Májműködés zavarai

Zelles Tibor
Kerémi Beáta
Szombath Dezső
Orálbiológiai Tanszék

2023-10-26
 1. Máj fő funkciói
 2. Bilirubin metabolizmus
 3. Icterusok
 4. Hepatitisek
◦ Vírus hepatitisek
◦ Krónikus hepatitisek
 5. Cirrosis
 6.Portalis hipertenzio
◦ Ascites
◦ Portocavalis shunt
 7. Májelégtelenség
 8. Máj tumorok
 9. A májbetegségek kialakulásához vezető
folyamatok mechanizmusai

Főbb témakörök
RES sejtek, pl.: endothel sejtek,
Kupffer sejtek, lipocyták [A vitamin]) centrális vénába centrális véna
vezető sinusoidok

Disse tér
epe canaliculus
epe kivezetőcső
egysoros
májsejt lemezek

Kupffer sejt

hepatikus artéria ág

portális véna ág

Máj lobulus szerkezete

  Méregtelenítés:
◦ Vegyes funkciójú
mikroszómális oxidáz

 Konjugáló csoportok:
◦ Glükuronsav
◦ Glicin
◦ Taurin
◦ Szulfát
◦ Acetil

Máj fő funkciói I.
Máj fő funkciói II.
 MÁJ
Glikogén
aminosavak - raktározás

glicerin Glukoneogenezis glukóz véráram

- jellemzően éhezéskor

tejsav Trigliceridek
- zsírszövet raktározza

Glükóz metabolizmus a májban

GASTROINTESTINALIS MÁJ
TRAKTUS nem esszenciális aminosavak szintézise
transzaminációval
felépítése /
szöveti fehérjék
lebontása
Ketosavak Acetil CoA ATP
NH2 deamináció
táplálékból származó transzamináció /
aminosavak Ammónia urea
fehérje deamináció
deamináció
- aminotranszferáz enzim
katalizálja Zsírsavak
plazma proteinek transzamináció
glukóz szintézis
(glukoneogenesis)
transzamináció

Protein metabolizmus a májban

 - plazma kolloid ozmotikus nyomásáért felelős

- lipid metabolizmus

Máj által szintetizált legfontosabb fehérjék

 MÁJ
GASTROINTESTINALIS foszfolipid
TRAKTUS koleszterin
lipoprotein képzése
lipid komplexek
(sejt alkotók képzéséhez)
ketontestek
ATP - Szénhidrát
szintézis - Aminosav metabolizmus
Táplálékból származó
zsírok zsírsavak Acetil CoA

koleszterin
béta oxidáció epesavak
HMG CoA képzése
szteroid
Raktározása trigliceridként

Lipid metabolizmus a májban

 Éretlen, örgedő és abnormális vörösvértestek Retikulo-endothelialis rendszer
Hemoglobin → Globin + Hem Biliverdin Bilirubin (csontvelő, lép)

Szabad bilirubin + Albumin ↔ Bilirubin-albumin komplex

INDIREKT v. nem konjugált bilirubin Vér plazma
(nem vízoldékony)

Glukoronidáció Bilirubin-diglukuronid
Bilirubin
Glukuronil-transzferáz DIREKT v. konjugált bilirubin Máj -
(vízoldékony; epével vékonybélbe → colonba) hepatocyták

urobilinogén Portális keringés

szisztémás keringés Bél

Sterkobilin

Vese

Feces
Sterkobilin Vizelet
Urobilin

Bilirubin metabolizmusa
 Indirekt v. nem konjugált bilirubin – nem vízoldékony
Direkt v. konjugált bilirubin – vízoldékony (epében oldódik)
Icterus: >50 μmol/L szérum bilirubin (subicterus: 17-50 μmol/L)

Bilirubinnal kapcsolatos laborparaméterek

Icterusok leggyakoribb okai
Bilirubin szintek változásai
különböző eredetű icterusokban
 Primer
◦ Hepatotrop vírusok
(HAV, HBV, HCV, HDV, HEV)

 Szekunder
◦ Autoimmun betegség
◦ Gyógyszer v. toxin okozta ártalom
◦ Fertőző betegségek (jellemzően trópusi betegségek)

 Akut - krónikus
 Szimptóma nélkül – súlyos szimptómás (akut halál vagy
cirrózis/hepatocelluláris carcinoma)

Hepatitis formák
 (évtizedekkel
későbbi cirrosis/HCC
rizikója)

Hepatitis vírusok jellemzői

 DNS polimeráz HBsAg
felszíni v. surface antigén
(Ausztália-antigén)

HBeAg
envelop antigén

HBcAg
mag v. core antigén

dupla szálú DNS

42 nm

Hepatitis B vírus szerkezete

 Fertőzés vér vagy semen útján

Nyirokcsomó

Hepatocyta

DNS polimeráz

DNS sokszorozódik a hepatocytákban Citotoxikus T8 killer indukálódik

Hepatocyta
Citokin felszaporodás Sejt permeabilitás nő

HbeAg HbcAg Májenzimek

HbsAg (Australia)
anti Hbc IgM anti Hbc IgG
Gyulladás
Szérum HbsAg Szérumba
Anti HbcIgG-HbcAg
Vizelet, nyál (ALAT)
Anti HbsAg
HbsAg-antitest komplex
Felesleg a szérumban
a hepatocyta felszínén
(Immun komplex mediálta
szövetkárosodás Gyógyulás
[komplement aktiváció; angiooedema,
arthritis])

