Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

1. I. Az olvasástanulás pszichikai folyamata; II. az olvasástanítási módok elemző

összehasonlítása, a nevelési-oktatási folyamat tervezésének eltérő sajátosságai a
választott módszerrel összefüggésben. III. Az olvasástechnika és az értő olvasás
fejlesztése; IV. A differenciálás fontossága és lehetőségei.

I. Az olvasástanulás pszichikai folyamata

Az olvasástanulás alapjai: 3 nyelvi képesség van, úgy, mint a beszéd, az olvasás, és az írás.
Hierarchikus rendben épülnek egymásra. A beszéd alapképesség, az olvasás, ami a tanítás
rendjét is meghatározza, végül az írás.
Ezekhez különböző ingerek összekapcsolására van szükség:
- beszéd: auditív inger + beszédmotoros mozgás
- olvasás: vizuális inger + beszédmotoros mozgás
- írás: grafomotoros mozgás + beszédmotoros mozgás
Minél több inger szükséges, annál nehezebb a képesség. Az olvasásánál egy inger jelenléte
előhívja a másik kettőt, ez a cél.
II. Az olvasástanítási módok elemző összehasonlítása, a nevelési-oktatási folyamat
tervezésének eltérő sajátosságai a választott módszerrel összefüggésben.

1. Régi olvasástanítási módszerek:

a. silabizáló vagy betűztető módszer
b. fonomimika
a. silabizáló, vagy betűztető módszer
Ábécé rendben megtanulják a betűk rendjét, értelmetlen szótagok sorát tanulták, elsajátítása 4
évig is tarhatott. Nehéz a megtanulása.
pl.: ab = a+bé > ab
b. Fonomimika
(1903-1950) = hangoztasd és mutasd
Tomácsinyé Czukrász Róza: minden betűhöz tartozik egy történet, minden történet jelent egy
hangot.
- történet
- kézjel
- hang
hang: elvont
< kézjel közbeékeléssel segítette az összekapcsolást
betű: elvont
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

2. Olvasástanítási stratégiák, eljárások ma

- globális módszer
- szintetikus módszer
- kombinált módszer

Globális módszer (egész > részekre) look and said = nézd és mondd

Szóképeket tanítanak, szavakat tanulnak meg olvasni úgy, hogy a betűket nem ismerik
Memorizálni kell a szavakat, ezeket bontjuk betűkre, részekre.
A szóképek célja: A tárgyképek segítsége nélkül el tudjuk olvasni a szóképet.
Előnyei:
- motiváció (úgy csinálunk, mintha tudnánk olvasni)
- szóhoz azonnal jelentés társul
- természetes hangsúlyok
- hamar olvasnak mondatot is

Hátrányai:
- túl sok szóképet kell megtanulni, az ábécé elsajátításához (120 szókép)
- nem minden nyelvi elemet lehet képen megjeleníteni (toldalékok, határozószók)
- nem segíti a helyesírást

Szintetikus módszer (Apáczai tk.)

részekből hozunk egészet, ez a jelentéstársítás: alma : a; l; m; a + kép
Előnyei:
- 40-44 jel (betű) megtanulása után mindent el tudnak olvasni
- pontosabban analizálják a szót (helyesírás)
Hátrányai:
- nehéz a hangokra bontás
- nehéz az összeolvasás
- nem értik az összeolvasásokat
- természetellenes a szóhangsúly

Kombinált módszer (Romankovics, Zsolnai tk.)

A globális és szintetikus eljárás ötvözete. Előprogram: 3 hét szóképtanulás globálisan.
Betűtanulás hangoztató- elemző-összetevő módon (szintetikus)
Olvasástanítás szakaszai
Előkészítő szakasz: 1.o. tanévének beosztása az olvasás szempontjából
előkészítő szakasz jelrendszer elsajátításának olvasási képesség
szakasza fejlesztésének időszakasza
1-6 hét fél év végéig tart, január év vége
vége
- tankönyvcsaládtól - betűtanítás zajlik - rövid szövegek
függ olvasása
- betűtanítás nincs - minden betűt ismer
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

Az olvasáshoz különböző képességekre van szükség:

1. Alapképességek
a. mozgás
- nagymozgások: járás, futás, kúszás, mászás, egész testet érintő, megfigyelése a tanító
feladata: mennyire koordináltak ezek a nagymozgások (valamilyen rend szerint). Az
összerendezetlen mozgás egy jósló tünet, oda kell rá figyelni, mert az olvasásban
nehézségei lehetnek, és gyengébb teljesítményt adhat.
- finommozgások: kézmozgás, írómozgás: fejlesztése apró mozgásokkal lehetséges, pl:
legó, gyurma, papírtépegetés, gyöngyfűzés, rajzolás, tésztagyúrás.

b. testséma, és téri tájékozódás

- a testséma azt jelenti, hogy van egy saját testképe, 1-1,5 éves kor körül kezd
kialakulni, először magukon, majd társukon mutatjuk meg, háttal, majd szemben.
Fontos a keresztirányú mozgás gyakoroltatása, jobb kézzel a bal fülét érintsék meg.
- téri tájékozódás azt jelenti, hogy tud a térben eligazodni. Szükséges fogalmai: jobb,
bal, lent, fent, közötte, mellette fogalmak biztossá tétele

c. vizuális percepció = látásbeli érzékelés

- azonosság – különbség (olvasásban a betűk között kis különbségek vannak, ennek a
képességnek meg kell lennie, hogy felismerje az adott betűt. pl.: a-á
- rész-egész viszony (Gestalt): részből egészet: kisebb egységből nagyobbat (t ó: tó)
- alak-háttér megkülönböztetése: nem tanult háttérből ki kell emelni az ismertet (pl.:
alma)
- alakállandóság
- szem-kéz koordináció

d. auditív percepció = hallás fejlesztése

- általános területeket érinti
- meg kell tudni különböztetni a beszédhangot a nem beszédhangoktól (pl.: csendkirály)
- beszédhangokon belüli megkülönböztetés: hangszín, hangerő, időtartam

e. taktilis alapképesség = tapintásos érzékelés fejlesztése (pl: zsákbamacska)

f. ritmus fejlesztése : szabályos váltakozás: hangsúlyos, hangsúlytalan, hosszú,
rövid, a szótagolás alapja
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

