KÖLTSÉGVETÉSI (GAZDÁLKODÁSI) ALAPISMERETEK 1.

NAP
A tananyagot kidolgozta:
Nagy Márta Piroska
Gazdálkodási igazgató
Nemzeti Művelődési Intézet
A mai nap főbb témakörei:
• Költségvetés és gazdálkodás alapjai
• A gazdálkodó szerv
• Az államháztartás
• Költségvetési szervek
• A vállalkozások
• Nonprofit szervezetek
• Gazdálkodási dokumentáció
Költségvetés és
gazdálkodás alapjai
 Költségvetés

A költségvetés egy gazdálkodó szerv által kidolgozott

pénzügyi terv, amely egy adott jövőbeli időszakra
vonatkozik.
A JÖVŐ

a MÚLTBAN gyökerezik,
és a JELENBŐL építkezik!
A költségvetés egyaránt tartalmazza a
bevételeket és a kiadásokat is.
• Mit jelent a gazdálkodás?
• Mit jelent a gazdasági döntés?
• Ki a gazdálkodó?
A gazdálkodó szerv
Gazdálkodó
A számviteli törvény szerinti gazdálkodó:
• a vállalkozó,
• az államháztartás szervezetei,
• az egyéb szervezet (Sztv. 3.§ (4) egyesület, alapítvány…)
• a Magyar Nemzeti Bank, továbbá
az általuk, illetve a természetes személy által alapított
egészségügyi, szociális és oktatási intézmény. (Sztv. 3. § (1))
Hatályos szabályozás a polgári perrendtartásban
A gazdálkodó szervezet hatályos fogalmát a magyar jogban a polgári perrendtartás
[2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bek. 6. pontja tartalmazza:

gazdálkodó szervezet:
• a gazdasági társaság,
• az európai részvénytársaság,
• az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés,
• az európai területi társulás,
• a szövetkezet,
• a lakásszövetkezet,
• az európai szövetkezet,
• a vízgazdálkodási társulat,
• az erdőbirtokossági társulat,
• a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe,
• az állami vállalat, az egyéb állami
gazdálkodó szerv, az egyes jogi
személyek vállalata,
• a közös vállalat,
• a végrehajtói iroda,
• a közjegyzői iroda,
• az ügyvédi iroda,
• a szabadalmi ügyvivői iroda,
• az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár,
• a magánnyugdíjpénztár,
• az egyéni cég, továbbá
• az egyéni vállalkozó,
emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban:
• az állam,
• a helyi önkormányzat,
• a költségvetési szerv,
• jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat
alkalmazó egyéb jogi személy,
• az egyesület,
• a köztestület, valamint
• az alapítvány.
Az államháztartás
 Az államháztartás fogalma, felépítése
Államháztartás: az állami közfeladatok ellátását szolgáló rendszerek
összessége. Tehát az állam az államháztartáson keresztül teljesíti feladatait.

Államháztartási gazdálkodás: az a gazdasági tevékenység, mellyel az

állam a bevételeit beszedi, majd felhasználja kiadásai teljesítésére.

Az államháztartás négy alrendszere: az állami feladatokon és a

felhasználható forrásokon osztozik.
 Az államháztartás rendszere
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI

Központi Elkülönített állami Társadalom- Helyi önkor-

költségvetés pénzalapok biztosítás mányzatok

Központi szint Elkülönült alrendszerek Helyi szint

ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS

ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAPEGYSÉGEI
• költségvetési szervek,
• előirányzatok,
• alapok
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalap létrehozásának az a célja, hogy az állam egyes
feladatait részben az államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozza. Az elkülönített
állami pénzalap létrehozásának további fontos feltétele, hogy bevételei részben
államháztartáson kívülről származó - törvényben meghatározott - források (járulékok,
hozzájárulások, bírságok, vagy egyéb befizetések formájában) legyenek, közvetlenül
hozzárendelve az alap működéséhez.
Elkülönített állami pénzalapot kizárólag törvény hozhat létre, amelyben meg kell
határozni:
•az alap rendeltetését,
•az alap bevételi forrásait,
•az alap terhére teljesíthető kiadások körét, valamint
•az alap tekintetében rendelkezésre feljogosított, az alap pénzeszközeinek
felhasználásáért felelős minisztert.
Jelenleg 5 alap létezik:
•a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap,
•a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap,
•a Nemzeti Kulturális Alap,
•a Nemzeti Foglalkoztatási Alap,
•a Bethlen Gábor Alap
Elkülönített állami pénzalapok
Nemzeti Foglalkoztatási Alap
Célja a foglalkoztatási helyzet kezelése,
képzési programok létrehozása,
finanszírozása
• Bevételei:
▪ az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci
járulékból az NFA-t megillető rész
▪ a szociális hozzájárulási adónak a
költségvetési tv.-ben meghatározott %-a
▪ szakképzési hozzájárulás
▪ költségvetési támogatások, egyéb
források
• Kiadások:
• Célhoz kapcsolódó kifizetések
• Alap működési kiadásai
• Képzés feltételeinek megteremtése
• Munkahelyteremtés
Nemzeti Kulturális Alap
Célja a nemzeti és az egyetemes értékek
létrehozásának, megőrzésének, valamint
hazai és határon túli terjesztésének
támogatása:
Az Alap támogatja:
• a kulturális ágazat területén a nemzeti
és az egyetemes értékek létrehozását,
megőrzését, valamint hazai és határon
túli terjesztését;
• a művészeti alkotások új irányzatainak
kialakítását, új kulturális
kezdeményezéseket, a kultúrával
kapcsolatos tudományos kutatásokkal,
az épített örökséggel, az
építőművészettel kapcsolatos
tevékenységeket;
• a kultúrateremtő, kultúraközvetítő,
valamint egyéni és közösségi
tevékenységeket.
Költségvetés: egy olyan pénzügyi terv, mely egy meghatározott időszak
várható bevételeit és kiadásait veszi számba.
A jövőre vonatkozik.
Szembeállítja a bevételeket és a kiadásokat.
Bárki készíthet (személy, háztartás, vállalat, állam, egyéb szervezet)

Az állami költségvetés: olyan pénzügyi terv, amelyben az állam egy

időszakra megtervezi a feladatainak ellátásához szükséges bevételeket és
kiadásokat.
Legfontosabb jellemzői:
•a jövőre vonatkozó pénzügyi terv
•meghatározott időtartamra (általában egy évre) szól
•meghatározott módon tagozódik
•mérleg formában jelenik meg (egyik oldal a bevétel, másik oldal a kiadás)
•jogilag kötelező érvényű (törvényként fogadják el).
 A központi költségvetés bevételei és kiadásai
BEVÉTELEK
• Adók és adójellegű bevételek (adók,
TB járulék, vámok)
• Nem adó jellegű bevételek (illeték,
díjak, bírságok)
• Tőkebevételek (értékpapír eladás,
tulajdonrész részesedés, TE
értékesítés)
• Adományok, juttatások (belföldről és
külföldről)
KIADÁSOK
• Költségvetési szervek kiadásai:
• Közösségi kiadások (közjavak):
oktatás, egészségügy, honvédelem,
stb.
• Államapparátus fenntartási költségei
• Felhalmozási kiadások (infrastrukturális
beruházások)
• TB kifizetések
• Támogatások (adókedvezmény, termelői
árkiegészítés, export-szubvenció, stb.)
• Fogyasztói árkiegészítés (negatív
fogyasztási adó)
• Adósságszolgálat
• Nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő
kiadások
Társadalombiztosítási alrendszer
Nyugdíjbiztosítási Alap
• Cél: az öregségi és rokkantsági nyugdíj
ellátások, valamint hozzátartozói
nyugellátások finanszírozása és
folyósítása
• Az alap kezelője: Országos
Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
➢ Bevételek:
▪ Egyéni és munkáltatói nyugdíjjárulékok
▪ Központi költségvetési hozzájárulások
▪ Működési bevételek
➢ Kiadások:
▪ Célra fordított kiadások
▪ Működési kiadások
Egészségbiztosítási Alap
• Cél: egészségügyi szolgáltatások
biztosítása és népegészségügyi célok
megvalósítása
• Az alap kezelője: Nemzeti
Egészségbiztosítási Alapkezelő
➢ Bevételek:
▪ Egyéni és munkáltatói egészségbiztosítási
járulékok
▪ Központi költségvetési hozzájárulások
▪ Működési bevételek
➢ Kiadások:
▪ Célra fordított kiadások
▪ Működési kiadások
 A nyugdíjbiztosítási rendszer legfontosabb eleme az öregségi nyugdíjak
kifizetése. Az öregségi nyugdíj célja, hogy biztosítsa a megöregedett dolgozók
megélhetését.

