Politikai irányzatok a reformkori Magyarországon

1. Fontolva haladók - újkonzervatívok

 Óvatos, mérsékelt reformokat támogatnak, mindig szem előtt tartják az
arisztokrácia érdekeit. Céljuk megelőzni a gyors, gyökeres változásokat
o Az általuk támogatható reformok pl. hitelintézet felállítása, önkéntes
örökváltság, közlekedés fejlesztése, magyar nyelv ügye
 Vezetőjük: Desseffy Aurél a Világ c. írásában foglalja össze nézeteit

2. Liberálisok
 Céljuk egy polgári értelemben modern, független Magyarország létrehozása
 Mérsékelten liberálisok
o Lassabb reformok, kormányzattal együttműködve
o Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Batthyány Lajos
 Radikális liberálisok
o Gyorsabb, gyökeres reformok, ha kell a kormányzat ellenében is
o Kossuth Lajos

3. Centralisták
o Népképviseleten alapuló erős polgári állam, fő támadási pontjuk a
központosítást nehezítő vármegyerendszer
o Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston

4. Kossuth Lajos reformprogramja

 A zemplén megyei Monokon kisnemesi családban született. Ügyvédnek
tanult, majd megyei hivatalnok lett
 Politikai pályája az 1832-36-os ogy. indult, ahol az ellenzékhez csatlakozott.
Szerkesztésében jelent meg az Országgyűlési Tudósítások, majd a
Törvényhatósági Tudósítások. Kormányellenes agitáció miatt börtönbe
zárják
 Szabadulása után a Pesti Hírlap szerkesztője lesz (1841-44), melynek
politikai vezércikkeiben terjeszti és fejti ki reformelképzeléseit
o A reformok céljaként egy erős (gazdaságilag), modernizált
(polgári) és független Magyarország megteremtését jelöli meg
o Szerinte a reformok vezetését a birtokos nemességnek kell
vállalnia, mert a magyarul alig tudó, többnyire Bécsben élő
arisztokrácia nem ismerheti a magyar viszonyokat
o A reformok terjesztésében nagy szerepet szán a sokakhoz elérő
sajtónak
o Érzelmekre ható, lelkesítő írások által kíván támogatókat szerezni
o A reformok eddigi menete arról győzte meg, hogy gyors radikális
változásokra van szükség, ha kell a kormányzat ellenében is ki kell
kényszeríteni a változásokat (forradalom!?)
o A reformok megvalósítása érdekében minden társadalmi rétegnek
össze kell fogni, ezért szükség van az érdekegyesítésre
o A jobbágykérdés megoldására az állami kárpótlással történő
kötelező örökváltságot tartja szükségesnek, ami gyors és radikális
megoldást jelentene
o A gazdasági fejlődés motorjának az iparfejlesztést tekinti, s ennek
elősegítésére a korábbi szabadelvű elgondolásokkal szemben
védővámok bevezetését tartja szükségesnek. 1844-ben
kezdeményezésére alakul meg az iparpártoló egyesület, a Védegylet
o A polgári fejlődés elengedhetetlen feltételének tartja a jobbágyság
felszámolását és a közteherviselés megvalósítását
o A reformokat és a magyar függetlenséget a Habsburg Birodalom
keretein belül is megvalósíthatónak tartja, de a kormányzat
ellenállása mindjobban meggyőzi a radikális megoldás
szükségességéről
o Politikai meggyőződése alapján a liberális ellenzék radikális
irányzatához tartozik