A második vh előzményei

 a második vh. előtt a nagyhatalmak egyértelműen túl sokat engedtek Hitlernek

 a folyamatos német területi igényekre engedékenyen reagáltak: inkább megadták
Hitlernek, amit kért, mert azt gondolták, hogy így el lehet kerülni a háborút
 ebben főleg a brit miniszterelnök, Neville Chamberlain volt a felelős
1936. Németország és Olaszország szövetkeztek: ez volt az ún. Berlin-Róma tengely, a velük
szövetkezőket nevezték a második világháborúban tengelyhatalmaknak. 1936-ben Japán és
Németország is szövetséget kötött, ez hivatalosan a SZU ellen irányult, ennek neve:
Antikomintern-paktum. Ehhez 1937-ben az olaszok is csatlakoztak.
1938. március 12-13. Hitler bevonult Ausztriába, egyesítve az országot Németországgal, ez
volt az ún. Anschluss. Az osztrákok nem álltak ellen, a nemzetközi hatalmak hallgatólagosan
elfogadták Hitler terjeszkedését.
Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt. Az ország É-i és Ény-i részén volt az ún.
Szudéta-vidék, ahol kb. 3 millió német élt. Ezért Hitler ezt a területet Németországhoz akarta
csatolni. Bejelentette, hogy ez az utolsó követelése. A helyzet már háborúval fenyegetett,
ezért a nagyhatalmak konferenciát hívtak össze.
1938 szeptemberében ez volt a müncheni konferencia.
 ott voltak a következő vezetők: Daladier francia elnök, Chamberlain brit
miniszterelnök, Hitler és Mussolini
 a csehszlovák kormányt nem hívták meg
 szept. 29. aláírták a müncheni egyezményt: ennek értelmében a csehszlovákok
kötelesek voltak átadni a német többségű területeket a németeknek, és Magyarországgal is
Lengyelországgal is hasonló tárgyalásokba kellett kezdeniük
 a maradék csehszlovák területeket elvileg utána nemzetközi garanciákkal védték
Hitler azonban itt nem állt meg: 1939 márciusában lerohanta a maradék Csehszlovákiát,
bevonult Prágába is. Létrehozta az ún. Cseh-Morva Protektorátus, ami egy bábállam volt
német vezetéssel. A csehszlovák önállóság itt meg is szűnt. Szlovákia is névleg önálló lett, de
itt egy fasiszta diktátor, Tiso vette át a hatalmat, természetesen Hitler segítségével.
Taktikai okokból a németek ezután az elvileg ellenséges Szovjetunióval tárgyaltak. Általános
megdöbbenésre 1939. aug. 23-án megkötötték a híres Ribbentropp-Molotov paktumot. Ennek
lényege:
 No. és a SZU megnemtámadási szerződést köt
 Lengyelországot feldarabolják, gyakorlatilag elfelezik egymás között
1939. szept. 1. Németország megtámadta Lengyelországot, ezzel megkezdődött a második
világháború, amely 1945-ig tartott. Szeptember 17-én a szovjetek a másik irányból támadták
meg a lengyeleket. Kb. egy hónap alatt Lengyelország megszűnt létezni.
1939

 szept. 1. a németek megtámadták a lengyeleket, de a britek és a franciák nem tesznek

