Full Principles of Macroeconomics Canadian 7Th Edition Mankiw Test Bank Online PDF All Chapter

Principles Of Macroeconomics
Canadian 7th Edition Mankiw Test Bank

Visit to download the full and correct content document: https://testbankdeal.com/dow
nload/principles-of-macroeconomics-canadian-7th-edition-mankiw-test-bank/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...
Principles Of Macroeconomics Canadian 7th Edition

Mankiw Solutions Manual
https://testbankdeal.com/product/principles-of-macroeconomics-
canadian-7th-edition-mankiw-solutions-manual/
Principles of Macroeconomics 7th Edition Gregory Mankiw

Test Bank
https://testbankdeal.com/product/principles-of-
macroeconomics-7th-edition-gregory-mankiw-test-bank/
Principles of Macroeconomics Canadian 5th Edition

Mankiw Test Bank
canadian-5th-edition-mankiw-test-bank/
Brief Principles of Macroeconomics 7th Edition Gregory

Mankiw Test Bank
https://testbankdeal.com/product/brief-principles-of-
macroeconomics-7th-edition-gregory-mankiw-test-bank/
Principles of Macroeconomics 7th Edition Gregory Mankiw
Solutions Manual
https://testbankdeal.com/product/principles-of-
macroeconomics-7th-edition-gregory-mankiw-solutions-manual/
Principles of Macroeconomics Canadian 5th Edition

canadian-5th-edition-mankiw-solutions-manual/
Principles of Macroeconomics Sixth Canadian Edition

Canadian 6th Edition Mankiw Test Bank
sixth-canadian-edition-canadian-6th-edition-mankiw-test-bank/
Principles Of Microeconomics Canadian 7th Edition

Mankiw Test Bank
https://testbankdeal.com/product/principles-of-microeconomics-
canadian-7th-edition-mankiw-test-bank/
Brief Principles of Macroeconomics 7th Edition Gregory

https://testbankdeal.com/product/brief-principles-of-
macroeconomics-7th-edition-gregory-mankiw-solutions-manual/
Name: Class: Date:
Chapter 10 - The Monetary System

1. What is the role of money in an economy?
a. Money serves as a person’s wealth.
b. Money allows people to save
c. Money is an investment asset.
d. Money allows greater specialization.
ANSWER: d
2. What is a characteristic of paper money?

a. It has a high intrinsic value.
b. It hinders efficient allocation of resources.
c. It is valuable because it is generally accepted in trade.
d. It is valuable only because of the legal tender requirement.
ANSWER: c
3. Which statement best defines barter?

a. It is an exchange of goods for money.
b. It is an exchange of money for foreign currency.
c. It is a generally accepted legal tender.
d. It is a transaction that requires a double coincidence of wants.
ANSWER: d
4. When Arnold uses dollars to record his income and expenses, how is he using money?
a. as a unit of account
b. as a means of payment
c. as a store of value
d. as a medium of exchange
ANSWER: a
5. What is a generally accepted medium of exchange?

a. a plane ticket
b. federal government bonds
c. diamonds
d. currency
ANSWER: d
6. Which statement best illustrates the unit of account function of money?

a. You list prices for candy sold on your website, www.sweettooth.com, in dollars.
b. You pay for your NHL tickets with dollars.
c. You keep $10 in your backpack for emergencies.
d. You sell a used copy of your textbook for $40.
ANSWER: a
7. Mia puts money into a piggy bank so she can spend it later. Which function of money does this illustrate?
a. store of value
Copyright Cengage Learning. Powered by Cognero. Page 1
Name: Class: Date:

b. medium of exchange
c. unit of account
d. wealth
ANSWER: a
8. Which statement best illustrates the medium of exchange function of money?

a. You keep some money hidden in your shoe.
b. Your recent tax assessment has valued your condo at $200,000..
c. You pay for your double latte using currency.
d. You lend $25 to your friend.
ANSWER: c
9. What do economists use the word “money” to refer to?

a. income generated by the production of goods and services
b. those assets regularly used to buy goods and services
c. the value of a person’s assets
d. the value of stocks and bonds
ANSWER: b
10. Which statement best defines liquidity?

a. It is the ease with which an asset is converted to the medium of exchange.
b. It is a measurement of the intrinsic value of commodity money.
c. It is the ability of an asset to retain purchasing power.
d. It refers to how many times a dollar changes hands in a given year.
ANSWER: a
11. Which of the following ranks assets from most to least liquid?
a. currency, diamonds, stocks
b. currency, stocks, diamonds
c. diamonds, currency, stocks
d. diamonds, stocks, currency
ANSWER: b
12. What is current Canadian currency?

a. fiat money with intrinsic value
b. fiat money with no intrinsic value
c. commodity money with intrinsic value
d. commodity money with no intrinsic value
ANSWER: b
13. What characterizes fiat money?

a. It has no intrinsic value.
b. It is backed by gold.
c. It has intrinsic value equal to its value in exchange.
Name: Class: Date:

d. It is an illiquid asset.
ANSWER: a
14. What characterizes commodity money?

a. It is money that is backed by gold.
b. It is the principal type of money in use today.
c. It is money with intrinsic value.
d. It is comprised of receipts created in international trade that are used as a medium of exchange.
ANSWER: c
15. What characterizes currency?

a. It has intrinsic value.
b. It has no intrinsic value.
c. It may be used as a medium of exchange but is not legal tender.
d. It performs all the functions of money except providing a unit of account.
ANSWER: b
16. Which of the following has intrinsic value?

a. a gold coin
b. a twenty-dollar bill
c. a bank account
d. a personal cheque
ANSWER: a
17. What does the legal tender requirement imply?

a. People are more likely to accept the dollar as a medium of exchange.
b. The government must hold enough gold to redeem all currency.
c. People may not make trades with anything else.
d. It is illegal to hold foreign currencies.
ANSWER: a
18. Which of the following does M1+ include?

a. currency
b. savings deposits
c. travellers’ cheques
d. foreign currency accounts
ANSWER: a
19. Which of the following is included in M1+?

a. government bonds
b. demand deposits
c. savings deposits
d. travellers’ cheques
ANSWER: b
Name: Class: Date:
20. Which of the following is included in M2 but not in M1+?

a. currency
b. demand deposits
c. savings deposits
d. gold
ANSWER: c
21. Which of the following is included in M2 but not in M1+?

a. demand deposits
b. corporate bonds
c. currency
d. term deposits
ANSWER: d
22. Which of the following is included in the M2 definition of the money supply?
a. credit cards
b. term deposits
c. corporate bonds
d. foreign currency accounts
ANSWER: b
23. Which of the following is included in M1+?

a. credit cards
b. debit cards
c. currency
d. nonpersonal demand deposits
ANSWER: c
24. Which of the following is included in M2?

a. gold
b. mortgages
c. currency
d. investment accounts
ANSWER: c
25. What is a credit card?

a. a form of money
b. a form of saving
c. a form of investing
d. a form of payment
ANSWER: d
26. How does M1 compare with M2?

Name: Class: Date:

a. M1+ is smaller and less liquid than M2.
b. M1+ is smaller but more liquid than M2.
c. M1+ is larger than and less liquid than M2.
d. M1+ is larger than but more liquid than M2.
ANSWER: b
27. What is a debit card?

a. a form of money
b. a means of payment
c. a form of investment
d. a means of borrowing
ANSWER: b
28. Which statement best characterizes credit cards?

a. They are a payment form of money.
b. They are part of the M1+ money supply.
c. They are a method of deferring payment.
d. They are a unit of account.
ANSWER: c
29. What is the fundamental function of credit cards?

a. Credit cards are used for deferring payments.
b. Credit cards are used as store of value.
c. Credit cards are used for increasing the money supply.
d. Credit cards are used as investment assets.
ANSWER: a
30. What is the function of debit cards?

a. They defer payments.
b. They are equivalent to credit cards.
c. They are included in M2.
d. They are used as a method of payment.
ANSWER: d
31. Which account balance is included in M1+?

a. a chequing account
b. a credit card account
c. a term savings account
d. a stock investment
ANSWER: a
32. If currency is $50 billion, chequable deposits $700 billion, other minor, less liquid categories $300 billion, and credit
card debt $500 billion, how much is M1+?
a. $750 billion
Name: Class: Date:

b. $1000 billion
c. $1050 billion
d. $1550 billion
ANSWER: a
33. What is the approximate amount of currency per person in Canada?

a. $558
b. $1025
c. $1674
d. $2457
ANSWER: d
34. Which statement might explain why Canada has so much currency per person?
a. Canadian citizens are holding a lot of foreign currency.
b. Currency may be a preferable store of wealth for criminals.
c. People use credit and debit cards more frequently.
d. Much of Canadian currency is held by foreigners.
ANSWER: b
35. What is the average currency holding of Canadian dollars relative to Canadian population?
a. $457
b. $1457
c. $2457
d. $3457
ANSWER: c
36. What does the calculated amount of currency per person in Canada suggest?
a. People tend to hold too much currency.
b. Most payments are made in cash.
c. People do not trust banks.
d. There is a significant illegal activity.
ANSWER: d
37. Which agency is responsible for regulating the money supply in Canada?
a. the Currency and Securities Commission
b. the Bank of Canada
c. the TD Bank
d. the Canadian Payments Association
ANSWER: b
38. What does the Bank of Canada NOT do?

a. control the supply of money
b. control the value of money
c. make loans to individuals
Name: Class: Date:

d. regulate the banking system
ANSWER: c
39. Who appoints the members of the Board of Directors at the Bank of Canada?
a. the Governor General
b. the Minister of Finance
c. the Director of the IMF
d. the Prime Minister
ANSWER: b
40. For how long is the governor of the Bank of Canada appointed?
a. a two-year term
b. a five-year term
c. a seven-year term
d. a life term
ANSWER: c
41. Who owns the Bank of Canada?

a. private individuals
b. the Queen
c. the chartered banks
d. the federal government of Canada
ANSWER: d
42. When was the Bank of Canada Act first enacted?

a. 1867
b. 1934
c. 1935
d. 1984
ANSWER: b
43. Who chairs the Board of Directors of the Bank of Canada?

a. the governor of the Bank of Canada
b. the Prime Minister
c. the Minister of Finance
d. the Governor General
ANSWER: a
44. Which organization plays the role of a central bank in Canada?

a. TD Canada Trust
b. the Canadian Imperial Bank of Commerce
c. the Bank of Canada
d. the Royal Bank of Canada
ANSWER: c
Name: Class: Date:
45. What is the role of the Bank of Canada?

a. to lend money to large companies
b. to make monetary policy
c. to raise taxes
d. to oversee government spending
ANSWER: b
46. What is a role of the Minister of Finance with respect to the Bank of Canada or the banking system?
a. to control all activities of the Bank of Canada
b. to issue the governor of the Bank of Canada a written directive to resign
c. to issue currency
d. to maintain the stability of the banking system
ANSWER: b
47. What is one of the functions of the Bank of Canada?

a. to maximize profits on behalf of its shareholders
b. to issue currency
c. to convert currency into gold
d. to bail out troubled commercial banks
ANSWER: b
48. What is a characteristic of Scotiabank?

a. It can issue currency.
b. It is part of the “big 5” commercial banks group.
c. It acts as a central bank for Nova Scotia.
d. It is owned by the Canadian government.
ANSWER: b
49. What is the reason behind the seven-year appointment for the governor of Bank of Canada?
a. It makes the system compatible with the ones in other countries.
b. It confers stability to the financial system.
c. It allows the governor time to implement changes and to analyze the results of those changes.
d. It insulates the governor from political pressure.
ANSWER: d
50. What happens in a 100-percent-reserve banking system?

a. Banks can create money by issuing currency.
b. Banks can create money by lending out reserves.
c. Banks can lend money to their customers.
d. Banks hold as many reserves as they hold deposits.
ANSWER: d
51. How do deposits and reserves appear on a bank’s T-account?

