VEronika Zeneprojekt

7733 Geresdlak, Óvoda u. 4.
e-mail: glakovi@gmail.com
OM azonosító: 202 126
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Ph…………
Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

Pedagógiai Programja 1
Tartalomjegyzék
1. A PROGRAM TÖRVÉNYI, SZAKMAI HÁTTERE, HATÁLYA ................................................... 3

2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI ............................................................................................................... 4
3. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK, HAGYOMÁNYOK ........................................................ 5
3.1. Az óvoda működtetése ................................................................................................................. 5
3.2. Az óvoda tárgyi feltételei ............................................................................................................. 5
3.3. Az óvoda személyi feltételei ........................................................................................................ 7
4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ........................................................................................................... 8
4.1. Az óvoda és a család kapcsolata .................................................................................................. 8
4.2. Az óvoda és az iskola kapcsolata ............................................................................................... 10
4.3. Az óvoda és az óvodafenntartó kapcsolata ................................................................................ 12
4.4. Az óvoda kapcsolata szakmai szervezetekkel ............................................................................ 12
5. A PROGRAM SZAKMAI IRÁNYELVEI ....................................................................................... 14
5.1. Küldetésnyilatkozat .................................................................................................................... 14
5.2. Gyermekkép ............................................................................................................................... 14
5.3. Etikai kódex ............................................................................................................................... 16
5.4. Pedagóguskép............................................................................................................................. 17
5.5. Óvodakép és nevelési elvek ....................................................................................................... 18
5.6. Jó gyakorlatok beépítése ............................................................................................................ 19
6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ........................................................................................ 19
6.1. Az óvoda jeles napjai, hagyományai .......................................................................................... 19
6.2. Napirend, hetirend...................................................................................................................... 20
6.3. Az óvodai nevelés tervezése ...................................................................................................... 21
6.4. A tevékenységekbe ágyazott tanulás .......................................................................................... 21
6.5. Az átmenetek feladatai ............................................................................................................... 24
7. AZ ÓVODAI ÉLET KIEMELT NEVELÉSI FELADATAI ............................................................ 24
7.1 Az egészséges életmód alakítása................................................................................................. 25
7.2 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés ........................................................................... 29
7.3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés ............................................................................. 35
7.4. Német nemzetiségi nevelés ........................................................................................................ 36
8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ............................................................................. 43
8.1. A játék ........................................................................................................................................ 43
8.2. Munkajellegű tevékenységek ..................................................................................................... 49
8.3. Verselés, mesélés ....................................................................................................................... 50
8.4. Ének zene, énekes játék, gyermektánc ....................................................................................... 53
8.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka .................................................................................................. 57
8.6. A mozgás, mozgásos játékok ..................................................................................................... 59
8.7. A külső világ tevékeny megismerése ........................................................................................ 63
8.9. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ................................................................................. 67
9. GYERMEKVÉDELEM .................................................................................................................... 69
10. BELSŐ SZAKMAI ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS ...................................................................... 76
11. ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK ..................................................................................... 86
12. MELLÉKLETEK ............................................................................................................................ 91
1.sz. Melléklet Veronika zeneprojekt - Jógyakorlat.......................................................................... 91
2.sz. Melléklet Differenciált fejlesztés heterogén óvodai csoportban – jó gyakorlat...................... 111
13. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ...................................................................................................... 115

1. A PROGRAM TÖRVÉNYI, SZAKMAI HÁTTERE, HATÁLYA
A Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda saját készítésű helyi
pedagógiai programját
Készítette: Cseke Zoltánné óvodavezető
Elfogadta: A Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda nevelőtestülete
Véleményezte: Szülői Munkaközösség, Német Önkormányzat
Jóváhagyta: Geresdlak Község Önkormányzata
Hatálybalépés ideje: 2013. szeptember 1. Hatályos: A kihirdetés napjától visszavonásig
A legutóbbi módosítás hatályba lépése: 2014. december 29.
A dokumentum jellege: Nyilvános, megtalálható az óvodavezetői irodában és a
csoportszobában
Készült: 1 db. eredeti példányban és 2 db hiteles másolati példányban
A módosítás indokai lehetnek: A PP beválásának felülvizsgálata; A Szülői Közösség
véleményeztetése; Törvényi változások; Pályázatokban való részvétel feltételei
A pedagógiai programba két jó gyakorlat került beépítésre:
A Veronika zeneprojekt – Kertvárosi Óvoda Siklósi úti Tagóvodájának jó gyakorlata
Differenciált nevelés heterogén óvodai csoportban – Janikovszky Éva ÁMK Óvoda
(Kozármisleny) jó gyakorlata
A program az alábbi hatályos jogszabályok alapján készült:
Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Alapító okirata
A nemzeti köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény és annak módosítása a 2012. évi
CXXIV. törvény
A nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet
A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtása 229/2012.(VIII.28.) kr.
A közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
138/1992.(X.8.) Kormányrendelet
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 1997. évi XXXI.tv.
Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) kr. és annak
módosításáról szóló 255/2009.(XI.20) kr.
A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 32/2012. (X. 8.) EMMI
rendelet
A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet

2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI
Az óvoda hivatalos elnevezése: Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda -
Sonnenblume Kindergarten Geresdlak
Az óvoda címe: 7733 Geresdlak, Óvoda u. 4.
Telefonszáma, fax: 69/349 318
E-mail címe: glakovi@gmail.com
Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma:
Geresdlak Község Önkormányzata
7733 Geresdlak, Hunyadi u. 22.
06 69/349 101, 06 69/549 013
Az alapítás éve: 1976 (2013)
Az alapító okirat kelte: 2012. december 29.
Az óvoda alaptevékenysége: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 1.
pontja által megfogalmazottak szerint az önkormányzati fenntartású intézmények
alapfeladata: a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt köznevelési feladat, amely
- óvodai nevelés
- nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése
- a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelése.
Óvodai nevelés, német nemzetiségi óvodai nevelés - melynek formája nemzetiségi nevelést
folytató kétnyelvű óvoda – a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű
gyermekek közül a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi,
érzékszervi, enyhe értelmi vagy beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos
tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek óvodai nevelése,
óvodai fejlesztő program halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére, valamint óvodai
étkeztetés. Az óvodai étkeztetést Geresdlak Község Önkormányzatának konyhája biztosítja.
Az intézmény működési területe: Geresdlak
Az intézménygazdálkodási formája: részben önálló
Az óvodai csoportok száma: 1

3. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK, HAGYOMÁNYOK
3.1. Az óvoda működtetése

Az óvoda fenntartója Geresdlak Község Önkormányzata. Geresdlak Baranya megye délkeleti
részén, a Zengő és a Duna közötti területen található. A dombos vidék, a völgyeiben található
patakokkal már ősidők óta csodálatos természeti környezetet biztosít az itt élőknek.
Valószínűleg ez vonzotta az ide betelepülő német lakosságot is. A falu lakosai őrzik a német
és magyar hagyományokat, kulturális és tárgyi értékeket (templom, templomszoba, német
tájház, Koffán-ház, Német és magyar kézimunkák kiállítása, Kendő, vállkendő kiállítás,
Gőzgombócfesztivál). Több családban beszélnek a gyermekekkel németül is.
Geresdlak központi szerepet foglal el a környező falvak között. Az óvodánk ebben a 900
lakosú kis községben működik, egy gyermekcsoporttal. Körzeti funkciót látunk el: fogadjuk a
környékbeli falvak: Maráza, Fazekasboda, Kékesd, Kátoly óvodás korú gyermekeit is. Őket
községünk iskolabusza szállítja naponta óvodába és haza.
Az óvoda szakmailag önálló. A 25 férőhelyes intézmény egy vegyes életkorú csoportban
neveli a gyermekeket. Az óvoda élén az intézményvezető áll, aki az intézmény egyszemélyi
felelős vezetője.
A kisebb településekről is érkeznek hozzánk hátrányos helyzetű gyermekek. A gyermekek
szocializációja emiatt nagy eltéréseket mutat. Ezért komoly szakmai kihívás a napi munkában
a különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek együtt nevelése, egymást
elfogadó és segítő csoporttá alakítása.
3.2. Az óvoda tárgyi feltételei

(Az óvodai neveléshez szükséges feltételrendszert a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. sz.
melléklete határozza meg.)
Az óvoda udvara hatalmas füves, fás, bokros, fejlesztőjátékokkal beépített terület, amely jól
szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, szórakozását és fejlődését. Az udvaron az
alábbi játékeszközök és terek találhatóak:
Udvari játékeszközök A raktárban tárolt udvari játékok

1 mászótorony csúszdával és hintával 2 Rolly Toys John Deer munkagép
1 kétüléses hinta homokozó játékok
2 rugós hinta munkaeszközök (lapát, gereblye, ásó, kapa,
2 egyensúlyozó seprű)
korlát 6 talicska
3 mérleghinta 2 fűnyíró
1 poly ball gumilabdák, focilabdák
lépegető 2 roller
1 babaház 1 háromkerekű kerékpár
1 homokozó takarófóliával 1 kétkerekű kerékpár
2 kerti asztal paddal 2 futóbicikli
1 pár Catch ball

A játékeszközök biztosítják a gyermekek egészségének a megőrzését, testméreteiknek
megfelelő méretűek és lehetővé teszik a mozgás és játékigény kielégítését. Emellett az
óvodapedagógusok számára is megfelelő munkakörnyezetet biztosítanak.
Pályázatok és egyéb források lehetőségeinek a megragadásával igyekszünk az udvart
folyamatosan fejleszteni, hogy biztosítsuk a még tartalmasabb, szabadtéri nagymozgás és
játék megfelelő feltételeit.
Az óvoda épülete e célra készült, 1976-ban. Megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt
követelményeknek, közegészségügyi előírásoknak, tűzvédelmi, egészségvédelmi és
munkavédelmi követelményeknek.
Az épület helyiségeinek alapterülete:
Csoportszoba 60 m2
Fektető és sószoba 40 m2
Játéktárolók összesen 22 m2
Gyermeköltöző 16 m2
Gyermekmosdó, WC 16 m2
Konyha 21 m2
Logopédiai, egyéni fejlesztő szoba 11 m2
Felnőtt mosdó, öltöző 3,5 m2
Vezetői iroda 6 m2
Udvar 1500 m2
Az épület komfort fokozata jó, az elmúlt években elvégzett korszerűsítéseknek
(szennyvízhálózathoz való csatlakozás, külső nyílászárók cseréje, árnyékolók felszerelése,
telefon, internet bekötése, sófal kialakítása) köszönhetően.
Az épület két óvodai csoport befogadására alkalmas. A dolgozók részére rendelkezésre áll a
vezetői szoba, mosdó, öltöző, mellékhelyiség. Két csoportszobánk van, ebből az egyik
jelenleg fektető és sószobaként funkcionál. Két gyermek-öltözőnk van, ebből az egyikben
jelenleg játékokat és mozgásfejlesztő eszközöket tárolunk. Emellett a gyermekek számára
mosdó és WC helyiség is biztosított. Az épületben található ezen kívül tálalókonyha, felnőtt
öltöző, mosdó, és vezetői iroda.
A csoportszoba: A csoportszoba 60 m2 alapterületű (2 m2 gyerekenként), világos, esztétikus,
jól felszerelt, több funkció (változatos tevékenységek, játék, étkezés, alvás, torna) betöltésére
alkalmas. A csoportszoba világos, jól fűthető, szellőztethető, és árnyékolható. Lehetővé teszi
a teljes csoport egyidejű befogadását, egészséges és biztonságos körülmények közötti
foglalkoztatást, pihenést, öltözést, tisztálkodást és étkezést. A bútorzat a gyermekek
életkorának megfelelő. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak,
számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el.
Fektető szoba: Az alacsony gyermeklétszám és a tér jobb kihasználása érdekében a másik
csoportszobát gyermekek délutáni pihenésének helyévé alakítottuk. Az árnyékolást redőnnyel
valósítjuk meg. Ide építettünk egy sófalat is, melynek rendszeres használata segíti a felső
légúti megbetegedések megelőzését és az asztmatikus tünetek csökkentését.

