Anyagismeret

AJNB_ATTM026
Polimerek

1 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Polimerek

A polimerek olyan szerves óriásmolekulák,

amelyeken belül sok ezer ún. ismétlődő egység
kötődik egymáshoz erős kovalens kötésekkel.

• Ábrázolása:

2 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Polimer molekulák

• Óriásmolekulák: olyan molekulák, amelyeknek a

móltömege (M) meghaladja a 10 000-et
– A polimerek jellemző móltömege 100 000…1 000 000 közt van
– Minél kisebb a móltömeg, annál lágyabb a polimer
– M = 10 000 alatt csak oligomerekről beszélhetünk (viaszok,
gyanták)
• A polimerek kis móltömegű monomerek összekapcsolásával
alakulnak ki (ismétlődő egységek)
– Egy polietilén lánc pl. amely 20 000 ismétlődő egységet tartalmaz
(n = 20 000) 3 mm hosszú, az átmérője pedig 1 nm. Egy ilyen
láncmolekula móltömege 280 000.

3 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Polimer molekulák

A polimer molekulaláncok hossza

• Polimerizációs reakció során a tárolóban található
monomerek száma pontról pontra változik
• Így az egyes láncok is véletlenszerűen képesek újabb
taggal bővülni, a végső hosszuk eltérő lesz
• Nincs egyetlen jól definiált
molekulatömeg: helyette eloszlás
– Számszerinti átlagos molekulatömeg (Mn)
– Tömegszerinti átlagos molekulatömeg(Mw)
• Polidiszperzitás index (PDI)
– PDI = Mw/Mn

4 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Polimer molekulák

Néhány polimer ismétlődő egysége

5 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Polimer molekulák

Az óriásmolekulák alaktípusai
• Lineáris
• Elágazó
– Fa-alakú
– Fésű-alakú
– Csillag-alakú
• Hurkos
– Létra-alakú
– Fél-létra-alakú
– Gyűrűs

6 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Polimer molekulák

Az óriásmolekulák konfigurációs szerkezete

• Az ismétlődő egységek fej-láb kapcsolódása
– Szabályos fej-láb kapcsolódás
– Szabályos fej-fej/láb-láb kapcsolódás
– Szabálytalan

Az óriásmolekulák sztereoregularitása
• Taktikusság
– Izotaktikus
– Szündiotaktikus
– Ataktikus

7 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Polimer molekulák

Különböző típusú ismétlődő egységekből álló

polimerek
• Homopolimerek (egyféle ismétlődő egység)

• Kopolimerek (legalább kétféle ismétlődő egység)

– Alternáló kopolimer
– Random kopolimer
– Blokk kopolimer
– Ojtott (elágazó) kopolimer

8 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Polimerek csoportosítása
• Lineáris és elágazó (hőre lágyuló polimerek)
– A láncmolekulákon belül az atomok erős kovalens kötéssel
kapcsolódnak egymáshoz
– A láncmolekulák gyenge, másodlagos kötéssel kapcsolódnak
egymáshoz
– A másodlagos kötések megemelt hőmérsékleteken, illetve
nyíróerők jelenléte mellett felszakíthatók
– Ebből adódóan megfelelően magas hőmérséklet és nyíróerők
jelenlétekor ezek az anyagok formázhatóvá, alakíthatóvá válnak
• Térhálós (hőre nem lágyuló) polimerek
– A láncmolekulák közt is erős kovalens kötések hatnak
– Az egész polimer termék egy darab óriásmolekula
– Térhálósodást követően az anyag nem formázható
9 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR
 Polimerek csoportosítása
szerkezetük szerint
Polimerek

Lineáris és elágazó Térhálós

Részben
Amorf Ritkán térhálós Sűrűn térhálós
kristályos

Amorf hőre Részben Ritkán térhálós, Sűrűn térhálós,

lágyuló kristályos hőre hőre nem lágyuló hőre nem lágyuló
polimerek lágyuló polimerek polimerek
polimerek
10 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR
 Fogalmak