semmit, csak nyilatkozatok szintjén ítélték el a német akciót – ez hívja a szakirodalom
furcsa háborúnak
 hadat szept. 3-án üzentek, de hadi esemény nem volt egészen 1940. áprilisig
 az angolok csapatokat küldenek Franciaországba segítő szándékkal
 a franciák bíznak az erődrendszerükben: Maginot-vonal
 a SZU is megtámadta Lengyelországot
1940
 tavasszal a németek lerohanták Dániát és Norvégiát, ezek a területek főleg
stratégiailag fontosak, hogy Németország védve legyen északról, ha esetleg a brit flotta
támadást intézne
 május: Hitler lerohanta Belgiumot és Hollandiát, ez a két ország hamar kapitulált
 ezt követi Franciaország ellen egy támadás, a Maginot-vonal megkerülésével
 június: a német hadsereg bevonult Párizsba, Hitler legyőzte a franciákat – a francia
kormány és a brit expedíciós seregek Nagy-Britanniába menekültek
 eközben az olaszok is betörtek délről Franciaországba
 Franciaországot két részre fogják osztani: az északi felét a németek megszállva tartják,
a déli részén pedig Vichy központtal egy bábállam jött létre Pétain marsall vezetésével
 július-szeptember: a németek repülőgépekkel megtámadták Nagy-Britanniát
(oroszlánfóka hadművelet), de Churchill utasítására a britek keményen védekeztek, és bár
komoly veszteségeik voltak, vissza tudták verni a németek támadását, így a német sereg
nem tudott partra szállni Angliában
 a brit győzelem oka, hogy fejlettebb volt a légierejük, illetve ők már rendelkeztek
radarral
1941

 Hitler az olaszok megsegítésére lerohanta Görögországot

 Hitler a jugoszlávokat is megtámadta tavasszal
 Észak-Afrikában is segítették a németek az olaszokat Rommel tábornok vezetésével
(Afrikakorps)
 fontos pont: 1941. június. 22: a németek megtámadták a Szovjetuniót, ez volt az ún.
Barbarossa-terv: utólag kiderült, hogy ez súlyos hiba volt a németek részéről, még akkor
is, ha kezdetben több győzelmet arattak
 alapvetően három iránya volt a német támadásnak: északon Leningrádot zárták körük,
középen Moszkva ellen támadtak, de innen majd a szovjetek visszaszorították őket, míg
délen Sztálingrád és az olajmezők voltak a főbb célpontok – itt a déli hadszíntéren dőlnek
majd el a harcok
 a németek elszámolták magukat: az orosz tél rendkívül kemény, a SZU nem fogy ki
soha az emberanyagból, ráadásul kiváló tankjaik is voltak (T-34)
 nagyon nehéz volt a németeknek az utánpótlást megszervezni, ráadásul az általuk
megszállt területeken folyamatos volt az ellenállás partizánakciókon keresztül
 1941-ben Ázsiában és a Csendes-óceánon is megindultak a harcok: Japán dec. 7-én
hadüzenet nélkül megtámadta az amerikai flották Hawaii-nál (Pearl Harbor) – ebből
adódóan az USA is belépett a háborúba
 a Japánok célja a Csendes-óceán és az ott található szigetvilág birtoklása volt +
regionális hatalomból nagyhatalommá akarták válni + Ázsiában meg akarták teremteni a
Japán hegemóniát (már az 1930-as években több millió kínait mészároltak le)
1942

 ez volt az az év, ami fordulatot hozott: a Szövetségesek (SZU, USA, stb.) kerültek
előnybe a Tengelyhatalmakkal (Németország, Olaszország, Magyarország, stb.) szemben
 1942 vége: a szovjetek Sztálingrádnál körülzárták a németeket, majd 1943 elején a
németek megadták magukat – fordult a kocka a német-szovjet harcokban
 Afrikában a németek és az olaszok vereséget szenvedtek a britek ellen – El-Alamein,
okt-nov (Itt a híres brit hadvezér, Montgomery vezette a brit csapatokat)
 Marokkóban partra szálltak az amerikaiak, akiket a későbbi elnök, Eisenhower
vezetett
 az amerikaiak megállították a japán előrenyomulást a Midway-szigeteknél: a
történelem egyik legvéresebb akciója volt

