Etika beadandó 04.17.

1. Melyek a vallási, és melyek a társadalmi érintkezést szabályozó

parancsok?
Vallási: 1-3. Társadalmi: 4-10.

2. Mi lehet szerinted az oka, hogy az utóbbiakat is a vallás írja elő az

embereknek? Fejtsd ki néhány mondatban, indoklásoddal!
Hiszen a kereszténység alapelvei szerint, tetteink, valamint embertársaink megsegítése,
Krisztus követésére, annak példázására ad lehetőséget.

" Amit eggyel a legkisebbek közül tesztek, velem teszitek" (Máté 25:40)

3. Értelmezd néhány mondatban,konkrét példák alapján bemutatva a

társadalmi érintkezést szabályozó parancsokat!

A keresztény magatartás gyakorlása, egy rendkívűl egyszerű kérdésre strukturálható: Mit

tenne a helyemben Jézus?

Jézus tökéletes élete élt, melyben mindegyik parancsolat megszegése ösztönző szörnyű
kísértéseket tűrt meg.

4. Édesapját s édesanyját, halandóságuk ellenére is páratlan megbecsüléssel szerette,

tisztelte.

5. Nem, hogy nem ontotta ki ember életét, gyógyításai révén emberek tömegeinek
bontotta ki fizikai béklyóit.

6. Szelleme egy volt a fegyelemmel és tisztasággal. A gonosz parázna kísértéseinek

áldozatul esetteknek (pl.: Mária Magdolna), menedéket kínált szeretetével, tanításai
által a hittel.

7. E evidens elvet cáfolja leginkább életútja, hisz mindenét mások javára fordította.

8. Mondani valójában hazugság sosem fordult meg, ezért is bízzák rá életüket több
ezer éve az emberek

9. A házasság szentsége is hatalmas jelentőséget kap szavaiban.

10.E parancsolatról is számos példát adott.

 4. Írd le néhány mondatos indoklással, szerinted a társadalmi érintkezést
szabályozó parancsok napjainkban lehetnek-e erkölcsi előírások egy nem
keresztény ember számára is!
Személyes véleményem szerint, melyekre magam is alapozom életem a legtisztább s
legeredetibb forrásai a jónak, de a szabadakarat elvét hirdetve nem vonható senki
felelősségre más elvek követése okán.

5. Milyen etikai nézőpontok jelennek meg a szövegben (szándéketika,

következményetika, kötelességetika stb.)? Válaszodat támaszd alá a szöveg
megfelelő helyével!

A szövegben több etikai nézőpont is megjelenik, különösen a keresztény etikai megközelítés

tükröződik benne.

1. Kötelességetika: A katolikus értelmezés szerint az emberi cselekedetek jósága vagy

rosszasága attól függ, hogy azok igazodnak-e az ember ún. végső céljához. Ez a végső
cél az örök élet, és az ember kötelessége, hogy Isten akarata szerint cselekedjen, hogy
felkészüljön a túlvilági boldogságra.
2. Szándéketika: Jézus által összefoglalt két legfontosabb parancs alapján, amelyek az
Isten és embertársak iránti szeretetre ösztönöznek, hangsúlyozódik a szándékok
fontossága az erkölcsi életben. Az embernek nemcsak cselekedeteit, hanem szívét is át
kell hatnia a szeretetnek.
3. Következményetika: Bár a szöveg nem említi konkrétan a következményeket, az
erkölcsi cselekedetek és azok értékelése az ember valódi céljához, rendeltetéséhez
való viszonyulásuk alapján történik. Az erkölcs zsinórmértéke az Isten akarata szerinti
élet, és az ember cselekedeteinek jó vagy rossz jellege attól függ, hogy azok Isten
akaratához igazodnak-e vagy sem.

6. A nyolc boldogság Jézus hegyi beszédének egyik legismertebb része, amelyben Jézus
azokat az embereket nevezi boldognak, akik különböző élethelyzetekben találhatóak
meg. A magyarázata annak, hogy ezeket az embereket boldognak nevezi, az, hogy
ezek az állapotok vagy tulajdonságok kapcsolatban vannak az Isten országával és az
üdvösséggel. Például a lélekben szegények boldogok, mert övék az Isten országa,
vagyis azok, akik alázatosak és elismerik szükségességüket Isten segítségére, azok
örömüket és boldogságukat az Isten országában lelik meg.

7. Az erkölcsi nézőpont, amely a haragról és a házasságtörésről szóló szövegben

megjelenik, a szándéketika és a kötelességetika keveréke lehet. Jézus arra tanít, hogy
nemcsak a tettek, hanem a szív állapota is fontos az erkölcsi életben. Például a haragra
utalva nemcsak az fizikai cselekedetet tiltja, hanem magát a haragot is, még ha nem is
nyilvánul meg cselekedetben. Ez szándéketikai megközelítés, hiszen a belső szándék
és attitűd is fontos az erkölcsi életben. Emellett a házasságtörésről szólva azt
hangsúlyozza, hogy nemcsak a tett maga az erkölcsi probléma, hanem már a bűnös
vágy is. Ez a következményetika aspektusát is érintheti, hiszen az erkölcsi érték
 nemcsak a külső tettekben, hanem a belső gondolatokban és vágyakban is
megnyilvánul.