A nyugdíjak megállapítására 3 rendszert használnak:

➢ A felosztó-kirovó rendszer
➢ Tőkefedezeti rendszer
➢ Váromány-fedezeti rendszer

1. Felosztó-kiróvó rendszer: a rendszer lényege, hogy a nyugdíjak fedezete kizárólag

a munkajövedelmek alapján fizetendő járulékokból tevődik össze, vagyis az
inaktív réteg járadékai közvetlen függőségben vannak az aktív lakosság
munkajövedelmei után fizetendő járulékokkal!
2. Tőke- és váromány-fedezeti rendszerek: a biztosítottak aktív korukban tett
befizetéseit felhalmozzák egy a biztosított számára elkülönített kamatozó
számlán és nyugdíjas korában ebből fizetik ki a járadékait. A felosztó-kirovó
rendszerrel ellentétben itt nincs generációk közötti átcsoportosítás, vagyis a
kifizetések függetlenek az aktívak befizetéseitől. Hátránya viszont, hogy fennáll
az inflációs elértéktelenedés veszélye.
A magyar nyugdíjrendszer
A magyar nyugdíjrendszer 3 pillérű!!

1. pillér: TB nyugdíjrendszer (kötelező – felosztó-kirovó rendszerben

működik)

2. pillér: magánnyugdíj pénztári rendszer (ez valamikor kötelező volt,

2011.02.01-től aki nem nyilatkozott az 100%-ban átkerült az állami
nyugdíjrendszerbe. Néhány tízezer tag maradt, a rendszer tőkefedezeti
elven működik)

3. pillér: Önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárak (ez jelenleg is működik,

szintén tőkefedezeti elven. A tagok befizetéseit zömmel állampapírokban
tartják, így gyakorlatilag „kockázatmentes” egyenletes hozamot
biztosítanak a tagok részére. Az állam ezt a megtakarítási formát
adókedvezményekkel is ösztönzi. Cél: öngondoskodás)
Költségvetési szervek
Költségvetési szervek

A költségvetési szerv fogalma, tevékenységei

A költségvetési szerv az államháztartás sajátos jogi személyiségtípusa. A

költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott
közfeladat ellátására létrejött jogi személy.
A költségvetési szerv jogi személyiségéből adódóan bármilyen olyan jogot
megszerezhet és kötelezettséget vállalhat, amely megszerzését vagy vállalását
törvény kifejezetten nem tiltja.
A költségvetési szerv tevékenysége alaptevékenység vagy vállalkozási
tevékenység lehet.

Az alaptevékenység körébe a költségvetési szerv szakmai alapfeladatai és e

feladatok ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett
tevékenysége tartozik.

A vállalkozási tevékenység minden esetben haszonszerzés céljából,

államháztartáson kívüli forrásból végzett tevékenység.
Az alap- és a vállalkozási tevékenység között tehát alapvetően aszerint tehető
különbség, hogy míg az alaptevékenység minden esetben kapcsolódik a
költségvetési szerv alapfeladatához, és annak ellátása nem irányul
haszonszerzésre, a vállalkozási tevékenység végzése nem kötelező és annak
célja nyereség elérése.
A költségvetési szerv alapítása, nyilvántartásba vétele
A költségvetési szerv alapítására az Áht. négy együttes feltételt állapít
meg, amely szerint költségvetési szerv akkor alapítható, ha
– a közfeladat alaptevékenységként való ellátása ekként biztosítható;
– a működéséhez szükséges feltételek adottak;
– az ellátandó feladat hatékonyan teljesíthető;
– a költségvetési szerv működtetéséhez szükséges pénzügyi fedezet
rendelkezésre áll.

A költségvetési szervek lehetnek:

• központi költségvetési szervek,
• helyi önkormányzati költségvetési szervek,
• nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervek és köztestületi
költségvetési szervek
Központi költségvetési szervet az Országgyűlés, a Kormány
vagy a miniszter, helyi önkormányzati költségvetési szervet a
helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása,a
térségi fejlesztési tanács, az átalakult nemzetiségi
önkormányzat, nemzetiségi önkormányzati költségvetési
szervet a nemzetiségi önkormányzat vagy azok társulása,
köztestületi költségvetési szervet a köztestület alapíthat.
A költségvetési szerv alapítása jogszabály vagy
alapító okirat útján történik.
Az Áht. szerint a költségvetési szerv felügyelete – ha törvény
eltérően nem rendelkezik –
1.a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának
jóváhagyását,
2.a költségvetési szerv alapító okiratának kiadását,
3.a költségvetési szerv vezetőjének, gazdasági vezetőjének
kinevezését és felmentését,
4.a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi,
szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzését és ezekkel
összefüggésben a költségvetési szerv jelentéstételre
kötelezését és az ehhez szükséges személyes adatok
kezelését jelenti.
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSA

