9/14/2017

Sejtélettani alapok

A sejt felépítése
sejtmag:
DNS-t tartalmaz, irányítja a sejt
kémiai folyamatait, a sejt reprodukcióját

cytoplasma:
mitokondrium, az energia termelése
endoplasmaticus reticulum
riboszómák
Golgi membrán
vesiculák

a sejthártya (cytoplasmamembrán)
a sejtet határoló lipid kettősréteg
elválasztja és összeköti a sejtet a
környezetével

kicsiny (0,8 nM) pórusok

receptorok

1
 9/14/2017

RECEPTOROK
receptorok olyan fehérjék, amelyek a
külvilágból érkező információt
érzékelik, és közvetítik a sejt belseje
számára

metabotróp receptorok ionotróp receptorok

nikotinos acetilkolin receptor

α adrenerg receptor
β adrenerg receptor
muszkarinos acetilkolin
receptor

Transzport a membránokon keresztül

a hajtóerő
- koncentráció különbség,
- elektromos potenciál különbség
- nyomás különbség
- ATP

a transzportfolyamatok csoportosítása:
passzív transzport
- diffúzió
- facilitált diffúzió
aktív transzport

2
 9/14/2017

transzportált anyag
Passzív transzport

mennyisége
• a grádiens irányának
megfelelő anyagtranszport.
• a transzportsebesség (fluxus) egyenesen
arányos az energia-grádiens nagyságával. szubsztrát koncentráció

Aktív transzport

transzportált anyag
mennyisége
• minden esetben ATP-bontásból származó
kémiai energiát hasznosít energiát igényel
• grádiens ellenében zajló anyagmozgás
• eszközigényes (carrier), tehát telíthető és
gátolható. szubsztrát koncentráció

Elektrofiziológiai alapfogalmak

• Membránpotenciál: a membrán két oldala között

mérhető, a diffúzibilis ionok egyenlőtlen
megoszlásából származó potenciálkülönbség
(feszültség)
• Nyugalmi membránpotenciál: a sejt nem ingerelt
állapotában mérhető membránpotenciál, a nettó
töltésmozgás nulla
• Ingerületi folyamat: inger hatására bekövetkező
potenciálváltozás
– Helyi (lokális, elektrotónus)
– Tovaterjedő (propagatív, akciós potenciál)

3
 9/14/2017

Membránpotenciál
Extracelluláris tér Intracelluláris tér
NaCl 140 mM NaCl 10 mM

KCl 5 mM KCl 140 mM

protein‒
2 K+
3 Na+

1. az intracelluláris és extracelluláris tér közötti eltérő ionösszetétel

2. a sejtmembránon a K+ ionok kb. hússzor könnyebben jutnak át
nyugalomban, mint a Na+ ionok
3. a sejtmembránban jelen van egy folyamatosan működő aktív transzport
(Na+/K+ pumpa)
4. az intracelluláris oldalon negatív töltésű, nem-diffúzibilis ionok találhatók

Szinapszis
preszinaptikus
végződés
Ca2+

posztszinaptikus
membrán

ionotróp receptorok
Bontó enzim
Na+
Na+ Na+
posztszinaptikus
potenciál

membránpotenciál (mV)

elektrotónusos potenciál keletkezik,

0

idő

-50
akciós potenciál, ami tovaterjed
-100
0 1 2 3 4
idő (ms)

4
 9/14/2017

elektrotónusos potenciál
1 mV • kis távolságra terjed ki
• időtartam az inger időtartamától függ
• decrementalisan terjed
• nincs refrakter periódusa
távolság (µm)
• szummálható
(nem érvényes a minden vagy semmi törvény)

akciós potenciál
• Propagatív
• Rövid ideig tartó, átmeneti jellegű
potenciálváltozás
100 mV • Gyengítetlenül terjed
• Refrakter periódusa van
• Nem szummálható
(minden vagy semmi törvény)
távolság (µm)

Idegi szabályozás

5
 9/14/2017

Az idegrendszer alapszövete az idegszövet.

Az idegszövet:
a felvett ingert ingerületté alakítja → továbbítja a
központokba → a központokban feldolgozza →
válaszreakciótképez és továbbítja a válaszreakciót a
célszervekbe (→ reflex)

Az idegszövet idegsejtekből (neuronok) és

támasztó sejtekből(glia) áll.
Az idegrendszerben a sejttestek alkotják a szürkeállományt
(substantia grisea).
Az idegrostok adják a fehérállományt (substantia alba).

