22.

A rendszerváltás utáni magyar társadalom

1. A Kádár-rendszer öröksége Az 1980-as évek végére nyilvá nvaló vá vá lt a kommunista

diktatú ra cső dje: az orszá g kü lfö ldi államadóssága megkö zelítette a 20 milliárd dollárt, a
gazdasá g javarészt korszerű tlen termékeket á llított elő , amiket leginká bb csak a keleti,
kommunista orszá gokban tudott eladni, addig, amíg az ottani piacok ö ssze nem omlottak

a rendszervá ltá st első sorban az tette lehető vé, hogy Mihail Gorbacsov és a szovjet vezetés
fokozatosan feladta Kelet-Euró pa orszá gait; a diktatú ra enyhü lésével a nyolcvanas évek végén
ú j pá rtok (MDF, SZDSZ, Fidesz, stb.) alakulhattak, amelyek a hatalom á tvételét tű zték ki célul

- lehető vé vá lt az 1956-ban tö rténtek á tértékelése is, mikor 1989-ben újratemették Nagy Imrét
és tá rsait az esemény a rendszervá ltá s szimbolikus eseménye volt, mivel az ú jratemetéssel
egyben ítéletet mondtak a Nagy Imrééket elítélő , a forradalmat tö bb, mint harminc éven á t
ellenségesnek minő sítő Ká dá r-rendszer felett

- 1990-ben demokratikus választásokat tartottak, mely utá n Antall József alakított kormá nyt
pá rtja, a Magyar Demokrata Fó rum(MDF) élén; az utó dpá rt(MSZP) sú lyos vereséget szenvedett

az ú j kormá nynak sú lyos tá rsadalmi és gazdasá gi problémá kat kellett kezelnie:

a, az orosz piac ö sszeomlott, nyugaton pedig
nem lehetett tö megesen eladni az á rukat, a
magyar tulajdonú ipart le kellett építeni; a
bá nyá szat, a kohá szat, a gépipar, mű szeripar
nagyobb részben megszű nt, fő ként csak az
élelmiszeripar és a vegyipar maradt talpon
b, a TSZ-ek tö bbsége megszű nt, az igénylő k
ká rpó tlá ssal visszakaptá k a kommunista
idő kben elvett fö ldjü k értékét
tö bb szá zezer ember elbocsá tá sá val a
munkanélkü liség a semmibő l 16 %-osra
nő tt, má ra 10 % kö rü l van értéke nem
kiugró an magas Euró pá ban, de a
rendszervá ltá s utá n az elbocsá tottak
tö bbsége á llami eltartottá vá lt (segélyezett
munkanélkü liek, tö meges
rokkantnyugdíjazá s) az erre rá fordított
pénzek mellett Euró pá ban ná lunk a
legalacsonyabb a foglalkoztatottsá g

2. A magánosítás (privatizáció) tö bb formá ban jelentkezett:

a, az ú n. spontán privatizáció a nyolcvanas évek végén zajlott, még a kommunista pá rt uralma
alatt; ennek sorá n az á llami vá llalatok vezető i vagy má s, befolyá ssal rendelkező emberek,
kü lfö ldi befektető k kü lö nbö ző eljá rá sokkal sajá t tulajdonba vették a cégek vagyoná t az
eljá rá s szabá lyozatlan volt; mivel az az á llam nem ellenő rizte és a tulajdonszerzést alapvető en
az dö ntö tte el, kinek vannak jó kapcsolatai, a spontá n privatizá ció t nagy tá rsadalmi
elégedetlenség kísérte
b, a kis- és középvállalkozások tö megesen alakultak ki a rendszervá ltá s utá n, jellemző en a
Ká dá r-kori 'má sodik gazdasá g' tö rekvő , vá llalkozó kedvű iparosaibó l, fö ldmű velő ibő l
fennmaradá sukat a magas adó k és az erő s kü lfö ldi verseny mellett gyakran a
nagyvá llalatoknak alá rendelve (alvá llalkozó ként) kell biztosítaniuk
c, a külföldi tőke beá ramlá sa má r a rendszervá ltá s elő tti években megindult az ipari
tö megtermelést zö mmel nyugati és japá n cégek végzik; hatékonnyá tették a termelést, fejlett
technoló giá t hoztak be, alkalmaztá k a munkanélkü lieket, ittlétü ket az alacsony bérek
indokoljá k
3. Társadalmi nehézségek A magyar népesség szá má nak csö kkenése, az á tlagéletkor
nö vekedése a jelen és a jö vő szempontjá bó l a legnagyobb, megoldhatatlannak lá tszó probléma