Name: Class: Date:

a. Both deposits and reserves are assets.
b. Both deposits and reserves are liabilities.
c. Deposits are assets, and reserves are liabilities.
d. Reserves are assets, and deposits are liabilities.
ANSWER: d
52. Suppose that the reserve ratio is 9 percent and that a bank has $2000 in deposits. What are its required reserves?
a. $100
b. $120
c. $140
d. $180
ANSWER: d
53. Suppose that the reserve ratio is 7 percent and that a bank has $3000 in deposits. What are its required reserves?
a. $50
b. $210
c. $510
d. $1200
ANSWER: b
54. Suppose a bank has a 10 percent reserve ratio, $3000 in deposits, and it loans out all it can, given the reserve ratio.
Which of the following describes the bank’s assets?
a. It has $30 in reserves and $2700 in loans.
b. It has $30 in reserves and $2970 in loans.
c. It has $300 in reserves and $2700 in loans.
d. It has $300 in reserves and $3000 in loans.
ANSWER: c
55. Suppose a bank has a 6 percent reserve ratio, $4000 in deposits, and it loans out all it can, given the reserve ratio.
Which of the following describes the bank’s assets?
a. It has $800 in reserves and $16,000 in loans.
b. It has $240 in reserves and $3760 in loans.
c. It has $240in reserves and $4000 in loans.
d. It has $800 in reserves and $3200 in loans.
ANSWER: b
56. Suppose a bank has $10,000 in deposits and $6000 in loans. What is its reserve ratio?
a. 3 percent
b. 7 percent
c. 40 percent
d. 70 percent
ANSWER: c
57. Suppose a bank has $200,000 in deposits and $150,000 in loans. What is its reserve ratio?
Name: Class: Date:

a. 1 percent
b. 5 percent
c. 10 percent
d. 25 percent
ANSWER: d
58. If you deposit $100 into a demand deposit at a bank, what does this action do to the money supply?
a. It increases the money supply by more than $100.
b. It increases the money supply by less than $100.
c. It decreases the money supply by more than $100.
d. It decreases the money supply by less than $100.
ANSWER: a
59. When a bank loans out $1000, what happens to the money supply in the long term?
a. It increases by $1000.
b. It decreases by $1000.
c. It increases by more than $1000.
d. It decreases by more than $1000.
ANSWER: c
60. What is most likely to happen under a fractional reserve banking system?
a. Banks hold more reserves than deposits.
b. Banks generally lend out a majority of the funds deposited.
c. Banks cause the money supply to fall by lending out reserves.
d. Banks only accept savings deposits.
ANSWER: b
61. If the reserve ratio is 10 percent and a bank receives a new deposit of $800, which of the following will this bank most
likely do?
a. It will increase its required reserves by $8000.
b. It will make new loans of $8000.
c. It will be able to make new loans of $800.
d. It will initially see its total reserves increase by $800.
ANSWER: d
62. If the reserve ratio is 10 percent and a bank receives a new deposit of $20, what happens to the bank’s reserves in the
longer term?
a. increase by $2
b. increase by $18
c. increase by $20
d. increase by $200
ANSWER: a
63. If the reserve ratio is 5 percent and a bank receives a new deposit of $500, by how much can the bank increase its new
Name: Class: Date:

loans?
a. by $21
b. by $279
c. by $475
d. by $500
ANSWER: c
64. If you deposit $5000 into First Hawkeye Bank, what will the bank most likely do?
a. It will eventually increase its required reserves by the reserve ratio times $5000.
b. It will be able to lend out $5000 times the reserve ratio.
c. It will initially see reserves increase by $5000 divided by the reserve ratio.
d. It will be able to lend out $5000.
ANSWER: a
65. A central bank raised the reserve requirement ratio from 8 percent to 10 percent. Other things the same, how does the
money multiplier change?
a. It increases by 2.
b. It decreases by 2.
c. It increases by 2.5
d. It decreases by 2.5
ANSWER: d
Table 10-1
First Bank of Dawson City
Assets: Liabilities:
Reserves $15.00 Deposits $100.00
Loans $85.00
66. Refer to the Table 10-1. What is the reserve ratio?

a. 0 percent
b. 15 percent
c. 85 percent
d. 100 percent
ANSWER: b
67. Refer to the Table 10-1. If $1000 is deposited into the First Bank of Dawson City, what will happen?
a. Reserves will decrease by $800.
b. Liabilities will decrease by $1000.
c. Assets will increase by $1000.
d. Reserves will increase by $800.
ANSWER: c
68. Refer to the Table 10-1. If $400 is deposited into the First Bank of Dawson City, what will happen?
a. The bank will be able to make additional loans totalling $400.
b. Excess reserves initially increase by $400.
Name: Class: Date:

c. Required reserves initially increase by $8000.
d. Excess reserves initially increase by $340.
ANSWER: d
Table 10-2
Last Bank of Panorama Springs
Reserves $25,000 Deposits $175,000
Loans $150,000
69. Refer to the Table 10-2. If the reserve requirement is 12 percent, what is the state of this bank?
a. It can make a new loan of $17,500.
b. It has less reserves than required.
c. It has excess reserves of less than $5000.
d. It has excess reserves of more than $5000.
ANSWER: c
70. Refer to the Table 10-2. If the reserve requirement is 10 percent and then someone deposits $50,000 into the bank,
what is the bank’s reserve position?
a. It will have $75,000 in excess reserves.
b. It will have $52,500 in excess reserves.
c. It will need to raise reserves by $5000.
d. It will have excess reserves of $2500.
ANSWER: b
71. Refer to the Table 10-2. If the reserve requirement is 30 percent, what is this bank’s reserve position?
a. It has $29,000 of excess reserves.
b. It needs $10,000 more in reserves to meet its reserve requirement.
c. It needs $27,500 more in reserves to meet its reserve requirement.
d. It just meets its reserve requirement.
ANSWER: c
72. Refer to the Table 10-2. If the Last Bank of Panorama Springs is holding $4000 in excess reserves, what is the reserve
requirement?
a. 8 percent
b. 9 percent
c. 10 percent
d. 12 percent
ANSWER: d
Table 10-3
The following information pertains to the Bank of Kamloops.
Reserves $120 Deposits $1200
Name: Class: Date:

Loans $1080
73. Refer to the Table 10-3. If the Bank of Kamloops has loaned out all the money it wants, given its deposits, what is its
reserve ratio?
a. 1 percent
b. 5 percent
c. 10 percent
d. 15 percent
ANSWER: c
74. Refer to the Table 10-3. Assume that the Bank of Kamloops is holding the required percent of deposits as reserves.
Also, assume all other banks hold only the required percent of deposits as reserves, and that people hold only deposits and
no currency. What is the money multiplier?
a. 1
b. 5
c. 10
d. 15
ANSWER: c
75. Refer to the Table 10-3. If the Bank of Canada requires banks to hold 5 percent of deposits as reserves, how much in
excess reserves does the Bank of Kamloops now hold?
a. $5
b. $25
c. $60
d. $65
ANSWER: c
76. Refer to the Table 10-3. Assume that all other banks hold only the required 5 percent of deposits as reserves and
people hold only deposits and no currency. If the Bank of Kamloops decides to hold exactly 5 percent in reserves, by how
much would the economy’s money supply increase?
a. $500
b. $1200
c. $1500
d. $2000
ANSWER: b
Table 10-4
The following information pertains to the Bank of Moncton.
Reserves $7000 Deposits $140,000
Loans $133,000
77. Refer to the Table 10-4. If the Bank of Moncton has lent out all the money it can, then what is its reserve ratio?
a. 1 percent
b. 5 percent
Name: Class: Date:

c. 10 percent
d. 15 percent
ANSWER: b
78. Refer to the Table 10-4. Assume that all banks hold the same reserve ratio as the Bank of Moncton. What is the money
multiplier?
a. 12.5
b. 15
c. 17.5
d. 20
ANSWER: d
79. Refer to the Table 10-4. If the Bank of Canada requires a reserve ratio of 4 percent, how much in excess reserves does
the Bank of Moncton now hold?
a. $1200
b. $1400
c. $2880
d. $3000
ANSWER: b
80. Refer to the Table 10-4. Assume that all other banks hold only the required 4 percent of deposits as reserves, and that
people hold only deposits and no currency. If the Bank of Moncton decides to hold reserves of 4 percent, by how much
would the economy’s money supply increase?
a. $30,000
b. $35,000
c. $42,000
d. $45,000
ANSWER: b
81. Refer to the Table 10-4. If all banks hold only the required 4 percent of deposits as reserves, then what is the money
multiplier?
a. 5
b. 10
c. 15
d. 25
ANSWER: d
82. If a bank uses $100 of excess reserves to make a new loan when the reserve ratio is 25 percent, what happens to the
money supply in the very short term?
a. It decreases by $100.
b. It increases by $25.
c. It decreases by $25.
d. It increases by $100.
ANSWER: d

Name: Class: Date:

83. Suppose a bank uses $200 of its $500 excess reserves to make a new loan when the reserve ratio is 20 percent. How
does this action by itself initially change the money supply?
a. The money supply increases by $40.
b. The money supply decreases by $40.
c. The money supply increases by $200.
d. The money supply decreases by $200.
ANSWER: c
84. As the reserve ratio increases, what happens to the money multiplier and money supply?
a. The money multiplier increases, but the money supply does not change.
b. The money multiplier does not change, but the money supply increases.
c. The money multiplier and the money supply both increase.
d. The money multiplier and the money supply both decrease.
ANSWER: d
85. If the central bank lowered the reserve requirement, what happens to the money multiplier and the money supply?
a. The money multiplier increases, but the money supply decreases.
b. The money multiplier decreases, but the money supply increases.
c. The money multiplier and the money supply both increase.
d. The money multiplier and the money supply both decrease.
ANSWER: c
86. If the reserve ratio is 10 percent, how much is the money multiplier?
a. 1/10
b. 9/10
c. 10
d. 100
ANSWER: c
87. If the reserve ratio is 20 percent, how much is the money multiplier?
a. 2
b. 4
c. 5
d. 8
ANSWER: c
88. If the reserve ratio decreased from 20 percent to 10 percent, which of the following would happen to the money
multiplier?
a. It would rise from 10 to 20.
b. It would rise from 5 to 10.
c. It would fall from 10 to 5.
d. It would fall from 20 to 5.
ANSWER: b

Name: Class: Date:

89. If the reserve ratio is 20 percent, how much new money can $1000 of excess reserves create?
a. $500
b. $5000
c. $50,000
d. $500,000
ANSWER: b
90. If the reserve ratio is 15 percent, by how much will an additional $1000 of reserves increase the money supply?
a. $1176
b. $1275
c. $5667
d. $6667
ANSWER: d
91. In Wellville, the money supply is $80,000 and reserves are $12,800. Assuming that people hold only deposits and no
currency, and that banks hold only required reserves, what is the required reserve ratio?
a. 12 percent
b. 14.5 percent
c. 16 percent
d. 29 percent
ANSWER: c
92. At one time, the country of Aquilonia had no banks, but had currency of $10 million. Then a banking system was
established with a reserve requirement of 10 percent. The people of Aquilonia deposited half of their currency into the
banking system. If banks do not hold excess reserves, what is Aquilonia’s money supply now?
a. $10 million
b. $11 million
c. $50 million
d. $55 million
ANSWER: d
93. At one time, the country of Freedonia had no banks, but had currency of $40 million. Then a banking system was
established with a reserve requirement of one-third. The people of Freedonia now keep half their money in the form of
currency and half in the form of bank deposits. If banks do not hold excess reserves, how much currency do the people of
Freedonia now hold?
a. $13.33 million
b. $20 million
c. $33.34 million
d. $36.36 million
ANSWER: c
94. At one time, the country of Sylvania had no banks, but had currency of $10 million. Then a banking system was
established with a reserve requirement of 20 percent. The people of Sylvania now keep half their money in the form of
currency and half in the form of bank deposits. If banks do not hold excess reserves, how much currency do the people of
Sylvania now hold?
Name: Class: Date:

a. $2 million
b. $5 million
c. $9 million
d. $12 million
ANSWER: c
95. Suppose the banking system has $10 million in reserves and the reserve ratio is 25 percent. Then bankers decide to
decrease the reserve ratio to 20 percent. How does this decision eventually change the money supply?
a. increases by $0.5 million
b. increases by $5 million
c. increases by $10 million
d. increases by $20 million
ANSWER: c
96. Suppose the reserve ratio is 25 percent and the public holds $10 million in cash. Then the public decides to withdraw
$5 million from the banks. How does the money supply eventually change?
a. falls by $5 million
b. falls by $10 million
c. falls by $20 million
d. falls by $35 million
ANSWER: c
97. When the Bank of Canada wants to change the money supply, what does it most frequently do?
a. It changes the bank rate.
b. It changes the reserve requirement.
c. It changes its open-market operations.
d. It changes the amount of currency in circulation.
ANSWER: c
98. If the reserve ratio is 100 percent, how much will the money supply eventually increase if there is a deposit of $500 of
paper money in a bank?
a. $0-
b. $500
c. $1000
d. $5000
ANSWER: a
99. Which list contains only actions that increase the money supply?
a. lowering the bank rate; raising the reserve requirement ratio
b. lowering the bank rate; lowing the reserve requirement ratio
c. raising the bank rate; raising the reserve requirement ratio
d. raising the bank rate; lowering the reserve requirement ratio
ANSWER: b

Name: Class: Date:

a. raising the bank rate; making open-market purchases
b. raising the bank rate; making open-market sales
c. lowering the bank rate; making open-market purchases
d. lowering the bank rate; making open-market sales
ANSWER: c
a. making open-market purchases; raising the reserve requirement ratio
b. making open-market purchases; lowering the reserve requirement ratio
c. making open-market sales; raising the reserve requirement ratio
d. making open-market sales; lowering the reserve requirement ratio
ANSWER: b
102. Which list contains only actions that decrease the money supply?
a. lowering the bank rate; raising the reserve requirement ratio
b. lowering the bank rate; lowering the reserve requirement ratio
c. raising the bank rate; raising the reserve requirement ratio
d. raising the bank rate; lowering the reserve requirement ratio
ANSWER: c
a. raising the bank rate; making open-market purchases
b. raising the bank rate; making open-market sales
c. lowering the bank rate; making open-market purchases
d. lowering the bank rate; making open-market sales
ANSWER: b
a. making open-market purchases; raising the reserve requirement ratio
b. making open-market purchases; lowering the reserve requirement ratio
c. making open-market sales; raising the reserve requirement ratio
d. making open-market sales; lowering the reserve requirement ratio
ANSWER: c
105. Which list ranks the Bank of Canada’s monetary policy tools from most to least frequently used?
a. bank rate changes; open-market transactions; reserve requirement changes
b. bank rate changes; reserve requirement changes; open-market transactions
c. open-market transactions; bank rate changes; reserve requirement changes
d. open-market transactions; reserve requirement changes; bank rate changes
ANSWER: c
106. If a central bank wanted to increase the money supply, what would it most likely do?
a. It would make open-market purchases and lower the bank rate.
Name: Class: Date:

b. It would make open-market sales and lower the bank rate.
c. It would make open-market purchases and raise the bank rate.
d. It would make open-market sales and raise the bank rate.
ANSWER: a
107. Which statement best explains the role of the Bank of Canada?
a. It maintains a target exchange rate.
b. It determines the bank rate.
c. It makes loans to large corporations.
d. It controls the government budget deficit.
ANSWER: b
108. Which of the following is NOT a tool of monetary policy?

