Munkaerő-piaci mérések

módszertana
Sándorné Kriszt Éva
intézetvezető egyetemi tanár, Budapesti Gazdasági Egyetem
Statisztika szerepe a menedzsmentben

Budapest, 2022. ősz

 Miről lesz szó?
• Bevezetés
• Mérés és mérhetőség
• A munkaügyi statisztika területei
• A fogalmak és azok tartalma
• Kiemelt mutatók
• Az EU legfontosabb munkaerő-piaci mutatói
• Magyarországi gyakorlat
• Összegzés

2
 Bevezetés
Elméleti - gyakorlat
• Adatforrások
• Számbavételi módszerek
• Megfigyelt sokaság
• Mintavétel
• Adateltérések
• Információk
• Értelmezések
3
 Mérés és mérhetőség
Mérés elméleti megközelítésben
• A mérés fogalma, feladata
• A mérőeszköz megválasztása
• A mérés bizonytalansága
• Az adatok feldolgozása
• Mérhető és nem mérhető dolgok
• Mérési szabályok

4
 A munkaügyi statisztika területei
Fontosabb vizsgálati témakörök:
• Foglalkoztatottság, munkanélküliség, mint a munkaerőpiac
állapotjellemzői
• Kereset és annak elemei, munkajövedelem
• Munkaerőköltség
• Munkaidő, munkaidő-kiesés, műszakrend
• Sztrájk
• Egyéb munkakörülményi jellemzők
• Üres álláshelyek
5
 A fogalmak és azok tartalma I.
Foglalkoztatott, aki az adott héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát
végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg nem dolgozott.

Munkanélküli, aki
• az adott héten nem dolgozott, és
• nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol,
• a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát,
• a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna
állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon
belül dolgozni kezd.

6
 A fogalmak és azok tartalma II.
Gazdaságilag aktívak a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.

Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a
munkanélküliek csoportjába.
• a tanulók,
• a nem dolgozó nyugdíjasok,
• a háztartásbeliek,
• az idénymunkások az idényen kívül, ha nem kerestek munkát,
• a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők,
• ún. passzív munkanélküliek.

7
 Kiemelt mutatók I.
Munkanélküliségi ráta:
a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktívakhoz viszonyított aránya.
Foglalkoztatási arány:
a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya.
Aktivitási arány:
a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) népességen
belüli aránya.
Elsődleges munkaerőpiac:
foglalkoztatottak létszáma a külföldi telephelyen dolgozók, valamint a
közfoglalkoztatásban részt vevők nélkül.

8
 Kiemelt mutatók II.
Munkanélküliség átlagos időtartama:
az aktív álláskereséssel töltött átlagos időtartam hónapokban kifejezve (azon
munkanélküliek figyelembe vétele nélkül, akik már találtak állást, amelyben 90
napon belül kezdenek dolgozni).
Foglalkoztatási ráta:
a foglalkoztatottak aránya az aktív korú lakosság százalékában.
Aktivitási ráta:
a gazdaságilag aktívak aránya az aktív korú lakosság százalékában.

9
 Az EU legfontosabb munkaerő-piaci mutatói I.
Foglakoztatási ráta (Lisszaboni stratégia, EU 2020). Jelentős eltérések.
Foglalkoztatási ráta országonként, 20–64 éves korosztály, 2016 (%)

2016-ban az EU-28-ban a 20–64 éves

korcsoport foglalkoztatási rátája az európai
uniós munkaerő-felmérés szerint 71,1 % volt,

2018-ra pedig már 73,1%-ra emelkedett, amely

az Unióban valaha mért legmagasabb éves
átlag.

Az Európa 2020 stratégiában a 20-64 éves

lakosság esetében a 75 százalékos érték.

10
Az EU legfontosabb munkaerő-piaci mutatói II.
Munkanélküliségi ráta országonkénti bontásban, szezonálisan kiigazítva, 2019 április, májusban (%-ban)

11
 Az EU legfontosabb munkaerő-piaci mutatói III.
Következtetések:
• Az átlagos munkanélküliségi ráta 2018-ban az Európai Unióban 6,8 %.
• Jelentősek a különbségek a tagállamok között:
• a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta 2019 áprilisában,
Csehországban (1,9 %) és Németországban (3,1 %),
• a legmagasabb munkanélküliségi ráta Görögországban (2019
áprilisában 17,6 %) és Spanyolországban (14,0 %) volt,
• hazánkban a 2018-ban a munkanélküliségi ráta 3,7 % volt.

12
 Magyarországi gyakorlat I.
Hazánkban a munkaügyi adatforrások három komponensből tevődnek
össze:
• Intézményi munkaügyi felvételek,
• változás 2019-től az adattartalomban
• adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény alapján.
• Lakossági adatgyűjtések és
• Adminisztratív adatforrások.