1943
 az amerikaiak ellentámadásba mennek át a szigeteken a japánok ellen, folyamatosan
haladtak szigetről szigetre (békeugrás hadművelet)
 a németeket a szovjetek folyamatosan nyugat felé szorították, Kurszknál nagy szovjet
győzelem volt (híres tankcsata)
 nyáron a britek és az amerikaiak partra szálltak Szicíliában, hiába mondatja le a király
Mussolinit, a németek északról benyomultak Olaszországba, nem engedik Mussolinit
lemondani, így csak nagyon lassan tudtak észak felé haladni a szövetségesek, ez volt az
ún. csigaoffenzíva
 ebben az évben a Szövetségesek már elkezdték bombázni Németországot
 ebben az évben a Szövetségesek már elkezdtek tárgyalni a háború utáni rendezésről és
a háborús stratégiáról:
o Teherán: Sztálin, Churchill és Roosevelt eldöntötték, hogy lesz második front,
ami nem a Balkánon lesz majd, hanem inkább Normandiában – ez Magyarország
számára nagyon rossz következményekkel járt, mert így Magyarországot nem az
angolszász országot, hanem a szovjetek fogják felszabadítani a német elnyomás
alól + megegyeztek, hogy a SZU megtarthatja azokat a területeket, amelyeket
1940-ig foglalt el

1944

 már nyilvánvaló volt, hogy a németek el fogják veszíteni a háborút, ugyanis katonailag
hátrányba kerültek + a tartalékaik is kezdenek kimerülni
 a szovjetek átlépték az országuk határát, Románia átállt a Szövetségesek oldalára, ez
Magyarországra nézve jár borzalmas hátránnyal
 jún. 6. D-day – a Szövetségesek partra szálltak Normandiában: innentől kezdve a
németeket folyamatosan szorítják kelet felé
 ugyanebben az évben merénylet van Hitler ellen: ez sikertelen
 a németek megpróbáltak visszatámadni az Ardenneknél (Belgium), de ez a támadás a
visszájára fordult
 ugyanebben az évben India határánál a britek visszaverték a japánokat – két fontos
csata: Kohima, Imphal
1945

 a SZU és az angolszász hatalmak az Elba környékén találkoztak, közel Berlinhez

 a német vereség ekkor már nagyon közel van
 ebben az évben fontos konferencia Jalta városában: itt arról döntöttek, hogy
Európában melyik hatalom hol és hogyan alakíthat ki befolyási övezeteket
 ápr. 30. Hitler öngyilkos lett
 május. 2. Zsukov marsall elfoglalta Berlint
 május. 7-8. a németek kapituláltak (tehát feltétel nélkül megadták magukat)
 május 9-én Európában véget is ért a háború
 Japán sokáig nem hajlandó kapitulálni, pedig az ő vereségük is egyértelmű
 júl.. fontos konferencia Potsdamban a britek, amerikaiak és a szovjetek között (Attlee,
Truman, Sztálin): megállapodtak, hol lesznek az új német határok, és hogy hol lesznek
majd a megszállási zónák – 4 zóna lett: francia, amerikai, brit és szovjet
 így 1945-ben az USA két atombombát is dob Japánra: aug. 6. Hirosima, aug. 9.
Nagaszaki, ez már jobb belátásra bírta a japán vezetést
  szept. 2. Japán is kapitulált, a japán háborús bűnösöket később az ún. Tokiói Perben
vonták felelősségre

