6.

tétel:
Az értelmi fogyatékosság ellátásának történelmi áttekintése

Értelmi fogyatékosok első intézetei:

 Philippe Pinel (1745-1826); Jean Etienne Esquirol (1772-1840) és Bonaterre:

◦ Pinel: a modern elmegyógyászat megteremtője, nevéhez fűződik az
elmebetegségekkel való haladó szellemű foglalkozás megindítása. A párizsi
Salpertiere-ben lévő értelmi fogyatékos gyermekekre is felfigyel, s a rendszeres
gyógyító-nevelés megindításához szükséges körülmények megteremtésében részt
vesz.
asylum (elzáró intézmények): minimalizálni az elzárást
Orvosi, pszichológiai és pedagógiai eljárások:
a.) születésüktől (nincs bizonyíték, hogy lemondott volna róluk, szinte
minden esetben gyógyíthatatlan ember)
b.) életük során értelmileg akadályozottakká válók

Az értelmi fogyatékossággal és a pszichiátriai betegséggel élő ember:

- orvosi eszközzel gyógyítható
- terápiás pedagógiai eszközökkel fejleszthető.
PINEL: 11 elemet különít el klasszifikációs rendszerében
idiócia: részben az értelem, részben a normális kedélyállapot többé-kevésbé teljes
megszűnése

◦ Esquirol: Pinel tanítványa. Mesteréhez hasonló elveket vall az

elmegyógyászatban. Foglalkozik az értelmi fogyatékosság kérdésével is.
Támogatja az értelmi fogyatékosok gyógyító-nevelésével foglalkozni kívánó
szakemberek munkáját. Értelmi fogyatékosok 2 csoportja:
1. idiotizmus
2. imbecillitás
Kísérleteket végez olyan értelmi fogyatékosokkal, akik egyoldalú
tehetséggel tűnnek ki. Véleménye szerint az értelmi fogyatékosok - az
idiótákat kivéve – speciális eljárásokkal eredményesen fejleszthetők.
idiócia: NEM betegségként értékeli, mint elődei
Idióciát („nyomorúság”, „szegénység”) elkülöníti a többi értelmi zavartól,
különösen a DEMENCIÁTÓL (gazdag ember, aki elveszíti vagyonát)
1802: Saját szanatórium gazdagok, jómódúak számára
Első 6 évben bent lakott a fogyatékosokkal, kb. 25 fő, később 151 bent lakó.
A pácienst otthonról eljőve izolálni kell, nagy hatást gyakorolni rájuk akkor is,
ha ez félelmet kelt!
Cél: társadalomba reszociálni!
Központi eleme:
- beteg személyiség sokkolása, felrázása, NINCS VERÉS!
- Intézeten belül tartalmas, terápiás közösséget létrehozni: páciensek + orvosok
- közös étkezés, munkavégzés

Belga intézmény: nyitott intézmény: az intézetből nap közben kimehettek

környező családokhoz
 Szükség van a szemléletváltásra! Szintén állapotként gondol az értelmi
fogyatékosságra!
◦ Bonaterre: olasz professzor, érdeklődéssel tanulmányozza a különböző helyeken
talált u.n. vad embereket. Feljegyzései 11 vad ember adatait tartalmazzák. A 11.-et
ő ismerteti először:
▪ Viktor néven ismert vad fiú. Vad állati módon viselkedik, ételeit szag után
válogatja ki, a padlón laposan fekszik, úgy iszik, hogy állát a vízbe meríti. Új
környezetéhez nem akar alkalmazkodni, ruháit elszaggatja, fogával fog,
állandóan szökni próbál. Artikulált beszéddel nem rendelkezik,
intelligenciának alig adja jelét.
▪ A fiút értelmi fogyatékosnak gondolják. Bonel szerint idióta. A párizsi
siketnémák intézetében helyezik el. Pinel diagnózisát sokan nem fogadják el –
fontos események elindítója lesz ez a gyógypedagógia történetében.