a. open-market operations
b. reserve requirements
c. changing the bank rate
d. increasing the tax rate
ANSWER: d
109. What do the Bank of Canada’s policy decisions have an important influence on?
a. both the rate of inflation and the level of employment in the short run
b. the rate of inflation in the long run and the level of employment in the short run
c. the rate of inflation in the short run and the level of employment in the long run
d. both the rate of inflation and the level of employment in both the short run and the long run
ANSWER: b
110. To increase the money supply, what could the Bank of Canada do?
a. sell government bonds
b. increase the bank rate
c. decrease the reserve requirement
d. decrease the money multiplier
ANSWER: c
111. How does the Bank of Canada conduct open-market transactions?

a. It prints new currency.
b. It buys or sells government bonds from or to the public.
c. It lowers the bank rate.
d. It increases its lending to chartered banks.
ANSWER: b
112. How could the Bank of Canada increase the money supply?
a. by selling government bonds
b. by decreasing the bank rate
c. by increasing the reserve requirement
Name: Class: Date:

d. by increasing the bank rate
ANSWER: b
113. How could the Bank of Canada decrease the money supply?
a. by buying government bonds
b. by decreasing the bank rate
c. by decreasing the reserve requirement
d. by increasing the bank rate
ANSWER: d
114. When the Bank of Canada conducts open-market purchases, how do commercial banks’ assets most likely change?
a. Reserves increase, and banks increase lending.
b. Reserves increase, and banks decrease lending.
c. Reserves decrease, and banks increase lending.
d. Reserves decrease, and banks decrease lending.
ANSWER: a
115. Which statement best describes the process of open-market sales conducted by the Bank of Canada?
a. The Bank of Canada sells Treasury bills, which increases the money supply.
b. The Bank of Canada sells Treasury bills, which decreases the money supply.
c. The Bank of Canada borrows from member banks, which increases the money supply.
d. The Bank of Canada lends money to member banks, which decreases the money supply.
ANSWER: b
116. Which statement best describes the consequences of open-market sales conducted by the Bank of Canada?
a. Bank reserves increase, and the money supply increases.
b. Bank reserves increase, and the money supply decreases.
c. Bank reserves decrease, and the money supply increases.
d. Bank reserves decrease, and the money supply decreases.
ANSWER: d
117. Which statement best describes the process of open-market purchases conducted by the Bank of Canada?
a. The Bank of Canada buys Treasury bills, which increases the money supply.
b. The Bank of Canada buys Treasury bills, which decreases the money supply.
ANSWER: a
118. Which statement best describes the outcomes of open-market purchases conducted by the Bank of Canada?
a. Bank reserves increase, and the money supply increases.
b. Bank reserves increase, and the money supply decreases.
ANSWER: a
Name: Class: Date:
119. How can the Bank of Canada increase the money supply?
a. by conducting open-market sales and raising the bank rate
b. by conducting open-market sales and lowering the bank rate
c. by conducting open-market purchases and raising the bank rate
d. by conducting open-market purchases and lowering the bank rate
ANSWER: d
120. How may the Bank of Canada influence the price level?
a. by conducting open-market sales and raising the bank rate
b. by conducting open-market sales and lowering the bank rate
c. by conducting open-market purchases and raising the bank rate
d. by conducting open-market purchases and lowering the bank rate
ANSWER: d
121. Which of the following is quantitative easing?

a. The Bank of Canada sells short-term government securities.
b. The Bank of Canada sells long-term government securities.
c. The Bank of Canada buys long-term government securities.
d. The Bank of Canada buys short-term government securities.
ANSWER: b
122. Which of the following is a sterilization operation that supports the Canadian dollar?
a. The Bank of Canada sells U.S. dollars and buys government bonds.
b. The Bank of Canada buys U.S. dollars and sells government bonds.
c. The Bank of Canada sells both U.S. dollars and government bonds.
d. The Bank of Canada buys both U.S. dollars and government bonds.
ANSWER: a
123. When the Bank of Canada decreases the bank rate, banks will borrow more from the Bank of Canada. Which
statement best describes the outcomes of this process?
a. Banks lend more to the public, and so the money supply will decrease.
b. Banks lend less to the public, and so the money supply will decrease.
c. Banks lend more to the public, and so the money supply will increase.
d. Banks lend less to the public, and so the money supply will increase.
ANSWER: c
124. In a fractional reserve banking system, how does an increase in the reserve requirement change the money
multiplier?
a. The money multiplier increases by a higher percentage change than the increase in the reserve ratio.
b. The money multiplier decreases by a higher percentage change than the increase in the reserve ratio.
c. The money multiplier increases by a lower percentage change than the increase in the reserve ratio.
d. The money multiplier decreases by a lower percentage change than the increase in the reserve ratio.
ANSWER: d
Name: Class: Date:
125. Which statement best describes the outcomes of a decrease in the reserve requirement in a fractional reserve system?
a. Both the money multiplier and the money supply increase.
b. Both the money multiplier and the money supply decrease.
c. The money multiplier increases, but the money supply decreases.
d. The money multiplier decreases, but the money supply increases.
ANSWER: a
126. Which statement best defines reserve requirements?

a. They are regulations concerning the amount banks are allowed to borrow from the central bank.
b. They are regulations concerning the amount of reserves banks must hold against deposits.
c. They are regulations concerning reserves banks must hold based on the number and type of loans they make.
d. They are regulations concerning the interest rate at which banks can borrow from the central bank.
ANSWER: b
127. What is a bank’s capital?

a. the bank’s reserves
b. the bank’s deposits
c. the bank’s debt
d. the bank’s equity
ANSWER: d
128. Which statement best describes the outcomes of a decrease in reserve requirements?
a. The reserve ratio decreases, the money multiplier decreases, and the money supply decreases.
b. The reserve ratio increases, the money multiplier increases, and the money supply increases.
c. The reserve ratio decreases, the money multiplier increases, and the money supply increases.
d. The reserve ratio increases, the money multiplier decreases, and the money supply decreases.
ANSWER: c
129. Which statement best describes the outcome of a decrease in the bank rate?
a. Banks will borrow less from Bank of Canada, so reserves increase.
b. Banks will borrow less from Bank of Canada, so reserves decrease.
c. Banks will borrow more from Bank of Canada, so reserves increase.
d. Banks will borrow more from Bank of Canada, so reserves decrease.
ANSWER: c
130. Which statement best describes the outcome of an increase in the bank rate?
a. Banks will borrow more from Bank of Canada, so reserves increase.
b. Banks will borrow more from Bank of Canada, so reserves decrease.
c. Banks will borrow less from Bank of Canada, so reserves increase.
d. Banks will borrow less from Bank of Canada, so reserves decrease.
ANSWER: d
131. Which statement best defines the bank rate?

Name: Class: Date:

a. It is the interest rate the Bank of Canada charges banks.
b. It is one divided by the difference between one and the reserve ratio.
c. It is the interest rate banks receive on reserve deposits with Bank of Canada.
d. It is the interest rate that banks charge on overnight loans to other banks.
ANSWER: a
132. What is the interest rate the Bank of Canada charges on loans it makes to banks?
a. the prime rate
b. the federal repayment rate
c. the bank rate
d. the dividend debt
ANSWER: c
133. In a fractional reserve banking system with no excess reserves and no currency holdings, suppose the central bank
buys $100 million of bonds. Which statement best describes the effects of this open-market operation?
a. Reserves and the money supply increase by less than $100 million.
b. Reserves increase by $100 million, and the money supply increases by $100 million.
c. Reserves increase by $100 million, and the money supply increases by more than $100 million.
d. Both reserves and the money supply increase by more than $100 million.
ANSWER: c
134. Suppose the reserve ratio is 4 percent, banks do not hold excess reserves, people do not hold currency, and the Bank
of Canada purchases $25 million of government bonds. Which statement best describes the effects of Bank of Canada’s
purchase?
a. Bank reserves increase by $25 million, and the money supply eventually increases by $500 million.
b. Bank reserves decrease by $25 million, and the money supply eventually increases by $500 million.
c. Bank reserves increase by $25 million, and the money supply eventually decreases by $500 million.
d. Bank reserves decrease by $25 million, and the money supply eventually decreases by $500 million.
ANSWER: a
135. Suppose the reserve ratio is 10 percent and banks do not hold excess reserves. Under these circumstances, suppose
the Bank of Canada sells $60 million of bonds to the public. Which statement best describes the effects of this open-
market operation?
b. Bank reserves increase by $60 million, and the money supply eventually increases by $800 million.
c. Bank reserves decrease by $60 million, and the money supply eventually decreases by $600 million.
ANSWER: c
136. Suppose the reserve ratio is 20 percent and banks do not hold excess reserves. Suppose the Bank of Canada sells $10
million of bonds to the public. Which statement best describes the effects of this open-market operation?
b. Bank reserves increase by $10 million, and the money supply eventually increases by $50 million.
c. Bank reserves decrease by $1 million, and the money supply eventually increases by $10 million.

Name: Class: Date:

ANSWER: d
137. Suppose the public decides to hold more currency and fewer deposits in banks. Which statement describes the effects
of this decision?
a. Bank reserves decrease, and the money supply eventually decreases.
b. Bank reserves decrease, but the money supply does not change.
c. Bank reserves increase, and the money supply eventually increases.
d. Bank reserves increase, but the money supply does not change.
ANSWER: a
138. During recessions, banks typically choose to hold more excess reserves relative to their deposits. Which statement
best describes the effects of the increase in reserves?
a. The money multiplier increases, and the money supply increases.
b. The money multiplier decreases, and the money supply decreases.
c. The money multiplier does not change, but the money supply increases.
d. The money multiplier does not change, but the money supply decreases.
ANSWER: b
139. During wars, the public tends to hold relatively more currency and relatively fewer deposits. Which statement best
describes the effects of this increase in currency holdings?
a. Reserves would decrease, and the money supply would increase.
b. Reserves and the money supply would decrease.
c. Reserves would increase, but the money supply would be unchanged.
d. Reserves would decrease, but the money supply would be unchanged.
ANSWER: b
140. Who determines the amount of money in the economy?

a. The Bank of Canada controls the money supply precisely.
b. The amount of money in the economy does not depend on the behaviour of depositors.
c. The amount of money in the economy depends in part on the behaviour of banks.
d. The Minister of Finance determines the amount of money in the economy by law.
ANSWER: c
141. How does currency contribute to the money supply?

a. Currency held by the public and by banks is part of the money supply.
b. Currency held by the public is part of the money supply, but currency held by banks is not.
c. Currency held by the public is not part of the money supply, but currency held by banks is.
d. Currency held by the public or banks is not part of the money supply since it is not included in M1.
ANSWER: b
142. Assume that banks do not hold excess reserves. The banking system has $20 million in reserves and has a reserve
requirement of 20 percent. The public holds $10 million in currency. Then the public decides to withdraw $5 million in
currency from the banking system. If the Bank of Canada wants to keep the money supply stable by changing the reserve
requirement, then what will the new reserve requirement be?
Name: Class: Date:

a. 16 percent
b. 18.2 percent
c. 20 percent
d. 25 percent
ANSWER: a
143. Assume that banks do not hold excess reserves. The banking system has $50 million in reserves and has a reserve
requirement of 10 percent. The public holds $20 million in currency. Then the public decides to withdraw $5 million in
currency from the banking system. If the Bank of Canada wants to keep the money supply stable by changing the reserve
requirement, then what will the new reserve requirement be?
a. 8.1 percent
b. 9.1 percent
c. 9.7 percent
d. 10 percent
ANSWER: b
144. A bank has (in millions): $200 reserves, $800 loans, $400 securities, $1200 deposits, $100 debt, and $200 capital.
How much is the bank’s leverage ratio?
a. 0.07
b. 0.17
c. 7
d. 14
ANSWER: c
145. A bank has (in millions): $200 reserves, $800 loans, $400 securities, $1000 deposits, and $100 debt. How much is
the bank’s capital?
a. $300 million
b. $600 million
c. $1000 million
d. $1400 million
ANSWER: a
146. A bank has (in millions): $200 assets, $140 deposits, and $40 debt. If the bank’s assets decrease by 10 percent, by
how much does the bank’s capital change?
a. It decreases by 100 percent.
b. It decreases by 5 percent.
c. It increases by 100 percent.
d. It increases by 5 percent.
ANSWER: a
147. Which statement best explains whether bank runs are a problem for the economy?
a. They are not a problem because bank runs will affect neither the money supply nor the money multiplier.
b. Bank runs are only a problem for insolvent banks.
c. They are a problem, but they can be neither prevented nor stopped by a central bank.