8. A "Ha jobb kezed visz bűnbe..." szövegrész Jézus szimbolikus kifejezése a bűn
elkerülésének fontosságáról. Jézus ebben az esetben drasztikus képet alkalmaz arról,
hogy mennyire fontos elkerülni a bűnt és megtartani az erkölcsi tisztaságot. A
szándékolt magyarázat az, hogy Jézus hangsúlyozza az erkölcsi tisztaság fontosságát,
még a legdrasztikusabb lépések megtételének szükségességével. Sokszor azonban ezt
a szöveget szó szerinti értelmében értelmezték, és az önfeláldozást vagy
önsanyargatást hirdették vele. Ez azonban ellentétes lenne a keresztény tanítással,
amely az élet tiszteletére és az önmagunk iránti szeretetre tanít. A félreértelmezés arra
világít rá az erkölcsi előírások értelmezése terén, hogy mennyire fontos a kontextus és
a szöveg összefüggéseinek figyelembevétele, valamint a szimbolikus kifejezések
megértése az eredeti szándék megértéséhez.

9. A levél 13. fejezetét, amely a szeretetről szól, úgy is szokták nevezni, hogy „a
szeretet himnusza”. Mi lehet az indoka ennek a műfaji megjelölésnek?
Fogalmazd meg egy-két mondatban!

A levél 13. fejezetét „a szeretet himnuszának” nevezik, mert az egész fejezet Jézus tanítását
öleli fel a szeretetről. Pál apostol ebben a részben kifejti, hogy a szeretet milyen alapvető
fontosságú az emberi életben és a keresztény közösségben. A szöveg jellegzetessége, hogy
egyfajta dicsőítő himnuszként szól a szeretetről, amely áthatja és irányítja az egész keresztény
életet.

10. Gyűjtsd ki a szövegből – ha van ilyen – azokat a kifejezéseket, gondolatokat,

amelyeket nem értesz, vagy nem vagy benne biztos, hogy jól értelmezed!

A szövegből kiemelhetők olyan kifejezések és gondolatok, mint például:

 "Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is..."

 "A szeretet türelmes, jóságos..."
 "A szeretet soha el nem múlik..."
 "Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a
legnagyobb a szeretet."

11. Sajnos a történelemben sok, magát kereszténynek valló ember korántsem

ezek szerint a krisztusi elvek szerint élt (él). Milyen módon indokolhatja
szerinted egy ilyen ember a magatartását, a szövegből kiindulva? Neked mi a
véleményed erről?

Azok az emberek, akik korántsem élnek a krisztusi elvek szerint, gyakran különböző
módon indokolják magatartásukat. Néhány lehetőség:
  Félreértés vagy félrevezetés: Az illetők lehet, hogy rosszul értelmezik vagy
félrevezetik Jézus tanításait a szeretetről és az erkölcsi életről.
 Önzés és önmaguk előtérbe helyezése: Az emberek gyakran az önző vágyaikat
követik, és figyelmen kívül hagyják a szeretet és az együttérzés fontosságát.
 Kulturális vagy társadalmi nyomás: A környezet, amelyben valaki él, lehet, hogy nem
támogatja vagy értékeli a krisztusi értékeket, és ez befolyásolhatja döntéseiket és
magatartásukat.

Személyesen úgy vélem, hogy az igazi keresztény élet az Isten iránti szeretetből és az
embertársak iránti szeretetből fakad. Az igazi keresztény élet azt jelenti, hogy követjük Jézus
tanításait és példáját, és megpróbálunk mindig szeretetben és megbocsátásban élni másokkal
szemben. Az, aki valóban kereszténynek vallja magát, szükség esetén felül kell vizsgálnia
cselekedeteit és gondolatait, és igyekeznie kell az evangélium szerint élni.

12. Véleményed szerint napjaink emberének (akár vallásos, akár nem)

szükségesek-e ezek azerények?

Véleményem szerint napjaink emberének mind a hét fő erény elengedhetetlen a boldog és

kiegyensúlyozott élethez, függetlenül attól, hogy vallásos vagy nem vallásos. Ez azért van
így, mert ezek az erények olyan alapvető tulajdonságok, amelyek segítik az embereket abban,
hogy értelmes és teljes életet éljenek, valamint hogy pozitív hatást gyakoroljanak másokra és
a körülöttük lévő világra.

13. Véleményed szerint miért ezeket tartja a keresztény felfogás a legfőbb bűnöknek?
Milyen erkölcsi nézőpont, szemlélet jelenik meg bennük?

A keresztény felfogás szerint ezek a bűnök azért tekinthetők a legfőbbeknek, mert mind
közül ered az emberi lélek önzése és elfordulása Istentől. A kevélység és a fösvénység az
Istentől való függetlenedést, az önállóságot jelképezi, míg a többi bűn az emberi test
kielégítésére való vágyakozásban nyilvánul meg, ami az isteni rendtől való eltávolodást
jelenti. Ezek az erkölcsi normák a mértékletességet és az önzetlenséget hirdetik, melyek az
isteni rend szerinti élet alapjai.

14. Hogyan vélekedsz ezekről a mai világban? Bűnöknek tartod-e őket?

Mindegyikről fogalmazz meg ezzel kapcsolatban egy-egy mondatot!

A mai világban ezek a bűnök továbbra is jelen vannak, bár más formában és
körülmények között. Bár sokan úgy vélik, hogy a modern társadalom fejlődésével ezek
a bűnök kevésbé relevánsak lettek, valójában csak átalakultak és új formákat öltöttek.
A kevélység például ma is jelen van a közösségi média felfokozott önközpontúságában,
míg a fösvénység a fogyasztói társadalom túlzott anyagi törekvéseiben. A bujaság, az
irigység, a torkosság és a harag pedig mind továbbra is megtalálhatóak az emberi
viselkedésben és társadalmi struktúrákban. Azonban fontos megjegyezni, hogy minden
bűnt lehet megbocsátani és meghaladni az erkölcsi fejlődés útján.