A helyi önkormányzatok az államháztartás részeként kettős

funkciót látnak el:
• közösségi feladatokat szerveznek és finanszíroznak,
• a helyi infrastruktúra – és adóztatás politikájuk révén
befolyásolják településük gazdasági fejlődését.
A kötelezően ellátandó főbb feladatok a következők:
• óvodai ellátás,
• egészségügyi és szociális alapellátás,
• helyi közutak és köztemetők fenntartása, közvilágítás
• egészséges ivóvízről való gondoskodás,
• helyi közművelődési tevékenység támogatása.
Önkormányzat költségvetésének elemei

• A költségvetés a helyi önkormányzat pénzügyi terve, amely a tervezett

bevételeket és kiadásokat állítja szembe egymással.
• A helyi önkormányzatok nem tagjai a kincstári körnek, önálló
pénzgazdálkodást folytatnak, ezért kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a
likviditás, illetve a bevételek és kiadások összhangjának biztosítására!
• Az önkormányzatok a költségvetési támogatást nettó finanszírozás
keretében kapják (cél: a felesleges párhuzamos pénzmozgások elkerülése)

• Mivel a helyi önkormányzatok kötelező feladatait törvény írja elő, ezért a

költségvetés kiadási oldalát többségében ezen feladatokkal kapcsolatban
felmerülő költségek alkotják. (közvilágítás, helyi közutak, köztemetők
fenntartása, egészséges ivóvízellátás biztosítása, óvodák fenntartása, stb.)

• Az egyensúly érdekében a bevételeket is meg kell tervezni!!

A helyi önkormányzatok bevételei
• Saját bevételek
• Központi költségvetési támogatások
• Átengedett központi adók
• Átvett bevételek
• Hitelek

A saját bevételek lehetnek:

• Helyi adók
• Szabad pénzeszközök lekötéséből származó kamatbevétel
• Bérleti díj, lízingdíj
• Intézményi ellátási díjak
• Készletek értékesítése
• Vállalkozási bevételek
• Beszedett illetékek
• Műemlékvédelmi, vagy környezetvédelmi bírságok meghatározott része
A helyi önkormányzatok önállósága a bevételek megszerzése
tekintetében
• A helyi adókat törvény szabályozza, azonban az önkormányzatoknak
van „választási” lehetősége:
• Bevezet-e helyi adót és melyiket?
• Az adó mértéket hogyan határozza meg (tételes / százalékos)
• A törvény az adók mértékénél csak a maximumot írja elő (pl. helyi
iparűzési adó 2%), az önkormányzat azonban dönthet alacsonyabb
adókulcs mellett, de magasabbat nem választhat!
• 639/2020. Korm. rendelet alapján a helyi iparűzési adó 1 százalékra
módosul a vállalkozások egy része számára
• Dönthet különböző kedvezmények, adómentességek megadásáról.
• A vállalkozási és kamatbevételek teljes egészében az önkormányzat
önálló pénzügyi döntésén alapulnak. (Kamatbevételnél limit lehet az
állami pénzek tartós betétként való elhelyezésének tilalma)
Önkormányzat költségvetésének tervezése
A tervezési munka mindig az ellátandó feladatok számbavételével kezdődik, azaz fel kell
mérni a következő gazdasági év feladatait
• működés, fenntartás és a
• felújítás, fejlesztés területein.

A működési feladatok a meglévő szervezeti keretek között, a rendelkezésre álló személyi és

tárgyi feltételek igénybevétele melletti feladatellátást jelentik.
A felújítási és fejlesztési teendők a költségvetési szerv tevékenységét egy éven túl szolgáló
eszközök helyreállítási, illetve fejlesztési feladatait foglalják magukba.

