Az ország nyersanyag hiányában szenvedett. A 19.század végén minden európai nagyhatalom
nagy gyarmat területek meghódítására törekedett, a haszon érdekében. Közölük, Nagy-Britannia bizonyult a legmonumentálisabbnak.Őket ösztönözte a hatalmas nyersanyag hiány , valamint a kimagaslóan sok új piaci területek léte, stratégia előnyökkel. Azonban Afrikai hódítások során a franciákkal ütköztek céljaik Fashodánál, végül tudták rendezni a kon iktust A brit imperializmus célja a világ irodalom egyesítését tűzte ki célul, védvám-vonal kiépítésével. A folyamat lassan bontakozott ki ,ugyanis nem volt mindenki meggyőződve ez előnyös életvitelét való jutást hoz. Ezt megcáfolva 1897-Ben Kanada kifejezve elkötelezettségét a britek felé, 33%- os tarifakedvezményhez jutatta a nemzetet, így érzékeltetve nyugodtságot. Ennek példája okaként tett a Dél-Afrikai Cecília Rhodes is. A következő optimális terjeszkedési India volt. Mi magas civilizációjú, munkás lakossággal rendelkezett és számos természeti adottsággal. Hatalmas lét kérdést jelentett az ország Angliának(“bizonyos kötelesség hárul,/Elvinni a vilgosságot és civilizációt a világ sötét tájaira,megérinteni Ázsiát és Afrika elméjét Európát”) A brit gyarmatbirodalom idővel kulturálisan is összekapcsolódott mellette Spanyolország, Portugália, Oroszország, Németország és az USA sem volt ennyire verseny képes. (mit az első forrás is ábrázol) fl