Az idegrendszer felosztása

• Anatómiai felosztás
1. Központi idegrendszer:
Agyvelő
Gerincvelő

6
 9/14/2017

Az idegrendszer felosztása
• Anatómiai felosztás
1. Központi idegrendszer:
Agyvelő
Gerincvelő
2. Környéki (perifériás)
idegrendszer:
Agyidegek
Gerincvelői idegek
Perifériás dúcok

Az idegrendszer felépítése:

Anatómiai felépítés szerint:

1. központi idegrendszer
agyvelő, gerincvelő

2. környéki idegrendszer
12 pár agyideg, 31 pár gerincvelői ideg, perifériás dúcok

Működés szerint:
1. szomatikus, mozgató működés (akaratlagos működés)
az információ a külvilágból érkezik, válaszreakció
a harántcsíkolt izom összehúzódása

2. vegetatív, (akaratunktól független) működés

az információ a belső környezetből érkezik, válaszreakció
a simaizom, a szívizom összehúzódása vagy egy mirigysejt
működésének megváltoztatása

7
 9/14/2017

KÖZPONTI IDEGRENDSZER

15

Központi idegrendszer:
Agyvelő
Gerincvelő
A csigolyák alkotta gerinccsatornában
helyezkedik el

A gerinc szakaszai:
Nyaki
Mellkasi
Ágyéki
Keresztcsonti

16

8
 9/14/2017

A gerincvelő
az agyvelő és a
gerincvelő között
nincs éles határ

agyhártyák burkolják

a 2. ágyéki csigolyáig
tart, ez alatt csak
idegrostok vannak

A gerincvelő keresztmetszete

–Szürkeállomány (substantia grisea):

• hátsó, oldalsó és elülső szarv
• mozgató és asszociációs neuronok

–Fehérállomány (substantia alba)

• axonokból áll
• felszálló pályák
(elsősorban hátul és oldalt)
• leszálló pályák
(elsősorban elöl és oldalt)

–Központi csatorna
• az agykamrákban folytatódik
• agyfolyadék (LIQUOR)
az agykamrákban képződik és kering,
majd felszívódik

9
 9/14/2017

A gerincvelői idegek
• A gerincvelőhöz kétoldalt kapcsolódnak
• Szimmetrikus elhelyezkedésűek

hátsó gyökér: az érző idegsejtek

afferens (bevezető) rostjai

elülső gyökér:a gerincvelői mozgató,

vegetatív neuronok efferens (kivezető)
rostjai
gerincvelői ideg, kevert ideg

Központi idegrendszer:
Agyvelő
Gerincvelő

10
 9/14/2017

Az agy részei

• Részei:
• Agytörzs - J
– Nyúltvelő - G
– Híd - F
– Középagy - E
• Köztiagy
– Talamusz - B
– Hipotalamusz,
hipifizis - C
• Kisagy - H
• Nagyagy – A

• Kérges test- D

Az agy lebenyei

11
 9/14/2017

• Az idegrendszer élettani felosztása

• Szomatikus idegrendszer (akaratunktól függő)

o Mozgató működés
o Érző működés

• Vegetatív idegrendszer (akaratunktól független)

Szimpatikus működés
Paraszimpatikus működés

Reflexek
Reflex: olyan akaratunktól független idegtevékenység, amely valamilyen
inger hatására következik be

A reflexív részei
AFFERENS

RECEPTOR

GERINCVELŐ EFFEKTOR
EFFERENS

12
 9/14/2017

A reflexek csoportosítása

Kialakulásuk szerint:
─ feltétlen reflexek: velünk született reflexek
öröklött tulajdonság; egy meghatározott érző
neuron ingerlése mindig ugyanazt a válaszreakciót
eredményezi, és a válaszreakció feltétlenül bekövetkezik

─ feltételes reflxek: tanult reflexek

tanult; az egyed fejlődése során alakul ki,
az idegrendszer megtanulja”, hogy bizonyos
ingerekre (feltételekre ) válaszoljon

A reflexek csoportosítása

Kialakulásuk szerint:
─ feltétlen reflexek
─ feltételes reflxek

Kiváltó inger helye szerint:

