Általános elvek

1. Bármilyen tökéletes megoldás 10 pontot ér.

2. Hivatkozni az előadáson elhangzott algoritmusokra és lépésszámokra lehet
indoklás nélkül (elég azt mondani, hogy mit futtatunk és milyen inputon, illetve mik
a tanult lépésszámok), minden mást indokolni kell (kivéve ahol oda van írva, hogy
nem kell).
3. Ha egy feladatnál nem jut érdemi eredményre a hallgató, csak leírja az oda
kapcsolódó állításokat, definíciókat, akkor erre csak akkor jár pont, ha ezt az
útmutató külön írja.

1. feladat

(a)
Kiderül, hogy jól tudja, hogy mi történik az első fázisban (beleértve azt is, hogy az utolsó
pozíció alapján történik a ládarendezés: 4 pont

Ha nem az utolsónál kezdi, de tudja, hogy pozíciónként kell csinálni és hogy láda: 2 pont

Ha látszik, hogy tudja a radixot, csak valahol kicsit elrontja: 1 pont levonás

(b)
Végigfuttatja és megválaszolja ez alapján: 6 pont

Vagy:

Az a megállapítás, hogy minden pozícióban nem nagyobb az első szó, mint a második:
1 pont

Ez alapján sose rakja korábbi ládába a második szót az algo: 2 pont

Az első körben beelőzi az első szó a másodikat és később egy ládán belül nem cserélődik
meg a sorrend, mert a listák végére pakolunk minden ládában: 3 pont

Ha jól válaszolja meg, hogy az állítás igaz, de nem jó az indoklás: 0 pont

2. feladat

Algo:

Rendezzük a tömböt: 1 pont

Összefésüléssel vagy kupacos rendezéssel (ha mást ír vagy nem ír algo nevet, akkor nem
jár ez a pont): 1 pont
Az a gondolat, hogy bináris keresést lenne jó valahogy használni: 1 pont
Az a gondolat, hogy minden számpárra megnézem, hogy az összegüket ki lehet-e
egészíteni 2023-ra valami tömbbeli elemmel: 2 pont
Pontosan úgy kell tehát, hogy minden számpárra csinálunk egy bináris keresést 2023- (a
számpár összege)-re és ez alapján úgy lesz meg a válasz a végén, hogy …: 1 pont

Jóság:
pont akkor van ilyen hármas, ha 2023 - valami kettes összeg a tömbben van (kiderül a
leírásból, hogy ezt látta és ír bármit az indoklásról): 1 pont

Lépésszám:
rendezés lépésszáma: 1 pont
egy bináris keresés O(log n) és ezt kell n^2-szer csinálni: 1 + 1 pont
3. feladat

Valami bejárásban gondolkodik és egy számlálót akar közben használni: 1 pont

Posztordert akar használni: 1 pont

Jó algoritmus a posztorder felhasználásával, összesen további: 4 pont

Részleteiben:

minden csúcsra feljegyezzük valahogyan a bejárás közben, hogy az ő fájában mennyi a

számok összege: 1 pont

levélnél mit kell megnézni: 1 pont

nem levél csúcsnál mit kell megnézni: 2 pont

Helyesség (miért helyes így számolni + posztorder miatt van meg minden infó akkor, amikor
kell): 1+1 pont

Lépésszám (posztorder lépésszámát jól tudja és ehhez képest csak konstans sokszor van
több lépés): 1 + 1 pont
4. feladat

(a) A 16 lehetett ez: 1 pont

mert ennek az 5-ös cella lett volna a helye és még ha ez foglalt is lett volna a 16
beszúrásakor, akkor is balra indulva legkésőbb a 2-es cellába jutott volna a 16: 3 pont

(b) A 16-os helyén olyan szám állhatott, ami vagy rögtön ide került, azaz 10-et ad
maradékul: 1 pont
vagy a 0-s vagy az 1-es cellából csúszott le, tehát 0 vagy 1 maradékot ad: 2 pont.