Name: Class: Date:

d. Bank runs are a problem because bank failures may spread to healthy banks.
ANSWER: d
148. How can the Bank of Canada directly protect a bank during a bank run?
a. by increasing reserve requirements
b. by selling government bonds to the bank
c. by lending reserves to the bank
d. by increasing the overnight rate
ANSWER: c
149. What happened during the Great Depression in the early 1930s?
a. the Great Depression was as bad in Canada as it was in the United States.
b. more banks in Canada closed than in the United States
c. the money supply rose sharply.
d. the value of Canadian exports increased considerably.
ANSWER: a
150. In the nineteenth century, when there were often bank runs caused by crop failures, banks would make relatively
fewer loans and hold relatively more excess reserves. By itself, which action should the banks have taken?
a. They should have increased both the money multiplier and the money supply.
b. They should have decreased the money multiplier and increased the money supply.
c. They should have increased the money multiplier and decreased the money supply.
d. They should have decreased both the money multiplier and the money supply.
ANSWER: d
151. Which statement best describes bank runs today?

a. Bank runs are uncommon because of the high required reserve ratio.
b. Bank runs are uncommon because of CDIC deposit insurance.
c. Bank runs are common because of the low required reserve ratio.
d. Bank runs are common because the CDIC is inefficient.
ANSWER: b
152. Which statement best explains the role of the Canadian Deposit Insurance Corporation (CDIC)?
a. The CDIC protects depositors in the event of bank failures.
b. The CDIC protects commercial banks in the event of mortgage defaults
c. The CDIC determines the bank rate.
d. The CDIC determines the reserve requirement.
ANSWER: a
153. How has the Bank of Canada historically viewed changes in reserve requirements to control the money supply?
a. It has been gradually lowering the reserve requirements to keep inflation rates low.
b. It has traditionally made frequent changes in order to stabilize the economy.
c. It has been reluctant to make frequent changes as this would disrupt the business of banking.
d. It has been gradually increasing the reserve requirements to keep inflation rates low.
Name: Class: Date:

ANSWER: c
154. Since 1994, what was phased out as a tool used by the Bank of Canada to control the money supply?
a. changing reserve requirements
b. changing the overnight rate
c. open-market operations
d. foreign exchange market operations
ANSWER: a
155. Why was changing of reserve requirements phased out as a tool used by the Bank of Canada to control the money
supply?
a. to make the rules the same for all financial institutions since only credit unions were required to hold reserves
b. to make the rules the same for all financial institutions since only commercial banks were required to hold
reserves
c. because Canada was the only country still imposing reserve requirements on its financial institutions
d. because the Bank of Canada was using it too frequently, causing disruption in the banks
ANSWER: b
156. In an economy that relies on barter, trade requires a double coincidence of wants.
a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: True
157. The use of money allows trade to be roundabout.

a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: True
158. Joe wants to trade eggs for sausage. Lashonda wants to trade eggs for orange juice. Joe and Lashonda have a double
coincidence of wants.
a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: False
159. Gary’s wealth is $1 million. Economists would say that Gary has $1 million worth of money.
a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: False
Name: Class: Date:
160. Marc puts prices on surfboards and skateboards at his sporting goods store. He is using money as a unit of account.
a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: True
161. Ralph deposits half of his inheritance in a savings account at the bank. In doing so, Ralph is using money as a
medium of exchange.
a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: False
162. Bottles of very fine wine have less liquidity than demand deposits.
a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: True
163. When the Soviet Union began breaking up in the late 1980s, cigarettes began replacing the ruble as the medium of
exchange, even though the ruble was legal tender. The cigarettes provide an example of fiat money.
a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: False
164. In order for currency to be widely used as a medium of exchange, it is sufficient for the government to designate it as
legal tender.
a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: False
165. M1+ includes savings deposits.

a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: False
166. M2 is both larger and more liquid than M1+.

Name: Class: Date:

a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: False
167. Credit cards are not a medium of exchange and so are not important for analyzing the monetary system.
a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: False
168. The Bank of Canada is a privately operated commercial bank.

a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: False
169. The Bank of Canada was created in 1934 in the wake of the Great Depression.
a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: True
170. The Bank of Canada is run by the Board of Directors, which is appointed by the Minister of Finance.
a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: True
171. Monetary policy is determined by the Bank of Canada’s governor.

a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: False
172. If the Bank of Canada buys bonds in the open market, the money supply decreases.
a. True
b. False
a. True
b. False

Name: Class: Date:

ANSWER: False
173. Banks could not change the money supply if they were required to hold all deposits in reserve.
a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: True
174. The money multiplier equals 1 divided by (1 – the reserve ratio).

a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: False
175. As banks create money, they create wealth.

a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: False
176. The money supply of Hooba is $10,000 under a 100 percent reserve banking system. If Hooba decreases the reserve
requirement to 10 percent, the money supply could increase by no more than $9000.
a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: False
177. If the Bank of Canada decreases reserve requirements, the money supply will increase.
a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: True
178. An increase in reserve requirements raises the reserve ratio and decreases the money supply.
a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: True
179. If banks decide to hold a smaller part of their deposits as excess reserves, the money supply will fall, other things
equal.
Name: Class: Date:

a. True
b. False
a. True
b. False
ANSWER: False
180. Economists argue that the move from barter to money increased trade and production. How is this possible?
ANSWER: The use of money allows people to trade more easily. When it is easier to trade what one produces, people
specialize. The specialization creates greater production.
181. What is the difference between money and wealth?

ANSWER: Money is defined as the set of assets in the economy that people regularly use to buy goods and services from
other people. Wealth includes all assets, both monetary and nonmonetary.
182. Which of the three functions of money are met by each of the following assets in the Canadian economy?
a. paper dollar
b. precious metals
c. collectibles such as baseball cards, stamps, and antiques
ANSWER: a. medium of exchange, store of value, unit of account
b. store of value
c. store of value
183. Are credit cards and debit cards money? What's the difference between credit and debit cards?
ANSWER: Neither credit cards nor debit cards are money, but credit cards are very different from debit cards. Credit
cards are not a medium of exchange, but are a means of deferring payment. Debit cards allow the user
immediate access to deposits in a bank account, which are part of the money supply.
184. What is the difference between commodity money and fiat money? Why do people accept fiat currency in trade for
goods and services?
ANSWER: Commodity money has “intrinsic value,” or value in uses other than as money. Fiat money is established as
money by government. It has very little, if any, intrinsic value. Although fiat currency has no intrinsic value,
people accept it in trade when they are confident that others will also accept it. The government’s decree that
fiat currency serves as legal tender increases this confidence.
185. What does the text mean by, and how does it answer the question, “Where is all the currency?"
ANSWER: The amount of currency per person is about $2174. Most people carry far less than this with them. The
question is, “Where is the rest of the currency?” Foreigners and criminals hold some. Criminals use currency
because it makes it harder for the government to trace their activities than if they used bank accounts. So they
may hold above-average amounts of currency.
186. What is meant by the term “lender of last resort”? In what circumstances might the Bank of Canada be a lender of
last resort?
ANSWER: A lender of last resort is a lender to those who cannot borrow anywhere else. The Bank might loan funds to a
solvent bank that is experiencing a bank run and so doesn’t have enough cash on hand to meet depositors’
demands.
187. Which two of the ten principles of economics imply that the Bank of Canada can profoundly affect the economy?
ANSWER: 1. Prices rise when the government prints too much money.
2. There is a short-run tradeoff between inflation and unemployment.
Name: Class: Date:
188. Explain why banks can influence the money supply if the required reserve ratio is less than 100 percent.
ANSWER: When the reserve requirement is less than 100 percent, banks can lend out deposits. The money they lend out
is redeposited. In this way, deposits can be greater than reserves. Since deposits are greater under fractional-
reserve banking and since deposits are part of the money supply, the money supply will be greater under
fractional-reserve banking.
189. If the reserve ratio is 20 percent, how much money can be created from $100 of reserves? Show your work.
ANSWER: (1/0.20) × $100 = $500.
190. What is the difference between the reserve ratio and the reserve requirement? Which is generally larger?
ANSWER: The reserve ratio is the percent of deposits that banks hold as reserves. The reserve requirement is the
minimum percent of deposits that banks must hold in reserve by law. To maintain some liquidity, banks
generally hold more reserves than required so that the reserve ratio is larger than the reserve requirement.
191. Draw a simple T-account for First National Bank of Me, which has $8000 of deposits, a reserve ratio of 10 percent,
and excess reserves of $300.
ANSWER: First National Bank of Me
Reserves $1100 Deposits $8000
Loans $6900
192. Explain how each of the following actions changes the money supply.
a. The Bank of Canada buys bonds.
b. The Bank of Canada raises the bank rate.
c. The Bank of Canada raises the reserve requirement.
ANSWER: a. If the Bank of Canada buys bonds, it pays for them with money. So there is more money.
b. If the Bank of Canada raises the bank rate, banks will borrow less from the bank, and so have fewer
reserves, which decreases the money supply.
c. If the Bank of Canada raises the reserve requirement, banks will have to hold more of their deposits as
reserves and so will have less to lend out. With less to lend out, deposits and the money supply decrease.
193. Describe the two things that limit the precision of the Bank of Canada’s control of the money supply and explain
how each limits that control.
ANSWER: First, the Bank of Canada does not control the amount of currency that households choose to hold relative to
deposits. If households decide to hold relatively more currency, banks have fewer reserves and the money
supply decreases. Second, the Bank of Canada cannot control the amount banks choose to hold as excess
reserves. If bankers decide to lend out less of their deposits, the money supply will decrease.
194. During the early 1930s, there were a number of bank failures. What did this do to the money supply? The central
banks advocated open-market purchases. Would these purchases have reversed the change in the money supply and
helped banks? Explain.
ANSWER: Bank failures cause people to lose confidence in the banking system so that deposits fall and banks have less
to lend. Further, under these circumstances, banks are probably more cautious about lending. Both of these
reactions would tend to decrease the money supply. Open-market purchases increase bank reserves and so
may offset the decrease in the money supply. The increase in reserves would also have provided banks with
greater liquidity to meet the demands of customers who wanted to make withdrawals.
195. Suppose an economy has no money, and people use gold for all payments.
a. Discuss the effects of economic growth (an increase in the amount of goods and services that the economy produces) on
Name: Class: Date:

prices.
b. What happens to prices when more gold becomes available, say due to new openings of gold mines?
c. Who determines the economy’s money supply?
d Discuss the advantages and disadvantages of such a “gold standard” economy.
ANSWER: a. If the amount of goods and services available for purchase increases, but the amount of gold “money”
remains the same, prices must decrease. In other words, the value of the unit of gold becomes higher in terms
of the goods and services that it can buy.
b. When the amount of gold in the economy increases, while the production of goods and services remains the
same, prices must increase; the economy experiences inflation.
c. Based on the answer to part b, one can easily see that the money supply is determined by the amount of gold
in the economy. Thus, the country’s “monetary policy” is determined by geologists and gold mine owners
rather than governments.
d. The advantage of a “gold standard” economy is that the tools of monetary policy cannot be abused by
governments in financial trouble. The disadvantage is that the amount of gold money is not related to the
growth needs of the economy.
196. Suppose the value of bank notes issued by the Bank of Canada last year was $56 billion, while the money supply
(M2+) was about $1.3 trillion.
a. Assuming that half of the bank note value is in the hands of the population and the other half is in banks’ reserves, what
must have been the money multiplier?
b. What is the average bank reserve ratio corresponding to the money multiplier calculated in part a?
c. Now, let us assume that people hold one-tenth of their money (cash plus deposits) in cash and nine-tenths in bank
deposits. With the reserve ratio calculated above, what is the value of the bank notes in the banks’ reserves?
d. What is the value of the bank notes in circulation if the bank reserves are equal to the number you calculated in part c?
ANSWER: a. Let M be the money multiplier. This number must satisfy the equation 56/2 + (56/2) × M = 1300. The
solution is M = (2 × 1300 – 56)/56 = 45.4.
b. The reserve ratio corresponding to money multiplier determined above is r = 1/M = 1/45.4 = 0.022, or 2.2%.
c. Let R be the value of the bank notes in the banks’ reserves. This number must be such that R/0.022 =
(9/10)(56 – R + R/0.022). The solution to this equation is R = $9.3 billion.
d. The value of the bank notes in circulation is $56 billion – $9.3 billion = $46.7 billion.
197. In order to support the Canadian dollar, the Bank of Canada buys an amount of Euros from some major commercial
Canadian banks (a type of operation the Bank of Canada rarely undertakes).
a. What is the immediate and the long-term impact of this operation on the money supply?
b. If the Bank of Canada does not wish that the currency swap influence the money supply, what does it have to do?
ANSWER: a. Since the purchase is from major commercial banks, which have their reserve funds in the Bank of Canada’s
accounts, the payments go directly into these banks’ reserves, with no cash involved. As long as the money
stays in reserves (which may be for a very short time), the money supply is not affected because reserves are
not part of either M1+ or M2. Later, banks start making loans out of this excess reserve, and eventually the
money supply will increase by the initial amount times the money multiplier.
b. To sterilize the currency purchase, the Bank of Canada needs to sell other assets, such as Treasury bills. The
value of this sell should be equal to the amount initially paid for the currency. Through the reversed action of
the money multiplier, the money supply falls back to its initial level.
198. Jeremiah deposits in a bank an amount of $1000 that he had been holding at home in a jar for a long time.
a. If the banking system is 100 percent reserve, how does the money supply change?
b. If the reserve requirement is 10 percent and the bank holds no excess reserves, how does the money supply change?
c. If the reserve requirement is 10 percent and the bank holds an excess reserve of 2 percent, how does the money supply
change?

