A felvilágosodás, brit alkotmányos monarchia létrejötte

Előzményei
- tudományok és a világképek változása
 Kopernikusz heliocentrikus elmélete
 Kepler megalkotta csillagászati törvényeit (bolygók mozgástörvénye)
 Galileo Galilei munkássága (Föld keringése) -> perbe kerül, visszavonja tételeit
 Newton általános tömegmozgás törvénye (gravitáció)
- új megismerési módok keresése
 empirizmus: világot a tapasztalat, általános megfigyelés alapján lehet megismerni (Bacon)
 racionalizmus: gondolkodás, ész=ráció fontossága (Descartes –„gondolkodom, tehát vagyok”)

Felvilágosodás
- 17-18 század eszmerendszere
- Angliából indult -> Franciao -> Közép-Kelet-Európa, USA
- célja: hit, ész, értelem hirdetése, tanítása, gondolkodás, véleménynyilvánítás -> fejlődés
- jellemzői: közjó
természetes jogok elfogadása
szabadság, szabadságjogok (sajtó, szólás, gyülekezési, vallás -> vallás türelem)
társadalmi szerződés
népfelség elvének érvényesülése, nép fontossága

Angol felvilágosodás államelmélete

- John Locke – természetes jogok, társadalmi szerződés
 természetes jogok: élethez, szabadsághoz, tulajdonhoz való jog
 társadalmi szerződés: egyének önként mondanak le a természetes jogaik egy részéről, de az állam biztosítja a
polgári szabadságjogokat
 angol alkotmányos monarchia támogatója
 1683 Értekezés az emberei értelemről, 1689 Jognyilatkozat megfogalmazója

Francia felvilágosodás államelmélete

- Montesquieu – hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös ellenőrzésük
 hatalmi ágak: törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltató hatalom
 közvetett demokráciát képzelt el (politikai képviselet a választott képviselők útján)
 földrajzi determinizmus (=jelenségek egyetemes okságát megállító filozófiai nézet)
 1784 A törvények szelleméről (hatalmi ágakról)
- Rousseau
 bírálta az új civilizációt: természeti állapotot az egyenlőség jellemezte, vissza kell lépni a természethez
–> a baj forrása a magántulajdon
 nincs képviseleti rendszer, hanem népfelség elve -> népszuverenitás, nép közvetlenül képviseli a hatalmat
 hatalmi ágak szétválasztásának ellenzése
 egyén szabadsága a nép akarata alatt
 nagy hatás a francia forradalomra

Angol alkotmányos monarchia kialakulása

- 17. sz.Stuartok a trónon, I. Jakab, I. Károly (anglikán)
- ellentétek a parlamentiek és a király között -> polgárháború 1642-49 (puritánok <-> gavallérok)
- Oliver Cromwellel nyernek a puritánok -> köztársaság, diktatúra kialakítása
- Cromwell diktatúrája (1649-58): hajózási törvény, Skócia, Írország elfoglalása
- restauráció: királyi halatom visszaállítása, stuartok, II. Károly, II. Jakab -> Oránia Vilmos
- 1688 dicsőséges forradalom – vér nélküli uralkodóváltás

Az alkotmányos monarchia/királyság
- polgári szabadságjogok: vallás, gyülekezési, szólás, sajtószabadság
- cenzusos képviselet: vagyonhoz, műveltséghez kötött
- manipulált választások, nyílt szavazás
- miniszterelnök a parlamentnek felelős, nem a királynak -> felelős kormány -> „király uralkodik, de nem kormányoz”
- pártok jöttek létre: toryk – konzervatív, anglikán földbirtokosok
whigek – városi kálvinista polgárság
- 1707 Nagy-Britannia: Anglia, Wales, Skócia
- 1801 Egyesült Királyság: N-B +Írország