A VÍZ SZÜKSÉGLETE

A víz az élet forrása, nem más mint a hidrogén és oxigén vegyülete, a Föld területének 70%-
át, az emberi szervezet70%-át, a megtermékenyitett petesejt 95%-át alkotja.
A viz a leggyakoribb anyag a földön, de a csupán 2,5%-a édesviz és ráadásul ennek is a 98% a
felszin alatt van, s mert ez biztositja az ivóviz ellátás nagy részét, nagyon fontos a védelme.
Az emberi homeosztázis ( belső egyensúly) egyik alapvető koncepciója a folyadékháztartás
ami egyensúlyi helyzetben azt jelenti, hogy a szervezet által veszitett folyadék mennyisége
megegyezik a szervezet által felvett folyadék mennyiségével. A folyadékháztartás fenntartása
igen fontos, számos fiziológiás folyamat normális működéséhez, és rendszeres folydékbevi-
telre van szükségünk ahhoz, hogy pótolni tudjuk az elveszitett folyadékmennyiséget( izzadás,
légzés, vizelet, széklet).
A napi ajánlott folyadékbevitel férfiaknál kb 2-3 l, nőknél 1-2l. A folyadékszükségletünk leg-
nagyobb részét kb 1,5l effektiv folyadék formájában vesszük fel, a többi a táplálékok kötött
vagy szabad viztartalmából származik (gyümölcsök, zöldségek, húsok, húskészitmények).
Ugyanakkor ki is ürül a szervezetünkből, mégpedig a vesék által kiválasztott vizeleten ke-
resztül kb 1400ml, izzadsággal kb 600ml,légzéskor kb 300 ml és a széklettel is üritünk folya-
dékot kb 300 ml. A szervezet belső vizállományában történő bármilyen kismértékű változás
erőteljesen befolyásolja a sóháztartást és forditva. A víz vagy sóháztartás jelentős eltérései
súlyos akár életveszélyes anyagcserezavarokat idézhetnek elő (kiszáradást, vizmérgezést).
A folyadék igény jelentősen függ a külső és belső hőmérséklettől, a levegő páratartalmától, a
fizikai aktivitástól, a táplálkozástól és a verejtékezés nagyságától. A folyadékfelvételi igé-
nyünk legjobb jelzőrendszere a ” szomjúságérzet”, ami a kisgyerekeknél és az idős embe-
reknél, nincs jelen ezért őket a szokásosnál gyakrabban kell folyadékkal kinálni a kiszáradás
megelőzése érdekében.
Az egyénen kivűl a társadalom, az emberi közösségek is nagy mennyiségű vizet használnak el
a fizikai szükségletek, a személyes higiéniai szükségletek, a közösségi higiéniai szükségletek
(szennyviz, közterek zöldövezetének öntözése, közterek tisztántartása, szökőkút), az ipar
szükségleteinek és a mezőgazdaság- állattenyésztés szükségleteinek a kielégitésére.

A vizszennyezés
Vizszennyezésnek nevezzük azt a környezetszennyező folyamatot melynek során a víz minő-
sége rosszabb lesz. Vizszennyezésnek minősül ami a kialakult ökoszisztémára kárositólag hat.
A minőség romlásához vezető folyamatok rendszerint emberi beavatkozások következmé-
nyei.
A szennyeződést rendszerint a vizben oldott kémiai vegyületek okozzák, de oldatlan elemek
is megjelenhetnek (nehézfémek, radioaktiv elemek) és biológiai eredetű (baktériumok), fizi-
kai eredetű szennyeződés is lehet a kiváltó oka (kóros felmelegedés).
Napjainkban a mezőgazdaságban használt műtrágyák és növényvédő szerek, valamint az ipa-
ri technológiai folyamatok során használt anyagok jelentik a fő szennyező anyagokat:
 a csapadék hatására a talajvizbe oldódó anyagok
 ipari meghibásodás során a zárt rendszerből kijutó anyagok
 rosszul meválasztott technológiai eljárások( bányászat, csatorna helyett deritők )
 hanyagság, tudatos szennyezés
A szennyezés a szennyező anyag vizbe jutásával kezdődik , majd a vizben terjedve kisebb –
nagyobb viztömeg szennyeződik meg. A szennyeződés szétterjedésétől függően az érintett-
ség lehet:
  lokális,
 vizgyűjtőre kiterjedő,
 regionális,
 kontinentális.
A víz szennyeződésének megelőzésében főként az ipari technológia és a mezőgazdaság (bio-
gazdaságok létrehozása) megváltoztatása tud nagy szerepet játszani. Nagyobb hangsúlyt kel-
lene fektetni a szennyvizek megfelelő kezelés utáni visszaforgatására is, valamint szigoritani
kellene a keletkezett szennyvizelvezetés során a megfelelő lépések betartását.
A vizszennyeződés hatása az élővilágra nagyon nagymértékű, a vizeinkben élő állatok a szen-
nyeződések miatt vagy elhagyják élőhelyeiket vagy elpusztulnak, ezáltal felborul az ökoszisz-
téma, úgynevezett holt vizek alakulnak ki.

