Szívműködés

A keringési szervrendszer funkcionális szerveződése

• Szív
• Vérerek
– Nagyvérkör
– Kisvérkör
• Nyirokerek
• A szív feladata: a vérkeringés fenntartása
– A szív szívó-nyomó pumpa
– Automáciával rendelkezik

• A nagyvérkör feladata:
– Tápanyagok szállítása
– Légzési gázok (oxigén, széndioxid szállítása)
– Vitaminok, hormonok szállítása

• A kisvérkör feladata:
– Széndioxid szállítása a tüdőhöz
– Oxigén szállítása a szívhez

• A nyirokkeringés feladata:
– szövetnedv egy részének elszállítása
– Védekező mechanizmusokban való részvétel
 Szívciklus
• A szívciklus azt az ismétlődő eseménysort jelenti,
amelyben a két pitvar, ill. a két kamra váltakozva
elernyed és összehúzódik, a vért a két vérkör felé
továbbítja, ill. azt onnan befogadja
Pitvarok telődése
Kamrák telődése (pitvarok ürülése)
Kamrák ürülése

• A két pitvar, ill. a két kamra egymással szinkron

működik, az azonos üregek funkcionálisan egy
egységként dolgoznak együtt
• Az összehúzódást szisztolénak, az elernyedést
diasztolénak nevezzük. A véráramlás irányát a pitvar-
kamrai szájadékban, ill. a nagyartériák (aorta, truncus
pulmonalis) kezdetén található billentyűk
szabályozzák.
A szívbillentyűk szerepe az egyenirányítás

A billentyűk (szívbelhártya kettőzetek) működésétt

az üregekben uralkodó nyomásviszonyok szabályozzák.
 Alapfogalmak
• Pulzustérfogat v. verőtérfogat: a kamrák által egy-egy
összehúzódás során kilökött vérmennyiség
• Szívfrekvencia: a percenkénti szívössze-húzódások száma
(nyugalomban 60-100/perc, általában 70/perc körüli; elméleti
maximum: [220-életkor]/perc)
• Perctérfogat: a kamrák által percenként kilökött vérmennyiség
(nyugalomban ~5 l/perc, maximális fizikai terheléskor
edzettségtől függően 20-30 l/percre is megnőhet; edzett
egyénekben inkább a pulzustérfogat, míg edzetlenekben főleg
a szívfrekvencia nő meg)

Miért hátrány a túlságosan nagy szívfrekvencia?

• Magas szívfrekvenciánál megrövidül a diasztole
• Kevesebb idő jut a kamrák telődésére
• A szív vérkeringése diasztole alatt hatékony
 Szívhangok
• A szív működése által keltett mechanikai rezgések
• I. szívhang: a pitvar-kamrai billentyűk záródása által
keltett hangjelenség
• II. szívhang: a semilunaris (félhold alakú) billentyűk
záródása által keltett hangjelenség

Szívzörej: a vér turbulens áramlása által keltett

hangjelenség, melynek hátterében a billentyűk kóros
működése (nem teljes kinyílás vagy záródás) állhat
 A szív ingerképző és
ingerületvezető rendszere
 Vizsgálati lehetőségek I.
Az EKG

Elektrokardiográfia: a szív elektromos

aktivitását a testfelszínen regisztrálja.

P pitvar depolarizáció
QRS kamra depolarizáció
T kamra repolarizáció
PQ átvezetési idő
 Vizsgálati lehetőségek I. - Az EKG

Mire jó?
Ingerképzési és ingerületvezetési zavarok
Vérellátási zavar, oxigénhiány, szívinfarktus
Elektrolitháztartás egyes zavarai
Szívizom hipertrófia (megvastagodás)
Ritmuszavarok
 Vizsgálati lehetőségek II. – A szívultrahang

Mire jó?
Vizsgálhatóak a szív mozgásai (egyes
mozgászavarok vérellátási zavarra
utalhatnak) és a billentyűk működése
 Kontrakciós erő szabályozása
alapfogalmak

pulzustérfogat (PV)
egy szisztole alatt kilökött vérmennyiség kb. 70-80 ml

perctérfogat (Ptf)
az egy szívkamra által egy perc alatt továbbított
vérmennyiség kb. 5L
Ptf=PV*szívfrekvencia
 Kontrakciós erő szabályozása

