Tisztelt Tanárok! Kedves diáktársak!

Kutatásom témája Az érzelmi kompetencia fejlesztése a középiskolában

Kármán József: Fanni hagyományai című naplóregény alkalmazásával. Célom
volt a középiskolás diákok érzelmi kompetenciájának fejlesztése. A regény
érzelmi helyzeteit és konfliktusait elemeztem és megbeszéltem a tanulókkal,
segítve ezzel az érzelmekkel kapcsolatos kihívások megértését, megoldási
stratégiákat nyújtva számukra. Emellett növeltem az empátiakészségüket és az
önismeretüket, hozzájárulva az érzelmi intelligenciájuk fejlesztéséhez. Célom
volt továbbá az is, hogy felkeltsem a tanulók érdeklődését a szépirodalom iránt.
A szépirodalom olvasása számos fontos előnnyel jár az egyén és a
társadalom számára. Először is, a szépirodalom lehetővé teszi az olvasó
számára, hogy elmerüljön más világokban és kultúrákban, megismerve más
élethelyzeteket és szempontokat, vagy éppen felismerje a saját élethelyzetét.
Ezáltal segíti az olvasót az empátia fejlesztésében, ami kulcsfontosságú a
társadalmi kapcsolatok építésében és az emberi kapcsolatok mélyítésében.
Másodszor, a szépirodalom sokszor ábrázolja az emberi élet különböző
aspektusait, beleértve az érzelmi és morális dilemmákat is, így segítve az
olvasót az érzelmek megértésében és az életben való navigálásban. Harmadszor,
a szépirodalom gazdagítja az olvasók nyelvi és kulturális tudását, segítve ezzel a
nyelvi kreativitást és a kulturális sokszínűség iránti érzékenységet. Végül, a
szépirodalom olvasása inspiráló élményt nyújt, segítve az olvasót az élet
nehézségeinek áthidalásában és az életminőség javításában.
A téma aktualitása abban rejlik, hogy az érzelmi kompetencia fejlesztése
mindig is fontos volt az oktatásban, de napjainkban, a modern világ gyors
változásai és a növekvő pszichés nehézségek miatt, különösen lényeges. Az
érzelmi kompetencia alapvető a sikeres életvezetéshez és egészséges
kapcsolatokhoz. Az ilyen kompetenciával rendelkező diákok jobban kezelik az
élet kihívásait és jobban teljesítenek az iskolában és az életben. A "Fanni
hagyományai" alkalmazása ebben a kontextusban releváns, mivel gazdag
érzelmi tartalmat kínál, amely a középiskolások számára azonosítható és
érthető.
Ahhoz, hogy megfelelően tudjam kutatni a témát, elengedhetetlennek
tartottam áttekinteni a kérdéssel foglalkozó szakirodalmat. Ezek között van
például Nagy Henriett: Az érzelmi intelligenciáról című tanulmánya, Gyarmathy
Éva: Közös intelligencia, a közösség szellemi ereje című kutatása, Hódosy
Annamária: A női vék céljai című tanulmánya, illetve Imre László és Gönczy
Mónika: Tanulmányok a klasszikus magyar irodalom köréből című
szöveggyűjteménye is.
A legfontosabbakat szemléltetném az alábbiakban:
Az érzelmi intelligencia, illetve a kompetencia kérdésével nagyon sok
szakpszichológiai és pedagógiai tanulmány foglalkozott. A témakörben a
legnagyobb segítséget Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia és Érzelmi
intelligencia a munkahelyen című írásai nyújtották. Mindkét írása részletes
betekintést nyújtott az érzelmi intelligencia kérdésébe. Magánéleti példákkal
szemléltetett egy-egy elméletet. A kutatásomat nagyban segítette, mivel
megadta számomra is az alap tudást az érzelmi intelligenciával kapcsolatban
Nagy Henriett: Az érzelmi intelligenciáról szóló összefoglaló
tanulmánya a kutatásom alapjául szolgált. Ebben tisztázta többek között az
érzelmi intelligencia fogalmát. Megállapította, hogy az érzelmi és szociális
készségek fejlesztésével egyszerre több területen is eredmények érhetők el:
egészségmagatartás fejlesztése, tanulmányi sikeresség előmozdítása,
osztályközösségbe való beilleszkedés támogatása, iskolai magatartási
problémák csökkentése. A felsoroltak mindegyike segítette a kutatásomat.
