A KIEGYEZÉS LÉTREJÖTTÉNEK KÖRÜLMÉNYEI

1. 1849. világosi fegyverletétel: a szabadságharc

bukása→Magyarország a Habsburg Birodalom része marad.
- Haynau rémuralma 1849-50. → A „bresciai hiéna”
1849. október 6. az aradi vértanúk és gróf Batthyány Lajos kivégzése
-150 kivégzést, bebörtönzés, ezres nagyságrendben
kényszersorozások, korbácsolásos fenyítések.
2. A neoabszolutizmus (újabszolutizmus) - Bach-korszak (1850 –
1859)
– Célja: Magyarország önállóságát teljesen megszüntetve beolvassza
a birodalomba.
→ Erdély, Horvátország, a Határőrvidék, a Szerb Vajdaság és a
Temesi bánság leválasztása, a megmaradt területek öt kerületre
osztása→eredmény: a vármegyerendszer megszüntetése
→ a közigazgatás nyelve: német
→ Bach-huszárok: idegen hivatalnokok
→ rendőri és besúgó hálózat növelése
3. Az ellenállás formái
- passzív ellenállás → a nemesek nem vállalnak hivatalt
→vezéralakja „a haza bölcse”, Deák Ferenc
- fegyveres harcok: leverik
- emigráció (pl. Kossuth, Szemere, Andrássy Gyula) - próbáltak
támogatókat találni egy újabb szabadságharchoz.
4. Az önkényuralom megingása
- Ausztriának külpolitikai veszteségei (olasz egység, német egység ) →
szükség van a magyarok segítségére, közreműködésére.
- 1859. Bach menesztése
- októberi diploma (1860) helyreállítja megyei közigazgatást és a
forradalom előtti politikai működést
- februári pátens (1861) –a magyar törvényhozást a bécsi birodalmi
gyűlésbe olvasztja → visszalépés.
5. Magyarország álláspontja
- 1861-es országgyűlés:
- határozati párt
Vez.: Teleki László
Ferenc Józsefet nem ismerik el magyar királynak
az 1848-as eredményeket (áprilisi törvények) csak
minimumként fogadják el
- felirati párt:
vez.: Deák Ferenc
1848-at maximumként elfogadja
elismeri Fernc Józsefet magyar királynak
hajlandó a Habsburgokkal kiegyezni.
1861-65. provizórium – átmeneti, ideiglenes állapot, már nincs
önkényuralom, még nincs kiegyezés.
1861. Pesti Napló – Deák Húsvéti cikke: Ausztria és Magyaro.
számára is elfogadható kiegyezést sürget.
1. A kiegyezés létrejötte – 1867.
-1867. gróf Andrássy Gyula lesz a miniszterelnök (1849-ben
távollétében halálra ítélték).
- a kiegyezés tartalma:
Politikai kiegyezés:
→ közös uralkodó (perszonálunió)
→ közös ügyek: kül-, had-, pénzügy – közös hadsereg, vezényleti
nyelve a német
→ a közös ügyeket a 2 törvényhozás (osztrák és magyar) részéről 60-
60 tagú delegáció ellenőrzi
→ önálló magyar törvényhozás és független, felelős kormány
→ létrejön az Osztrák-Magyar Monarchia (az 1. világháborúig tart) –
kétközpontú, dualista állam → dualizmus időszaka
→ 2, azonos rangú főváros: Bécs és Buda-Pest
Gazdasági kiegyezés:
→ közös vám- és pénzrendszer
→ a közös kiadásokból (kvóta) Magyaro. 30, Ausztria 70 %-kal
részesedik.
→ 10 évente felülvizsgálják
2. A kiegyezés értékelése.
- véget ér az ellenséges viszony Ausztriával
- Magyarország részleges önállóságot kap a birodalomban (önálló
kormány, parlament)
- a nyugodtabb politikai viszonyok kedveztek a gazdaság fejlődésének
- kevesebb gazdasági korlátozás: (pl. a korábbi hátrányos
vámrendszer megszűnt) → élénkítette a gazdaság fejlődését,
szabaddá vált a tőke és munkaerő áramlása
- a kiegyezésnek ellenzői: pl. Kossuth Cassandra-levelében a
függetlenség elvesztésétől tart.