2. Speciális képességek (íráshoz és olvasáshoz szükséges feltételek)

a. jelfunkció tudatosítása: a jeleknek jelentése van, olvasott jeleknek is jelentése van,

amit kiolvasnak, annak értelme van.
b. orientációs képesség: téri orientáció, balról jobbra, fentről le az olvasás iránya
c. nyelvi tudatosság
- hangtanítás
- hangfelismerés
- hanganalízis
- hangösszevonás

Hang Betű
1. eseménykép 1. szókép, hívószó, alapszó
2. tárgykép 2. betűleválasztás, betűbemutatás
3. szótagolás 3. betűanalízis
4. hangokra bontás 4. betűfelismerés
5. hangleválasztás 5. összeolvasás
6. hanganalízis - két betű összeolvasása, szórész, szó
7. hangfelismerés - szó
8. hangösszevonás - szószerkezet
- mondat
- szöveg olvasása

Cél: hang, betű asszociáció elsajátítása, a hang idézze fel a betűt és fordítva.

III. Az olvasástechnika és az értő olvasás fejlesztése

Ez a második félévtől az életünk végéig tart.

- Olvasástechnika: az írásjelek során szemünkkel végighaladunk, a szöveg értelmét

felfogjuk
- Olvasásértés, értő olvasás: szó, szószerkezet, mondat, szöveg értelmét felfogjuk.

Olvasástechnika fejlesztése:

Olvasás közben a szem szökkenő mozgásokat végez.

Fixációs pont: a szem ott megpihen és egy jelsort képes befogadni
látószög: 6-7 éves esetében 2-3 karakter, 20 évesen 15 karakter egy rápillantásra.

a. olvasás gyorsaságát fejlesztő gyakorlat

- látószögnövelő gyakorlat
- fixációszélesség növelő gyakorlat
- perifériás látást fejlesztő gyakorlat: síkban jeleket, szavakat helyezünk el különböző
helyen. Cél megjegyezni ezeket hely szerint is. Ellenőrzés: írásban. Ennek a
fejlesztése
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

- is fontos, hiszen látáskor a perifériás részen látunk, de pontatlanul. Olvasásközben is

nagyobb területet látunk.

b. Olvasás pontosságát fejlesztő gyakorlat

- jelkereső gyakorlat (ismétlődő jel, hasonló jersorban)
- hibakereső gyakorlat (olvasástechnikai hibákat akarjuk kiküszöbölni, mint a
betűtévesztés, betűcsere, időtartam hiba, betűkihagyás, betűbetoldás. )

Értő olvasás fejlesztése

- A megértés összetett gondolkodási folyamata. Egységei: szavak, mondatok,

bekezdések, szöveg.
- Feltétele: az olvasó már meglévő sémarendszere hosszantartó memória (HTM)
- Folyamata: új információ egybevetése a tárolttal, majd beépítés egy üres helyére.
- Előkészítés: ötletbörze, gyémánt, ötsoros, haiku
- Szövegértés fokozatai:
- szó szerinti megértés (benne van a szövegben)
- értelmező (interpretáló) olvasás: következtetni kell.
- bíráló: véleményalkotás
- alkotó: a szöveg tovább gondolása

IV. A differenciálás fontossága és lehetőségei.

- tudományok gyors fejlődése

- oktatás és nevelés színtere nem csak az iskola
- hátrányos helyzetű tanulók
- tehetséges tanulók ok
a. 70% normál tanulók
b. 15% tehetség
c. 15% hátrányos
- Belső motiváció kialakítása
- cselekvő tanulás
- együtt működő kooperatív tanulási technikák fealadat
- különböző tanulásszervezési technikák
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

2. A szövegfeldolgozás személyiségfejlesztő hatása, az olvasmányok tartalmában rejlő

nevelési lehetőségek felismerése és felhasználása. Az önálló tanulásra való felkészítés
módszerei. A kognitív, kommunikációs, személyes és társas kompetenciák fejlesztése

I. Szövegfeldolgozás alapelvei:
- Szövegközpontúság: a szövegben valóban benne van?
- Komplexitás: összefüggések, nyelvi szintek, tartalom-forma
- Szövegtípusnak megfelelő feldolgozás: minden szövegtípusnak más az algoritmusa
- Kreatív befogadás: a gyerek kreatívan értelmezi a befogadottakat
Életkor: motiválás, feldolgozás: tevékenykedtetés

II. Szövegtípusok:
- Irodalmi szövegek: prózai szövegek, versek
- Magyarázó szövegek: ismeretterjesztő szövegek, tankönyvi szövegek
- Dokumentum jellegű szövegek: hétköznapi élet szövegeinek a megjelenései (naptár,
térkép, busz menetrend, diagramok értelmezése)

III. Szövegfeldolgozás célja:

- Az olvasás megszerettetése szépirodalmi
- Esztétikai élmény befogadása
- Erkölcsi érték elfogadása, önálló tanulás elősegítés pl.: magyarázó szöveg,
lényeglátás, adatkeresés, tudjon a szövegben tájékozódni: nem kérjük számon ezeket a
szövegeket
- Beszédfejlesztés: szókincs, kifejezéskészlet
- Felső tagozatos irodalomtanítás előkészítése
- Fogalmazás tanítás előkészítése

IV. Az olvasás alaptípusai

- Extenzív olvasás- élményként olvasunk: célja: az élmény (regény, mese) a halmaz
összes eleme, mint egész, nem adunk előre megfigyelési szempontot.
- Intenzív olvasás cél: a legkisebb részek feltárása és magyarázata (nyelvtanulás,
szövegmagyarázat) A halmaz minden eleme külön-külön.
- Információ lokalizálása, adatkeresés (scanning, skipping) cél: egy információ
kiemelése (szövegből évszám, hely, szereplő, eltérő karakter)
- Lényegi pontok kiválasztása, lényegkiemelés (skinning) cél: lényeges és lényegtelen
szétválasztása. Vázlatírás: nagyobb nyelvi egységeket tömörítünk, a halmaz fontos
eleme.

