nem teljesül, kritériumonként 1-1 pont, összesen
3 pont levonható a tartalmi minőségre az általános értékelési szempontok alapján megítélhető
pontszámból.
Lehetséges érvek:
Mozgásformák:
• Gimnasztika: 3x3 méternyi terület kell hozzá, felső tagozatosok, középiskolások és felnőttek is
emlékeznek egész testet átmozgató gyakorlatokra.
• Alsó tagozatosoknak nem az önálló gimnasztika, hanem a tévés vagy online torna ajánlható,
ilyen lehetőség minden korosztály számára van.
• Gimnasztika az otthon tárgyainak segítségével: például törzsgyakorlatok könyvvel vagy sállal a
két kezünkben. Egy szék is lehet sporteszköz: kapaszkodó láblendítéskor, ülő gyakorlatok helye,
átmozgatási lehetőséget biztosít még számítógépezés közben is.
• Sok családban van otthon használható sporteszköz: gumikötél, ugrálókötél, expander, szobabi-
cikli stb.
• Lépcsőzés: többemeletes házban többszöri föl-le futás, de már az is sport, ha gyalog megyünk fel
a negyedik vagy a hetedik emeletre, vagy lift használata nélkül megyünk le bevásárolni.
• Biciklizés.
• A tömegközlekedés mellőzése, busz, villamos, metró helyett gyaloglás.
• Túrázás, futás.
• Szabadtéri labdázás, tollaslabdázás, lakótelepi sportpályák használata.
• Mozgás a kerti munka vagy egy nagyobb takarítás is, de mellette célszerű más mozgásformákkal is élni.
10 éves kor alatt a mozgásformák megválasztásában és gyakorlásában is kell a felnőtt vagy idősebb
testvér felügyelete és gyakran közreműködése is, óvodások vagy kisiskolások lehetőleg játszótérre
Megoldások
se menjenek egyedül. A többi korosztály viszont sokféle mozgásforma közül választhat.
Érvek a mozgás mellett:
• Már napi 12 perc mozgással is sokat tehetünk az egészségünk megőrzéséért: már ennyi mozgás
is javítja a koleszterinszintet, segít, hogy megtartsuk vagy elérjük a szív terhelésének szempont-
jából optimális testsúlyt, hozzájárul a vérerek rugalmasságának és átjárhatóságának megőrzésé-
hez. Komoly betegségek is megelőzhetőek így.
• Minden munka eredményesebb, amit végzünk, ha figyelünk arra, hogy mozogjunk is.
• A mozgás hangulatjavító tényező is. 133
A szerkezet és a nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók.
 8. Lehetséges tartalmi elemek, érvek, állítások, gondolatok:
A maximális 4 pont akkor adható meg, ha az általános értékelési szempontok mellett az alábbi
feltételek is teljesülnek:
a) Legalább három, maximum öt világosan kifejtett, egymástól lényegében elkülönülő érvet fogal-
maz meg Széphalom turisztikai és kulturális értékeivel kapcsolatban.
b) Az érvelés hatékony, meggyőző.
c) A vizsgázó álláspontja a vitakérdésben megfelelően alátámasztott, egyértelműen azonosítható.
(Petőfi Sándor és Móricz Zsigmond gondolatainak felhasználása lehetőség, de nem előírás.)
Amennyiben az a)–b)–c) kritérium valamelyike nem teljesül, kritériumonként 1-1 pont, összesen
3 pont levonható a tartalmi minőségre az általános értékelési szempontok alapján megítélhető
pontszámból.
Lehetséges érvek:
•A  Magyar Nyelv Múzeuma Kazinczy egykori gyümölcsösének helyén épült 2008-ban. Legfonto-
sabb állandó kiállítása A magyar nyelv múltja, jelene és jövője című interaktív tárlat, ami hatéko-
nyan és látványosan közvetít nyelvtörténeti és művelődéstörténeti információkat.
•A  múzeum gyönyörű parkban van, melynek fái közt Kazinczy klasszicizáló emlékcsarnokát és
sírját tekinthetjük meg.
•A  z emlékpark védett természeti érték, gyertyán-, akác- és kőrisfák, erdeifenyők borítják. Az em-
lékcsarnok déli oldalánál állt egy nagyon idős, csavarodott törzsű fehér akác, amit még Kazinczy
ültetett. A fa 1996-ban elégett, de tuskója újra kihajtott.
• S zéphalom a magyar nyelv szülőföldje. Ha ezt tudjuk, megértjük Petőfi és Móricz Zsigmond
meghatottságát, miért lehetett számukra a széphalmi látogatás és a vidék meghatározó élmény.
Széphalmot (akkor még Kisbányácska) Kazinczy Ferenc választotta lakóhelyéül. Hat és fél éves
kufsteini fogsága után ideköltözött, házat épített, családot alapított. Innen szervezte az irodalmi,
közösségi életet felvirágoztató nyelvújítást. A Kazinczy vezette klasszikus nyelvújításról általános
vélemény, hogy ez tette a magyar nyelvet modernné. Más nyelvűek, más emberek lennénk, ha
nem lett volna Kazinczy, mert a nyelv gazdagsága, kifejezőereje az élet alapja.
•B  odrogközi gazdag IX–X. századi temetők jelzik, hogy a hely hatalmi központja lehetett a hon-
foglalásnak. A közeli, Széphalomtól 19 kilométerre levő Karos melletti temető helyén kialakított
régészeti park 2007 óta nemzeti sírkert. Erről a vidékről terjedhetett el a magyar nyelv a Kár-
pát-medencében. A közeli boldvai bencés kolostort említi az első magyar nyelvű szövegemlék,
a Halotti beszéd és könyörgés. Ezen a tájon született meg 1590-ben Károli Gáspár bibliafordítása,
a vizsolyi biblia. A Széphalomtól 18 kilométerre levő sárospataki kollégium szellemi kisugárzó
ereje is közismert.
A szerkezet és a nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók.
Megoldások
134
Gyakorlati szövegalkotási
feladatok megoldása
1. Lehetséges tartalmi elemek:
A tartalmi minőségre maximális 4 pont akkor adható, ha az általános értékelési szempontban
megfogalmazott feltételek az alábbiak szerint is teljesülnek:
a) A vizsgázó pontos adatokkal közli a távollét helyét, idejét, célját, engedélyt kér a távolmaradásra.
b) A vizsgázó kifejti, személye miért pótolhatatlan a művészeti csoportban (pl. speciális képessé-
gek kellenek hozzá, hosszú a betanulási idő, ismerni kell egymást a csoport tagjaival stb.).
c) M
 egindokolja, miért nem jelent törést vagy visszaesést tanulmányaiban a távollét (pl. jó tanuló,
nincsenek rossz jegyei, sok jegye van, máskor is könnyen pótolta az elmaradást stb.).
Amennyiben az a)–b)–c) kritérium valamelyike nem teljesül, kritériumonként 1-1 pont, összesen
3 pont levonható a tartalmi minőségre az általános értékelési szempontok alapján megítélhető
pontszámból.
Szerkezeti, műfaji elemek:
A hivatalos levél formai követelményei (címzés, hivatalos megszólítás, dátum, elköszönő formula,
aláírás) a szerkezet pontszámában értékelendők.
A formai követelmények 1-2 hiányossága esetén 1 pont, 3-4 hiányossága esetén a szerkezet pont-
számából 2 pont levonandó. A szerkezet pontszámából pontlevonást eredményeznek a szövegta-
golás és logikai felépítés hibái is.
A nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók.
2. Lehetséges tartalmi elemek:
A tartalmi minőségre a maximális 4 pont akkor adható meg, ha az általános értékelési szempon-
tok mellett az alábbi feltételek is teljesülnek:
a) A szövegben a vizsgázó a feladatban közölt valamennyi tartalmi elemre kitér: jelzi, milyen ál-
lásra kíván jelentkezni; megindokolja alkalmasságát, megemlíti korábbi, a munkakört érintő
tapasztalatait; kitér arra, melyik hónapban tudna munkát vállalni.
b) A szöveg életszerű, meggyőző és a helyzethez jól kapcsolódó, megfelelően bemutatott indoklást
tartalmaz (pl. precíz munkavégzés jellemző rá, jó kapcsolatteremtő képességgel bír, kitartóan
és pontosan dolgozik, a feladathoz kapcsolódó tájékozottsága van, sosem késik el, udvarias, jó
Megoldások
nyelvtudása van).
c) A levél indoklásában 2-3, tényeket tartalmazó érv található.
Amennyiben az a)–b)–c) kritérium valamelyike nem teljesül, kritériumonként 1-1 pont, összesen
3 pont levonható.
Szerkezet: A maximális 3 pont akkor adható meg, ha az általános értékelési szempontok mellett
az alábbi szempontok is teljesülnek:
• A motivációs levél a hivatalos levél formai sajátosságait követi, ezért a maximális teljesítmény
eléréséhez az alább felsorolt elemek közül elvárt: a címzés, a formális megszólítás, a tagolt szöveg, 135
a dátum (a levél elején vagy a végén), az elköszönő formula és az aláírás.
 •A
 mennyiben 1-2 elem hiányzik a fölsoroltak közül, 1 pont levonandó a szerkezet szempontra az • Amennyiben 3-4 elem hiányzik a fölsoroltak közül, 2 pont levonandó a szerkezet szempontra az
általános kritériumok alapján megítélhető pontszámból. általános kritériumok alapján megítélhető pontszámból.
•A
 mennyiben 3-4 elem hiányzik a fölsoroltak közül, 2 pont levonandó a szerkezet szempontra az • Amennyiben 5-6 elem hiányzik a fölsoroltak közül, nem adható pont a szerkezet szempontra,
általános kritériumok alapján megítélhető pontszámból. mivel ebben az esetben a szöveg nem tekinthető panaszos levélnek.
•A
 mennyiben 5-6 elem hiányzik a fölsoroltak közül, nem adható pont a szerkezet szempontra,
A nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók.
mivel ebben az esetben a szöveg nem tekinthető motivációs levélnek.
A nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók. 5. A
 tartalmi minőségre maximális 4 pont akkor adható, ha az általános értékelési szempontban
megfogalmazott feltételek az alábbiak szerint is teljesülnek: a feladat bázisszövegének 6 megál-
3. Lehetséges tartalmi elemek:
lapítása közül legalább háromra érdemben reflektál a vizsgázó. Lehetséges tapasztalatok például:
A tartalmi minőségre maximális 4 pont akkor adható, ha az általános értékelési szempontban
a) A távoktatás (digitális munkarend) közel sem egyenlő a digitális oktatással.
megfogalmazott feltételek az alábbiak szerint is teljesülnek:
Azzal, hogy a tantermi oktatás átkerült digitális platformokra, a frontális oktatást mint mód-
a) A vizsgázó tényszerűen ismerteti a járatsűrítés kudarcát.
szert nem cseréltük le 21. századi tanítási módszerekre. Bár a válaszadók közül sokan pozití-
b) Magyarázatot ad az okokra, hogy az iskolabusz miért nem tölti be a szerepét.
vumnak tartották az online platformok közös felfedezését és az informatikai tudásuk fejleszté-
c) Javaslatot tesz a járatokra felszállás szigorítására: például diákigazolvány felmutatása az első
sét, messze van még attól a magyar közoktatás rendszere, hogy valóban digitális oktatást tudjon
ajtónál, ellenőrök gyakoribb jelenléte, a jogtalan használók leszállítása vagy megbüntetése.
nyújtani a diákoknak.
Amennyiben az a)–b)–c) kritérium valamelyike nem teljesül, kritériumonként 1-1 pont, összesen
b) A diákok leginkább a saját időbeosztást és a nagyobb önállóságot tartották a távoktatás po-
3 pont levonható a tartalmi minőségre az általános értékelési szempontok alapján megítélhető
zitívumának.
pontszámból.
A válaszadó diákok jelentős része szeretné, ha mindezt a tantermi oktatás keretei közé is át
Szerkezet: A maximális 3 pont akkor adható meg, ha az általános értékelési szempontok mellett
lehetne ültetni, ugyanis az önállóság készsége nem csak a tanulásra vagy az érettségire, de ké-
az alábbi szempontok is teljesülnek:
sőbb a nagybetűs életre és a munkaerőpiacon való helytállásra is felkészít. Szintén pozitívum
•A panaszos levél a hivatalos levél formai sajátosságait követi, ezért a maximális teljesítmény el-
volt, hogy nem kellett hajnalban felkelniük, sok diák szerint ez hatalmasat lendített a motivá-
éréséhez a felsorolt elemek közül elvárt: a címzés, a formális megszólítás, a tagolt szöveg, a dátum
ción és a kialvatlanságot is csökkentette.
(a levél elején vagy a végén), az elköszönő formula és az aláírás.
c) A diákok szerint túl nagy volt a mennyiség, és kevés a magyarázat.
•A mennyiben 1-2 elem hiányzik a fölsoroltak közül, 1 pont levonandó a szerkezet szempontra az
A kérdőívet kitöltő diákok a negatívumok közül a tananyag és a kiadott feladatok mennyiségét,
általános kritériumok alapján megítélhető pontszámból.
a betarthatatlan határidőket, a rengeteg különböző platform párhuzamos használatát, illetve a
•A mennyiben 3-4 elem hiányzik a fölsoroltak közül, 2 pont levonandó a szerkezet szempontra az
tananyaggal kapcsolatos tanári magyarázat hiányát emelték ki. A személyes kapcsolatot is sokan
általános kritériumok alapján megítélhető pontszámból.
hiányolták.
•A mennyiben 5-6 elem hiányzik a fölsoroltak közül, nem adható pont a szerkezet szempontra,
d) A tanároknak és az általános iskolás diákok szüleinek sokkal több dolga volt a távoktatás során.
mivel ebben az esetben a szöveg nem tekinthető panaszos levélnek.
Az eddig is leterhelt tanárok napi munkaideje tovább növekedett, az általános iskolás diákok
A nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók. szülei (különösen az alsósoké) pedig sokkal aktívabban be lettek vonva a tanításba, a legtöbb
tantárgyból nekik kellett elmagyarázniuk az anyagot a gyermeküknek.
4. Lehetséges tartalmi elemek:
e) Sok diáknak és tanárnak okozott gondot a technikai eszközök hiánya vagy elavultsága.
A tartalmi minőségre maximális 4 pont akkor adható, ha az általános értékelési szempontban
Sok családban nem volt elegendő technikai eszköz, hogy minden diák egyszerre tudjon részt venni
megfogalmazott feltételek az alábbiak szerint is teljesülnek:
online órán. A tanárok jelentős része pedig komoly akadálynak tartotta, hogy a saját, sokéves és las-
a) A vizsgázó javaslatot tesz a támogatandó egyénre vagy közösségre.
san működő számítógépükkel kellett napi sok órán át küzdeniük. A képernyő előtt töltött rendkívül
b) A támogatási javaslatot megindokolja, pl. az iskolai tanulmányok sikereivel, a közösségért vég-
sok idő miatt diákok és tanárok is beszámoltak egészségügyi panaszokról (hátfájás, szem- és fejfájás,
zett munka bemutatásával.
fáradtság, migrén). Nem elhanyagolható probléma, hogy a tanárok bevallása szerint a diákok közel
Megoldások