Tornatermünk sajnos nincs, de a csoportszobánk könnyen átrendezhető, így hozzájárul a
gyermekek mozgásfejlődéséhez, valamint a helyi általános iskolával kötött szerződés alapján
heti egy alkalommal tartunk az 5-6-7 éves gyermekek számára „nagytornát” az iskola
tornatermében, amennyiben azt az iskola órarendje lehetővé teszi.
A logopédiai, egyéni fejlesztő szoba jól felszerelt, ahol szakképzett, utazó logopédus segíti a
gyermekek beszédfejlesztését, valamint fejlesztő pedagógus a sajátos nevelési igényű
gyermekek egyéni fejlesztését.
Orvosi ellátás: Az óvodaorvos nyilatkozata alapján a gyermekek ellátása és a szűrővizsgálatok
- aránytalan teher és többletköltség nélkül a közelben található egészségügyi intézményben
(orvosi rendelő) oldhatóak meg.
A külső és belső környezeti adottságok elősegítik, hogy óvodánkban a gyerekek, a szülők, a
munkatársak és a munkánkat segítő szakemberek egyaránt felszabadultan, biztonságban
érezzék magukat és egészséges körülmények között végezhessék tevékenységeiket.
3.3. Az óvoda személyi feltételei

Óvodánkban a nevelési, gondozási feladatokat 2 óvodapedagógus és 2 dajka látja el. Az
óvodapedagógusok felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, egyikük német nemzetiségi
diplomával is rendelkezik.
Az óvodapedagógusok munkaidő beosztása lépcsőzetes munkakezdést igényel, ügyelve a
szükséges átfedési idő meglétére. Az óvodapedagógusok közösen készítik a méréseket,
elemzéseket, fejlesztési terveket. De munkájuk során pedagógiai szabadságukkal is élhetnek,
így kiemelkedő egyéni képességeiket is jól tudják kamatoztatni.
A nevelőtestület szakmai felkészültsége jó, munkájukat rugalmasan és derűs hangulatban
végzik, elhivatottak. A pedagógusok szembenéznek a kihívásokkal, nyitottak az új módszerek
iránt. A pedagógiai program eredményes megvalósítása érdekében folyamatosan képzik
magukat, hogy hatékony módszerekkel, jó gyakorlatokkal gazdagíthassák munkájukat. Az
óvodapedagógusok bevonják a dajkákat a közösségi élet és az egészséges életmód
szokásainak megtervezésébe, elemzésébe és az értékelésbe.
A dajkák szakképzettek. A csoportok napirendje épít a dajkák aktív együttműködésére mind a
nevelési, mind a gondozási feladatok során. A dolgozók a nevelési elveiket és gyakorlatukat
összehangoltan, a feladatokat megosztva, egymást támogatva dolgoznak. Minden dolgozó a
pedagógiai program alapján megfogalmazott egységes szemlélet és értékrend mentén és jó
együttműködéssel valósítja meg az óvoda óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő feladatait.
Az óvodai dolgozók szerepe, elfogadó, támogató attitűdje, modellértékű a gyermek számára.
Speciális feladatok ellátása: A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztését
szakképzett, utazó fejlesztő pedagógus, a beszédfejlesztést pedig szakképzett utazó logopédus
látja el.

4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI
Óvodánk kapcsolatot tart az óvodás gyermekek családjaival és azokkal az intézményekkel,

amelyek az óvodába lépés előtt (szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai
szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve
közművelődési intézmények), illetve az óvodai élet után (iskola) meghatározó szerepet
töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a
feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda
nyitott és kezdeményező.
4.1. Az óvoda és a család kapcsolata
Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető
feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái óvodánkban:
szülői értekezletek, fogadóórák, ünnepek, programok. Ahhoz, hogy ezek a kapcsolattartási
formák eredményt hozzanak, mind a pedagógusok, mind a szülők együttműködésére nagy
szükség van. Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban
valósul meg. Alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás.
Az együttműködést a családok helyzetének és nevelési elvének eltérése határozza meg. A
családi nevelésnek döntő szerepe van a gyerek egészséges testi, érzelmi és értelmi
fejlődésében. Az otthon érzelmi biztonsága határozza meg az óvodás gyerek fejlődését. A
gyerek helyzetét a családban a szülők célkitűzése is befolyásolja. Óvodánkban a gyerekeiről
szeretettel gondoskodó, biztonságot és örömet nyújtó szülők mellett elutasító, durva szülői
magatartás is előfordul. Az óvodába járó gyerek magával hozza a családban kialakult
szokásokat, értékeket, viselkedést, érdeklődési kört. Magatartását, érzelmi életét később is
alapvetően a család életmódja, annak nevelési stílusa, pedagógiai kulturáltsága alakítja.
Alapelv számunkra, hogy az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen tudjon
közeledni minden családhoz, a szülők anyagi, társadalmi helyzete, kulturáltsága a legkisebb
mértékben se befolyásolja az elfogadó, megértő, a gyerek szüleinek kijáró megbecsülést
kifejező magatartásukban.
Az óvodapedagógus feladatai:
Lehetőséget biztosít az óvodai felvétel előtt ahhoz, hogy a gyerekek és szüleik
megismerkedjenek az óvodával, az óvoda pedagógiai programjával és az óvodai
dolgozókkal. A leendő óvodások óvodai nyílt nap keretében ismerkedhetnek meg az
óvodával és az óvodapedagógusokkal.
Az óvodai beiratkozás alkalmával lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők és az óvoda
dolgozói megismerkedjenek, személyes kapcsolatot alakítsanak ki, és
megismerkedjenek az óvoda működési rendjével és a házirenddel.
A felvételt nyert gyermekek és családjaik megismerésére törekszik. Megismeri a családok
életmódját, nevelési elveit, a gyermek helyét a családban, a gyermek szokásait. A
felvételt követően a szülőkkel anamnézist készít, feltárja, hogy a gyermekek milyen

szinten beszélik a magyar és a kisebbség nyelvét. Feltárja a gyermekek otthoni
szokásait, testi-lelki szükségleteit, mert véleményünk szerint leginkább a testi-lelki
szükségletének kielégítése alapozza meg a jó közérzetüket.
Ha a gyermek magatartásában, képességeiben bármilyen nehézség mutatkozik, a család
tapasztalatai, információi az egyéni különbségek megértésében nélkülözhetetlenek. (A
lassúbb értelmi fejlődés vagy a kiemelt figyelmet igénylő magatartási megnyilvánulás
csak a család megismerése, megnyerése és aktív, őszinte közreműködése útján
enyhíthető.) A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetben élő gyermek szüleivel
különösen megértő, bizalmat ébresztő magatartással kezdeményez kapcsolatot.
Szükség esetén, vagy a szülő kérésére biztosítja, hogy a szülő jelen lehessen a csoportban,
megfigyelhesse a gyermeke óvodai részvételét úgy, hogy jelenlétével ne zavarja a
csoport életét.
Figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az
intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
A beszoktatás ideje alatt lehetővé teszi a szülő jelenlétét és segíti a gyermeket és a szülőt a
fokozatos leválásban.
Az együttnevelésben az óvodapedagógus vállalja a megértőbb, a türelmesebb, az érzelmileg
elfogadó partner szerepét.
Naponta vált néhány kedves szót minden szülővel. A naponkénti párbeszéd pillanatai
lehetőséget adnak a kölcsönös érdeklődés kifejezésére, a kölcsönös tájékoztatásra.
Figyelembe veszi a szülők kérését, javaslatát és bírálatát.
Attitűdjével jó mintát nyújt, hiszen elsősorban saját példájával hat a szülőre: ahogyan ő szól a
gyerekhez, ahogy ő foglalkozik a gyerekkel, ahogy megbecsüli a gyerek munkáját, és
ahogyan beszél a szülőknek a gyerekeikről.
A szülőknek rendszeres tájékoztatást ad gyermekük fejlődéséről.
Fogadóóra keretében időben (január végéig) tájékoztatást ad a szülők számára az
iskolaérettség kritériumairól és a gyermek fejlettségi szintjéről, a beiskolázást
megelőzően.
Évente legalább 3 szülői értekezletet tart. A szülői értekezletek jó alkalmat adnak arra, hogy a
szülők megismerkedhessenek az óvoda rendjével, elvárásaival, feladataival és a szülők
is elmondhassák gondjaikat, javaslataikat.
Az óvodapedagógus törekszik arra, hogy a szülői értekezletek oldott hangulatú beszélgetésre,
a szülők érdeklődését is kiváltó téma megvitatására adjanak alkalmat.
A pedagógus a szülők közreműködésével készül az óvodai ünnepekre, programokra.
(ajándékkészítés, fonás, szövés, kötés). A kézimunka estek további közeledést
jelentenek az óvoda és a család között.
Előre bejelentett családlátogatásokat szervez, amely a kölcsönös ismerkedést, tájékozódást
szolgálja.

A szülők feladatai a kapcsolattartásban:
A szülők ismerkedjenek meg az óvoda életével már a beiratkozás előtt.

A beiratkozás során adjanak teljes képet a gyermek eddigi életéről, szokásairól, képességeiről,
fejlődési üteméről, érdeklődési területeiről, félelmeiről, hogy a pedagógusok a legjobb
nevelést tudják számára megtalálni.
A szülő teremtsen lehetőséget arra, hogy jelen tudjon lenni a beszoktatás idején, hogy a
gyermek édesanyja biztonságot nyújtó jelenlétében fokozatosan, több napon keresztül
szokjon hozzá az óvodai élethez.
A szülő ismerje fel az óvodapedagógusban a támaszt és segítőtársat gyereke fejlődéséhez.
A szülők érdeklődjenek gyermekük fejlődésével kapcsolatban. Elmaradásait vagy kiugró
képességeiket a pedagógusokkal és szakemberekkel összehangoltan fejlesszék. A
naponkénti párbeszéd pillanatai lehetőséget adnak a kölcsönös érdeklődés kifejezésére,
a kölcsönös tájékoztatásra.
A szülők, nagyszülők segítségére számítunk az óvoda érzelmi, esztétikai nevelése és a helyi
hagyományok ápolása, eredetének, jelentéstartalmának felkutatása terén.
Az óvodapedagógustól a szülők napi szinten kérhetnek rövid tájékoztatást arról, hogy a
gyermeknek milyen napja volt az óvodában hogy érezte magát, milyen eredményt ért el.
A szülők kérhetnek tanácsot, segítséget a gyermekük családi neveléséhez, fejlesztéséhez.
Hosszabb beszélgetések vagy problémák esetén ezt fogadóóra keretében tehetik meg.
Éljenek az óvoda által kínált lehetőségekkel, vegyenek részt a számukra szervezett
programokon, biztosítsák a családlátogatás lehetőségét. A szülőkkel együtt szervezett
rendezvények keretében lehetőség nyíljon a gyerekek fejlődésével, napi
tevékenységével kapcsolatos megbeszélésekre, jó gyakorlatok elsajátítására.
A szülői szervezet feladatai:
A szülői szervezet koordináló és kezdeményező feladatot végez a folyamatos együttműködés
elősegítésében. Segíti az információk továbbítását és a vidéki szülők tájékoztatását.
Véleményezési jogkörét a törvény alapján gyakorolja.
4.2. Az óvoda és az iskola kapcsolata
Az együttműködés alapelvei: Az iskolával olyan tartalmi kapcsolatra törekszünk, amely a
gyermekek zavartalan iskolakezdését segíti elő. A kölcsönös érdeklődés kialakítása
hozzájárulhat egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismeréséhez, megértéséhez és
az egymáshoz való igazodáshoz. A zökkenőmentes iskolakezdést, a kudarcok megelőzését
szolgálják azok a speciális, nevelőkre vonatkozó feladat-meghatározások, amelyek az
alábbiakban foglalhatók össze:
A gyermekek képességeit felméri, fejlődésüket tudatosan tervezi és megvalósítja.
Az iskolaérettség feltételeit tervezett tudatos képességfejlesztéssel valósítja meg.

A lemaradást mutató gyermekek esetében időben tájékoztatja a szülőket, bevonja a szükséges
szakembereket és hatékony együttműködéssel segíti a gyermek fejlődését.
Ellátogat az iskolába a nagycsoportos korú gyerekekkel, megismerkedik a leendő tanítóikkal.
Lehetőség szerint részt vesz az iskola rendezvényein.
Megismeri az iskola alapozó szakaszát, áttekinti alapdokumentumait. Hospitál az iskolában,
hogy megismerje a tanítók módszereit, iskolaérettségi elvárásait.
Együttműködést fejlesztő programokat, beszélgetéseket kezdeményez a tanítókkal.
Megteremti annak feltételeit, hogy az iskola tanítói betekintést nyerjenek az óvoda
mindennapi életébe, iskolai előkészítő munkájába.
Meglátogatja az iskolássá vált óvodásait (utánkövetés) bemutató óra alkalmával. Konzultál a
tanítókkal az óvoda - iskola átmenet sikerességéről.
Lehetőséget teremt arra, hogy a szülők időben tájékozódjanak az iskolaérettség kritériumairól
és a megismerhessék a leendő tanítókat.
A leendő tanítók feladatai:
Hospitálnak az óvodában, hogy a gyermekeket kötetlen óvodai életük, felszabadult játékuk
során ismerjék meg és képet kapjanak az óvodai módszerekről és megközelítésekről.
Élnek az óvoda által kínált lehetőséggel és bemutatkoznak a szülőknek a beiskolázást
megelőző szülői értekezleteken.
Májusban szülői értekezletet tartanak a leendő elsősök szüleinek. Az iskolai beíratást
megelőzően a leendő elsős tanító szülői értekezletet, ismerkedő délutánt tart az
iskolában a leendő elsősök szüleinek. Ekkor alkalom nyílik az iskola épületének,
szokásrendjének megismerésére, az alkalmazott módszerek, tankönyvek
tanulmányozására, a nevelővel való kötetlen beszélgetésre.
Május végén, az óvodai évzáróhoz – ballagáshoz kapcsolódóan adnak tájékoztatást a szülők
számára a tanévkezdés pontos körülményeiről, a beszerzendő eszközök listájáról.
Felmérik a gyermekek képességeit az iskolai munka megkezdése előtt, majd követik
fejlődésüket.
Rendszeres szakmai kapcsolatot tartanak az óvodával. Lehetőség szerint látogatják az óvoda
rendezvényeit.
A zökkenőmentes iskolakezdés, de a későbbiekben szükségszerűvé váló váltások, áthajlások
idején is döntően befolyásolja a sikerességet, hogy van-e kellő idő az átállásra, az
alkalmazkodásra az új körülményekhez. Erre hivatott a tudatosan átgondolt, jól tervezett
átvezető időszak beiktatása az óvodából iskolába átlépéskor, mielőtt megkezdődne az első
évfolyam tantervi anyagának tantárgyi és tanórarendszerű feldolgozása. Ekkor derül ki a
tanító számára, hogy csoportjában kinek milyen erősségei, gyengeségei, pótolnivalói vannak,
s ezek a hiányok mekkorák – ki milyen jellegű és intenzitású fejlesztést igényel, mennyire
terhelhető, illetve milyen haladási sebességet bír el. Az átvezető szakasz idejének és
tartalmának megtervezése az iskolák helyi tantervében és a tanítók tantárgyi programjaiban
(tanmeneteiben) jelenik meg.

