20.

Nehézségek, lehetőségek és fejlesztés a munka világában az értelmileg akadályozottak

esetében. Fogyatékos személyek foglalkoztatása.

Kulcsfogalmak:

 A társadalmi integráció és kapcsolatai: önrendelkezés, szakképzettség, munkaerő-piaci

státusz, lemorzsolódás, beavatkozási lehetőségek a lemorzsolódás csökkentésére, preventív
technikák

 Bevezetés a munkaerőpiacra, egyéni átvezetési terv (EÁT), beválás és bennmaradás a

munkaerőpiacon, a munkavállalás támogatása, foglalkozási rehabilitáció - célszervezetek és
integrált munkaerő-piac, a Munkahelyi Gyakorlat Program, Támogatott Foglalkoztatás, a civil
szervezetek szolgáltatásai

 A megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci elhelyezkedését szabályozó törvények,

rendeletek

 Foglalkoztatás (munkaerő-piaci helyzet) és összefüggései

 Gyógypedagógusi kompetenciák az értelmileg akadályozott személyek tanköteles kor utáni

időszakban

A társadalmi integráció és kapcsolatai: önrendelkezés, szakképzettség, munkaerő-piaci státusz,

lemorzsolódás, beavatkozási lehetőségek a lemorzsolódás csökkentésére, preventív technikák

Egyéni átvezetési terv:

Az Egyéni Átvezetési Terv olyan eszköz, egy dokumentum formájában, amelyben a fiatal múltját,
jelenét és kívánt-elképzelt jövőjét jegyzik fel és dokumentálják. Tartalmaznia kell a fiatal ember
életterére vonatkozó információt: családi körülmények, egészségi előélet, szabadidő, értékek és
kulturális háttér, illetve a tanulmányaival és a képzésével kapcsolatos információ. A következő
eredmények eléréséhez tud majd hozzájárulni:

• A fiatal személy esélyeinek növelése, hogy tartós munkát találjon;

• Érdeklődésének, vágyainak, motivációinak, kompetenciáinak, készségeinek, attitűdjének és

képességeinek összevetése a hivatás, a munkahely, a munkakörnyezet és a szóban forgó cégek
követelményeivel;

• A fiatal személy autonómiájának, motiváltságának, önfelfogásának és önbizalmának növelése;

• A fiatal és a munkaadó szempontjából egyaránt nyerő helyzet kialakítása

Az átmenet terve szorosan összefügg az oktatási-nevelési tervvel, és a tankötelezettség befejezése előtt

minél korábban célszerű kidolgozni. Az EÁT keretet ad, amely azt célozza, hogy a munkaerőpiacra
történő belépés körülményei minél kedvezőbbek legyenek. Dinamikus folyamatot jelent, amely a
következőkre terjed ki:

• A fiatalok jellemző vonásai (készségek, képességek, kompetenciák és elvárások);

• A foglalkoztatási szektor igényei és követelményei, valamint;

• Egy akcióterv állandó revíziója.

A szegregált foglalkoztatás védett munkahelyeken, szociális foglalkoztatóknál és célszervezeteknél

történik. Ezeken a helyeken a megváltozott munkaképességű személyek dolgoznak és ezek a
szervezetek, munkáltatók, munkahelyek különböző mértékben, de nincsenek kitéve a nyílt
munkaerőpiacon tapasztalható versenynek és mindenképpen egyfajta könnyebb tájékozódást, nagyobb
támogatást, szorosabb kísérést és segítő jelenlétet tesznek lehetővé a megváltozott munkaképességű
és/vagy értelmileg akadályozott személyek számára.

Képességek felmérése munkavállalás céljából

 A fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatása vonatkozásában Magyarországon két

vizsgálat létezik: a munkavégző képesség és a foglalkoztathatóság vizsgálata. A munkavégző
képesség egy személy általános munkaképességére utal, és a megváltozott munkaképesség
százalékos értékében fejezi ki. A munkavégző képesség vizsgálatát az OOSZI végezte. Az
Országos Orvosszakértői Intézet 2007. január 1-je óta már nem az OEP, hanem a Szociális
és Munkaügyi Minisztérium szakmai háttérintézményeként működik. Ebben az évben
megváltozott a neve és a feladata is. Új neve: Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői
Intézet.