V. Ismeretterjesztő, magyarázó szöveg feldolgozásának algoritmusa:

1. Szöveg előzetes áttekintése
2. Ismerkedés a szöveggel (néma, önálló tanulásra nevelés)
3. Tagolás (bekezdésekre)
4. Az új információk megállapítása: adatkeresés, lényegkiemelés, felosztás, rendszerezés,
ábrák értelmezése (grafikon, diagram), ismeretlen szavak.
Vázlatírás, jegyzetelés
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

VI. Szépirodalmi szöveg algoritmusa

1. Cím értelezése
Feltételezéseket fogalmazhatunk meg a szöveggel kapcsolatban. 2 cél: beszéd fejlesztése,
kreativitás fejlesztése, 2-3 gyermeknél többet nem hallgatunk meg.

2. Ismerkedés a szöveggel

Folyamatos (teljes szöveg)

- tanítói bemutatás: előnye, hogy minden gyerek megismerkedik a szöveggel, és ezt
mintaértékű felolvasásban ismeri meg. Hátránya, hogy a gyerek már egy értelmezett
szöveggel ismerkedik meg. Interpretáció: valamit hangsúlyoz

- tanulói néma olvasás: előny: a szöveg maga hat a gyerekre. Hátrány: a gyerekek olvasási
sebessége más. A gyorsolvasóknak adni kell pótfeladatot, de nem minden lassú olvasót
tudunk megvárni.

- tanulói hangos olvasás: A tanító sem áll ki úgy, hogy en készülne, ezért ezt nem várhatjuk
el a gyerektől sem. Nem lehet felkészületlenül szöveget olvastatni.

- művészek által történő bemutatás (CD/DVD): Óra végén az összefoglalásnál javasolt.

Negatívum: nincs közvetlen kapcsolat a gyerek és az eszköz között.

Megszakított: egy részt felolvas a tanító és utána a hallottak alapján megpróbáljuk megjósolni
a történet folytatását. Előny: fenntartja az érdeklődést folyamatosan.

3. Spontán megnyilatkozások meghallgatása

2-3 gyerek elmondja, hogy mit gondol a szöveg kapcsán, van aki egy rész emel ki, de lesz
olyan, aki az egésznek a lényegét. Mindent elfogadunk, nem javítunk, legfeljebb „meglátjuk,
hogy az óra végén, hogy gondolod?”

4. Az elsődleges megértés ellenőrzése (ki, mikor, hol)

Csak ezekre a kérdésekre keressük a választ: Ki? Mikor? Hol? Általában szókártyákat
alkalmazunk.

5. Részekre bontás

2 féle módja lehetséges:

- kijelölök egy rész, feldolgozzuk, kijelöljük a következőt, feldolgozzuk.
- először az egész szöveget részekre bontjuk, bejelöljük a részek határár és utána dolgozzuk
fel folyamatosan a szövegeket.
Célja: kisebb nyelvi egységekben kelljen dolgozniuk a gyerekeknek, mélyebb legyen a
megértés, megmutatja a szöveg szerkezeti egységeit.
Szempontjai:
a. helyszínek szerint
b. idő múlása szerint
c. új szereplő belépése szerint
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

d. események menete szerint: expozíció – bonyodalom – cselekmény kibontakozása –

tetőpont – megoldás
Az önálló részekre bontás, csak 4. osztályban várható el.

- a tanító bontja részekre- magyarázat

- a tanító bontja részekre, de a gyerekek magyaráznak
- a tanító bontja részekre, de hiányos vázlatot vagy képsort a gyerekeknek kell kiegészíteni
- önállóan bontanak részekre

6. Részek feldolgozása: rész újraolvasása, megértés ellenőrzése, nyelvi, stilisztikai elemek

kiemelése, részösszefoglalás (vázlatpont)

Minden egyes részt a következő lépésekben külön kell feldolgozni.

a. rész újraolvasása
Cél: vázlatos legyen, tanító érzelmileg a legtelítettebb részt olvassa, a gyerekek közül a jó
olvasók olvassanak, ne mondatonként, ne az olvasásra figyeljenek, hanem az olvasottakra.

b. megértés ellenőrzése
- szó szerinti megértés: ki mikor hol?
- értelmező megértés: következtetések
- bíráló

c. nyelvi stilisztikai elemek kiemelése

- nyelvi: A gyerek számára ismeretlen szavak magyarázata. 2 féle lehet az ismeretlen szó:
vagy a jelentése nem derül ki a szöveg környezetből, vagy kiderül.
- stilisztikai: szép kifejezések, tájnyelvi kifejezések

d. részösszefoglalás
Minden egyes részt tömöríteni kell, vázlatot írunk hozzá.

