Az Egyenes Korkup Palastfelszinenek Szamitasahoz

You might also like

Download as pdf or txt
Download as pdf or txt
You are on page 1of 3

1

Az egyenes körkúp palástfelszínének számításához

Az 1. ábrán egy egyenes és egy ferde körkúpot ábrázoltak. Mi az előbbivel foglalkozunk.

1. ábra – forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BAp#/media/File:Cone_3d.png

A továbbiakhoz a 2. ábra jelöléseit használjuk.

2. ábra – forrása: http://www.altsuli.hu/matf/keretmerttest4.html

Most vágjuk fel a zártnak képzelt egyenes körkúpot az alapköre mentén; ekkor
elválasztottuk egymástól a kúp alaplapját és palástját.
Majd vágjuk fel a palástot egy alkotója mentén. Ekkor a 3. ábra szerinti kép áll elő.
2

3. ábra – forrása: http://www.altsuli.hu/matf/keretmerttest4.html

A palást felszíne egyenlő lesz a a kiterített palást - síkidom területével. Ez a síkidom egy
körcikk, melynek sugara a, középponti szöge φ . Minthogy a körcikk körívének a hossza
egyenlő a kúp alapkörének kerületével, így írható, hogy
(1)

A körcikk területe egyenes arányossággal számítható; pl.:


(2)

Most ( 1 ) és ( 2 ) - vel:
(3)

Minthogy a kúppalást felszíne egyenlő a körcikk területével:


(4)

most ( 3 ) és ( 4 ) - gyel:
(5)

Most egy alternatív levezetést mutatunk ugyanerre. Itt felhasználjuk, hogy egy a vízszintes
síkhoz képest α hajlású síkban elhelyezkedő síkidom T területe és vízszintes vetületének
Tvet területe között az összefüggés:
(6)
3

Minthogy a kúpot egy szabályos n - szög alapú egyenes gúla határestének tekinthetjük,
ahol n  ∞, így ( 6 ) szerint írhatjuk, hogy
(7)

Ámde a 2. ábra szerint is:


(8)

így ( 7 ) és ( 8 ) - cal:
tehát:

(9)

egyezésben ( 5 ) - tel.

Az alkotó hossza Pitagorasz tételével:


( 10 )

így a kúppalást felszíne az egyenes körkúp ( r, m ) alapadataival kifejezve:

. ( 11 )

A ( 11 ) eredmény is megtalálható a matematikai zsebkönyvekben – [ 1 ].

A ( 9 ), ( 11 ) képleteket az ács és a tetőfedő szakmában is jól hasznosíthatják, pl. a tető -


héjazat elkészítéséhez szükséges anyagmennyiségek meghatározásához.

Szakirodalmi hivatkozás:

[ 1 ] – I. N. Bronstejn ~ K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv


2. kiadás, Budapest, 1963., 220. o.

Összeállította: Galgóczi Gyula


mérnöktanár
Sződliget, 2015. 11. 07.

You might also like