Megoldások
c) Kifejtett érveinek száma 2-3.
egyötödét nem érték el az online oktatás során, például internetkapcsolat vagy digitális eszközök
Amennyiben az a)–b)–c) kritérium valamelyike nem teljesül, vagy csak részlegesen teljesül, kri-
hiánya miatt, ez pedig sajnos a hátrányos helyzetű diákok további lemorzsolódását erősíti.
tériumonként 1-1 pont, összesen 3 pont levonható a tartalmi minőségre az általános értékelési
f) Elmosódott a határvonal a tanulás és a szabadidő között.
szempontok alapján megítélhető pontszámból.
Újdonság volt a diákok számára, hogy a távoktatás ideje alatt nem zárul le a tanítási idő délután
Szerkezet:
4-kor, hétvégén vagy akár este 10-kor is érkezhet valamilyen fontos házi feladat sürgős leadási
•A kérvény a hivatalos levél formai sajátosságait követi, ezért a maximális teljesítmény eléréséhez
határidővel, egy sokadik eldugott platformon. Az érme másik oldala, hogy a leterhelt tanárok
a felsorolt elemek közül elvárt: a címzés, a formális megszólítás, a tagolt szöveg, a dátum (a levél
sokszor késő estébe nyúlóan dolgoztak a feladatok kiadásán, illetve értékelésén, ezért is kapha-
elején vagy a végén), az elköszönő formula és az aláírás.
tott sok diák korábban nem tapasztalt időpontban értesítést valamelyik tanárától.
136 •A mennyiben 1-2 elem hiányzik a fölsoroltak közül, 1 pont levonandó a szerkezet szempontra az
(https://diakparlament.hu)
137
általános kritériumok alapján megítélhető pontszámból.
 •M
 ás gondolatok, tapasztalatok is elfogadhatók.
Amennyiben a vizsgázó az előírtnál kevesebb megállapításra reagál, a hiányzó megállapításonként
1-1 pont levonandó a tartalmi pontszámból.
Szerkezeti, műfaji elemek:
A maximális 3 pont akkor adható meg, ha az általános értékelési szempontok mellett az alábbi
szempontok is teljesülnek:
•A maximális teljesítmény eléréséhez az alábbi elemeknek kell jelen lenniük a hozzászólás műfaja,
formája szerint: a hallgatóság megszólítása, három állítás indoklása, kifejtése, formális elköszö-
nés (köszönöm figyelmüket).
•A mennyiben a fölsoroltak közül bármelyik elem hiányzik, elemenként 1 pont levonandó a szer-
kezet szempontra az általános kritériumok alapján megítélhető pontszámból.
A nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók.
6. Lehetséges tartalmi elemek:
A tartalmi minőségre a maximális 4 pont akkor adható meg, ha az általános értékelési szempon-
tok mellett az alábbi feltételek is teljesülnek:
a) A felszólalásban a beszélő az élhető környezet megőrzéséről fejti ki gondolatait.
b) A felszólalás kapcsolódik a fölvezető szöveg, könyvismertető állításaihoz.
c) A beszélő átgondolja, részletesen kifejti a felvezető szöveg valamely lényeges tartalmi elemét
(klímaváltozás, társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek, mesterséges intelligencia, generációk
összefogása az élhető környezetért), például:
• megújuló energiaforrásokat használjunk, csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást, használjunk
kevesebb műanyagot, kevesebb szemetet termeljünk, szelektíven gyűjtsük és hasznosítsuk a
hulladékot;
• az országok vezessenek be alapjövedelmet;
• informatikai eszközök és tudás legyenek mindenki számára elérhetők;
• a családokban a gyerekeket a felnőttek példamutatással neveljék környezettudatosságra; stb.
Amennyiben az a)–b)–c) kritérium valamelyike nem teljesül, kritériumonként 1-1 pont, összesen
3 pont levonható a tartalmi minőségre az általános értékelési szempontok alapján megítélhető
pontszámból.
Szerkezeti, műfaji elemek:
A maximális teljesítmény eléréséhez az alábbi elemeknek kell jelen lenniük a felszólalás műfaja,
formája szerint: a hallgatóság megszólítása; a megoldandó probléma megfogalmazása; az állítá-
sok világos, egyértelmű megfogalmazása (tézisek); az érvek kifejtése; formális elköszönés (köszö-
nöm figyelmüket). Amennyiben a fölsoroltak közül 2 elem hiányzik, 1 pont levonandó a szerkezet
szempontra az általános kritériumok alapján megítélhető pontszámból.
Megoldások
A nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók.
7. Lehetséges tartalmi elemek:
A tartalmi minőségre a maximális 4 pont akkor adható meg, ha az általános értékelési szempon-
tok mellett az alábbi feltételek is teljesülnek:
a) A
 vitaindítóban a beszélő az emberiség optimizmusra okot adó, jó természetéről fejti ki gon-
dolatait.
138 b) A vitaindító állításait alátámasztó példaanyag történelmi tárgyú (nem fiktív).
c) A beszélő az adott tárgykörben 3-4 kifejtett érvet fogalmaz meg, például:
• Az életben maradás tényezője az őskortól kezdve minden emberi közösségben az összefogás
volt (pl. közös élelemszerzés, vadászat, közös ügyek parlamentáris rendezése a középkortól
kezdve, nemzetállamok intézkedéseinek összehangolása pl. járványok idején).
• Az emberi jogoknak egyének nem tudnak érvényt szerezni, mindig csak közösségek képesek erre.
• Egyes háborús konfliktusok után jelentkeztek erős törekvések a további konfliktusok elkerülé-
sére, a béke megteremtésére, például:
– a 16. századi német vallásháborúk után létrejött az augsburgi vallásbéke: akié a föld, azé a
vallás (1555);
– a II. világháború után létrejött a világbékén, a konfliktusok békés rendezésén őrködő Egye-
sült Nemzetek Szervezete, az ENSZ (1945).
• A nemzetek feletti békés célú integrációnak sok példája van:
– a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB);
– az Európai Unió;
– az Afrikai Unió;
– a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség;
– a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD);
– az ENSZ állandó szervezetei: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), Genf; Az Élelme-
zési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), Róma; Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudo-
mányos és Kulturális Szervezete (UNESCO), Párizs; Az UNICEF, Párizs; Az Egészségügyi
Világszervezet (WHO), Genf; A Nemzetközi Bíróság (NB), Hága; A Nemzetközi Tengeré-
szeti Szervezet (IMO), London;
– Nemzetközi Vöröskereszt.
• Szociálpszichológiai törvényszerűség (valószínűleg az állatvilágból örökölt etológiai sajátos-
ság), hogy az egy csoporthoz, közösséghez tartozók kifelé védik egymást, ez minden kisebb-na-
gyobb emberi közösségre érvényes, ezért használhatjuk a köznyelvben a családi összefogás, a
baráti segítség, a nemzeti vagy nemzetközi összefogás kifejezéseket, amelyekre sok-sok példa
létezik. Például egy földrengés vagy más természeti katasztrófa után azonnal segítenek államok
és civil segélyszervezetek, például a Máltai Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat, az
Ökumenikus Segélyszervezet stb.
• Az emberiség jelenlegi környezeti problémái (pl. klímaválság) csak összefogással kezelhetők.
Amennyiben az a)–b)–c) kritérium valamelyike nem teljesül, kritériumonként 1-1 pont, össze-
sen 3 pont levonható a tartalmi minőségre az általános értékelési szempontok alapján megítél-
hető pontszámból.
Szerkezeti, műfaji elemek:
A maximális teljesítmény eléréséhez az alábbi elemeknek kell jelen lenniük a vitaindító műfaja,
formája szerint: a hallgatóság megszólítása; a megoldandó vitatott kérdés megfogalmazása világos,
egyértelmű, alátámasztott állításokkal; a jelenlevők véleménynyilvánításra, hozzászólásra buzdítá-
Megoldások
sa; formális elköszönés (köszönöm figyelmüket). Amennyiben a fölsoroltak közül bármelyik elem
hiányzik, 1-1 pont levonandó a szerkezet szempontra az általános kritériumok alapján megítélhe-
tő pontszámból.
A nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók.
8. Lehetséges tartalmi elemek:
A tartalmi minőségre a maximális 4 pont akkor adható meg, ha az általános értékelési szempon-
tok mellett az alábbi feltételek is teljesülnek: 139
a) Az ajánlásban megnevezett, hogy kit és milyen megbízatásra ajánlanak.
 b) Az ajánlás a jelölt alkalmasságát a megjelölt megbízatással összhangban részletezi.
c) A feladatban megjelölt valamennyi szempontra kitér.
Amennyiben az a)–b)–c) kritérium valamelyike nem teljesül, kritériumonként 1-1 pont, összesen
3 pont levonható a tartalmi minőségre az általános értékelési szempontok alapján megítélhető
pontszámból.
Szerkezeti, műfaji elemek:
A maximális teljesítmény eléréséhez az alábbi elemeknek kell jelen lenniük az ajánlás műfaja,
formája szerint: címzés, megszólítás; utalás az osztálytársi kapcsolatra; a pályázó bemutatása, jel-
lemzése a pályázat céljával összefüggésben; az ajánlás indoklása; záróformula, dátum, aláírás.
Amennyiben a fölsoroltak közül bármelyik elem hiányzik, 1-1 pont levonandó a szerkezet szem-
pontra az általános kritériumok alapján megítélhető pontszámból.
A nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók.
9. Méltatás
a) A méltatás a választott tárgykörben elismerő megnyilatkozás, érdemeket vagy értékeket ismer-
tet.
b) A méltatásban van a címzetteknek szóló kapcsolattartó elem (szituációhoz vagy szövegfajtához
illő megszólítás, tárgytól függően a figyelmet irányító, praktikus tanácsok).
c) A méltatás 3-5 érvre épül.
Amennyiben az a)–b)–c) kritérium valamelyike nem teljesül, kritériumonként 1-1 pont, összesen
3 pont levonható a tartalmi minőségre az általános értékelési szempontok alapján megítélhető
pontszámból.
Szerkezeti, műfaji elemek:
A maximális teljesítmény eléréséhez az alábbi elemeknek kell jelen lenniük a méltatás műfaja,
formája szerint: a méltatandó műalkotás pontos megnevezése, lelőhelye vagy helyszíne, megköze-
líthetősége, bemutatásában tárgytól függő, logikus gondolatmenet.
Amennyiben a fölsoroltak közül bármelyik elem hiányzik, 1-1 pont levonandó a szerkezet szem-
pontra az általános kritériumok alapján megítélhető pontszámból.
A nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók.
Megoldások
140
Műelemző feladatok
megoldása
A műelemző feladatoknak soha nincs egyetlen ideális megoldásuk, mert minden olvasó, befogadó,
műelemző gondolkodása más, sőt elvárás is, hogy a műelemzés legyen egyéni. Megoldásként ezért
csak a műelemzések lehetséges elemeit közöljük, szigorúan a faladatban megadott szempontok sze-
rint, vázlatosan. A lehetséges megoldások nem tartalmaznak bevezetést és befejezést, ugyanakkor a
vizsgázóknak figyelniük kell a fogalmazásoknak ezekre a lényeges szerkezeti elemeire. A bevezetések
és a befejezések írásához ötletek a műelemző fejezetek tanácsadó részében találhatók.
A feladatok megoldása során a tartalom, a szerkezet és a nyelvi igényesség pontszámát az általá-
nos értékelési szabályokat tartalmazó táblázat segítségével lehet megállapítani.
Tartalmi minőség – adható összesen 25 pont.
A bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tá-
jékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a probléma-
érzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás
szerint.
25–20 pont – a feladatban kijelölt valamennyi értelmezési szempontra utal, kitér, válaszol;
– kifejtett, indokolt, tárgyszerű állítások, következtetések;
– ítélőképesség, releváns értékítélet;
– az értelmezési szempontoknak megfelelő tájékozottság (fogalmak, indokolt pél-
dák, hivatkozások) meggyőző alkalmazása
19–15 pont – részleges megfelelés a feladat szempontjainak;
– helyenként kifejtetlen állítások, következtetések;
– az értelmezési szempontoknak megfelelő tájékozottság (fogalmak, indokolt pél-
dák, hivatkozások) részben elfogadható alkalmazása, esetleges tárgyi tévedések;
– több elemében helytálló kifejtés, releváns vélemény
14–10 pont – jellemzőn hiányos megfelelés a feladat szempontjainak;
– kevés releváns, kifejtett állítás, helyenként megalapozatlan következtetések;
– korlátozott fogalmi tájékozottság, előfordul tárgyi tévedés;
– törekvés releváns vélemény megfogalmazására
Megoldások
9–5 pont – alig reflektál a feladatban adott szempontokra;
– többségében felületes közlések, megalapozatlan állítások;
– hiányos tárgyi-fogalmi tudás, esetenként alapvető félreértések;
– törekvés azonosítható vélemény megfogalmazására
4–0 pont – nem reflektál a feladatban adott szempontokra;
– sok tartalmatlan közlés, hiányzó vagy jellemzően téves fogalomhasználat;
– félreértések, alig vagy nem azonosítható álláspont
141
 Szövegszerkezet – adható összesen 5 pont.
A felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés), a szerkezet (koherencia, arányos-
Egy mű elemzése
ság, tagolás, terjedelem: 400–800 szó) szerint.
5–4 pont – tudatosan felépített gondolatmenet; LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK
– arányos tagolású szerkezet: bekezdések, felvezetés, kifejtés, lezárás;
– elvárt terjedelem 1. Boccaccio: Dekameron. Hatodik nap, hatodik novella
3–2 pont – részben rendezett gondolatmenet; A történetépítés szabályszerűsége, logikája
– aránytalan, erőltetett és/vagy hiányzó szerkezeti egységek (bekezdések, felveze- • A pestisjárvány elől Firenzéből kimenekülő, karanténban élő társaság tagjai érdekes történetekkel
tés, kifejtés, lezárás); szórakoztatják egymást. A nap királynője, Elisa választ témát és jelöli ki a következő mesélő sze-
– elvárt terjedelem mélyét. A történet magja valamilyen emberi szituáció és az ahhoz kapcsolódó reakció: a hatodik
napon olyan emberről kell mesélni, aki talpraesett válasszal vagy gyors elhatározással veszedelem-
1–0 pont – bizonytalan, azonosíthatatlan gondolatmenet;
től vagy megszégyenüléstől szabadul meg. (Az olvasónak ezekhez az elvárásokhoz kell mérnie a
– kirívó szövegtagolási hibák, hiányok;
később megismert történetet.)
– elvárt alatti terjedelem
• A kijelölt mesélő Fiammetta. Elbeszélt történetét láncszerűen kapcsolja össze az előzőleg hallottal:
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) – adható összesen 10 pont. ugyanarról a családról mesél, a Baronciakról, hogy miért ők a legrégibb és a legnemesebb firenzei
A nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint. család. A mese kezdetén még nem tudja az olvasó, hogy a történet komoly vagy ironikus, s hogy
valóban régi nemességről van-e szó.
10–8 pont – megfelelő nyelvi regiszter; • Fiammetta története: firenzei ifjak hétfős vacsorameghívásban fogadnak, melyik család a legrégibb
– választékos, világos megfogalmazás és mondatszerkesztés; és a legnemesebb a városban, a család ősi nemességét bizonyítani kell. Scalsa, akit kedves, mulat-
– pontosan alkalmazott, az értelmezési szempontokhoz illő, gazdag szókincs; ságos fiatalemberként ismert meg a környezete, rá jellemző módon bizonyítja igazát: A Baronciak
– kifejező, árnyalt, következetes előadásmód; olyan csúnyák, hogy Isten valószínűleg az ember teremtése előtt próbaként alkotta őket, s ez még
– esetleg néhány kisebb nyelvi bizonytalanság az őskor előtti történés lehetett. (Egyiknek túl hosszú és keskeny az arca, másiknak éktelenül széles,
az egyiknek nagyon hosszú az orra, a másiké nagyon rövid, némelyiknek pedig előreugrik és fel-
felé görbül az álla, s az állkapcsa olyan, mint a szamáré; és van olyan, kinek egyik szeme nagyobb
a másiknál stb.) Ha egy család a legrégebbi, a legnemesebb is, tehát a Baronciak a legnemesebbek.
A formális, abszurd logikai okoskodás mulatság tárgyává vált a fogadó ifjak között, és mivel jót
nevettek rajta, Scalsának ítélték a fogadás megnyerését.
• Boccaccio jelentkezésekor az európai irodalomban a novellaírásnak nem voltak szilárd hagyomá-
nyai, a műfaj szabályait részben Boccaccio teremtette meg: a novella szó is annyit jelent, hogy újság,
újdonság – érdekes, fordulatos és tanulságos történet.
A szövegtípusok arányai
• A történetnek valamivel több, mint a fele szó szerint idézett párbeszéd (függő beszéd), ez a szöveg-
fajta átélhetővé teszi az olvasó számára az eseményeket.
• Valamivel kisebb az aránya Fiammetta narrátorszövegének, ez a szövegfajta összekapcsolja és előre
vetíti a történet elemeit: meséje kapcsolódik egy előzőhöz, és Scalsa Fiammetta által bemutatott
Megoldások

Megoldások
jellemének megfelelő a viselkedése: furcsa ötletei vannak. A Fiammetta név szerepeltetése a Deka-
meronban Boccaccio részéről nem véletlen, kedvesét, egy gazdag kereskedő feleségét is így hívták.
• Scalsa függő beszédként idézett szövege egy bekezdésnyi.
• Boccacciónak mint narrátornak összesen kétsornyi szöveg jut: ő csak arra utal röviden, hogy a
pestis elől elmenekült népes társaság hol tart a szervezett mesefolyamatban.
A narrátor szerepe
A Dekameronnak ebben a történetében három mesélő van: Boccaccio elmeséli, hogy Fiammetta
142 hogyan mesélte el Scalza tréfás történetét. Az író narrátorszerepe visszafogott, hogy hősei legyenek 143
elevenek.