• Hőre lágyuló polimerek

– Lineáris, vagy elágazó molekula szerkezetű polimerek
– Magas hőmérsékleten (és nyíró igénybevételek jelenléte mellett)
alakíthatóvá/önthetővé válnak
– Amorf hőre lágyuló polimerek: a molekulaláncoknak nincs
rendezettsége
– Részben kristályos hőre lágyuló polimerek: a molekulaláncoknak
vannak rendezettséggel bíró szegmensei
– Termoplasztikus elasztomerek: különleges hőre lágyuló kopolimerek
amelyek ún. fizikai térhálóval rendelkeznek (megömleszthető
térháló szegmensek)

11 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Fogalmak

• Hőre nem lágyuló polimerek

– Térhálós molekula szerkezetű polimerek
– Viszkózus folyadékok (gyanták) megszilárdításával keletkeznek
– Térhálósodást követően nem lehet újra folyadék állapotba hozni,
vagy maradandóan alakítani
– Duromerek: sűrűn térhálós szerkezetek nagy szilárdsággal és
merevséggel, de kis szívóssággal
– Gumik: ritkán térhálós, lágy polimerek, amelyek jelentős rugalmas
alakváltozásra képesek

12 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Fogalmak

• Elasztomerek
– Különböző molekula szerkezetű polimerek
– Reverzibilis módon képesek elviselni akár 700-800% deformációt
– Kaucsukok (térhálósítatlan gumik): lineáris, amorf szerkezet
– Termoplasztikus elasztomerek: speciális térháló, megömleszthető
– Gumik: ritkán térhálós szerkezet, nem megömleszthető

13 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Polimerek jellegzetes
hőmérsékleti pontjai
• Üvegesedési átmenet (Tg):
– Tg alatt a polimerek üveges állapotban vannak
– Üveges állapotban a polimerek ridegek: magas a szilárdságuk és a
merevségük, de kicsi a szívósságuk
– A molekuláknak csak az amorf része üvegesedik
– Az üvegesedéskor (Tg)a polimerek fajtérfogata is megváltozik

14 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

14 Lendvai László
 Polimerek jellegzetes
hőmérsékleti pontjai
• Kristályolvadási hőmérséklet (Tm):
– Tm felett a részben kristályos polimerek kristályossága megszűnik,
a kristályos szegmensek amorffá alakulnak át
– Csak részben kristályos polimerekre értelmezhető
• Folyási hőmérséklet(Tf):
– Tf felett a polimer amorf folyadékká alakul át
– Nem jelent tényleges átalakulást, csupán a polimer annyira
kilágyul, hogy folyékonnyá válik
• Bomlási hőmérséklet (Td):
– Td felett a molekulák szétesése megkezdődik
– A molekulán belüli kovalens kötések irreverzibilis módon
felszakadnak (láncszakadás)
15 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR
 Polimerek jellegzetes
hőmérsékleti pontjai

A polimerek egyes tipusaira jellemző karakterisztikus

hőmérsékletek:
• Amorf hőre lágyuló polimerek: Tg, Tf, Td
• Részben kristályos hőre lágyuló polimerek: Tg, Tm, Tf, Td
• Termoplasztikus elasztomerek: Tg, (Tm), Tf, Td
• Ritkán térhálós hőre nem lágyuló polimerek: Tg, Td
• Sűrűn térhálós hőre nem lágyuló polimerek: Tg, Td

16 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Amorf hőre lágyuló
polimerek

• Reverzibilisen megömleszthető
• Csak amorf szegmensekből áll
• Tg < Tf < Td

17 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Amorf hőre lágyuló
polimerek

• Alkalmazása jellemzően Tg alatt Polimer Tg [°C] Tf [°C]

• A Tg jellemzően magasabb PMMA 110 210

hőmérsékleteken van, mint a PS 90 240

részben kristályos polimereknél ABS 110 250

PC 140 265
• Többnyire extrúzióval és
fröccsöntéssel feldolgozva
Tf felett

18 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Részben kristályos hőre
lágyuló polimerek
• Reverzibilisen megolvasztható
• Amorf és kristályos szegmensek
• Kristályos részarány hatása: nagyobb szilárdság és merevség
• Tg < Tm ≤ Tf < Td
– De vannak kivételek:
Tg < Td < Tm ≤ Tf
– Pl.: PTFE

Jellemző dinamikus
mechanikai (DMA) görbéje:

19 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Részben kristályos hőre
lágyuló polimerek
• Tipikus felhasználása Tg és Tm Polimer Tg [°C] Tm [°C]

között (esetenként Tgalatt) LDPE -110 110

HDPE -110 130
• Többnyire extrúzióval és PP -5 165

fröccsöntéssel feldolgozva POM -60 170

PA 6 60 222
Tf felett PET 75 255

• Tg alatt jelentősen elridegednek PEEK 110 340

20 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Ritkán térhálós hőre nem
lágyuló polimerek

• Nem megömleszthető
• Kis merevség, nagymértékű rugalmas alakváltozás
• A felhasználási tartományban a modulusa közel állandó
• Tg < Td

Jellemző dinamikus
mechanikai (DMA) görbéje:
21 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR
 Ritkán térhálós hőre nem
lágyuló polimerek

• A Tg felett és alatt a modulus három nagyságrendnyi

eltérést mutat
• Tg felett lágy, gumiszerű, alatt rideg, üveges állapot
• Pl.: természetes kaucsuk alapú gumi (NR),
akrilnitril-butadién gumi (NBR)

22 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Sűrűn térhálós hőre nem
lágyuló polimerek

• Nem megömleszthető
• Nagyszilárdságú és merevségű rideg anyagok
• Az üvegesedési átmenet nem befolyásolja jelentősen a
mechanikai tulajdonságokat
• Tg < Td

Jellemző dinamikus
mechanikai (DMA) görbéje:
23 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR
 Sűrűn térhálós hőre nem
lágyuló polimerek

• Alkalmazása széles hőmérséklettartományon

• A modulus kevésbé függ a hőmérséklettől, mint inkább a
térhálósűrűségtől
• Pl.: epoxi gyanta (EP), telítetlen poliészter gyanta (UP)

24 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Polimerek előállítása

• Gyors láncreakció
– Polimerizáció
• Lépcsős reakciók
– Poliaddíció
– Polikondenzáció

25 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Polimerizáció
• Láncreakció
• A monomerek kettőskötéseinek felnyitásával reakcióképes
vegyértékek jönnek létre

• A polimerizáció folyamata
– Láncindítás (inciálás): egy iniciátort juttatnak a monomerbe, amely
megtámadja azok kettős kötéseit, ezáltal szabad gyököket
létrehozva
– Láncnövekedés: az aktivált monomerek további monomerekkel
reagálva molekulaláncot alkotnak
– Lánczárás: a teljes konverzió lejátszódását követően, vagy lánczáró
adalékkal történő lezárással
• Pl.: PE, PP, PS, PVC, PTFE, PMMA, PAN
26 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR
 Polikondenzáció

• Lépcsős folyamat
• Melléktermék (többnyire víz) kilépésével jár

• Legalább két kondenzációra képes csoport szükséges

– Lineáris szerkezetekhez legalább két különböző monomer
– Térhálós szerkezetekhez legalább három különböző monomer
• Energia befektetés (fűtés) szükséges
– Ellentétben a polimerizációval, ami hőt termel
• Pl.: PA, PET, PC

27 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 A polimerizációs fok

Polimerizáció Polikondenzáció

Konverzió

Konverzió
Polimerizációs fok (DP): a molekulaláncok hossza (ismétlődő egységek
száma), polimerek esetén ez legalább 1000
Konverzió: azoknak a monomereknek az aránya amik már egy
molekulalánc részeit képzik (átalakultak ismétlődő egységgé)

28 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Poliaddíció

• Lépcsős folyamat
• Nincs mellékterméke
• Atomáthelyeződés történik a molekulán belül

• Térhálós polimerek előállítása

• Pl.: PUR, EP

29 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Polimerek
anyagvizsgálata
 Szakítóvizsgálat

• Rövid idejű mechanikai vizsgálat

• Az adott polimerekre jellemző anyagi mérőszámok
meghatározása
• A szakítóvizsgálatok eredményei csak abban az esetben
összehasonlíthatóak, ha azok azonos körülmények közt
lettek elvégezve
• A környezeti hőmérséklet,
a páratartalom és a mérés sebessége
jelentősen befolyásolják az eredményt
• Szabványos piskóta próbatesteken
végrehajtva
31 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR
 Szakítóvizsgálat

A polimerek jellegzetes szakító diagramja

– I. Lineárisan rugalmas szakasz I.
II. IV.
III. V. VI.