─ proprioceptiv reflexek: saját reflex, az interoceptiv reflex különleges
formája, pl. a receptor a végrehajtó szervben van, pl. az izomorsó
─ interoceptiv reflexek: a test belsejéből származó reflex, az inger a
szervezet belsejéből érkezik, általában zsigerekből
─ exteroceptiv reflexek: idegen reflex, az inger a külvilágból érkezik,
pl. nociceptív reflexek

13
 9/14/2017

Reflexek
Proprioceptív reflexek
receptor: az izoban
effetor: az izom

IZOMORSÓ

Reflexek
Proprioceptív reflexek

14
 9/14/2017

A reflexek csoportosítása

Kialakulásuk szerint:
─ feltétlen reflexek
─ feltételes reflxek

Kiváltó inger helye szerint:

─ proprioceptiv reflexek: saját reflex, az interoceptiv reflex különleges
formája, pl. a receptor a végrehajtó szervben van, pl. az izomorsó
─ interoceptiv reflexek: a test belsejéből származó reflex, az inger a
szervezet belsejéből érkezik, általában zsigerekből
─ exteroceptiv reflexek: idegen reflex, az inger a külvilágból érkezik,
pl. nociceptív reflexek

Reflexek
Nociceptiv reflexek

receptor: a bőrben
effetor: az izom

- -
+ +
EXTENSOR

FLEXOR

15
 9/14/2017

• Az idegrendszer élettani felosztása

• Szomatikus idegrendszer (akaratunktól függő)

oMozgató működés
o Érző működés

• Vegetatív (akaratunktól független) idegrendszer

Szimpatikus működés
Paraszimpatikus működés

Az emberi szervezetben nem az egyes izmok, hanem különböző

izomcsoportok együttműködve hajtják végre a mozgásokat:

Agonista izmok: közvetlenül a mozgást végzik.

Szinergista izmok: a mozgás létrejöttét teszik lehetővé.

Antagonista izmok: a mozgást végző izmokkal ellentétesen működnek.

16
 9/14/2017

A mozgató kéreg

Az idegrendszer mozgató működése

A piramisrendszer
Az agykéregből az agyidegek- és a gerincvelő-
mozgatóneuronjaihoz leszálló pályarendszer.

Feladata:
új mozgáselemek tanulása
finom, akaratlagos mozgások irányítása (pl. írás)
az ellentétes izmok összehangolt működése
az izomtónus szabályozása

Sérülések: petyhüdt bénulás

17
 9/14/2017

Az idegrendszer mozgató működése

Az extrapiramidális rendszer
A piramispályán kívüli minden más leszálló pályarendszer, amely
a kéregből, kéreg alatti törzsdúcokból (bazális ganglionok),
kisagyból szállít mozgató parancsokat a mozgató neuronokhoz.

Feladata:
az izomtónus szabályozása
a betanult automatizált mozgások irányítása
az érzelmeket kísérő nagy kiterjedésű
mozgások irányítása
a durvább, kisfelbontású mozgások irányítása

Sérülése: spasztikus bénulás

Az idegrendszer mozgató működése

A kisagy funkciói
önállóan nem indít mozgásokat, csak finomítja, modulálja,
kontrollálja azokat
• mozgáskoordináció, a célvezérelt mozgások irányítása
• kivitelezés alatt álló mozgások ellenőrzése, pontosítása
• izomtónus szabályozása
• a mozgások tervezése, elindítása
• szemmozgások koordinációja
• a fej reflexes mozgásainak irányítása
• az egyensúly megtartása

18
 9/14/2017

Az idegrendszer mozgató működése

A bazális ganglionok funkciói
(kéreg alatti törzsdúcok)

• Az izomtónus eloszlásának szabályozása

• Mozgási mintázatok, automatizmusok vezérlése
• Akaratlagos mozgások szervezése
• Emocionális és ösztönélettel kapcsolatos
mozgások szervezése

• Az idegrendszer élettani felosztása

• Szomatikus idegrendszer (akaratunktól függő)

o Mozgató működés
o Érző működés

• Vegetatív (akaratunktól független) idegrendszer

Szimpatikus működés
Paraszimpatikus működés

19
 9/14/2017

Az idegrendszer érző működése

Pszichológiai alapfogalmak

• Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükröződésének

legelemibb formája, szubjektív élmény

• Észlelet (észrevevés): integratív funkció, az elemi érzetek

meghatározott alakzatba rendeződnek

• Felismerés (identificatio, discriminatio): az észlelet

összehasonlítása egyidejűleg keletkezett vagy
emléknyom formájában tárolt észleletekkel