2. Heltai Gáspár: Századik fabula, Egy pacsirtáról és annak fiairól
Az állatmese műfaji hagyományai, az aiszóposzi hagyomány tovább élése:
• Aiszóposz volt a „mesék Homérosza”. Európa számára ő a meseirodalom alapítója, neve és számos
meséje önállóan is fogalommá vált. Az állatmese (fabula) műfaja ősidők óta általánosan ismert volt
a népköltészetben. Aiszóposz foglalta írásba az addig csak szájhagyomány útján terjedő és fennma-
radó meséket, a görög világban ismert mesekincs – valószínűleg – legnagyobb részét. Meséi rövid,
csattanóra kihegyezett, tréfás, didaktikus történetek, olykor párbeszédes formában megírtak. Sze-
replői állatok, de antropomorfizáltak, azaz emberi tulajdonságokkal vannak felruházva.
• A társadalmi ellentétek, emberi helyzetek, jellemtípusok és viselkedésmódok állatokra transzponá-
lását ismerte már az egyiptomi, az ind és a szanszkrit verses és prózai meseköltészet, alkalmazták
őket a görög és latin rétorok, később a középkori keresztény prédikátorok, a reneszánsz és a felvi-
lágosodás alkotói.
• Heltai az aiszóposzi mese műfajának nem a szerkezetén, hanem a stílusán változtatott sokat. Az aiszó-
poszi fabulák többsége nagyon szűkszavú. Cselekményük vérszegény, az állatszereplők csupán
sablonos hordozói valamilyen erkölcsi tanulságnak. Heltai művében a száraz értekező és oktató
jelleget háttérbe szorította a szépprózai elbeszélésmód. Az ókorinál sokkal elevenebb művet hozott
létre, a jelképes állatalakok bőréből szemléletesebben bújik elő az ember.
• Heltai az elbeszélő részeket dramatizálta, párbeszédes jelenetekbe ültette át, de a párbeszédeket
nem a jelenkorban szokásos gondolatjellel jelölte, hanem idézőjellel, mert a 16. század helyesírásá-
nak szokásvilágában minden bizonnyal így volt elterjedve.
• A tanulság, amelynek tömör kifejtése Heltai meséjében is ott található a példázatos fabula végén,
szemléletes, olykor mulatságos vagy aktuális érvényű, novellisztikus jelenetből következik, és alig
van rá szükség, mert kerekebb és emberibb lett a mese, mint ókori elődjénél.
Heltai archaikus nyelve
A 16. századi fabulában a nyelvi változások minden alapvető típusára találhatunk példát.
Szókészleti és jelentéstani változások
• Heltai fabulájában szerepel néhány olyan szó, amit a mai köznyelv már nem használ, legfeljebb
nyelvjárásokban él: a mony jelentése tojás, a kalangya pedig különböző formájú szénarakás, ka-
zal, boglya. A zsírodik szót hízik jelentésben nem használjuk, és a szó melléknévi alakját képezzük
tovább: zsírosodik. Az ismeg szóból ismét lett. A még szó jelentésében jelentéshasadás következett
be, a mai köznyelvben a még és a míg eltérő jelentésű. A midőn szó helyett ma a mikor használatos.
Több szóalak megrövidült, de a jelentése megőrződött, pl. az énnékem, tenéked ma csak nekem,
neked, az ez okaért ezért, azért alakban használatos.
• A 16. században a könyvnyomtatás és az írásbeliség terjedésének hatására kezdett kialakulni a
nyelvjárások mellett a köznyelv, de az írástudók többsége is területi nyelvváltozatot használt. Mi-
Megoldások
lyen nyelvjárást beszélhetett Heltai? Életrajzából tudjuk, hogy szász családban született Szeben
megyében, felnőtt korában pedig leghosszabb ideig Kolozsváron élt. Német anyanyelvű volt, de
minden munkáját magyar nyelven publikálta.
Nyelvtani változások
• Heltai korában még többféle múlt idejű igét használtak, volt elbeszélő múlt idő (pl. mondá, raka,
elvárá, jöve) és folyamatos múlt idő is (idejött vala).
• Egyes toldalékok nem voltak többalakúak, pl. előszer.
144 • Más igekötők társultak egyes igékhez: Heltai korában megarassák a gabonát, ma learatják.
• A szó v-s tőváltozatát a továbbképzett főnévi alakban nem használjuk: a hívség ma hűség.
Nyelvjárási hangtani jelenségek
• Heltai fabulájában í-zés és ö-zés is megfigyelhető az e hang helyén: ídesanyám, szömétől, jelentötték,
késztötni, reszkötve.
Helyesírás
• Már létezett a szóelemzés elve a helyesírásban: pl. menjetek, maradjatok, féljetek, anyjok, és az egy-
szerűsítés elvére is van példa a vesszen szóalakban. Ma a hagyomány elvébe sorolt ly-nak viszont
egyetlen előfordulása sincs a szövegben, lehetséges, hogy a Heltai által beszélt területi nyelvválto-
zatban nem volt ilyen ejtett lj-szerű hang, vagy l hangot mondtak helyette, erre utal a mihelt szó.
• A mondattagolás, a központozás (írásjelek használata) mai szemmel következetes és pontos. Egye-
dül a párbeszédek jelölése eltérő, nem gondolatjellel, hanem idézőjellel történik, és így a beszélő-
váltás nem elég szemléletes.
• A szövegtagolást a korszak írott szövegeiben valószínűleg nem tartották nagyon fontosnak. A fabu-
la fő része, maga a történet tagolatlan, nincs bekezdésekre tagolva, csak a két szövegtömb válik el
egymástól, maga a történet és az értelme, de ez a szétválasztás nem magyar íráshagyomány, hanem
aiszóposzi örökség.
3. Vajda János: A virrasztók
A halotti tor mint sorsallegória
• A vers az önkényuralom éveiben, a Bach-korszak végén született, amikor a 48-as szellemhez hű
írástudók, a Petőfi-féle polgári radikalizmushoz hű alkotók egyre inkább reményvesztettségben
éltek. Ezt a reményvesztettséget ülteti át Vajda a versen végigvitt képsorba, allegóriába.
• A jelenetszerű vers régi falusi népszokást mutat be, egy halotti tort, a halott emlékére rendezett
lakomát és vele a halottsiratást, virrasztást. A halotti tor az ősök tiszteletére rendezett, szertartásos
áldozati lakomák maradványa, amely a lélekhit és az ezzel összefüggő halottkultusz alapján fejlőd-
hetett ki. A torral a halott haragját igyekeztek megelőzni, jóindulatát pedig biztosítani. A szelle-
mi háttér gyöngülésével maga a hagyomány vált egyre inkább a szokás indítóokává. A halotti tor
megtartása a legutóbbi időkig, az utóbbi száz-százötven évben kötelező erejű volt. A tor rendesen
imával kezdődött, irányítója gyakran énekesasszony volt. Evés után halottas énekeket énekeltek,
imádkoztak, beszélgettek, nem volt ritka a tánc sem.
• A felravatalozott holttest mellett „hivatásos”, fizetett halottsiratók virrasztanak, énekelnek. Egyre
fáradva, elbóbiskolva várják az idő múlását, a hajnal közeledtét, a reggelt, és közben figyelik az
esetleges tetszhalott mozdulatait. A vendégek – a rokonok, az örökösök – ezalatt mulatozás közben
már terhesnek érzik az eseményt, már szeretnének túl lenni a gyászon, a temetésen. (A tetszhalál
állapota a 19. században sokakat rettegésben tartott: attól féltek, hogy talán élve temették el a halot-
tat; irodalmi példák sora is bizonyítja ezt.)
Megoldások
• A vers beszélője, narrátora a virrasztók egyike, aki többes szám első személyben, monologikus
formában, a többi virrasztó nevében is elmondja a pillanatnyi gondolatait, érzéseit. A szöveg rejtett
jelentésére sehol nem találunk utalást, mégis a vers keletkezésének évszámával és a költő nevével
egybeolvasva a verssorokat egyértelmű, hogy „a nagy halott” a bukott szabadságharc utáni ma-
gyar nemzet, a virrasztók pedig a költők. Ők még emlékeznek a forradalom és a szabadságharc
eszméire, örökségére, amit megpróbálnak ébren tartani, bár daluk egyre fárad. Öngúny szólal meg
abban, hogy a siratók virrasztásukat fizetségért teszik, hiszen „ez a kenyerük”. Felháborodás és in-
dulatos vád illeti viszont a múltról már tudni sem akaró, „jó rokonokat”, az örökösöket. A virrasztó
éber álmodásában az a bizonytalan remény él, hogy a haza, a holt „hátha meg nem volna halva”, 145
azaz a nemzet csupán tetszhalott. Az elnyomatás „csillagoltó sötétségében” a nemzethalállal szembe-
 néző költők tudatában vannak saját felelősségüknek: ha megtagadják hivatásukat, ha nem lesznek
rendületlen hívei a hazának, nem lehetséges semmiféle feltámadás, újjászületés.
• Vajda a versben visszatérő és végigvitt képi elemekben, tehát allegóriában a költők, írástudók fe-
lelősségét hirdeti a múlt feledése időszakában. A virrasztók, a költők vehetik észre, ha a halottnak
hitt nemzet mégis él. A képi oldal egyértelműen fölfejthető: a halott a nemzet, a virrasztók a költők,
a siratás a közelmúlt eseményei miatt érzett fájdalom.
•A  vers képvilága romantikus, a történés alatti csillagoltó sötétség kísérteties, a narrátor beszéde
érzelmes, szenvedélyes.
•A  versforma ütemhangsúlyos, a páratlan sorok felező nyolcasok (ősi magyar versforma), a páros
sorok kétüteműek, 4/3 osztásúak. A dinamikus versforma összhangban van a vers narrátorának
erős érzelmeivel.
4. Mikszáth Kálmán: Galandáné asszonyom
A babona, a misztikum szerepe a meseszövésben
• Mikszáth a felnőtt értelmével azzal indítja a novellát, hogy közli, a babona tulajdonképpen értelem-
hiány következménye, amire nincs észszerű magyarázat, annak helyére lép a babona: „hova el nem
lát a szem, benépesíti a helyeket árnyakkal, borzalmas, csodálatos dolgokkal.” De egyúttal azt is
közli, hogy a palóc nép babonás, és ő maga is az, mert ilyen miliőben nőtt fel. Gyerekként fogékony
volt a környezet által sugallt irracionális dolgok befogadására, félt az ördögtől és a boszorkányoktól.
• A történetmesélésben, mesemondásban a felnőtt író idézi fel saját gyermeki lényét, azt, hogyan élt
át gyermekként egy boszorkányos-ördögi történést. A gyermek pedig nem magyarázza a dolgokat,
csak sok mindent élesen megfigyel és rögzít.
• A novella műfaji sajátosságai ellenére, hogy bonyolult és hosszú eseménysort nem lehet ebben a
műfajban megírni, vannak a balladák tömörségére és homályára jellemző titkok a történetben. Csak
sejteni lehet, milyen szerződést kötött Mikszáthék kocsisa, Palyus az ördöggel, és miért akasztotta
fel magát egy év múlva. Azt is csak sejteni lehet, miért tépette meg magát kutyákkal Galandáné, a
falu boszorkánynak tartott öregasszonya, szépséges fiatal lány képében, Luca napján a temetőben.
A kérdések megoldására a választ az olvasónak kell megadnia apró részletekből: falusi pletykákból,
a kisgyerek Mikszáth Luca-napi emlékeiből, Palyus sírján talált ruhafoszlányokból és Galandáné
sérüléseiből. A gyermeki emlékezetben pedig titokzatos marad minden. Mikszáth szülei ugyan
nem féltek a Luca-napi éjszakán, amikor talán nőalakot tépázó szelindekeket láttak a temetőben az
ablakukból, de nem győződtek meg róla, hogy nem káprázik-e a szemük. A bölcs falusiak, az öreg
bíró, Suska Mihály (aki szerint boszorkányok nincsenek e világon, hanem ez az egyetlen eset mégis
kivétel lehet), a törvénybíró, a kisbíró és a tiszteletes a falu magisztrátusának tagjaként kivizsgálják
a december 13-án éjjel tötént „luciferiánus” esetet: szemlét tartanak Palyus sírjánál, meglátogatják
Galandánét, és mindkét helyen szent füstölővel akarják elűzni a gonoszt. Aki veszi a fáradságot és
Megoldások
kibogozza a történetet, az agglegény kocsis és mosónője, a falu rossza, boszorkánya, Galandáné
közötti kapcsolat tragikus mélységeire bukkan benne: nem mindig az valaki, akinek látszik, de ezt
nem írja le az író, csak az olvasó gondolhatja. A magisztrátus tagjai sem tudják feloldani a történet
rejtélyeit, kisompolyognak a „boszorkányházból”.
A jellemzés eszközei
• A babonás románc két főszereplőjét másként ismerjük meg. Palyusról keveset tudunk meg. Ő Mik-
száthék kocsisa, akit cselekedetein keresztül ismerünk meg valamennyire. Egyszerű ember, írni
146 sem tud. Valami misztikus élmény éri vagy bűntudata van, elmondása szerint az ördöggel kötött
szerződést. Mélyen vallásos lesz, attól fél, hogy egy év múlva az ördög elviszi a lelkét, majd egy év
elteltével felakasztja magát. Galandáné bemutatása többféle módon történik, mint Palyusé. A kocsis
mosónőjéről falusi pletykák terjengenek, hogy boszorkány, és minden rossznak az okozója a faluban,
az emberek és az állatok betegségeiről és a természeti csapásokról is ő tehet. A magisztrátus láto-
gatásakor a „boszorkányházban” személyesen is megszólal, és minden bizonnyal rájátszik arra a
személyiségképre, ami róla terjed: dolga volt Luca-nap éjszakáján, és talán átváltozásra is képes, és
tud fenyegető lenni.
Az írói nézőpont szerepe
• A történetben kétfajta nézőpont, Mikszáth lelkének két oldala van jelen: a felnőtt íróé, akinek
mást mond az értelme, mint a gyerekkori emlékei, és a gyermeki megfigyelőé, aki naiv, hiszékeny,
és természetesen fél sok ijesztő dologtól, nem is ért sok mindent, de intenzív élményeit pontosan
elraktározza.
• A történetmesélésben arányaiban a gyermeki nézőpont uralkodik, de a bevezető tárgyilagos, fel-
nőtt gondolatok miatt nem biztos, hogy a személyes és őszinte gyermeki nézőpont az erősebb az
olvasó történetértelmezésében.
A szövegtípusok arányai
• A novellában a narrátorszöveg az uralkodó, ez a szövegtípus irányítja az olvasó gondolkodását is.
• A történet fordulópontjain vannak párbeszédek, megszólal Palyus, az öregbíró, a tanácsbeliek és
Galandáné is. A párbeszédes részek a meseszövés katarzisfokozó eszközei, átélhetővé tesznek tör-
ténéseket az olvasó számára.
5. Anton Pavlovics Csehov: A pufók meg a nyurga
A természetesség a szavakban és a testbeszédben
• A novella két egykori osztálytárs véletlen találkozásáról szól egy orosz-ukrán város vasútállomá-
sán. A megjelenésük néhány külső jegye sejteti, hogy a társadalmi hierarchiában máshol állnak: a
pufók Misa épp az étteremből jön ki zsírtól fénylő ajakkal és finom borszagot árasztva, a nyurga
Porfirij viszont egy vonatról száll le sok csomaggal a családjával, sonka- és kávészagot lehelve.
• A társadalmi különbség a találkozás első perceiben nem befolyásolja a viselkedésüket: örülnek egy-
másnak, galambocskámnak és kedvesemnek szólítják egymást, összecsókolódznak, és még könny-
be is lábad a szemük.
• A nyurga felidézi, kinek mi volt az iskolai gúnyneve, és ez előre vetít bizonyos felnőttkori szemé-
lyiségvonásokat is. A pufókot Herostraténak hívták, mert egy könyvből sodort cigarettapapírt. Az
ókori név határozott, de romboló természetre utal. A nyurgának Ephialtes volt a ragadványneve,
mert sokat árulkodott. Hírhedt ókori névadója testileg gyenge, katonának alkalmatlan figura volt,
aki pénzért elárulta spártai honfitársait a perzsáknak.
• Az egyenrangú emberek közötti természetes viselkedés addig tart, míg ki nem derül, hivatali karrier-
Megoldások
jük nem egyformán sikeres. A nyurga kitüntetett miniszteri osztálytanácsos, akit most helyeztek a
vidéki városba egy itteni hatóság osztályfőnökének. A pufók viszont magasabb rangú, kétcsillagos
titkos tanácsos.
A tekintélytisztelet és a mesterkéltség a szavakban és a testbeszédben
• A nyurga Porfirij viselkedése – megtudván, hogy Misa hivatali rangja feljebbvaló – pálforduláson
megy keresztül. Testbeszéde és szavai is alázatossá válnak. Elsápad, megdermed, a szeme szik-
rát szór, alázatos műmosolyt vesz fel, egész teste összehúzódik, meggörnyed, kicsi lesz. A korábbi
„kedvesem” megszólítás helyett magázódásra vált, és Misát kegyelmes uramnak szólítja és engedel- 147
met kér. Zavarában nem veszi észre, hogy már harmadszor mutatja be a családját ugyanazokkal a
 szavakkal. Mélyen meghajol, búcsúzáskor enervált, lagymatag kézfogást enged csak meg magának.
(A férfiak kézfogása kifejezhet dominanciaigényt, de a háromujjas kézfogás ennek pont az ellenke-
zője, „döglött hal” kézfogásnak hívják a testbeszédkutatók.)
• Porfirij csinovnyik-magatartását még jobban felerősíti, groteszk vagy tragikomikus módon kiemeli
családtagjainak a viselkedése. Ők nem szólalnak meg, csak nem verbális jelekkel kísérik a történé-
seket.
– A feleségről a férj háromszor is elmondja, hogy Lujzának hívják, született Wanzenbach, és luthe-
ránus nő. Megjelenésének egyetlen megkülönböztető jegye, hogy hosszú állú asszony, és az
örömteli találkozás kísérőjelensége, hogy minden bizonnyal az érdeklődés hatására álla még job-
ban megnyúlik, leesik az álla, de csak a feljebbvaló rangjának tisztázása után jelenik meg az arcán
a megilletődött mosoly.
– Porfirij gimnazista fiának, Nafanailnak a viselkedése is érdekes kísérő jelensége a történetnek.
A kamaszfiú testbeszéde, viselkedése kettős lelki jelenséget tükröz: egyrészt van még benne gyermeki
őszinteség, ugyanakkor meg kell felelnie a szülők elvárásainak, és társas közegben, felnőttel találkoz-
va nem hozhat szégyent a szüleire. A szituáció viszont nem engedi meg, hogy elmondják a szülők,
hogyan kell viselkedni, a gyerek a szüleit figyelve viselkedik úgy, ahogy. Az ő testbeszéde is követi
a történet fordulatait. A találkozás első pillanataiban hunyorog. Miután az apja bemutatja Misának,
zavarba jön és leveszi a sapkáját, ez a tisztelet jele a felnőtt előtt. Az apa szeretné, ha Nafanja is részese
lenne a találkozásnak, de a fiú elbújik az apja háta mögött. Arra a hírre, hogy magas rangú emberrel
találkoznak, kihúzza magát, és begombolja a kabátja minden gombját, nem enged meg magának
hanyag testtartást és slendrián öltözéket. A férfiak búcsúzásakor összeüti a bokáját, ez a katonás tisz-
teletadás mozdulata, de zavarában leejti a sapkáját, ez a gesztus pedig gyermeki zavarodottság jele.
A csehovi intenzív próza
Csehov tudatosan a novella megújítójának vallotta magát. Legtöbb novellája rövid elbeszélés. Egy-
egy élethelyzetet, jellemző mozzanatot ír le, A pufók meg a nyurga nagyon tipikus csehovi írás.
Csehov mestere volt annak a fajta realista prózaírásnak, hogy tudott kevés szóval sokat mondani.
Íróként éles megfigyelő, csak a történésre figyel, nem kommentál és nem magyaráz semmit. A cse-
lekmény helyett a szereplők beszélgetései válnak fontossá, így válik a csehovi novella az elhallgatás,
a ki nem mondott szavak művészetévé.
Hangnemkeveredés
Az írói ábrázolás hangnemében keveredik az irónia és a tárgyilagosság.
6. Guy de Maupassant: Menüett
A mesélő személye, az írói nézőpont és a szereplők beszédmódja a történetkezelésben
• A novellának két mesélője van: az író, aki közvetlenül az olvasóhoz szólva a novella elején csak
Megoldások
annyit mond, hogy a történetet egy szkeptikus hírű agglegény, Jean Bridelle mondja el, és a dolgok
közepébe vágva máris Bridelle mesél. Tőle tudjuk meg, hogy ötvenéves, hogy az elbeszélt történet
fiatalkori emléke, és egy darabig úgy tűnik, hogy a mesélő nehezen tér rá a tárgyra. Filozofálgat
arról, mi az életben az erős, meghatározó vagy maradandó élmény, de maga az elbeszélt élmény
csak a novella közepén kezdődik. Bridelle egy idős operai táncmesterrel való ismeretségének tör-
ténetét idézi fel, aki egykori táncosnő feleségével azért jár mindennap a Luxembourg-kertbe, mert
egyedül ezt a helyet tartják méltónak egykori fiatalságukhoz, és Bridelle kérésére egy alkalommal
bemutatják, milyen tánc a menüett.
148 • Az író így mindvégig szenvtelen kívülálló marad, csak rögzíti és közvetíti az emberi történést.
A mesélő, Bridelle alapos megfigyelő, ez érvényesül a környezet, a kert leírásában és az emberek, az
idős házaspár jellemzésében is. Az elragadó liget sövényeivel, virágaival és szabályos útjaival „múlt
századból itt felejtett kert”, az ezüstcsatos cipős, csipkés ingfodros, széles karimájú kalapot viselő
öregember a pompás aranygombos botjával pedig özönvíz előtti időket idéz.
• A szereplők végig egyenes beszédben beszélnek, így hangzanak el a történet felidézett párbeszédei
is. Ez a választott írástechnika közvetlenül átélhetővé teszi a történteket.
A novella szokatlan szerkezete
• A novella végén értjük meg, mi a hosszú bevezető, emlékező-filozofálgató rész funkciója. A futó
benyomás és a maradandó, erős élmény különbségén elgondolkodik az olvasó, mielőtt a történettel
találkozik, így a történéseket már nem kell hosszasan minősíteni vagy elemezni, mert ez megtörté-
nik az olvasó gondolataiban, az élmény és az emberi történés továbbgondolható.
• Akármennyire is groteszk az idős házaspár tánca és ragaszkodása a helyhez, ugyanakkor megren-
dítően szép is, ahogy őrzik és felidézik a fiatalságukat. S hogy mindezt ötvenévesen, vagy harminc
év távlatából meséli el valaki, fokozottabban rádöbbenti az olvasót, hogy az élet minden értéke,
szépsége mulandó, a kert is, a tánc is, az idős házaspár is.
Kapcsolattartás az olvasóval
• A mesélő, Bridelle háromszor is közvetlenül az olvasóhoz fordul. Figyelmeztet, hogy a nosztalgikus,
elérzékenyülő múltidézés mások számára nehezen érthető, kérdez, ki ismeri a Luxembourg-park
faiskoláját, és a történet végén rákérdez, hogy nevetséges-e az emlékidézés. Ez utóbbi kérdésre
maga is válaszol, és az egyszavas „lehet” válaszban ott van, hogy a válaszok annyifélék lehetnek,
ahányfélék mi vagyunk. Ezekben a elbeszélői kiszólásokban viszont azt érezzük, hogy nemcsak az
ötvenéves férfi szólt hozzánk, hanem az író, Maupassant is, aki csak 43 évet élt, aktív irodalmi kar-
rierje csak egy évtizedig tartott, de hihetetlenül sokat tudott az emberi kapcsolatokról.
7. Babits Mihály: Hármas história
A szereplők világszemlélete és tárgyakhoz kötődése
• Babits novellájának hősei középkori magyar keresztény, vértes vitézek. Vasvértes öltözéke a ka-
tonáknak a lovagkorban volt. A lovagi kultúra Károly Róbert és Nagy Lajos király korában élte
virágkorát a 14. században. Később is voltak vértes vitézek, II. Lajos például a mohácsi csatában
1526-ban teljes vértben harcolt, de ez az öltözék a tűzfegyverek elterjedésével visszaszorult. Ennél
pontosabban a cselekmény idejét a novella tényei alapján nem lehet behatárolni.
• A középkori emberek nem fogyasztói társadalomban éltek, a tárgyakhoz kötődésük is más volt,
mint a modern kor és az ipari társadalmak emberéé. Kevés tárgyuk volt, és a birtokolt tárgyak
megléte sokkal inkább szólhatott hosszú időre, mint manapság. Ez különösen így lehetett a kato-
nák felszerelése, fegyverzete esetében: a felszerelés olyannyira hozzá tartozott az emberhez, hogy
szinte eggyé vált vele.
Megoldások
• A novella három szereplője, Bálint, Bence és Lóránd vitéz egy folyóparton pihen, és mindegyikük
mesél egy-egy történetet a katonai felszerelése egy darabjáról.
– Bálint vitéz egyszer a számszeríj és erős fonál segítségével akart fogat húzni egy nőnek, de nem
a fogat húzta ki, hanem a nő repült bele egy tóba. Ebben a történetben, ha tóparton zajlott az
esemény, még van hihető elem.
– Bence vitéz sérült páncélingéről mondja el, hogy annak egy darabja a húsába forrott, de a vasda-
rab alatt Szent Vitus körme van, s a fémdarab számára skapuláré, ami oltalmazza, megvédi min-
den rossztól, és ezért örökké élni fog. Bence meséjében már van babona, és az örök élet reménye 149
pedig tudatlan naivitás a középkorban is.
 – Lóránd vitéz pedig egy minden elemében túlzásokra épülő történetet mesél el a sisakjáról: bele-
kölykezett az ördög, a pap szenteltvizet öntött a sisakba, és a kisördögök eltűntek, de egyet kimene-
kített Lóránd, és azóta is vele él, nem tudna élni nélküle. Bálint és Bence látni akarják az ördögöt,
de Lóránd elhárítja a látogatás igényét. A történetnek itt vége szakad, nem tudjuk meg, hogy lódítás
volt-e, az sem derül ki, hogy Lóránd kit tekint ördögnek: esetleg a gyerekét vagy a feleségét?
A vitézek személyiségvonásai
A három vitéz egymás történetét nem minősíti, és nem teszi ezt az író sem. Bálint, Bence és Lóránd
személyiségképe ezért többféle lehet: el is hihetik, amit mesélnek, de lehet a történet kissé gyermeki,
egymásra licitáló, fantáziáló lódítás, ebben az esetben Lóránd története az első két történet paródiája
is lehet.
A vitézek szókészlete, a nyelvi elemek szerepe
Az egyetlen skapulárén kívül nincs archaikus nyelvi elem a szövegben. Az istória szó is a köznyelvi
história népies alakja. A köznyelvitől eltérő szóalakok inkább minősíthetők népiesnek, mint régies-
nek: pl. ehun, hugám, végit, usgyé, páncélüng, ódozgat, kigyelmed, ótalmaz, ferdeni, némber, acskó; a
népies szavak viszont nyelvjáráshoz, területi nyelvváltozathoz nem köthetők. A katonák szókincse
azt sugallja, hogy egyszerű emberek.
A történet korhoz kötöttsége
A történetet ugyan Babits a középkorba helyezte, de a novellában megismert beszélgetés bármely kor-
ban megtörténhet, legfeljebb nem a vértesek öltözékéről vagy fegyveréről szól. Túlzásra hajlamos, ba-
bonás vagy krónikus hazudozó, esetleg másokat megtréfáló emberek ugyanis minden korban vannak.
8. Kosztolányi Dezső: Három angol
A szerkezet szerepe a szereplők lelki folyamatainak bemutatásában
• A novella fő témája három angol civil férfi, Arthur, George és William rövid látogatása Napóleon-
nál Szent Ilona szigetén. A történetet az angolok szemszögéből ismerjük meg.
• Az események keretét az őszi szigetre érkezés és a távozás adja. A szöveg terjedelmének két-
harmada a találkozásra készülődés, várakozás, amikor megismerjük az angolok motivációját és
előítéleteit. Maga a találkozás szertartásos külsőségek között és gyorsan zajlik, s a szituációval
az angolok nem tudnak mit kezdeni, zavarban vannak, de kicsit megváltozott gondolkodással
távoznak a császár házából. A nézőpont megválasztásának oka az lehet, hogy az olvasó elgon-
dolkodjon, mit kezdhetnek egy találkozás alkalmával a kisemberek a nagyemberrel, egyáltalán
mi közük lehet egymáshoz, hálás dolog lehet-e történelmi személyiségnek lenni, léteznek-e sze-
repelvárások az élet utolsó éveiben. A novella cselekményének arányai az előzetes elvárások és a
tapasztalat kontrasztját fejezik ki.
Megoldások
Társadalmi és lélektani tényezők a szereplők viselkedésében,
a találkozás magatartásformáló szerepe
• A három angol látogató személyiségéről csak jelzésszerűen tudunk meg néhány információt. Talán
kereskedelmi célú hajóúton járhattak a szigeten, s ha már erre jártak, meglátogatták Napóleont.
Arthur a látogatás idején fiatal és kíváncsi volt, George lámpagyáros, William pedig kétméteres
léptekkel tudott gyalogolni.
• Tulajdonképpen ellenségek találkoztak, mert Napóleont 1815-ben angol vezetésű koalíció győzte
le Waterloonál, és kényszerítette száműzetésbe az Atlanti-óceán távoli szigetére. Az angolok ismer-
150 ték Napóleonnak népükkel kapcsolatos előítéleteit, hogy állítólag szatócsnak tartja az angolokat,
de nekik is volt Napóleonnal kapcsolatban néhány általánosan ismert információjuk: úgy tudták,
alacsony termetű és kövér, William otromba túlzással jól táplált patkánynak nevezte.
• Az átlagember a híres emberre kíváncsi akkor is, ha semmiféle nexus nem köti őket össze: ez magyaráz-
za, hogy a három angol Szent Ilona szigetén – mintha múzeumba igyekezett volna – szerette volna látni
Napóleont, és „belépődíj” gyanánt adtak egy aranyat a császár kíséretéből őket fogadó tábornoknak.
• Mivel a találkozásra várniuk kellett, a várakozás feszültté és félénkké tette őket. Más volt a környe-
zet, mint amire számítottak, a ház nem volt börtön, az előszoba empire bútorait idegennek érezték,
de a fő oka az idegességnek valószínűleg a találkozás szokatlan volta volt, amit rum kortyolgatásá-
val próbáltak feloldani.
• A császár fogságban is császár: udvarias fogadtatásban részesítette a látogatókat: gárdisták, tá-
bornokok és lakájok felsorakozó rendjében pillanthatták meg a nagy embert, aki már beteg volt,
sápadt, gyomorrák és nyavalyatörés kínozta, de minden mozdulata imperátori volt. Az angolok
a szertartásos környezetben egyáltalán nem látták alacsonynak a császárt, ők viszont a megille-
tődöttségtől „összezsugorodtak”, nem is tudták, hogyan viselkedjenek. George nem tudott meg-
szólalni, William pózolt, Arthur térdet roggyantott, majd kiszédültek a teremből. Távozásuk után
megállapították, hogy a császár nem is olyan alacsony, mint gondolták, az iránta érzett tartózkodó
érdeklődés nagyrabecsülés-féle érzéssé változott. Testbeszédük tükrözte a hangulatváltozást: egy
katona elkísérte őket a hajójukig, búcsúzáskor szalutált, amit kalapemeléssel, meghajlással viszo-
noztak, de borravalót már nem kapott a kísérő.
Az író mint szenvtelen kívülálló
• Kosztolányi mindvégig pusztán a környezetre és a történésekre figyel, narrátori szerepe erre a két
dologra korlátozódik.
• Schöpflin Aladár 1936-ban így írt Kosztolányi novellaírói módszeréről: „A novella formája, kom-
pozíciós törvénye évszázadok óta, Boccaccio óta lényegileg alig változott. A XIX. század írói vitték
bele a hiteles lélektani ábrázolás kötelezettségét, Maupassant oldotta meg legteljesebben formai és
stílus-problémáit. Mint azóta minden novellaíró, Kosztolányi is hasznát veszi ezeknek az eredmé-
nyeknek. Pontosan körülzárja az élet ábrázolására kiszemelt csücskét, mintegy mikroszkóp látási
körébe állítja, minden pontját világosan, az összes szükséges részletek megmutatásával, a feleslege-
sek kizárásával világítja meg, mindent természetes arányaiban tüntet fel. Elrajzolás, szószaporítás,
hézag nincs nála.” (Nyugat, 1936/6. szám)
9. Móricz Zsigmond: A macska
Idill és borzalom találkozása, a macska hatása az emberekre
• Móricz novellájában érzékletes leírását adja a háború fizikai megpróbáltatásainak, az olvasó a sok
részletből összerakhatja, hogy a háború miért nem embernek való.
Megoldások
• Egy nyári napon alkonyat táján hat apró magyar legény, egy tizedes és egy őrmester feladata egy
út biztosítása volt előrenyomuláskor egy leégett falu mellett, olyan mezőn, ahol folyamatosan grá-
nátbecsapódástól és ágyúzástól, valamint az ellenség, az oroszok megjelenésétől lehetett tartani.
A megpróbáltatás nem pillanatnyi, hanem folyamatos volt. Egy hét, mintegy 120 km gyaloglás után
maguk ásta fedezékben ébren figyelve kellett tölteniük az éjszakát, olyan fáradtan, hogy mozdulni
is alig tudtak.
• Ilyen körülmények között találtak rá egy kismacskára. A macskanyávogás mindenkiben emlékeket
idézett fel, a cica megfogása boldogság volt, becézgették, szorongatták, mind a nyolc ember a macs-
kára vágyott, pedig a kis jószág karmolt is. A cica megelevenítette a fáradt katonákat, a hosszú ideje
151
 nem mosdott, poros, koszos arcok csodálták a tisztaságát. A macska valami mást jelentett a tűz
alatt tartott mezőn, mint a háború. Egy gránátbecsapódást még kibírt a katonák között, de ágyúzás
közben, amikor a fedezékbe bújás volt a legfontosabb, a macska elszökött. Az embereknek viszont
maradniuk kellett. Az idill rövid időre oldotta fel a borzalmat.
A macska mint viselkedésformáló erő
• A cica mind a nyolc emberből gyengédséget varázsolt elő.
• A macskával szépen beszéltek, pedig a frontkatonák feltehetően sokat káromkodnak. Durva szó
csak akkor hagyta el a szájukat, ha az ellenségről volt szó: „Isten verje meg a patkójukat”, „Disznó
muszkája!”
Fikció vagy valóság
• Móricz életrajzából tudjuk, hogy 1915-ben saját kérésére, Tisza István miniszterelnök engedélyével
a keleti fronton önkéntes haditudósítóként dolgozott, eljutott a legelső frontvonalba, több ripor-
tot és elbeszélést írt háborús élményeiből, életközeli bemutatást adott a katonasorsról. A papír és
a ceruza állandóan a kezében volt. A történet főbb elemei, élményvilága bizonyára valóságos, és
novellaként pedig hihető, valószerű.
Stílussajátosságok
• Móricz realista írói hagyományokat követ, ezúttal naturalista részletek nélkül, minden bizonnyal a
macska megjelenésének idilli volta alakít a stíluson is.
• Az író nem használ katonai szakszavakat, az átlagember szókincsével, és olykor körülírással írja le
a hadszíntér eseményeit (pl. égben repülő rémmadár; mintha egy gigász fújt volna játékos kedvében
füstkarikákat).
• Összesen két idegen szó jelzi, hogy a front soknemzetiségű társas közeg, ha a kis nyolcfős csapat
nem is az (salve; Was?).
• Az embertelen körülményeket találóan fejezi ki az állatvilágból vett hasonlat: az emberek úgy meg-
húzódtak a földben, mint az egerek.
• A történteket az olvasó a katonák szemszögéből látja. A novellában sok az egyenes beszéd, és van
szabad függő, átélt beszéd is, amikor a szereplők gondolatait olvashatjuk. Móricz narrátori szerepe
legfeljebb a rövid leírásokban érvényesül, valamint a nyitó- és zárószituáció felvázolásában. A pon-
tos megfigyelőszerep realista írói hagyomány.
• Az ő stílusára, realista írói módszerére is érvényes, amit Schöpflin Aladár Kosztolányiról írt a Nyu-
gatban: „Pontosan körülzárja az élet ábrázolására kiszemelt csücskét, mintegy mikroszkóp látási
körébe állítja, minden pontját világosan, az összes szükséges részletek megmutatásával, a feleslege-
sek kizárásával világítja meg, mindent természetes arányaiban tüntet fel. Elrajzolás, szószaporítás,
hézag nincs nála.” (Nyugat, 1936/6. szám)
Megoldások
10. Mihail Afanaszjevics Bulgakov: Egy hulla kalandjai
Az emberi viselkedésformák tragikomikuma
• Egy orosz kisvárosban, Moszkvától vagy 400 km-re, egy idős vasutasról orvosi vizsgálat alkalmával
kiderül, hogy roncsoló tüdővésze van. Az orvos röntgenfelvételre küldi Moszkvába, valamint az
állomásfőnökhöz ingyenes utazási jegyért.
• Az öreggel mindenki udvariatlan vagy durva.
– Egy kicsit az orvos is, az arkangyalkám megszólítás még lehet tréfás, a papa kicsit lemondóan
152 lekezelő, a poroszkáljon el felszólítás pedig durva, mert a lovak szoktak poroszkálni. Az öreg hu-
morérzékkel reagál a diagnózisra, és alázatosan megköszöni az orvosi beutalót.
– A vasútállomáson a szervezeti hierarchia útvesztőjébe kerül a főszereplő. Előbb az állomásfőnök
titkára tartja fel, az állomásfőnök a könyvelőhöz küldi, de szerinte rövid munkaviszonya miatt
nem jár neki vonatjegy, a könyvelő pedig visszaküldi az orvoshoz. Mindenki fél a köhögő ember-
től, és elég durván küldik tovább: faterkám, cammogj el, eriggy. Az orvos újra az állomásfőnökhöz
akarja küldeni, ír neki kanalas orvosságot, de a beteg összeesik, és úgy hiszik, hogy halálán van.
– A novella cselekménye eddig a pontig inkább tragikus, mint komikus.
A történet abszurd fordulata, a szövegtípusok aránya, a párbeszédek dominanciájának szerepe
• Két hét múlva a vasutas halottként jelentkezik újra az orvosánál, aki ismét az állomásfőnökhöz kül-
di. Mindenki fél még a leheletétől is. Az állomáson koporsóval együtt jelentkezik, hiszen ő halott.
• Az állomásfőnök ijedtében azonnal jegyet utaltat ki a „hulla elvtársnak” Moszkvába a nemzetközi
gyorsra, első osztályra, a koporsónak pedig teherfuvarjegy kiadását rendeli el. Kezet fogni sem mer
az alázatos köszönetét kifejező öreggel, csak sietteti távozását.
• Az abszurditás szerepe a novellában felrázó. Az olvasóban vetődnek fel kérdések, hogy mi kell ah-
hoz, hogy rendben menjenek a dolgok az életben, és mindenki megkapja azt az ellátást, ami neki
jár. Bárkivel előfordulhat ugyanaz, ami az öreg vasutassal? Ekkora gondot jelenthetett az 1920-as
években Oroszországban egy röntgenfelvétel elkészítése? Elmélkedhetnénk az irodalom valóság-
formáló szerepéről, de Bulgakov novelláját bizonyára nem azok olvasták 1924-ben sem, akik az
emberibb, jobb életért tehettek volna valamit, így az abszurdba forduló történet szatíra, keserű
irónia a hivatali packázásról és a nemtörődömségről.
• A szöveg szinte kizárólag párbeszédekből és egyenes beszédből áll. Az író-narrátor csak akkor szó-
lal meg, ha a beszélők azonosítása szükséges a párbeszédekben, illetve a történet mozaikjait össze
kell kapcsolni, de nyíltan nem ítélkezik és nem mond véleményt, ezt majd az olvasó teszi meg.
A teljes történet ismeretében kicsit ironikus, amikor az író az orvost az „egészség őre” megnevezéssel
illeti. A párbeszédek az olvasó saját tapasztalatává teszik a megnyilatkozások stílusát, hangnemét.
A történet értelmezésébe, az oroszországi valóság, az élményháttér lehetséges ismeretébe belejátszik,
hogy Bulgakov orvos volt, 1916-tól Szmolenszk környékén, majd Vjazmában praktizált, a polgárhá-
ború éveiben pedig katonaorvos volt.
11. J. D. Salinger: Egy taoista mese
A mese ereje, varázsa
• Egy 17 éves amerikai tinédzser fiú éjszaka felébredő tíz hónapos kishúgát meseolvasással nyugtat-
ta meg. A történtekre a csecsemő nyilván nem emlékezhetett, szinte bizonyos, hogy nem maga a
felolvasott történet, a mese, hanem a testvér fizikai jelenléte, közelsége és hangja hatott, és emiatt
maradhatott abba a csecsemő sírása. Bizonyára a nyugtató célú meseolvasás a kislány cseperedése
során ismétlődhetett, és ezért esküdött rá felnőttként Franny, hogy emlékszik az éjszakai felolvasás-
Megoldások
ra. Lehetett annak is szerepe, hogy Seymour a kedvenc olvasmányát olvasta fel, mert hangjából az
ismert szöveg révén fokozottabb nyugalom áradhatott. A mese betöltötte és fenntartotta a szociális
kapcsolati funkciót a kisded és testvére között.
A taoista mese bölcseleti tartalma
• A kínai mese bölcseleti tartalma nem elvont, nem filozofikus tartalom, hanem meglehetősen hét-
köznapi: bizonyos dolgok észrevételéhez különleges képesség kell, ami lehet, hogy egyes dolgok
észrevételében nem tökéletes, de a leglényegesebb sajátosságok megfigyelésében tévedhetetlen.
Olyan tüzelő- és zöldségkereskedő vette észre a lovak között a táltos képességűt, aki a lovak színét 153
és nemét sem tudta megkülönböztetni.
 • Népi bölcsességgel kifejezve: nem olyan volt a szituáció, hogy Csiu Fang-kao nem látott a szemétől, • A gyárakban a gyártási folyamat része, hogy tudni kell, mennyi nyersanyag áll rendelkezésre, bi-
hanem nagyon is jó szeme volt valamire, megérezte, mi a jó választás. zonyára ezért tűzi ki célnak a Felelős, hogy meg kell számolni a sötétségeket. De a sötétségek anal-
• A taoista filozófia gondolkodásmódja szerint a történtekben nem kell a hibát keresni, a mesebeli fabéták, a nevüket nem tudják aláírni a jelenléti íven, ezért a Tudósok tanácsára magnetofonnal
kereskedő képességeit kifogásolni, mert ha kivárjuk a pozitív végkifejletet, bosszankodás nélkül szeretnék rögzíteni a nevüket. Hiába vannak a gyárban Technikusok, Villanyszerelők és Kifutófiú,
tudunk harmóniában élni a világgal, az élettel, mint épülő folyamattal. az eredmény többféle próbálkozás ellenére is csak egy érthetetlen szó a magnószalagon. Egyedül a
Kifutófiú gondolja azt, hogy érti a sötétségek érthetetlen szavait: szerinte azt mondják, hogy éljen
Szerkezet, szövegfajták
a szabadság. Ezt követően felhagynak a sötétségek megszámolásának kísérletével, és felvirágzik a
• A 38 sornyi szöveg egymástól élesen elváló két részre tagolódik, egy 16 soros kerettörténetre (meg
termelés.
kell nyugtatni egy éjszaka egy bömbölő csecsemőt), és egy betéttörténetre, egy 22 soros, lóvásárlás-
• A szatíra lehetséges értelmezése:
ról szóló, kínai taoista mesére, amivel a csöppség megnyugtatása sikeres lesz. A szöveg nem hármas
– A modern ipari társadalmakban az emberi élet nagyon szervezett. Tudósok segítik a terme-
tagolású. In medias res kezdődik, és a befejezés elmarad, illetve az olvasó gondolataiban fejeződik
lékenység növelését, képzett szakemberek vannak, technikai-műszaki feltételek szükségesek a
be, aki jó esetben egybeolvassa, szembesíti, tovább gondolja a két fő részt.
működéshez, az élethez. Ugyanakkor a lényeges dologra a novellában nem a Tudósok jönnek
• A kerettörténet jórészt narrátorszövegből áll kevés párbeszéddel, ugyanez az arány a betéttörténet-
rá, hanem a Kifutófiú: nem kell a természet rendjébe beavatkozni, nem kell senkitől és semmitől
ben megfordul, a sok párbeszéd mellett kevesebb a narrátorszöveg. A párbeszédek mindig az ol-
olyan dolgot várni, amire nem képes, hagyni kell a dolgokat a maguk természete szerint működ-
vasó személyes élményévé teszik az eseményeket, a narrátorszöveg pedig a környezet és a szituáció
ni. (Az első ipari forradalom idején valóban nem tudósok, hanem találékony mesteremberek
leírásában kap szerepet, illetve a cselekmény sűrítésére alkalmas.
voltak a feltalálók, ma már ez kevésbé igaz.)
A kerettörténet és a betéttörténet (mese) viszonya – A történet fölveti a kérdést: okosabbá tette-e az embert a tudományos-technikai forradalom, a
• A kerettörténetet és a betéttörténetet a taoista filozófiai tartalom kapcsolja össze. Mindkettőben technikai civilizáció? Hajnóczy írásával a kérdésre Rousseau kései leszármazottjaként válaszol,
harmóniát teremtő, de nem minden elemében tudatos vagy racionális cselekedetek történnek: és a válasza: nem.
– Seymur nem tudta pontosan, mivel cselekedett jót, de mégis jót cselekedett, a meseolvasás megnyug-
A modern ipari társadalom emberi kapcsolatai
tatta a síró csecsemőt, így az élet harmóniáját szolgálta, a taoista filozófia életbeli megvalósulása volt.
A novellában felülről vezérelt, hierarchikus kapcsolatokat ismerünk meg. A Felelős kitalál valamit,
– Mu herceg, Po Lo és Csiu Fan-kao történetében a három szereplő háromféleképpen viszonyul a
a Tudósok megoldási javaslatokon dolgoznak, a Technikusok, a Villanyszerelők és a Kifutófiú pedig
bölcs taoista életvitelhez. A herceg a hibákat keresi, így csak segítséggel jöhet rá, hogy a lóvásárlás
végrehajtják, amit a rendszerben feladatként kapnak. A kapcsolat gépies, egyirányú, csak a végre-
sikeres volt. Csiu Fan-kao volt az öntudatlan zseni a történetben, Po Lo pedig az a bölcs, aki az
hajtás a fontos. Fricska, csattanó, hogy az emberi kapcsolatok láncolatában a legkisebb láncszem is
eltérő felfogások között a harmóniát megteremtette.
tehet csodát.

