15.

tétel: Ázsia, Amerika, Afrika folyói

Ázsia leghosszabb folyója a Jangce, 6342 km hosszú és a Kelet-kínai-tengerbe torkollik. Afrika leghosszabb folyója a
Nílus, 6650 km hosszú és a Földközi-tengerbe torkollik. Észak-Amerika leghosszabb folyója a Mississippi, 3770 km
hosszú és a Mexikói-öbölbe torkollik. Dél-Amerika és a világ leghosszabb folyója az Amazonas, 6992 km hosszú és
az Atlanti-óceánba torkollik.

Minden folyó egyik legfontosabb sajátossága a vízjárása, vagyis az, hogy az év folyamán milyen szabályszerűségek
szerint változik a vízállás, a vízszint a folyómederben. A vízjárást leginkább az éghajlati adottságok határozzák meg,
így megkülönböztethetők egyenletes és ingadozó vízjárású folyók. Egyenletes vízjárású pl. a Kongó, Amazonas,
hiszen egyenlítői éghajlaton egyenletes a csapadékeloszlás az év folyamán.

A monszunvidékek folyói: a Gangesz, a Mekong, az Indus és a Jangce az ingadozó vízjárású folyók közé tartoznak,
nagyobb áradási időszakokat különböztethetünk meg, az egyik a hegyi hóolvadások, a másik a nyári monszun esők.
Ingadozóak az átmeneti övezet folyói is, pl. a Nílus, a Zambézi és a Niger.

Az időszakos folyókat fiumarának nevezzük, ezek a mediterrán területeken vannak.

Attól függően, hogy a folyók beltengerbe vagy nyílt óceánba, peremtengerbe torkollanak, megkülönböztethetők a
delta- és tölcsértorkolatú folyók. Deltatorkolata van a Nílus, a Zambézi, a Gangesz, a Mekong, az Indus, az
Amazonas és a Mississippi folyóknak, tölcsértorkolata a Paraná, a Szent Lőrinc, a Kongó, az Ob, és a Jenyiszej
folyóknak.

A kontinensek domborzata meghatározza a rajta áthaladó folyók munkavégző-képességét is. A hegyvidéki területek
felsőszakasz-jellegű, nagy esésű folyói hordalékuk segítségével romboló munkát végeznek, melynek során különböző
típusú folyóvölgyek keletkeznek. Speciális folyóvölgy-típusnak számít a kanyon vagy a szurdok, kanyonra jó példa a
Grand Canyon Arizonában a Colorado folyón, szurdokra pedig a Három-szurdok Kínában a Jangcén. Vízesések is
keletkeznek pl. Niagara-vízesés, Viktória-vízesés (Zambézi), Iguazú-vízesés.

Már a térképről is ráismerhetünk a középszakasz-jellegű folyókra, hiszen kanyarognak. A kanyar egyik oldalán építő,
míg másik oldalán romboló munkát végeznek. Egy amazonasi, mississippi, gangeszi vízitúrán saját szemünkkel
meggyőződhetünk a szemben lévő partok különbségéről: a pusztuló partfal meredek, itt a víz hirtelen mélyülő,
kikötésre és fürdőzésre kevéssé alkalmas. Vele szemben az épülő parton homokpadok, kavicspadok ideális strandoló
helyeket alakítottak ki, és csónakjainkkal is jóval könnyebb itt partra szállni.

Alsószakasz-jellegű, vagyis építő folyókat is bőven találunk, hordalékukkal zátonyokat, szigeteket építenek. Így
töltődtek fel az alföldek pl. Mezopotámia (Tigris és Eufrátesz), Nílus alföldje, Mississippi alföldje, Amazonas
alföldje, Jenyiszej alföldje, Kínai alföld (Jangce és Sárga folyó).

A folyók ivóvizet, öntözővizet, vagy akár fontos közlekedési útvonalat is biztosítanak az ott élőknek.