Leonardo Da Vinci festménye Krisztus utolsó étkezését

ábrázolja az apostolokkal, mielőtt Júdás elárulta volna

Krisztust.
Ezt a festményt a milánói Sforza rendelte meg egy domonkos
apátság refektóriumába (étkezőjébe). Ez a darab 1494 és 1498
között készült, a magas reneszánsz idején.
Ezt a időszakot a művészi kifejezés számos új módszerének
bevezetése, valamint a meglévő művészi formátumok új
technikáinak bevezetése jellemezte. Ezen új technikák közül
sok módosította a világítást és a színeket, hogy mély
érzelmeket jelenítsen meg, és drámaiságot adott a darabokhoz.
Ezt a művet a korai Európában találták meg.Ennek a darabnak
a tervezett helyszíne a milánói Santa Maria Delle Grazie. Ez
egy gótikus domonkos kolostor, Észak-Olaszországban.
Leonardo akkoriban újonnan bemutatott olajtemperából készítette. Az
olajtempera lehetővé tette a művészek számára, hogy élénkebb
színekkel, nagyobb kontrasztokkal és nagyobb mélységgel festhessenek.
Ez az új technika forradalmasította a művészetet, és a reneszánsz
kezdete után nagyon gyorsan elterjedt Európa-szerte. Ennek a
technikának az egyik előnye, hogy a tojástemperával ellentétben
nagyon gyorsan szárad.