2.

tétel: Vulkánok

A kőzetburok vitathatatlanul leglátványosabb jelenségének a vulkánkitörés számít. Vulkán úgy jön létre,
hogy az asztenoszféra olvadt kőzetanyaga, amit idegen szóval magmának nevezünk, eléri a földfelszínt. A
magma görög szó, jelentése tészta, ami nagyon szemléletes, mert ennek az izzó kőzetolvadéknak az állaga
hasonlít a kenyértésztáéhoz. Előfordul olyan is, hogy a mélyből felfelé igyekvő magma hamarabb lehűl,
minthogy elérné a fölfelszínt. Ekkor mélységi magmás tevékenységről beszélünk. Ha viszont a magma
elérte a földfelszínt, onnan már lávának nevezzük.
Vulkánok elsősorban kőzetlemezek határán jönnek létre, és az sem mindegy, hogy közeledő, vagy távolodó
kőzetlemezekről van szó. Megkülönböztetjük a távolodó lemezszegélyek mentén létrejött
hasadékvulkánokat, melyek jellemző kőzetanyaga a bazalt, és jellemzők az Atlanti-óceán közepén húzódó
Atlanti-hátság mentén. A tenger alatti hasadékvölgyből feltörő láva gyorsan lehűl a tengervíz hatására, így
kerekded képződmény, ún. párnaláva jön létre. Izland szigetét keresztül-kasul behálózzák a
hasadékvulkánok, melyekből függönyszerűen tör fölfelé a láva. Izland Európa vulkánilag legaktívabb
országa, hallunk is róla sokat vulkáni hamufelhői miatt, melyek hosszabb-rövidebb ideig korlátozzák a
légiközlekedést.

Az ütköző kőzetlemezek szegélye mentén egy másik vulkántípus, az ún. rétegvulkán jött létre. A
rétegvulkán nevet azért kapta, mert a vulkáni törmelékes és a vulkáni kiömléses kőzetek felváltva építik fel a
vulkánt. (~ rajz!!!) Jellegzetes kőzetanyaguk az andezit és a riolit. A Föld legismertebb vulkánjai ebbe a
csoportba tartoznak, ilyen az Etna,Vezúv, Fuji, Cotopaxi, Krakatau.

Jellegzetes típusa a vulkánoknak a lemezszegélyhez nem kötődő típusa, ez a forró pont vulkán, melynek
legismertebb példája a Hawaii-szk. több vulkánja, mint a Mauna Loa, vagy a Kilauea. Hígan folyó bazaltos
lávájuk miatt ezek a vulkánok ilyen hosszan elnyúló, lankás lejtőjű, ún. pajzsvulkánok.

A vulkánokat más szempontok szerint is csoportosíthatjuk, pl. a kitörés jellege alapján. Vannak csendesebb
vulkánok, ilyenek a Hawaii-szk. lávaömléses vulkánjai, de léteznek rendkívül zajos, és igen veszélyes
robbanásos vulkánok, melyek közt a világrekord egyértelműen a Krakataué. A mellékelt szemelvény a
legendás 1883-as kitörés jellegzetességeit írja le, a gigantikus robbanást, melynek hangját még
Ausztráliában vagy Madagaszkáron is hallották, a hamufelhőt, melynek szemcséi még Magyarországon is
hetekig elszínezték a naplementét.

Aktivitás alapján működő, szunnyadó és kialudt vulkánokat különböztetünk meg. A kialudt vulkánokat
érdemes hazai példákon át megvizsgálni. Mo. vulkáni hegyei két csoportba oszthatók:
1. Északi-khg. egykori andezites-riolitos vulkáni hegyei: Visegrádi-hg., Börzsöny, Cserhát, Mátra,
Zempléni-hg.
2. Tanúhegyeink, amelyek bazaltvulkánok voltak. Badacsony, Szent György-hegy, Ság, Somló, Somos-
kő, Gulács, Csobánc, stb.

Vulkáni utóműködések:
 gejzír: időszakosan feltörő hévforrás
 fumarola: vízgőz feltörés (800 °C)
 szolfatára: kéntartalmú gőzfeltörés
 mofetta: szén-dioxid tartalmú gőzfeltörés
egykori vulkánok közelében szénsav tartalmú vizek is keletkezhetnek, melyeket hívják savanyúvíznek,
borvíznek, vagy csevicének. Ilyen van a Mátrában is és a Hargitán is.