Más nem lehet, mert azok legkésőbb megálltak volna a 2-ben: 2 pont.

Tehát a lehetőségek 20 és 30 között: 21, 22, 23. 1 pont

Ha nem igazán jut semmire, de kiderül, hogy tudja, hogy beszúrásnál először a h(K)-as
cellában kell próbálkozni, aztán pedig balra kell menni, amíg üreset nem érek: : 1 + 1 pont
5. feladat

Jó élek jó sorrendben: 2 + 4 pont

Ha picit rossz csak, de utána jó a Prim leírása és hihető, hogy csak elnézett valamit, akkor is
járnak ezek a pontok.

Prim leírása (pl. a már eddig bejárt csúcsokból kivezető legkisebb élet veszi be):
4 pont
6. feladat

Azt kell megmutatni, hogy a "nem" válasz esetén van rövid, gyorsan leellenőrizhető tanú:
1 pont

A "nem" válasz azt jelenti, hogy van olyan k-as klikk, amiben nincsen benne a v csúcs:
2 pont

Jó tanú lesz ez a klikk: 1 pont

pl. felsorolva a csúcsait (vagy megadva egy Boole-tömbbel, ott van 1-es, amelyik elem
benne van a klikkben): 1 pont

Az input mérete O(n^2 + log k): 1 pont

a tanú mérete O(n), ezért a tanú rövid: 1 pont

(Ezt a két pontot akkor is megkapja, ha nem írja le pontosan az input méretét, de ír valamit,
amiből kiderül, hogy a tanú rövid az inputhoz képest.)

Az ellenőrzés során ezeket kell megnézni:

- k csúcs van: 1 pont
- nincs köztük a v: 1 pont
- bármely kettő össze van kötve: 1 pont

Ezeket így lehet ellenőrizni és ezek a lépésszámok:

- az első kettőt O(n)-ben meg lehet nézni, végigmenve a csúcsokon: 1 pont
- az utolsónál legfeljebb n^2 párt kell megnézni, egy megnézés konstans idő: 1 pont

Ha egy inputra "nem" a válasz, akkor nincsen olyan tanú, amit az ellenőrzés elogadna: 0
pont (azaz ne vonjunk le, ha csak ez hiányzik).
7. feladat

Kell egyrészt az, hogy NP-beli: 1 pont

Az NP-beliséghez azt kell belátni, hogy van rövid, gyorsan ellenőrizhető tanú az igen
válaszra: 0 pont (azaz erre nem jár külön pont)
Jó tanú lesz az ilyen színezés, megadva egy tömbbel, ez rövid tanú. Ellenőrzésnél minden
élet megnézünk (maximum n^2 van), hogy a végpontjai különböznek-e és ha legfeljebb
egyszer nem, akkor jó: 1 pont

Ezen felül adunk egy visszavezetést egy NP-teljes problémáról erre a feladatra, ez az
Iszonyú Hasznos Lemma miatt már bizonyítja az NP-teljességet (nem kell, hogy ez így
legyen leírva, elég, ha egyértelmű a megoldásból, hogy erre törekedett). Jó választás lesz
például az 5-SZÍN probléma. 1 pont

A redukció: G-hez hozzáveszek egy 6 csúcsú teljes gráfot (új komponensként): 2 pont

Ez a leképezés gyorsan számolható (nem kell leírni, hogy pontosan hogyan kell elkészíteni
G' szomszédossági mátrixát, de látszania kell annak, hogy gondolt rá, hogy ez egy
meggondolandó dolog): 1 pont

Ha G-ben van jó színezés 5 színnel, akkor G’-ben is van, mert…: 2 pont

Ha G'-ben van ilyen színezés, akkor a rossz él csak K_6-ban lehet (mert ott biztosan van
ilyen él), tehát akkor G-ben jó a színezés: 2 pont