 Swicten: orvos, Bécsben működik. Értelmi fogyatékosok számára intézetalapítási

tervet dolgoz ki. Gyakorlati megvalósítására még nem kerülhet sor.
 Felbiger: porosz pedagógus. Az osztrák népoktatás reformtervezetét késztíti elő.
Comeniushoz hasonló helyet foglal el a gyógypedagógia történetében. Ő is foglalkozik
az alsófokú iskolába járó értelmi fogyatékos tanulók helyzetével. Módszertani műve:
Merhodenbuch… - ebben írja le az abnormális gyermekekre vonatkozó megfigyeléseit
javaslatait. Képességeik alapján csoportosítja a tanulókat:
1. Könnyű felfogásúak
2. közepes ügyességűek
3. a tanulásra teljesen ügyetlenek
Különböző csoportokba tartozó tanulóknak más-más nevelési eljárást javasol.
Felismeri az iskola tanulói között lévő, az abnormális gyermekek különleges
foglalkoztatásának a szükségességét. Javaslataival azonban nem jut tovább.
 Pestalozzi: svájci pedagógus. A fogyatékosokkal foglalkozó szakemberekre
elsősorban, mint intézetszervező hat. Intézeteiben nem csak árva és elhagyott normális
gyermekek vannak, hanem fejlődésükben visszamaradt, pseudodebilis, sőt, fogyatékos
gyermekek is. Pedagógiai programjának is vannak gyógypedagógiai vonatkozásai.
Szerinte a beszédtanítás célja a fogalmak kialakítása.

Az értelmi fogyatékosok intézményes foglakoztatásának kialakulása

Intézményes gyógyító-nevelésük csak a 19. század elején indul meg.

Párizsi intézet:
 Kb. 1824-ben létesül, első intézetként, Párizsban.
 Megszervezője: Voisin Felix

Voisin Felix (1794-1872):

Francia orvos, Esquirol tanítványa.
Gyógyító-nevelő tevékenységéről keveset tudni.
1834: rövid életű intézet értelmi fogyatékosoknak, büntetésvégrehajtás, oktatás
Emberek közti eltérések oka:
- képességek,
- hajlamok,
- ösztönök fejlettségének vagy fejletlenségének, kvantitatív mutatóinak
különbözőségében keresendő
Johann Christian REIL: „Rapszódiák a pszichikai gyógymód alkalmazásáról elmezavar
esetén”
Ideális asylum:
- a megőrző, vigyázó
- gyógyító intézet.
- bírálja a rossz helyzetképet: börtönöket és tébolydákat

HEINROTH: PSZICHO + SZOMATIKUS kifejezés: test és lélek doktora: teológia és

orvostudomány

Jean Gaspard Marie Itard (1775-1838):

 Francia orvos.
 A gyógypedagógia 2 területén végez úttörő munkát: hallási és értelmi fogyatékosok.
 Új utakat keres.
 A hallásmaradvánnyal rendelkező tanulók hallását megfelelő módszerrel fejleszteni
lehet, ezért megkísérli a hallástraining alkalmazását. (Ernaud után ő az első, aki ezzel
próbálkozik.)
 Célja a hallásérzékenység megindítása, felkeltése – hangforrásokat alkalmaz: harang,
csengő, dob, fúvós hangszerek.
 6 tanítványból 3 lemarad, a legsikeresebb a szóhallás fokáig jut el.
 A hallásmaradvánnyal rendelkezőket 2 csoportba osztja:
1. vannak, akiknek a hallása kifejleszthető
2. másoké csak bizonyos mértékig nevelhető
 Feljegyzései értékesek az utókor számára.
 Itard foglalkozik az averoni vaddal. Szerinte Viktor a vad fiú nem idióta, csak elvadult,
tanulatlan ember.
 Itard az idióták nevelhetőségében nem hisz.
 Viktor foglalkoztatására meghatározott nevelési programot állít össze. Első fázisa 1
évig tart – sikertelennek bizonyul. Pinel állítását kezdi helyesnek tartani, hogy a
gyermek súlyosan fogyatékos. Nem ismeri el, hogy tévedett, nevelési programját
azonban megváltoztatja.
 Munkájának második szakasza: a „fiziológiás nevelési módszer” alapelveinek
kidolgozása.
 Ennek lényege: a „fizikai, intellektuális és morális képességeknek mind funkcióknak a
fejlesztése a nevelés folytán biztosítható.” Szerinte a különböző funkciók az aktivitás
és pihenés váltakozása révén fejlődnek. Az egyik funkció fejlődése az összes többi
javulását is elősegíti. Első: az utánzó képesség kifejlesztése, az érzékszervek
fejlesztése.
 Itard a második időszakban is kudarcot vall Viktor nevelésével.