7. Összegzés (szintetizálás)

Célja: az egész szövegnek az egyben látása

Módjai: újraolvasás (itt szerepet kapnak a gyengén olvasók is)
vázlatpontok alapján a szöveg elmondása
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

VII. Versfeldolgozás lépése

1. Előkészítés: Beszédtechnika, olvasástechnika fejlesztése, szükséges irodalomelméleti

fogalom felidézése, ritmus, rím, rímfajták, költői jelzők, megszemélyesítés, metafora,
hasonlat. A hangulati előkészítés itt hangsúlyosabb, mint a prózáknál.
Prózai: 15’ 25’ 5’
Vers: 20-25’ 12-15’ 5’
Hangulati előkészítésben: ugyanannak a költőnek más versei, téma szerint más költők versei,
zene festmény

2 Vers bemutatása
Csak tanítói, majdnem kívülről.
3. Spontán élmények meghallgatása
4. Újraolvasás
5. Kommunikációs szempontú elemzés
Nem minden versel megvalósítható. Ki a vers beszélője, ki a vers hallgatója-
6. Kettősképek kiemelése
Átvett jelentőségű költői képek kibontása: hasonlat, megszemélyesítés, metafora
7. Versforma elemzése: versszak szám, ritmus, rímképlet
8. A vers hangos újraolvasása
9. Versmondás szempontjainak a figyelembevétele
Megbeszéljük, hogy:
- mit fogunk hangsúlyozni
- hol tartunk szünetet
- hol van tempóváltás
- mi mivel tartozik össze

Leginkább XX. századi költőket tanítunk, hangulati verseket, és ezeket műközpontúan

elemezzük.

Az tény, hogy napjaink egyik leggyakrabban használt pedagógiai fogalma a kompetencia. A

fogalom központi kategóriává válása mögött az a felismerés áll, hogy manapság már a nevelő-
oktató intézményekben nem elég csak ismereteket közvetíteni, hanem fel kell készíteni a
gyermekeket-fiatalokat, a megszerzett tudásanyag változatos helyzetekben történő
alkalmazására is. A tudás mennyiségének puszta gyarapítása mellett, a készségeket,
jártasságokat, az attitűdöket és értékeket, a személyiségvonásokat és motivációkat is
fejleszteni kell. A személyiség fejlődésének-fejlesztésének meghatározó időszaka a
kisgyermekkor, másképp az óvodáskor. Az óvoda a kompetencia alapú nevelési gyakorlat
megvalósulásának legtermészetesebb terepe. Az óvodás gyermekek alapvetően a
játéktevékenység során szerzik ismereteiket, tanulnak, örömökhöz és sikerélményekhez
jutnak. Az óvodapedagógusnak hozzá kell segíteni a gyermeket az ismeretek tapasztalati úton,
cselekvésen keresztül történő megszerzéséhez. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a
gyermek a játékon, a művészeti tevékenységeken és alkotómunkán, tehát saját tevékenységén
keresztül ismeretekhez és élményekhez jusson, átélhesse a tanulás örömét, kialakulhasson
benne a világ megismerésének vágya. A gyermekek személyiségének optimális fejlesztése
érdekében egyrészt differenciált, egyéni módon kell foglalkozni velük, másrészt hozzá kell
szoktatni őket a csoporttal való együttműködésre. A társas kapcsolatok alakulását elősegítik a
közösen végzett feladatok, a kooperatív tanulási formák.
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

3. Az írástanítás menete a betűtanítás előkészítésétől az eszközként való alkalmazásig. A

beiskolázott tanulók eltérő pszichikus fejlettségének figyelembevétele az írástanítás
során

Az írás a legnehezebb, mert több érzékszervre van szükség hozzá, mint a beszédhez, vagy
olvasáshoz.
- beszéd: auditív inger + beszédmotoros mozgás
- olvasás: vizuális inger + beszédmotoros mozgás
- írás: grafomotoros mozgás + beszédmotoros mozgás
Cél: kölcsönhatásban legyenek
A kezdő olvasó és az író számára nehézséget okozó tényezők:

 1 hang- 4 betű: kis-nagy írott nyomtatott

 1 betű többféle megjelenési módjai
 betűtípus neve
 egy-két-háromjegyű betűk
 időtartam jelölése

Ez hosszú és fárasztó folyamat.

Az olvasás és az írástanítás viszonya

Az olvasás alapja a felismerés (előbb tanítjuk, és ehhez kapcsoljuk az írást)
Az írás alapja a felidézés
Az írás viszonya az olvasáshoz: fontos az előkészítés mindkettőnél
- elnyújtott (párhuzamos olvasás és írás) Első félévben kis és nagy nyomtatott betűk
olvasása, és kis írott. 2. félévben írott nyomatott betűk írása
Előnyei: megerősíti a nyomtatott és írott forma közötti kapcsolatot és segíti a
hangdifferenciálást (amíg írja, addig mondogatja) Az írásban egymáshoz hasonlókat
egymás után kellene tanítani
Hátrányai: a betűtanítás sorrendjét az olvasás szempontjai határozzák meg, és az írás
lassabb és elnyújtja az olvasástanítást
- késleltetett: összes kis nyomtatott betűk olvasásának megtanulásához, kis írott betűk
írása és nagy nyomtatott olvasása egy időben. 2. félév a nagy írott betűk írása.
Előnyei: optimális sorrend (külön kezdhetjük olvasásánál, írásnál), az írás nem
hátráltatja az olvasás tanítását, és hosszabb az előkészítő szakasz
Hátránya: nehezebb a hangdifferenciálás

Kerettantervi tartalmak
1. osztály: cél: az írás jelrendszerének megtanítása, kis és nagybetűk írása, szabályos
betűalakítás és kapcsolás, betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása

2. osztály: cél: a magtanultak szilárdítása, helyesírási szokások

3. osztály: cél: gazdaságos írásszokások megtanítása, tempógyorsító gyakorlatok, figyelem

megosztásának fejlesztése, rendezett tiszta, olvasható írás

4. osztály: cél: eszközszintű egyéni írás (nem az írás a cél, hanem a gondolatai, amit ír)
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

Írástípusok
1. nyomtatott: nincs kapcsolás
2. írott:
- álló: körívre épül
- dőlt: lefelé haladó vonalak

Az írás külső feltételei:

 fény
 padméret
 kézmosás
 rend a padon
 balkezesek elhelyezése
 testtartás (kis terpesz, lábak a talajon, könyék a padon, szem-pad távolság két
gyerekarasz)
 ceruzatartás (1,5 cm hegy fölött, hüvelyk mutató ujj fogja. balkezeseknél felülről írás,
balról, alulról tudják fogni a ceruzát, hogy ne takarják el