A holokauszt

 a történelem egyik legszörnyűbb népirtása

 főleg a zsidók ellen irányult a második vh alatt, de áldozatul estek cigányok,
homoszexuálisok, testi és szellemi fogyatékosok is
 Hitler fajelméleti ideológiájából következett, hogy szerinte minden bajért a zsidóság
volt a felelős, ezért parancsot adott a fizikai megsemmisítésükre
 a náci Németországban már súlyosan diszkriminálták a zsidókat: bántalmazás,
jogfosztás, vegyesházasságok tiltása, a zsidó boltok szétverés, zsinagógák felgyújtása,
emigrációba kényszerítés stb. – ezek gyakori jelenségek voltak
 a háború után Hitler a zsidókérdés „végső megoldását” kereste – ez volt az ún.
Endlösung, tehát a zsidó emberek végleges kiirtása
 a zsidók kiirtásának nácik általi kísérletét nevezzük holokausztnak, ami egy görög
eredetű kifejezés (héberül Soá)
 elsőnek a nácik a zsidókat gettókba költöztették, ez a folyamat az ún. gettósítás: itt a
körülmények rendkívül rosszak voltak, a kevés élelem és a betegségek miatt már itt sok
zsidó életét vesztette
 A SZU megtámadása után kb. 1,5 millió zsidót öltek meg: gödröt ásattak velük, és
sortűzzel belelőtték az áldozatokat
1942. jan. 20. Wannsee-konferencia:
- 11 millióra becsülték az európai zsidók számát: őket kiirtandónak ítélték
- itt hangolták össze a holokauszt konkrét lépéseit
- maga az Endlösung szó egy híres náci tiszthez köthető: ő volt Adolf Eichmann, az értelmi
szerzője a folyamatoknak
- a németek a megszállt területeken összegyűjtötték a zsidókat, vagonokba gyűjtötték őket, és
megsemmisítő táborba szállították őket (a leghírhedtebb: Auschwitz-Birkenau)
- a közvéleményt ezekről a folyamatokról nem tájékoztatták, a zsidóknak pedig azt mondták,
hogy dolgozni viszik őket
- embertelen ellátás és körülmények várták a zsidókat: sokan a éhségbe haltak bele, mások a
túlhajszolásba
- a munkára foghatók tovább élhettek, de akiket gyengének ítéltek, azokat gázkamrában
kivégezték
- ugyanez a sors várt a homoszexuálisokra, a cigányokra és a fogyatékkal élőkre is

Mennyi áldozat volt összesen?

 nehéz megmondani
 csak becslésekre hagyatkozhatunk
 a szakirodalom kb. 5,6 és 5,8 millió közé teszi a zsidó áldozatok számát
 kb. 200 ezer romát is meggyilkoltak
nagyon sok lengyel, orosz, és jugoszláv áldozat is volt