12. Hajnóczy Péter: A kiáltás

A mese mint a fantasztikum, szatíra eszköze

• A mesében bármi lehetséges, de a mese elemei – hacsak nem sci-fi a mű – az emberi élet jellem-
zőiből állnak össze. Hajnóczy Péter novellájában abszurd, a képzelet terméke, hogy az anyagi világ
jelenségei, a sötétség és az abból keletkező fény, világosság emberi tulajdonságokkal bír. Hajnóczy
történetében sokféle sötétség van, mint ahogyan sokféle ember is: kövér, sovány, szeplős, piperkőc
stb. A sötétségek vágyai, akárcsak a modern embereké, kielégíthetetlenek: mindig mások szeretné-
nek lenni, mint amilyenek.
• A novella bevezető része máris többféle asszociációra ad lehetőséget az olvasó számára:
– Eszünkbe juttatja a bibliai teremtéstörténetet: a teremtés első napján is a sötétségből lett a vi-
Megoldások

Megoldások
lágosság: „Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. Látta Isten, hogy a vi-
lágosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől. És elnevezte Isten a világosságot
nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte el. Így lett este, és lett reggel: első nap.” (I. Mózes
1: 3-5) Hajnóczy Péter novellája is egyfajta modern teremtéstörténet, melynek témája, hogyan
lesz a semmiből valami, termelésnövekedés egy villanykörtegyárban.
– A másik lehetséges olvasói asszociáció a sötétség és az ember szó jelentésmezőjében: hogyha
emberre mondjuk, hogy sötét, ez rendszerint a butaság, tudatlanság, ostobaság szinonimája.
Hajnóczy mindkét lehetséges képzettársítást végigviszi a novellában: azt is, hogyan növelik a ter-
154 melést a villanykörtegyárban, illetve egy olyan ítélet, vélemény is kialakul az olvasóban, hogy a 155
szervezett emberi élet bizony gyakran nem racionális, az ember nem feltétlenül okos lény.
 Összehasonlító elemzési
feladatok megoldása
A feladatokban megadott elemzési szempontok kifejtését vázlatosan közöljük. Táblázatos formában
gyűjtöttük össze az elemzésre, továbbgondolásra alkalmas tényeket, megfigyeléseket, amelyek to-
vábbi elemző gondolatokra is lehetőséget adnak. Hasonló saját táblázatok készítését javasoljuk a
fogalmazások előkészítésekor, az anyaggyűjtés fázisában. A megírt elemzések kifejtésének viszont
a vizsgaleírás szerint már összefüggő szövegnek kell lennie, logikus szerkezetben, bevezetéssel és
befejezéssel. Ehhez ötleteket a feladattípust elemző tanácsadó fejezetben találsz.
• A két versben közös, hogy mindkét versnek van megszólítottja, a Széllyel tündökleni… a vitéz tár-
sakhoz, a Borivóknak való a pünkösdi természethez szól.
• Mindkét vers kezdőképe a tavaszi, megújuló természet csodálata. A természet adja díszletét a lehet-
séges tavaszi időtöltéseknek, a gondtalan mulatozásnak és párkeresésnek, illetve a borozás mellett
a lovak gondozásának és a fegyvertisztításnak. A tavasz Balassi számára a legtöbbet jelentő évszak
lehetett, mindkét versben művészi élménnyé emelt, személyes élmény a tavasz öröme. A tavaszi
idő dicsérete egyetemes reneszánsz hagyományokhoz kapcsolódik, de a magyar irodalomban a
természet és az ember összhangja zaklatott 16. századi történelmünk miatt ritka. Ezt a harmóniát
Balassi nagyon kevés versében élheti meg és fejezheti ki maradéktalanul, mindkét versben önfeledt
a természetélmény. Van olyan irodalomtörténész, aki a Borivóknak való című verset reneszánsz
ihletésű tavasz-himnusznak tartja.1
• Az élet szépségei, jó dolgai, örömteli lehetőségei mindkét versben Isten adományai.
• A Széllyel tündökleni… Cupido és Marullus nevének felidézése révén antik hagyományt újít fel.
• A Borivóknak való a kereszténység alapértékét, a szeretetet hangsúlyozza.
A stílus jellemzői

1. Balassi Bálint: Ejusdem generis (Széllyel tündökleni…) – Borivóknak való Ejusdem generis (Széllyel tündökleni…) Borivóknak való

Reneszánsz életszemlélet: tartalmi sajátosságok • énekelhető, dallamra íródott vers • énekelhető, dallamra íródott vers
• 18 db jelzős szerkezet, pl. gyönyörű virágok, • 22 db jelzős szerkezet, pl. néma fülemüle, ha-
Elemzési szempont Ejusdem generis (Széllyel tündökleni...) Borivóknak való jószagú rózsák, búszerző szerelem; ismétlődik mar lovak, gyönyörű ideje; ismétlődik a szép,
a jó és a vitéz melléknév jó, vitéz melléknév
Megszólított • végvári vitéz társak • a pünkösdi természet és a vitéz • kapcsolattartó elemek az olvasóval: költői • kapcsolattartó elemek az olvasóval: többes
társak kérdés, megszólítás, felszólítás szám első személyű, felszólító módú igék:
A tavaszi megújuló • szél, berkek, virágok, mezők, he- • szél, rózsák, fülemüle, fák, bok- nemcsak a vitéz társakhoz, hanem az olvasó-
természet csodála- gyek, völgyek, madárszók, vizek, rok, harmatos fű, vizek, lovak hoz is szólnak: dicsérjük, igyunk-lakjunk
ta, természeti ló • hasonlat: té-tova, mint angyal röpül
motívumok • szinesztézia: mezők illatoznak • szinesztézia: harmatos fű, szépszagú mező
• versforma: háromütemű, soronként 6/6/7 • versforma: négyütemű, 12 szótagos, de az
Időtöltés • borozás, vigadás, tánc, párkeresés • borozás, vigadás, lovak gondozá- szótagszámú, bokorrímes versszakok ütemek szótagszámában változó versszakok
sa, fegyvertisztítás (4/2/4/2 vagy 4/2/3/3), bokorrímes verssza-
A szerelem mint • Cupido ad szép mátkát a vitézek- kok
égi adomány nek.

Élj a mának • Ha nincs veszély, örülni kell az • A reneszánsz idején nem volt jellemző a bonyolult stíluseszközök használata. A legjellemzőbb stí-
(carpe diem) életnek, ez is isteni adomány. luseszköz a jelzős szerkezet, és mellette előfordulnak más kifejezőeszközök is. Egyes jelzők ismét-
lődnek, szorosan hozzátapadnak a jelzett szóhoz, a jó és a vitéz jelző mindkét versben ismétlődik.
Bizalom az isteni • Isten óvja a vitézeket, és örömteli • A jó idő Isten kegyelme, a termé- Ez a jelenség Balassi szóhasználatában hasonlít az eposzi jelzők ismétlődéséhez.
Megoldások

Megoldások
gondviselésben borozásra is ő serkenti őket. szet és az élet megújulása is neki • A két versszöveg közel 450 éve keletkezett, a mai olvasó ezért a szókészlet és a nyelvtan számos elemét
• Cupido, a szerelem istene a pár- köszönhető. archaizmusként érzékeli, habár Balassi nem szánta annak. Számos szó jelentésváltozáson ment ke-
Antik motívum keresésben. resztül, a hölgyeket például ma már nem szokás kegyeseknek nevezni, a hamar szót határozószóként
• A verstémát Marullustól kölcsö- használjuk és nem a gyors melléknév szinonimájaként, a füremedt szó pedig kihalt a nyelvünkből. Vál-
Latin mintakövetés nözte. toztak a szóelemek, a szótövek vagy a toldalékok is, pl. mindenek, pohárok, deákbul, füven; a mai fülnek
régies az igealak: ládd-é. Az archaizmusok viszont szövegértési nehézséget nem okoznak.
A szeretet vezérelte • Az evés-ivás-vigadás társas tevé-
156 közös időtöltés kenység, melyet a szeretet irányít. 1
S zuromi Lajos: Balassi: Borivóknak való. Studia Litteraria VI. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1968, 157
3–13. o.
 2. W
 alther von der Vogelweide:
A hársfaágak csendes árnyán… – Ó jaj, hogy eltűnt minden
Elemzési szempont A hársfaágak csendes árnyán…
Téma • Egy titkos randevú.
Szituáció, • Belső élmény: a találkozás örö-
kommunikációs mét is fel kell dolgozni, de nehéz
helyzet titokban tartani.
• Külső élmény: a tavaszi vagy
nyári természeti pillanatképeket a
belső élmény, a boldogság szépíti
meg (hársfaágak árnya, gyeppár-
na, daloló csalogány).
• Örök, nem korhoz kötött emberi
élményt dolgoz fel helyzetdalban.
Ó jaj, hogy eltűnt minden
• Az idő múlása, az öregedés, az
ember vágyainak változása, az
elmúlás fájdalma.
• Külső élmény: találkozás az ifjú-
kor helyszíneivel.
• Belső élmény: az öregedés és a
halál élménye.
• Nagy távlatokban gondolkodik,
létösszegző vers. Az élményvi-
lága korhoz kötött: pápa, lova-
gok, szentföldi hadjárat szerepel
benne.
• A hársfaágak csendes árnyán… beszélője egy fiatal lány, aki örömteli helyzetdalban fecsegi ki a
találka titkát, míg az öregedésről szóló vers beszélője korosodó lovag, aki nagyon öreg talán nem
lehet, ha még hadjáratra indulna, de több évtized emlékeit, élményeit sűríti, a jelent a múlttal szem-
besíti a létösszegző versben.
• A két vers hangulatából következik, hogy a természet mindkét versben illusztrálja a mondanivalót.
A hársfaágak… kezdetű vers természeti képei frissek és üdék, viruló természetben lesi meg a szerel-
mespárt a daloló csalogány, míg az idő múlásáról szóló költeményben csak egykor volt szép a táj, a
környezet, mert az élet minden értéke fogyatkozik az öregedéssel.
• A két vers kifejezőeszközei részben hasonlítanak, részben eltérőek.
– Mindkét költeményben refrén erősíti az érzelmeket, ami a szerelmes versben örömteli felkiáltás,
az öregedésről szóló versben pedig keserű sóhaj.
– Mindkét versben kérdés vagy kérdések segítik az olvasóval a kapcsolattartást, illetve a belső be-
szédet, a gondolkodást, mindkét vers élőbeszédszerű, olyan mintha a költő velünk beszélgetne.
Az egyik versben pletykálkodik, a másikban panaszkodik.
– Az ifjúkori vers friss érzelmeit csapongó, rövid verssorok fejezik ki, az időskori létösszegzést pe-
dig cezúrával megtört, töprengést kifejező, elégikus, hosszú verssorok.
– Babits Mihály és Radnóti Miklós versfordítása egyaránt az élőbeszédhez közel álló, jambikus
verselésű.