I. a nyugalmi rosthosszúság változtatása

Heterometriás szabályozás: A Starling féle szívtörvény

II. vegetatív idegek

Homeometriás szabályozás: innerváció hatása
 Idegi és hormonális szabályozás, tróphatások
• Kronotróp hatás: frekvenciára kifejtett hatás
• Batmotróp hatás: ingerlékenységre kifejtett hatás
• Dromotróp hatás: vezetési sebességre kifejtett hatás
• Inotróp hatás: a kontrakciós erőre kifejtett hatás
• Luzitróp hatás: az ellazulás sebességére kifejtett hatás

Szimpatikus idegrendszer (adrenalin, noradrenalin, β1

receptor): pozitív tróphatások (fokozott teljesítmény)
Paraszimpatikus idegrendszer (X. agyideg = bolygóideg; acetil-
kolin, muszkarinos acetil-kolin receptor): negatív
tróphatások (csökkent teljesítmény)
 Vegetatív hatások eredménye
Paraszimpatikus Szimpatikus
tónus tónus
Sz P
P Sz
P Sz

NEGATÍV POZITÍV
Chronotrop Chronotrop
Dromotrop Inotrop
Bathmotrop Dromotrop
Lusitrop Bathmotrop
Lusitrop
 I. Heterometriás szabályozás:
A Starling féle szívtörvény
- a szívizom kontrakciós ereje függ a rosthosszúságtól
(az end-diasztolés térfogattól)
- változatlan szívfrekvencia mellett a szív a pulzustérfogat változtatásával tudja
szabályozni a perctérfogatot

PV ↑
Ptf ↑
frekvencia ~
Jelentősége:
- a fizikai edzettség esetén a pulzustérfogat nő
- a két szívfél ürítésének összehangolása
(jobb kamra perctérfogat = bal kamra perctérfogat)
- átültetett szív alkalmazkodása
 Frank- Starling mechanizmus
• Aorta zárásával egyre több folyadék jut a kamrába előterhelés (preload) a rosthosszúság
növelésével egy ideig nőtt a kamrában a kontrakciókor kifejlődő nyomás, majd adott nyújtási fokon
túl csökkent. A rosthosszúság-feszülés összefüggésnek van maximumaa változó körülményekhez
való alkalmazkodás a kezdeti hosszúság változtatásával történik HETEROMETRIÁS SZAB
• Ok: szívizomban a kontraktilis filamentumok Ca érzékenysége hosszúságuk, ill. a nyújtott állapot fv-
e. Hetetometriás szab. során a kontraktilis app. érzékenyebbé válik a Ca iránt
• Szív ürege telődikpasszív nyújtásmegfeszülnek az izomsejteken belüli sorba kapcsolt és
párhuzamos elemek és a sarcolemma. Passzív nyújtás hatására egy ideig alig nő a passzív
feszülés. majd 90-95% felett rohamosan nő.
• Nyújtás alatt változik a sarcomeren belüli filamentumok átfedése

• Afterload (utóterhelés):
• mielőtt az izom megrövidülne, aktívan növelnie kell a feszülést utóterhelés mértéke az a feszülés,
amelyet az izomnak a rövidülés megkezdése előtt ki kell fejtenie (kamrakontrakció az aortában v. az
a. pulmonalisban levő ellenállást legyőzi)
• Homometriás szab: Adrenalin(+) ionotróp (szívösszehúzódás erejének vált)
• β1-R, cAMP↑ változatlan diasztolés rosthossz mellett
 II. vegetatív idegek
Homeometriás szabályozás
kis mértékű szimpatikus hatás
pozitív inotrop hatás
- nyugalmi hossz növelése nélkül nő az izomerő,
- csökken az end-szisztolés térfogat
(szisztolés rezerv használata)

pozitív chronotrop hatás

PV ↑
Ptf ↑
frekvencia ↑
 II. vegetatív idegek
Homeometriás szabályozás
túlzottan nagyfokú szimpatikus hatás:
túl nagy szívfrekvencia (>150/min) → a diastole időtartama ↓↓
→ coronaria áramlás ↓
fokozott energia igény → csökkent a szív működése
→ a szív kimerül

Cardiac Output (%)

PV ↓
Ptf ~
frekvencia ↑

Heart rate (beats/min)

 Frank-Starling szívtörvény

Perctérfogat = Pulzustérfogat x frekvencia

kontraktilitás

szimpatikus
rostok
paraszimpatikus
rostok
Miért rossz a szívműködés/keringés szempontjából a túl nagy
szívfrekvencia?
- a szívciklus lerövidül, főleg a diastole, ami rontja a systole hatásfokát
- romlik a coronaria telődés, ami csökkenti a szívizom vérellátását, ami
rontja a szív teljesítményét.
- a túl nagy szívfrekvencia és a szív megnövekedett munkavégzése
sok energiát igényel.

