Professional Documents
Culture Documents
A Szerzetesrendek A Ma És A Középkorban (2.01ütem)
A Szerzetesrendek A Ma És A Középkorban (2.01ütem)
A szerzetesrendekről
A szerzetességről
A szerzetességnek több rendje van manapság is, amelyeket általában a regula szerint különböztettek
meg, hogy melyik rendnek mi a legfőbb feladata amellett, hogy a szerzetesek Istennek szentelték az
életüket és hármas fogadalmat tettek, ami a tisztaság (testi, lelki), engedelmesség (az apátnak),
szegénység (lemondás a világi javakról) amellett szolgálatot (munkát) végeznek, ami rendkívül
változatos, hiszen lehet ez akár közösségi szolgálathoz tartozó munka, de lehet egyéni munka is.
Mielőtt valaki belépne a rendbe egy év novicius1 vár rá, hogy megtudhassák, hogy tényleg alkalmas-e
erre a hivatásra, de természetesen Isten ezt már a megfogantatás pillanatától tudja, hogy ki alkalmas
egy ilyen hivatásra, ezért sokat kell imádkozni, hogy ez a döntés tényleg helyes legyen, mert minden
felszentelt élet Istennek le van foglalva, ugyanúgy, mint a megszentelt tárgyak, attól függetlenül, hogy
egy szerzetes hőséges-e vagy sem, ezért is fontos, hogy imádkozza át a hivatásválasztást, és vegyen
részt a próbaidőn, hogy megtapasztalhassa, hogy milyen ez az életforma, illetve életstílus, melyeket
kolostorkban illetve mosostorokban töltöttek el, illetve a remeték, akik teljesen elvonulva éltek a
világtól.
1
próbaidő
2
„Imádkozzál és dolgozzál!”
3
itt: zsolozsma, másként: világi intézmény: világi intézmény, a harmadrend szerű közösség, melynek tagjai magánfogadalmat tesznek, és
egy gyakorlati célt szolgálnak. egyénileg, közösségben élnek, nem viselnek külön öltözéket, fogadalmat, vagy ígéretet tesznek, feladatuk a
világ megszentelése, meg az Egyház szolgálata. Szolgálatukat a világban látják el, önfeláldozást és hitvallást élnek meg.
A Cluny-i reform
A x. században a szerzetesek, (papok, püspökök, pápa) elkezdtek elvilágiasodni, világi élvezeteket
helyeztek előtérbe, már nem tartották magukat a rendszabályokhoz a regulához, és világi dolgokkal
foglalkoztak, házasságot kötött az apát így a kolostor tagjait felhatalmazta erre, és ők is hasonlóképpen
éltek, a nők fésülködtek és szépítkeztek, vagyonokat halmoztak fel a kolostor tagjai. Az egyház kezdte
elveszíteni a tekintélyét, és a birodalom főpapjai, pedig a császárnak a hűbéresei lettek. Mindennek
főként a franciaországi hívek elégedetlenségei, a Cluny-ben történő reform, a bencés kolostorban
vetett véget és egyben kezdetét vette az egyházszakadás, mert kötelezővé vált a cölibátus4, és
megreformálták a rendszabályokat is, visszatértek a regula szerinti életvitelre, de az egyházi tisztségek
felvásárlását (szimónia5),illetve eladását abbahagyták. 1054-ben az egyház két részre szakadt egy Ny-i
és egy K-i rítusra.
A Szent Norbert által alapított Premontrei rend alapja Szent Ágoston regulája.1120-ban alapította
Norbert, többnyire a kanonokrendek csoportjához tartozik, kevésbé éltek a kolostorokban elzártan.
Feladataik közé tartoznak a prédikálás, szertartások (celebrálás, misézés), lelki gondozás
(lelkipásztorkodás), világi papok munkájának segítése.
Ciszterciták
A Benedek regulát követték többnyire, Citeauxban Szent Róbert alapította 1098-ban, tehát a benedeki
regula volt az alapja a rendjüknek, de meg is újítottak azt, fő feladataik továbbra is a szellemi és a lelki
munka volt, de emellett nagy szerepet játszottak a kultúra, gótika, kertészet, és a halászat, meg a
Máriakultusz terjesztésében is, később pedig 1115-ben Clairvauxban új kolostorba költöztek társaikkal
együtt.
A II. keresztes hadjárat idején, pedig főbb feladataik a betegellátás, zarándokok védelme a
muszlimokkal szemben, illetve a Szentföld megvédése volt.
Koldulórendek
A Domonkosok
A Domonkos rendet Szent Domonkos alapította 1216-ban, koldulórendként működtek, nem volt
birtokuk, városokban éltek, ahol hittérítés, prédikálás volt a feladatuk, főként a III.Ince pápa által
elrendelt Katarok6 elleni küzdelemben volt kezdetben nagy szerepük, meg az egyetemi oktatásban.
Kiemelkedő teológus Aquinoi Szent Tamás, aki kiemelte azt a tudományágat ami Istennel
foglalkozik és elkülönítette a többitől, mert erre a végső választ csak a hit adhatja meg, tehát hit nélkül
nincs teológia. Ezzel megvédte a teológiát, mert rengeteg támadás érte őt, és tovább fejlődhetett.
Akkoriban az egyetemeken csak az előkelők gyermekei, illetve a papnak vagy hivatalnoknak készülők
tanulhattak, mert rengeteg pénzbe került a középkorban az oktatás, és kevesebb igény volt rá, hiszen
egy átlagembernek nem volt szüksége annyi tudásra a hétköznapokban. Az egyetemek nyelve latin
volt, és ugyanazt a tananyagot tanították mindegyiken. A középkori egyetemek egyházi fennhatóság
alatt működhettek, a pápa engedélye elengedhetetlen volt itt is ugyanúgy, mint a rendek
jóváhagyásában.
6
Eretnekek: albigensek, valdensek, bogumilok, akik az őskeresztény egyházzal ellentétes nézeteket vallottak igaznak, és meg is indokolták
azokat, kitagadták önmagukat az egyházból, nem sikerült visszatéríteni őket később sem.
A Ferences rend
Assisi Szent Ferenc-re támaszkodva alapította III.Ince pápa 1223-ban a Ferences rendet, ami szintén
koldulórend a Domonkos rendnek a párja a besorolásnál, általában ezt a kettőt együtt említhetjük, mert
hasonló feladatokat látnak el, hiszen a krisztusi szegénység áll a lelkiségük kiindulópontjaiban, és
ugyanúgy térítenek a ferencesek is, mint a domonkosok és nekik sem lehetett birtokaik, sem vagyonuk
koldulásból éltek a városokban, és az eretnekek ellen is felléptek, habár a pápa létrehozta ez ellen az
inkvizíciót, mely által fölkutatták az eretnekeket, ha eretnekséghez fűződő bűnük volt, akkor azt a
vádlónak be is kellett bizonyítania, és emiatt el is ítélhették, ki is voltak közösítve az egyházból, mert
szánt szándékkal megkérdőjeleztek olyan dogmákat, amelyek a Szentlélektől vannak, amelyek
természetesen sugalmazott írások.
Invesztitúraharcok
„… a német király császárrá választásához kell-e a pápai koronázás?”
„… a püspökök kinevezése a pápa vagy a császár joga-e?”