Name: Class: Date:

ANSWER: a. By definition, the money supply is currency in circulation plus deposits. (Reserves are not part of the money
supply.) If Jeremiah had been holding the $1000 in a jar for a long time, in effect this money was not “in
circulation,” and so it was not part of the money supply before being deposited in the bank. However, if the
banking system is 100 percent reserve, then all “deposits” are reserves; therefore, the money supply does not
change. If the money wasn’t held in a jar before, then the money supply would have decreased by $1000.
b. The money supply increases by $1000 × 10 = $10,000.
c. The effective reserve ratio is 12 percent, hence the money supply increases by $1000 × (1/0.12) = $833.
199. Heather receives a payment in cash of $400 and she deposits it in a bank.
a. If the banking system is 100 percent reserve, how does the money supply change?
b. If the reserve requirement is 10 percent and the bank holds no excess reserve, how does the money supply change?
c. If the reserve requirement is 10 percent and the bank holds an excess reserve of 2 percent, how does the money supply
change?
ANSWER: a. Since the $400 had been in circulation before being deposited in the bank, and after being deposited it
remains in the bank’s reserve, the money supply decreases by $400.
b. The money supply decreases by $400 because the currency is not in the hands of the public anymore, but
increases by $400 × 10 = $4000. Thus, the net effect on the money supply is $4000 – 400 = $3600.
c. The money supply decreases by $400 and increases by $400 × 8.33 = $3332. The overall effect is an
increase in the money supply of $3332 – 400 = $2932.
200. Denote a bank’s assets by A, the bank’s debt (deposits plus debt issued by the bank) by D, and the bank’s capital by
C. Starting from the identity A = C + D and using the definition of leverage ratio L = A/C, show that the percentage
change in capital is equal to the leverage ratio times the percentage change in assets.
ANSWER: Let us denote an absolute (not percentage) change in assets by ?2-A and a change in capital by ?2-C. A change
in assets does not change D, since D is fixed (i.e., it does not depend on changes in assets). Consider the
identity A = C + D. Taking changes in this identity, and noticing that ?2-D = 0, we find that ?2-C = ?2-A.
Divide this equality by C: ?2-C/C = ?2-A/C; multiply the right-hand side by A/A. (This does not change
anything.) Rearranging the fractions, we get ?2-C/C = (?2-A/C) × (A/A), or ?2-C/C = (?2-A/A) × (A/C). In
this equality, ?2-C/C is the relative (percentage) change in capital, ?2-A/A is the relative (percentage) change
in assets, and A/C is the leverage ratio, L. Thus, the result shows that (Percentage change in capital) =
(Leverage ratio) × (Percentage change in assets), which is what we wanted to prove.
201. A bank has (in millions): $20 reserves, $80 loans, $40 securities, $120 deposits, and $10 debt. Calculate the bank’s
reserve ratio, assets, liabilities, capital, and leverage ratio.
ANSWER: Reserve ratio = Reserve / Deposits = 20/120 × 100 = 16.7 percent
Assets = Reserves + Loans + Securities = $20 + $80 + $40 = $140 million
Liabilities = Deposits + Debt = $120 + $10 = $130 million
Capital = Assets – Liabilities = $140 ?2- $130 = $10 million
Leverage ratio = Assets / Debt = 140/10 = 14
202. A bank has $200 reserves, $800 loans, $400 securities, $1200 deposits, and $100 debt.
a) Calculate the bank’s capital.
b) Calculate the bank’s leverage ratio.
c) Suppose there is a stock market boom, so that the bank’s assets increase by 2 percent. What is the percentage change in
the bank’s capital? What is the change in the bank’s capital in dollars?
d) Suppose that, instead of stock market boom, some borrowers default on their debt so that the bank’s assets decrease by
Name: Class: Date:

2 percent. How much is now the bank’s capital?
ANSWER: a) Capital = Assets – Deposits – Debt = $(200 + 800 + 400) ?2- $1200 ?2- $100 = $100
b) Leverage ratio = Assets / Capital = 1400/100 =14
c) An increase in assets by 2 percent increases capital by 14 × 2 = 28 percent, which is $100 x 0.28 = $28
d) A decrease of 2 percent in assets decreases capital by 14 × 2 = 28 percent, which is equal to $100 × 0.28 =
$28. Capital is now $100 minus $28, which is $72.
203. A bank has $100 reserves, $10,000 loans, $500 securities, $9000 deposits, and $1400 debt.
a) Calculate the bank’s capital.
b) Calculate the bank’s leverage ratio.
c) Suppose the bank’s securities are mainly mortgage-based bonds and a wave of mortgage defaults combined with a fall
in the stock market reduces the bank’s assets by 10 percent. What is the percentage and dollar-value change of the bank’s
capital? Is the bank solvent?
ANSWER: a) Capital = Assets – Deposits – Debt = $(100 + 10,000 + 500) ?2- $9000 ?- $1400 = $200
b) Leverage ratio = Assets / Capital = 10 600/200 = 53
c) If assets fall by 10 percent, the percentage change in capital is 53 × (?2-10) = ?2-530%, and the dollar
change is 10 percent of $10 600, or $1060, which decreases capital 530%, from $200 to ?-$860. The bank is
insolvent because its liabilities (deposit + debt) exceed its assets. If the bank’s creditors reclaim their credit,
the bank is bankrupt.
204. The bank of Hinton has $100 reserves, $10,000 long-term loans, $500 securities, $8800 deposits, and $1400 debt.
Due to a macroeconomic slowdown, many people lose their jobs and need to live off their savings for a while. Discuss the
possible effects of this situation on the bank of Hinton’s assets, liabilities, and capital. Is the bank insolvent? Use
numerical examples to illustrate your points.
ANSWER: If people use their savings, they withdraw money from the bank; the bank’s deposits decrease, say by $1000.
If the bank has made mainly long-term loans that cannot be reclaimed on short notice, the new withdrawals
need to be funded out of reserves and securities, which only sum up to $600. Although the bank would still be
able to pay the depositors in the long term, it has a short-term liquidity problem. The withdrawal of $1000
decreases both the bank’s assets and liabilities in the longer term. Therefore, the bank’s long-term capital does
not change. The bank of Hinton is not technically insolvent, but its survival depends on how long the
depositors and creditors are willing to wait for their money.