Mechanikai feszültség
– II. Lineárisan viszkoelasztikus
– III. Nemlineárisan
viszkoelasztikus szakasz
– IV. Nyakképződés
– V. Állandósult folyás
szakasza
– VI. Felkeményedés

32 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR Deformáció

 Szakítóvizsgálat

a) Rideg polimerek

Mechanikai
b), c) Folyással rendelkező

fesz.
anyagok
d) Folyással nem rendelkező a
s U= s M
rugalmas anyagok
s U= s M b
sy

sy= sM
c
sU

d
s U= s M

eU ey ey eM eU eU Deform.
33 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR
eM eM eM eM
 Szakítóvizsgálat

34 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Szakítóvizsgálat

• Arányossági határ (sP): ez alatt a feszültség alatt a

nyúlás egyenesen arányos a feszültséggel (a Hooke
törvény érvényes)
• Folyási feszültség (sy): az az első feszültség, amelynél a
nyúlás a feszültség növekedése nélkül növekszik
• Szakítószilárdság (sM): a vizsgálat során mért
maximális feszültség
– Különböző anyagtípusok esetén ez egybeeshet vagy a folyási
feszültséggel, vagy pedig a szakadási feszültéggel
• Szakadási feszültség (sU): a próbatest szakadásakor
fennálló feszültség

35 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Szakítóvizsgálat

• A szakítóvizsgálat során meghatározott húzó rugalmassági

modulus (E) értékek
• Érintő modulus (Ee): a görbe tetszőleges pontjához húzott
érintő meredeksége
• Kezdeti rugalmassági modulus (E0): a szakítógörbe
kezdőpontjába húzott érintőjének meredeksége
– A vonatkozó szabvány szerint a 0,05% és 0,25% relatív
nyúlásértékhez tartozó görbepontokon átmenő egyenesnek a
meredekségét kell meghatározni

36 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Szakítóvizsgálat
A vizsgálat körülményeinek hatása (húzási sebesség)
• Növekvő húzási sebességgel párhuzamosan az anyag egyre
ridegebben viselkedik
• Egyes anyagok megfelelően lassú szakításakor az
alakváltozás a 100%-ot is meghaladhatja
• A szakítás jellemzően a 2…20 mm/min tartományban
történik polimerek esetében v 1

v2

Feszültség
v3
v4
v1>v2>v3>v4>v5
v5

37 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

Nyúlás
 Szakítóvizsgálat
A vizsgálat körülményeinek hatása (hőmérséklet)
• Polimerek vizsgálata során már kismértékű
hőmérsékletváltozás is jelentős befolyással van a szilárdsági
paraméterekre
• Magasabb hőmérsékleten a polimerek szívósabban
viselkednek
• Tg alatt a polimerek különösen ridegen viselkednek
Tg>T1

T2

Feszültség
T5>T4>T3>T2>T1 T3
T4

T5≈Tm

38 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

Nyúlás
 Szakítóvizsgálat

A vizsgálat körülményeinek hatása (nedvességtartalom)

• A hidrofil polimerek különböző mennyiség nedvességet
képesek felvenni a környezetük páratartalmától függően
• A nedvességtartalom lágyító hatással van a polimerekre
• Csökkenti a szilárdságot és a merevséget, viszont növeli az
alakváltozó képességet

39 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

39 Lendvai László
 Dinamikus vizsgálatok

• Rövid idejű mechanikai vizsgálat

• Az adott polimerek dinamikus igénybevételekre adott
válaszának vizsgálata
• A vizsgálatok eredményei csak abban az esetben
összehasonlíthatóak, ha azok azonos körülmények közt
lettek elvégezve
• A környezeti hőmérséklet, a páratartalom és a mérés
sebessége jelentősen befolyásolják az eredményt
Dinamikus vizsgálatok