4.3. Az óvoda és az óvodafenntartó kapcsolata
Fenntartónk Geresdlak Község Önkormányzata biztosítja az intézmény pénzügyi, személyi

és tárgyi feltételeit. Az együttműködés célja a zavartalan működtetés és olyan fejlesztési célok
megvalósítása, amely biztosítja az óvodás gyermekek részére a színvonalas nevelési színteret
és az óvodapedagógusok pedagógiai munkájának feltételrendszerét. Az együttműködés
személyes kapcsolattartáson alapul.
4.4. Az óvoda kapcsolata szakmai szervezetekkel
Az óvoda és a Német Önkormányzat kapcsolata

A Német Nemzetiségi Önkormányzat anyagi, szakmai támogatásával segíti a nemzetiségi
nyelvi nevelés szinten tartását, színvonalának emelését. Az együttműködés kölcsönös
személyes kapcsolattartáson alapszik, melynek területeit írásban kötött együttműködési
megállapodásban rögzítünk.
A Német Önkormányzat támogatja az óvodát szakmai céljainak, különösen a német
nemzetiségi nevelésnek a sikeres megvalósításában
Támogatja az óvodai nemzetiségi rendezvényeket, hagyományápolási programokat, az
óvodapedagógusok továbbképzésen való részvételét, szakmai anyag vásárlását.
Támogatja az óvodásokat bábszínházi előadások megtekintésében, vállalja a jegyek, előadói
díj, illetve az utazás költségeit.
Segíti az intézményvezetőt pályázatok megírásában, a pályázatokhoz szükséges önrészt
biztosítja.
Az óvoda vállalja, hogy részt vesz a Német Önkormányzat által szervezett nemzetiségi
rendezvényeken, bekapcsolódik a faluban található kiállítások szerevezésébe,
tervezésébe, kiállítási tárgyak felkutatásába, összegyűjtésébe.
Az együttműködés évente felülvizsgálatra kerül.
Az óvoda és az orvos, védőnő kapcsolata

A beteg gyermekek ellátása, elkülönítése a szomszéd épületben történik a háziorvosi
rendelővel kötött együttműködési nyilatkozat alapján. A védőnő rendszeres óvodai
látogatásaival ellenőrzi az óvodába járó gyerekek egészségét, szűréseket végez. Az
egészségügyi és higiéniai problémák esetén segíti az óvodapedagógusok munkáját. Segítséget
nyújt a gyermekek beóvodázásában (kisgyermekes családok feltérképezése, adatszolgáltatás,
kapcsolatfelvétel)
Az óvoda és a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet kapcsolata
Az intézet szolgáltatásaival, információval, szaktanácsadásaival segíti intézményünk szakmai
munkáját. Kapcsolattartás személyes találkozások, továbbképzéseken történő részvételen
alapul.

Az óvoda és a Német Kulturális és Barátsági Egyesület kapcsolata
Kapcsolatunk a közös rendezvények és kulturális programok lebonyolításán alapul.
Kölcsönösen segítjük a falu kulturális rendezvényeit (nemzetiségi nap, Mézeskalácsfalu),
pályázatok megvalósítását. A kiállítások, és a tájház látogatottságához nyújtunk segítséget
(szervezés, lebonyolítás).
Az óvoda és a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kapcsolata
Sajátos nevelési igény megállapítása, szakértői vélemény kiállítása céljából fenntartott
kapcsolat. A 2013. szeptember előtt vizsgálatra beküldött és szakvéleményt kapott gyermekek
felülvizsgálatát a szakvéleményben meghatározottak szerint minden év december 15-ig
írásban, a törvény melléklete szerinti űrlapon kezdeményezzük a szülőkkel közösen. A
vizsgálatra behívott gyermekek további intézményi elhelyezését a Szakértői és Rehabilitációs
Bizottság véleménye szerint végezzük. A gyermekek szakvéleményét a számukra megnyitott
mappában őrizzük, ez adja az alapot a fejlesztésüket végző megfelelő végzettségű szakember
biztosításához, valamint a fejlesztés irányához és gyakoriságához.
Az óvoda és a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pécsváradi Tagintézményének
kapcsolata
A Pedagógiai Szakszolgálat igényeink alapján utazó logopédust, pszichológust, gyógytornászt
biztosít, illetve szakmai segítséget nyújt az iskolaérettség megállapításához.
Az óvoda és a Komlói EGYMI kapcsolata
A Komlói EGYMI utazó fejlesztő pedagógus biztosításával támogatja a sajátos nevelési
igényű gyermekek egyéni fejlesztését.
Az óvoda és a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat kapcsolata
Ha óvodásaink családi nevelése, ellátása terén problémát észlelünk, felvesszük a kapcsolatot a
szolgálat helyi képviselőjével. A problémák jelzése írásban történik. A Szolgálat dolgozója
rendszeresen tájékozódik és tájékoztat minket az óvodába kerülő gyerekek szociális
helyzetéről, veszélyeztetettségéről. A szükséges intézkedéseket a Szolgálat hivatott
foganatosítani.
Az óvoda és a geresdlaki finn betelepülők kapcsolata
Jótékonysági akciókat szervezünk közösen (képviselőjük biztosítja az eszközöket, finn
játékokat, elképzeléseit egyeztetjük a lehetőségeinkkel és igényeinkkel, majd az érintett
szülők, támogatók bevonásával szervezzük meg az eseményt). Vendégcsoportokat fogadunk,
köszöntünk kis műsorral. Finn dalok, nyelv tanulása, finn kultúra elemi szintű megismerése.

5. A PROGRAM SZAKMAI IRÁNYELVEI
„Keresem minden gyermek sajátos titkát, és azt kérdezem, hogyan segíthetek abban, hogy
önmaga lehessen.” Janus Korczak
5.1. Küldetésnyilatkozat
Óvodánk és hivatásunk legfőbb értéke a gyermek. Minden, hozzánk betérő gyermeknek
biztonságos második otthont nyújtunk. Minden gyermek önálló személyiség, ezt elfogadjuk és
tiszteletben tartjuk. Alaptevékenységükbe, a játékba ágyazottan tesszük lehetővé anyanyelvi
kultúrájuk sokoldalú fejlesztése mellett a kisebbségek nyelvével, kultúrájával és
hagyományaival való ismerkedést. Életre szóló élményekkel gazdagítjuk őket. Pedagógiai
programunkkal és munkánkkal arra törekszünk, hogy a szülőkkel hatékonyan együttműködve,
színes tevékenységek során megismerjük, majd önmagukhoz mérten fejlesszük a gyermekek
képességeit, kibontakoztassuk egyedi személyiségüket, és harmonikus testi-lelki fejlődést
biztosítsunk számukra.
5.2. Gyermekkép
Az Alapprogram meghatározásai alapján az emberi személyiségből indulunk ki, abból a
tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben
is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.
A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos
törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen
határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos,
életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei
vannak.
Ennek megfelelően a gyermek egyedi személyiségének megismerésére elfogadására és
kibontakozásának elősegítésére törekszünk, biztosítva minden gyermek számára, hogy
egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai
csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.
A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet
szerepe is meghatározó, ezért balesetmentes, ingerekben gazdag körülményeket, jó mintát és
kiegyensúlyozott és derűs légkört biztosítunk a gyermekek számára.
Legfontosabb alapelvünk, hogy minden gyermeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés
és bizalom vegyen körbe.
A nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásokat a gyermek személyiségéhez (magatartás,
tudás, érdeklődés, vágy, szükséglet, félelem) igazítjuk, elősegítve a gyermek egyéni
készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. (ONAP)

A gyermeki szükségletek
Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete a szabad játék, a mozgás, a változatos
tevékenységek, amire programunk nagy hangsúlyt helyez.
A gyermek érzelmi szükségletének kielégítése érdekében kiegyensúlyozott csoportműködést
(következetesség, állandó értékrend, szokás-szabályrendszer), derűs, kiegyensúlyozott,
szeretetteljes légkört, esztétikus és biztonságos tárgyi környezetet biztosítunk. Egészséges
ritmust biztosító, következetes és rugalmas napi és hetirendet valósítunk meg.
A gyermek önelfogadás, önbecsülés iránti igényét segítjük a felé tanúsított bizalommal,
tiszteletteljes megszólítással, azzal, hogy az egyéni bánásmód során érdeklődésére és
képességeire építünk.
A gyermek testi szükségleteinek kielégítéséhez intimitást és gondoskodást, a fejlődését segítő
táplálkozást és pihenést, emellett egyéni képességeinek megfelelő minőségű és mennyiségű
mozgást és szabad levegőn tartózkodást biztosítunk számára.
A gyermek szociális szükségleteinek kielégítése érdekében elfogadjuk őt és biztosítjuk a
gyermekközösségbe való befogadását. A gyermekközösségben a személyiségének és a
vágyainak megfelelő helyet és feladatokat biztosunk számára. Pozitív és sokszínű közösségi
élménnyel segítjük őt abban, hogy megerősítse őt az idetartozás érzése. A nemzetiséghez
tartozó és a migráns gyermekek esetében a dolgozóknak lehetőséget teremtünk ahhoz, hogy a
gyermekek megismerhessék saját maguk és egymás kultúráját. Biztosítjuk számukra az
önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a
multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.
A gyermek szeretetigényének kielégítése során érdeklődünk iránta, az igényei szerinti
szeretetnyelveket adjuk számára pl. érintés (simogatás, ölbe vétel, ringatás, elismerés…),
pozitív megerősítések, érdeklődés a dolgai iránt, személyes beszélgetések, szívességek.
A gyermek önkifejezései szükségletének kielégítése érdekében a gyermeket beszélgetésre
motiváljuk a nevelés, gondozás, fejlesztés minden területén, és érdeklődéssel, türelemmel
személyes perceket biztosító attitűddel hallgatjuk. Beszéltetjük, meghallgatjuk érzéseit,
gondolatait és támaszt nyújtunk problémái megoldásához. Kérdéseire választ adunk, vagy
segítjük abban, hogy önmaga találja meg a helyes válaszokat.
A gyermek értelmi szükségleteinek kielégítése során szem előtt tartjuk, hogy az óvodáskorú
gyermek kíváncsi és tevékenységekben tanul leginkább. Ezért építünk érdeklődésére, a lehető
legtöbbet aktivizáljuk egyénre szabott feladatokkal, hogy sokoldalú tapasztalatokhoz jusson.
A gyermek fejlődés, önmegvalósítás iránti szükségletének kielégítése érdekében bátorítjuk
önállóságában, kreativitásában, elképzelései megvalósításában. A tevékenységek a gyermekek
érdeklődésére épülnek és rugalmasan alkalmazkodnak hozzájuk. Az egyéni bánásmód során
figyelembe vesszük az egyéni fejlődési ütemet. Személyre szabott és motiváló értékeléssel
biztosítjuk megbecsülésünkről, elégedettségünkről.

5.3. Etikai kódex
Az Etikai kódex meghatározza azokat a közös értékeket, hozzáállást, amelyet az óvoda elvár
minden dolgozójától annak érdekében, hogy a gyerekek és a felnőttek biztonságban és
szeretetben érezzék magukat és az intézményi célok felé haladó, hatékonyan együttműködő,
jó csapatot formáljanak. Az alábbi útmutatások betartását minden érintett magára nézve
kötelezőnek tartja azt, és nyílt és emberi hangon másokat is erre figyelmeztet.
Ismerd meg az intézmény céljait, elveit, módszereit és erre épüljön minden hozzáállásod!
szabályok
Célok,
Ismerd meg és tartsd be a kompetencia határaidat!

Ismerd meg és tartsd be az intézményi szabályokat!
Kövesd figyelemmel és tartsd be a határidőket!
Munkádat igyekezz mindig a lehető legjobban elvégezni!
Légy pontos és felkészült!
Munkához való
Ne terheld másokra azt, ami a te feladatod!

hozzáállás
Mindig a legfontosabb dolgokkal foglalkozz! Becsüld meg az idődet!

Teljesítsd a vállalásaidat a megállapodások szerint!
Légy jelen! Munkád során munkádra koncentrálj (ne magánéletre, másodállásra, nyugdíjra)!
Tegyél meg mindent a saját fejlődésed érdekében!
Légy kreatív! Küzdj a monotonitás, és a rutin ellen!
Legyél megbízható és kiszámítható!
Légy minta mások számára abban, ahogy kinézel, ahogy viselkedsz és bánsz másokkal!
Minta
Légy optimista! Ne siránkozz, ne panaszkodj!