Another random document with
no related content on Scribd:
A fenyves erdők megmozdultak.
– Na mondtam. És az alispánságban megbukik! A nótárius úr jó
mathematikus itt, megmondhatja, hogy lehetséges-e már ez? Úgy-e,
hogy nem? Tiszta, világos ármány volt.
– Hja, a választás mindig ármánykodással jár, – jegyezte meg
keserüen a jegyző. Ismertem egy valakit, a ki számvevő akart lenni
valamikor. Az egész közgyűlésen valami tízen voltak jelen. Mikor az
adminisztrátor a másik kandidátus nevére föltette a kérdést, a tízből
négyen fölkeltek és ő kimondta a többséget. Igen, mert az a valaki, a
kit én ismertem, hazafi volt, a másik meg pecsovics. Így van ez már
a világon.
– Háromszáz esztendeje, – fejezte be tiszt. Molnár Ábrahám úr a
kifakadásokat, melyek alatt a házigazda nagy karosszékéből
gyakran pillantgatott a kandalló fölött ketyegő órára. A kisebbik
mutató már kilencz felé járt. Noha Illés Dániel úrnak szünet nélkül
mozgó, nagy feje időről-időre eltakarta is, világosan lehetett látni,
hogy már a kilencz felé jár. Benedek úr keveset ügyelve a
panaszokra, melyektől súlyos volt körülötte a terem levegője,
egyszer csak mindenkit elhallgattatva mordult meg:
– Hol a pokolba késhetik ennyi ideig az a fiú?
Az avatott tapintat és reménykedő ügyesség ott is ért és siet a
válaszszal, a hol tulajdonképen nem hozzá intéztetik a kérdés. A
tiszttartó tiszteletteljes nyugalommal emelkedett föl ültéből, az ispán
pedig ugri alázatossággal termett Benedek úr mellett és mindaketten
siettek megnyugtatni, hogy az út bizony nem egy helyt igen rossz, a
lovak két napi útban kifáradtak, a korcsmárosok rendetlenek az etető
stácziókon és Halásziban egész nyomorúság kivárni, míg össze
tudják kotyvasztani az ebédet. A közbeszurt megjegyzés az egész
társalgásnak is alkalomszerűbb fordulatot adott, melybe, – talán
mondani sem szükséges – Bárándy Gáspár úr ügyessége
zökkentette be.
– Sohase tessék aggódni nagyságodnak. Majd megjönnek.
Olyan lovakkal, meg olyan kocsissal nem eshetik baj. Tiszta világos,
hogy megjönnek. Csak az én utam lenne olyan biztos, mint Béla
barátunké! Gondolom, mindegyikünk megköszönné. De meg is
köszönhetné. Hisz olyan híre jár neki itt a környéken, hogy gyalog
már majd beszélni sem lehet vele. Azt sem tudjuk hamarjában,
minek tegyük meg. De csak szóljon, mi akar lenni? Aztán itt vagyunk
mi a többire.
A társaságban többen voltak akként meggyőződve, hogy nekik
most ezt a pipa dohányt, a mit füstölnek, meg azt a pohár bort, a mi
rájok várakozik, minden kitelhető módon meg kell érdemelniök. És a
politikus fölhívására dörgő fogadkozásban törtek ki. Csak a medve
mozgatta búsan az ős-erdőket; az ármánynyal is kell ám
számolnotok! Bárándy Gáspár úr nem azért tartatott éles látású
politikusnak, hogy egy pillantással le ne olvassa a gondolatokat, a
melyek a rengeteg szemöldök alatt forrtak, és meg ne feleljen rájok
iziben;
– Itt még az ármány sem diadalmaskodhatik fölöttünk. Mert teljes
tiszta lehetetlenség, hogy a lángész ki ne vívja jogát akárki ellen.
Béla úr pedig lángész. Minő pálya áll ez ifjú ember előtt! Mi most azt
sem tudjuk világosan, hogy igazság szerint hol kell kezdenie; hát
még ha azt kérdeznék tőlünk, hogy hol fogja végezni? Nyitva áll
előtte az út a legmagasabb polczig. Mert ilyen időkben, a milyenek
ránk várakoznak, a lángész rettenetes tőke, a mely százas
kamatokat hozhat.
– Már az igaz, – erősíté a megtermett tiszttartó és
lelkesedésében nagyot rántott fekete nyakkendője csombókján.
Fölséges dolog is a tudomány!
– Tiszta világos igazság, hogy nagyra született, – folytatta
áradozásait Bárándy úr. Soha nem ajánlottam föl senkinek nagyobb
készséggel edzett vállaimat az emelkedésre, mint Béla barátunknak
fogom. Mert hiába, – ármány ide, ármány oda, – mégis csak a
vármegye marad az igaz magyar politikus iskolája.
– Béla itthon marad, – dörgött bele a kombinácziókba Benedek
úr. Nem megy sehová. Ilyen ideig-óráig tartó, felfordult világban okos
ember semmibe sem kezd.
– Bizony, ha meggondoljuk, – magyarázta Istók, – hogy a
kamarilla még mindig milyen hatalmas odafönn, hogy Napoleon
császár hogyan rászedte az olaszokat is, hogy mi minő hajlandók
vagyunk elhamarkodni mindent: biz ezt ha jól eszünkbe vesszük,
nem sok bizodalmunk lehet hozzá, hogy ez a mostani gyöngyélet
itéletnapig tart.
– Kérem, Pallér úr, – vágott közbe a politikus, kinek edzett
vállaira Benedek úr határozata szerint egyelőre nem lesz semmi
szükség, – kérem, Pallér úr, szíveskedjék meggondolni azt is, hogy
már csak Nápoly van hátra, azután teljes bizonyossággal mi
következünk. Hanem hát így is jól van. Annál dicsőbb. Béla barátunk
legalább egészen a mienk marad, és mézes heteit…
– Hónapjait és esztendeit, – toldotta meg a hosszan vérző
lelkipásztor.
– Tehát mézes hónapjait és esztendeit nem fogják a gondok
legterhesebbjei megzavarni. Tiszta világos, hogy nagyságos uram
együtt határozott Ágnes kisasszonnyal. Alig várom, hogy
koczinthassak az egészségükre.
Ágnes, kinek egészségére Bárándy úr minél előbb koczintani
szeretett volna, és már köszörülte a torkát, odabenn a kék szobában
még mindig az albumot nézegette az asszony-vendégekkel. E kis,
piros bársonyba kötött könyvecske, melynek szélén és tábláján rég
meghalaványodott már az aranyozás, a Kálozdy-család nő-tagjainak
egész történetét kitárta mindenki előtt. Titkok, melyek régesrég
napfényre kerültek, meg el is vonultak a feledés homályába;
érzések, melyek mind megvítták csatáikat, élvezték győzelmüket,
vagy elszenvedték bukásukat s porló szívek koporsójában
csöndesen eltemetkeztek; kaczérságok, melyeknek égető szomja
rég kialudt, vagy büntetése annak rendje szerint elkövetkezett;
igéretek, melyek híven beváltattak, s a róluk szóló kötelezvényt
elfeledték összetépni; remények, melyek e papiroknál gyorsabban
mentek füstbe; itt-ott sokra biztató tehetségek, egy-egy költő, képíró
vagy bölcs pólyáiban, melyekből sohasem sikerült kibontakoznia;
álmok, melyekből rég felébredtek, vagy mindörökre beléjök merűltek
azok, kik egykor álmodták; világi hiúságok, szerelmeskedések,
számítgatások és elragadtatások; mindezek benne voltak ama kis
vörös bársony kötésű könyvben. Mennyire megsárgúlt papirosok és
meghalaványodott írás! Az illatot azonban, mely a szép parmai
Izabella római királyi szalonjaiban s Windischgrätz grófné és
Lichtenstein herczegné termeiben divatos volt, mintha mostanig
megtartották volna. Mennyi finom élcz, minő éles vagdalkozás,
mennyi elménczség és nagyszavu bók e franczia sorokban,
melyeket mind elhomályosított ama durva, katonás és egyenes
vallomás, mely fölött az akkor még ifjú és daliás Péter úr hosszú
órákon keresztül törte fejét. És az együgyü sorok a kis grófnénál
megtették hatásukat. A hozzá intézett lapok ritkulnak. Csak egy
franczia abbé, ki tanítója és gyóntatója volt, intéz még hozzá
érzékeny sorokat, mielőtt neki indulna a magyarországi ismeretlen
világnak. Az, ki a következő lapokon merengett szép szemeivel, már
emlékben is alig él. Péter úrnak egy korán sírba szállott leány-
gyermeke volt. Pedig azon a kis képen, mely most akadt Ágnes
kezébe, milyen életteljes kék szemek mosolyognak, minő gazdag
fürtök csavarodnak föl görög kontyba, milyen finom két orcza pirúl!
Ügyesen forgathatta az ecsetet, a ki festette és aláírta, hogy;
«Aurora tükre.» Már az sokkal nehezebb kéz volt, a melyik azt a
sírkő-forma oltárt rajzolta, melyen az emlékezet örök tüze lobog.
Vajjon nem aludt-e ki ez az örök láng, a mint a szép Auróra behúnyta
szemeit?! Maga is írt egy lapot; ki tudja, kinek szánta és ki tudja,
miért nem adta át? Talán igen őszinte és igen meleg volt, s édes
anyja, a grófné, nem találta elég illemesnek. Elég az hozzá, hogy a
lap egy kegyetlen tollal keresztülhúzva itt maradt a családi
gyűjteményben; és az a bizonyos sohasem tudta meg, milyen
szívvel gondolnak rá a kálozdi kastélyban, ha csak kedvese
valamelyik enyhe éjjelen föl nem kelt sírjából és el nem mondta neki,
a mi szívét nyomta. Ádám úr fösvény felesége, Mátéfi kisasszony is
volt fiatal valaha, és neki is irtak emléklapokat. Íme a régi, szellemes
ötletek: az egyiken girbe-gurba írás magyarázza, hogy milyen az
élet; valamelyik udvarlója a hitet, reményt és szeretetet óhajtotta
nyújtani neki ismert jelképeikben; volt olyan is, ki egy csinos
versszakkal adta bizonyságát, hogy ismeri Himfy Szerelmei-t. A mint
Biró Eufrozina kisasszony hamiskás szeme a névre esett, a mely az
olvadozó sorok és lágy rímek alatt állt, megdöbbenve kapta föl a
fejét és egy önkénytelen, gyönge szemrehányás tört ki kebléből:
– Ah, a hűtelen!
Mind oda tekintettek. A kiáradt szív bizonynyal szerette volna, ha
el nem árúlja titkát; de már későn volt. Uram fia, a hűtelen nem más
vala, mint a medve, ki a másik szobában néma borongással
rázogatja ős-erdeit. Kerekesné néni, (kinek vérében volt, hogy
mindenkinek minden kinálkozó alkalommal mondjon valami
boszantót,) a mint megértette, hogy kiről van szó, egyet igazítva
szemüvegén, éles és gúnyos sóhajtással jegyezte meg:
– Haj, haj, írt az annak idejében nekem is eleget! Nagy kujon volt.
A kétszeresen csalódott Eufrozina kisasszony bús megadással
forgatta tovább az albumot. Móricz bátyánknak egy kortársa elég
elmés volt egy legyet és egy nefelejtset rajzolni le, a kettő közé írván
ezt a szót, hogy: «boldog;» jöttek még egypáran azok közül, kik ma
már mind nagyapák vagy vén medvék, és senki sem hinné róluk,
hogy valaha még Kisfaludy Sándort is forgatták. Ím itt egy lap,
teleírva mind a két oldalán szép, öreg betükkel; a tudós hírben állt
Mátéfi uram czitált a leánya fejére mindenféle deák klasszikust.
Mondják, hogy értette is, a kihez intézve voltak. Azután egy nagy
összehajtogatott papiros következik, melyen valami Kálozdy Mihály
úr, neve aláírásával, tökéletlen és összevissza düledező betükben
bizonyította, hogy: a ház magas, a város szép, a tehén legel és a
paripa fut. Ez volt az utolsó írása a szegénykének, Benedek úr
legifjabb kis öccsének. Hosszú időköz marad az utolsó lapig üresen.
A Kálozdy-családnak nem volt több nő-tagja. A legutolsó megint egy
kis arczkép. Ágnes lenne gyermekkorában, hanem azóta ugyancsak
sokat változott. Kék szemei a tiszta fény helyett bizonyos csillogó
fátylat kaptak, melynek mintha mindig volna valami rejtegetni valója;
arczkifejezése pedig bár kevésbbé szeretetteljes, sokkal hódítóbb; a
dacznak amaz árnyalata, mely már akkor mintha felette lebegett
volna, mélyebb szenvedélyek képében látszik lelkére borulni; és a
kedves kis fehér bodros ingecskét ma drága csipkék helyettesítik
hószin vállain. A kis képet Béla festette. Sorra nézték és mindenki
talált rajta valami dícsérni valót. Ki az arczképen, ki eredetijén.
– Milyen fáin egy munka, – jegyezte meg a tiszteletes asszony.
Az én gyerekeim is tanultak pingálni a rektor úrtól. De Áron nem tud
mást, csak tulipánt; Ézsau meg emeletes házat. Hanem már ez
dicső, fáin egy munka. Mintha csak igazi piktor festette volna.
Eufrozina kisasszony esze az ingó-bingó szürke loknik alatt
hamisabb dolgokon járt. El is mondta a mit gondolt.
– Béla, Béla hiába! Neki csak nincs mása messze földön. Úgy-e
bizony Ágneska, ez a képecske volt a legelső vallomása?
Ágnes nem pirult el az évődésre. Egyet mosolygott a nagy
karszékben, melyben csöndesen hintázott, s nagy hirtelen igy szólt:
– És az utolsó is.
Kerekesné néni megbosszankodva igazgatta pápaszemét. Ezt
neki kellett volna mondania. Hanem tartogatott ő még erre az
alkalomra valami egyebet.
– Ej, ej, hát olyan kevés szavu az úrfi, – mondá. Pedig bizony, ha
Ágneska előtt meg nem nyílik a szája, akkor némának kell lenni neki.
Hanem hát igaz, hallottam én úgy fülhegygyel Dunaszögről valamit.
Hogy Béla úrfi a gazdája leányának nagyon tette volna a szépet.
Mind ilyenek a férfiak, egytől-egyig ilyenek. A Móricz is csak ilyen
volt, Fruzsinka hugom, annak idejében. Sohase búsuljon utána. A’
bizony. Hogy hát ott nem jóban törné a fejét az én szerelmes öcsém!
A tiszteletes aszszony különben többet tudhat róla, mert az Ézsau
már ott jár iskolába.
Ahhoz a zavarhoz, a mibe ez a kérdezősködés a szerény és
alázatos papnét hozta, semmit sem lehet hasonlítani.
– Ézsau, esedezem, még igen kis gyerek az effélékhez, –
dadogta. Ő csak emeletes házakat rajzol és mással nem igen
törődik. Különben a világ igen rossz ám, esedezem, és sok mindent
kitalál, a mi nem is úgy van.
Mire elvégezte mentegetődzését, Ágnes már elmenekült a
világosság elől. Egy kis sarok-divánra ült a szemérmes
papkisasszony mellé, kinek az ó-testamentomban elfogult, puritán
apja Rákhel nevet adott.
– Édes Rákhel, – beszélt hozzá könnyed szivességgel a szép
leány, oly régen voltam már Kálozdon, hogy azt sem tudom, mikor
láttam útoljára. Gondolom, kora tavaszszal. Most is olyan szép-e a
kertje, mint rendesen? szépek-e a lángtulipánok, melyek hagymáját
tavaly hozta tőlünk a káplán úr?
Rákhel nem igen ügyelt e tudakozódásra. Hallott-e az asszonyok
beszédéből valamit, vagy a drága melltű és suttogó csipkék hatották
meg, vagy csak lelkében merültek föl csábító képek, elég az hozzá,
hogy reczés keztyűbe bujtatott kezét, felelet helyett, csöndesen
rátette Ágnesnek ölében pihenő rózsás ujjaira, és egy nagyot
sóhajtott:
– Óh Ágnes kisasszony, milyen boldog kegyed!
Kerekesné néni épen akkor tüzeskedett legjavában:
– Na már, édes öcséim, akármit beszéltek, én, a mit mondtam,
olyan bizonyos helyről hallottam, mintha csak pecsétes írásból
olvastam volna.
Történt-e még több ellenvetés is, vagy megnyugodtak
mindnyájan a néni pecsétes írásában, Ágnes már nem tudhatta
meg, mert halk lépésekkel, észrevétlen odahagyta a szobát.
Végigment a hosszú folyosón, le a földszintre, kinyitotta a nagy
utczaajtót s egy kis időre megállt a kőlépcsőkön előtte. A legszebb
nyári esték egyike volt. Lágy suttogással bolyongott a szellő, az
erdők és mezők friss illatával szárnyain. A hold a tölgyek őrző
hadseregét köröskörül ezüst pánczélba öltöztette. Keleten egy
halavány csillag ragyogott. Felülről a nagy teremből lehangzott a zaj,
lárma, heveskedés, melyet Benedek úr egy-egy türelmetlen szava
el-elcsöndesített. Mindig Béla aggasztotta; hol késhetik ennyi ideig?
Legkésőbben hét órakor itthonn kellett volna lenniök. A konyhában
sustorgott a zsír, és hangosan panaszkodott Kata asszony, hogy
minden oda lesz, ha még soká nem jönnek. Palkó hordta föl a
pinczéből a borokat és egy-egy jobb fajta palaczkról édes vigyorgás
közt tisztította útközben a pókhálót. A féleszű Péter a ház végében
mozsarát igazgatta, melynek az örvendetes perczben meg kell
dördűlnie. A kis Pirók gyerek a torony-ablakon kandikált ki, hogy
idején megránthassa a harang-kötelet, a mint a hegyháton
megpillantja az öreg János kocsijának két ismerős lámpását.
– Édes Rákhel, – beszélt hozzá könnyed szivességgel a