Eszközhasználat
 fogásnyomás: milyen erővel fogjuk a ceruzát
 írásnyomás: a ceruza nyomása a papírra
 kéznyomás: a papíron az a jó, ha folyamatos az írás
 radír: nem használhat eleinte, csak a tanító
 toll: 1. osztályban nem írnak tollal

Taneszközök
 írólap
 vázoló lap
 munkafüzet
 írásfüzet

Írástanítás szakaszai:
1. Az írás előkészítése
2. Betűelemek írása és kapcsolása
3. Kisbetűk írása és kapcsolása
4. Nagybetűk írása és kapcsolása
5. Íráskészség fejlesztése

Az írás előkészítése
1.1 Az írás feltételei
 Hallás és beszéd épsége
 látás épsége
 csontrendszer vázizomzat fejlettsége: 9-10 éves korra fejeződik be
 helyes testtartás és ceruzafogás, amit mi alakítunk ki
 grafikus tevékenység és szándékos vonalvezetés
 motiváció
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

1.2. Részképességek
1. megfigyelőképesség, azonosság-különbség
2. rész egész viszony
3. alakállandóság
4. alak-háttér megkülönböztetés
5. formafelismerés, formaemlékezet
6. tájékozódó képesség
7. irányok
8. arányok
9. sorrendiség
10. szem-kéz koordináció
11. ritmus
12. finommozgás

Betűelemek írása és kapcsolása

2.1 Betűelemek
Álló egyenes, fekvő egyenes, ferde egyenes, horogvonal, ívelés, hurokvonal, kör, nyitott kör,
hullámvonal, kígyóvonal

2.2 Betűelemek tanításának lépései

 bemutatás: tárgyhoz kapcsolás
 megfigyelés, alakelemzés
kiindulási pont, haladási irány, befejező pont helye, kereszteződés, mihez ér hozzá
 Vázolás: először a levegőben 3 méretben: karból, könyökből, csuklóból
 írólapon, vázoló lapon cél: a mozgás megtanulása
 írás a munkafüzetben
 gyakorlás a füzetbe

Fontos a fokozatosság elve, a segítő elemeket lépésenként kell elvenni, hogy eljussunk az
önállóságig.

3. Kisbetűk kapcsolása
3.1. Betűtípusok
 alsó ívelésű betűk: i, u, ű, v, w
 felső ívelésű betűk: n, m, r
 felső hullámvonalas: l, b, f, h, k
 alsó hullámvonalas: j, g, y
 kör alakú: o, ö
 bal fogású ívet tartalmaz: c, e
 felső szárú: d, t
 alsó szárú: p, q
 hullámvonalas: z, s, zs
 vegyes: x
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

3.2. Betűírás lépései:

 Bemutatás, nyomtatott alakhoz kapcsolás
- globális társítás
- származtatás
 alakelemzés
- betűelemek felfedezése
- kritikus pontok, kiinduló, haladás, végpont, találkozási pont megbeszélése
- elhelyezése a vonalrendszerben
 alakító mozgás
 vázolás
- levegőben
- írólapon, vagy vázoló lapon
 vonalrendszerbe helyezés: sorok írása a füzetbe
 kapcsolás
- új betűhöz az ismertet
- újat az ismertet
 ellenőrzés, értékelés, javítás
- legszebb alak jelölése
- tanító javít

3.3. A Betűkapcsolás esetei

 hegyes
 hurokvonal
 ívelt: c-s vagy i-s kötés, helykijelöléses
 hozzáillesztés
 ferde egyenessel
 különleges

4. Íráskészség
 ráírás: rövid ideig tart
 másolás: sok hiba, könnyűnek tűnik
 tollbamondás: 1.o. szavanként: 2.o.-tól egységenként
 emlékezetből írás: semmilyen segítséget nem kapnak
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

4. A nyelvtan és a helyesírás tanításának összefüggései. A nyelvtani fogalomalkotás

kérdései, a megismerés induktív és deduktív módja, a kisiskolások fogalomalkotásának
fejlődése és fejlesztési lehetőségei. A helyesírás-fejlesztés közvetett és közvetlen tényezői

A nyelvtantanítás nevelési vonatkozásai:

Cél: Egy nyelvi esztétikai ízlés kialakítása, a korszerű nyelvszemlélet kialakítása, a
hazafiasságra nevelés. A többi nyelvi tevékenység képesség jellegű. A nyelvtan viszont
ismeret jellegű. Új fogalmakat és szabályokat tanítunk a gyereknek. A nyelvtanítás során
kezdik el használni a metanyelvi funkciót.

A nyelvtan tananyaga:
A nyelvtanulás a nyelvi jelek hierarchikus struktúrája figyelhető meg. Hangtan, szótan,
mondattan, szövegtan. Ez egy nehézségi fokozatot is jelent. Mindig a szövegből indulunk ki,
onnan kiemelünk különböző elemeket, a szövegbe tesszük vissza. A hangtan a legelvontabb
eleme a leíró nyelvtannak.

A nyelvtani fogalomképzés jellemzői

- nyelvtan tanításakor két feladat kerül előtértbe: a fogalomképzés és a rendszeralkotás
- Fogalom: Gondolkodási forma, amely a valóság tárgyainak és jelenségiének jegyeit
tükrözi vissza.
- A valóság tárgyai és jelenségei hatnak ránk. Benyomásokat, információkat szerzünk
róla
- A megismerés során fel kell fedeznünk az általánost.
- A jelenségtől el kell jutnunk a lényegig.
- Analízis útján a jegyek a között elkülönítjük a lényegest és a lényegtelent.
- Ha sikerült kiemelni a lényegest, akkor alkotunk fogalmat.
- A nyelvtani fogalmak képzését elsősorban az absztrahálás begyakorlása segíti elő. A
nyelvi jel maga is absztrakt gondolkodási termék.