13
 Magyarországi gyakorlat II.
Mit mutatnak a legfrissebb statisztikai adatok a magyarországi munkaerőpiacról?
A 15–64 éves foglalkoztatottak és munkanélküliek számának alakulása 2005 és 2018 között

Forrás: Magyarország 2018. 125. old. KSH

14
 Magyarországi gyakorlat III.
Aktuális helyzet, 2020. II negyedévi adatok:
• Foglalkoztatási arány: 67,8 %
• Munkanélküliségi ráta: 4,7 %

79 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt

A 2020. május–júliusi időszakban a foglalkoztatottak1 átlagos létszáma 4 millió 439 ezer fő, a 15–64 évesek
foglalkoztatási rátája 69,1% volt. Mindkét nem esetében csökkenés történt, ugyanakkor a férfiakat magasabb
foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket. 2020 júliusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 460 ezer
fő volt, az előző havival lényegében megegyező

2020. május–júliusban2 az egy évvel korábbihoz képest:

A foglalkoztatottak létszáma 1,7%-kal alacsonyabb, 4 millió 439 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon
dolgozók száma 34 ezer, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallóké 25 ezer, a magyarországi háztartások
külföldön dolgozó tagjainak száma pedig 20 ezer fővel csökkent.

Forrás. KSH Gyorstájékoztató Foglalkoztatottság, 2020. május-július

15
 Magyarországi gyakorlat IV.
A munkaerő-piaci folyamatok javulására ható tényezők:
• a versenyszféra munkaerő-felvevő képességének javulása,
• a közfoglalkoztatás kiterjesztése,
• a nyugdíjkorhatár emelése
• és további a foglalkoztatást ösztönző intézkedések játszottak
szerepet.
Eltérések a Munkaerő-felmérés és a Nemzeti Foglalkoztatási
Szolgálat adatai között.
Oka a különböző tartalom.

16
 Magyarországi gyakorlat V.
Növelhető még a foglalkoztatottság?
A potenciális munkaerő-tartalék létszámának alakulása 2010 és 2017 között

Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép, 2014-

2018, KSH, 11. old.

17
 Magyarországi gyakorlat VI.
A potenciális munkaerő-tartalék a 2012. évi csúcsot követően
fokozatosan, a foglalkoztatottság növekedésével párhuzamosan 792 ezer
főről
• 2017-re 360 ezer főre,
• 2018 II. negyedévére 315 ezerre csökkent.
A csökkenés oka: a foglalkoztatottság bővülése míg maga a
tartalékkategória csekély utánpótlást kapott.
Ennek egyik, oka lehet, a nyugdíjkorhatár emelkedése.

A „NEET” fiatalokról és a NEET- rátáról.

18
 Magyarországi gyakorlat VII.

A NEET rövidítés azokra a fiatalokra utal, akik nem vesznek

részt a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben

19
 Összegzés I.
Következtetések:
• Módszertani háttér, mintavételes eljárások.
• A módszertani ismeretek segítenek a mintavételi és a nem mintavételi
hibák megítélésén.
• Nemzetközileg egységes módszertan pedig lehetőséget biztosít az
országok közötti összehasonlításra.
• A munkaerő-piaci mutatók, jelentősen javultak az elmúlt években az
Európai Unióban.

20
 Összegzés II.
Következtetések:
• Magyarországon különösen kiemelkedő a javulás.
• A KSH felmérése szerint 2019. II. negyedévének átlagában a
foglalkoztatottak száma 4 511 ezer fő volt, 36 ezer fővel, 0,8%-kal több,
mint egy évvel korábban.
• A magyar munkanélküliségi ráta 2019. évben 3,3 %.

21
 Összegzés II.
Érdemes lehet foglalkozni még:
• a munkaerő-mobilitással,
• az atipikus foglalkoztatási formák igénybevételével,
• a keresetek alakulásával az Európai Unióban,
• továbbá hazánkban a közfoglalkoztatottak bár csökkenő, de még
mindig több mint százezres csoportjával
• és a regionális különbségekkel is.

22
 Felhasznált források
• Artner Annamária: Aggasztó tendenciák az Európai Unió munkaerőpiacán, Statisztikai
Szemle, 96. évfolyam 4. szám 341–374. oldal
• Foglalkoztatottság és munkanélküliség – Módszertan
www.ksh.hu/docs/hun/modszgyors/fogmodsz1808.html Utolsó letöltés: 2019.08.06.
• Gyorstájékoztatók - Központi Statisztikai Hivatal https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/
• Magyarország, 2017, KSH, Budapest, 2018. ISSN: 1416-2768
• Magyarország, 2018, KSH, Budapest, 2019. ISSN: 1416-2768
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2018.pdf Utolsó letöltés: 2019.08.06.
• Munkaerő-piaci helyzetkép, 2014–2018.
www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/munkerohelyz/munkerohelyz17.pdf Utolsó letöltés:
2019.08.06.
• Munkaerő-piaci tükör. 2016. Szerk. Fazekas - Köllő MTA, KRTK 2017. ISSN 1586-460X
• Statisztikák és közvélemény-kutatások | Európai Unió - europa.eu
https://europa.eu/european-union/documents-publications/statistics_hu

23
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

www.uni.bge.hu
kriszt.eva@uni-bge.hu

24