Hepatitis B vírus infekció mechanizmusa

 Akut hepatitisek megjelenése 3 fázisra
osztható:
 Prodromális v. preicterusos periódus
 Icterusos periódus
 Lábadozó periódus
 Máj krónikus, gyulladásos reakciója, amely több,
mint 3-6 hónap időtartamú
 Jellemzője a tartósan emelkedett szérum amino-
transzferáz enzim szint
 Kialakulása jellemző
◦ HBV, HCV, HDV vírusfertőzésekben
◦ Autoimmun
◦ Gyógyszer indukálta hepatitisekben

Krónikus hepatitisek
 Irreverzibilis
 Progresszív
 Hepatocyták pusztulása → regeneratív lobulusok
 Portális hypertenzió: Disse-tér beszűkülése → portális
keringéssel szembeni rezisztencia 
→ gátolt oxigéncsere és ennek következményei
 Oka:
◦ 50% alkohol
◦ 20-40% vírus hepatitis (Európában)
 Metabolikus betegségekkel társul:
◦ Minerália lerakódás
 Haemochromatosis (Fe)
 Wilson-kór (Cu)
 Következmény → funkció csökkenés
◦ Ösztrogén szint  (férfiakban feminizáció, nőkben mensrtuációs
problémák)
◦ Portális hipertenzió
◦ Ascites
◦ Alvadási faktorok hiánya → vérzések

Cirrosis hepatica
Normális (egészséges) Abnormális (kóros)

hepatocyták hepatocyták
egysoros lemezei többsoros lemezei
Disse-tér

Sinusoidok

Disse-tér változása májcirrosisban

 Normál máj Krónikus gyulladásban lévő máj
subendothelialis tér
A-vitaminban gazdag Aktív fibrocitává transformálódó lipocyta
lipocyta hepatocyták rétege rostképző kollagének

sinusoid sinusoid

Sinusoid endothel sejt Kupffer sejt

Májfibrosis kialakulása
 Portális hipertenzióban megnő az érellenállás a v. portae rendszerében –
nyomás >10 Hgmm; >12 Hgmm: varikozitások megjelenése.
(Normálisan: 5-10 Hgmm)

Portális hipertenzió okai

 Emelkedett kapilláris nyomás
a peritoneális területen Ascites

Portocavalis shunt-ök –
Collaterális vénák megnyílása
Shunt-ök a portális és (oesophagealis-, anorectalis- &
umbilicalis [caput medusae] varixok
Portális hipertenzió szisztémás keringés között

Vékonybélből származó
ammónia és toxinok bekerülése
a szisztémás keringésbe

Splenomegália Anémia

Hepatikus
Thrombocytopenia encephalopathia

Leukopenia

Portális hipertenzió következményei

Ascites kialakulásának mechanizmusa
 CIRRÓZIS
Albumin Intrahepatikus érellenállás

Plazma onkotikus nyomás

Portális vénás nyomás
Hepatikus nyirok
Splanchnicus pangás
ASCITES

Na+ retenció Effectív intravaszkuláris

térfogat
? Renális tubuláris nyomás
? Natriuretikus hormon
Aldoszteron Renális perfúzió

Plazma renin
aktivitás

Ascites kialakulása cirrosisban

 Hirtelen fellépő
 Masszív májdestrukció
 Kialakul:
◦ Heves lezajlású hepatitisekben
◦ májcirrózisban
 Máj eredeti m0ködési kapacitásának 80-90%-át
elveszíti!
 Következmények:
◦ Proteinszintézis csökken → hypalbuminaemia →
ascites, ödéma

Májelégtelenség
Májelégtelenség következményei I.
Májelégtelenség következményei II.
Primer májtumorok meglehetősen ritkák

Primer májtumorok típusai

 Májtumorok legjellemezőbb típusai
 Áttét képzők:
◦ Colorectalis daganatok
◦ Mell, tüdő daganatok
◦ Urogenitalis traktus daganatai
◦ Neuroendocrin rendszer daganatai

Metasztatikus carcinomák
 ( szérum ALAT, ASAT )

Májbetegségek kialakulásához vezető folyamatok I.

Májbetegségek kialakulásához vezető folyamatok II.
 ( szérum cB)

Májbetegségek kialakulásához vezető folyamatok III.

 1. Máj fő funkciói
 2. Bilirubin metabolizmus
 3. Icterusok
 4. Hepatitisek
◦ Vírus hepatitisek
◦ Krónikus hepatitisek
 5. Cirrosis
 6.Portalis hipertenzio
◦ Ascites
◦ Portocavalis shunt
 7. Májelégtelenség
 8. Máj tumorok
 9. A májbetegségek kialakulásához vezető
folyamatok mechanizmusai

Főbb témakörök