A fogalom kialakításának útjai

Deduktív jellegű: az általánostól haladunk az egyes felé.
Induktív jellegű: Az egyestől haladunk az általános felé.
INDUKTÍV DEDUKTÍV
- példák - meghatározás
- magyarázat - magyarázat
- meghatározás - példák
- gyakorlás - gyakorlás
- (gondolkodva tanítjuk a nyelvtant) - (egyből példák, nem gondolkodik, a
helyesírás tanításánál előnyös)

Az ismeret elsajátítás fokozatai:

- Felismerés szintje: ez a legalacsonyabb, ilyenkor nincs indoklás. Pl.: ki, mi kérdőszava
felelő szavak csoportosítása
- Megnevezés szintje: a gyereknek már a szavakat is ismernie kell. Vagy olyan módon,
hogy az utasításban használom a szakszót, vagy pedig az adott halmazhoz kell
megfelelő elnevezést találni.
- Meghatározás szintje: Tudniuk kell az adott szó, vagy fogalom definícióját. Ekkor
indoklást is kérünk a gyerektől.
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

- Alkalmazás szintje: ez magában foglalja az előző hármat.

Nyelvtani fogalom kialakításának algoritmusa

I. Előkészítés
Feladata: az új anyag elhelyezése a tanítás folyamatában. Az új anyag elsajátításához
szükséges ismeretek felelevenítése, lehetőleg nem a meghatározás, hanem az alkalmazás
szintjén. Gyakorlatokat oldanak meg.

II. Új anyag feldolgozása:

A példákból indulunk ki. Szemléltetés során a megfelelő szavakat kigyűjtjük. A példák
gyűjtésére indukciós szövegre van szükség. A példák tiszták legyenek. Elemzés és
általánosítás: a közös és lényeges elemek kiemelése

III. Az új ismeret nyelvi megformálása:

Ez minden esetben a tanító feladata, a megnevezés és meghatározás is. A meghatározásnak
tartalmaznia kell egy nemfogalmat, és tartalmazza a megkülönböztető jegyeket, s a példákat.
A szabályszerűség megfogalmazza az általános törvényszerűségeket, példákat hoz, s a kivételt
is felsorolja. Nem kell a gyerekkel mindig definíciót és szabályokat tanítani, sokszor még az
elnevezés sem kell. Ha viszont megtanítjuk, akkor rögzíteni kell a definíciót és a szabályokat
is.
Ennek módja: A tanító megnevezi és definiálja, megjelölik, elolvassák a könyvben is, majd a
gyerek megpróbálja felidézni.

IV. Megszilárdítás
1. felismerő jellegű nyelvi gyakorlatok alacsonyabb nyelvi szinten, majd magasabb
szinten
2. házi feladat
3. számonkérés
4. ismétlő, rendszerező órák

A helyesírás tevékenység jellemzői

Minden írás helyesírás is egyben. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson

alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja, illetve az ezt rögzítő és irányító
szabályrendszer.

1. Fokozatai:
- Külső algoritmus szintje: a tanító adja meg a szabályt, s a gyerekek ennek
megfelelően írnak
- Belső algoritmus szintje: felidézi a szabályt, és alkalmazni is tudja
- Maximális begyakorlottság szintje: kevés hibával alkalmazza az írást.

2. A helyesírás tanítási módjai:

 Analógiás: főleg az 1-2 osztályban jellemző. A szabályok ismerete nélkül, utánzással
írnak, valami mintájára. Analógiás sorok: hangszerkezetileg megegyezik, lehetőleg
egy dologra kell figyelni.
 Szabálytanulás: 2. osztályban veszi át a fő szerepet. A szabályhoz nyelvtani
ismeretekre van szükség.
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

3. Helyesírási alapelvek
 kiejtés elve
 szóelemzés elve
 hagyomány elve
 egyszerűsítés elve

4. Helyesírási ismeretek tanításának didaktikai mozzanatai:

 tudatosítás
 Gyakorlás
 ellenőrzés
5. A helyes írás gyakorlásának változatai
 másolás:
- kommentáló másolás: előzetesen megbeszéljük a hibalehetőségeket
- kiemeléses másolás: ki van emelve a szó amire vigyázni kell
- válogató másolás: csak bizonyos szempont szerint kell másolni
- átalakító másolás
- kiegészítő másolás:
- rendező másolás: vagy megadom, vagy ők találják ki a rendezés szempontját
 tollbamondás
 emlékezetből írás
 helyesírási elemzés
 szóalakok felbontása: 1.o.-betűkre; 2.o.:szótagokra; 3.o.: morfémákra
 helyesírási fogalmazás: megadott szóanyagból kell fogalmazást írni, a szavak
helyesírási szempont szerint vannak megadva.
 hibajavítás: a gyerekekkel közölni kell előre a hibásan leírt szavakat.

A hibázás okai:
- pszichés vagy általános személyiségi vonás: fáradt a gyerek
- testi fejletlenség
- rossz analógiára épít
- téves asszociáció
- rosszul működik a hasonlósági gátlás
- nem kellő számú a gyakorlás, a tanító nem ellenőriz következetese

Nem hagyhatunk hibát javítatlanul. Hibának csak a tanult helyesírási eset számít.
Fokozatai:
- enyhe
- súlyos
- durva
A jelek jelentését meg kell tanítani a gyerekkel. A tanítónak alá kell húznia a rosszat és fölé
kell írnia a jót vagy ha sok a hiba, akkor az egészet le kell írnia. Az önellenőrzésnek mindig
íráskép után kell történnie. A javítást is javítani kell. A hibás alakokat kijavítani legalább
3szor kell írniuk a gyerekeknek. A hibákról nyilvántartást kell vezetni. A cél az, hogy egy
gátlást alakítsunk ki, hogy gyerek kritikus legyen a saját írásával szemben.
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

5. A beszéd helye az anyanyelvi képességek rendszerében. A beszédművelés beépülése az

anyanyelvi nevelésbe. A beszédtechnika fejlesztésének lehetőségei. A gondolkodás és a
beszéd összefüggései. Az iskolába lépő gyermek beszédének jellemzői. A kommunikációs
kompetencia fejlesztésének lehetőségei.

