Az állati szövetek

1. Hámszövetek
➢A hámszövetek az állatok testének külső és belső
felszíneit borítják.
➢Szorosan illeszkedő sejtek, sejt közötti állomány alig
van, ereket nem tartalmaznak.
➢A hám- és a kötőszöveteket egymástól úgynevezett
alaphártya választja el egymástól.
➢A hámsejtek felszíne a feladatuktól függően
többféle:
▪ Mikrobolyhos – plazma-kitüremkedések
(felületnagyobbítás); a bélhámsejteknél.
▪ Csillós – apró és mozgékony sejtnyúlványok;
• orrüreg belső felszíne
• petevezeték
• légcső
▪ Kutikula - a gerinctelen állatok kültakarójának
hámjának külső felszínén előforduló, kémiailag
sokféle vegyületből felépülő védőréteg
(ízeltlábúaknál N-tartalmú poliszacharid – kitin).
➢A hámszövetek feladatai:
▪ mechanikai, kémiai védelem
▪ párolgás, kiszáradás elleni védelem
▪ különböző anyagokat vesznek fel, adnak le,
készítenek
▪ felveszik a külvilág ingereit
➢Csoportosítás felépítés és működés szerint:
▪ Felépítés szerint:
• Egyrétegű hám (egyetlen sejtsor), a sejtek alakja
szerint lehet:
- Egyrétegű laphám
előfordulása:
erek belső hámrétege
tüdő léghólyagocskáinak belső felszíne

- Egyrétegű köbhám
előfordulása:
gerinctelen állatok bőre
vesecsatornák fala
mirigyek kivezetőcsövének fala
petefészek felszíne
- Egyrétegű hengerhám és csillós hengerhám

Előfordul:
a legtöbb gerinctelen állat kültakaróját kutikulás
hengerhám képezi
mikrobolyhos hengerhám borítja a bélcső felszínét
szárazföldi gerincesek légutait csillós hengerhám
béleli.
• Többrétegű hámszövetek (több sejtsor), olyan
felületeken fordulnak elő, amelyek fokozott
mértékben vannak kitéve mechanikai, ill. kémiai
behatásoknak. Lehetnek:
- Többrétegű el nem szarusodó laphám
kiszáradástól nem veszélyeztetett felületeken fordul
elő, mint pl. a halak bőre.
Több helyen gyengén elszarusodó formája ismert:
a szájüreg, nyelőcső
hüvely, végbél
a szem szaruhártyája.
- Többrétegű elszarusodó laphám - legfelső sejtsorai
elhalnak (apoptózissal – programozott sejthalál),
elszarusodnak, így sokkal ellenállóbb a fizikai, kémiai
behatásokkal szemben, véd a kiszáradástól.
Jellemzően a szárazföldi gerincesek bőrének felszínén
fordul elő.
Az elhalt sejtek pótlása sejtek pótlása a szövet legalsó
sejtsorában mitózissal történik.
A vándorlás közben szarusodási folyamaton mennek
keresztül, a folyamat egyes lépéseinek megfelelően,
különböző rétegek alakulnak ki.
▪ Funkció (múködés) szerint:
• Fedőhámok – védelem, egy- vagy többrétegűek
• Mirigyhámok – váladéktermelés (mirigyek)
A váladék a test külső vagy belső felszínére kerül
(külső elválasztású mirigyek): Külsőre –
verejtékmirigyek és belsőre – nyálmirigyek
Vérbe kerül a váladék (belső elválasztású mirigy –
hormontermelő mirigyek; pajzsmirigy).
Vannak kettős elválasztású mirigyek is (hasnyálmirigy)
– hasnyál és inzulin
➢Felszívóhámok – anyagok felszívása
középbél belső felszínén; tápanyagok felszívása
➢Érzékhámok – meghatározott ingerek felvétele;
szem ideghártyája
2. A kötőszövetek
➢Feladata más szövetek összekapcsolása, a test
tartása, a sejtek nem alkotnak egységes réteget.
➢Sejtek, sejtközötti állomány, kötőszöveti rostok:
▪ Laza rostos kötőszövet – hártyák, válaszfalak,
összeköttetés, hézagkitöltés
▪ Tömött rostos kötőszövet – inak (csont-izom)
▪ Zsírszövet – fehér (zsírcsepp a sejtekben; szigetel,
tartalékol, véd, szerveket rögzít); barna zsírszövet a
téli álmot alvó állatoknál, ember – csak újszülötek!
▪ Vér – nagymennyiségű, folyékony sejtközötti
állomány
Laza rostos kötőszövet
Tömött rostos kötőszövet
Zsírszövet
Vér
3. Támasztószövetek – kötőszövetekhez hasonló
felépítés, de szilárdabb és rugalmasabb.
➢ Porcszövetek – egyesével vagy kisebb csoportban
porcsejtek + sejtközötti állomány (porcos halak,
egyéb gerincesek csontvégei, orr, fül); erek
nincsenek, sérülés után lassan regenerálódik.
➢ Csontszövet – szervetlen (Ca-foszfát – szilárdság) és
szerves állomány – csontsejtek (rugalmasság);
benne csatornák, melyekben erek futnak
(táplálás).
Porcszövet
Csontszövet
4. Izomszövetek – sejtjeik összehúzódásra képesek, a
mozgásban van szerepük, a hosszúkás sejtek
működésük során megrövidülnek, két végük közeledik
egymáshoz, majd elernyednek.
➢Az összehúzódás energiaigényes folyamat. Az
izomszövetek típusai a harántcsíkolt izomszövet, a
simaizomszövet, és a szívizomszövet (speciális
harántcsíkolt izom) – aktin (vékony fonal) és miozin
(vastag fonal) a sejtekben.
▪ Harántcsíkolt izomszövet – izomrostok (hosszú
sejtek), mikroszkópi képen harántcsíkolat (rostokra
merőleges világos-sötét sávok), innen a név.
Nagy erőkifejtés, fáradékony, akaratunkkal tudjuk
irányítani – vázizmok, ízeltlábúak izmai
▪ Simaizomszövet – két végén kihegyesedő sejtjei
szorosan egymáshoz tapadnak, csíkolat nincs.
Kis erőkifejtés, nem fáradékony, akaratunkkal nem
tudjuk irányítani – gerincesek belső szerveinek
izmai, gerinctelenek izmai.
➢Szívizomszövet – mikroszkópos képe is harántcsíkolt,
de szerkezete eltér a vázizomszövetétől, mivel
egymagvú sejtekre tagolódik.
Összehúzódása gyors, és kevésbé fáradékony. A
gerinces állatok szívében fordul elő.
Harántcsíkolt izomszövet
Simaizomszövet
Szívizomszövet
4. Idegszövet – a szervezet életműködéseinek
szabályozásában vesz részt, idegsejtekből áll.
➢Az idegsejtek nyúlványai behálózzák a testet,
eljutnak valamennyi szervhez.
➢Az idegszövet így kapcsolatot teremt a különböző
szervek, szövetek között és gyorsan futó elektromos
jelek útján összehangoltan szabályozza azok
működését.
▪ Az idegsejt
Az idegsejt típusai
Idegszövet