Ápold a magyar nyelvet! Óvd és védd a környezetedet, a természetet! Takarékoskodj!
Tartsd karban a testi- és a lelki egészségedet!
Mindig törekedj arra, hogy jól informált legyél!
máció
Infor-
Ha hiányoztál egy megbeszélésről, pótold az így elmaradt információkat!

Mindig időben juttasd el az információkat a megfelelő személyek számára!
Előzd meg a hibát, bajt, ha pedig megtörtént, igyekezz helyrehozni!
Vállald fel a problémát, konfliktust és törekedj a konstruktív megoldásra!
Probléma
kezelés
Vállalj felelősséget! (Ne hibáztass másokat, ne mentegetőzz!)

A problémákat mindig az érintettekkel beszéld meg!
Ha a partnereid közt feszültség van, annak oldására törekedj!
Ha bajban vagy jelezd, és a megfelelő helyről kérj segítséget!
Keresd a kapcsolatot partnereiddel, beszélgess velük! Igyekezz megismerni őket!
Fogadd el partnereidet olyannak, amilyenek: másságukkal, eltérő véleményükkel együtt!
Partnerekhez való
Figyelj oda partnereidre, főleg az erősségeikre és adjál számukra pozitív megerősítéseket!

Partnereidet segítsd, támogasd, ne hagyd őket magukra a bajban!
hozzáállás
Legyen számodra egyformán fontos minden partnered! Ne érjen hátrány senkit!

Egyenesen, szemtől szembe beszélj partnereiddel! Ne beszélj ki másokat a hátuk mögött!
A kommunikációd legyen mindig érthető, őszinte és objektív, ne ítélkezz!
Tiszteld partnereidet! Soha senkit ne alázz meg, ne szégyeníts meg!
Ha partnereid hibáznak, támogasd őket, hogy helyre tudják hozni azt és bocsáss meg nekik!
Támogasd partnereidet önállóságukban, fejlődésükben!
Vegyél részt a közös programokban és azok szervezésében is!
Közösségi
Ünnepeld meg a sikereket!

élet
Fordulj szeretettel mások felé, légy empatikus!

Mindig úgy bánj másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak!

5.4. Pedagóguskép
„A pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a pedagógusnak egyetlen
karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa.” (Karácsony Sándor)
A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a
gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai
nevelésnek. Ahhoz, hogy eddigi szakmai munkánk minőségi színvonalát fenntartsuk vagy
emeljük, az alábbi pedagógus magatartás kialakítására törekszünk.
Intézményünkben a pedagógus:
Elhivatott, őrzi lelkesedését, motivációit a hivatása, a gyereknevelés iránt.
Nyitott – érdeklődik a gyermekek, szüleik és munkatársai iránt, bennük a jót keresi, és
lehetőséget biztosít másoknak arra, hogy őt is jobban megismerjék.
Tisztelettel fordul minden gyermek, szülő, munkatárs, szakmai partner és a vezető felé.
Bizalmat ad partnereinek, ezzel is elősegítve, hogy a bennük élő jó győzedelmeskedjen.
Kapcsolataiban odafigyelő, empatikus, megértő, elfogadja a másságokat is, türelmes. Őszinte,
érzéseit, gondolatait vállalja és egyértelműen, de nem bántóan, hanem előrevivően
fogalmazza meg, ebben támogat másokat is. Konstruktív együttműködésre törekszik. Önként
is vállal a közösségi feladatokból és szívesen kisegíti munkatársait.
Ha zavarja egy gyermek vagy felnőtt viselkedése, akkor nem a következményekre, a
számonkérésre, hanem az okokra és a megoldásokra figyel. Objektív, nem ítélkezik, nem a
személyes véleményét emeli ki, hanem a tényeket, azt, ami konkrétan történt. Senkit nem
bélyegez meg, se pozitív, se negatív értelemben.
Kellemes, oldott hangulat jellemzi kapcsolatait. Konkrét és pozitív megerősítéseket ad
másoknak. Jó hangulatú, tartalmas beszélgetésekre törekszik. Emberi kapcsolataiban
kiegyensúlyozott és mértékletes.
Hiteles és jó mintát mutat. Önbizalma egészséges, asszertív önérvényesítést valósít meg,
partnereit is ebben támogatja. Ígéreteit betartja, és nem vár el másoktól olyasmit, amit ő nem
tesz meg. Egészséges életmód, környezettudatosság, mintaszerű emberi és pedagógusi
magatartás, és erkölcsi értékrend jellemzi.
Erős a hite, hisz az emberi jóságban és szeretetben, hisz magában és másokban.
Kitartó, soha nem adja fel! Tudja, hogy a nehéz helyzetekben különösen nagy szükség van
arra, hogy kreatív legyen és helyesen cselekedjen, erre tanítja a gyermekeket is.
Probléma, konfliktus esetén, jó együttműködéssel keresi a közös megoldásokat.
A gyermekekkel való bánásmódját óvó gondoskodás és szeretet jellemzi. Keresi minden
gyermekekhez az ideális utat és módszereket. A gyermek egyéni és életkori sajátosságaihoz,
személyiségéhez igazítja a fejlesztést, nevelést, gondoskodást. Sokszínű tevékenységekben,
cselekedtetéssel fejleszti a gyermekek képességeit. A gyermekek tudására, érdeklődésére,
erősségeire épít, a gyermekeket sikerélményhez segíti. Mindent megtesz a megelőzés, a
prevenció érdekében. A gyermekek értékelését egyénre szabott és fejlesztő módon valósítja

meg. Kiemelt figyelemmel és gondoskodással segíti a gyermeket az átmenetekben (óvodai
beilleszkedés, iskolába lépés). A gyermekek önállóságát gondolkodásukban és
cselekedeteikben egyaránt fejleszti.
Örömmel mesél, versel, szívesen és szépen énekeljen, felszabadultan játszik a gyerekekkel.
Felelősséget vállal a hibáiért is, de nem bűntudatra, hanem őszinte belátásra, helyrehozatalra
és fejlődésre törekszik. Megbocsát magának és másoknak is a hibákért.
Hálás a sohasem unalmas hivatásáért, hogy jelentős részt vállalhat a gyermekek
személyiségének a megalapozásában. Hálás minden jóért, de a nehézségekért is, amelyek nem
engedik a rutinba süllyedni, hanem új dolgokra tanítják és megerősítik, előhozzák belőle a
rejtett értékeket is.
Tiszteli és az elvárásoknak megfelelően közvetíti az óvoda hagyományait, a magyar és a
német nemzetiségi kultúrát.
Munkáját a hatályos törvények, a pedagógiai program, és a helyi elvárások alapján tudatosan
végzi. Munkájában kreatív és rugalmas, igényli a szakmai megújulást. Reálisan elemzi,
értékeli és fejleszti önmagát, kompetenciáit (ismeret, tudás, attitűd).
5.5. Óvodakép és nevelési elvek

Az óvodai nevelésben alapelv, hogy
a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;
b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni
készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;
c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez
kell igazodniuk.
Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki
szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör
megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus
alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek
megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e
tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó
műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és
fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. (ONAP)
Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Intézményünk a családi
nevelés kiegészítője, a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye.
Fontosnak tartjuk a családok szociális körülményeinek, nevelési attitűdjének a megismerését,
hogy ehhez tudjuk igazítani a gyermek érdekét elősegítő együttműködést.
Tevékenységrendszerünkkel, személyes attitűdünkkel és mintánkkal, illetve a tudatosan
alakított tárgyi környezettel biztosítjuk óvodás gyermekeink fejlődését, az óvoda óvó-védő,
szociális, nevelő, személyiség- és közösségfejlesztő funkcióit a gyermek harmadik életévétől
az iskolába lépésig, elősegítve az átlépéshez szükséges pszichikai feltételek kialakulását.

Mindemellett kiemelten figyelünk a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság
ébrentartására és kielégítésére, előtérbe helyezzük kreativitást és törekszünk a
kompetenciaérzés és a sikerélmény kialakítására és fenntartása.
Óvodai nevelésünk célja, hogy gazdag tevékenységrendszerrel és az egyéni bánásmód elvét
alkalmazva segítsük elő óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki
szükségletek kielégítését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését,
az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével
(ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is).
5.6. Jó gyakorlatok beépítése

2014. decemberében a TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0069 pályázati támogatásnak köszönhetően
két jó gyakorlatot tudtunk átvenni, illetve programunkba beépíteni.
A Veronika Zeneprojektet a zenei nevelésbe tudtuk módosítások nélkül beemelni. A projekt
módszereit óvodapedagógusaink hospitálások, konzultációk és képzés során sajátították el. A
projekt teljes szakmai anyaga a mellékletben található.
A kozármislenyi Janikovszky Éva ÁMK Óvoda „Differenciált nevelés heterogén óvodai
csoportban” jó gyakorlata olyan elméleti és gyakorlati megközelítéseket tartalmaz, amely
teljesen fedi a mi helyi gyakorlatunkat. Így a velük való konzultációk elősegítették az
egymástól való tanulást és egymás megerősítését. A jó gyakorlat leírása a mellékletben
található.
6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a
napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan
is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét,
feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások
tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző
tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi
szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a
gyermeknek. (ONAP)
Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes
óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus
feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Ezért a nyitvatartási időben minden foglalkozást
az óvodapedagógus irányít.
6.1. Az óvoda jeles napjai, hagyományai

Nevelőtestületünk fontosnak tartja mind a magyar, mind a német nemzetiség
hagyományainak, múltunk és jelenünk értékeinek megismertetését, éltetését, átörökítését az
óvodai nevelés folyamatában. A közös élmények erősítik az összetartozás érzését,
megalapozzák a gyermekek identitástudatát. Fontos, hogy a gyerekek világához közel álló,
számukra befogadható legyen az élmény tartalma.

Óvodánkban vannak olyan ünnepek, melyek nyitottak a szülők és a vendégek számára, és
vannak zárt körben megrendezésre kerülők, ezt a lenti táblázat mutatja be.
A családok bevonásának lehetőségei:
Aktuális eszközök folyamatos gyűjtése ünnepekre, jeles napokra
Ünnepeink alkalmával díszítés, közös szervezőmunkákban való aktív részvétel (pl.
mézeskalácssütés, család által készített eszközök, jelmezek stb.)
Ünnepek, jeles napok Csoport szinten Nyitott-, zártkörű

rendezés
1. Mindennapokhoz kapcsolódó ünnepek
Születésnap, névnap Kötelező zárt
2. Nemzeti ünnepek
Március 15. Kötelező zárt
Nemzeti összetartozás napja (jún.4.) Kötelező zárt
3. Hagyományőrző jeles napok
Őszi kirándulás Választható zárt
Advent Kötelező zárt
Mikulás Kötelező nyitott
Karácsony Kötelező nyitott
Farsang Kötelező zárt
Húsvétváró Választható nyitott
Húsvét Kötelező zárt
Anyák napja Kötelező nyitott
Tavaszi kirándulás Kötelező nyitott
Gyereknap Kötelező nyitott
Évzáró Kötelező nyitott
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

 A gyerekek szívesen vesznek részt az ünnepi előkészületekben, eszközkészítésben,
önként és örömmel vállalnak egyéni feladatokat, szerepeket.
 Ismernek népi dalokat, mondókákat, találós kérdéseket, mozgásos játékokat.
 A gyermekek ismerik az óvodában megünnepelt jeles napok hagyományait.
6.2. Napirend, hetirend

A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Napirendünket
folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Figyelünk a tevékenységek közötti harmonikus
arányok kialakítására, és szem előtt tartjuk a játék kitüntetett szerepét. A napirend során a
gondozási feladatokat kiemelten kezeljük. Az óvodapedagógusok a dajkákkal együttműködve
a gondozás folyamatában is nevelnek, építik kapcsolataikat a gyermekekkel, egyúttal segítik
önállóságuk fejlődését. A nyitvatartási időben minden foglalkozást az óvodapedagógus
irányít.
A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, a
helyi szokásokhoz és az időjáráshoz is.