A beszélő szemé- • Egy fiatal lány helyzetdalban
lye, magatartása mondja el egy találka örömét.
Első szerelmét fecsegi ki a versben,
titkolózna, mégis pletykálkodik.
A természet jelen- • A természet virul. Gyönyörű, friss
téshordozó szerepe a fű és a lomb, csalogány, vidám
kismadár énekel.
Kifejezőeszközök • refrén: indulatszó ismétlése
(ejhajahujj)
• költői kérdés (a dicsekvést kön�-
nyíti meg)
• jambikus vers, de rövidek a vers-
sorok, eleven a ritmus, változatos
a rímelés
• A lovagkor és a trubadúrlíra sablonos költészetének korában Walther von der Vogelweide azzal lett
Megoldások
• Idősödő zsoldos katona, lovag.
Szomorú, hogy élete delén már
túljutott, de még harcra kész.
Magát vén bolondnak nevezi.
• Pusztul a természet és a környezet:
omló a major, máshogy folyik a
patak, szomorú az égi vadmadár.
• refrén: indulatszavakat is tartal-
maz (örökre már, ó, jaj)
• önvizsgáló és a világot mérlegelő
kérdések: a panaszkodást hitelesítik
• jambikus vers, hosszú verssorok,
párrímek, középen megtörik a sor
(cezúra) ~ megfáradt ember verse
3. François Villon: Ballada a hajdani hölgyekről – Ballada a hajdani urakról
Elemzési szempont Ballada a hajdani hölgyekről
Tartalmi • Mindazon értékek vagy jellemző
hasonlóságok tulajdonságok pusztulásáról szól,
amit egy nő jelenthet: szépség,
női vonzerő, bölcsesség, hatalom,
ártatlanság, szent mártírszerep.
Tartalmi • A női szerepek sokszínűbbek,
különbségek sokfélék.
Formai jellemzők • Megszólítja az olvasót, mintha
beszélgetne vele: „Mondjátok…”,
az ajánlás konkrét személyhez, az
orleans-i herceghez szól.
Ballada a hajdani urakról
• Mindazon értékek vagy jellemző
tulajdonságok pusztulásáról szól,
ami a férfiak sajátja, jellemzője: az
egyházi és a világi hatalom, kato-
nai erények, vegetatív örömök.
• A társadalmi hierarchia urai a
férfiak, de kevésbé sokszínű a
nőkhöz képest a versben rögzített
szereprepertoár.
• A balladában nincsenek kapcso-
lattartó (fatikus) elemek, a versben
csak önmegszólítás van („Kérd-
jem”), ezért a mű monológ.

Megoldások
népszerű és maradandó az irodalom történetében, hogy nem mások mintáit másolta a költészetben,
hanem saját élményeit írta meg. Gondolatai őszinték, olykor a témától is függően frissek és játékosak is. • Az ajánlást kivéve csupa kérdő • A kérdő mondatok mellett tény-
• Mindkét vers fontos, fordulópontot jelentő életélményt rögzít, de eltérő érzelmi tartalommal. mondatból áll, a refrén is kérdést megállapító kijelentések is szere-
A hársfaágak… egy fiatalkori boldog szerelemről szól, az Ó jaj, hogy eltűnt minden kezdetű vers tartalmazó felkiáltás. pelnek.
pedig az élet öregedéssel együtt járó, fogyatkozó értékeiről. • Refrén: „De hol van a tavalyi • Refrén: „Elfújta mindet már a szél.”
• A két versben más a külső és a belső élmény viszonya: az ifjúkori szerelemről szóló versben a környezet hó?” A mulandóságra utal, de a A mulandóságra utal természeti
megszépül az örömteli hangulattól, míg az öregkort az Ó jaj, hogy eltűnt minden című költeményben természetben az évszakok válto- képpel, de a másik verssel ellentét-
értékpusztulásként éli meg a lírai én, és a környezetre is a pusztulás, romlás szomorúsága vetítődik zása ciklikus, ebből következően ben egyirányú a pusztulás, az újjá-
158 ki. Mindkét vers hordoz egyetemes emberi tartalmakat, de az ifjúkorról szóló költemény képvilága lehetséges a megújulás. születés képzetét nem asszociálja. 159
kevésbé korhoz kötött, mint az öregedésről szóló vers motívumai, amelyek jellegzetesen középkoriak.
 – Villon a hölgyekről szóló balladában az ajánlást kivéve csak kérdő mondatokban fogalmaz, hiány-
Elemzési szempont Ballada a hajdani hölgyekről Ballada a hajdani urakról érzete van, keresi a mulandó szépségeket. Az urak esetében tárgyilagosabb, a kérdések mellett
Versszerkezet • 3×8 soros versszakok és négyso- • 3×8 soros versszakok és négyso- ténymegállapító kijelentéseket is tesz.
ros ajánlás. ros ajánlás. – Kicsit más értelmezése lehetséges a versszakokat lezáró refréneknek is. A hölgyekről szóló vers
• A kétféle szövegegység szöveg- • A kétféle szövegegység szöveg- refrénje is a mulandóság szomorúságát rögzíti, de évszakszimbolikája a természet működésének
szervező funkciója: 3×8 sorban szervező funkciója: 3×8 sorban ciklikusságát is felidézi, ha a természetben van újjászületés, akkor a női értékek is újjászülethet-
problémákat vet fel és kérdez, az problémákat vet fel és kérdez, az nek, csak más alakban és más időben. Az urak értékeinek refrénbeli siratása fatalistább: ha vala-
ajánlásban pedig magyarázatot ad ajánlásban pedig magyarázatot ad mit elfúj a szél, azt már nem hozza vissza.
a felvetett kérdésekre. a felvetett kérdésekre. • A két ballada szerkezete, felépítése egyforma. Három nyolcsoros strófát egy négysoros ajánlás kö-
vet. A nyolcsoros versszakok mindkét műben az értékpusztulás tartalmi sajátosságait részletezik,
Képvilág • A hölgyekről szóló balladában 11 • A férfiszerepekről konkrét sze- míg az ajánlás szintén mindkét versben a fájdalmak fő okaként a mulandóságról elmélkedik.
konkrét személynév van, akikről a mélynevek említése nélkül, • Képfelidéző szerepe nem csak szóképeknek lehet. A középkorban és a reneszánsz idején a költé-
művelt, iskolázott Villon ismerhe- általánosságban ír. Nem a szemé- szetben nem volt divat bonyolult stilisztikai formák alkalmazása. Ebben a két balladában is kevés
tett képi ábrázolásokat, személyle- lyeknek, hanem a tárgyaknak van szókép van. A hölgyekről szóló műben található metafora: „Liliom volt”, az urakról szólóban pedig
írásokat, a neveknek lehetett – és képi szimbolikája: pápai süveg és megszemélyesítés: „az ima szárnyra kél”. A balladákban szereplő személynevek és tárgyak nevei
ma is lehet – képfelidéző ereje. stóla, arany királyi palota, felépí- vizuális képzeteket keltenek, a műveltebb, tanult olvasó esetében pedig – amilyen maga az alkotó,
tett templomok. Néhány helynév- Villon is volt – akár korabeli leírásokat, ábrázolásokat is felidézhetnek. A legtöbb jelentős történel-
nek főleg franciák számára lehet mi személyiségről ugyanis maradt fenn valamilyen képzőművészeti vagy irodalmi alkotás. Szinte
• Szókép viszont csak egy van a képfelidéző ereje. biztos, hogy például Jeanne d’Arc alakja a korabeli olvasó számára és későbbi korokban is vizuá-
versben: metafora: „Liliom volt” • Megszemélyesítés: „az ima lisan is felidézhető volt. Hasonló a helyzet az urak balladájának tárgyaival. A pápai hatalmi szim-
szárnyra kél” bólumok, a süveg és a stóla, az arany királyi palota vagy néhány templom (például a Notre Dame)
• Ellentétek: szolga és úr; voltak, felidézhető vizuális képzet a versszöveg olvasása során.
nincsenek; ifjak, öregek.
4. Csokonai Vitéz Mihály: Ének a tavaszhoz – Az esztendő négy szakasza
• Villont középkori költőként tartjuk számon, holott életével egyidőben (1431?–1463?) Európa
fejlettebb régióiban már közel száz éve a reneszánsz eszmék voltak meghatározóak. A művelő-
déstörténet és stílustörténet fogalmai szerint ez a század már quattrocento1 időszaka, de nem Elemzési szempont Ének a tavaszhoz Az esztendő négy szakasza
Franciaországban és Párizsban, ahol 1453-ig dúl a százéves háború, és még ezt követően is év-
tizedek kellenek, hogy az élet normalizálódjon. Villon születésének évében halt máglyahalált a A cím és a szöveg • A cím témamegjelölő, utal a mű- • A cím csak részben témamegje-
francia nemzeti hős, Jeanne d’Arc, akit a költő versében is emleget. Párizsban rablóbandák ga- kapcsolata fajra is. lölő, mert az évszakok jelentése
rázdálkodtak, a halál mindenkit fenyegetett. Villon leplezetlenül őszinte balladáinak világa a kor jelképes, a vers fő témája egy
zűrzavaros viszonyainak tükre. szerelem története.
• Villon fájdalmainak fő oka a mulandóság tudata, az élet szépségeinek, értékeinek elvesztése, ami
Természeti • mezők, szelek (zefirek, etéziák), • metaforák: rózsa mint arcpír, szív
mást jelent a nők és a férfiak esetében. Mind a nők, mind a férfiak életéről vallott gondolatokat ez
motívumok nárcisok, madárdal, fák ege, bú fellege, tél fagyos jege
a veszteségtudat határozza meg, de más árnyalatokkal és hangsúlyokkal. A nők életét többféle sze-
repben mutatja be, mint a férfiakét. Míg a férfiak esetében az egyházi és a világi hatalom, valamint Az évszakok • A vers egyetlen évszakról szól, a • A versben négy évszak szerepel,
a katonai erények a vezető értékek, a nők szerepei kevésbé kötődnek a társadalmi hierarchiához. szerepe tavaszról. az évszakok emberi hangulatok,
Megoldások

Megoldások
A leginkább említésre méltó női érték a szépség és a vonzerő, a bölcsesség és a hatalom csak ezután • A vers tavaszváró ének, fohász a érzelmi állapotok tükrei: egy
jut a költő eszébe, és az ártatlanságról és a szent mártírszerepről pedig csak a harmadik versszakban tavasz istennőjéhez (Flórához?), szerelem születését és elmúlását
emlékezik meg. hogy érdemes eljönnie. jelképezik.
• Sokat elárulnak Villon gondolkodásáról a két ballada formai hasonlóságai és különbségei is. • A tavasz megszemélyesített, alle- • A tavasz és az ősz a lány, a nyár és
– A hajdani hölgyek balladájában két megszólítás is van, Villon beszélgetve fogalmaz: megszólítja gorikus nőalak, istennő, aki lehe- a tél pedig a fiú, a lírai én érzel-
az olvasót és patrónusát, az orleans-i herceget is. Az urakról szóló ballada belső beszéd, monológ, letével újjáéleszti a természetet. meit sűríti.
ezért elégikusabb hangulatú. • Párhuzam: a természet újjáéle-
dését tavasszal az ember is érzi,
160 könnyebben lesz szerelmes. 161
1
quattrocento: az 1400-as évek neve olaszul; a reneszánsz képzőművészet virágzó korszaka.

Elemzési szempont Ének a tavaszhoz
Mitológiai • Pándion leányai fecskék és füle-
motívumok mülék, a fecskedal a mitológiában
szomorú, de Csokonai versében
a természeti környezet vidámmá
teszi.
• Dafnis és Lídia Ámor nyilától
megsebzett, szerelmes fiatalok.
Formai és
• Rokokó stílussajátosságok:
stílussajátosságok – Istennőhöz szóló rajongó és földi
szerelem után epekedő téma,
és ehhez kapcsolódó természeti
képek és mitológiai utalások (vi-
rágok, Flóra (?), Vénusz, Ámor).
− Finom erotikus motívum a ze-
fír csókja az istennő rózsaszínű
lábán.
− Érzékelő benyomások, szinesz-
tézia („bársonyozván”, „édes
balzsam”).
• Feszes ritmusban megírt astrofi-
kus vers, verselése szimultán:
ütemhangsúlyos verselésben a
páratlan sorok felező nyolcasok,
a páros sorok pedig kétüteműek,
4/3 osztásúak. Időmértékesen
pedig eleven trochaikus ritmusú.
• Rímei keresztrímek.
Az esztendő négy szakasza
• Orcádnak Édene
• Ámor tüze
• canicula (utalás a hűségre)
• Rokokó stílussajátosságok:
− szerelmi téma,
− virágmotívum,
− Ámor és canicula,
− az ember köré miniatürizált
világ.
• Strofikus, petrarcai szonettformá-
jú, szimultán vers. Ütemhangsú-
lyos verselésben a verssorok 4/4
vagy 4/3 osztásúak, időmértékes
verselésben padig a vers jambikus
ritmusú.
• Első két versszakában ölelkező
rímes, a harmadik és a negyedik
versszakban pedig terzinarímes.
• Különleges a vers szedése, a vers-
szakok első sorainak kiemelése a
vers szimbolikájára is felhívja a
figyelmet.
• Az esztendő négy szakasza című versben a természeti motívumok soha nem önmagukat jelentik,
hanem mindig emberi érzelmek hordozói: tavasszal a rózsa a szerelmes lány arcának pírja, a nyári
ég egében (a fiú, a költői én lelkében) Ámor tüze ég, ősszel már a búnak fellege van, a tél pedig
fagyos jegével a lány szívébe hatol. Az évszakok körforgása az idő múlására és az érzelmek változá-
sára figyelmeztet: a szerelem megszületik, de el is múlik.
Mitológiai utalások
• A két vers mitológiai utalásai között vannak közismertek és kevésbé ismertek. A tavaszhívogató
versben zefir, ekhó, Venus (Ámor) közismert mitológiai nevek, fogalmak, a dryás, etézia, Pándion,
Dafnis és Lídia viszont magyarázat nélkül manapság nem közismert, mitológiai jártasságot kíván.
Az esztendő négy szakasza című versben a hűséget jelképező canicula egyáltalán nem közismert
mitológiai fogalomként, csak a huzamos ideig tartó nyári hőség jelentésben.
• Csokonai korában az írni-olvasni tudó emberek közül a versekhez, könyvekhez hozzájutó emberek
iskolázottságához jobban hozzátartozott az antik kultúra tanulmányozása, mint manapság.
• A rokokó stílus az elegáns francia arisztokrácia könnyed életvitelét reprezentáló, erősen díszített
stílusként indult útjára és vált divatossá. Csokonai ugyan nem volt arisztokrata, de a sok mitológiai
hivatkozás a rokokóban kedvelt, kifinomult elegancia sajátossága.
Formai és stílussajátosságok
• Mindkét vers rokokó stílusú, de eltérő mértékben és más hangoltsággal. Az Ének a tavaszhoz című
vers az életöröm verse, és sok benne az érzékekre ható benyomás is, míg Az esztendő négy szakasza
című alkotásban a teljes szövegről nem mondható el, hogy a boldog életélvezés verse lenne. Tartal-
mi szempontból tehát a tavaszhívogató vers tipikusabban rokokó stílusú.
• A képvilág, a motívumkincs rokokó ízlésre vall (apró, esztétikus képek, gyönyörködtető szándék,
mitológiai utalások). A rokokó sajátosságok erősebbek az Ének a tavaszhoz című költeményben,
mert ez a vers inkább tekinthető a tavasz istenasszonyához szóló, gáláns udvarló versnek és az epe-
kedő szerelem versének. Az istennő nevét nem írja le a költő, de a tavasz istennője Flóra volt. Az
esztendő négy szakasza drámai lelki történést dolgoz fel, ugyan megszólítottja az imádott nő, de
nem gáláns udvarló vers. A forma kidolgozottsága és az antik utalások viszont rokokó sajátosságok.
• Formai szempontból mindkét versben erősek a rokokó jellegzetességek. Mindkét vers erősen zenei,
feszes ritmusú szimultán vers, ütemhangsúlyos verselésben mindkettő kétütemű. A verselés kü-
lönbsége az időmértékes verselésben a vershangulat különbségéből is adódik. A tavaszváró költe-
mény időmértékes verselése trochaikus, élénk, eleven, míg Az esztendő négy szakasza című alkotás
verselése az élőbeszédhez közel álló, a drámai hangoltsághoz jobban illő, jambikus verselés.
5. Robert Burns: Falusi randevú – Ha mennél hideg szélben

A cím és a szöveg kapcsolata

Megoldások

Megoldások
Az Ének a tavaszhoz verscím témamegjelölő, a vers valóban a tavaszhoz intézett dal, fohász a tavasz ki- Elemzési szempont Falusi randevú Ha mennél hideg szélben
teljesedésének kérésével. Az esztendő négy szakasza című költemény csak részben témamegjelölő, mert
A téma • Egy szerelem születésének • Gyengéd érzelmek megnyilat-
a négy évszak pusztán jelkép, érzelmi állapotokat, emberi hangulatokat jelez egy szerelem történetében.
feldolgozása története. kozása a másik iránt: féltés és
A természeti motívumok szerepe, a képvilág, a motívumkincs magasztalás.
A természeti motívumok mindkét versben jelentéshordozó szerepet kapnak.
• A tavaszról szóló énekben egy párhuzam egyik oldalát képviselik: a megújuló természet részletei, • Burns szerelmes verseiben valóságos, átélt élményekről ír, a lírai én és a
a frissülő, virágba boruló mező, az enyhe és hűvösebb szelek, a madárdal és a fák megújulása jelzi, személyes én azonos.
162 hogy az emberi életnek is meg kell újulnia, tavasszal Ámor nyilának köszönhetően könnyű szerel- 163
mesnek lenni.
 dottak a fiú részéről nem tűnnek hencegésnek. A Ha mennél hideg szélben kezdetű vers monológ for-
Elemzési szempont Falusi randevú Ha mennél hideg szélben májú, belső nézőpontú, az őszintén megélt gyengéd féltés, aggódás és tisztelet, végtelen szeretet verse.
A nézőpont és a • Narrátor mesél el egy történetet, • Férfi írja nőnek, a nézőpont belső. • Ha csak ezt a két verset olvassuk el, akkor is feltűnik, milyen finom árnyalatai vannak a hangne-
hangnem jellemzői a nézőpont külső. (Burns néző- •H  angnemváltás a versben: a gyen- meknek és a hangnem- és hangulatváltásoknak két rövid versen belül is. A Falusi randevúban a
pontváltással meséli el egy hódí- géd, féltő, gondoskodó magatar- lány a sokarcú, haragos, visszautasító módon kezdi a beszélgetést az ajtaján kopogtató fiúval, és
tás történetét, mert így tárgyila- tás emelkedetté és himnikussá aggódó, féltő, titkolózó, de bizalmassá váló hangulatban fejezi be. A másik vers, a Ha mennél hideg
gosabban tud megjeleníteni lelki válik. szélben érzelmi-hangulati skálája is gazdag: a féltés, a kölcsönös, gondoskodó támasznyújtás és a
folyamatokat, és a történet nem tisztelettel övezett büszkeség arra, aki hozzá tartozik.
tűnik hencegésnek.) Kifejezőeszközök
• A hangnem évődő1, a lány maga- A stíluseszközök vizsgálata az egyszerűség nagyszerűségének felfedezésére ad lehetőséget.
tartása változékony, a beszélgetés • A Falusi randevú stílusa különösen puritán:
elején haragos vagy sértődött, a – Szóképek nincsenek a szövegben, alakzat is csak egyféle, az ismétlés fordul elő. A lány 12 meg-
végén pedig aggódó, féltő. A fiú szólalására a fiú az egyszerűség kedvéért nyolcszor a lány valamelyik szavával válaszol, ez is lehet
kitartó, biztos a dolgában. a lány számára feszültségoldó tényező. A tizenkétszer ismétlődő szóismétlés („mondta Findley”)
Kifejezőeszközök • Párbeszédes forma: a lány a • szinesztézia: mennél hideg szélben a narrátortól származik.
beszélgetés elején elkergeti a • metaforák: szívemben volna há- – A 12 fordulóból álló párbeszéd, amelyet látszólag a lány irányít, szószegény mindkét fél, de külö-
fiút, majd kérdésekkel leplezi a zad, zord vadon… a mennyország, nösen a fiú részéről. A szószegénység ellenére is jól követhető a lány magatartásváltozása, hogy
bizonytalanságát. A lány mindig koronám… ékköve volnál az elutasító, gyanakvó, aggodalmaskodó lányból aggódó, de nem visszautasító lány lesz.
hosszabban beszél, a fiú csak egy- • megszemélyesítés: kockás takaróm – A lány szavai mindig rímelnek, a fiú szavai soha.
két szóval válaszol. A lány kacérrá öleljen át, körülzúgna sors-vihar • A másik vers (Ha mennél hideg szélben) stilisztikai szempontból, a stíluseszközök változatosságát
válik, a fiú dévaj2. • ismétlések: minden páros sor tekintve gazdagabb, de ez a gazdagság kivétel nélkül mindig a köznyelvből származik: (szinesztézia:
• Csak a lány beszéde rímes, min- • csak a páros sorok rímelnek mennél hideg szélben; metaforák: szívemben volna házad, zord vadon… a mennyország, koronám…
den beszédfordulója, új meg- ékköve volnál; megszemélyesítés: kockás takaróm öleljen át, körülzúgna sors-vihar; ismétlések: min-
szólalása rímel az előzővel. A fiú den páros sor szóismétlésből áll. A páros sorok rímelnek.
beszéde rímtelen. • A körülzúgna sors-vihar és a koronám… ékköve volnál metaforák választékosan költőiek, de köz-
• Ismétlés: mondta Findlay. (12×) nyelvi szókészleti eredetűek. A gyengéd érzelmek a megfogalmazás kifinomultságát is igénylik,
ezért a Falusi randevúhoz képest a Ha mennél hideg szélben stílusa kevésbé puritán.
A szóképek és alakzatok számában van különbség a két vers között, de en-
nek ellenére mindkét mű nyelve nagyon egyszerű. A Burns-versek népsze-
rűségének kulcsa keletkezésük idején az is volt, hogy nem angolul, hanem 6. Petőfi Sándor: A borozó – Vörösmarty Mihály: Keserű pohár
skót nyelven íródtak, és ez a nyelv archaikus és érdekes volt a korabeli olva-
sók számára. Ez a nyelvtörténeti tény műfordításban nem érvényesül.
Elemzési szempont Petőfi Sándor: A borozó Vörösmarty Mihály: Keserű pohár
A téma feldolgozása A bordal mint • „Gondűző borocska”: könnyebb • A bor orvosság az élet bajaira,
Egy nehéz sorsú skót parasztfiú 1786-ban egészen véletlenül azzal robbant be az irodalomba, hogy jelentéstartalmak a sorsot borral elviselni; segít az bátorít nagyot cselekedni.
személyesen megélt élményeiről varázslatosan egyszerűen tudott írni. Szerelmes versei is ilyenek. hordozója alkotásban; segít a szerelmi bá- • A versnek az általános alanyú
Megoldások

Megoldások
Legtöbb szerelmes versének múzsája és címzettje Jean Armour volt, akit Burns költői beérkezése nattól megszabadulni; jó a halál- megszólítottak és a verszárlat
után feleségül vett. Mindkét vers szerelmes vers, az egyik egy hódítás története, a másik pedig a vég- félelem ellen. Petőfi nézőpontja felszólító jellege miatt van felhívó
telen féltés, gyengédség, ragaszkodás és nagyrabecsülés verse. egyéni. funkciója.
A nézőpont és a hangnem jellemzői Kötődés a műfaj •A
 z ivás dicsérete: „a bor istene,/ • Az ivás dicsérete: a refrénben tör-
• A két vers nézőpontja eltérő. A hódítás történetét narrátor beszéli el szigorúan a fiú és a lány közötti klasszikus hagyo- Akit én imádok” ténik, a bor eloszlatja a gondokat.
párbeszédet felidézve, kommentár nélkül. A történtekről véleményt így az olvasó alakít ki, és az elmon- mányaihoz •T
 ársas reflexiók: „És mit ámul- •T  ársas reflexiók: a vers megszó-
tok?” lítottja általános alanyú, bármely
164 1
évődő: játékosan, ingerkedve tréfálkozó. férfi lehet. 165
2
dévaj: incselkedően, kihívóan viselkedő személy, aki az illem szokásos határát jókedvében átlépi.