A működési feladatok tervezésénél számba kell venni:

• A tervévet megelőző év várható kiadásait
• Az alakulásukat jellemző tendenciákat
• A fejlesztési döntések, intézkedések hatásait
• A tervévre tervezett változások pénzügyi szükségleteit
• Gazdasági előrejelzéseket

A fejlesztési előirányzatok kimunkálása költségbecslések, pályázatok, árajánlatok, illetve

meglévő szerződések információi alapján történhet.
A kiadás oldal ismeretében elkezdődhet a költségvetés várható bevételeinek
tervezése, amely forráscsoportonként eltérő információkon és módszereken
alapszik. A saját bevételek tervezésében kiemelkedő szerepe van a tapasztalati
adatoknak és a helyi ismereteknek!!! Az egyes bevételi előirányzatok
tervezésének megalapozottságát konkrét számítások, programok, felmérések
segíthetik.
Az egyes cél- és címzett támogatások tervezésénél különösen fontos az óvatosság,
hiszen a költségvetés tervezési időszakában általában még nem áll rendelkezésre
központi döntés.
A vagyoni helyzet felmérése elsősorban a felhalmozási bevételek tervezéséhez kell.
Az értékesítések és hasznosítások (elsősorban bérbeadás) olyan bevételhez
juttathatják az önkormányzatot, amelyek a későbbi fejlesztések forrásait
képezhetik.

Az egész tervezési munkát óvatosan, körültekintően kell végezni, a tervezett

értékek megalapozottak legyenek, ezáltal elkerülhetőek lesznek az évközi
gyakori előirányzat módosítások!!!
A költségvetés végrehajtása
A költségvetési gazdálkodás
• a tervezéssel kezdődik
• majd a végrehajtással folytatódik (ami a közszükségletek kielégítését jelenti)
• és a közpénzekről való elszámolással (beszámoló) fejeződik be.

A végrehajtás nem más mint a tervben szereplő feladatok megvalósítása, annak

fedezetét képező bevételek beszedése és a kiadási előirányzatok felhasználása!!!

A végrehajtás első lépése a kötelezettségvállalás.

A kötelezettségvállalás a költségvetésben meghatározott feladatok ellátására tett első

intézkedés. Köt.váll-ra kizárólag a költségvetési szerv vezetője jogosult, de ezt a
jogkörét részben vagy egészben átruházhatja egy általa kijelölt dolgozóra!
A köt.váll. véglegesítése előtt jogszabályilag előírt annak ellenjegyzése!

Az ellenjegyzés lényege, hogy az arra jogosult személy (ez a költségvetési

szerv gazdasági vezetője, vagy az általa erre kijelölt személy) aláírásával
igazolja a kötelezettség vállalás
• jogszerűségét
• valósságát
• teljesíthetőségét (a jóváhagyott/módosított ktgvetés fel nem használt/le
nem kötött része biztosítja a köt.váll. fedezetét)!

A kötelezettség vállalás csak az ellenjegyzés után történhet meg és csak

írásban!!!

A kötelezettség vállalás leggyakrabban előforduló formái:

• Alkalmazási okirat
• Megrendelés
• Vállalkozási szerződés
• Az alkalmazási okirattal valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítünk. Ez
elsődlegesen közalkalmazotti jogviszony, de a közszférában is van lehetőség egyéb módon
történő foglalkoztatásra. Ez lehet munkaviszony, megbízásos jogviszony és alkalmi
munkavégzésre irányuló jogviszony is.
• Az alkalmazási okirat aláírásakor a szervezet vezetője arra vállal kötelezettséget, hogy
a munkaköri leírásban foglaltak elvégzése esetén a munkáért járó díjat kifizeti és gondoskodik
a személyi juttatás járulékainak kiegyenlítéséről is.

• A megrendelés a kötelezettség vállalás egyik leggyakoribb formája. A gazdálkodás

folyamatában gyakran van szükség anyagok, forgóeszközök beszerzésére, illetve szolgáltatások
igénybevételére. Ezen esetekben többségében elegendő megrendelést elkészíteni. Ezt mindig
írásban kell megtenni, kivéve, ha a teljesítés a megrendeléssel egy időben zajlik (pl.:
Praktikerben veszünk festéket). A megrendelés elfogadása esetén a teljesítő szerv egy
példányt visszaküld a megrendelőnek, hogy a megrendelést elfogadja. Ez a visszaigazolás!!