Az agykéreg érző területei

A receptorok kérgi vetületei

20
 9/14/2017

Érzékszervek
Az érzéksejtek köré más struktúrák
szerveződnek, melyek
- védelmet nyújtanak
- felerősítik vagy modulálják az ingereket

Látás
A szem felépítése

21
 9/14/2017

Könnymirigyek

Látás
Fénytörési hibák

22
 9/14/2017

Látás
Fénytörési hibák

Távollátás (hypermetropia, presbyopia)

Látótér

23
 9/14/2017

Színlátás

A hanghullámok terjedése

24
 9/14/2017

Audimetria
Decibel és fonskála

Szaglás

25
 9/14/2017

Ízérzékelés

• Az idegrendszer élettani felosztása

• Szomatikus idegrendszer (akaratunktól függő)

o Mozgató működés
o Érző működés

• Vegetatív (akaratunktól független) idegrendszer

Szimpatikus működés
Paraszimpatikus működés

26
 9/14/2017

Vegetatív központok a
hypothalamusban

• A központi idegrendszer agytörzs feletti részén található képletben, a

hypothalamusban fontos vegetatív működések szabályozása folyik.
• Itt találjuk az éhség és jóllakottság központjait, melyek a táplálékfelvételt
szabályozzák,
• a szomjúságközpontot,
• a hőszabályozó központokat
• és olyan neuroncsoportokat, melyek a hormonális szabályozásban
játszanak fontos szerepet.

A vegetatív idegrendszer

• A zsigereket a vegetatív idegrendszer látja el

mozgató beidegzéssel.
• A vegetatív idegrendszer szimpatikus és
paraszimpatikus részre osztható.

• A szimpatikus rostok neurotranszmitterei a

noradrenalin és adrenalin
• A paraszimpatikus rostok neurotranszmittere az
acetilkolin

A zsigerek általában kettős beidegzésűek, a

szimpatikus ill. a paraszimpatikus idegek aktiválódása
ellentétes reakciókat vált ki.

27
 9/14/2017

Pupilla: szimpatikus: tágul

Nyálmirigyek: paraszimpatikus: híg nyál
szimpatikus: viszkózus nyál
Szív: paraszimpatikus: szívfrekvencia csökken
szimpatikus: szivfrekvencia nő
kontrakció erőssége nő
Erek: szimpatikus (NA): érösszehúzódás
Vérnyomás: szimpatikus: nő
Hörgők: szimpatikus: tágulnak
Tápcsatorna: paraszimpatikus serkent
záróizmok: szimpatikus serkent
Mellékvese velőállomány: adrenalin
Generalizált hatások
Vészreakció

Fájdalomérzés

Receptorok: szabad idegvégződések

Inger: bármely inger, amely intenzitásánál fogva
szövetkárositó

• Viscerális fájdalom: nehezen lokalizálható

• Kisugárzó fájdalom: dermatomáknak megfelelően
• Izomvédekezés (défense musculaire)
• Ischaemiás fájdalom:
• angina pectoris
• claudicatio intermittens

28
 9/14/2017

Fájdalomcsillapítás
Lehetőségek

Endogén mechanizmusok Exogén mechanizmusok

Fájdalomcsillapítás
Endogén fájdalomcsillapító mechanizmusok

♣ Endogén opioid rendszer,

pl. stressz analgézia

29
 9/14/2017

Fájdalomcsillapítás
Exogén fájdalomcsillapítás
1. Farmakológiai módszerek
♣ Nem-kábító fájdalomcsillapítók
♣ Kábító fájdalomcsillapítók
♣ Természetes anyagok
♣ Helyi érzéstelenítők

Fájdalomcsillapítás
Exogén fájdalomcsillapítás
2. Fizikai módszerek
♣ Immobilizálás
♣ Hőkezelés
hideg
meleg
♣ Fizioterápia (pl. masszázs)
♣ Elektroterápia
♣ Akupunktúra
♣ Sebészeti beavatkozás

30