07.00-09.00 Szabad játék, testápolás, reggeli
09.00-11.00 Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek
11.00-12.00 Játék a szabadban, séta, kirándulás
12.00-13.00 Tisztálkodás, ebéd, készülődés a pihenéshez (tisztálkodás, mese)
13.00-14.30 Pihenés, alvás
14.30-15.30 Felkelés, testápolás, uzsonna, szabad játék, hazamenés
Iskolai szünet alatt egyéni foglalkoztatás.
A hetirend: Minden nevelési évben az aktualitásnak megfelelően kerül tervezésre a

csoportnaplókba. A tervezés rugalmas, a gyermekek szükségleteinek megfelelően alakítható.
6.3. Az óvodai nevelés tervezése
Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a
fejlődésük nyomon követését kötelező dokumentumok szolgálják.
Az óvodai élet tervezése a Pedagógiai Programhoz illeszkedő éves munkaterv alapján a
Csoportnaplóban történik, a szervezési feladatok, a fejlesztés területei, iránya
meghatározásával, havonta. A fejlődést segítő tartalmak hetente kerülnek tervezésre.
A gyermekek képességeit évente két alkalommal mérjük a DIFER módszerrel, (de dolgozunk
egy teljesebb, reálisabb képet nyújtó rendszer kiépítésén), és a fejlődés nyomon követésére
szolgáló táblázatokban dokumentáljuk, melyet a vezetői irodában, elzárva tárolunk. A szülők
szülői értekezleten tekinthetnek bele, aláírásukkal igazolják annak megismerését.
6.4. A tevékenységekbe ágyazott tanulás

1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett
tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az
ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált
környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi
formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.
2. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése,
tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet
megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire.
3. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét
foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.
4. A tanulás lehetséges formái az óvodában:
- az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, szokások
alakítása,
- a spontán játékos tapasztalatszerzés;
- a játékos, cselekvéses tanulás;
- a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;

- az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;
- a gyakorlati problémamegoldás.
5. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti
a gyermek személyiségének kibontakozását. (ONAP)
Az óvodai tanulás elsődleges célja: az óvodás gyermek kompetenciáinak (ismeret, tudás,
tapasztalat, készség, képesség, hozzáállás, attitűd) fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást
támogató környezet megteremtése során építsen a gyermekek előzetes tapasztalataira,
ismereteire, játékba, játékos tevékenységekbe építi be, vagy játékossá teszi a tanulást.
Óvodás életkorban a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, létformája a játék. A játék
spontán, önmagáért való, mindig örömteli, nincs célja, de van eredménye. Meg kell hagyni a
játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját a gyermek életében. A játékon
keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul,
örömökhöz, sikerélményhez jut. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás,
ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés
leghatékonyabb módja.
Az óvodai tanulás a játékra és a játékosságra épül. Alapja az óvodapedagógus és a gyermek
kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége.
A szervezett tanulás formái
A szervezett tanulás mindkét nyelv használatával történik. A szervezett tanulás az iskolabusz
délutáni menetrendjéhez való alkalmazkodás miatt a délelőtti órákra korlátozódik.
Kötelező: Mozgás, mozgásos játékok
Közvetve kötelező: Mese - vers - dramatikus játék - rajz - mintázás - kézimunka
A környezet megismertetése, megszerettetése
Kötetlen ének - zene - énekes játékok
A nemzetiségi nyelvi nevelésben is ez a szervezeti forma érvényesül.
A szervezett tanulás munkaformái
Frontális mozgás
vers - mese - dramatikus játékok
zenés - mozgásos játékok - gyermektánc
Mikrocsoportos ének - zene
rajz - mintázás - kézimunka
a környezet tevékeny megismerése
Egyéni részképességek fejlesztése egyéni igények szerint
A szervezett tanulás időkeretei korcsoportonként
Életkor Napi szervezett tanulási időkerete
3-4 évesek 25 perc
4-5 évesek 35 perc/ 2 alkalom
5-6-7 évesek 50 perc/ 2 alkalom

Az óvodai tanulást cselekvésre, konkrét tapasztalatokra építi. A tanulás során (a szociális
tanulás esetében is) mindig az előzetes ismeretekre épít, amelyben benne van az egyén
előtörténete, sorsa, kapcsolatrendszere, kontextusai, attitűdje, ismerte, tudása,
érdeklődése, teljes személyisége.
A tevékenységeket, feladatokat a gyermek egyéni képességeihez és érdeklődéséhez igazítja. A
gyermekek kérdéseire építi az ismeretszerzést.
Kedvező helyzeteket teremt a tapasztalatszerzéshez, az élmények gyűjtéséhez, ezért előtérbe
helyezi a megfigyeléseket, kísérleteket. Épít a gyermek családban szerzett spontán
tapasztalataira is. Fejlesztő munkájában a spontán és az irányított ismeretszerzés
eredményesen kiegészíti egymást.
Az egyéni fejlesztést és a csoportfejlesztést összehangolja.
Játékosságot érvényesít a tanulás teljes folyamatában.
Komplex művészeti fejlesztést valósít meg azáltal, hogy tudatosan alkalmazza, és beépíti a
tanulási folyamatba az alkotások fejlesztő hatását.
Fejleszti a gyermekek problémalátását. Felhívja a figyelmet a probléma-, és feladatmegoldás
lényeges mozzanataira, fejleszti a gyermekek gondolkodását, tanulási, fejlődési vágyát.
A gyermekek életkorának és egyediségének megfelelő támogató pedagógusszerepet alakít ki.
Magatartásán keresztül ismerteti meg a gyerekekkel a helyes viselkedésformákat, a
tanuláshoz, fejlődéshez való pozitív hozzáállást.
Tudatos pedagógiai munkáját a családdal való kapcsolattartás teszi teljessé. A szülők
közreműködésével törekszik a gyermek jobb megismerésére és az összehangolt
nevelésre.
A diagnosztikus mérések mellett a gyermekeket szabadjátékukban is megfigyeli és mindezek
alapján tervezi a differenciált fejlesztést (konkrét célok, feladatok, módszerek,
eszközök, időkeretek, munkaformák meghatározásával).
A különböző kultúrákban szocializálódott, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek
együttnevelését tudatosan valósítja meg, ezzel elősegíti az egymástól tanulást, és
egymás elfogadását. Az integrációt differenciálással, egyénre szabott pedagógiai
gyakorlattal, folyamatos visszacsatolással és nyomonkövetéssel valósítja meg.
Figyelembe veszi az azonos korú gyerekek különböző érdeklődését, képességeit, fejlettségét,
és ez alapján tervezi és valósítja meg a számukra a feladatokat, követelményeket és
értékelést. Kooperatív technikák alkalmazásával biztosítja az együttműködésen, egyenlő
részvételen és felelősségvállaláson alapuló közös feladatmegoldásokat.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:

 A gyermekek szívesen vesznek részt különböző tevékenységekben, örömmel tanulnak
pedagógusaiktól és egymástól is. Tapasztalataikat, tudásukat szívesen alkalmazzák
különböző tanulási helyzetekben.

 A problémák megoldásán kreatívan gondolkoznak és gondolataikat érthetően, logikusan
ki tudják fejezni, szívesen osztják meg másokkal.
 Szeretnek közösen tevékenykedni, kis csoportokban is tanulni.
 Szívesen vállalkoznak egyéni feladatok elvégzésére is.
 Önállóan, igényesen és szívesen teljesítik feladataikat.
 Önmagukat és egymást is objektíven értékelik.
6.5. Az átmenetek feladatai

Átmenetnek nevezünk az egyén életében bekövetkezett minden olyan változást, amely a
megszokott szocializációs térből való kimozdulást eredményezi. Ez a feladat folyamat jellegű,
a gyermek 3 éves korában, az óvodába lépésével veszi kezdetét, és az óvodai neveléssel
többnyire három év alatt eljutunk oda, hogy a gyermek alkalmas lesz az iskolai élet bevezető
szakaszának elkezdésére.
Az óvodaérettség és az iskolaérettség elérésében a gyermeket a szülő és az óvodapedagógus
segíti. Az iskolássá válásban a gyermeket a szülők és a tanítók segítik.
Az átmenetek feladatmegosztása – Az óvoda és a család kapcsolata, illetve Az óvoda és az
iskola kapcsolata című fejezetben található.
7. AZ ÓVODAI ÉLET KIEMELT NEVELÉSI FELADATAI
Nyitott, elfogadó, játékban nevelő és tanító óvoda vagyunk, melyben a gyermekek egyéni
fejlődésük és érésük ütemében válnak az iskolai életre alkalmassá.
A gyermekek népi, irodalmi, zenei alkotásokon keresztül ismerkednek meg nemzetiségük
hagyományaival, a népi kultúrkincs értékes elemeivel.
A kétnyelvű óvodai nevelés szeretetteljes légkörben segíti elő a gyermekek pozitív kötődését
a német nyelvhez, megteremti a sokoldalú, életszerű érzékelés, a zene, a ritmus jelentőségét
figyelembe vevő, utánzáson alapuló, természetes, spontán nyelvtanulás feltételeit.
Célunk, hogy önállóan gondolkodni, tevékenykedni képes, a környező világra nyitott,
szeretetet adni és kapni tudó, a másság elfogadására, toleranciára is képes gyermekeket
neveljünk. Az óvodások nyugodt, élmény-gazdag, harmonikus fejlődését segítsük elő a
kisebbség nyelvének és kultúrájának megismertetésével, eltérő fejlődési ütem, az életkori és
egyéni sajátosságok figyelembevételével.
Az óvodánk kiemelt nevelési feladatai
 az egészséges életmód alakítása
 az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés
 az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
 a német nemzetiségi nevelés biztosítása

Feladatunk a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-szociális,
közösségi, esztétikai, az intellektuális érzelmek differenciálódásával.
Német nemzetiségi nyelvi fejlesztés az egyéni sajátosságokhoz, eltérő fejlődési ütem
figyelembe vételével. A kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok, szokások
hangsúlyozása. Az óvodások felkészítése a kisebbségi nyelv tanulására, az önismeret,
önbizalom és együttműködés alakítása.
7.1 Az egészséges életmód alakítása

Napjainkban az egészség megtartása, fejlesztése az életre, a sikerre vonatkozó kompetenciák
kialakítására épül, amely feltételezi a személyiség (testi, érzelmi, értelmi, akarati és
társkapcsolati viselkedés) megismerését, gyakorlással erősíti a különböző élethelyzetekben a
testi-lelki edzettséget, pótolja, kiegészíti a hiányzó egészségvédő képességet, továbbá
szokássá alakítja az egészségvédő magatartást.
„Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek
testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai
nevelés feladata:
 a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése
 a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése
 a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése
 a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése
 az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a
betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
 a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos
környezet biztosítása
 a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a
környezettudatos magatartás megalapozása
 megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal
együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési
feladatok ellátása.” (ONAP)
Az egészséges életmódra nevelés célja, az egészséges életvitel igényének alakítása a gyermek
testi és lelki fejlődésének elősegítése, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek
differenciált fejlesztése.
Az egészséges életmódra nevelés feladatai
Az óvodai nevelés elválaszthatatlan része az egészség fejlesztésére (promóció) és az
egészségkárosodás megelőzésére (prevenció) irányuló egészségnevelő tevékenység. Mindkét
egészségfejlesztési feladat a testi (szomatikus), a lelki (értelmi, érzelmi, akarati) és szociális
(társas, közösségi) nevelő tevékenységre is vonatkozik.
Az óvodai nevelés kulcskompetenciáját az képezi, hogy a napi program minden elemének
teljesítése közben biztosítjuk a ránk bízott gyermekek egészséges életvitelét egyénenként és
csoportosan is. Elősegítjük egészségvédő és –fejlesztő szokások kialakítását. A nevelés tehát
a testi (szomatikus) nevelésre alapoz.

Az óvodapedagógus feladatai a higiéniára nevelésben:
A gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza az otthoni higiénés szokásokat,
amelyek nem feltétlenül azonosak az óvoda mindennapos tisztálkodási, testápolási
rendjével. Ezért kiemelt figyelmet fordít az egészséges életmódhoz szükséges szokások,
szabályok során a családdal való összhangra.
Kiemelt figyelemmel segíti azokat a gyermekeket, akiknek az életvitelében az óvodaihoz
képest jelentős különbség vagy lemaradás észlelhető.
A higiénés szemlélet átadása, a testápolás segítése sohasem jelenthet a gyermek számára
megszégyenítést.
A legfőbb személyi higiéniás nevelési feladatot, a kézmosás szokássá fejlesztését
szeretetteljes légkörben, a saját személyi felszerelés (törülköző, zsebkendő, fésű,
fogmosó-felszerelés, tornafelszerelés, alvópárna) használatával gyakoroltatja.
Megítéli a gyermek higiénés állapotát, szükség esetén (a dajka segítségével) bensőséges
formában a pótolja a hiányos testápolást.
A legintimebb higiénés tevékenységet a WC-használatának, a WC-papír használatának
gyakoroltatását egyéni bánásmóddal és intimitással valósítja meg. Ennek
begyakorlásában a dajka is részt vállal. A bevizelés, beszékelés utáni mosakodást
különösen fokozott intimitással valósítják meg.
Biztosítja a gyermekek számára a rendszeres egészségi ellenőrző vizsgálatokat, és az arra
épülő támogatást.
Az óvodapedagógus feladatai az egészséges táplálkozás megkedveltetésében:

Az étkezéshez való előkészületbe bevonja a gyermekeket, hogy – életkori fejlettségüknek
megfelelő szinten – valósítsák meg az önkiszolgálást.
Étkezés során megnevezi az ételeket, és bemutatja azok egészségre gyakorolt hatását.
A gyermekeket a kulturált és egészséges étkezésre neveli.
Az egészséges táplálkozás megkedveltetése érdekében gyümölcs és zöldségnapokat szervez.
Megismerteti a gyermekeket új ízekkel. Lehetővé teszi, hogy ők maguk is vegyenek
részt az ételkészítésben (saláta, gyümölcstál készítésében).
Gyakoroltatja az egészséges és egészségtelen ételek megkülönböztetését. Megismerteti a
gyermekeket a vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag ételekkel.
Tudatosítja a folyadékfogyasztás jelentőségét. Kialakítja a gyakori folyadékfogyasztás
szokását. Gyakoroltatja az egészséges és egészségtelen italok megkülönböztetését.
Lehetőséget biztosít a táplálkozás és a (testi-lelki) egészségi állapot közötti ok-okozati
összefüggések felismerésére. A táplálkozással kapcsolatos egészségkárosító
magatartásra (túlzott evés, nassolás, sok édesség fogyasztása, tápanyagokban szegény
ételek fogyasztása) és azok következményeire.
Táplálkozásával jó mintát mutat.