Kármán József Fanni hagyományai című művével nagyon sok
szakirodalom foglalkozott. Kutatásomban az egyik legnagyobb segítséget
Heinrich Gusztáv: Kármán József és Berzsenyi Dániel című tanulmánya
nyújtotta, különösen a naplóregény műfaját ismertető bevezető rész.
 Vizsgálatomat nagyban segítette Bódi Katalin: Édes melankólia című
elemzése is, amelyben a szerző foglalkozott a Fanni hagyományai című
naplóregény posztmodern jellegével, illetve a hősnő karakterének jellemével, a
szöveg olvasmányosságával. Említést tesz a korabeli szövegértelmezésekről,
például a fikciókritikáról és a melankóliáról. Ez a tanulmány sokban segítette a
naplóregény értelmezését.
Kutatásomat a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum 10. osztályában, két
nyolcadikos részvételével végeztem. Az adott osztály aznapi létszáma a két
8-ossal együtt 17 tanuló, 9 fiú 8 lány.
A kutatás céljából először ismertettem az osztállyal azt, hogy mivel is
fogunk foglalkozni az órán. Ezután feltettem néhány személyes kérdést,
amelyek kulcsfontosságúak voltak számomra. Legfontosabb kérdésem a
regénnyel kapcsolatban az volt, hogy ki olvasta. A diagramon is látható, hogy
sokkal több lány olvasta, ez amiatt lehet mert tulajdonképpen inkább lányos
regénynek lehetne mondani a Fanni hagyományai c. naplóregényt.
Fontosnak tartottam, hogy ismertessem mi is az a szépirodalom. Mivel a
17 gyerekből senki nem tudta, hogy mit is jelent, ezért elmondtam nekik, hogy a
szépirodalom olyan művek összessége, amelyek művészeti alkotásként
határozhatók meg. Vittem nekik könyveket, hogy szemléltessem a különbséget a
szórakoztató- és szépirodalom között, ami nagyon megtetszett a gyerekeknek,
ezzel felkeltettem az érdeklődésüket.
Mielőtt rátértem volna a regény cselekményére kiosztottam egy
kérdőívet, amin alapvető, kicsit személyes kérdések is voltak, amiket az osztály
előtt nem szívesen fejtenek ki, mint például: “Szoktátok magatokat
magányosnak érezni magatokat?” Az eredmény 8 nem (6 fiú, 2 lány) 9 igen (3
fiú. 6 lány)
Miután ismertettem Fanni családi helyzetét, és környezetét, a következő
kérdésem a szereplő magányosságának okára kérdezett rá: “Fanni miért lehetett
magányos?” A legtöbben azt mondták, hogy mert nem voltak barátai, összesen
11 diák válasza volt ez (8 fiú, 3 lány), 5 szerint a családja miatt (1 fiú, 4 lány).
Egy lány azt válaszolta: “Mert nem volt kivel beszélnie, kivel megosztania az
érzéseit, függetlenül attól, hogy a családja nem szereti, vagy vannak-e barátai.”
Ezután rátértem a cselekmény ismertetésére, kitértem Fanni és L.-né
barátságára is. Ezzel kapcsolatban feltettem nekik egy kérdést: “Miért
barátkozott Fanni L.-nével?” Mindenki azt felelte, hogy azért, mert mindketten
magányosak voltak, és meg tudták osztani egymással az érzéseiket.
Ezután Fanni családjával kezdtünk foglalkozni. Kitértem arra, hogyan
bánt a család Fannival és ennek kapcsán megkérdeztem, mit gondolnak: “Fanni
hogy érzett a családja iránt?” Egy lány azt felelte, hogy az apját szerette, de a
mostohaanyját nem, sem a testvéreit, szerinte a gyász miatt nem tudott másképp
viselkedni a családjával, mint távolságtartóan. Egy fiú szerint még az apját sem
szerette, hiába bocsátott meg neki.
Elmeséltem nekik, hogy Fanni L.-bárónétől hallott először a szerelemről
és a társasági élet fontosságáról. Megkérdeztem tőlük, hogy szerintük mi a
szerelem? A lányok válasza:
1. “Ha feltételek nélkül törődsz valakivel, gondoskodsz róla, de egyben nem
veszíted el önmagad eközben.”
2. “Mikor valakibe, nem valaki kinézetébe vagy a pénze miatt szeretünk
bele, hanem a személyiségébe, a szemeibe, a mosolyába és a tetteibe.”
3. “Emberek által kitalált fogalom, ami valójában nem létezik, csak az
agyunk endorfint termel, ha valaki szimpatikus. Nem létezik, csak
kötődés.”
