Az erdő, mint életközösség I.-II.

Táplálkozási kapcsolatok:
1. Növények: termelő szervezetek→ a fotoszintézis által szerves anyagot termelnek
fotoszintézishez kell: vízben oldott ásványi sók, levegő szén-dioxidja, napfény,
zöld színtest
2. Növényevő állatok: elsődleges fogyasztók
Pl.: gímszarvas, őz: tulajdonságok: - páros ujjú patás, redős zápfogazat (növényevő)
- hímek: agancs →a koponya homlokcsontjának
nyúlványán fejlődik
3. Másodlagos fogyasztók:
a) Mindenevők: pl.: vaddisznó: - gumós zápfogazat, fejlett szemfog→agyar
b) Ragadozók: pl.: vörös róka: tarajos zápfogazat, jó hallás, szaglás, látás
rejtőszín (évszakonként változik)
4. Harmadlagos fogyasztók: csúcsragadozó: a tápláléklánc csúcsán áll (az adott
élőhelyen neki már nincs ellenfele)
Tápláléklánchálózatok: egy élőlény több tápláléklánchoz is kapcsolódhat
5. Lebontók: a baktériumok és a gombák nagyobb része
- az elhalt növényi és állati hulladékot lebontják, és a talajba juttatva a
növények számára újra felhasználhatóvá teszik
Kölcsönhatások az élővilágban:
Versengés: - a hasonló környezeti igényű populációk között versengés alakul ki
pl.: fényért →növények
táplálékért →állatok
- a versengő populációk gátolják, szabályozzák egymás elterjedését,
túlzott elszaporodását
Együttélés: - kedvező a kapcsolatban álló populációk számára
pl.: gombák + fák gyökerei: a gombák gombafonalaikkal felveszik a
vízben oldott ásványi sókat a fák számára, cserébe a fák kész
 táplálékot adnak a gombáknak →támogatják egymás elterjedését
Élősködés: élősködő: parazita →más élőlény anyagaival táplálkozik
- a gazdaszervezet nem pusztul el, csak állapota romlik
pl.: kullancs
A természet ritmusai:
- az évszakok váltakozása: tél→nyugalmi időszak, nyár→aktív időszak,
tavasz, ősz→átmeneti időszakok: a növények életszakaszai
ehhez igazodnak
- állatok fejlődési ciklusai is ehhez igazodnak pl.: - ízeltlábúak fejlődése
- madarak költése
- emlősök szaporodása
- téli álom. téli nyugalom
- más éghajlati övekben más a ritmus pl.: trópusi esőerdők, tajga