Ütvehajlító vizsgálatok Ejtősúlyos vizsgálat

Charpy vizsgálat Izod teszt Ejtődárdás vizsgálat

40 U-bemetszés
| SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR V-bemetszés
 Dinamikus vizsgálatok

Charpy ütvehajlító vizsgálat

• A két végénél megtámasztott hasáb alakú próbatestet egy
ingás ütőkalapáccsal eltörjük és vizsgáljuk az ütközés
során elnyelt energiát
• Bemetszett, vagy bemetszetlen próbatest
– A bemetszés U, vagy V alakú

41 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Dinamikus vizsgálatok

Charpy ütvehajlító vizsgálat

• Műszerezett mérések esetén felvehető a törés görbéje
amely a fellépő erőt ábrázolja a törés idejének
függvényében. Ez alapján megkülönböztethetők a
következő
típusú polimerek:
– Rideg (a)
– Rideg/szívós (b)
– Szívós/rideg (c)
– Szívós (d)

42 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Hajlítás

• Rövid idejű mechanikai vizsgálat

• Az adott polimerekre jellemző anyagi mérőszámok
meghatározása
• A hajlító vizsgálatok eredményei csak abban az esetben
összehasonlíthatóak, ha azok azonos körülmények közt
lettek elvégezve
• Állandó sebességű deformáció gerjesztés, azaz időben
egyenletesen növelt lehajlást jelent

43 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Hajlítás

• A hajlító vizsgálat során meghatározott paraméterek:

– Hajlítószilárdság: a töréskor mért maximális szilárdság
– Határhajlító feszültség (az alátámasztási távolság 10%-ának
megfelelő lehajláshoz tartozó feszültség)
– Hajlító rugalmassági modulus

44 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Hajlítás

45 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Hőalaktartóság vizsgálat

• A polimerek alaktartóságának vizsgálata adott terhelés

mellett magas megemelt hőmérsékleten
• Hőalaktartósági vizsgálatok:
– Terhelés alatti behajlás (HDT) vizsgálat
– Vicat-féle lágyuláspont mérés

46 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Polimerek
deformáció-komponensei
Az időfüggő mechanikai vizsgálatok jelentősége

Szilárd halmazállapot – Folyékony halmazállapot

Ideálisan szilárd anyag – Polimerek – Ideálisan folyékony anyagok

Ideálisan elasztikus – Viszkoelasztikus – Ideálisan viszkózus

d=0 d = P/2

47 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Polimerek
deformáció-komponensei
A polimerek deformáció komponensei
• A deformáció komponensek összehasonlítva a fémekkel
– Fémek esetében két deformáció komponenst különböztetünk meg. A
kettő határa a pontosan meghatározható folyáshatár. A folyáshatár
alatt a rugalmas deformáció a jellemző, míg efelett pedig a
képlékeny alakváltozás.
– Polimerek esetén nincs egy ilyen egyértelműen definiálható határ.
Már kismértékű deformáció esetén is van maradó alakváltozás. A
másik nagy különbség, hogy a polimerek alakváltozása nem csak a
terhelés mértékétől, de annak hőmérsékletétől és idejétől is
jelentősen függ.

48 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Polimerek
deformáció-komponensei
A polimerekre jellemző deformáció komponensek
• A polimerekre jellemző teljes alakváltozás (εt) az alábbi
deformáció komponensek összegeként írható fel
– Pillanatnyi rugalmas alakváltozás (εpr)
– Késleltetett rugalmas alakváltozás (εkr)
– Maradó alakváltozás (εm)

et= epr+ ekr(t) + em(t)

49 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Polimerek
deformáció-komponensei

Feszültség terhelés
Párhuzamosan megjelenő
deformáció komponensek

Pillanatnyi rugalmas

Maradó

Késleltetett rugalmas

50 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Polimerek
deformáció-komponensei
• Pillanatnyi rugalmas alakváltozás (εpr)
– Az atomtávolságok és vegyértékszögek megváltozásához kapcsolódik
- pillanatszerűen, késleltetés nélkül alakul ki a terhelés pillanatában,
és ugyancsak késleltetés nélkül alakul vissza a terhelés megszűntével,
azaz az időtől független, és a fel- és leterhelés görbéje egybeesik
– A deformáció komponens legegyszerűbb mechanikai modellje a
Hooke-törvényt követő rugó