• Vállalkozási szerződést akkor kötünk, ha részletesen meg akarjuk határozni a felek feladatait,
jogait, kötelezettségeit, illetve, ha hosszú távra szeretnénk kapacitásokat lekötni
(keretszerződés).
A kötelezettség vállalás a teljesítéskor realizálódik. Teljesítéskor minden esetben meg kell
győződni anyag, áru vásárlás esetén a mennyiségi és minőségi kritériumok meglétéről,
szolgáltatás igénybevétele esetén a szerződésszerű teljesítésről.
Anyag, áru esetén a teljesítéshez kapcsolódó bizonylatok (szállítólevél, számla) alapján a
számviteli nyilvántartásba vételt is meg kell tenni! A bevételezés tényét az arra illetékes
dolgozónak igazolnia kell!

A bevételek beszedését, illetve a szállított áru, vagy teljesített szolgáltatás kifizetését

megelőzően, a rendelkezésre álló okmányok alapján ellenőrzési tartalmú pénzügyi
tevékenységet kell végezni!!! Ezt hívják érvényesítésnek. Érvényesítést csak az erre írásban
kijelölt, legalább középfokú pénzügyi-számviteli szakképesítéssel rendelkező dolgozó
végezhet!!!

A kifizetés előtti utolsó lépés az utalványozás. Utalványozáson a kiadások vagy bevételek

teljesítésének, a vagyonváltozásnak az elrendelését értjük, amelyre az érvényesítés után
kerül sor. Utalványozásra csak a költségvetési szerv vezetője jogosult, aki ezt a jogkört
részben vagy egészben átadhatja egy erre kijelölt dolgozónak. A utalványozás csak akkor
érvényes, ha azt az ellenjegyzés feladataival megbízott pénzügyi dolgozó is aláírja!!!
Nyilvános adatok lekérdezése

• Önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, valamint minden olyan

szervezet, amely költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozóan
működik:
http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/ext/torzskonyv

• Áfa alanyok lekérdezése

https://www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok/adatbleker/afaalanyok/afaalany
ok_egyszeru
A vállalkozások
Vállalkozás/vállalat
A vállalkozás:
Olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja
fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével.
A vállalkozásnál a célok elérésére való törekvésen van a
hangsúly, míg a vállalatnál a szervezeti egység jellegén.

A vállalat jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás

szervezeti kerete.
Vállalkozási formák:
EGYÉNI VÁLLALKOZÁS BETÉTI TÁRSASÁGOK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Egyetlen személy Két vagy több tulajdonos által Részvényesek szerepe

tulajdonában van alapított meglehetősen személytelen

Tőke adás és döntés hozás Megosztásra kerül a vezetői Magas szintű tőkebevonás
egy személy kezében van felelősség illetve nyereség is lehetséges

Korlátlan felelősséggel Alapításuk viszonylag Tulajdonosok felelőssége

tartozik egyszerű korlátozott

Korlátolt (KFT) illetve

Alapítása és megszüntetése Alapítása és megszűntetése
korlátlan (BT)
egyszerű bonyolult
felelősségű társaságok
Egyéni vállalkozás

• Minimális tőke
• Egyszerű ügyintézés
• Egyszemélyes vállalkozási forma
• Nem jogi személyiségű
• Bármikor átalakulhat gazdasági társasággá
• Költségmentesen szüneteltethető és 2 éven belül bármikor megszüntethető a
tevékenység
• Korlátlanul a saját vagyonnal való felelősség
Egyéni cég

• Egyéni vállalkozásból való átalakulás

• Megalakulása: alapító okirattal, ügyvédi bejezés és cégbírósági bejegyzés
szükséges hozzá
• Felelőssége korlátlan „ec” /egyéni cég/ vagy korlátolt „kfc” /korlátolt
felelősségű cég/
• Számviteli törvény alapján társasági adót köteles fizetni, ill. más egyéb
adózási hátrányok
• A korlátolt változat hasonlít az 1 személyes Kft-hez
Gazdasági társaságot kizárólag a
törvényben meghatározott 4
formában lehet alapítani:
1.Betéti társaság
2.Korlátolt felelősségű társaság
3.Részvénytársaság
4.Közkereseti társaság

Az Új PTK szerint mindegyik jogi személyiséggel rendelkező társasági

forma. A társasági jogi személyiség, saját neve alatt szerezhet
jogokat, vállalhat kötelezettségeket, jogképességgel rendelkeznek.
Betéti társaság (Bt.)