 A foglalkoztathatóság azt fejezi ki, hogy mennyire felelnek meg egy adott személy készségei
és képességei a különböző munkaköröknek. A foglalkoztathatóság megállapítását célzó
foglalkozás-egészségügyi vizsgálat eredményeit a foglalkozási rehabilitációs eljárás során
használják fel.

 A legalább 40 százalékban megváltozott munkaképességű személyek jogosultak védett

munkahelyeken dolgozni

Foglalkoztatási tranzitnak nevezzük azt a folyamatot, amely elkíséri, támogatja, segíti a megváltozott
munkaképességű és/vagy értelmileg akadályozott személyt abban, hogy a védett foglalkoztatás
területéről a nyílt munkaerőpiacra eljuthasson.

Védett foglalkoztatás  fejlesztő foglalkoztatás  akkreditált foglalkoztatás  nyílt munkaerőpiac

Védett munkahelyek:

- A munkával rendelkező, megváltozott munkaképességű emberek 95 %- át foglalkoztatják.

- Az enyhe és középsúlyos fokban értelmi fogyatékos emberek, elsősorban a védett munkahelyeken

találnak munkát, azon belül főleg a célszervezeteknél.

A védett foglalkoztatás egy olyan speciális, államilag dotált foglalkoztatási forma, ahol mind a
munkakörülmények, mind a munkafeltételek igazodnak a hátrányos helyzetű munkavállalók
egészségkárosodásából fakadó foglalkoztatási szükségleteihez, és a munkatársak nagyobb hányada is
fogyatékos és megváltozott munkaképességű személy.

Szociális foglalkoztatók:

- Általában az önkormányzat tart fenn, megváltozott munkaképességű embereknek nyújt

munkalehetőséget.

- Más, társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok tagjai, például idősek és egyedülálló anyák is
kaphatnak munkát.

Célszervezetek:

- Gazdálkodó szervezetek, ahol a fogyatékos személyek alkotják a munkaerőnek legalább a 60

százalékát
Támogatott Foglalkoztatás

 Speciális munkaközvetítő szolgáltatás, amely hátrányos helyzetű emberek munkába állítását

valósítja meg. A modell lényege a megfelelő személyt megtalálni a megfelelő munkára,
miközben az összeillés sikere érdekében mind a munkavállaló, mind a munkáltató széleskörű,
hosszú távú támogatásban részesül.

 Célcsoport: olyan emberek, akiknek speciális támogatás nélkül nehézségei lennének a fizetett
munka megszerzésében és megtartásában a nyílt munkaerőpiacon

 Eredetileg tanulásban akadályozott és értelmi sérült személye támogatására alakult ki a

módszer. Fogyatékos emberek más célcsoportjainál is sikeresnek bizonyult (pl. mozgássérült,
pszichiátriai problémákkal élő, látássérült, hallássérült személyeknél)

A megközelítés alkalmassá teszi a módszert nem csak a fogyatékos emberek, de hátrányos helyzetű
emberek számára szánt szolgáltatás kialakítására is.

 A megváltozott munkaképességű embereknek csak öt százalékát alkalmazzák a nyílt

munkaerõpiacon,399 elsősorban a Támogatott Foglalkoztatás, illetve más, integrált
foglalkoztatást elősegítő módszer segítségével.

 A Támogatott Foglalkoztatás módszertanát a Salva Vita Alapítvány vezette be

Magyarországon, 1998-ban.

 A módszer teljes körű támogatást nyújt az értelmi fogyatékossággal élõ emberek és

munkaadóik számára. A Salva Vita Alapítvány legfontosabb célja, hogy az értelmi
fogyatékossággal élő emberek sikeres, folyamatos és hosszú távú munkavállalását segítse elő
a nyílt munkaerőpiacon, „arányos bérezéssel”.

 A Támogatott Foglalkoztatás módszerének központjában a személyes méltóság tisztelete áll a

megfelelő és egyénre szabott támogatással együtt.

 személyre szabott, teljes körű szolgáltatást jelent, mind a sérült, mind a munkaadó részére,
aminek része a tartós utókövetés is.

A Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatás meghatározó elemei

 INTEGRÁCIÓ

 „VALÓDI MUNKA” (nyílt munkaerőpiacon, integrált munkakörülmények között folyó,

fizetett munkát)

 SZEMÉLYRE SZABOTT TÁMOGATÁS

 TÁMOGATÁS IDŐKORLÁT NÉLKÜL (A TF szolgáltatás során addig kell segítséget adni a

munkáltatónak és a munkavállalónak, amíg szükségük van rá.)

 VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK KIDOLGOZÁSA ÉS AZ ÖNRENDELKEZÉS

 SEGÍTÉSE (feladata, hogy bővítse a hátrányos helyzetű emberek beszűkült választási

lehetőségeit. Különféle munkalehetőségek feltárásával igyekszik megadni azt a lehetőséget,
hogy képességeiknek megfelelően választhassanak a nyílt munkaerő-piaci munkahelyek
között.
  A ZÉRÓ ELUTASÍTÁS FILOZÓFIÁJA (senkit, aki támogatásra szorul, nem zárunk el a
valódi munkától a TF szolgáltatás keretében, még akkor sem, ha súlyos a fogyatékossága. A
TF szolgáltatás feltételezi, hogy megfelelő segítséggel mindenki dolgozhat, ha akar.)

 EGYENRANGÚ KAPCSOLAT (bevonjuk a jelentkezőt a vele kapcsolatos döntésekbe)

 „KÉPESSÉ TÉTEL” EMPOWERMENT (A TF szolgáltatás keretében olyan felkészültségi

állapotban kezdünk el dolgozni, amilyenben a személy éppen van, és ebből az állapotból
kezdjük felkészíteni, „képessé tenni” őt az integrált körülmények közötti munkavállalásra.)

A megváltozott munkaképességű, akkreditált foglalkoztatónál dolgozó emberek érdekeltsége és

ellenérdekeltsége

• Félelem a nyílt munkaerő-piaci munkavállalástól

• Demográfiai és családi jellemzők miatt motiválhatatlanság a tranzitálásra

• Önbizalomhiány, betegségtudat és tehetetlenség tudat

• Hitetlenség, hárítás, a jogszabály módosításába vetett hit

• Jogszabályok, rendszer átlátására való képtelenség

• Nincs magasabb bérezési lehetőség a nyílt munkaerő-piacon

A foglalkoztatás ösztönzése – munkaválallás támogatása

 Munkaerő-piaci szolgáltatások

 Rehabilitációs hozzájárulás (nagyjából 65 milliárd Ft bevétel évente)

 Adókedvezmény

 Rehabilitációs hozzájárulás: Minden munkáltató rehabilitációs hozzájárulást köteles

fizetni, ha a foglalkoztatottak száma magasabb, mint 25 fő és az általa foglalkoztatott
megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el az 5%-ot. (2011. évi
CXCI. törvény, 23.§)

A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása

• Integrált: megvalósulhat akkreditált és nem akkreditált szervezeti keretben. Akkreditáltnak

minősül egy szervezet, aki rendelkezik a személyi és tárgyi feltételekkel.

• Védett foglalkoztatás:

• betanulás, beilleszkedés  nyílt munkaerőpiac, normál foglalkoztatás

– védett foglalkoztatás vállalaton belül,

– védett foglalkoztatás, védett műhelyeken, védett szervezeteken belül.

A Salva Vita Alapítvány által kidolgozott, értelmi fogyatékossággal élő emberek munkavállalását
elősegítő Támogatott Foglalkoztatás módszer fő elemei a következők:

 kapcsolatfelvétel a munkakereső ügyféllel;

 az ügyfél munkaképességének teljes körű felmérése (gyógypedagógus által);

 egyéni munkakeresési stratégia kidolgozása (szociális munkás segítségével);

  az ügyfél felkészítése;

 munkahelyfeltárás (személyre szabott munkakör felkutatása a Támogatott

Foglalkoztatás szolgáltatás ügyfele részére);

 az egyén igényeihez alakított munkahelyi elhelyezés;

 a munkaadó és a jövendőbeli kollégák felkészítése;

 munkafolyamat betanítása a helyszínen;

 az ügyfél támogatása a munkába való beilleszkedés során, azaz egy személyes ún.
„job coach” áll rendelkezésre mindaddig, míg az ügyfél késznek nem érzi magát az
önálló munkavégzésre és munkába járásra; és

 utókövetés a foglalkoztatás teljes időtartama alatt (csoportokban és egyénileg).