Két lány nem tudta mit jelent. A fiúk közül 3-an nem tudták mit jelent. A fiúk
válasza:
1. “Egy olyan érzés, amikor az ember boldog, és szeret egy olyan embert,
akivel megértik egymást.”
2. “Egy olyan érzés,amikor az ember boldog.”
3. “Két lélek tökéletes vonzódása egymáshoz.”
 A lányok sokkal jobban körül tudták írni az érzést, mint a fiúk.
Folytattam a történetet azzal, hogy Fanni és a családja bálba megy
Terézhez, és itt megpillantja T-ai Józsefet akivel első látásra szerelembe esik.
Ezzel kapcsolatban feltettem nekik a kérdést: “Szerintetek van szerelem első
látásra?” 4-en válaszoltak igennel(1 fiú, 3 lány), és 13 szerint nem (8 fiú, 5
lány).
Egy lány válasza, aki szerint nincs: “Azért nincs mert nem minden a
kinézetről szól, bár sok ember így van vele, tetszeni lehet, de a szerelem ennél
több.”
Visszatérve a cselekményre folytattam Fanni és Józsi kapcsolatával.
Ezzel kapcsolatban tettem fel nekik a következő kérdésemet: “Szerintetek
valóban szerelem volt a két fiatal között vagy csak Fanni érezte annak? A két
szereplő közötti viszonyt kapcsolatnak minősítenétek?” Egyhangú nem volt a
válaszuk, amiért megdicsértem őket, mert átlátták, hogy ez nem lehet kapcsolat,
hiszen alig ismerték egymást.
Miután elmondtam, hogy hogyan váltak el a fiatalok kíváncsi voltam
hogy, mit gondolnak T-ai Józsefről. A lányok válasza: “Nem kedvelnék egy ilyen
fiút, még, ha jó is, hogy megtette az első lépést, de csak kihasználta.”,
“Szerintem nagyon rosszul viselkedett Fannival, kihasználta Fannit, és az
szörnyű volt.”, “Nem szerette, ha igazán szerette volna Fannit, harcolt volna
érte.”, “Rossz ember volt, mivel magányosan hagyta Fannit”. A fiúk válasza:
“Becsületes, jó ember, megértő.”, “Jó ember volt.”, “Ki akarta használni
Fannit, nem szerette, de nem volt rossz ember.”
A naplóregény tartalmi ismertetése után, elmondtam, hogy miután Fanni
elbúcsúzott, a leveleket szerelmére hagyta. Betegségében apja ápolta, akinek
végül megbocsátott. Itt több kérdést is feltettem nekik. Az első kérdésem:
“Szerintük normális függni ennyire az érzelmektől?” 8 igen felelet volt (3 fiú, 5
lány) 9 nem feleletet kaptam (6 fiú, 3 lány).
 A következő kérdésem: “Mit tettetek volna a naplóval Fanni
helyeben?” A lányok válasza: “A leveleket elégettem volna, szerintem nem
érdemelte meg T-ai Józsi a naplót.”, “Felesleges volt odaadni T-ai Józsinak a
naplót, mert nem is szerette.”, “Ugyanúgy tettem volna mint Fanni a naplóval
kapcsolatban.”, “Odaadtam volna neki, mert akartam volna, hogy tudjon az
érzéseimről.” A fiúk válasza: “Ugyanazt tettem volna mint Fanni.”, “Nem
tettem volna semmit a naplóval.”
A harmadik kérdésem a következő volt: “Mi okozta a halálát
Fanninak?” 10-en gondolták úgy, hogy az érzelmek miatt halt meg, 7 diák
szerint pedig a betegség okozta a halálát.
A baráti légkör miatt a diákok nyíltan osztották meg véleményüket. Az
óra végén több tanuló jelezte, hogy az elemzés és a közös megbeszélés elnyerte
tetszésüket. Számomra is felemelő volt az óra levezetése, mivel még sosem
tanítottam iskolában, és öröm volt valami fontosat átadni, amit hasznosítani
tudnak az életükben. Kutatásomat sikeresnek tartom, mert a középiskolások
többsége megértette a mű érzelmi tanítását és a szépirodalom fontosságát, annak
szerepét az önismeretben és a valóság megismerésében. A kompetenciaalapú
szövegértés sikeresnek bizonyult.
Köszönöm szépen a figyelmet!

kérdésre válasz ha nem tudom: “Ezzel a részével ennek a kutatásnak

nem foglalkoztam, de utánanézek és pontosítom. ” “Pontosan nem emlékszem
erre, de utánanézek és pontosítom.”