A víz útján terjedő fertőzések

Ezek a fertőzések a víz minőségéhez és az ivóvizhez való hozzáféréshez kapcsolódnak és
gyakran megelőzhetőek.
A betegségek kialakulásának 3 feltétele van:
 fertőző forrás jelenléte
 a fertőzést okozó kórokozók vizbeni élettartamának ideje
 receptiv személyek
Három formája ismeretes:
Járványtani forma - robbanásszerűen , nagyszámú embertömeget, nemre, korra való tekintet
nélkül, ugyanazon vizellátásból származó víz okozta , évszaktól független megbetegedések. A
járvány kialakulását még alátámasztja ha emésztőrendszeri panaszok jelennek meg, ha a víz-
hálózaton belül meghibásodás történik, vagy ha a víz laboratóriumi bevizsgálása során pozi-
tiv az eredmény.
Endémikus forma- kisebb közösséget érintő, kevesebb a megbetegedések száma
Sporadikus forma- izolált esetek, amelyek között nincs összefüggés.

A fertőzést kiváltó okok lehetnek:

 bakteriális: pl kolera, tifusz (szalmonella okozta fertőzés), vérhas, leptospirózis, TBC
 virusos: pl gyermekbénulás, virusos hepatitis, kötőhártyagyulladás
 parazitózisok: pl parazita okozta vérhas, lambliózisok, trichomoniázis, klb
gilisztásodások

Víz okozta nem fertőző betegségek

A víz kémiai összetételének köszönhetően is okozhat megbetegedéseket, amelyek nem fer-
tőzőek.
A vizben található feloldott ásványi anyagok mennyisége is kiválthatnak bizonyos betegsége-
ket:
golyva-jódhiány;
fogszuvasodás- a víz fluor tartalmának csökkenése;
endémiás fluorózis- a viz fluor tartalmának növekedése miatt;
kardiovaszkuláris megbetegedések- Ca-Mg-Na-Cd-Zn -Co -Cr nem megfelelő szintjei
A vizben található mérgező anyagok:
nitrátok - légszomj, tachicardia, ingerültség, rángógörcsök, hasmenés, székrekedés;
ólom - ólommérgezést,
növényvédő szerek- fejfájást, hányást, gyomorgörcsöket, izzadást, izomgörcsöket, nyálad-
zást, könnyezést, nehézlégzést akár fulladásig, halálig
A vizben található radioaktiv sók is okozhatnak megbetegedéseket

A víz fogyaszthatóságának feltételei:

Az ivóviz az a víz amit szivesen fogyasztunk, és semmilyen veszélyt nem jelent az emberi
szervezetre.
Számos, különböző kockázati tényező befolyásolja a víz fogyasztását, a víz szennyeződédéhez
vezet. Ezek a kockázati tényezők:
1. Organoleptikus tényezők (érzékszervvel észlelhetők):
- Szag - a benne lévő szennyező anyagok és természetes összetevők aránya határozza meg –
szagtalan
- Iz - a vizben oldott ásványi anyagok és gázok mennyisége határozza meg -iztelen
2. Fizikai tényezők:
- Hőmérséklet – 5°C alatt hideg, 17°C felett melegnek számit; fogyasztásra ideális hőmérsék-
lete 7-15°C között van
- Szin – normál esetben szintelen, a benne feloldódott anyagok adnak neki szint
- Viztisztaság – zavarosságát a benne nem oldódó szerves anyagok és az ásványi sók adják
3. Kémiai tényezők:
- káros anyagok- legtöbbször mérgező anyagok, amelyek a szennyeződésekből erednek
- nem kivánatos anyagok – ezek nem mérgezőek, de jelenlétükkel megváltoztatják a víz
kinézetét és ezáltal válik ihatatlanná
- szennyezettségre mutató anyagok – nincsenek káros hatással az emberi szerveztre, nem is
befolyásolják a víz felhasználását , ezeket az anyagokat rendszeresen mérik a vizben
4. Bakteriális tényezők :
-semmilyen patogén baktérium sem mutatható ki az ivóvizből, bármilyen baktérium jelenléte
a vizben megbetegedéshez vezet
5. Biológiai tényezők:
- a tiszta oxigéndús vizben számos élőlény él és fejlődik
- a szennyezet, koszos oxigénhiányos vizben csak igénytelen, alsórendű élőlények életképe-
sek
Végkövetkeztetés tehát: az ivóviz szintelen, szagtalan, iztelen folyadék, amely semmilyen
szemmel vagy mikroszkópikusan észlelhető organizmust vagy anyagot nem tartalmaz.