NOSOKOMIÁLIS- KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK

DEFINICIÓ: A nosokomiális infekció a kórházban , egészségügyi tevékenység folyamán a be-

teget illetve az ellátó személyzet tagját ért infekció , mely a beavatkozás során jön létre. Az a
fertőzés melyet a kórházban való tartózkodás ideje alatt szerez és felvételkor még lappangó
formában sem volt jelen.
Kihurcolt nosokomiális fertőzésnek azt nevezzük ha az intézményből való távozás után je-
lentkezik a megbetegedés.
A fertőzéshez három tényező összekapcsolódása szükséges:

 fertőző forrás – beteg vagy egészséges kórokozó hordozó

 fertőzés módja – közvetlen (érintkezés, kéz)
– közvetett ( cseppfertőzés, fertőzött tárgy, élelem, víz)
 fogékony szervezet – gyenge immunállapotú egyén
Ha a fertőzési láncból egy elem hiányzik nem jön létre a fertőzés.
Leggyakoribb nosokomiális fertőzések:
- beteget érintő: sebfertőzés, húgyúti fertőzés, tüdőgyulladás, bőr és lágyrészfertőzés
(decubitus, rühesség), véráramfertőzés(szepszis)
- személyzetet érintő: tűszúrásos, vágásos(HCV,HBV,HIV), légúti terjedéses (influenza,
TBC, Rota, meningitisz), kontakt úton(rüh), enterális terjedéses(HAV)
A nosokomiális fertőzések okai:
- obiektiv okok: az egészségügyi intézmények korszerűtlensége, nagyméretű kórter-
mek, zsúfoltság, kevés vizesblokk, az egészségügyi személyzet elégtelen száma,
hosszú kórházi ápolás, kritikátlan antibiotikum adása
- szubiektiv okok: a preventiv szemlélet hiánya, a látogatók fegyelmezetlen magatar-
tása, kórházi dolgozók hanyagsága, az aszepszis be nem tartása, kézhigiéné hiánya ,
kiméletlen műtéti technika

A nosokomiális fertőzések megelőzése:

- a fertőzőforrás kiiktatása – a beteg elkülönitése, enterális tüneteket mutató dolgozó
munkából való eltávolitása, a terjedés gátlása, kórházhigiénés szabályok szigorú be-
tartása, védőfelszerelések, védőöltözetek helyes használata, fertőtlenités
- a dolgozókat érintő nosokomiális fertőzések megelőzése a fent felsoroltakon kívül a
kötelező védőoltások beadásával történik

Gyakori nosokomiális fertőzést okozó kórokozók:

1. Staphylococcus aureus – multirezisztens tulajdonsága az ami az elsőszámú
nosokomiális kórokozók sorába emeli. Direkt kontaktussal terjed, az esetek
nagy százalékában az egészségügyi személyzet keze a fertőzés forrása. Egész-
séges hordozó az orrában, torkában tünetmentesen hordozhatja. Élettelen
környezetben 30 napig életképes. Posztoperator fertőzéseket, tüdőgyulladást
okozhat. Terjedése csökkenthető ha a megelőzést szolgáló szabályokat be-
 tartják. Sajnos nagyon kevés a hatékony antibiotikum ellene, mivel nagyon
rezisztens.
2. Gramm – baktériumok - olyan enzimeket képesek elő állitani amelyek még a
cefaloszporinokat is hasitják és ez által hatástalanná teszik azokat. Ezek álta-
lában kórházi fertőzéseket hoznak létre főleg az intenziv osztályon ( húgyúti
fertőzést, tüdőgyulladást, gasztrointesztinális traktus fertőzéseit, szinuzitist,
bőr és lágy részek fertőzéseit, eszközhasználattal összefüggő fertőzéseket) .
Fő előfordulási helye az emésztőrendszer alsó traktusa. Széklettel kerülnek a
perianális és periuretrális tájékra, onnan a kézre majd a szájba .A kórházi be-
tegnél 2-10 nap alatt kolonizálódnak , ebből kerülnek ki a nosokomiális fertő-
zések. Mivel multirezisztensek a fertőzések kezelése nagyon problémás.
3. Enterococcusok – ugyancsak a bélflóra tagjai, egészséges egyénekben főleg
húgyúti fertőzéseket okoznak
4. Gombák- csökkent immunitású, súlyos alapbetegséggel rendelkező betegen
okoznak fertőzést. Az egyik legismertebb a Candida amely a bélflóra átmeneti
vagy tartós kolonizált tagja. Legtöbbször hosszútávú antibiotikumos kezelés
során okoz fertőzést.
5. Klb. virusok- az egészségügyi személyzet gyakran hordozója és terjesztője ( in-
fluenza, adenovirusok, Rotavirus, Calicivirus)
6. Scabies (Rühatka)- emberről –emberre terjed, közvetlen érintkezés útján. Fo-
kozottan veszélyeztetett az ápoló személyzet illetve a szobatársak. Lappan-
gási ideje 1-4 naptól 4-6 hétig terjed.
Tünetei: éjszakai viszketés az ujjak között, csuklón , könyökhajlatban, az
emlők alatti bőrredőkben vakarózási nyomok. Ha fenn áll a gyanúja bőrgyó-
gyászati vizsgálat kötelező.
Kezelése: lefürdetés szappanos meleg vizzel, egész testfelület lekenése rüh-
atka irtó oldattal(kivéve a hajas fejbőr), 1 óra múlva másodszori lekenés, 24
óra múlva lefürdetés, 1 hét múlva a testfelület ismételt lekenése, 1 hónap
múlva ismételt lekenés( ennyi idő alatt kell ki a petéből az álca ami újrafertő-
ződést okoz.)
A fertőzött személy kontaktjait is célszerű kezelni. Az ápolás egész tartalma
alatt a rendszeres tisztálkodás és a tiszta ruha használata kötelező. A környe-
zet rühatka mentesitése káliszappanos oldattal való lemosással történik. A
nem mosható felületeket( matrac) 14-21 napra kivonjuk a használatból, és
elkülönitve tároljuk. A ruházatot, ágyneműket fertőzött szennyesként juttat-
juk a mosodába. A fertőzött személyt lehetőség szerint elkülönitjük a beteg-
társaktól.
7. Tetvesség – fej és lapostetvesség esetén a beteget meleg szappanos vizzel
megmosdatjuk , utána tetűirtó szerrel bekenjük a fertőzött területet.
Elkülönitjük.