1. A beszédfejlesztés
A beszédfejlesztés értelmezése
Mit értünk beszédfejlesztésen? Nyelvi tevékenységeket: beszéd, olvasás, írás
Technikai oldal: hogyan? ráírás, másolás, tollbamondás
írás átvezet
Tartalmi oldal: mit? – fogalmazás

Technikai oldal: hogyan? – látószögnövelés, lánc, staféta

olvasás
Tartalmi oldal: mit? – értő olvasás

Technikai oldal: hogyan? – helyesírási gyakorlatok, időtartam, artikulációs,

hangsúly, hanglejtés, légző, hangkapcsolat, gyorsasági, ritmus
beszéd
Tartalmi oldal: mit : beszédfejlesztés, szókincs, nyelvi kifejezőképesség

2. A beszédművelés beépülése az anyanyelvi nevelésbe

2.1. Kommunikáció
- verbális: beszéd és írás
- non-verbális: mimika, testtartás, gesztus

2.2 Légzés
Élettani Beszédlégzés
Fázisai - belégzés - belégzés
- kilégzés - kilégzés
- szünet
Mennyiség 500 cm3 1500-2500 cm3
Hol orron át szájon át
Módja akarattól független a irányított a belégzés
belégzés
Részt vevő szervek gégefő, hangszalag,
toldalékcső, orr, szájüreg,
garatüreg, tüdő
A m; n; ny hangok az orron át távoznak a többi a szájon át.

Belégzés: külső bordaközi izmok megemelik a bordakosarat, a hasizom segítségével lelapítjuk

a rekeszizmokat, ennek következtében a tüdő kitágul és a tüdőhólyagocskákba áramlik a
levegő.
Kilégzés: belső bordaközi izmok összehúzzák a bordakosarat, a hasizom elernyed, ennek
következtében a rekeszizom feldudorodik, és kipréseli a levegőt a tüdőből
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

2.3. Légzőgyakorlat vezetése

1. Álljatok laza kis terpeszállásba.

2. Vállaitokat engedjétek le.
3. Kezeteket tegyétek a vállatokra, hogy szegcsontot érintse, vagy hasra
4. A másik kezeteket engedjétek le, vagy egyétek csípőre.
5. Először kifújjuk a levegőt, majd 3 mp-ig beszívjuk, bent tartjuk 2 mp-ig és
(valami gyakorlat)
6. Figyeljetek, hogy pótlevegőt ne vegyetek.

2.4. Vegyes mélylégzés

- helyes légzéstechnika elsajátítása, megelőzi a megfigyelés

Levegővétel típusa:
- alaplevegő: mennyiségileg a legnagyobb, akkor vesszük, ha új hosszabb tartalmi
egységet indítunk el, legyen gyors és hangtalan, lehet orron –szájon át.
- pótlevegő: gyorsaság fontos, tagmondatok, mondatok, mondattömbök határán vesszük
- lopott levegő: pici levegő, pótlásra elég
-
2.5. Mikor beszélünk jól hallhatóan?
jól vivő hang a feltétele
Meg kell teremteni a hang támaszát, ami a levegőoszlop, fontos, hogy ez állandó és
egyenletes legyen. Tökéletes legyen a zöngeképzés. Megfelelő hangerő, szájüreg növelése.

2.6. Iskolás gyerek beszédének jellemző hibái:

- artikulációs hiba
- időtartam hiba
- beszédfolyamat hiba
- hangsúlyhiba
- hanglejtés hiba
- rossz hangerő
- beszédhibák- a logopédus fejleszti

Ejtési hibákat légző gyakorlattal, artikulációs gyakorlattal, időtartam, hangkapcsolat és ritmus

gyakorlattal lehet javítani.

Fontossága:
- a tanítónak is oda kell figyelni
- megtanítani a helyes beszédtechnikát

2.7. A magyar artikulációs bázis jellemzői

- beszédhangok természetes, helyes időtartamának megtartása
- legkisebb mozgások, és az egyidejű mozgások törvényszerűségeinek érvényesítése
- a hangsúly a szó első szótagján van
- ereszkedő hanglejtés
- mgh-k telejs képzésűek, msh közül csak a m;n;ny hangok
- minden hangot tisztán, teljes értékűen ejtünk
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

3. A beszéd és a gondolkozás összefüggése

Adó vevő viszonya:

1. Magunkról szóló beszéd:
adó=vevő; nincs szükség vevőre, egocentrikus beszéd, életkor függő 3-6 éve között, a beszéd
irányítja a gondolkodást, a hangos beszéd válik majd belső beszéddé, és valamikor elnémul.
Probléma megoldásakor visszahangosodik, ez a munkazaj.

2. Másoknak szóló beszéd: adó-vevő nem egyenlő, ez a kommunikatív beszéd:

Kommunikatív beszéd:
- szituatív beszéd
- kontextusos beszéd: ennek kialakítása az oktatás célja
A kommunikáció funkciói:
- fatikus: (kapcsolat teremtő) köszönés
- konatív (felhívó) felhívom a másikat valamire
- emotív
- referenciális: (tájékoztatás)
- poétika
- metanyelvi: nyelvtanóra feladata

4. Az iskolába lépő gyerek beszédének jellemzői

Szókincs nagysága:
A magyar nyelvben a használt szavak száma: 1 065 000
Az iskolába lépő gyerek 1500-2000 szó körül van. A szókincs mérése nehéz, ha kicsi a
szókincs, akkor sokszor használja ugyanazokat a szavakat. Évente kb. 1000 szóval bővül a
szókincs.