szép leány.
Mindez Ágnes mögött volt; előtte messzire kéjes, titokteljes,

igézetes csönd. Egy-két perczig állt csak a lépcsőn, azután
megindúlt a kert hosszában, ki az országút felé. Eleinte csöndes
léptekkel, maga körül tekintgetve haladt. Minél jobban távolodott a
kastélytól, annál inkább vesztette nyugalmát. Hosszan tartotta
lecsüggesztve fejét; majd föl-fölkapta és élesen kémlelte az országút
végetlen fehér szalagját, melylyel az ég fölékesítette a hegyet.
Aranyos haját végig simította és el-elbámult hol az útra, hol a kastély
kivilágított ablakainak egyre távolodó csillagaira. Merengéséből
közeledő lódobogás riasztotta föl. Megfordult és vissza akart sietni,
de már késő volt. A lovag megpillantotta és ámulva kiáltotta el magát
mögötte:
– Higyjek-e szemeimnek? Kegyed az, Ágnes kisasszony? Hát a
kálozdi éjtszakáknak is vannak villijei? Vagy hogy is hítták csak az
éjjeli tündéreket?! Ah Istenem, én még mindig csak olyan ostoba
vagyok ám. Jó estét, jó estét.
– Jó estét, báró. Nemde ilyen szép estét lehetetlen falak közt
tölteni?
A lovag a lány mellett megállította paripáját. Nem volt már fiatal
ember. Az arcza sok ránczot vetett, hanem lovagcsizmái
káprázatosan csillogtak a holdfénynél és darútolla vígan lengett.
– Lehetetlen, teljes lehetetlen, – válaszolt gyors, hadaró
beszéddel a leánynak. Engem is kicsalt és Bucephalus
szívességéből már a gadóczi tó mellől jövök. Pompás telivér.
Egyenes vonalban származik Dárius király híres csataménjétől. Vagy
melyiké is volt a sok közül az a régi híres Bucephalus? Ah, én
igazán… Hanem most nincs kegyelem kisasszony. Én Bucephalus
szívességéből elfogtam kegyedet, és tüstént vallania kell. Nos hát,
miről gondolkodott magányos bolyongásában ezen az ábrándos
estén?
– Ha már csakugyan nincs mentség, báró úr, hát megvallom,
arról gondolkodtam, hogy milyen szép lenne, ha véletlenül valami
tündér-lovagot hozna elém a véletlen az elátkozott királyfiak
családjából.
– Ah, ah, kisasszony. Szót sem érdemel. Hisz én valósággal…
Tudom jól, hogy csak a bókot akarta visszaadni. Merre kísérjem?
– Csak tartson arra báró úr, a merre útja vezet, – mondá a lány.
Én haza indulok és szívesen megyek egyedűl.
– S tovább fog ábrándozni a tündér-lovagról, nemde? Igaza van,
Ágnes kisasszony, tökéletes igaza. Én igen ostoba vagyok
kegyedhez képest. Hanem azért csak nyujtsa ide a kezét és tegyen
boldoggá.
A szép leány megtette a báró úr kedvét és a nagy lovag-keztyűk
közül alig birta kiszabadítani kis kezeit. A lovag, – Bucephalus
szívességéből – sebes vágtatást iramodott tova. Ágnes egyetlen
pillantást sem vetett utána.
– Minő nyomorultak ezek mindnyájan Bélához képest! – suttogta
és izgatottan rázva meg szőke fürteit, tovább kémlelte az útat
hosszan, mereven, mosolytalanúl és hangosan dobogó szívvel.
Semmi hang, semmi jel semerre. Már Ivánfi báró Dárius fajzata is
messze járt. Mintha a várakozó leány egyszerre megijedt volna a
nagy nesztelenségben, hirtelen vissza indult a kastély felé.
Csodálatos volt a bűvös éjtszakának e tündéri tüneménye, rejtelmes
lelkével, melynek forrongó titkait még a holdsugaraknak sem árulta
el. Arcza még mindig meg tudta őrízni, hogy érthető szavakat ne
írhasson rá ama láthatatlan belső kéz, mely hol tolmácsunk, hol
árulónk. Csak a fürge szellő, mely keble körül a lengő csipkékkel
játszott, – csak az tudhatott meg valamit. De ezt senkinek másnak
nem árulta el, mint az erdők bús dalnokának, kinek kicsiny szívét
minden hang után féltjük a megszakadástól.
Ágnes már fele útján lehetett a kastélynak, mikor a harang
megkondult és Péter elsütötte mozsarát. Összerezzent.
Visszatekintett s a mint sebes közeledve megpillantotta ő is az
országúton a két homályos csillagot, s meghallotta az öreg János
ostorának vidám pattogását, futásnak eredt. Már hallotta a kocsi
robogását s a lovak zaját is. A kastély ablakai megnyiltak;
mindegyikben a kikoplaltatott vendégek örvendve váró arcza. Mikor
a főbejáráshoz ért, már ott találta Benedek urat, ki Istókra
támaszkodva, lesietett kedvencze elé.
Még egy-két ostorpattogás és János olyan pompásan odajárt a
várakozók elé, hogy különben sem kellett. Az ajtó azonban soká
nem nyilt meg, mintha üresen jött volna. Odafönn az ablakban
Bárándy úr gyakorlott torka egy harsány éljent kisérlett meg, mely
általános viszhangra talált. A zajra lassan megmozdult a kocsi ajtaja
és kilépett a várvavárt.
– Béla, – kiáltott a lépcsőről eléje az öreg úr, – hol a pokolban
kóvályogtatok ennyi ideig? No csak gyere most ide, ölelj meg és
máskor korábban kelj.
– Bátyám, – szólalt meg tompa, fojtott hangon az érkezett –
bátyám, jó estét. Jót neked és mindnyájatoknak.
– Adjon isten, öcsém, adjon, fiam!
A köszvény és vénség sok durva szivet lágyított már meg.
Benedek úr is olyan meleg és szív szerint való öleléssel karolta
magához öcscsét, a milyet még Istók sem látott tőle soha, és még ő
is képtelen lenne megmagyarázni. A vénség, a köszvény!
– Nézd, fiam, nézd, itt van Ágnes is. Mind vártunk rád és
aggódtunk már érted.
– Köszönöm, Ágnes, köszönöm. Ti igen jók vagytok hozzám, –
mondá Béla és kezet nyujtott a leánynak. Ez a kéz azonban hideg
volt, mint a jég, s a mint ama másiknak, ki jegygyűrűjét viselte,
meleg érintését érzé, fagyos borzongás futott át az ifju egész testén,
és abban a perczben némán, szótlanul, jaj nélkül leroskadt a lépcső
hideg kövére.
– Mi az, mi bajod? – kiabált a bátya. – Az ördögbe is, elestél?
Mért nem ügyelsz a lábad alá? Hé, kelj föl! Mi ez? Világot, világot
gyorsan!
Kata asszony rögtön künn termett a gyertyával. Iszonyat volt a
leomlott ifju arczára tekinteni.
VII. FEJEZET.
Temetés; – vajjon feltámadás is?
Béla már régi szobájában pihent egy ódon karosszékben. Csupa

mosoly, gyöngédség és barátság volt minden körülötte. Az asztalon
egy sokágú tartóból derült világosság áramlott minden sarokba. Az
ágyon nagy virágos terítő; a falon fölötte szépen rendbe aggatott
vivó készülékek, kardok, keztyük, álarczok és két pisztoly; távolabb
nehány csinos tájkép: mind verőfényes részlet legelésző nyájakkal
és ebédvivő parasztasszonyokkal! A kis könyvtárból díszes, aranyos
ruhába öltöztetett remekírók csillognak elő; az asztalon szép
virágbokréta, csupa mezei virágból, melyet a messzi réteken a kis
Pirók-gyerek szedegetett és kötözött össze. És e vidám
környezetben fekszik ő félig élve, félig holtan. Inkább oltanák ki a
gyertyákat, semhogy a fiatal, szép, beszédes szemek helyett ama
beesett kék foltokra ontsák világukat. Feje mozdulatlanul nyugodott
a szék támláján, arcza rémes sárgára vált, fényes fekete haja
kuszán csüngött homlokára, lélekzetvétele meg-megakadt és alig
volt észrevehető.
Mellette ült Benedek úr és érthetetlen szavakat mormogott. A
kegyes Eulália kisasszony egy illatos üvegcsével óhajtott segíteni.
Heroikusabb szert tartogatott hátul egy dézsában Palkó, kinek
arczán mintha megfagyott volna az örök nevetés, Kurz doktor úr
nagyon sürgölődött és beszélt mindent össze-vissza, melynek vége
csak az volt, hogy a városi doktorok nagy hire nem ritkán
tökéletesen alaptalan, és ha Béla úr korábban kerül az ő kezére,
bizonyosan nem jut ennyire a dolog. Az ájulás soká tartott; a beteg
csak nem akart ébredni. Benedek úr már kezdte veszteni fogyatékos
türelmét és mérgelődve szidta az orvost.
– A pokolba is, tán csak nem halt még meg? Hozza hát már
valahára életre. A fecsegésétől ugyan itéletnapig sem jön magához.
Palkó, hol az a dézsa?
Demokritos orvosi közbelépésére nem volt szükség. Kurz úr
addig forgolódott Béla körül, míg végre is meglett az az elégtétele,
hogy felnyitotta szemeit.
– Na tessék! – mondá diadallal a doktor.
– Ránk ijesztettél, ficzkó, – édeskedett az ébredőnek az öreg, új
lélekzethez jutott, táguló mellel. Ránk ijesztettél. Mi az ördög lelt
ilyen hirtelenséggel?
– Kedves bátyám, – szólalt meg halk, szenvedő hangon az ifju, –
csak a hosszú kocsiút volt oka az egésznek; egy kissé
megszédültem. De már vége, teljesen vége mindennek. Köszönöm
mindnyájatoknak. Bocsássatok meg.
– Hála az égnek, – suttogta Eulália kisasszony és sietett
eltávolítani a heroikus szerekkel együtt Palkót.
Béla bocsánatot kért még egyszer és sokszor hogy nem mehet ki
az üdvözlésére összesereglett társaságba; de egy kissé gyöngének
érzi még magát. Csak mulassanak nélküle kedvökre; ő majd oda fog
gondolni. Ha kegyesek lennének most magára hagyni, legjobban
kipihenné magát és reggelig egészen jól lesz. Nem, nem fekszik le
az ágyba; az ülés sokkal jobban esik neki. Köszönt, szivéből köszönt
mindenkit. Euláliát még visszaintette az ajtóból:
– Köszöntöm Móricz bátyót, köszöntöm Sádi Danit, köszöntöm a
tiszteletest, köszöntöm Ürmöst, – az nincs itt? Kár. Köszöntöm
Ágnest is; mondja meg neki.
Egyedül maradt. Megtették kedvét, csak a szomszéd szobában
telepítették le a kis Pirókot, hogy legyen valaki mégis közelében. Az
ajtó becsukódott. Nemsokára a másik is, azután a harmadik. Egy
ideig még élénk hangok hallatszottak ide a képes teremből. Bárándy
Gáspár úr minduntalan fölemelte stentori szavát, és kétségkívül a
legjobbakat kivánta, mert harsány és szünni nem akaró éljeneket
keltett. Majd hangok zürzavara, pohárkoczintások, a pokolba
kergetett ijedtség vidám hahotái hatottak ide. A falu két rongyos
czigánygyereke is szerencsét próbált és czinczogni kezdett a
folyosón; de Palkónak – jóllehet kedve ellenére – csakhamar ki
kellett tenni a szűrüket.
Béla a vén szék karjára könyökölve, órákat töltött mozdulatlanul.
Nagy csöndesen, félénk ajtónyitással betekintgettek hozzá egyszer
Benedek úr, egyszer Eulália néni és többször is Istók. Azt hitték
mind, hogy aluszik nyugton, csöndesen. Pedig nem aludt. Arcza el
volt rejtve. Félt, hogy az éj áruló szellemei megismerik rajta a Kain-
bélyeget. Az utat Dunaszögtől Kálozdig tompa érzéketlenségben
töltötte; a fák, emberek, szekerek, falvak, rétek és erdők váltakozó
képei zavart bódulatba ejtették lelkét, és néhány rövid órára
megőrizték szivét amaz éles gyiloktól, melynek meg kellett benne
forgattatnia. De végre otthon és egyedül volt. Itt minden ismerős vala
ránézve, csak ő egyedül idegen maga előtt. A kábultság sűrű fátyola
lehullott elméjéről és látta – magát. Nincs szörnyűbb, mint a
lélekmardosás, vagy boldogtalanság egy gyötrő pillanatában nem
ismerni magunkra, és tudni, hogy mi vagyunk az, a kit nem
ismerünk. Ha nem lenne a hasonlat nagyon kicsinyes, szeretnék a
himlőből fölkelt szépség példájával élni a tükör előtt. Mit zuzzon
össze, magát-e, vagy a tükröt? És ha összezuzza, visszatér-e ezzel
az, a mi eltünt?!
Gyász és lélekfurdalás maróbb és győzelmesebb szövetségre
nem léptek soha, mint e szerencsétlen, gyönge lélek ellen. Két
gondolat járta át belsejének minden zugát és zavaros sietséggel
keresett fátyolt magának, melybe eltakartassék. Nem talált. Ziháló
melle tanuskodott róla, milyen kétségbeesett volt ez a hajsza
odabenn. Végre mozogni kezdtek kiszáradt, kicserepesedett ajkai és
elsuttogták a borzasztó szót: Gyilkos vagy! Többé nincs fátyol, nincs
menedék, nincs bocsánat; az itélet már ki van mondva fölötte. Ha a
mennyei biró nem látna is be a vesékbe, nem tagadhatja többé:
hallhatólag tett tanúságot maga ellen. De az elitéltetés bizonyossága
még nem adta meg neki azt a pillanatnyi pihenést sem, mely minden
bűnösnek megadatik. Még egy gondolat szorongatta szívét, és
keresett utat ajakára: Te szeretted őt, mint senkit a világon, és ő
szeretett téged, mint senki a világon! Már mind a kettőt maga előtt
látta. A furiát, szikrázó szemeinek hegyes nyilaival, melyek zápor
gyanánt hullottak feléje, és kígyó-fürteivel, melyek kegyetlenül,
vérére szomjazva marták. Mellette amaz édes alakot, melynek még
most is volt mosolya számára, de kínosabb ama nyilaknál és
kígyóknál. Mind a ketten megfogták kezét és egy irányban vezették.
Mind a ketten ugyanazt sugták fülébe: Mit keressz te itt?
Valóban, mit keres itt? Micsoda természetes következése a
gyilkosságnak, mi a halálnak? A temetés. Temessünk hát. Elméje
fényes láng volt, hivatva rá, hogy másoknak az igazság, magának a
dicsőség útját mutassa. Megbénult akarata kioltottat. Fekete rögöt
rá! Tehetségei az életre szépek és boldogítók; költeményei sok
sziven könnyítettek volna; képei a századoknak rideg folyását egy-
két édes perczczel enyhíthették volna. Gyávasága legázolta őket.
Hideg földet rájok! Szive jó, tele nemes föltétellel és eszményi
hevülettel. A lélekerő fogyatékának egy kis nyilásán kicsorgott vére.
Zöld hantot rá! Mind, mind semmivé téve, elpusztulva, legyilkolva
hevernek. Temessük el, temessük el.
Béla megmozdult. Összeszedte végső erejét és fásult
nyugalommal lépett íróasztalához. Leült és levelet írt. Istókhoz
czímezte, kinek bölcseségében és gyöngédségében legtöbbet
bízott. Egy tekintetet vetett kis ezüst órájára, mely szegény atyjáé
volt egykor s melynek tartóját anyja hímezte ki gyöngygyel.
Megakadt szeme egy kis könyvjelzőn is, melyről sohasem vallotta be
itthon, hogy kitől kapta. A remény szinével volt rajta kivarrva, hogy:
«Eddig.» Eddig és ne tovább! Óh, de hol van az az eddig és mi lesz
az a tovább?! A gyertyák a nagy ágasbogas tartóban utolsókat
lobogtak már és füstölve kezdett égni a papiros, melylyel meg voltak
erősítve. A mezei virágokból kötött bokréta ott hervadt mellette. Béla
kinyitotta az ablakot. Keleten már egy szürke csík mutatta, hogy a
hajnal közeledik. Hüvös, éjjeli lég áradt be és a sötét vörös lángok
kisérteties tánczot kezdtek. Minden csöndes volt köröskörül.
Béla még kitekintett a szomszéd szobába. A kis Pirók mély és
nyugalmas álomba volt merülve. Semmi veszély nem fenyegeti.
Ágya fölül levette az egyik pisztolyt és íróasztala elé lépve, ráfektette
ujját a ravaszra. Keze semmit sem reszketett. És egy reszkető kéz
mégis erősebb volt, mint az övé. Oly gyorsan szorította meg, hogy
egy pillanat alatt tehetetlenné lett.
Magából kikelt arczát elrémülten vetette vissza az ifju. Ágnes állt
előtte tegnapesti öltözékében, oly lázasan égő szemekkel (mint kék
égen a piros alkony) és kihevült tekintettel, a milyennel senki sem
látta őt az életben soha, sem azelőtt, sem azután.
– Szerencsétlen, – kiáltá, – mit akartál?
Bélának elakadt a szava. A meglepetés lefegyverezte. Nyitott
ajakkal, meredt szemekkel bámult a leányra, és keze, melyben a
pisztolyt tartotta, erőtlenül hullott alá.
– Azt hitted, – beszélt lihegve Ágnes, – hogy mindenkit
megcsalsz? Nekem jobb szemem van mindenkinél. Az este csak én
láttam kétségbeesésedet; csak én éreztem, hogy a veriték, melyet
homlokodról letörültem, halálos volt. Kiszöktem szobámból és itt
töltöttem ajtód előtt az éjtszakát, hogyha mozdulni hallak, melletted
teremjek. És nem hiába jöttem, boldogtalan.
– Bocsáss Ágnes, te nem oldozhatod fel az én itéletemet.
Bocsáss, bocsáss! – rimánkodott Béla és ki akarta jobb kezét
szabadítani a leányéból.
– Nem oldozhatom fel? – válaszolt ez és minden erejét
megfeszítette, hogy amaz elátkozott kéz ki ne tudjon menekülni
bilincseiből. Nem oldozhatom fel? Az lehet; de kegyelemért
könyöröghetek előtted. Ime könyörgök azért az életért, mely a
világon a legdrágább előttem.
És térdre omlott Béla előtt.
– Ime térden állva esedezem és könyörgök érte, – folytatá. –
Tudom, hogy ha szavamnak ereje lenne szived előtt, nem akartad
volna megölni magadat. Tudom, hogy én vagyok oka lelked
gyászának, és nem engedem, hogy gyilkosságba keverj. Én
lemondok rólad, Béla. Lemondok öreg apámért, kit másodiknak
találna golyód sziven. Magamra veszem haragját és téged
meghagylak szivében. Lemondok rólad és visszaadom
szabadságodat. Hagyj el engem és légy boldog azzal, a kit szeretsz.
Térdre omlott Béla előtt.
– Azt már megöltem! – hörögte a szerencsétlen. Nézd minő