Elemzési szempont Petőfi Sándor: A borozó
Kötődés a műfaj • Témák a boriváson kívül:
klasszikus hagyo- versírás, szerelmi bánat, halál
mányaihoz
• Csapongó-e a gondolatmenet:
nem csapongó a gondolatmenet,
a klasszikus retorika szabályai
szerint épül fel: fő állítását alátá-
masztja, bizonyítja.
•D
 ithürambosz-jellemzők: rajong
a bor istenéért, de dithürambos�-
szá nem válik a vers, megőrzi tré-
fás, könnyed hangulatát.
Vörösmarty Mihály: Keserű pohár
• Témák a boriváson kívül: az élet
jellemző bajainak megnevezése:
csalódás a szerelemben, barátság-
ban, hazafiúi erőfeszítésben,
szerencsétlen életesemények,
kétes hírnév, kétes örömök. A ref-
rén a halandóságra figyelmeztet:
egyszer élünk.
• Csapongó-e a gondolatmenet:
egyáltalán nem csapongó a gon-
dolatmenet, négy versszakon ke-
resztül az élet bajait nevezi meg,
amelyeket feledtet a bor, majd
következtetésre jut.
•D  ithürambosz-jellemzők: a bor
maga nem rajongás tárgya, ha-
nem problémamegoldó eszköz.
fokán ditirambbá (dithürambosszá, dicsőítő énekké) válik. Művészileg értékes bordalt nem kön�-
nyű írni, mert könnyű arányt téveszteni: ha túl mámoros a dal, akkor nem elég nemes, ha túl józan,
akkor hideg, rideg dal lesz belőle.
• Mindkét vers kötődik a vers klasszikus hagyományaihoz annyiban, hogy a bor dicsérete benne van
a versben, a bor gyógyír az élet bajaira, de egyik vers sem mulató ének csupán. Mindkét versben
vannak társas reflexiók. Petőfi bordala életképszerű, a versben van kérdés formájú kiszólás a társa-
ság tagjaihoz: „És mit ámultok?” Vörösmarty pedig minden férfit megszólít a versében.
Eltérés a műfaj klasszikus hagyományaitól
• Mind Petőfi, mind Vörösmarty eltér a műfaj klasszikus hagyományaitól annyiban, hogy egyikük
gondolatmenete sem csapongó. Petőfi klasszikus érvelő gondolatmenetet választ: megnevezi a bor
funkcióját, és bizonyítja állítását. Vörösmarty pedig pragmatikus gondolkodási utat jár be: először
az élet bajait nevezi meg, amelyeket feledtethet a bor, majd arra a következtetésre jut, hogy az életet
érdemes bátran élni. Vörösmarty bordalában a halandóságra figyelmeztető refrén is tudatos kom-
pozíciós elem.
• Az ivást magát sem Petőfi, sem Vörösmarty nem dicsőíti végletesen. Petőfi borhoz kötődése sze-
mélyes, a bor dicsérete pedig tréfás, kedélyes, csöppet sem himnikus. Vörösmarty versében az ivás
nem cél, hanem eszköz arra, hogy az ember bátran élhessen. Ebben a dalban nincsenek sem tréfás,
sem életképszerű elemek, bölcselő tartalma gondolati verssé is teszi.

Eltérés a műfaj • A gondolatmenet nem csapongó. • A gondolatmenet nem csapongó. 7. Arany János: Lejtőn – Magányban
klasszikus hagyo- • A dithürambosz-jellemzők nem • Dithürambosz-jellemzők nincse-
mányaitól erősek. nek a műben. Elemzési szempont Lejtőn (1857) Magányban (1861)
• Petőfi verse életképszerű, tréfás • Bár a verset megzenésítették, a
dal. mű komolysága miatt gondolati A költői én és a • A Bach-korszak végén keletke- • Már vége a Bach-korszaknak,
vers is lehet. külvilág viszonya zett vers, Arany még nagykőrösi Arany már Pesten él, lapszerkesz-
tanár, 40 éves. tő és a Kisfaludy Társaság elnöke,
A bordal mint jelentéstartalmak hordozója • Egykor könnyebben szembené- 44 éves.
• Petőfi rögtön a bordal elején kimondja, hogy számára a bor „Gondűző borocska”: könnyebb a sorsot zett a problémákkal, és felülemel- • Arany illúzióktól mentesen, ví-
borral elviselni, segít az alkotásban, segít a szerelmi bánattól megszabadulni, és jó a halálfélelem kedett rajtuk, bár borongásra vódva szemléli az életet. „Vajúdik”
ellen. Petőfi nézőpontja egyéni, csak a saját szempontjából vizsgálja, hogy neki mire jó a bor, és mindig hajlamos volt. a világ, nem lehet tudni, merre
senkit nem ösztönöz követni a példáját. • Nem bízik benne, hogy az életben tart, a kiszámíthatatlanság kétsé-
• Vörösmarty versében is a bor orvosság az élet bajaira, amelyeket megnevez: lehetséges csalódás a még lehet épülés, emelkedés; a gei frusztráló élmények.
szerelemben, barátságban, hazafiúi erőfeszítésben, az embert érhetik szerencsétlen életesemények, körülmények nem engedik. • A bizonytalanság két pólusa:
kétessé válhat a hírnév, kétesek lehetnek örömök is. −A z öntudatos, célokkal rendel-
Eltérés Petőfi verséhez képest, hogy Vörösmarty másokat is bátorít nagyot cselekedni. kező ember, ha nincs egyedül,
képes formálni, alakítani maga
Megoldások

Megoldások
A versnek az általános alanyú megszólítottak – minden férfi, bármely férfi a megszólított – és a vers-
zárlat felszólító jellege miatt van felhívó funkciója. körül a világot, ez reményt ad-
hat az életépítésre az egyénnek
Kötődés a műfaj klasszikus hagyományaihoz és a közösségnek is.
• A műfaj klasszikus hagyományában a bordal a dal egyik változata, amely gyakran az ital dicséretét −A világnak az embertől függet-
szólaltatja meg. Lírai műfaj, amelyet a népköltészet is ismer. Eredetileg olyan dalt jelentett, amelyet len önfejlődése is van, a törté-
ivás, borozás közben énekeltek, s amely a bort, a borivást magasztalta. A műfaj bortermelő orszá- nelmet nálunk nagyobb erők is
gokban fejlődött ki, s mivel a borivás és éneklés társas közegben történik, a műfaj társas jellegénél alakítják.
fogva szívesen olvaszt magába általános reflexiókat, szerelmi, baráti, hazafias érzést, amelyeket a
166 borivás és a vidám társaság fokoz. Gondolatmenete csapongó és szeszélyes, a lelkesültség magasabb
167

Elemzési szempont Lejtőn (1857)
A múlt, a jelen és a •M  últ: az egykori nehézségek a
jövő értékelése jelen felől nézve már nem nehéz-
ségek. A múltban kevesebb volt a
gond, baj, és volt jövőkép.
• Jelen: az élet nem épül, hanem a
pusztulás felé halad, ezt fejezi ki a
lejtő képe.
•A  jövőkép teljességgel hiányzik.
Az ember óvatos, hogy lassítsa a
pusztulást.
Tradicionális és • Tradicionális képek:
egyéni költői ké- − megszemélyesítés:
pek, evokációk „felhő/Áthaladt vidékre néz”
− színszimbolika: a zöld a meg-
újulás, a reménység színe
− jelkép: a „virányok” az érde-
mek, az eredmények jelképei
− a lejtő szimbolikája (a szólás-
kincsben létezik): út a pusztu-
lásba
• Egyéni kép:
− éjjel vízbe gázolás
• Evokatív1 szövegrészletek: na-
gyon egyéniek.
• A vers kezdete Edgar Allan Poe
A holló című költeményét idézi fel.
• A záró rész emlékeztet a Hamlet-
ben Ophelia halálának körülmé-
nyeire, aki vízbe fulladt.
Megoldások
1
e vokáció: a latin „felidéz” szóból ered. Mindazokra az asszociációkra épül, amelyeket egy szóhoz, kifejezéshez hozzá-
168 gondolunk, hozzáértünk, és ezáltal felidézhetünk egy szerzőt, egy művet, egy kort, egy műfajt, egy népet, egy életkort
stb. Egy művész evokálhatja saját korábbi művét, de más szerzőkét is.
Magányban (1861)
• A jelen reménytelen, de biztos, a
jövő reményteli, de bizonytalan.
• A vers felszíni szövegében csak egy
idősík van, a jelen, ami megfelelő
feltételek esetén jövővé alakítható.
• Több evokatív, intertextuális uta-
lás van a szövegben a reformkor
nagy gondolati verseire, a Szózat-
ra és a Gondolatok a könyvtárban
című versre, ezekből a szövegek-
ből erőt merít a költő a jövő építé-
séhez, tehát a múltból merít erőt
a jövő eredményes megéléséhez.
• Tradicionális képek:
− hajó: életútszimbólum, Alkai-
osz óta az állam szimbóluma
− időnek árja (metafora)
− posvány, hínár (az élet lehúzó,
rossz dolgai)
− „lefáradt az erőtelen kéz”
(szinekdoché)
• Egyéni kép: „hagyja lomha gépűl
Magát sodorni az ember fia”
• Evokatív szövegrészletek:
− „ Ész, egybeforrt vágy, tiszta
honfihűség” (A Szózatban: „ész,
erő és oly szent akarat”)
− „ Az nem lehet, hogy milliók
fohásza / Örökké visszamálljon
rólad, ég!” (A Szózatban: „Az
nem lehet hogy annyi szív /Hiá-
ban onta vért”)
−H itben feladjuk már a diadalt?…
/ Nem, nem! Szivünk egy vérta-
nú imába’ / Megedzve, kezdjük
a győzelmi dalt! (Gondolatok a
könyvtárban: „De hát ledöntsük,
amit ezredek / Ész napvilága mel-
lett dolgozának? […] / Oh nem,
nem! amit mondtam, fájdalom
volt, / Hogy annyi elszánt lelkek
fáradalma…”)
A költői én és a külvilág viszonya
• A két vers négy év időkülönbséggel keletkezett, ez alatt a négy év alatt viszont radikális változások
következtek be mind Arany, mind az ország életében. A Lejtőn című vers 1857-ben keletkezett, a
Bach-korszak végén, amikor Arany még nagykőrösi tanár volt. A Magányban 1861-ben íródott, az
önkényuralom oldódásának időszakában. Arany ekkor már Pestre költözött, lapszerkesztő volt, és
a Kisfaludy Társaság elnöke.
• A külső körülmények változása a versek világszemléletén is nyomot hagyott: a Lejtőn még véglete-
sen pesszimista, a költő nem bízik az élet épülésében, a halálgondolattal szembesül. A Magányban
című költeményben a költői én és a külvilág viszonya kétpólusúvá válik: arra is van esély, hogy a
világ alakítható, formálható, de arra is, hogy az ember kiszolgáltatott nála nagyobb erőknek. A re-
alitás kettőssége frusztráló élmény, tépelődést, vívódást okoz.
A múlt, a jelen és a jövő értékelése
• A költői én és a külvilág viszonya meghatározza Arany viszonyát a múlthoz, a jelenhez és a jövőhöz
is. A Lejtőn című költeményben a jelen felől nézve megszépül a múlt: „Oly derült most az egész.”
A múltbeli gondok, bajok már nem tűnnek nehézségeknek, a múltban érdemes volt tervezni a jö-
vőt: „Hittel csüggtem a jövőn!” A jelenben viszont az élet nem épül, hanem a pusztulás felé halad,
ezt fejezi ki a lejtő képe. A jövőkép teljességgel hiányzik, mert az élet a megsemmisülés felé halad.
Az ember óvatos, hogy lassítsa a pusztulást: „minden lépést óva tesz.”
• A Magányban című versben Arany érzi, hogy új korszak születik, vajúdik a világ, és ez a helyzet ambi-
valens gondolatokat szül. A jelen reménytelen, de biztos, a jövő reményteli, de bizonytalan. A vers fel-
színi szövegében csak egy idősík van, a jelen, ami megfelelő feltételek esetén élhető jövővé alakítható.
• Több evokatív, intertextuális utalás van a szövegben a reformkor nagy gondolati verseire, Vörös-
marty Szózatára és a Gondolatok a könyvtárban című versre, közvetve ezekből a szövegekből erőt
merít a költő a jövő építéséhez, tehát a múltról ugyan nem beszél, de a múltból merít erőt a jövő
eredményes megéléséhez.
Tradicionális és egyéni költői képek, evokatív szövegrészletek
• Mindkét versben a képek többsége tradicionális, vagyis a jelentésük megszokott, ismert. A Lejtőn
című versben például a felhő a gondokat, a virágok az élet eredményeit, a zöld szín pedig a megúju-
lást, a reményt jelenti. A Magányban tradicionális jelentésű képei például a hajó (életútszimbólum,
Alkaiosz óta az állam szimbóluma), az „időnek árja” (metafora) a posvány, a hínár (az élet lehúzó,
rossz dolgai), a „lefáradt az erőtelen kéz” (szinekdoché).
• Ami mindkét versben nagyon egyéni, hogy a versek evokatív szövegrészletekkel dúsítottak, és a
megidézett, felidézett művek az Arany-szövegben felerősítenek gondolatokat.
• A Lejtőn című versben az első sorok Edgar Allan Poe A holló című költeményét idézik fel, és kísérteties
hangulatot teremtenek. A záró rész pedig emlékeztet a Hamletben Ophelia halálának körülményeire,
aki vízbe fulladt. Így nem Arany mondja ki a halállal szembesülést, hanem az olvasó asszociál rá.
• A Magányban című költeményben Vörösmarty ismert versei, a Szózat és a Gondolatok a könyvtár-
Megoldások
ban idéződnek fel. Mindkét megidézett vers kockázatos, nehéz helyzetben, vívódások árán jut el
optimista gondolatokig, ahogy Arany is szeretné. Az illúziómentes gondolkodáshoz hozzátartozik
az esélyek latolgatása és a reménykedés is, Arany ezért idézi meg Vörösmarty gondolatait:
− „ Ész, egybeforrt vágy, tiszta honfihűség” (A Szózatban: „ész, erő és oly szent akarat”)
− „ Az nem lehet, hogy milliók fohásza / Örökké visszamálljon rólad, ég!” (A Szózatban: „Az nem
lehet hogy annyi szív / Hiában onta vért”)
−H  itben feladjuk már a diadalt?... / Nem, nem! Szivünk egy vértanú imába’ / Megedzve, kezdjük a
győzelmi dalt! (Gondolatok a könyvtárban: „De hát ledöntsük, amit ezredek / Ész napvilága mellett
dolgozának?[…] / Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt, / Hogy annyi elszánt lelkek fára- 169
dalma…”)