• Az egyéni vállalkozás és a Kft. jellemvonásait ötvözi

• Számviteli törvény hatálya alá tartozik
• 1 beltag + 1 kültag (min. létszám)
• Felelősség: beltag korlátlan felelősség, teljes vagyonával
• Ügyvezető: csak beltag lehet
• Kültag felelőssége korlátolt, csak a tagi betét erejéig felelős
• Nincs előírt törzstőke
Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.)

• Nagyobb indulási költség

• Komoly üzleti hozzáállás
• Előírt törzstőke minimum: 3 000 000 Ft, melynek min. 30%-ának
készpénznek kell lennie – a többi lehet apport
• Kedvező adózási forma
• A tagok nem felelnek a saját vagyonukkal
• Ügyvezető: lehet a társaság tagja, de lehet kívülálló személy is -
munkaviszonyban
Részvénytársaság (Rt. Nyrt. Zrt.)

• Előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével

alakul
• Működési formája alapján: nyilvánosan és zártkörűen működő
részvénytársaság
• Az Nyrt. Általában óriás vállalat
• Zrt. Középvállalkozások cégformája
• Zrt. alaptőke minimum: 5 millió forint
• Nyrt. alaptőke minimum: 20 millió forint
Közkereseti társaság (Kkt.)
• Általában családi vállalkozás
• Min. 2 tag szükséges
• Vagyoni hozzájárulást fizetnek a társaság részére
• Felelősség: korlátlan és egyetemleges (bármely tagtól követelhető a
teljes tartozás)
Nyilvános adatok lekérdezése
• Gazdasági társaság (Kft., Rt., Bt., Kkt.): https://www.e-cegjegyzek.hu

• Egyéni vállalkozó: https://www.nyilvantarto.hu/evny-lekerdezo/

Gazdasági társaságok lekérdezése
Egyéni vállalkozó nyt. lekérdezése
Nonprofit szervezetek
Nonprofit szabályok

• jogi személy formájában (azaz intézményesült,

nyilvántartásba, vagy bejegyzésre került valamely
közigazgatási szervnél, bíróságnál);
• fő célja nem a profit szerzés, hanem valamilyen
közjót szolgáló cél, de vállalkozási tevékenységet
folytathat kiegészítő jelleggel;
• nem állami (de valójában sem az állami, sem a piaci
szektorhoz nem sorolható);
• a bevételét, a nyereségét, a vagyontárgyát nem
osztja fel és csak nonprofit célra használhatja;
• intézményesült belső szervezete van.
Profitszétosztás tilalma
Az egyik legfontosabb ismérv, hogy nem profitcélok által vezérelt szervezetek,
tehát a profitszétosztás tilalma vonatkozik rájuk.

A nonprofit szervezetek gazdálkodásuk, esetleges vállalkozásuk eredményét a

szervezethez tartozók (alapítók, tulajdonosok, tagok, vezetők) közt nem
oszthatják fel.

Elsődleges céljuk nem is jövedelemszerzésre, üzletszerű gazdasági

tevékenység végzésére irányul, hanem valamilyen közös cél elősegítésére.

Az esetleges bevételt vissza kell forgatni az alaptevékenységre.

Alapvetően ebben különböznek a nonprofit szervezetek a magánszektor többi

szereplőjétől, a magánvállalatoktól.
,
Nonprofit szervezetek lehetnek:

• Egyesület
• Alapítvány
• Nonprofit gazdasági társaság – nagyobb horderejű
feladatok ellátásra
• Szociális szövetkezet – egy közösség hátrányos helyzetű
tagjainak munkához segítése a cél közös erőfeszítés
révén
• Civil társaság
Közfeladatok az Alaptörvényben
• A Szabadság és felelősség szakasz X. cikke a
tudományos kutatás,a művészeti alkotás,a tudás
megszerzése,a tanulás és tanítás,
• a XI. cikk a közművelődés, a különböző szintű
oktatás,
• a XIX. cikk a szociális biztonság és szociális ellátás,
• a XX. Cikk az egészségügyi ellátás, a munkavédelem
a sportolás és környezet védelem,
• a XXII. Cikk a méltó lakhatás területén fogalmazza
meg az állam elkötelezettségét és a polgárainak a
jogosultságát.
Közhasznú szervezetek
2011.évi CLXXV. törvény
A törvény felsorolja, hogy mely szervezeti típusok
minősíthetők közhasznúnak és meghatározza a
közhasznúság kritériumait.
E szervezetek a közhasznú nyilvántartásba vételt
követően, a közhasznúság elnyerésével többlet
kedvezményekhez juthatnak, adó-, illeték- és
vámkedvezményekhez, amelyeknek konkrét jogi
szabályozása a vonatkozó pénzügyi jogszabályokban
található.
Közhasznú szervezetek
Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba
vett:
• egyesület (kivéve a biztosító egyesület és a politikai párt, valamint a
munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezet),
• alapítvány,
• közalapítvány
• nonprofit gazdasági társaságok,
• köztestület (ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi),
• sportági országos szakszövetség.
• A közhasznú minősítés kérelmezésének nincs időbeni korlátja: mind a
szervezet bírósági/cégbírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg,
mind ezt követően bármikor kérhető.
Közhasznú nonprofit társaság
• A nonprofit (közhasznú) gazdasági társaságra a Ptk.-
ban meghatározott eltérésekkel a gazdasági
társaságokról szóló törvénynek a gazdasági
társaságokra irányadó közös szabályait, valamint a
Bt, Kkt, Kft. illetve Rt/Zrt. társaságokra vonatkozó
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
• A cégbírósági bejegyzéssel jön létre a bejegyzés
napjával.
Nyilvános adatok lekérdezése

• Civil szervezet (alapítvány vagy egyesület) :

http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-szervezetek-
nevjegyzeke-kereses
Civil szervezet nyt. lekérdezése
Nyilvános adatok lekérdezése
Gazdálkodási
dokumentáció
 A pénzügyi vezetés területei
Pénzügyi vezetés
• Stratégiai célok/döntések
• Alapelvek/törvényesség
• Koordináció

Pénzügyi tervezés
Forrásteremtés Működtetés
és menedzsment
• Adományszervezés • Számvitel és
• Költségvetés
• Saját bevétel (pl. könyvelés
• Likviditás-
vállalkozás – aktív • Elszámolások
menedzsment
gazdálkodás) • Házipénztár
(cash-flow)
A kötelezettségvállalás és teljesítés
bizonylatai

• Megbízási szerződés
• Munkaszerződés
• Vállalkozási szerződés
• Megrendelő
• Közalkalmazotti kinevezés
• Készpénzfizetési számla
• Számla
• Bevételi/kiadási pénztárbizonylat
• Utalványrendelet
Fizetési módok
Ha a teljesítést követően az utalványrendeletre
minden aláírás rákerült, akkor jöhet a kifizetés.

A kifizetés történhet:
• Átutalással: ez lehet egyszerű vagy csoportos
• Beszedési megbízással (inkasszó)
• Okmányos meghitelezéssel (akkreditív – csak
nemzetközi forgalomban használják)
• Készpénz-helyettesítő alkalmazásával: csekk,
bankkártya
• Készpénzfizetéssel
A számlára vonatkozó alapvető
kritériumok

• A számla kibocsátási kötelezettség előírt szabály

• Tartalmi elemeit az Áfa tv. 169.§ tartalmazza
• Fő szabályként az Áfa alanyának az általa teljesített ügyletekről számlát kell
kiállítani
 A számla lehet

Kézzel kiállított Gépi úton (programmal)

előállított

Egyszerűsített (kp) Számla Nyomtatott E-számla

számla

Kapcsolódó bizonylat lehet

a bevételi / kiadási
pénztárbizonylat
A számla alapvető adattartalma
1. számla sorszáma
2. kibocsátó adatai
3. befogadó adatai
4. számla dátumai
5. értékesített termék megnevezése
6. adó alapja
7. alkalmazott adó mértéke
A bizonylatok nyilvántartása
A költségvetési szférában (de a vállalkozóiban is)
kiemelten fontos a kötelezettség vállalásokkal
kapcsolatos bizonylatok (számlák, szerződések,
megrendelések, levelezések) pontos,
megbízható nyilvántartása!! Ennek módjára
nincs konkrét megkötés, de a lényeg az
ellenőrizhetőség, áttekinthetőség biztosítása, a
gyors és hatékony visszakereshetőség.
Többféle rendszer létezik, de mivel minden
szervezet más és más ezért célszerű egyedi
rendszer alkalmazása, figyelembe véve a
rendszer bekerülésének költségeit.
Ajánlott irodalom
• Sebestyén István: A forrásteremtés dilemmái
• Kósa András László: Forrásteremtés
• Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára
• Csűrös Karola: Államháztartási alapismeretek
Köszönöm a figyelmet!