véresek a kezeim!
– Boldogtalan! – sikoltott a lány.
Béla ismét összeszedte erejét és küzdeni kezdett a leánynyal.
Felkaczagott, megvérezte kezét, keblén letépte ruháját, elrekedt, de
nem tudott semmire menni. Ágnes ujra lelket kapott s egy pillanat
alatt világossá lett minden lelke előtt.
– Béla, – mondá, és mintha hangjának rég zenéje csendült volna
meg szavában, – hát annyira gonosz lennél, hogy megvetnéd a
kiengesztelést? Óh mi lenne a világból, ha minden bűnös és
szerencsétlen úgy tenne, mint te akartál? Ki lenne igaz gyámola a
nyomorultaknak, és ki bocsátana meg szivéből a vétkeseknek? És
az égi bocsánat az eltévedtek és megtérteknek minő nevetséges
semmivé lenne!
Béla kifáradtan hanyatlott egy székre. A föltetszett hajnal első
sugarait küldte a szobába. A kanászgyerek tülke megszólalt az
udvaron. A szerencsétlen kezéből kiesett a pisztoly és egy nagy
könycsepp jelent meg szemében.
VIII. FEJEZET.
Tanácstartások.
A kálozdi kolostornak volt az emeleten egy kis sarok szobája,

melyet a cselédek – egyéni felfogásuk szerint, – hol
«kanczaláriának», hol «kanczelóriának» híttak. Honnan vette a
nevét? A rengeteg fakalamárisban, mely kisebbféle sajtárnak is
beillett – a hányszor csak, nagy ritkán szükség volt rá – mindig úgy
kellett egy kis friss vizzel új életre hozni a kiszáradt,
megpenészesedett tartalmat. A fehér papir ritkább vala itt a fehér
hollónál, s a nélkülözhetetlen jegyzésekre a zsinegen függő
kalendárium tiszta lapjai használtattak. Az össze-
visszafecskendezett lúdtollak két hegye rendesen úgy irtózott
egymástól, mint a V szárai. De volt ott egy hatalmas butor,
lebocsátható ajtókkal, kihuzható táblákkal és furfangos zárakkal,
melyet mesterének ügyes keze különféle színű berakott fából csinos
koszorúkkal és virágbokrétákkal ékesített. Ezt az ódon butort is
szerteszét hasogatta már mai napság az idő kiméletlen keze; az
egyik részéből lett kincses szekrény, a másodikból ékszertartó, a
harmadikból iratpolcz, a negyedikből könyvtár, az ötödikből íróasztal.
Még tükör is került belőle. Az ezer fiók felmondta egymásnak a
barátságot; a szép egyetértésnek, melyben hajdan éltek, vége lett.
Az egyikben pompás diópálinkát, a másikban borókavizet, a
harmadikban meggyszeszt, a negyedikben szilvóriumot tartogatott
Benedek úr. Itt üldögéltek ők gyakran naphosszat Istókkal és
magyarázták egymásnak – hol az egyik, hol a másik fiók tartalmának
nyomán – a világ folyását. Az írószekrény tetején egy régi-régi óra
ketyegett, melynek poros, szürke lapját vedlett aranysárkányok
tartották és megfakult aranyliliomok vették körül. E vén jószág az
öreg nénék csöndesítő, békítő szerepet játszotta a szobában; a
sokszor fölhangzó pörlekedésbe sohasem mulasztotta el rekedt,
száraz szavával beleszólni: csitt, csitt, csitt, csitt. Minek veszekedtek;
ki tudja, meddig éltek?! Csitt, csitt, csitt! A kis szoba fekete bőrrel volt
bebutorozva s egy szinehagyott zöld függönyön keresztűl sütött belé
a nap. A falakon régi, beporosodott, megfakult arczképek kopott
aranyos rámákban: ama híres, vak athlétának oroszlánfeje; a
legnagyobb magyar vastag szemöldei és átható tekintete; aztán az a
csodálatos szépségű arcz, melynek minden izma szolgálni tudott a
nagy, izgató lélek akaratának, melyet csodálatosan beszédes
szemei tükröztek. E szobában tartattak a családi tanácskozások; itt
szőtte, fonta, vetette Istók hálóját kedvencze érdekében, kit már úgy
tekintett, mintha a maga gyermeke lett volna; itt mondotta ki az
itéleteket Benedek úr, és indokolta Istók az önérzetes tiszttartó, a
himlőhelyes ispán, a vigyori Palkó, és a féleszű Péter fölött. Itt
táplálták egymás reménységeit Béla nagy jövendője, fényes pályája
iránt, mely a mostanság elhagyatott kastélyra az egész Kálozdy-
birtokon meg nem vásárolható dicsőséget hozand. Itt lepte meg
apját Ágnes gyakorta, ha Bogádról átrándult, szépséget, mosolyt és
fényt hozva magával ez ódon, rideg és sötét épületbe. Ez a szoba
hallá zsörtölődéseit, kifakadásait, haragját egy vén szívnek, melyet a
világ hűtlen örömei magára hagytak, mely igazságtalan s elégtételt
vesz mindenkin, a kit sorsa körébe hozott; látta lopva élvezett apai
örömeit és borongását, hogy sohasem hallhatja az «apa» szót;
ismerte biztos számítását arra a boldogságra, melyhez annak
boldogítása által fog jutni, ki az övé és még sem az; a régi életével
immár leszámolt nemes reménykedését, hogy a kit utódjának
választott, az nála különben, derekasabban és fényesebben fogja
megfutni pályáját… Ilyenkor a harcz tüzében összetört oldalbordája
bele-belesajdult az okoskodásba: hogy gondoljon rá is, hát ő mit
vétett? – de az öreg elmordult magában, hogy az ördögbe is, az
csak kötelesség volt, a mit akkoriban ezren és ezren megtettek s
mindenki egyformán megtehetett, a kinek volt oldalbordája.
Itt folyt a Bélával teendőkre nézve is az a négyes tanácskozás,
melyben Benedek úron kívül Kurz doktor, Istók és Ágnes vettek
részt, az utóbbi a nagy karosszék hátára támaszkodva, melyben
bátyjának hitt atyja elnökölt. Ama félelmes éj izgatottsága rég eltünt
arczáról, lángja szemeiből, hogy soha, de soha vissza ne térjen
többé. Halavány volt és tekintetén hiányzott az a

Full Principles of Macroeconomics Canadian 7Th Edition Mankiw Test Bank Online PDF All Chapter

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Full Principles of Macroeconomics Canadian 7Th Edition Mankiw Test Bank Online PDF All Chapter

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Principles Of Macroeconomics

Canadian 7th Edition Mankiw Test Bank

Principles Of Macroeconomics Canadian 7th Edition

Principles of Macroeconomics 7th Edition Gregory Mankiw

Principles of Macroeconomics Canadian 5th Edition

Brief Principles of Macroeconomics 7th Edition Gregory

Principles of Macroeconomics Canadian 5th Edition

Principles of Macroeconomics Sixth Canadian Edition

Principles Of Microeconomics Canadian 7th Edition

Brief Principles of Macroeconomics 7th Edition Gregory

Chapter 10 - The Monetary System

2. What is a characteristic of paper money?

3. Which statement best defines barter?

5. What is a generally accepted medium of exchange?

6. Which statement best illustrates the unit of account function of money?

Chapter 10 - The Monetary System

8. Which statement best illustrates the medium of exchange function of money?

9. What do economists use the word “money” to refer to?

10. Which statement best defines liquidity?

12. What is current Canadian currency?

13. What characterizes fiat money?

Chapter 10 - The Monetary System

14. What characterizes commodity money?

15. What characterizes currency?

16. Which of the following has intrinsic value?

17. What does the legal tender requirement imply?

18. Which of the following does M1+ include?

19. Which of the following is included in M1+?

Chapter 10 - The Monetary System

20. Which of the following is included in M2 but not in M1+?

21. Which of the following is included in M2 but not in M1+?

23. Which of the following is included in M1+?

24. Which of the following is included in M2?

25. What is a credit card?

26. How does M1 compare with M2?

Chapter 10 - The Monetary System

27. What is a debit card?

28. Which statement best characterizes credit cards?

29. What is the fundamental function of credit cards?

30. What is the function of debit cards?

31. Which account balance is included in M1+?

Chapter 10 - The Monetary System

33. What is the approximate amount of currency per person in Canada?

38. What does the Bank of Canada NOT do?

Chapter 10 - The Monetary System

41. Who owns the Bank of Canada?

42. When was the Bank of Canada Act first enacted?

43. Who chairs the Board of Directors of the Bank of Canada?

44. Which organization plays the role of a central bank in Canada?

Chapter 10 - The Monetary System

45. What is the role of the Bank of Canada?

47. What is one of the functions of the Bank of Canada?

48. What is a characteristic of Scotiabank?

50. What happens in a 100-percent-reserve banking system?

51. How do deposits and reserves appear on a bank’s T-account?

Chapter 10 - The Monetary System

Chapter 10 - The Monetary System

Chapter 10 - The Monetary System

66. Refer to the Table 10-1. What is the reserve ratio?

Chapter 10 - The Monetary System

Chapter 10 - The Monetary System

Chapter 10 - The Monetary System

Copyright Cengage Learning. Powered by Cognero. Page 14