Az óvodapedagógus feladatai a környezeti higiéniára való nevelésben:
A csoportszobában arra neveli a gyermekeket, hogy maguk után rakjanak rendet. Az
anyagokkal, eszközökkel energiákkal takarékosan bánjanak.
Biztosítja a foglalkoztató termek szellőztetését, az ivóvíz higiéniáját, a helyes fűtést és
világítást. Felügyeli az udvar tisztán tartását, gondozását, a helyiségek,
mellékhelyiségek takarítását, a taneszközök higiéniáját, rendben tartását.
A gyermekeket a természet védelmére, a hulladék tudatos kezelésére, az óvoda tisztaságának
megóvására, szépítésére, virágosítására neveli. Magatartásával jó mintát mutat.
A festéssel kapcsolatos eszközhasználat után alkalmat biztosít a mosakodásra.
A gyermekek játékszereinek fertőtlenítésére és biztonságos tárolására felügyel.
Az audiovizuális eszközöket csak az óvodapedagógus üzemeltetheti.
Az óvodapedagógus feladatai a mozgás biztosításában:

Gyakoroltatja az egészséges napirendet, hogy annak működtetése készséggé váljon.
A gyermekek mozgásigényét kielégíti, a mozgásfejlődéshez megfelelő teret, eszközöket,
tevékenységeket, motivációt és baleset megelőzést biztosít.
A mozgásos játékokat a mindennapos testnevelést napi szinten valósítja meg. Tudatosan
beépíti a tartásjavító és talp tornát.
A regenerálódást biztosító pihenéssel egészíti ki (csendes pihenő, alvás biztosításával,
alvásigény figyelembe vételével). A gyermekek számára a délutáni pihenéshez („szundi
szoba”) áll rendelkezésre, ahol 9 m2-nyi sófal (1600 kg parajdi sótömb) biztosítja
számukra (légúti, asztmás) betegségek megelőzését, tüneteik enyhítését.
A gyermekek fokozott mozgásigényét udvari játékokkal, munka jellegű tevékenységekkel,
óvodakörnyéki sétákkal biztosítja.
Megismerteti a gyerekekkel az általános munkavédelmi, balesetvédelmi és közlekedési
szabályokat, azokat gyakoroltja és ellenőrzi.
Igyekszik megelőzni a túlmozgást, a fegyelmezetlen játékot. Felügyeli a homokozók,
pancsolók, mászókák, hinták, kerti szerszámok tisztaságát és épségét.
A napozás és a vízzel való edzés lehetőségét aktuálisan és egészség védően teremti meg.
Az óvodapedagógus feladatai a testnevelés foglalkozások biztosításában:
A rendszeres mozgás biztosítását, a mozgáskultúra megalapozását, a motoros képességek
fejlesztését a mindennapi testnevelés során is biztosítja. Mindennap alkalmazható
mozgásgyakorlat lehet a mászás, járás, futás, ugrás, labdadobás, elkapás.
A közös játékos, mozgás élményeken keresztül igyekszik a mozgást megszerettetni. Az
óvodai testnevelés során alkalmazott mozgásformákkal igyekszik megalapozni az életen
át tartó sportolási kedvet és szokásokat.
A mindennapos testnevelés edző jellegű gyakorlatai mellett korcsoportra szabott, testnevelési
csoportos foglalkozást is tart heti egy alkalommal.

Az óvodapedagógus feladatai az önellenőrzés és értékelés fejlesztésében:
Gyakoroltatja a véleményalkotást a saját egészségvédő magatartásról.
Fejleszti a testi-lelki szükségletek kifejezésének kommunikációját.
Átadja és gyakoroltatja az életvédelmi és baleset-megelőzési magatartással kapcsolatos
tudnivalókat, a rizikóhelyzetek elkerülése érdekében.
Jó mintát mutat saját életmódjának értékelő áttekintésével.
Az óvodapedagógus feladatai a dohányzás megelőzésében:
Él minden olyan program lehetőséggel, amely a gyermekekkel megismerteti a dohányzás
káros voltát, egészségügyi szolgálat (védőnő, óvodaorvos) segítségével. Az óvoda egész
területén tilos a dohányzás, ezzel a dolgozók jó mintát mutatnak.
Támogatást nyújt az egészséget támogató családi környezet alakításához, és a káros
szenvedélyek (alkohol- és drogfogyasztás, dohányzás) megelőzéséhez.
Az óvodapedagógus feladatai a kétnyelvű egészségnevelésben
A fenti nevelési feladatok végzése során gyakoroltatja a tárgyak, eszközök, ruhadarabok,
ételek német nevű megnevezését. Folyamatosan bővíti azon kifejezések, utasítások
körét, melyek e nevelési feladatok során visszatérnek.
A szokásrendszert nemzetiségi nyelven alakítja.
A nemzetiségi ételek készítését, beépíti az étrendbe.
Az ünnepekhez kapcsolódó szokásos ételeket készít a gyerekek bevonásával.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
 A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás
nélkül tisztálkodnak, mosakodnak, törölköznek, fogat mosnak, fésülködnek, használják
a WC-t, a WC papírt.
 A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat.
 Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Alkalmazzák
az orrfújás helyes technikáját.
 Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a
kancsóból.
 Készségszinten használják a kanalat, villát, kést.
 Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.
 Étkezés közben halkan beszélgetnek, helyes testtartással ülnek.
 Teljesen önállóan öltöznek. A ruhájukat ki- begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A
ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcokra helyezik.
 Jelzik, ha melegük van, vagy fáznak.
 Ügyelnek saját maguk és környezetük rendjére, tisztaságra, igyekeznek mindenütt
rendet tartani.
 Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.

 Életkori sajátosságaiknak megfelelően rendelkeznek ismeretekkel az egészséges
táplálkozásról.
 Örömmel és önállóan vesznek részt a mozgásos tevékenységekben.
 A szociálisan hátrányos gyermekek a pozitív támogatottsággal elérik kortársaik szintjét.
 Értik és végrehajtják az utasításokat, kifejezéseket német nyelven. Német nyelven is
meg tudják nevezni környezetük alapvető tárgyait, ruhadarabjaikat, egyes ételeket,
tisztálkodási eszközeiket. Német nyelven, kérnek, köszönnek, megköszönnek.
7.2 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége.
Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs,
kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy
– a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék;
– az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak
közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;
– az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését,
éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek;
– az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek
különböznek egymástól.
2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek
gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a
segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának,
önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és
normarendszerének megalapozása.
3. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje
szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja,
hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és
szépre, mindazok megbecsülésére.
4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi
alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be.
(ONAP)
Az óvodapedagógus feladatai a lelki egészségvédelem során

Pszichohigiénés nevelést (lelki egészségvédelem) valósít meg, vagyis fejleszti a lelki
egészség fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges készségeket és képességeket.
Segíti a gyermekeket abban, hogy magukról reális és pozitív képet alakítsanak ki, és
elfogadják magukat, önbizalmuk egészségesen fejlődjön.
A gyermekekkel személyes perceket, meghitt beszélgetéseket valósít meg.
Kezeli, oldja a hibás viselkedéseket. Megelőzi vagy kompenzálja a stresszhatásokat.
Fejleszti a gyermekekben a magatartásuk, érzelmeik kontrollálására való készséget.

Figyel a gyermekektől érkező segítségkérésekre, az ún. „segélykiáltásokra”, és igyekszik
segítséget nyújtani.
Elősegíti a társas-társadalmi beilleszkedést (integráció), és a normatartás (adaptáció)
elsajátítását.
Gyakoroltatja a gyermekekkel az önellenőrzést.
Az óvodapedagógus feladatai az érzelmi nevelésben:
Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkört teremt a gyermekek számára a

beszoktatástól az óvodáskor végéig.
A gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez a szülőkkel együtt a lehető
legnyugodtabb feltételeket teremti meg. Lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek a
szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával.
A beszoktatás ideje alatt hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek elhozhatják magukkal azokat az
otthoni tárgyakat, amelyekhez ragaszkodnak.
Tájékozódik a gyermek otthoni szokásairól. Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett
szokásoknak megfelelően szervezi a tevékenységeket, amit sok érzelmi megerősítéssel,
játékosan gyakoroltat, figyelembe véve az egyéni képességeket, tempót, szokásokat.
Az 5-6-7 éves gyermekeket bevonja a kisebbek öltöztetésébe, és biztosítja, hogy
gyengédséggel, szeretettel vegyék körül őket.
Az érdekes, ízléses játékok mellett személyes kapcsolattal, mesével, „ölbeli játékokkal”,
mondókákkal kedveskedik a gyermekeknek.
A beszoktatás idején a derűs, szeretetteljes légkör biztosít, amit a helyi gyűjtésekből származó
német nyelvű mondókákkal, hintáztatókkal tesz teljesebbé.
Elősegíti a gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek kapcsolatok pozitív érzelmi töltésű alakítását.
Fejleszti a gyermekek érzelmi és kapcsolati képességeit, társas kapcsolatait a közösségi élet
fejlesztése érdekében, és hogy a gyermekek jól érezzék magukat a csoportban.
Kialakítja a közösségi élet szabályait. Segíti a gyerekbarátságok kialakulását, és úgy formálja,
hogy a barátok a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak.
A gyermekek bizalmának, biztonságának kialakítását az óvoda felnőtt és gyermek
közösségével együtt végzi.
A gyermekek neveléséhez jó kapcsolatot teremt a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellő
bizalom alakulhasson ki az együtt neveléshez. Bizalmas kapcsolatban a gyermek egyéni
jellemzőit megismerheti az óvodapedagógus, ami alapfeltétele az egyéni nevelésnek.
Segíti a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat.
Magyarázatában a dolgok pozitív oldalát emeli ki és jó mintát mutat.
A gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosít, a pontos határok megjelölésével.
Röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazza azt, amit akar, kér, szeretne. A többszöri
„határátlépésnél” konzekvenciákat von le, következményeket vezet be, ugyanakkor
megadja a lehetőséget a javításhoz.
Az összeütközések során tudatosan alakítja a gyerekek érzésvilágát, magatartását.

Minden gyermeket abban segít, bátorít, hogy belső elégedettsége, pozitív énképe alakuljon ki.
Minden gyereknek személyes perceket biztosít, hogy a jó kapcsolatot megerősítse,
támogatja azt is, hogy a gyermek-dajka kapcsolatban is a pozitív attitűd érvényesüljön.
Az agresszív gyermeknek lehetőleg nem ad figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív
viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges.
A gyermekek viselkedéskultúráját fejleszti a felnőttek példája, bátorítása, türelme,
bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít
elviselni.
Az óvodapedagógus örömét dicsérettel jelzi, félelemkeltés nélkül jelöli meg a veszélyeket,
problémákat.
A humor jó segédeszköz a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos
formája. A nehézségeket és görcsösséget a humor feloldja. A bátortalan gyermekek
nevelésekor az óvodapedagógus örül a kisebb előre lépésnek, fejlődésnek is, az önkifejező és
önérvényesítő törekvéseknek teret biztosít.
A gyermekeket az egyéni nyelvismeret figyelembevételével motiválja a mind gyakoribb
nyelvhasználatra, esetenként az egymás közti párbeszédek kibontakozására német nyelven.
Az óvodapedagógus feladatai az erkölcsi nevelésben:
A szűkebb és tágabb környezet megismertetése a szülőföldhöz való kötődés alapja, melyet az