Munkahelyi Gyakorlat Program:

értelmi sérült fiatalok integrált munkavállalását elősegítő iskolai modult a Salva Vita Alapítvány
dolgozta ki. A Munkahelyi Gyakorlat Program a speciális szakiskolák és készségfejlesztő speciális
iskolák értelmileg akadályozott tanulóit készíti fel munkavállalásra, a felnőtt életre. A gyakorlat során
a tanulók az iskolai foglalkozások mellett az oktatásba beépítve, heti egy alkalommal különböző nyílt
munkaerő-piaci munkahelyekre járnak dolgozni. Egy munkacsoport két, maximum három tanulóból
áll, akiket iskolai segítő kísér. Minden munkahelyen két-két hónapot dolgoznak, majd munkahelyet
váltanak. Így az iskolai oktatás végére többféle munkahelyet, változatos munkatípusokat ismernek
meg településük különböző pontjain. Megtanulják elfogadni a munkahelyi elvárásokat és megismerik
a különböző munkahelyi kultúrákat. A program hozzájárul ahhoz, hogy a résztvevő értelmi sérült
fiatalok felkészültté váljanak a munkavállalásra, a munkáltatók pedig nyitottá alkalmazásukra.

A CSMHGY a Munkahelyi Gyakorlat Program adaptációja a felnőtt korú, családban élő, inaktív,
értelmi sérült álláskeresők számára. A program keretében szervezett képzésen ( Felkészülni... Rajt!
Cél: a munka ) olyan értelmi sérült emberek vesznek részt, akik egyáltalán nem rendelkeznek
munkatapasztalattal, vagy nagyon régen dolgoztak utoljára, s ez megnehezíti elhelyezkedésüket.

Az Intézményi Munkahelyi Gyakorlat (IMHGY) program a szociális intézetekben élő és nappali

ellátást igénybe vevő fogyatékos emberek munkára felkészítő programja. - Célja, hogy az
intézetek értelmi sérült lakói, illetve gondozottjai felkészüljenek az intézeten kívüli nyílt
munkaerőpiaci foglalkoztatásra.

Foglalkozási rehabilitáció:

A foglalkozási rehabilitáció intézményrendszerének kiépítése során pedig az általános és tematikus

tanácsadások, a támogatott foglalkozások és képzési lehetőségek szélesítése mellett kialakult és egyre
jobban terjed a „munkába segítés” direkt formája. Ez az európai uniós gyakorlattal kompatibilis
szolgáltatás a munkáltató és a munkavállaló egymásra találását és a rehabilitált dolgozók tartós
munkában maradását segíti.

Nyílt munkaerőpiac

o cél olyan feltételek megteremtése, hogy ők is tudjanak a nyílt munkaerőpiacon megjelenni

o társadalmi megjelenés és megbecsülés

o bér különbség nincs itt már

o ÉA személy a betanított munkafolyamatot végzi ÖNÁLLÓAN

o kevesebb egyéni megsegítésre lehetőség, hiszen ez már nem specifikus foglalkoztatás

o munkáltatók nem motiváltak, hogy ÉA személyeket alkalmazzanak előítéletek (negatív

társadalmi attitűd feléjük) és tájékozatlanság, információhiány miatt

o Központi intézkedések ennek megoldására nem feltétlenül hatékonyak (rehabilitációs hozzájárulást

kell fizetni a cégeknek, ha nem alkalmaznak 5%-ban megváltozott munkaképességű munkavállalót (25
főnél nagyobb cégekre vonatkozik és kb. másfél millió forintot jelent/fő/év) – sokan inkább kifizetik a
rehab. hozzájárulást)

A megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci elhelyezkedését szabályozó törvények, rendeletek

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
15.§ (2) bekezdése előírja, hogy a foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a
munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök,
berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi
költségvetésből támogatás igényelhető.”

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II.8.) SzCsM-

EüM együttes rendelet 21.§ akként rendelkezik, hogy a munkahelyek kialakításánál a megváltozott
munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók adottságaira figyelemmel kell lenni. Azokon a
munkahelyeken, ahol megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalókat kívánnak
foglalkoztatni, az ajtókat, az átjárókat, a szintbeli különbségeket áthidalókat, a lépcsőket, a
zuhanyozókat, a mosdókat és a munkahellyel összefüggő berendezéseket a testi adottságaiknak
megfelelően, illetve megváltozott munkaképességükre figyelemmel kell kialakítani vagy szükség
esetén átalakítani. A megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók részére
munkahelyükön biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzésükhöz szükséges, általuk
felismerhető jelzéseket.