Szófajok:
Az iskolába lépő gyerek elhangzó beszédében viszonylag sok határozó szó van, és kevés a
melléknév száma. Sok igét és főnevet használnak. Ha sok a főnév, akkor nominális stílus:
álló kép. Ha az ige sok, akkor mozgalmas a kép.

Mondatszerkezet: Nem elég fejlett a gondolkodása, így sok a mellérendelő mondat, azon belül
is a kapcsolatos.

Szöveg:
Tématartás: pontszerűen kiemeli, nagyrészt megtartja
Szövegszerkezet: kronológiai sorrend megvan, időrend is jellemzi

5. Fejlesztés

Szavak szintjén:

Szókincs:
- aktív: használja, megérti, alkalmazza
- passzív: csak megérti
- ismeretlen szavak: nem érti, nem használja
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

Cél a szókincs növelése, az ismeretlen szavak beépítése a szókincsbe. 100-szori ismétlés után
épül be egy szó a szókincsünkbe.
Szómagyarázat lehetőségei:

 nem verbális: tárgy, kép, cselekvés

 verbális: szinonima, autonómia,
 lábjegyzet
 lexikon: Ablak Zsiráf 1-2. osztályban, Magyar értelmező kéziszótár 2-3. osztályban.

Hasábokra osztva:
Címszó: vastaggal írt szó
Szócikk: vastag után írt rész
Ezt első osztályban meg kell tanulni, maximum két gyerek tud használni egy lexikont.

Mondatok szintje:
o grammatikailag vagy nyelvhelyességi szempontból helyes vagy helytelen mondatok
közötti különbség
o kommunikációs szempont

Grammatika: Ebben az esetben vizsgáljuk pl.: az egyeztetés problémáját vagy a kötőszó

használat problémáját.
Nem helyes kötőszót használnak, vagy ott használják ahol nem kellene:
o redundás: bonyolult és összetett okai vannak
o terpeszkedő kifejezés
o képzavar
o stilisztikai hiba

Kommunikációs szempont
o modalitás: képek alkalmazása, érzelmekre, okokra kérdezünk, te mit tennél, ha
o beszédhelyzet

Szöveg szintje

Reproduktív Produktív
Létező szöveg újraalkotása Nem létező szöveget hozunk létre
szó szerint lényeg szerint képről való beszélgetés, történet
befejezés, szituáció megadása
memoriterek tartalommondás,
dramatizálás, báb, felelet
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

6. Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése, a személyiségtükröződés a fogalmazásban, a

kreativitás képességének fejlesztése a fogalmazástanítás folyamatában. A
fogalmazástanítás gondolkodás lélektani és szövegtani alapjai.

I. Fogalmazás
Olyan írásbeli tevékenység, amelynek során a fogalmazó egy általa választott, vagy neki
kijelölt témában meghatározott műfajú szöveget hoz létre.

II. Legkésőbb bevezetett nyelvi tevékenység

Amit tudni kell: 3. osztálytól
- eszközszintű íráshasználat, már nem az írásra figyel, hanem a gondolataira
- bő szókincs
- helyesírási ismeretek
- műfaji ismeretek, szerkesztéssel kapcsolatos ismeretek

Előzmények:
1. osztály: szóbeli szövegalkotás: teljesen új anyag: produktív, vagy reproduktív

2. osztály: szövegfeldolgozás: műfajok: elbeszélő, prózai jellegű szövegek: mese

3. osztály: írásbeli szövegalkotás

- sokkal kötöttebb
- több szabályhoz kall alkalmazkodni
- vevő nincs jelen: a reakció később van

Műfajok: Nat, kerettanterv, helyi tanterv, munkafüzet

Hagyományos Nyelvi irodalmi kommunikációs program
NYIK
1. osztály: - 1. osztály: -
2. osztály: - 2. osztály: II. fé. – hír, hirdetés, elbeszélés
3. osztály: elbeszélés 3. osztály: leírás, jellemzés, meghívó, levél
4. osztály: elbeszélés párbeszéddel 4. osztály: riport, interjú, könyvismertetés
leírás
levél (e-mail, sms)

Kibővül a NYIK publicisztikai műfajokkal

 Hír műfaji jellemzői:

- Rövid, tömör
- esemény, helyszín, szereplő, idő
- megtörtént esemény
 Hirdetés
- terjedelme, rövid, tömör
- tartalmi szempont: hely, idő, esemény, szereplő, megegyezik a hírrel
- jövőbeli eseményről szól
- kezdet: megszólítás
- zárás: aláírással
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

 Meghívó
- megszólítás
- aláírás megegyezik a hirdetéssel
- adatok
- személyre szóló
 Levél
- aláírás
- megszólítás
 Elbeszélés
- terjedelem: hosszabb
- adat: esemény részletezése, tárgyalás
 Riport, interjú
- elbeszélés + párbeszéd
 Leírás, jellemzés: belső tulajdonságok, külső

Óra felépítése

Új anyagot feldolgozó óra Fogalmazás óra

15 30

25 7-8

6-7
5

Előkészítés
- feladatok formájában
- műfaj jellemzőinek ismétlése
- témával kapcsolatos gondolatok, nyelvi kifejezések
- szövegszerkezet
- kohézió
Fogalmazás írása
- teljes szövegalkotás
- írásbeli szöveg
- önálló munkában
Értékelés
- egyszeri elhangzás után
- tanulók munkáját tanulók értékelik
- kell adni megfigyelési szempontot: műfaji sajátosságoknak megfelel-e?
témának, makro szerkezetnek megfelel-e?
összekapcsolja a mondatokat?
stilisztika
Záróvizsga – Anyanyelvi Tanító - 2017

Szöveg

- szerkezet
- kohézió:
szemantikai tényezői:
1. azonosság
2. ellentét
3. hasonlóság
4. érintkezés
5. rész-egész viszony
6. nem-faj fogalom
7. hiány
grammatikai tényezők
1. kötőszók
2. utalások
3. egyeztetés
4. névelő
5. szórend