óvodai dolgozók kommunikációja, bánásmódja és viselkedése pozitívan befolyásol.
Elősegíti, hogy a gyermek rá tudjon csodálkozni a természetben és az emberi környezetben
megmutatkozó jóra, szépre, tisztelje és becsülje azt.
A mesékkel és az azt követő beszélgetésekkel is elősegíti az erkölcsi kategóriák
megismerését, megkülönböztetését.
Társas játékok és sporttevékenységek során fejleszti a sportszerű, korrekt magatartást.
A mindennapok során az alapvető illemszabályokat ismerteti és gyakoroltatja a gyerekekkel.
Önértékelésre és társai értékelésére is neveli a gyerekeket.
A másság elfogadására és egymás segítésére neveli a gyermekeket.
A jeles napok során különösen sok alkalom adódik a nemzetiségi nyelv gyakorlására, helyi
tájnevek megnevezésére, szókincsbővítésre, az ismert kifejezések gyakorlására. Az
aktualitásnak megfelelően kerülnek megismerésére, gyakorlásra a helyi gyűjtésekből
származó táncok, dalok, népi játékok stb.
Az óvodapedagógus feladatai a közösségi nevelésben
A közösségi élethez kiegyensúlyozott légkört, harmonikus csoportmiliőt teremt.
Megismerteti a gyerekekkel a közösségi élet szabályait, lehetőségeit, örömeit. Kialakítja az
óvodai csoportja hagyományait, szokásrendszerét, jelképrendszerét, szimbólumait, ami
sajátos, egyéni színezetű légkört biztosít és ez is mélyítheti a gyermekek
összetartozását, együttérzését.
A közösségfejlesztő pedagógiai munkát az odafigyelés, meghallgatás, saját érzések
meghallgatása, elfogadása jellemzi. A gyermek örömteli optimizmussal fejlődhet, ahol

különbözőségek elfogadása, tisztelete van jelen, a szokás és normarendszer
megalapozott. A gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra,
ha kell, természetes támaszra találjon.
Minden gyermeket a többi gyermek, és a másság elfogadására és befogadására nevel. Segíti
az együttműködés során keletkezett feszültségek feloldását és jó megoldásokat mutat.
Fejleszti a csoport tagjait összekötő személyi kommunikációt (beszéd, társalgás) és
együttműködést, közös élményeket biztosít. A kapcsolatok erősítése során magatartása a
beszélgetőtárs megbecsülését, értékelését, a kölcsönös engedmények keresését üzeni,
melyben teljességgel mellőzi a megbántást, hibáztatást, gyakori bírálgatást, kioktatást,
kiabálást, panaszkodást. A gyerekeknek ebben jó mintát mutat, őket is erre neveli.
A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös
tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben
megvalósuló tanulási formák. A különböző tevékenységek során páros feladatokat,
gyakorlatokat, a kiscsoportos szervezeti formát és/vagy kooperatív technikákat valósít
meg. Ezek során a gyerekek jobban megismerik egymást, tanulnak egymástól és
fejlődnek a kapcsolati viszonyulásaik.
Megismeri a csoportba járó gyermekek egyéni és életkori sajátosságait. Ennek megfelelő
szerepekkel, megbízatásokkal és támogatással segíti őket, hogy megtalálják helyüket a
csoportban és fejlődjenek.
Felkelti a gyermekek érdeklődését a közösség érdekében végzendő feladatok iránt, hogy
átélhessék a közös aktivitásból eredő célok teljesítését, és örömmel és érdeklődéssel
kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe.
Elősegíti egymás jobb megismerését a kapcsolatok alakulását. Ehhez jó lehetőséget
biztosítnak a mentálhigiénés, illetve dráma játékok és a Veronika Zeneprojekt játékai is.
Elősegíti a gyermekek beilleszkedési képességének (a csoportba történő integrációjának)
kialakulását. Kiemelten segíti elő a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szociális
integrációját.
Elősegíti, hogy a gyerekek más gyermekközösségekkel tartsanak kapcsolatot, barátkozzanak,
és hogy szolidaritás, bizalom alakuljon ki bennük a rászorulókkal szemben;
Olyan légkört teremt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves része a
nemzetiségi hagyományápolás. A nemzetiségi hagyományőrzéshez természetes közeget
teremt.
Az óvodapedagógus feladatai az esélyegyenlőség biztosításában:
Minden gyermek számára biztosítja azt a jogot és lehetőséget, hogy – származására, nemére,
nemzetiségére, vallására, testi-lelki sérülésére, fogyatkozására való tekintet nélkül –
elfogadják, befogadják. Minden gyermek számára ugyanazon jogokat és lehetőségeket
biztosítja az óvodai életben való érvényesülés folyamatában.
Biztosítja a másság elfogadását, azaz minden olyan gyermeknek az egyenlő társként történő
elfogadását, aki a mindennapi életben, átlagos jellemzőkkel mérve, eltérő személyiség,
és akit eltérése miatt a közösségből való kirekesztés veszélye fenyeget. A
gyermekközösséget is erre neveli.

Az óvodapedagógus feladatai integráló nevelés során:
A szociális hátrányú gyermekek esetében (akiknél a családi, társadalmi, kulturális, anyagi
háttér kedvezőtlen hatása okoz hátrányt) is teljes befogadást biztosít. A roma
gyermekek óvodai integrációját kiemelten kezeli, hogy kompenzálni, alakítani tudja a
nyelvi kommunikációs hátrányokat, a kisebbségi előítéleteket, a kedvezőtlen higiénés
szokásokat, viselkedési problémákat.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai „megelőző” egészségneveléséhez a
gyermekvédelmi hálózat (jogi, pedagógiai, egészségfejlesztő) segítségét kéri, a szülői
szervezet, munkaközösségek társadalmi összefogását is igénybe veszi. A szülők
társadalmi integrációjának segítésére a következő alkalmakat kihasználja:
munkadélutánok, közös séták, ünnepek, kirándulások, orvosi tanácsadás, csoport szülői
értekezletek.
Kiemelten segíti a gyermeket a családból az óvodai közösségbe való átmenetben, az óvodai
napirend (szokásrend) megismerésében, az egészséges életvitel, táplálkozás szokásainak
alakításában, a csoportszabályok és viselkedéskultúra elsajátításában.
Az óvodapedagógus az Alapító okiratban vállaltak szerint, a Szakértői és Rehabilitációs
bizottság szakvéleménye alapján biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek
integrált nevelését.
Egyéni bánásmódot valósít meg a fogyatkozással rendelkező (mozgásszervi, érzékszervi,
enyhén értelmi fogyatékosok, beszédhibás) gyermekek nevelésében. A fogyatékosságot
nem alkalmatlanságként, hanem élethelyzetként kezeli, mely megfelelő neveléssel
javítható. A fejlesztő nevelés érdekében együttműködik a nevelési tanácsadó és a
szakértői bizottság szakembereivel. Felkészül a feladatra, folyamatosan képzi magát és
együttműködik az egészségügyi és nevelési tanácsadó szakembereivel és a szülőkkel.
Biztosítja a sajátos neveléshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, eszközrendszert.
Elősegíti a gyermeket nevelő óvodai dolgozók összehangolt munkáját.
A csoportba járó gyermekeket és az ő szüleiket is felkészíti a kisgyermek fogadására, a
segítés, barátkozás, a közös játék lehetőségeire.
Feloldja a sajátos nevelési igényű gyermek alkalmazkodási kényszerét, félelmét az ismeretlen
óvodai környezettől, az ismeretlen felnőttektől és gyermekektől, az óvoda napirendjétől,
életrendjétől.
A sajátos nevelési igényű gyermekek képességfejlesztéséhez kellő időt és alkalmat biztosít az
óvoda napi programjában.
A mozgásában korlátozott gyermekek fejlesztését kis lépésekben valósítja meg. (Az
alapmozgásokat alakítja, fejleszti, megalapozza a személyes kontaktust, a kooperációs
készséget, a nem szóbeli és a szóbeli kommunikációt. Majd beszélgetéseket
kezdeményez, bővíti a gyermek aktív szókincsét, fejleszti a beszédmegértését, az
emlékezeti megtartás gyakorlására bíztatja a gyermeket.

Segíti a gyermeket az alapvető önkiszolgálási szokások kialakításában, az ehhez szükséges
jelhasználat és logikai funkciók alkalmazásában.
Sajátos nevelési feladatot valósít meg a beszédhibás gyermekek fejlesztésében. A beszédhiba
a gyermek értelmi fejlődését, szociális kapcsolatainak alakulását is akadályozhatja. A
beszédhibák korrekciója logopédiai feladat, ezért szakszerű megoldásához szakember
segítségét veszi igénybe. Illetve a logopédus fejlesztési tanácsait beépíti a mindennapos
nevelésbe.
Sajátos nevelési feladatot valósít meg az értelmi fogyatkozású, elmaradottságú (retardált)
gyermekekkel. A gyengén értelmi fogyatkozású (organikusan vagy funkcionálisan
sérült) gyermekeket integráltan együtt neveli a többi gyermekkel. Az óvodai
közösségbe való felvételhez figyelembe veszi a gyermek intelligenciahányadosát (IQ):
0,70–0,80 pont alatt: határeset; 0,50–0,70 pont: enyhén fogyatékos (debilis); 0,25–0,50
pont: közepesen fogyatékos (imbecillis). Elősegíti, hogy a gyermeket fogadják el társai
és ő is el tudja fogadni társait, és a társkapcsolatok pozitívan alakuljanak. Apró
lépésekben és pozitív attitűddel gyakoroltatja a gyermekkel, hogy szükségleteit jelezze.
A gyermek közösséget is megtanítja ezeknek a jeleknek a megértésére. Kommunikációs
készségeit, értelmi és érzelmi képességeit (akarat, kitartás, énkép), önállóságát
tudatosan fejleszti.
Az érzelmi, erkölcsi és szociális nevelés eredménye az óvodáskor végén:
 A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt
érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.
 A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szabályainak
betartása. Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén.
 A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.
 Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek, a közös megoldásokat keresik.
 Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel
köszöntik egymást. A csoportba érkező vendégeket köszöntik.
 Igényükké vált a tevékenységben való részvétel és együttműködés. A tevékenységet
türelmesen, a megbeszélés alapján befejezik.
 Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit.
 A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.
 Értékelik saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat.
 Érvényesítik kezdeményező készségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket.
 Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Szociálisan éretté válnak az iskolába
lépésre.
 A gyermekben pozitív érzelmi viszony alakul ki a kisebbség kultúrája és nyelve iránt.
Életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezik szókinccsel.

7.3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés
1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.
Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő
környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység
egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a
gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a
gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére
szükséges figyelmet fordítani.
2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára – mint életkori
sajátosságra –, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a
gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket,
tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.
3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett
tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és
élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés,
emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése.
Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő
ösztönző környezet biztosítása. (ONAP)
Az óvodás gyermek értelmének megnyitását, fejlesztését elsősorban érzelmein keresztül, s
nem a szándékos tanulás elvárásával valósítja meg. Türelmes, kiváró magatartást valósít
meg, ebben támogatja a családokat is.
A tanulást a lehető legszélesebben értelmezi, a fejlődés az érés és a fejlesztés együttes
hatásaként. Minden tapasztalat, minden élmény, tanulást hordoz magában, hozzájárul a
gyermeki személyiség fejlődéséhez.
A pedagógus a fejlesztés, a prevenciós és korrekciós nevelés feladatait, a kiemelkedő
készségekkel rendelkezők sajátos fejlesztését kiscsoportos formában illetve egyéni
fejlesztéssel valósítja meg, elsősorban az óvodapedagógus által kezdeményezett
játékok, kísérletek, megfigyelések, próbálgatások segítségével.
Az óvoda közvetlen természeti és társadalmi környezete, udvara és környéke a megismerés és
a szókincs bővítés lehetőségének bő forrása, ezt tudatosan kihasználja.
Az anyanyelvi fejlesztést és a kommunikáció különböző formáinak alakítását beszélő
környezettel, helyes mintaadással és szabály-közvetítéssel (a javítgatás elkerülésével)
valósítja meg.
Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére neveli a gyermekeket, örömteli, nyugodt
légkörben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvét fenntartja, ösztönzi.
A játék világa mellett a valós világot komplex érzékeltetéssel, sokoldalú megtapasztalással, s
a gyermeki értelemmel összhangban lévő verbalitással közvetíti. Támogatja a gyermeki
önmegvalósítást, önkifejezést.

A tanulási készségek, képességek, a pszichikus funkciók fejlesztését, az egyéni
sajátosságoknak megfelelően differenciáltan valósítja meg a változatos tevékenységek,
élmények, tapasztalatszerzés, ismeretbővítés és a különböző élethelyzetek során.
Utánzáson alapuló, cselekvéssel egybekötött, sokoldalú nyelvi-élményszerzési lehetőséget
biztosít.
Az anyanyelvi nevelést minden tevékenységben kiemelten kezeli, az irodalmi
kezdeményezéseket összekapcsolja a többi kezdeményezési formával, a komplexitásra
törekszik.
Az elsődleges modellként szolgáló család beszédkultúráját, értékrendjét, és a gyermek
beszédfejlettségét feltérképezi. A családokkal való együttműködést és kommunikációt
fejleszti az életkori értelmi fejlődés, az egyéni differenciált bánásmód érdekében.
Jó mintát mutat a magyar és a német nyelv örömteli, választékos, precíz alkalmazásában. Elősegíti
más nemzetiségű gyermekek saját nyelvi identitásának megőrzését.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
 A gyermek örömmel, szívesen beszél. Összetett mondatokat is tud alkotni.
Beszédében logikusan építkezik. Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél.
 Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő
tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ. Különböző
mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. Tisztán ejti a mással- és magánhangzókat.
(itt a fogváltás miatt egyéni eltérések lehetnek)
 Tud érvelni, magyarázni, meggyőzni.
 Tud érdeklődéssel és türelemmel meghallgatni másokat. Nem vág mások szavába.
Megérti mások beszédét.
 A gyermek életkorának és egyéni sajátosságainak megfelelően alakuljon azon
képességeinek összessége, melyek alkalmassá teszik őt az iskolai tanulás
megkezdésére. Figyelmük fejlődjön önkéntelenül a tartós figyelem képessége felé.
Gondolkodásuk fejlődjön a cselekvő szemléletes gondolkodástól a nyelvi
gondolkodási szint felé. Végezzenek gondolkodási műveleteket (analízis-szintézis,
összehasonlítás, általánosítás).
7.4. Német nemzetiségi nevelés
Programunk tartalmi szabályozásának rendszere abból indul ki, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek oktatása a magyar közoktatás része. Lehetővé teszi a sajátos kisebbségi célok, a
nyelv és kultúra továbbörökítésének, az önazonosság megőrzésének megvalósítását.
Törekszünk arra, hogy óvodai nevelésünk során a gyermekek ismerkedjenek meg a népi,
irodalmi, zenei alkotásokon keresztül nemzetiségük hagyományaival, a népi kultúra néhány
értékes elemével, valamint, hogy kétnyelvű környezetben ismerkedhessenek a német
nyelvvel. A kétnyelvűség jellemzi az óvoda egész napos nevelési gyakorlatát.
Az óvodai környezet tükrözi a német kisebbségre jellemző szín- és formavilágot, amelyben
fellelhetőek a népi kultúra tárgyi emlékei.
A német nyelvi program témái szorosan kötődnek a magyar nyelvű ismeretanyagokhoz.