Az 1997. évi LXXVIII., az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2. § -a alapján az
épített környezet akkor akadálymentes, „ha annak kényelmes, biztonságos és önálló használata minden
ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy ember csoportokat
is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van
szükségük.“

Gyógypedagógus szerepe: Tanácsadás, kísérés, támogató jelenlét szempontjából fontos ezek

ismerete.

A felnőtt életbe való átlépés ugyanúgy szakértői véleményhez kötődik, ami a többletszolgáltatásokra,
juttatásokra és különböző szolgáltatások igénybevételére jogosítja fel a megváltozott munkaképességű
és értelmileg akadályozott személyt. Ennek a szakértői véleménynek és az egész felnőtt életet kísérő
intézményrendszer dokumentálása és nyilvántartása egy időben egy szervhez tartozott, ez volt a
Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, 2016-ban megszűnt, feladatait különböző intézmények
vették át.

Kiemelt jelentőségű az átmenettervezés:

Ki vesz benne részt?

- Érintett személy
 - Család

- A „küldő” és a „fogadó”

- Bárki, akivel a személy sok időt töltött/tölt/tölteni fog

Mikor kezdjük?

- Ideális esetben egy tanévet szánunk az átvezetésre

- Intézményváltás esetén

- De a tervezést ennél korábban is kezdhetjük…

Milyen információkra támaszkodunk?

- Saját átmenet tapasztalatainkról ne feledkezzünk meg – miért?

- A személy teljes korábbi dokumentációja – miért?

- Nem minden viselkedés megfigyelhető az általunk ismert környezetben

- Érzékenységek és preferenciák nem mutatkoznak meg az általunk megfigyelhető

környezetben

- Szülői emlékek „frissítése”

- Felmérések specifikusan a következő „állomáshoz” – milyen területek? Milyen

mérőeszközzel?

- Munkakészségek és munkaviselkedés

- Kommunikáció és szociális készségek

- Szenzoros érzékenységek és ingerkeresés

- Motiváció

- Szabadidő (önálló és társas)

- Önállóság

Kifejezetten erre a területre:

1. Változik a személy szerepköre: fiatal, gyermeki szerepből, felnőtt szerep: → nem egyik
pillanatról a másikra

1. Hogyan valósuljon be a személy bevonása: milyen legyen a bevonódás minősége, mértéke és

milyen tartalmakra térjen ki.

Szülők szerepe is új megvilágításba kerül. Új krízishelyzet: mi lesz a gyermekével, milyen kilátások

vannak.

2. Helyi lehetőségek figyelembevétele, azokból kiválogatni az optimális megoldásokat.

3. Szolgáltatások, lehetőségek: intézményi keretek között: munkavállaló, szociális ellátásban

részesülő → napi rutin részeként, szervezett keretek között minden nap eljárjon otthonról
 4. Otthonmaradás: szerepváltás, szerepvállalás, státusz felmérése.

5. Lakhelyváltás: szülői házból → támogatott lakhatás, állami gondozásban lévők:

gyermekotthonból → támogatott lakhatás, lakóotthon (szerencsés esetben)

6. (Változó szerepek, körülmények milyen viselkedésbeli, kommunikációs normabeli

változásokat hoznak.)

Napközi otthon szerű ellátásban részesülő felnőtt értelmileg akadályozott személyeknek nincs
keresetük, de előny, mert tehermentesíti valamilyen szinten a családot, illetve napi ritmust, rutint ad,
egy normál jellegű életmenetet biztosít.

Értelmes elfoglaltságot biztosít, de ezen már sok múlik az intézmény személyzetének elszántságán,
elhivatottságán. Nincsen külső teljesítményi elvárás ezzel kapcsolatban.

A gyógypedagógia és a szociális szférának sokkal szorosabb, szervezettebb együttműködésére lenne

szükség ezen a téren. Minél súlyosabb egy értelmi akadályozottság, annál inkább igaz ez, mert annál
jobban szükség van olyan speciális támogatási módokra, ami nem várható el egy speciális munkás erre
fel legyen készítve: feladatanalízisek, ehhez kapcsolódó adaptált környezet, adaptált támogatás és az
alternatív és augmentatív kommunikáció megfelelő vezetése, használata, adaptálása.

Az együttműködési lehetőségek esetlegessége miatt jelentősen felértékelődnek a személyi

dokumentációban foglaltak és ezek jelentősége. Komoly felelősségünk lehet a megelőző időszakban a
személyre szabott, személyről szóló információk megfelelő vezetése és rögzítése.