Adott sportteljesítmény eléréséhez szükséges perctérfogat növelésben

az edzett sportoló elsősorban a pulzustérfogat, míg az edzetlen
nem-sportoló. a szívfrekvencia növelésével éri el a perctérfogat
növekedést.
 Az edzés hatása a szívre
• a szívizom vérellátása és energiafelhasználási hatékonysága
javul
• szimmetrikusan megvastagodik a kamrafal
• növekszik a teljesítmény, csökken a nyugalmi szívfrekvencia
 Hirtelen szívhalál
• többnyire fel nem ismert veleszületett rendellenesség áll a
hátterében, ami súlyos ritmuszavarhoz vezet; az átlagos
sporttevékenység önmagában nem tekinthető rizikófaktornak
• esélye megfelelő fiatalkori „alapozó” edzésmunkával
csökkenthető
• megfelelő szűrővizsgálatokkal a veszélyeztetett egyének az
esetek döntő többségében azonosíthatóak
Perifériás keringés
Artériák falának szerkezete
Az erek tulajdonságai

Áramlási intenzitás):
adott keresztmetszeten időegység alatt
átáramló vérmennyiség
egyenesen arányos az átmérővel

Áramlási ellenállás :
függ az érszakasz keresztmetszetétől

Nyomásgrádiens
az áramlás fenntartója, hajtóereje
 Nyomás-áramlás összefüggés

merev falú csövekben rugalmas falú csövekben

áramlás
Kritikus záródási
áramlás

nyomás

Merev falú csövekben az áramlás intenzitása lineárisan arányos a

nyomásgrádienssel.
Az erekben egy kritikusan alacsony nyomás mellett megszűnik az
áramlás (kritikus záródási nyomás).
 Nagyvérköri viszonyok
Nyomás (Hgmm)

100

Sebesség (cm/s)
50

Összkeresztmetszet
(cm2)
kapillárisok
arteriolák

venulák
artériák

vénák
A véredények elágazódó, tágulékony (disztenzibilis)
csövek, folyamatosan változó dimenziókkal.
 Pulzushullám kialakulása

Pulzushullám: az artériák falán végigterjedő nyomás- és

térfogatváltozás.
 Pulzushullámok jellemzői

A pulzussorozat jellemzői
- 100/perc felett tachycardia, frekvens pulzus
Frekvencia - 72/perc körüli normál érték
- 60/perc alatt bradycardia

Ritmicitás - ritmikus, reguláris

- aritmiás, irreguláris

Ekvalitás - ekvális (azonos amplitúdó)

- inekvális (változó amolitúdó)

Az individuális hullámok jellemzői

- magas (altus)
Amplitúdó - közepes
- alacsony (parvus)

- gyors
Kialakulás sebessége - kp. gyors
- lassú

- kemény
Elnyomhatóság - kp. elnyomható
- puha
Az artériás vérnyomást meghatározó tényezők

Pk = Pd + (Ps-Pd)/3
 Az artériás vérnyomást meghatározó tényezők
Artériás középnyomás = Perctérfogat x Perifériás ellenállás

• Perctérfogat
pulzustérfogat
szívfrrekvencia
• Perifériás ellenállás
– Erek ellenállása
• Simaizomsejtek alaptónusa
• Szimpatikus idegrendszer aktivitása
– Vér viszkozitása

Keringés hajtóereje: artériás és vénás nyomás

különbsége
Az artériás középnyomást meghatározó tényezők

Artériás középnyomás

Perctérfogat Teljes perifériás ellenállás

Pulzustérfogat Szívfrekvencia Érellenállás Viszkozitás

Rezisztenciaerek Hematokrit
átmérője

Simaizomsejtek aktív feszülése

Vegetatív idegek Miogén tónus Humorális tényezők

Vérnyomásmérés Riva-Rocci módszerével
Vérnyomásmérés
Vénabillentyűk
Az izompumpa jelentősége a vénás keringésben
Izompumpa
 A mikrocirkulációs rendszer

