21.

A magyar társadalom Kádár-rendszer idején

1. A rendszer működése 1956 és 1988 kö zö tt Ká dá r Já nos á llt a pá rtá llam, a kommunista

diktatú ra élén, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titká ra. 1956-ban szovjet
tankok hoztá k be Budapestre. Az elégedetlenség elkerü lése érdekében politiká ja alapjá nak
mindig is az életszínvonal javítását tartotta, még a nyolcvanas években is, amikor má r csö kkent
a gazdasá gi termelés.

- a rendszerben csak egy pá rt mű kö dö tt, de a korá bbiakhoz képest enyhü lt a terror, a

forradalmá roknak adott 1963-as amnesztia utá n politikai okokbó l nem hoztak halá los
ítéleteket, a rendő ri fellépést tová bbra is fenntartottá k

- a szó lá sszabadsá got korlá toztá k a mű vészeti életben az öncenzúra gyakorlatá t

honosítottá k meg: Ká dá r kultú rpolitikusa, Aczél Gyö rgy a 'há rom T' rendszerét ('tilt, tű r,
tá mogat') alkalmazva késztette az embereket korrekció ra

- a magá néletbe nem akartak má r annyira beleszó lni, mint a Rá kosi-rendszer idején a
kü lö nbö ző 'ö nkéntes' munká kkal, mozgalmi élettel, a szabadidő elvételével (Ká dá r hatvanas
években megfogalmazott jelszava: "aki nincs ellenünk, az velünk van").

-az ú n. "puha diktatúra" idején is sok ezer besú gó t alkalmazott a III/3-as titkosszolgá lat a
gyanú s emberek megfigyelésére; mindannyiuk nevét még ma sem ismerjü k, az ü gynö kaktá k
nyilvá nossá ga a rendszervá ltá s utá ni korszak egyik politikai problémá ja

2. Az államgazdaság idő szaká ban a gyá raknak, fö ldeknek nem volt sajá t tulajdonosuk,
minden az á llam kezében volt a tervgazdaság keretében, má s kommunista orszá gokhoz
hasonló an három- vagy ötéves tervekben hatá roztá k meg, mit kell termelni, nem a piac (a
lakossá g vá sá rló igénye) dö ntö tt, a folyamatos kereslet miatt á llandó sult az á ruhiá ny

a vá llalatoknak juttatott forrá sokat a kö zpontban osztottá k szét és a bevétel is oda folyt be,
ezzel biztosítottá k a pá rt egyeduralmá t a rendszer meghatá rozó része volt a tervalku: a
vá llalatvezető k lobbija, érdekérvényesítése, politikai befolyá sa dö ntö tte el, ki mekkora
anyagiakat kap a fejlesztéshez elő nyö s tervalku esetén a vá llalat nem volt igazá n érzékeny
sem a kö ltségekre, sem a bevételre; 1968-ban gazdasági reformmal pró bá ltá k nö velni a
vá llalatok ö ná lló sá gá t, de Ká dá r ezt elutasította

- a magyar gyá rak nagyobb részben csak a kommunista orszá gokba szá llítottak, a KGST-n belü l
meghatá roztá k, Magyarorszá gnak milyen termékek gyá rtá sá ra kell rá á llnia a szovjetekkel
kialakítottá k a cserekereskedelem (barter) rendszerét: a mű szaki cikkekért cserébe
nyersanyagot (fö ldgá zt és kő olajat) kaptunk

a gyá rak egy része a keleti versenytá rsakhoz képest jó minő ségben termelt (Videoton, Ikarus,
Rá ba, stb.), de a vasfü ggö ny miatt a fejlett nyugati technoló giá hoz nem lehetett hozzá férni

a mező gazdasá g termelése megnő tt, a magyar falu életszínvonala nagyot javult az á rukat
nagyrészt az orosz piacon adtá k el, ahol nem szá mított igazá n a minő ség

3. A magángazdálkodás engedélyezése komoly energiá kat szabadított fel, jelentő s mértékben

ennek volt kö szö nhető az életszínvonal javulá sa (második gazdaság)
a, háztáji gazdaságokban a belterjes nö vénytermesztés jelentő sebb volt, mint a TSZ-ekben
b, a Gazdasági Munkaközösségek (GMK-k) kisiparosi munká t végeztek, részben
magá nrendelésre, a gyá r eszkö zeivel az emberek csak a magá ngazdasá gban voltak igazá n
érdekeltek abban, hogy tö bbet termeljenek, a gyá rakban és a TSZ-ekben gyakorivá vá ltak a
lopá sok

- a gyarapodni vá gyó , tö rekvő , egyre mű veltebbé vá ló (kis)polgá ri réteg nem vá lhatott

tulajdonossá , helyette fogyasztó maradt a javak (há z, kocsi, tv, hű tő szekrény, hétvégi telek)
megszerzése érdekében a má sodik gazdasá g sok energiá t vett el, romlott a lakossá g egészségi
á llapota, a kö zü gyektő l elfordultak az emberek, az egyéni érdekek kerü ltek elő térbe

4. A népesség száma kezdetben jelentő sen nö vekedett, még 1953-ban Ratkó Anna
egészségü gyi miniszter rendelte el az abortusztilalmat a Ratkó-korszakban sok gyerek
szü letett, de a nő k tö meges munká ba á llá sa, az anyagi gyarapodá s nehézkessége és a tilalom
feloldá sa utá n elvégzett abortuszok nagy szá ma miatt a '80-as évektől csökken Magyarország
lakossága

5. A rendszer válsága szembetű nő vé vá lt akkor, amikor a gazdasá g má r nem tudott lépést

tartani a nyugati orszá gokkal, a minő ségi fejlesztéshez hiá nyzott a tő ke és a technikai tudá s

- az á rakba be volt építve az á llami tá mogatá s (3,60 ft-os kenyér, olcsó OTP-kö lcsö n a
há zépítéshez, stb.), mindená ron nö velni kellett az életszínvonalat, amit má r csak nyugati
kö lcsö nö kkel, az ország eladósításával lehetett elérni
- elbocsá tá sokró l nem eshetett szó , de
sok embert feleslegesen foglalkoztattak (kapun belüli munkanélküliség); a veszteséges
ü zemeket (bá nyá k, kohó k) nem zá rtá k be, a nyereséges ü zemek rová sá ra is mű kö dtették ő ket