s  Ee 0 ee
51 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR
 Polimerek
deformáció-komponensei
• Késleltetett rugalmas alakváltozás (εkr)
– A molekulaláncok kigöngyölődéséhez, illetve visszagöngyölődéséhez
kapcsolódik, a terhelés folyamán késleltetve alakul ki, és a terhelés
megszűnte után késleltetve alakul vissza, azaz időfüggő, és a fel-
illetve leterhelés görbéi nem esnek egybe.
– Modellje egy rugó és egy Newton-törvényt követő viszkózus elem
párhuzamos kapcsolásával kapható ún. Kelvin-Voigt elem

e  e1  e 2 s
s  s1  s 2
s  Ee  0e 0
52 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR ed
 Polimerek
deformáció-komponensei
• Maradó alakváltozás (εm)
– A molekula-láncok egymáshoz képesti elcsúszásához, maradó
elmozdulásához kapcsolódik, a terhelés folyamán folyamatosan alakul
ki, időben halmozódik és a terhelés megszüntetése után a kialakult
deformáció érték megmarad. A fel- és leterhelés görbéi nem esnek
egybe
– Modellje a Newton-törvényt követő viszkózus elem

s
s   0e
0 ep
53 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR
 Kúszás és relaxáció
Kúszás
• A polimer deformációja, állandó mechanikai feszültség-
terhelés mellett folyamatosan nő
• Kúszásvizsgálat
– Ugrásszerűen terhelik az anyagot, majd állandó értéken tartják. Az
anyag válasza erre a kezdeti ugrásszerű deformációt követő, az időben
folyamatosan növekvő deformáció
– A kúszásvizsgálat alkalmas az adott terhelési szinthez tartozó
deformáció komponensek meghatározására is

54 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Kúszás és relaxáció

• Kúszás modellezése Burgers-modellel ugrásszerű

feszültség gerjesztéssel

s
s0

t
e
er
ek
er em
t s0
55 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR
 Kúszás és relaxáció

Relaxáció
• Időfüggő jelenség, a kúszáshoz hasonló jellegű
• Ebben az esetben viszont ugrásszerű feszültség helyett
ugrásszerű deformáció gerjesztés van
• Relaxáció vizsgálat
– Az anyagot ugrásszerűen megnyújtják, majd a nyúlást állandó értéken
tartják. Az anyag válasza erre szintén ugrásszerű feszültségnövekedés,
majd a feszültség az időben folyamatosan csökken

56 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Kúszás és relaxáció

• Modellezése Maxwell-modellel ugrásszerű deformáció

gerjesztéssel

e
e0 er
ek
em
t
s
s0

e0
57 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR
t
 Hőalaktartóság vizsgálat

Terhelés alatti behajlás (HDT) vizsgálat

• Megemelt hőmérsékleten történő három pontos hajlítás
– 2 °C/perc felfűtési sebesség
• A HDT azt a határhőmérsékletet adja meg,
ahol adott terhelés mellett a próbatestnek 0,25 mm a
lehajlása
– 1,82, 0,45, vagy 8 MPa
terhelés

58 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 Hőalaktartóság vizsgálat

Vicat-féle lágyuláspont mérés

• Megemelt hőmérsékleten történő keménységmérés
– 50 °C/h vagy 120 °C/h felfűtési sebesség
• Azt a határhőmérsékletet adja meg,
ahol a terhelt tű 1 mm mélyen
nyomódik bele a próbatestbe
– 10 N, vagy 50 N terhelés

59 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

 MFI mérés

• Az a grammokban vagy köbcentiméterben kifejezett

anyagmennyiség, amely a vizsgálati szabványban előírt
hőmérséklet és nyomás mellett a szabványos
mérőkészülék kapillárisán 10 perc alatt kifolyik
– Szabványosított vizsgálati hőmérséklet és terhelés
– Pl.: az MFI230, 2,16 a 230 °C-on 2,16 kg terheléssel végzett mérés
eredményét jelzik
• Az MFI mértékegysége g/10perc
• A vizsgálat jelölése MFI, vagy MFR
– Melt flow index / Melt flow rate

60 | SZÉCHENYI EGYETEM – UNIVERSITY OF GYŐR

Köszönöm a figyelmet!