Magyarország részvétele a második világháborúban

 maga a második vh. 1939. szeptember 1-jén kezdődött, de Mo. csak 1941-ben lépett
be
 a németek már korábban követelték, hogy a magyarok segítsék őket a Jugoszlávia
elleni harcokban – Teleki Pál miniszterelnök erre nem hajlandó: 1941 áprilisában
öngyilkos lett, pár nap múlva a magyarok beszállnak a jugoszlávok elleni harcokba, de
még nem ezt tekintjük a vh-ba történő belépésnek
 az új miniszterelnök: Bárdossy László – az ő hivatali ideje alatt lépett be Mo. + fontos
tényező, hogy ebben az időben a Honvédség vezérkari főnöke, Werth Henrik is azt
szorgalmazta, hogy Magyarország lépjen be a háborúba a németek oldalán ( a tisztikar
rendkívül németbarát volt)
 ehhez az ürügy: 1941. jún. 26. Kassát és környékén felségjelzés nélküli repülőgépek
bombázták. A magyar kormány rendesen ki sem vizsgálta az esetet, hanem azt
kommunikálták, hogy ez csak a szovjeteknek állhatott érdekében. Egy nappal később Mo.
hadat üznet a SZU-nak és ezzel belekeveredett a világháborúba. A magyar seregeket
innentől a szovjet frontra vezényelték több lépcsőben.
 1941 decemberére beállt a hadiállapot Mo. és az angolszász hatalmak között is
 1942. jan.: Szerbiában, a Vajdaság fővárosában, Újvidéken magyar alakulatok szerb
partizánokat kerestek, és kb. 3000 ártatlan civilt gyilkoltak meg, köztük nőket és
gyerekeket is. Az ezért felelős tisztek a vizsgálat ideje alatt elhagyták az országot, így nem
lehetett őket felelősségre vonni.
 1942-ben Horthy leváltotta Bárdossyt. Az új miniszterelnök Kállay Miklós lett, aki azt
a feladatot kapta, hogy lazítson a német kötöttségen, és próbáljon titokban tárgyalásokat
kezdeményezni az angolszászokkal. Kállay nyilvánosan mindig a németek mellett szólt,
de próbált egyezkedni. Ún. hintapolitikát folytatott.
 Kállay uralmának idejére esett a magyar hadtörténet legnagyobb katasztrófája, a Don-
kanyarnál. – 1943. jan. a szovjetek Voronyezs mellett áttörték a frontot. Majdnem 100ezer
magyar katona halt meg harcokban vagy a fagyban. A korabeli magyar sajtó próbálta
titkolni az eseményeket, ill. kisebbíteni annak jelentőségét.
 problémát jelentett, hogy a magyar katonatisztek döntő többsége németbarát volt és a
végsőkig hittek a német győzelemben
 a magyar kormány a szovjet sikerek hatására különbékében gondolkodott, ha a
Szövetségesek jó feltételeket garantáltak volna, de végül a Szövetségesek megállapodtak,
hogy nem kötnek különbékét, hanem csak a feltétel nélküli megadást fogadják el
 Kállay titkos tárgyalásokat kezdeményezett a britekkel: megegyeztek abban, hogy ha a
második front a Balkánon nyílik meg, és az angolszászok elérik Mo-t, akkor az ország
átáll a szövetségesek oldalára Németország ellen.
 Kállay komoly reményeket fűzött ahhoz, hogy majd az angolszász seregek délről
elérik hazánkat, de sajnos a teheráni konferencia után a Szövetségesek máshogy döntöttek
 ez nagyon negatív fejlemény volt Magyarországra nézve, mert így majd a szovjetek
fogják az országot felszabadítani a német elnyomás alól
 ezek mind kiderültek, a német hírszerzés tudott mindenről: 1943 végén már
kidolgozták a Margaréta-tervet, ami Magyarország német megszállását jelentette
 Horthyt tárgyalásokra hívták 1944 márciusának elején
 a találkozóra Salzburg mellett Klessheimben került sor: itt Hitler jelezte, hogy meg
fogja szállni Magyarországot, és ha ellenállunk, akkor a fegyveres erő alkalmazásától sem
riad vissza, ráadásul adott esetben a románokat és a szlovákokat is bevonja (ugye ebben a
két országban a nácik által támogatott bábkormányok voltak hatalmon)
 Horthy ezt felháborodással fogadta, de nem tudott semmit tenni, a seregétől és a
kormányától is izolálták, nem tudott gyors utasításokat adni
 1944. március 19. Magyarországot megszállták a németek:
o Horthyt tárgyalásokra csalják előtte, hogy izolálva legyen a hadseregtől és a
kormányától
 o megtiltották, hogy lemondjon, egy báb szerepét várták tőle, állami funkcióit
meg kellett tartania, és ápr. 14-én arra kényszerült, hogy parancsot adjon a háború
folytatására
o le kellett Horthynak váltania Kállayt: az új miniszterelnök Sztójay Döme lett,
aki korábban Berlinben volt nagykövet, Hitlerrel személyesen is jó kapcsolatot
ápolt (Sztójay 1944. márciusától aug. 29-ig volt miniszterelnök)
o Sztójay kormányába olyanok kerültek, akik nácibarát politikát folytattak és
