0-10 perc bevezető kérdés:

Általában milyen szimbolikus jelentések kapcsolódhatnak a hegyhez?

Melyik irodalmi művekben találkoztatok hegy-motívummal eddigi tanulmányaitok során?
A Bibliában minek a helyszínét jelöli a Sion hegy?--- A Sion az Ószövetségben hol Dávid városát, hol
a Templomhegyet, hol egész Jeruzsálemet jelenti. A Sion-hegy továbbá Salamon templomának szent
helye, ahol a frigyládát őrizték.
Melyik hegyen találkozott Mózes Istennel? (Isten és ember találkozása, a kőtáblákba vésett
tízparancsolat) Sínai- hegy
A versbeli Sion-hegy tehát nem feleltethető meg a bibliai Sion-hegynek. A versben szimbólumként
egy helyszínt jelöl: a lírai énnek és Istenének lehetséges találkozási helyét. Ez alapján pedig sokkal
inkább egy másik bibliai heggyel azonosítható: a Sínai-heggyel, ahol Mózes a Tízparancsolatot kapta
Istentől.
10-12 Nkp Istenes versek összefoglaló részlet felolvasása Háttérinformációt ad : Ady vallási
nézeteinek bemutatása https://www.nkp.hu/tankonyv/irodalom_11_nat2020/lecke_05_056
Az Ady-líra költői témáinak legmeghatározóbb jellemzői az ambivalens érzések.
Magyarságverseiben egyszerre érez szembenállást és kötődést; Párizsban, bár otthon érzi
magát, mégis messziről jött ember, Léda iránti szerelme pedig harc és lángolás. Istenes
költészetének alapérzése is ambivalens: „Hiszek hitetlenül Istenben” – írja versében. Ady
hívő ember volt, ám Istenhez való viszonya ellentmondásos, több forrásból táplálkozó,
s istenképe a költő által részekből felépített, újraértékelt, sajátos, egyéni szimbólumként is
értelmezhető. Érkezés és távozás, megtérés és eltávolodás kettőssége jellemzi istenes
verseinek legjavát. Gyermekkorának családi keretek közt megélt hite valamiképpen
meghatározta a felnőttségének lelki életét is. Legtöbbször a mély bűnbánat, a kudarcok,
a szenvedélybetegség kínja és a halálközeliség fordították a költőt Isten felé, akitől
perlekedve és harciasan ugyan, de kegyelmet és enyhülést, illetve legalább magyarázatot
remélt. De az őszinte hála és az életgyónásból fakadó megkönnyebbülés a köszönet
hangján is meg tudott szólalni költészetében. Az istenhitmotívum a Sötét vizek partján (1907)
című versben tűnt fel először. Az 1908-as Az Illés szekerén kötettől kezdődően 1912-ig Ady
minden kötetében külön ciklust kaptak az istenes versek.
12-15 perc A vers elolvasása és meghallgatása https://www.youtube.com/watch?
v=WnqpBbjKmAY&t=146s
15-35 perc
Hallgatás utáni csoportmunka : 6 fős csoportok Csoportosztás színkártyákkal Csoporton belüli páros
munka Mindenkinél ott van feladatlap mindhárom oldala. A párok saját feladatainak megoldása után
megosztják egymással a válaszaikat.
A pár
1.Keresd meg a versben az Isten alakjának megjelenítésére szolgáló szövegrészeket!
2.Feltűnhet, hogy a különböző megszólítások más-más stílusúak. Mit gondolsz, mi indokolhatja azt,
hogy ilyen eltérő módokon fordul a beszélő Istenhez?
B pár
3. Keresd meg a vers 3. versszakától azokat a sorokat, amelyek azt bizonyítják, hogy a két szereplő
keresi az "egymással való kapcsolat" felvételének lehetőségét!
4. Megtörténik a találkozás Isten és a lírai és között?
5.Milyen műfaji sajátosságokat ismersz fel a versben?
C pár
6. Jelölj meg 2 költői képet és 2 alakzatot a versben, magyarázd meg a jelentését!
7.

35-45 perc : feladat ellenőrzése, közös megbeszélés, feladatok megoldásai egyenként kivetítve. Egy
csoport egy kérdésre válaszol, többiek és a tanár kiegészítik a választ.

1.a. Húzd alá a versben az Isten alakjának megjelenítésére szolgáló szövegrészeket! Hogyan nevezi
meg Istent a lírai hős? Készíts jellemtérképet!

„ Borzolt, fehér Isten-szakállal,

Tépetten, fázva fújt, szaladt
Az én Uram, a rég feledett” „Bús és kopott volt az
öreg Úr”

„Jó volt, kegyes volt az öreg” „szép, öreg Úr”

b. Húzd alá a lírai én alakjának megjelenítésére szolgáló

szövegrészleteket! Készíts jellemtérképet!

2.Feltűnhet, hogy a különböző megszólítások más-más stílusúak. Mit gondolsz, mi indokolhatja azt,
hogy ilyen eltérő módokon fordul a beszélő Istenhez?
Az istenélményt kifejező kettős nyelvi jelleg a lírai én újszerű hitélményéből táplálkozik.
A költői én a beszélt nyelvi hagyományokhoz képest szokatlan beszédmódja már a modern
ember vallásosságát mutatja.
3. Húzd alá a vers 3. versszakától azokat a sorokat, amelyek azt bizonyítják, hogy a két szereplő keresi
az "egymással való kapcsolat" felvételének lehetőségét!

„Megvárt ott, a Sion-hegy alján” „Ráncos, vén kezét

megcsókoltam”

„Harangozott és simogatott” „ Ő nézett reám

szomorún
S harangozott,
harangozott.”

4. Megtörténik a lírai én visszatalálása Istenhez? Keress válaszodra bizonyítékot a szövegben!

Ő várt, várt s aztán fölszaladt.

Minden lépése zsoltár-ütem:
Halotti zsoltár. S én ülök
Sírván a Sion-hegy alatt.

5. Műfaji sajátosságok:
Balladai sajátosságok: Történetet mesél el a lírai hős nézőpontjából. Drámai kifejezőeszközöket
alkalmaz. Monologikus kifejezésmód. Kihagyások.

6. Költői kifejezőeszközök:
Metafora: Öreg Úr- Isten
szimbólum: Sion –hegy – A vágyott találkozás helyszíne Szinesztézia:

„S lángoltak, égtek a kövek.”- drámai nyomatékosírás

Ismétlés: „Ő várt, várt”

Szinesztézia „Isten-szagot”

Ellentét: „Sion-hegy alatt”  „fölszaladt” fent lent ellentéte

7.