A mikrocirkulációs rendszer a terminális arteriolákat, az arteriovenózus

ill. a valódi kapillárisokat, valamint a posztkapilláris venulákat foglalja
magába.
Az arteriovenózus kapillárisok simaizomzattal rendelkező kezdeti
szakaszai a metarteriolák.
Belőlük erednek a valódi kapillárisok, melyeknek eredését prekapilláris
szfinkterek veszik körül.
A vérkeringés és a nyirokkeringés kapcsolata
 Vérnyomás- és vérelosztódás szabályozás

• Lokális szabályozás
myogén eredetű (bazális) értónus
lokálisan képződő metabolitok (CO2, adenozin tejsav, pH)
• Hormonális szabályozás
adrenalin
noradrenalin
angiotensin II
• Idegi szabályozás
presszor/depresszor nyúltvelői központok
szimpatikus/paraszimpatikus idegek
 Vérnyomás-szabályozó reflex
Baroreceptor-reflex

afferentáció: magas nyomású területen lévő baroreceptorok

központ: nyúltvelői depresszor központ
efferentáció: a nyúltvelői presszor központhoz,
a szimpatikus idegeken keresztül az erekhez,
a n. vaguson keresztül a szívhez
Baro- és kemoreceptorok
Magas nyomású területen lévő baroreceptorok

A sinus caroticusban és aorticusban található baroreceptorok

adekvát ingere a nyomásfokozódás által kiváltott falfeszülés.
A receptorok érzékenysége a fiziológiás artériás középnyomás
tartományban maximális.
 Vérnyomás-szabályozó reflex a baroreceptor-reflex
afferentáció: magas nyomású területen lévő baroreceptorok
központ: nyúltvelői depresszor központ
efferentáció: a nyúltvelői presszor központhoz,
a szimpatikus idegeken keresztül az erekhez,
a n. vaguson keresztül a szívhez

Ha az artériás középnyomás magas

szíven negatív tróphatások
a perifériás érellenállás csökkenése
a kapacitás erek vértároló kapacitásának növekedése
vérnyomás 

Ha az artériás középnyomás alacsony

szíven pozitív tróphatások
a perifériás érellenállás növekedés
a kapacitás erek vértároló kapacitásának csökkenése
vérnyomás ↑

A baroreceptorokból kiinduló depresszor reflex szerepe: beállítja a

fiziológiás artériás középnyomást és biztosítja annak stabilitását.
A keringő vérmennyiség megoszlása
izommunkában
Perctérfogat = 25 L/perc

100 % 4% 5% 3 % 0.5 % 3% 11 % 72 %

100 % 25 % 5 % 25 % 3 % 15 % 5 % 20 %

Perctérfogat = 5 L/perc
 Nodális szövet

Nomotóp ingerképzés: Pacemaker sejtek

szinuszcsomó
A pacemaker sejtek ingerképzése
biztosítja a szív automáciáját.

Pacemaker potenciál
Akciós potenciál (lassú típusú)

Heterotóp/ectópiás ingerképzés:
atrioventricularis csomó
Kisebb frekvencia
Hosszú refracter periódus
Lassú vezetés
 Munkaizomzat
• Nincs pacemaker
potenciál
• Az akciós potenciált az
ingerületvezető rostokról
átterjedő ingerület váltja
ki
• Gyors típusú, plátós
akciós potenciál
• A belépő Ca2+ részt vesz
az elektromechanikai
kapcsolat kialakításában
• Hosszú refrakter
periódus
 Ellenállás
Sorba kapcsolt ellenállások
Rt = Rl + R 2 + R3

Párhuzamosan kapcsolt ellenállások

1/Rt = 1/Rl + 1/R2 + 1/R3

Áramlás és ellenállás viszonya:

Áramlás = Nyomáskülönbség/Ellenállás
áramlás
 Sebesség és csőátmérő

Az áramlási sebesség fordítottan arányos a cső

keresztmetszetével.
 Lamináris áramlás

A lamináris áramlás végtelenül vékony rétegek egymástól

független sebességgel történő elmozdulását jelenti, melyet
meghatározott sebességprofil jellemez.
 A turbulencia hatása

Turbulens áramlás esetén adott áramlási érték

fenntartásához nagyobb nyomáskülönbség kell.
 Kisvérköri viszonyok

A hidrosztatikai nyomás növekedése tüdőödémához

vezet.
 Az artériák rugalmassága

Az életkor előrehaladtával az erek tágulékonysága

csökken.