Edward Seguin (1812-1880):

 Francia orvos, Itard hatására kezd el az értelmi fogyatékossággal foglalkozni.
 Azzal a meggyőződéssel kezd munkájához, hogy az értelmi fogyatékosok nevelhetők.
 1837-ben átveszi a Bicétre-ben működő értelmi fogyatékosok intézetének vezetését.
 1850 körül politikai okok miatt Amerikába vándorol.
 Először Angliában, majd Amerikában ismerteti az értelmi fogyatékossággal
kapcsolatos eljárásokat. Neve hamarosan ismertté válik. New Yorkban telepedik le.
  Kutatási területe főként az értelmi fogyatékosság súlyosabb formái.
 A nevelés végső célja: a morális ember kialakítása.
 Az egységes emberszemlélet elvét vallja.
 Az érzékszervek nevelésére, fejlesztésére rendszeresen kitér, az érzékszervi működés
egészét vizsgálja.
 Kidolgozza a gyógyító-nevelő foglalkozás megindításához elengedhetetlenül
szükséges vizsgálati szempontokat. A gyermek figyelés fontosságát hangsúlyozza.
 Seguin az egész ember megfigyelése alatt a közvetlen környezettel összefüggésben
történő megfigyelést érti.
 Vallja, hogy ha bebizonyosodik, hogy az idegrendszer megbetegedése az ok, minél
korábban el kell kezdeni a gyógyító-nevelést. Már a bölcsőt iskolateremmé kell
alakítani. Az anyát is be kell vonni ebbe.
 A nevelés fontos eszköze az utánzás.
 A szemléltetés fontosságára is felhívja a figyelmet, a beszéd tanításával kapcsolatban.
Alkalmazni kell a kontraszthatást: ellentétek bemutatása.
 A tanítás változatos legyen és a játék fontosságát is hangsúlyozza.
 Felismeri az értelmi fogyatékosság idegrendszeri eredetét.
 Súlyossági fonok szerint nem differenciál.
 Tévesen,
 egységes célkitűzéseket javasol.

A salzburgi intézet:
 Ausztriában 1828-ban létesül először értelmi fogyatékosok számára intézet.
 1835-ben anyagi okok miatt bezárják.
 Az enyhébb értelmi fogyatékosok gyógyító nevelésére jött létre.
 Alapítója:Guggenmoos

Gyógyító asylumok kora

Németország: Egyetemek és Orvosi Akadémiák: jótékony hatás az asylumokra is!
Asylum vezetők reformokat sürgetnek:
- megváltoztatni a nyomorúságos helyzetet
- Reil és Pinel nyomán, javaslatára

Christian August Hayner: el kell választani a:

- gyógyítható elmebetegek
- gyógyíthatatlan (valószínűleg értelmi fogyatékos) emberekkel való foglalkozást.

Miliő terápia: környezet szerepe

SIEGBURG: festői környezet, könyvtár, társasjáték, elzárás/kényszerzubbony
D’ Ester (orvos) ír az intézetről: „Az embert feltétlen tisztelet illeti meg”: Isten alkotta, és Ő
nem alkot tökéletlent!
ASYLUM= gondozóintézet (értelmi fogyatékosoknak)
Változik a megítélés: szégyenből, bolondból „beteg” lesz, méltóságteljes beteg
Az értelmi fogyatékosok nem elmegyógyintézetbe valók, „gyógyíthatatlanok”
Láthatatlan probléma az ENDÉMIÁS TÁJBETEGSÉG = KRETINIZMUS: gyakran
eredményez különböző súlyosságú értelmi fogyatékosságot

Gotthard Guggenmoos (1775-1838):

 Először értelmi fogyatékosokat és nagyothallókat, hibás beszédű gyermekeket tanít.
  Salzburgba költözik, megszervezi az első intézetet értelmi fogyatékosok számára.
 Ő készíti el az első tantervet debilis gyerekek számára.