mivel 10 dolgozó ra ma má r 8 eltartott (nyugdíjas, diá k, munkanélkü li, stb.) jut, alacsonynak
tekinthető a foglalkoztatottsá g emiatt csak magas adó kkal tarthatja fenn magá t az á llam,
ami akadá lya a gazdasá g nö vekedésének

- a rendszervá ltá s utá ni gazdasá g sú lyos terhe, hogy egyszerre létezik munkanélküliség,
alacsony képzettség, alulfizetettség illetve ezzel pá rhuzamosan munkaerőhiány az orszá gban

mivel a Ká dá r-kori nagyiparban jelentő s má r a rendszervá ltá s elő tt érzékelhető je-

mértékben szakképzetlen, betanított
munkaerő dolgozott, a rendszervá ltá s utá n,
a régi gyá rak bezá rá sakor komoly gondot
jelentett ezen réteg foglalkoztatá sa
jelentő s részü k munkanélkü li maradt,
kö rü lbelü l a felü knek sikerü lt á llandó ,
bejelentett munkahelyet talá lni, nagy
részben azonban a kü lfö ldi tulajdonú gyá rak
és kereskedelmi lá ncok foglalkoztatjá k ő ket,
képzetlenségü k miatt alacsony bérért
kü lfö ldiek szá má ra fő ként ez az alacsony
bér jelenti a vonzerő t
lenség volt, hogy a szakmunká s réteg nem
ö rö kítette á t a helyzetét gyermekeire,
inká bb iskolá ztatta ő ket a folyamat
eredményeként nagy tö bbségbe kerü ltek a
nem fizikai dolgozó k, a szakmunká s
munkaerő bő l viszont jelentő s hiá ny
keletkezett
a fizikai dolgozó k és az igazá n nagy
jö vedelmet termelő munká k (mérnö k,
a orvos, kö zgazdá sz, stb.) betö ltő i kö rében a
munkaerő hiá nyt fokozza az alacsony bérek
miatt is meginduló kivá ndorlá s, első sorban
Nyugat-Euró pá ba

- a magyar gazdasá g nö vekedése ma alapvető en két forrá snak tudható be: egyrészt a külföldi
tulajdonú nagyvállalatok termelik meg a nemzeti jö vedelem nagyobbik részét kö zü lü k is
kiemelkednek a nagy autó gyá rtó vá llalatok (Audi – Győ r, Mercedes – Kecskemét, Suzuki –
Esztergom, stb.) és beszá llító ik, amely azonban sérü lékennyé teszi a gazdasá got (ha az
autó gyá rtá s éppen vá lsá gba kerü l, az egész gazdasá g bajba jut)

a nö vekedés má srészt jelentő s mértékben kö szö nhető az Európai Unióból érkező, a gazdasá g
felzá rkó ztatá sá t célzó pénzü gyi támogatásoknak problémá t jelent, hogy 2020 utá n ezek
jelentő s mértékben csö kkenni fognak, ezen tú l pedig jó részt ó riá si mértékű korrupció
hatá rozza meg, ki nyeri el a tá mogatá sokat

- az anyagi gyarapodás igénye a romló gazdasá gi kö rü lmények ellenére is fennmaradt, ső t, a

javak korlá tlan elérésének lehető ségével tová bb nö vekedett a gyermekvá llalá si kedv
csö kkenése mellett a 2000-es évektő l a lakossá g fokozatos eladósodása mutatkozik meg
(devizahitelezés)
- a magas adószint ellenére a kö zszolgá ltatá sok (rendfenntartá s, egészségü gy, oktatá s,
tö megkö zlekedés, stb.) az á llam magas fenntartá si kö ltségei és a korrupció miatt pénzhiányban
szenvednek, fejlesztésü k az euró pai unió s tá mogatá sok nélkü l lényegében megvaló síthatatlan
volna