8. Ady Endre: A Tűz csiholója – Az Idő rostájában
Elemzési szempont A Tűz csiholója
A sorsalakítás • Az élet megújításához Promé-
tényezői theuszhoz hasonló, nagyon bátor
emberek kellenek:
− akik a jó dolgokért képesek
harcolni és áldozatot vállalni,
− bátorságuk nem egyszeri, ha-
nem folyamatos.
• A prométheuszi természet ősi,
örökölt adottság, de felvállalása,
kiteljesítése az egyén feladata.
• Sok Prométheuszra van szükség.
• Prométheusz cselekedete áldást
érdemel.
A két versben a sorsalakítás tényezői ellentétesek:
•A
 Tűz csiholója szerint sok bátor, nagy ember újíthatja meg az életet.
•A
 z Idő rostájában szerint viszont embernél nagyobb erő, az Úr, az Idő
rostálja meg a világot, az eszméket és a népeket.
•A
 Tűz csiholójának nincs a költőt érintő személyes vonatkozása, Az Idő
rostájában című versnek viszont van.
A mitológiai és a • A mitológiai történet alapján
bibliai utalások és a civilizáció atyjaként tisztelt
jelképek szerepe Prométheusz legfontosabb tulaj-
donságai:
− olyan cél érdekében cselekszik,
ami óriási minőségi ugrást
jelent az életben,
− ennek érdekében bátor és ra-
vasz, nem félti a bőrét,
− súlyos áldozatot is vállal.
• A Tűz jelkép, mindannak a jó
Megoldások
dolognak a jelképe, amit az embe-
riség elérhet.
• A mitológiai utalás példázat
alapja.
170
Az Idő rostájában
• Az emberiség sorsát az embernél
nagyobb erő formálja.
• Aki és ami kihull az idő rostáján,
az megérdemli a pusztulást és a
feledést.
• A pusztulás fő oka, ha valaki vagy
valami nem magva a jövőnek,
vagy engedetlen az Idővel szem-
ben (nem ismeri fel, hogy mikor
mi a megfelelő cselekedet).
• Ady – bár magát modern prófé-
taként nevezi meg – magáról úgy
érzi, hogy ő is ki fog hullani az
idő rostáján.
• Lót tulajdonságai:
− igaz ember, aki egy darabig
isteni kegyelem részese, de
felesége kíváncsi és engedetlen,
ezért Isten sóbálvánnyá változ-
tatja.
(Csak az marad életben, aki
kedves az Időnek, tud hozzá
alkalmazkodni.)
• Jelképek:
− az Úr, az Idő (a sorsalakítás
tényezői)
− Lót (felesége az idő szavát nem
értő magatartás jelképe)
• A bibliai utalás példázat és prófé-
tai jövendölés része.
A sorsalakítás tényezői
• A sorsalakítás problémaköre Adyt egész költői pályája során érdekelte. A két vers keletkezési ideje
között alig egy év telt el, mindkét vers az első világháború kirobbanása előtt keletkezett. A téma
megközelítése a két műben viszont más szempontból történik. A Tűz csiholójában Ady egy mito-
lógiai példa kapcsán azt gondolja át, hogy milyen emberek tudják formálni az életet, Az Idő rostá-
jában pedig azt hirdeti prófétai módon egy bibliai utalás példáján, hogy a maradandóság kulcsa az
alkalmazkodás az Idő követelményeihez.
•A  Tűz csiholójában a sorsot alakítani képes, Prométheuszhoz hasonló emberek tulajdonságai: na-
gyon bátrak, a jó dolgokért képesek harcolni és áldozatot vállalni, bátorságuk nem egyszeri, hanem
folyamatos. A prométheuszi természet ősi, örökölt adottság, de felvállalása, kiteljesítése az egyén
feladata. Ady szerint sok Prométheuszra van szükség. A mitológiai hős cselekedete, hogy az embe-
reknek ellopta az istenektől a tüzet, áldást érdemel.
•A  z Idő rostájában című versben az ember, az egyén nem alakíthatja a sorsot kénye-kedve szerint,
csak akkor, ha megérti az Idő szavát, cselekedeteiben megvan a jövő magja, és képes az Idő köve-
telményeihez alkalmazkodni. Ha nem így történik, annak pusztulás a vége, és a maradandóságra
semmi esély sincs. Ady egy bibliai történetet, Lót feleségének példáját idézi meg, aki nem engedel-
meskedett az isteni parancsnak, hogy pusztuló városára nem szabad visszanézni, és sóbálvánnyá
változott. Ady prófétaként jövendöl, de „renyhe nép” tagjaként önmaga (szellemisége, költészete)
pusztulásával is számol.
A mitológiai és a bibliai utalások és jelképek szerepe
•A
 Tűz csiholójában a mitológiai történet alapján a civilizáció atyjaként tisztelt Prométheusz legfon-
tosabb tulajdonságai: olyan cél érdekében cselekszik, ami óriási minőségi ugrást jelent az életben,
ennek érdekében bátor és ravasz, nem félti a bőrét, súlyos áldozatot is vállal. A Tűz jelkép, mind-
azoknak a jó dolgoknak a jelképe, amit az emberiség elérhet. A mitológiai utalás példázat alapja.
•A
 z Idő rostájában a megidézett bibliai történet szerint Lót igaz ember volt, aki egy darabig isteni
kegyelem részese, de felesége nem engedelmeskedett az isteni parancsnak, kíváncsi és engedetlen
volt, ezért Isten sóbálvánnyá változtatta. A történet megerősíti azt a gondolatot, hogy csak olyan
dolgok és emberi törekvések maradandóak, amelyek kedvesek az Időnek, és az ember tud a kor
követelményeihez alkalmazkodni. A vers jelképei: az Úr, az Idő (a sorsalakítás meghatározó ténye-
zői); Lót (felesége az idő szavát nem értő magatartás jelképe). A bibliai utalás példázat és prófétai
jövendölés része.
9. Babits Mihály: Alkony – Juhász Gyula: Falusi alkony
Elemzési szempont Babits Mihály: Alkony Juhász Gyula: Falusi alkony
Megoldások
Ember és természet • Az alkony az élő és az élettelen • Juhász Gyula a Falusi alkony című
viszonya természetet és az emberi érzé- versben a természeti környezetre
kelést is megváltoztatja, Babits és benne az emberre egyaránt
ezeket a jelenségeket írja le. figyel, az alkonyatkor mindkét
• A leírt tájelemek emberi civili- valóságtartományban párhuza-
zációra jellemző elemeket nem mosan bekövetkező változásokat
tartalmaznak, a táj vadregényes. írja le.
171
 Elemzési szempont Babits Mihály: Alkony
Ember és természet • Az ember ugyan nincs jelen a táj-
viszonya ban, csak megfigyelő, de gondol-
kodik a látottakról, ítéletei, félel-
mei vannak, értelmezi, amit lát.
• Az alkonyi természetet az em-
beri életnek a tájban csak kép-
letesen, hasonlóság révén jelen
levő tárgyaival, metaforákkal és
megszemélyesítésekkel írja le,
emberiesíti a tájat: ágya van az
avarnak, az alkonyszalag kinyúlik,
égi ajtó látható, a völgy szakajtó,
titkok teknője; az erdő hallgatag, a
csönd beszél.
• Nemcsak megfigyelői szerepre,
hanem emberi gondolkodásra vall
a villiktől, lidércektől való félelem,
amit a hirtelen sötétedés hoz elő.
• Az alkony, a sötétedés, amikor az
ember a látás révén már kevésbé
tud tájékozódni, a természetet ti-
tokzatossá, kiismerhetetlenné teszi.
A napszak • A vers impresszionista ihlet
jelentéshordozó hatására születhetett, a pillanat
szerepe varázsát rögzíti, a látványelemek
dominálnak benne, maga a táj
vadregényes, romantikus táj, a
civilizált életből néhány pillanatra
kiszakadt ember élménye.
• Felfogása a természet érzékelhető
jelenségeiről hasonlít a klasszi-
kus modernség szimbolistái, pl.
Verlaine felfogásához: az alkonyi
természet az ember számára nem
fejthető meg tökéletesen, mindig
Megoldások
marad benne titok.
Formai eszközök • megszemélyesítés: az erdő hallga-
tag, a csönd beszél, alkonyszalag
kinyúlik
• metafora: a völgy szakajtó, az erdő
titkok teknője
172
Juhász Gyula: Falusi alkony
• A természet és az ember között
valódi kapcsolat van az életrit-
musban és a lelki jelenségekben:
este minden elcsendesedik és
lelassul.
• Az alkony festői, esztétikai él-
mény, színei: szürke, ezüst, kék,
arany.
•A környezet nem ember nélküli,
házak, kapuk, padokon pipázó
emberek jelzik a civilizált környe-
zetet. A nyájat is ember terel-
getheti, a gémeskutat is ember
működtetheti.
• Az impresszionista ihlet erős
hangulati hatásokat rögzít: a
szürkület békességet, nyugalmat,
az alkony varázslatos fényei pedig
derűt, örömöt hoznak.
• Alkonyatkor fogékony az ember a
szépségekre.
• A költő megállítaná az időt, a
nyár végi, szép alkonyi pillanato-
kat.
• párhuzam: házak és lelkek csendje,
lélek s kapu tárva van
• megszemélyesítés: bús táj, önt …a
harang
Elemzési szempont Babits Mihály: Alkony Juhász Gyula: Falusi alkony
Formai eszközök • szinesztézia: hűs avar • szinesztézia: az illat lopva jár
• alliteráció: von vékonyabb, titkok • metafora: szürke lepedő (’alkony’),
teknője a nap arany csókja (’napsugár’)
• szóismétlés, tőismétlés: de most, • halmozás: nap, derű, öröm
most alkonyvirág, alkonyszalag • felkiáltás, emelkedő vershangulat
• kérdés, felkiáltás, emelkedő vers- • nominális stílus (közel 4-szer
hangulat több névszó, mint ige)
• nominális stílus (a névszók ará- • lágy hangzás (sok l hang)
nya több mint kétszeres az igék- • párrímek
hez képest)
• tiszta rímek (több szótag rímel)
Ember és természet viszonya
• Babits Mihály Alkony és Juhász Gyula Falusi alkony című versében ugyanazt a napszakot némileg
más környezetben írja le.
• Babits tája kiszakadt a civilizált környezetből, ember nélküli, titkokat rejtő, vadregényes táj, a ro-
mantika korában volt kedvelt az ilyen tájélmény. Ugyanakkor a táj elemeit leírni már csak a civili-
zált emberi élet fogalmaival tudja, valamiféle hasonlóság, képi, metaforikus gondolkodás alapján
emberiesíti a tájat: pl. ágya van az avarnak, a völgy titkok teknője, az erdő hallgatag. Babits versé-
ben a sötétedés és az ezzel együtt járó érzékelésvesztés félelmet kelt: villik, lidércek megjelenését is
lehetségesnek tartja.
• Juhász Gyula a falusi alkonyi környezetre és az emberre egyaránt figyel. Ha esteledik, minden
lecsendesedik és lelassul, békéssé válik. Igen erős benyomás a csend, valamint a pillanatnyi varázs-
latos festői látványelemek: az alkonyi szürkeségben a lenyugvó nap ezüst és arany fényei, egy távoli
gémeskút kéksége. Néhány tipikus esti hang színezi a látványelemeket: harangszó és a lassan haza-
ballagó nyájban egy-egy tehénbőgés. Ebben az esti harmóniában az ember különösen fogékonnyá
válik a szépségek befogadására, „a lélek s kapu tárva van”.
A napszak jelentéshordozó szerepe
• Mindkét vers impresszionista hatásokat tükröz, alkonyi pillanatokhoz kapcsolódó élményeket rög-
zít. Mindkét mű leíró jellegű, a látványelemek dominálnak bennük, de azok más hatást keltenek.
Babits versében a természet kiismerhetetlen – akárcsak Verlaine hasonló témájú verseiben, például
az Őszi chansonban –, marad benne megfejthetetlen, ámulatot keltő titok.
• Juhász Gyula versében a napszak, az alkony nyugalma kinyitja az emberi lelket, és fogékonnyá
teszi a pillanatnyi szépségek befogadására, a gyönyörű fényhatásokra, az esti békesség örömére,
bár tudja, hogy mindez időleges, a nyár végi szép alkony is mulandó, de csodálni természetesen
Megoldások
lehet.
Formai eszközök
• Mindkét versben megtalálhatók az impresszionizmusra jellemző kifejezőeszközök, de eltérő mér-
tékben.
•M indkét vers nominális stílusú, ez a leíró versek esetében tipikus. Babits versében a névszó-ige arány
több mint kétszeres a névszók javára, Juhász Gyula versében pedig közel négyszeres a névszók javára.
A Juhász Gyula-versben a mozgást kifejező igék is lassú mozgásra utalnak: száll, lopva jár, leng.
• A képiség, a látványelemek kifejezőeszközei is hasonlók, a két költő metaforákkal, megszemélyesí- 173
tésekkel és szinesztéziával él. Más a viszonyuk a színekhez. Babitsot csak a sötétedés titokzatossága
 ragadja meg, Juhász Gyula viszont figyel az alkony csak pár pillanatig látható, a tűnő napfény okoz- Az egyén és az emberi civilizáció sorsa
ta színvarázsára is, így nála az eltűnő kékség esti szürkeségébe varázslatos ezüst és arany fények is • Tóth Árpád 1917-ben, az első világháború kellős közepén egy kirándulás alatt a hegyen elnyúlva és
vegyülnek. nézelődve azon töpreng, hogy békesség, nyugalom, boldogság csak az ember nélküli természetben van.
• Ismétlésalakzatok csak Babits versében vannak, viszont a hangok hangulati hatását Juhász Gyula Magáról elárulja testi kínjait (életrajzából tudjuk, hogy tüdőbeteg volt, 11 évvel e vers keletkezése után,
használja ki erőteljesebben a sok l hang lágyságával. Nála a lecsendesülő táj sem néma, mint Babits 42 évesen elhunyt). Úgy érzi, az élet fájdalmas, „őrült utakra visz”, s a halál ezért mágnesként vonzza.
versében, a harangszó és a tehénbődülés hozzátartozik a napszak idilljéhez. • Tóth Árpád az emberiség állapotát, lehetőségeit is tragikusnak tartja. A többi emberről, a „test-
vér-emberekről” egyetlen pozitív jelzője sincs, a többséget komisz erők sodorják a pusztulás felé,
„vér és könny modern özönvizébe”, a világháborúba, ami után nincs túlélés, nem vár rájuk Noé a
10. Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz – Bob Dylan: Mit fúj a szél bárkájával, nem látják meg az Ararátot.
• Bob Dylan 46 évvel később írta a dalát, mint Tóth Árpád. 1963-ban világháború nem volt, de helyi
háborúk voltak, például a vietnámi háború (1955–1975), amelyben az USA hadviselő fél volt. Az
Elemzési szempont Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz Bob Dylan: Mit fúj a szél amerikai dalénekes is pesszimistán látja az emberiség állapotát, jelenét és lehetséges jövőjét. Azt a
Az egyén és az • A költő testi kínokról számol be, úgy • Az ember vágya hiába az, kérdést járja körül művében, hogy mikor méltó az ember az ember névre. A következtetést nem
emberi civilizáció érzi, csak a halál után talál megnyug- hogy méltó legyen az ember mondja ki, de csak olyan jelenségekről számol be, amelyek méltatlanná teszik az emberiséget az
sorsa vást (tüdőbeteg volt). névre, és hiába próbálkozik ember névre: háborúk, a természet és a környezet rombolása, szabadsághiány, szociális felelőt-
• Az emberiséget „bús vértengerek ret- többféle utat bejárni, lenség. Tóth Árpád az emberek felelősségét az élet minőségéért nem firtatta, szerinte az emberek
tentő sodra” viszi a végső pusztulás felé − ha háborúk vannak, belesodródnak a pusztulásba, Bob Dylan szerint viszont az embernek meglenne a lehetősége arra,
(utalás a világháborúra). − ha pusztítjuk a természe- hogy másként éljen. A Bob Dylan-dalnak nagyobb a felhívó hatása, mert a refrént kivéve csupa
• Tóth Árpád egyes szám első személy- tet, a környezetet, kérdésből áll, gondolkodtat, válaszra késztet.
ben is megszólal, gondolkodásának − ha nincs szabadság, Ember és természet kapcsolata
alapfogalmai: „én” és a „többiek”. − ha ezt a sok bajt nem ves�- • Tóth Árpádnak a természet pillanatnyi felüdülés helye, de tartós boldogságot nem nyújt, mert az
• Gondolatmenete megkomponált, szük észre, emberi gondokon nem segít, de az ember sem teszi szebbé vagy jobbá a természetet. Egy rekettye-
közvetlen szemléleti képből kiindulva, − ha nem figyelünk mások bokor sajkára emlékeztető apró virágainak látványa indítja el tudatosan felépített gondolatait saját
induktív úton jut el bölcs gondolatokig. szenvedésére. életútjáról és a többi ember sorsáról. Csodálja a természetet, mert nincsenek emberi gondjai, nincs
• Bob Dylan általában ír a jót öntudata, nincsenek lehetetlen céljai, vágyai. A költő szerint a modern özönvizet okozó ember
akaró emberről, valakiről, pusztulása után lesz a természetben nyugalom, békesség és harmónia.
aki kiábrándult a romboló, • Bob Dylan szerint az ember pusztítja a természetet, holott figyelnie kellene rá. A dal refrénje is arra
pusztító emberiségből, de döbbent rá, hogy az emberiség nem ésszel éli az életét, ha a környezetének árt, magának is árt.
egyes szám első személyben
A béke lehetősége
nem szólal meg.
• Tóth Árpád szerint a pusztulás felé sodródó emberiségnek nincs esélye a béke megteremtésére
Ember és természet • A természet csodálatra méltó, mert nin- • Az ember, a világot rombo- maga számára, a béke csak az ember nélküli természetben lehetséges. Bob Dylan szerint az ember-
kapcsolata csenek emberi gondjai, nincs öntudata, ló, pusztító lény, tanulhatna nek meg kellene változnia ahhoz, hogy az élet minősége megváltozzon.
nincsenek lehetetlen céljai, vágyai. a természettől, ha figyelne rá
Motívumok, toposzok
• Az ember létezése kín, fájdalom a (a refrénben beszél erről).
• Tóth Árpád gondolkodásának kép- és fogalomkincse erősen kötődik irodalmi és kulturális hagyomá-
természetnek, ünnep lesz, ha az ember
nyokhoz. A hajó Alkaiosz görög költő versei óta életútjelkép. Tóth Árpád versében a rekettyebokor
elpusztul.
virága emlékeztet sajkára, a sajka hajóra, bárkára, saját életútjára és az emberiség lehetséges sorsára.
Megoldások

Megoldások
A béke lehetősége •B
 éke csak az emberiség pusztulása után •A
 z ember teremthetne • Tóth Árpád versében a kép- és fogalomkincs másik csoportját a bibliai jelképek jelentik: Noé, Ara-
lehetséges. békét, az elvi lehetőség rát és a szivárvány. Noé, aki a Bibliában családjával és állataival az özönvíz egyetlen túlélője volt,
megvan rá, de a minden- az Ararát, amely hegybe az özönvíz apadásakor Noé bárkája megakadt, és a szivárvány, az Istennel
napokban mégsem képes a kötött szövetség jelképe, hogy nem lesz több özönvíz. Tóth Árpád versében ezek a jelképek nem
megvalósításra. pozitív jelentésűek, nem ugyanolyan szerepűek, mint a Bibliában. Új Noé bárkája a modern özön-
vízben nem lesz, az új Ararátot sem fogja senki sem megpillantani, s a szivárvány nem az ember
Motívumok, rekettyevirág, sajka, hajó, hajóraj, bárka, galamb, partot érés, szél, életének, hanem pusztulásának válik ünnepi jelévé.
toposzok Ararát, Noé, szivárvány, lótusz, hószín tenger, hegy, kő a kövön, ég, • A lótuszvirág különleges életciklusú növény, még a sárból is kivirágzik. Az iszapba kapaszkodó
174 szárnyú béke bomba, ágyúszó, hulla gyökerei segítségével minden éjszaka elmerül a zavaros vízben, majd a következő reggelen újra 175
kivirágzik. Viaszos virágszirmaival egész nap tündököl, hogy este újra a sötét vízfenéken térjen
 nyugovóra. A lótusz a keleti kultúrákban a megvilágosodás és az örökkévalóság jelképe. Tóth
Árpád versében a modern özönvíz után a lótusz jelzi, hogy a természet újjászületik, de az ember Elemzési szempont Kosztolányi Dezső: A nyár József Attila: Nyár
már nem. Kifejezőeszközök • allegória (a nyár nőalak, lángsze- • s ok megszemélyesítés, „emberiesí-
• Bob Dylan dalának kép- és fogalomkincse nem kötődik olyan erősen a kulturális hagyományok- relme van, pártadísze, Koszto- tett” tájelemek: a nyír derűvel ráz-
hoz, mint Tóth Árpád művének képei, toposzai. Egyszerűen, közérthetően fogalmaz, ezért is lett lányi menyasszonya, hűlő keble, za a szellőcskét, a darázs dörmög,
a dal világszerte ismert. Képvilága, fogalomkincse részben a természetből származik (pl. galamb, aszú haja van) a rózsa meghajol, a vihar gubbaszt,
szél, tenger, hegy, kő, ég), részben háborús jelenség (bomba, ágyúszó, hulla). Toposznak a költé- • szinesztézia: hülő keblére fekszem allegorikus nőalak képzete is meg-
szetben és a művészetekben ezek közül a galamb számít, béke- és szabadságszimbólum, illetve a • színek: a tűz és a lángóceán a vö- jelenik (vörös, karcsú nyár)
keresztény világban a szentlélek szimbóluma is. röset asszociálja, zöld, aszúszín • szinesztézia: áramló könnyűségű
• metafora: a nyár (szilaj) tüze rét, ezüst derűvel ráz a nyír
(’szerelem’), lángóceán • színek: arany, ezüst, vörös, vér-
11. Kosztolányi Dezső: A nyár – József Attila: Nyár • Hosszú mondatok, minden vers- piros (vérbő), kék
szak egy mondatból áll, összesen • hangutánzó szavak: dörmög,
Elemzési szempont Kosztolányi Dezső: A nyár József Attila: Nyár 4 mondatnyi a vers. zizzen, csattan
• A mozgást jelentő igék nagyon
A nyár • A nyár többet jelent önmagánál, • A békés idilltől, a nyugalomból a változatosak abban, hogy tar-
jelentéstartalmai az élet változékonyságát, dina- pusztító viharig jutunk el. tós-huzamos, vagy mozzanatos
mizmust, ami egyszerre pusztít és • A látványelemek, a tekintet útja cselekvést fejeznek ki.
épít. térben a lapálytól az égig ível • Rövidebb mondatok mint Kosz-
• Kosztolányi három évszakot említ (nagytotálkép). tolányinál, feszültebb hangulatú
a versben, a nyárhoz kötődik • Időbeli változások: a zavartalan, vers. 9 mondatból áll.
legerősebben, allegorikus nőalak- idilli és festői szépségű tájban • metatézis: ezüst derűvel ráz a nyír
ként ábrázolja. apró jelek figyelmeztetnek, hogy egy szellőcskét
• A nyár nem csak a nyárról, a sze- vihar közeledik (egyre több lágy
relemről szól, lehet öniróniával és buggyanás, vihar gubbaszt), majd Versforma petrarcai szonett, 11 és 10 szótagos felező nyolcas, időmértékesen
karikatúrával teli játék is, de lehet mennydörgéssel ki is tör a vihar, sorok, jambikus verselés, abba, jambikus-spondeikus, kereszt-
a kiteljesedés, majd elmúlóan a és egy pillanatra megvillan a tél. cddc, efe, gge rímek, néhol tiszta rímek
pusztulás jele is. • Mindkét évszak, a nyár és a tél is
• A vers nem egzakt tényeket, kettős jelentésűvé válik a negye-
megtörtént eseményeket, hanem dik versszakban, nem csupán a A nyár jelentéstartalmai
vágyakat, gondolatokat, érzelme- természet egy periódusa, hanem a • Mindkét vers címe összetettebb jelentéstartalmat kap a vers elolvasása után. A nyár egyik versben
ket rögzít. költő életszakaszainak is jelképe. sem csupán egy évszakot jelent, hanem az emberi élet egy fázisát, kiteljesülését is, amit radikális
• A sorsán meditáló költői én betel- fordulat követ.
jesedését a nyár, illetve a zeniten • A nyár mindkét versben allegorikus nőalak is, Kosztolányi a nőalak képzetét végigviszi a versen:
való túljutását, elmúlását a tél menyasszonyalak, csókja van, tüzével elpusztítja a telet, pártadísze és öregedően aszúhaja van. Jó-
jelképezi. zsef Attila versében csak felsejlik egy vörös, karcsú nőalak.
• Mindkét versben van a nyárnak személyes, a költőre vonatkozó jelentéstartalma is. Kosztolányi
Versszerkezet • A szerkezet nem pontosan követi • Az első három versszak leírás, a
Megoldások

az évszakok körforgását, sokkal
inkább a feltörő érzelmek szer-
kesztik.
• A nyár-tél ellentét (1-2. versszak)
és a várakozás, hiányérzet meg-
nyilvánulásai (2-3-4. versszak:
a költő görnyedve vár, virraszt,
zokog, megcsókolja a haldokló
176
nyarat) szerkesztik a verset.
negyedik versszak pedig a leírásra
épülő, önfeltáró vallomás. A leíró
rész tárgyias, az önfeltáró pedig
szubjektív.
• A természet változása párhuza-
mos az emberi élet változásával.
Megoldások
versében a szerelemről szól, de lehet öniróniával és karikatúrával teli fantáziajáték is, ami nem
kötődik konkrét személyhez, de lehet általános emberi jelkép is, a kiteljesedésé, majd elmúlóban a
pusztulásé. József Attila versében a nyár látványelemei, képi világa és a megfigyelt jelenségek pár-
huzama a költő személyes sorsában jobban szétválik, külön-külön is él, majd az utolsó versszakban
komplex képpé egybeolvad. A tekintet a lapálytól az égig, a békés idilltől a pusztító viharig, a tél
megvillanásáig jut el. Közben apró figyelmeztető jelei vannak a változásnak: „egyre több lágy bugy-
gyanás”, „vihar gubbaszt”. A sorsán meditáló költői én beteljesedését a nyár, illetve a zeniten való
túljutását, elmúlását a tél jelképezi.
177
 Versszerkezet
• Kosztolányi versében a szerkezet nem pontosan követi az évszakok körforgását, sokkal inkább a fel- Elemzési szempont József Attila: Napszonett Szabó Lőrinc: Arany Nap
törő érzelmek szerkesztik a művet. A nyár-tél ellentét (1-2. versszak) és a várakozás, hiányérzet meg- Szerkezet • Erőteljes, hatásos a versindítás. • Négyfordulós párbeszéd.
nyilvánulásai (2-3-4. versszak: a költő görnyedve vár, virraszt, zokog, megcsókolja a haldokló nyarat). 1-2. versszak: leírás életképi A beszélgetést látszólag a gyer-
• József Attila versében az első három versszak leírás, a negyedik versszak pedig a leírásra épülő elemekkel: a Nap arcot simogató mek irányítja, ő kérdez, de a cse-
önfeltáró vallomás. A leíró rész tárgyias, az önfeltáró pedig szubjektív. A természet változása pár- módon besüt a szobába. lekvési lehetőséget (spenótevés) a
huzamos az emberi élet változásával. 3-4. versszak: fohász a Naphoz. felnőtt próbálja célként megjelöl-
Kifejezőeszközök ni. A gyermeki érdeklődés nem
• A két vers művészi eszközeiben közös, hogy mindkettőre jellemző az allegorikus képvilág, csak határtalan, eléggé énközpontú.
Kosztolányi versében következetesebben. Mindkét versben feltűnik a több érzékszervre hatás egy-
egy képben, a szinesztézia, illetve a színek szerepe is jelentős a képvilágban. József Attila képvilága Képvilág • Az aranyló napsugár és az éjszaka • A címen kívül nincs szókép a
színekben gazdagabb. képe a meghatározó képek. versben, nyelve egyszerű.
• Kosztolányi versében több a metafora, József Attila versében viszont a táj emberiesített elemeiből,
Hangnem • Rajongó és elégikus. • Tréfás.
megszemélyesítésből van több. Más a két vers mondatszerkesztése. Kosztolányi az érzelmek hevének
köszönhetően hosszú mondatokban fogalmaz, minden versszak egy mondat. A tárgyilagosabb József
A kommunikációs szituáció és viszony a külvilággal
Attila, akinek a verse is feszültebb hangulatú, pedig rövidebb mondatokban fejezi ki mondandóját.
• 1922-ben József Attila 17 éves, a makói gimnázium tanulója. Ez az év a költői kísérletek éve: keresi
Versforma önmagát – az embert és a költőt egyaránt. Az év végén jelenik meg első verseskötete, A szépség
• Kosztolányi verse jambikus verselésű petrarcai szonett, kötött rímképlettel (a b b a, c d d c, e f e, koldusa. A túlérzékeny kamasz néhány hónappal korábban, 1922 júniusában immár másodszor
g g e), ez a versritmus közel áll az élőbeszédhez. próbál meg öngyilkos lenni, nincs jóban a világgal. A Napszonett is nagy-nagy szeretetvágyról és
• József Attila verse ütemhangsúlyosan és időmértékesen is ritmizálható. Ütemhangsúlyosan felező valamiféle kilátástalanság okozta félelemről tanúskodik.
nyolcas, időmértékesen jambikus-spondeikus, keresztrímekkel, tiszta rímekkel. A Kosztolányi-vers- • Szabó Lőrinc az Arany Nap című költemény írásakor 36 éves családapa. Költőként már nem keresi
hez képest József Attila versének ritmusa lassúbb, összhangban azzal, hogy ez a vers nem heves hangját és stílusát, mint fiatal pályatársa. Már nyolc verseskötete jelent meg, ismert költő. Az ő
érzelmi kitörés, hanem tárgyilagosabb töprengés. személyes viszonyára a külvilággal ebben a versben semmi nem utal, minden figyelme egy szerep-
játékra és gyermekére irányul: a Nap szerepét játssza el kisfiának, Lócinak, de valódi célja, hogy a
gyermeket valamilyen módon rávegye az evésre.
12. József Attila: Napszonett – Szabó Lőrinc: Arany Nap
A Nap hasonló jelentéstartalmai
• A Nap mindkét versben megszemélyesített lény. József Attila versében a napsugár allegorikus nőa-
Elemzési szempont József Attila: Napszonett Szabó Lőrinc: Arany Nap
lak, akihez érdemes ragaszkodni, mert simogatása jót tesz a léleknek, megvéd a riasztó árnyaktól.
A kommunikációs • A verset 17 éves korában, pá- • Szabó Lőrinc a vers írásakor 36 Van olyan irodalomtörténész, aki a Napszonettet parnasszista versnek tartja, úgy véli, a költő célja
szituáció és viszony lyakezdő költőként írta József éves. A mű gyermekszereplője az elsősorban a szépség ábrázolása. Valószínűleg átsejlik a versben a sikertelen Gebe Márta-szerelem
a külvilággal Attila. Makón költőként támogat- akkor 7 éves Lóci lehet. A vers is. A Mártához írt szerelmes versek sora 1922 nyaráig tartott, de a reménytelen szerelem ellenére
ták, de erre a nyárra esett máso- játékos rávezetés a spenótevés még ősszel is írt verseket Mártuskának, amelyek költői játékok, ujjgyakorlatok voltak.
dik öngyilkossági kísérlete. fontosságára. A műnek nincsenek • Szabó Lőrinc versében az Arany Nap a párbeszéd egyik szereplője, aki épp a Nap szerepét játssza,
A költő aktuális önmagát is be- önvizsgáló gondolatai. akinek teremtő ereje van a világban: neki köszönhető a növények, állatok léte, ő a vegetáció élte-
mutatja a Napnak, megmagyaráz- tője, és mindent ő teremt, amit az ember megeszik, a spenótot is. A felnőtt rávezeti a gyermeket a
za ragaszkodását. metaforikus gondolkodásra: a szén nem más, mint föld alá dugott fény, napsugár, ami szintén az
Megoldások