Magyarország helyzetképe:
elmebetegekkel: 1850-es évek
1514: Werbőczy: Hármaskönyv: Tripartitum: GYÁM alatt: anyák és rokonok
gondoskodjanak róluk
1841: első „őrjintézet”: Pest, Városliget: Pólya József
SCHWARTZER FERENC: 1844-ben diploma, elmeorvos: kiemelkedő a munkássága
Tanulmányoz több külföldi asylumot: Párizs, Prága, Siegburg, Berlin
Hazatérése után megállapítja, hogy a tébolyda szükséges!
Kérvényt ír, Lipót mezején akarja az intézetet, forradalom miatt háttérbe szorul
1850-ben új kérelem
1851-ben Vácon 8 pácienssel megnyílik
1852: Budapest Kékgolyó utcába helyezik át: 100 páciens!
Frim Jakab: 1875-ben Munka intézete, 1877. február 1-jén ugyanabban a házban saját
erejéből beindította az Első magyar hülye-nevelő és ápoló intézetet.
1875: Rákospalota: „hülyék” önálló intézete: értelmi fogyatékosok

Kretinizmus:
- Daday András
- Paracelsus
- Esquirol is foglalkozik vele

Svájci intézetek:
 IGNAZ TROXLER: orvos, filozófus, politikus
◦ SVÁJC-ban, Alpok völgyében statisztikai adatgyűjtés
 A 19. század elején az alpesi klimatikus körülmények miatt fellépő kretinizmus
gyógyító-nevelésével kezdenek szervezett körülmények között foglalkozni.
 Horace Bénois de Sassure javaslatokat tesz Ackermann orvossal együtt a kretinizmus
prevenciójára.
 Létrejön az első prevenciót célzó felhívás.
 A megelőzés a gyógypedagógia egyik fontos feladata.
 A svájci példa úttörő a gyógypedagógia történetében.
 1841. abendbergi „Gyógyító és ápoló intézet”
 Alapítója: Guggenbühl

Hans Jakob Guggenbühl (1816-1863):

 Orvos, a kretinizmus kérdésével foglalkozik.
 Célja: a kretin értelmi fogyatékosok gyógyítása, nevelése és oktatása párhuzamosan,
intézeti keretek között oldódjon meg.
 Eleinte azt mondja, hogy a kretinizmus az ő módszerével gyógyítható.
 Később belátja, hogy nincs igaza: csak azok a kretinek gyógyíthatók meg teljesen,
akiknél a tüneteket kisgyermekkorban felismerik és azonnal el is kezdik szakszerű
kezelését.
 Adenburgi intézete kórház és iskola egységes szervezetben.
 Az orvosi kezelés és a testi gondozást is szolgálja. Szavadban folytatott testedzést is
alkalmaz, valamint gyógyszeres kezelést is biztosít.
  Célja a gyermekek értelmi fejlesztése és munkára nevelés.
 Kisgyermekkorban az érzékszervek gyakoroltatása és a beszédtanítás a fő feladat.
 Heterogén gyermekcsoportjait 3 kategóriába sorolja:
1. legalsó fok (enyhébb károsodás)
2. középső fok
3. legszélső fok (legsúlyosabb károsodás)
 Érdeme, hogy felismeri az értelmi fogyatékosság 3 jellemző súlyossági fokát, ennek
megfelelően szelektálja a gyerekeket és alakítja ki a gyógyító-nevelő módszerét.

Magyarországon: KITAIBEL PÁL: 1757-1817: Csallóköz

Keresi a kapcsolatot a kretinizmus és golyva között: ivóvíz!!!