elkötelezettek voltak a háború folytatásában is
o az országra érkezett az SS – maga Adolf Eichmann SS-tiszt is megérkezett,
mert a németek úgy látták, hogy Magyarország le van maradva a zsidókérdésben:
elkezdődött először a vidéki zsidók deportálása
o Hitler korlátlan hatalommal bíró megbízottja Edmund Veesenmayer lett: ő még
Sztójay felett állt
o Magyarország nem léphetett ki a háborúból, sőt, fokozni kellett a németeknek
küldött hadiszállításokat, és csapatokat is kellett küldeni Galíciába a szovjetek
ellen
o 1944- áprilisától a brit és az amerikai légierő elkezdte Magyarország
bombázását
o a német titkosrendőrség, a Gestapo is az országba küldött tiszteket, akik a
németekkel szembeni ellenállást kutatták fel, illetve sok korábbi politikust is
letartóztattak, pl. Bethlen István is alig tudott elrejtőzni
o a zsidókérdés tekintetében Horthy szabad kezet adott a kormánynak:
megkezdődik a vidéki zsidóság deportálása
o a zsidók vagyonát zárolták
o Horthy személyesen nem értett egyet a zsidók kivégzésével: 1944 nyarán a
budapesti gettóban élők elszállítását meg tudta akadályozni néhány hozzá hűséges
katonatisztje segítségével
 Horthy 1944-ben önkényesen leváltotta Sztójayt: az új miniszterelnök Lakatos Géza
vezérezredes lett egészen 1944. októberéig. Horthy megpróbált kiugrani a háborúból,
ezúttal a szovjetekkel tárgyalt. Kötöttek egy előzetes fegyverszüneti megállapodást. Ennek
lényege az volt, hogy Mo. megtámadja a németeket, és visszavonul az 1937-es határok
mögé. Okt. 15-én Horthy mondott egy híres rádióbeszédet, amelyben ezeket bejelentette,
de a hadsereg tisztjei elszabotálták az utasításait. A németek ráadásul elrabolták Horthy
fiát. Így Horthy lemondott, és okt. 16-án a nyilasok vették át a hatalmat.
A nyilas rémuralom:
 a Nyilaskeresztes Mozgalom = Nyilaspárt egy szélsőjobboldali párt volt, nyíltan
hitlerista eszméket vallottak
 az ország nemzetvezetője a nyilasvezér, Szálasi Ferenc lett: ő kitartott a németek
mellett, és elkötelezett volt a zsidók kiirtásában is: megkezdődött a budapesti zsidó
gettókban élők kivégzése (Dunába lövetés)
 a propaganda folyamatosan a német győzelmi esélyeket hangsúlyozta, pedig ekkor
már biztos volt a németek veresége
 a nyilasok tehát folytatták a háborút a németek oldalán, kivéreztetve ezzel az amúgy is
gyenge állapotban lévő magyar gazdaságot
 a nyilasok folyamatosan terrorban tartották a társadalmat: a legkisebb kritika
lázadásnak minősült, amiért halál járt (Hűség Háza, a mai Terror Háza volt a központjuk)
 a németek Budapesten frontvárosnak nyilvánították, a polgári lakosságot nem
evakuálták: a szovjet hadsereg így körülzárta Budapestet, és 1944. dec. 25-én megkezdték
a város ostromát, ezt követően utcai harcok zajlottak a magyar fővárosban, amely nagyon
sok áldozatot követelt
  1945. febr. 13. a szovjetek elfoglalták Budapestet egy nagyon véres ostrom után: a
nyilaskormány összeomlott
 1945. ápr. 4-én a szovjetek az utolsó német hadtesteket is kiűzte az országból: ezzel
Magyarországon véget ért a második vh.
A magyarországi holokauszt:
 a zsidók nagyrészének életét 1944-ig nem fenyegette veszély, de a társadalomból ki
voltak rekesztve
 1941-től már küldték őket a frontra fegyvertelen munkaszolgálatra: ebben már sok
zsidó életét vesztette
 1944-től a vidékieket deportálták, később sokan kerültek megsemmisítő táborba:
ebben a MÁV és a magyar hatalmi szervek segítették az SS-t, ebben főleg két belügyi
államtitkár, Baky László és Endre László voltak felelősek (őket a háború után kivégezték)
 a holokausztot a magyar társadalom döntő része közönyösen fogadta
 a német megszállás után a nyilas rémuralom a maradék zsidóság sorsát is
megpecsételte
 sárga csillag viselésére kötelezték és gettókba zárták őket: Pesten a mai 7. kerület és a
13. kerületnek a Jászai Mari térhez közel eső részén voltak a zsidó gettók
 itt rendkívüli nélkülözésben éltek
 1944 őszétől kezdve már nem lehet elszállítani őket, mert közel voltak a szovjetek:
ekkor kezdődik meg a Parlament előtti Duna-szakaszon a zsidók tömeges kivégzése
 sokan próbáltak viszont zsidókat menteni: a civil lakosság és híresebb személyek is
mentettek zsidókat:
o Raoul Wallenberg svéd diplomata
o Angelo Rotta bíboros
o a Vöröskereszt
o Friedrich Born
o Sztehlo Gábor evangélikus lelkész
 kb. 550-600 ezer zsidó vesztette életét a magyarországi holokausztban