Megoldások
Arany Napnak köszönhető.
A Nap hasonló • Megszemélyesített, allegorikus • Megszemélyesített alak, de nem
A Nap eltérő jelentéstartalmai
jelentéstartalmai nőalak, léte lelket simogató. nő, valószínűleg felnőtt, teremtő
• A két vers napfogalma és napképe között a leglényegesebb különbség, hogy József Attila allegorikus
(1922: a Gebe Márta-szerelem ereje van a világban. A párbe-
nőalakja nem szólal meg, Szabó Lőrinc Arany Napja pedig egy párbeszéd egyenrangú szereplője.
éve.) szédben szereplő Arany Nap álca,
szerepjáték a gyermek kedvéért. A versek szerkezete
• József Attila költeményében az 1-2. versszak leírás életképi elemekkel: a Nap arcot simogató módon
A nap eltérő • A Nap nem szólal meg, a vers • A Nap megszólal, beszámol te- besüt a szobába. A 3-4. versszak pedig fohász a Naphoz. Az aranyló napsugár és az éjszaka képe
178 jelentéstartalmai elégikus monológ. remtő munkájáról. ellentétes.
179
 • Szabó Lőrinc művében a versszöveg négyfordulós párbeszéd. A beszélgetést látszólag a gyermek Az ars poetica jellemzői
irányítja, ő kérdez, de a cselekvési lehetőséget, a spenótevést a felnőtt próbálja célként megjelölni. • Habár a versek korábban íródtak, 1939-ben, illetve 1941-ben, mindkét vers Radnóti Miklós Tajté-
A gyermeki érdeklődés nem határtalan, nem a világra irányul, eléggé énközpontú. kos ég című posztumusz verseskötetében jelent meg 1946-ban. A harmincas évek közepétől Radnó-
A versek képvilága ti költészetének legfontosabb témája saját erőszakos halálának elkerülhetetlensége volt. A halállal
• A két vers képvilága között az a különbség, hogy József Attila szonettjének képei erőteljesebbek, és sajátos viszonya alakult ki, és kortársai közül elsőként és lényegében egyedüliként érzékelte azt a
a napsugárhoz kapcsolódó képzeteket végigviszi a versen. Szabó Lőrinc Arany Napjában a címen veszélyt, amely végül elpusztította. Az áldozat szerepébe kényszerült, és ez költői témává is vált,
kívül nincs szókép a műben, nyelve egyszerű. hiszen sorsában általános civilizációs válságot is megtestesített. Radnóti verseiben a személyesként
megélt történelmi válsághelyzetet rögzítette, a két vers ars poetica jellegű gondolatai is ehhez kap-
Hangnem
csolódnak.
• József Attila szonettjének hangneme az első három versszakban rajongó, elragadtatott, majd elégi-
• A Nyugtalan órán című versben jelképesen utal arra, hogy a körülmények az országban akadályoz-
kusra vált. Szabó Lőrinc versének hangulata végig játékos, tréfás.
zák az önkifejezést (magasból völgybe taszították, árnyék burkolja be, sziklák meredeznek fölötte),
valószínűleg méltatlan halál éri („sírba se tesznek”). A természeti jelképek nyilvánvalóan társadalmi
13. Radnóti Miklós: Nyugtalan órán – Eső esik. Fölszárad… körülményekre utalnak. A jelenben a versben megírt élményeket, élettényeket közöny fogadja, a
vers mégis kordokumentum, a versírásnak a kései utókor, egy másik generáció adhat értelmet, akik
megértik és feldolgozzák Radnóti jelenkorát.
Elemzési szempont Nyugtalan órán Eső esik. Fölszárad… • Az Eső esik. Fölszárad… című versben az alkotás társadalmi körülményeiről még jelképesen sem
Az ars poetica • Jelképesen utal arra, hogy a kö- • Maradandóság nem létezik, az esik szó. Fő témája a költők és a költészet iránti közöny. Radnóti úgy látja, maradandóság nem
jellemzői rülmények az országban akadá- emberek mindent és mindenkit el- létezik, az emberek mindent és mindenkit elfelejtenek, a költőt és a verseket is, ezért nincs más
lyozzák az önkifejezést (magasból felejtenek, a költőt és a verseket is. lehetőség, mint az életet felületesen szemlélni, mélyebb tartalmak helyett „a világ apró rebbené-
völgybe taszították, árnyék burkol- seit” figyelni.
ja be, sziklák meredeznek fölötte). Előérzetek
• A versírásnak a kései utókor, egy • A Nyugtalan órán című versben erős a méltatlan körülmények között bekövetkező biztos halál tu-
másik generáció adhat értelmet. data (sírba se tesznek, szétszór a szél), de az is előérzet, hogy lesz még olyan idő, amikor majd értik
és megbecsülik írásait (a sziklaszál / ha nem ma, – holnap visszadalolja majd, / mit néki mondok és
Előérzetek • Biztos haláltudat méltatlan körül- • Nincs a versben előérzet, csak
megértik / nagyranövő fiak és leányok).
mények között (sírba se tesznek, analógián alapuló tapasztalat,
• Az Eső esik. Fölszárad… című versben nincs előérzet, csak analógián alapuló tapasztalat, amiből a
szétszór a szél), de az is előérzet, amiből a költő arra a következte-
költő arra a következtetésre jut: a felejtésnek ír. Az emberek könnyen felednek hétköznapi tapaszta-
hogy lesz még olyan idő, amikor tésre jut: a felejtésnek ír.
latokat, fájdalmakat, megtanult dolgokat, embereket, mintha a felejtés a lélek természetes állapota
majd értik és megbecsülik írásait.
lenne. Ezért válik értelmetlenné verset írni.
(a sziklaszál / ha nem ma, – hol-
nap visszadalolja majd, / mit néki Képvilág
mondok és megértik / nagyranövő • A Nyugtalan órán című versben az enyhítés, szépítés, a dolgoktól való távolságtartás eszköze, hogy
fiak és leányok.) Radnóti természeti képekbe sűríti a világról szerzett tapasztalatait.
• Az Eső esik. Fölszárad… című versben a világ apró rebbenéseit életképi elemekben rögzíti. Ír az
Képvilág • Természeti képek: szél, nap, völgy, • A világ apró rebbenései: életképi időjárásról, műhelyben vihogó lányokról, egy kisbolt változó eladóiról, egy elfeledett költőről.
árnyék, sziklák, kövek. elemek.
Formai sajátosságok
Formai • szimbólumok: magas, mély, nap, • hétköznapi képvilág • Radnóti kései lírájára jellemzők voltak a klasszicizáló törekvések. A Nyugtalan órán című versnek
Megoldások

sajátosságok ég, árnyék, sziklák
• megszemélyesítés: néma kövek, a
sziklaszál… visszadalolja
• alkaioszi strófa: két nagy alkaioszi
sort követ egy jambikus kilences,
majd záró sorként egy kis alkai-
oszi sor.
180
Megoldások
• ismétlések: felejtik, elfeledték, fe- ilyen vonása, hogy a költő alkaioszi strófákban írta meg élményeit.
ledni, feledtek, elfelejtik; még • Az Eső esik. Fölszárad… című versben a negatív élmények kifejezőeszközei a feltűnően rövid mon-
• keretszerű ismétlés: Nézd a világ datok és az ismétlésalakzatok.
apró rebbenéseit;
• hasonlat: Akár a gyökvonást; mint
vén levelét a vetkező platán
• megszemélyesítés: vetkező platán
• tőmondatok, hiányos mondatok
• 12 és 11 szótagos sorok, párrímek 181
 14. Nagy László: Csontváry – Bartók és a ragadozók
Elemzési szempont Csontváry
Művész és közön- • Csontváry különc festő volt,
ség kapcsolata szokatlan volt képeinek mérete
és stílusa, de Csontváry szemé-
lyisége is, ezért életében nem volt
elfogadott művész.
„ágyúzzák lentről a köznapi mé-
retek, / kicsi királyok, erőtlenek és
nevetségesek”
• Nagy László szerint viszont csak
egyedül a művészi teljesítmény
számít, ami fontosabb az ember
fizikai valóságánál, és Csontváry
esetében az örökkévalóság része,
akár őrült volt, akár nem.
A rendkívüli teremtő ember érté-
ke maradandó.
Személyes érintett- • Ha Nagy László Csontváry festői
ség: gondolatok, teljesítményéről ír, akkor mindig
képek, alakzatok rajongással, nagyrabecsüléssel,
ugyanakkor a festői életmű mély
ismeretével teszi.
• Védőbeszéd a művészi léthelyzet
tragikumáról, amelyben Nagy
László művészrokont, testvércsil-
lagot keresett. A fő gondolati egy-
ségek kezdő szavait egybeolvasva
nyilvánvaló a szövegfajta:
(Ő; Rágalom, Vigyázat, Figyelem!)
• A vers 17. sorától kezdve egy-egy
szószerkezetben, kifejezésben meg-
elevenednek Csontváry leghíresebb
képei, festői motívumok sejlenek
Megoldások
föl értelmezett látványként.
• Az 1960-as években Nagy László is
küzdött az önmegőrzéssel. Mű-
vészportréverseiben olyan szemé-
lyeket választott, akiknek a mun-
kásságát a távlat, az idő igazolta.
• A Csontváryról írott portrévers ars
poetica is. A képek asszociáció-
182 dúsak, a cédrus sorsjelkép.
Bartók és a ragadozók
• Ragadozóknak nevezi azokat az
embereket, akik támadták Bar-
tók művészetét, diszharmonikus
zenéjét.
• Nagy László szerint érdemes „ön-
törvényű, konok csillagnak” lenni
akkor is, ha ez megnehezíti az éle-
tet, és mindig maradnak olyanok,
akik nem fogadják el.
• A vers méltatás, nyitánya és zárla-
ta pedig személyes vallomás: ő is
érzi, a művészetkritika nem min-
dig egészséges, Bartók művészi
következetessége pedig számára
„példa és megváltás”.
• Nagy László szerint a 20. század
közönsége manipulált, „Mert
századunk emberét a képmutató
ragadozók bűvölik”.
• A bartóki életműben Nagy Lász-
lót az etikai tartás ragadja meg, a
kitartás amellett, hogy a világ új
problémáit a művészetben is új
módon kell megragadni.
• Látomásos metaforikus fogalma-
zás: „Új ritmikájú Sárkány-
ölő”; „Menekült volna a grönlandi
cethalakhoz, a Tűzföld ércein bőgő
vadak közé.”
• Ismétlések (nem, mint, de, is),
párhuzamok (sok tagadó mon-
dat) és ellentétek (nekik – nekem;
sorscsapás – példa) szerkesztik a
szöveget.
Elemzési szempont Csontváry Bartók és a ragadozók
Versforma • A szöveg kétsoros strófákra tagolt • Esszéelemekkel dúsított prózavers.
7 mondat. A gondolatok sorokra
tagoltak, a 32 sornyi szövegben
csak két soráthajlás (enjambe-
ment) van.
Művész és közönség kapcsolata
• A portréversek újdonságot jelentettek az 1960-as évek irodalmában. Nagy László 1965-ös Himnusz
minden időben című verseskötetében négy művészportrévers is található, ezek közül kettőt hason-
lítunk össze.
• Csontváryval is, Bartókkal is értetlen és sokáig elutasító volt a közönség, a maguk korában kultúr-
héroszok voltak, ami Nagy László szemében csodálatra méltó.
Személyes érintettség: gondolatok, képek, alakzatok
• Nagy László mindkét portréverse ars poetica-értékű önarckép, áttételesen elmondott saját ars poe-
tica, melyben a költő saját világképe, művészeteszménye is kifejeződik.
• Portréverseinek címzettjeként olyan művészpéldaképeket választott, akiknek a belső tartása érdek-
li, ami legyőzheti a betegséget, a nélkülözést, az értetlenséget és a magányt, mert a teremtő mű-
vészet az örökkévalóság részévé válik. Nagy László képzőművész is volt, Csontváry személyében
művésztársat tisztelt, Bartók alakjában pedig a morális tartás és szilárdság ragadta meg.
• A két vers beszédmódja, a megválasztott szövegfajta különböző. Csontváry tiszteletére védőbeszé-
det írt a művészi léthelyzet tragikumáról, Bartók Béla iránti rajongását pedig személyes vallomással
és méltatással fejezte ki. Bartók számára „példa és megváltás”, méltatja azt a művészmagatartást,
hogy a világ új problémáit a művészetben is új módon kell megragadni akkor is, ha ebben „raga-
dozók” próbálják akadályozni.
• Nagy László kedvelte a látomásos-metaforikus fogalmazást, ennek mindkét versben nyoma van.
A Csontváryról szóló versnek az a része, ahol megelevenednek a Csontváry-képek, látomásos kép-
zuhatag: „magaslati hó, szűziség, lombzene, bilincstelen, / agyaras hegyi folyó, azúr vadkanok roha-
ma, / új látomás a rónán, délibáb-rontó vihar, / tűnődve is őrlő jelenés, lidérc a tükörben, / fehéren
rémlő bika, aki márvány és patyolat.” Bartók pedig „Új ritmikájú Sárkányölő”; „Menekült volna a
grönlandi cethalakhoz, a Tűzföld ércein bőgő vadak közé”. 
Mivel a Bartókról szóló vers prózavers, a versszerűséget, a líraiságot néhány alakzat is segíti: ismét-
lések (nem, mint, de, is), párhuzamok (sok tagadó mondat) és ellentétek (nekik – nekem; sorscsapás
– példa) szerkesztik a szöveget.
Versforma
Megoldások
• A Csontváryról szóló védőbeszéd kemény hangú, feszesen tagolt, versszerű szöveg. 32 sora össze-
sen 7 mondat. A gondolatok sorokra tagoltak, a szövegben csupán két soráthajlás van. A strófákra
osztás figyelemfelkeltő, de ritmikai szerepe nincs. A vers rímtelen.
• A Bartók és a ragadozók esszéelemekkel dúsított prózavers. A 24 mondatos szöveg mondatai között
vannak rövidek is, és hosszú összetett mondatok is. A versszerűséget a költői nyelv, a képiség és az
alakzatok biztosítják.
183
 Tartalom Összehasonlító elemzés .................................................................................................................. 94
1. Balassi Bálint: Ejusdem generis (Széllyel tündökleni…) – Borivóknak való ....................... 94
2. Walther von der Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán… – Ó jaj, hogy eltűnt minden ... 96
3. François Villon: Ballada a hajdani hölgyekről – Ballada a hajdani urakról ...................... 98
Bevezető ............................................................................................................................................ 3 4. Csokonai Vitéz Mihály: Ének a tavaszhoz – Az esztendő négy szakasza ........................... 100
5. Robert Burns: Falusi randevú – Ha mennél hideg szélben .................................................... 101
SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK 6. Petőfi Sándor: A borozó – Vörösmarty Mihály: Keserű pohár ............................................ 102
Tanácsok szövegértési feladatok megoldásához ............................................................................ 4 7. Arany János: Lejtőn – Magányban .......................................................................................... 104
1. Albrecht Dürer művészete – a gótika és a reneszánsz határán .............................................. 5 8. Ady Endre: A Tűz csiholója – Az Idő rostájában .................................................................... 106
Feladatok ................................................................................................................................. 8 9. Babits Mihály: Alkony – Juhász Gyula: Falusi alkony .......................................................... 107
2. Mikor száll fel a füst? A pápaválasztás szokásrendje, ceremóniája ............................................ 11 10. Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz – Bob Dylan: Mit fúj a szél ............................... 108
Feladatok ........................................................................................................................................ 13 11. Kosztolányi Dezső: A nyár – József Attila: Nyár ................................................................... 110
3. Chopin, a zongoravirtuóz, az örök hazafi ............................................................................... 16 12. József Attila: Napszonett – Szabó Lőrinc: Arany Nap ........................................................... 111
Feladatok ................................................................................................................................. 19 13. Radnóti Miklós: Nyugtalan órán – Eső esik. Fölszárad… ..................................................... 112
4. Hogyan élhet az ember 200 évig? ........................................................................................... 22 14. Nagy László: Csontváry – Bartók és a ragadozók .................................................................. 113
Feladatok .................................................................................................................................. 25
5. Jászai Mari, a sokarcú drámai színésznő és Blaha Lujza, a nemzet csalogánya .................. 28 MEGOLDÁSOK
Feladatok .................................................................................................................................. 31 Szövegértési feladatok megoldása ................................................................................................. 116
6. Történelemfilozófia vagy etika Az ember tragédiája? ........................................................... 35 1. Albrecht Dürer művészete – a gótika és a reneszánsz határán ................................................ 116
Feladatok ................................................................................................................................. 38 2. Mikor száll fel a füst? A pápaválasztás szokásrendje, ceremóniája ..................................... 117
7. Gerendák és szálkák ................................................................................................................... 42 3. Chopin, a zongoravirtuóz, az örök hazafi ................................................................................. 119
Feladatok ...................................................................................................................................... 44 4. Hogyan élhet az ember 200 évig? ............................................................................................... 120
8. Érvek a finnugor nyelvrokonság mellett .................................................................................... 47 5. Jászai Mari, a sokarcú drámai színésznő és Blaha Lujza, a nemzet csalogánya ...................... 121
Feladatok .................................................................................................................................. 51 6. Történelemfilozófia vagy etika Az ember tragédiája? .............................................................. 123
7. Gerendák és szálkák .................................................................................................................... 125
ÉRVELÉS VAGY GYAKORLATI SZÖVEGALKOTÁS 8. Érvek a finnugor nyelvrokonság mellett .................................................................................... 126
Tanácsok az érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatok megoldásához ........................ 54
Érvelési feladatok (1–8.) ............................................................................................................... 58 ÉRVELÉS VAGY GYAKORLATI SZÖVEGALKOTÁS
Gyakorlati szövegalkotási feladatok (1–9.) ................................................................................. 60 Általános értékelési szempontok ...................................................................................................... 128
Érvelési feladatok megoldása ......................................................................................................... 129
MŰELEMZŐ FELADATOK Gyakorlati szövegalkotási feladatok megoldása .......................................................................... 135
Tanácsok műelemző feladatok megírásához .................................................................................. 63
Egy mű elemzése ............................................................................................................................. 66 MŰELEMZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA ............................................................................... 141
1. Boccaccio: Dekameron. Hatodik nap, hatodik novella ......................................................... 66 Egy mű elemzése .............................................................................................................................. 143
2. Heltai Gáspár: Századik fabula, Egy pacsirtáról és annak fiairól ......................................... 68 1. Boccaccio: Dekameron. Hatodik nap, hatodik novella .......................................................... 143
3. Vajda János: A virrasztók .......................................................................................................... 70 2. Heltai Gáspár: Századik fabula. Egy pacsirtáról és annak fiairól ........................................... 144
4. Mikszáth Kálmán: Galandáné asszonyom ............................................................................ 71 3. Vajda János: A virrasztók ........................................................................................................... 145
5. Anton Pavlovics Csehov: A pufók meg a nyurga .................................................................. 75 4. Mikszáth Kálmán: Galandáné asszonyom ............................................................................. 146
6. Guy de Maupassant: Menüett ............................................................................................... 77 5. Anton Pavlovics Csehov: A pufók meg a nyurga ................................................................... 147

Tartalom
7. Babits Mihály: Hármas história ............................................................................................... 80 6. Guy de Maupassant: Menüett ................................................................................................... 148
8. Kosztolányi Dezső: Három angol ........................................................................................... 82 7. Babits Mihály: Hármas história ................................................................................................ 149
9. Móricz Zsigmond: A macska .................................................................................................. 85 8. Kosztolányi Dezső: Három angol ............................................................................................ 150
10. Mihail Afanaszjevics Bulgakov: Egy hulla kalandjai ......................................................... 88 9. Móricz Zsigmond: A macska .................................................................................................... 151
11. J. D. Salinger: Egy taoista mese ................................................................................................ 90 10. Mihail Afanaszjevics Bulgakov: Egy hulla kalandjai ............................................................. 152
12. Hajnóczy Péter: A kiáltás ......................................................................................................... 92 11. J. D. Salinger: Egy taoista mese ................................................................................................. 153
184 12. Hajnóczy Péter: A kiáltás ......................................................................................................... 154 185
 Összehasonlító elemzési feladatok megoldása ........................................................................... 156
1. Balassi Bálint: Ejusdem generis (Széllyel tündökleni…) – Borivóknak való ........................ 156
 alther von der Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán… – Ó jaj, hogy eltűnt minden
2. W 158
3. François Villon: Ballada a hajdani hölgyekről – Ballada a hajdani urakról ..................... 159
4. Csokonai Vitéz Mihály: Ének a tavaszhoz – Az esztendő négy szakasza ............................ 161
5. Robert Burns: Falusi randevú – Ha mennél hideg szélben .................................................. 163
6. Petőfi Sándor: A borozó – Vörösmarty Mihály: Keserű pohár ............................................ 165
7. Arany János: Lejtőn – Magányban ........................................................................................ 167
8. Ady Endre: A Tűz csiholója – Az Idő rostájában .................................................................. 170
9. Babits Mihály: Alkony – Juhász Gyula: Falusi alkony .......................................................... 171
10. Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz – Bob Dylan: Mit fúj a szél ................................ 174
11. Kosztolányi Dezső: A nyár – József Attila: Nyár ................................................................. 176
12. József Attila: Napszonett – Szabó Lőrinc: Arany Nap ........................................................... 178
13. Radnóti Miklós: Nyugtalan órán – Eső esik. Fölszárad… .................................................... 180
14. Nagy László: Csontváry – Bartók és a ragadozók ................................................................. 182
Tartalom

186