Nyelvi nevelés és kultúraközvetítés
A gyermek alapvetően kíváncsi – más nyelvek vonatkozásában is. Elég tudásvággyal és
bátorsággal rendelkezik ahhoz, hogy idegen szavakat utánozzon. Közben nem tökéletességre
törekszik, hanem örül minden szónak, amit más gyermekekkel, felnőttekkel beszélhet.
Szeretné, ha megértenék.
A német nyelvi nevelés célja a professzionális, gyermek közeli nyelvi nevelés megvalósítása,
amit játékosan, élményekre alapozva, az egész személyiség fejlesztését célozva szervezünk.
A tanulás légköre, színterei, tárgyi feltételei:
A nyelvi nevelés során olyan légkört teremt a pedagógus és minden óvodai dolgozó, melyben
jó közérzet, kezdeményező tanulási környezet valósul meg, hogy a gyermekek
félelemmentesen, gondtalanul, vidáman beszélhessenek, érdeklődéssel figyelhessenek a
beszédre, és megtapasztalhassák az értékeket.
A környezeti feltételek megteremtése során a belső és külső tereken olyan játékhelyszínek
hozunk létre, amelyek sokszínű lehetőséget teremtenek a foglalkoztatáshoz. A gyermekeknek
olyan környezetre van szükségük, melyben a terek és tárgyak kezdeményezésre ösztönzik a
gyermeki kíváncsiságot, a cselekvési szükségletet és a beszédaktivitást.
A német nemzetiségi nevelést segítő eszközök mennyisége (db)

Képes könyvek 30
nyelvi könyvek 61
nyelvi játékok 5
hagyományokkal kapcsolatos könyvek 3
Geresdlak német nemzetiségének életét bemutató kiadványok 1
nemzetiségi kártya (készlet) 1
cd 2
kazetta 14
dvd 1
régi használati eszköz 40
gyerek népviselet 8 tracht, 8 kékfestő, 8 magyar
kézimunka 10
Az óvodapedagógus feladatai a tanulási környezet és helyszínek alakításában:

Magatartásával, viselkedésével tudatosan alakítja az ideális szociális érzelmi klímát.
Ösztönző tanulási környezetet hoz létre, játékhelyszíneket rendez be.
Megragad minden lehetőséget a belső terek nyitására, strukturálására. A nyelv és kultúra
fejlesztése tükröződik a helyiségek berendezésében. A csoportszobában a gyermekek
számára mindig hozzáférést biztosít a német nyelvű játékok, könyvek, CD-k
használatához.
Kreatívan rendez be minden lehetséges külső teret, hogy a gyermekek minél több
tapasztalatot szerezzenek. Az udvaron mini-veteményeskertet alakít ki, virágoskertben
is tevékenykedteti a gyermekeket. A külső terek berendezésével sokféle

mozgáslehetőséget kínál. Lehetőség biztosít mászásra, hintázásra. A tevékenységeket
német nyelven kíséri.
Az óvodában állandó és időszakos kiállításokat rendez be a magyarországi német
szokásokhoz kapcsolódóan (ruhadarabok, babák, játékeszközök, korsók, bútorok). A
gyermekeket megismerteti a magyarországi németek szimbólumaival (rozmaring,
jellemző színek, motívumok, minták, hímzések). Az óvodai rendezvényekhez kétnyelvű
meghívókat készít (Márton-nap, anyák napja, stb.).
A gyermekekkel közösen állapodik meg óvodán kívüli tanulási helyszínekben. Minden
tanulási helyszínen sokszínű élmény- és tapasztalatszerzést biztosít, ahol a gyermekek
minden érzékszervükkel tanulhatnak.
A lehetőségekhez képest eredeti helyszíneken biztosít élményeket (szüret, pince,
kukoricatörés, rét, gyümölcsök, piac, bolt, templom).
Megismerteti a gyermekeket a település főbb épületeivel (önkormányzat, iskola, posta, bolt,
templom). Kirándulásokat szervez környezeti megfigyelésekhez, a könyvtárba és
kiállítások meglátogatására (Babamúzeumunk, Kendő és vállkendő kiállítás, kézimunka
kiállítás, tájház).
Minden évszakban szervez természeti változásokat megfigyelő sétákat (szőlőskert,
kukoricaföld, erdő), ilyenkor terméseket is gyűjtenek.
Mindig új tanulási helyszíneket keres a tágabb környezetben például a kézműveseknél, ahol
megtekintik a műhelyeiket, szerszámaikat és kérik, hogy a (kötélkészítő, kőfaragó,
asztalos, bognár, cipész, kékfestő, szabó, fodrász) mutassa be a munkáját. Lehetőség
szerint kirándulásokat szervez olyan falvakba, ahol a nálunk nem fellelhető kézművesek
megtalálhatók.
Meglátogatnak egy paraszti gazdaságot, ahol megnézik az állatok etetését (ló, tehén, sertés,
baromfi stb.).
A pedagógus minden gyermeki aktivitást német nyelven kísér.
Az óvodapedagógus feladatai a német nemzetiségi nevelésben:

Tudatosan és látható örömmel beszél a gyermekekkel németül. Közben elősegíti azt, hogy
minden egyes gyermek értse a nyelvet. Érthetően és pontosan beszéli a német nyelvet.
Tudatosan alkalmazza a testbeszédet (mimika, gesztikuláció), hogy a gyermekek lássák
is, amiről beszél. Pontos fogalmakat és követhető beszédtempót alkalmaz.
A munkatársak (óvodapedagógusok, dajkák) lehetőség szerint egymás között is németül
beszélnek.
Szemmagasságban beszél a gyermekekkel. Beszédhibák esetén nem szakítja félbe a
gyermeket, hagyja elmondani a mondandóját. Válaszába belefűzi, vagyis észrevétlenül
javítva megismételi hibásan mondottakat.
A gyermekek nyelvi kifejezőkészségét új fogalmak bevezetésével és gyakori ismétlésével
fejleszti. Segíti a gyermeket abban, hogy örömét lelje a párbeszédekben.

Ha magyar nyelven fordul hozzá egy gyermek, németül ismételi meg az elmondottakat és
németül válaszol.
Érkezéskor minden gyermeket személyesen üdvözöl. Szemkontaktust vesz fel és németül
szólítja meg. Közben egyszerű mondatmodelleket alkalmaz „Jól vagy? Csinos a ruhád.
Szép a frizurád.” A nap végén minden gyermektől egyénileg németül köszön el.
A mindennapi élethelyzetekben, étkezésnél, mosdóban, öltözködéskor stb. németül beszél a
gyermekekkel. A cselekvéseket, mindennapos rutin tevékenységeket, a játékot német
szóval, többnyire német köznyelven kíséri. A különböző napi tevékenységekhez
(kézmosás, rendrakás, étkezés…) mondókázik, német nyelven adja az utasításokat.
A reggelinél is mindig németül beszél, közben egyszerű utasításokat közvetít: „Hozzál, kérlek
egy széket!” Hozzál, kérlek egy tányért!”.
Játékidőben és foglalkozásokon németül beszél, énekel, mondókázik. A napirend további
tevékenységeiben is, a rakodásnál, az öltözőben, az udvaron, tornánál németül beszél.
Az ebédnél megnevezi az ételeket, étkezéshez kapcsolódó mondókákat mond,
utasításokat, kéréseket fogalmaz meg németül.
Pihenéskor német altatót énekel, német mesét, vagy verset mond.
Barkácsolásnál németül beszél.
Bábokkal kezdeményezi német nyelvi cselekvéseket.
Meséket és szabad történeteket mond el, és biztosítja a képeskönyvek nézegetését, hogy a
nyelvi kifejezés és a látás együttesen hordozzon örömforrást és megértést. Eközben
segíti a gyermeket abban, hogy szabadjára engedje fantáziáját és fejlődjön szókincse.
Különböző történetek kitalálására és mesélésére motiválja a gyermekeket
Lehetőséget teremt ahhoz, hogy a gyermekek a megismert meséket dramatizálják ill. bábokkal
eljátsszák.
Körültekintően és figyelmesen, érdeklődéssel hallgatja a gyermek közléseit, szemkontaktust
tart, ezzel is jelezve a párbeszéd készségét. A beszélgetésekben a gyermek számára
biztosított lehetőség képessé teszi a gyermeket arra, hogy kívánságát, érzelmét,
gondolatát, véleményét, problémáit kifejezze és oldja. Időt ad a gyermeknek és
magának is. Ha valamit nem ért, újra megkérdezi.
Tiszteli a gyermekek kívánságait és érzéseit. A gyermek számára figyelmet és önálló
döntéseket biztosít, ezen keresztül a gyermek megtapasztalja, hogy komolyan veszik,
megéli hatékonyságát, és erősödik az önértékelése.
Segíti a gyermeket abban, hogy megismerje más személyek látásmódját, és ezáltal
tudatosuljon benne, hogy különböző vélemények, lehetőségek vannak. Ez néha
konfliktusokhoz vezet, de tanulhatnak egymástól, és közösen megoldhatják a
problémákat.

Az óvodapedagógus feladatai az identitás, a kulturális hagyományok támogatásában:
A nyelv és a kultúra összhangját valósítja meg. A gyermekek aktuális életvitelének
figyelembe vételével lehetővé teszi a hagyományokkal, életformával a magyarországi
német kultúrával való találkozást. Ápolja a magyarországi német kulturális
hagyományokat, fejleszti, erősíti a közösségi érzést.
Élő szokásokat ápol és továbbadja azt, közben kizárólag németül beszél. Az élő szokásokkal
élményt és teljes körű átélést biztosít a gyermekeknek.
A gyermekekkel együtt gyűjti a kulturális értékeket (ruházat, használati eszközök …) Együtt
rácsodálkoznak és beépítik mindennapi környezetükbe, a gyermekek cselekvéseihez
ezeket felhasználják.
Ápolja a régi dal- és mesevilágot, a helyi nyelvjárást.
Aktívan részt vesz a falu szűkebb és tágabb környezetének ünnepeiben és lehetőség szerint a
gyermekeket is bevonja ebbe.
A magyarországi németek ünnepeit kétnyelvűen szervezi a gyermekek bevonásával.
Tágabb környezetében is meglátogatja a gyermekekkel az érdekes, különleges épületeket,
kiállításokat, múzeumokat.
A népviseletet és néptánc ruhát évente felveszi. A gyermekekkel német néptáncot táncol,
népviseleti ruhában.
Az óvoda belső terét úgy díszíti, hogy azok a régi idők motívumait hordozzák (asztalterítő,
függöny, polccsík, szalvéta, hímzés stb.).
A helyi szokásokat, hagyományokat beépíti az óvoda mindennapi életébe, alkalmazza a helyi
vagy a magyarországi németekre jellemző szimbólumokat.
A helyi specialitásoknak megfelelő, hagyományos ételeket, süteményeket készít, melyek
receptjeivel is megismerteti a gyermekeket és a fiatal szülőket az óvodai
rendezvényeken.
Megismerteti a gyermekeket a hagyományos magyarországi német hangszerekkel.
Az óvodapedagógus feladatai játékban megvalósuló nyelvi fejlesztésben:
A játék és a játékosság elvét követi a nyelvi nevelésben is. Sokszínű játéklehetőséget kínál,
mely egyben alkalom a német nyelv elsajátítására is.
Az óvoda hagyományainak megfelelő szertartásokkal világos szerkezetű napi- és hetirendet
hoz létre, mely a gyermekeknek biztonságot ad, segíti tájékozódásukat, ezzel
nagymértékben hozzájárulunk a jó közérzetükhöz. Biztosítja az aktivitás és pihenés
egyensúlyát. A napirendben a szabad játéknak nagy teret enged.
A szabad játékban hagyja, hogy a gyermek maga döntsön arról, kivel, mivel, hol és mennyi
ideig játszik. Segíti a gyermekeket abban, hogy a gyermekek felismerjék és kifejezzék
saját és mások érzelmeit, erősségeiket és gyengeségeiket. A játékokhoz kapcsolódó
kommunikációt német nyelven kezdeményezi. Játékukban megfigyeli a gyermekeket és
kellő időben játékötleteket ad német nyelven.

Az irányított játékban sokszínű kreatív játékkal és játékformákkal alkalmazása során ismerteti
meg a német nyelvet: dalok, mondókák, történetek, mesék, beszélgetések, körjátékok,
táncok, szerepjátékok, és a Veronika zeneprojekt játékai során. Biztosítja, hogy a
játékokban jól érvényesüljön a német nyelvhasználat.
Német nemzetiségi játékokat tanít. Beleéléssel vesz részt a játékokban és közben németül
beszél.
Az óvodapedagógus feladatai a zenei fejlesztésben:
A gyermekek szívesen zenélnek, a zene felszabadít, örömforrást jelent, a jó közérzet
megteremtésének fontos eszköze az óvodában. Ezért biztosítja a kiemelt zenei nevelést,
melybe a Veronika Zeneprojekt jó gyakorlatát is beépíti. Zenélés, dalolás közben
játékosan tanítja a német nyelvet.
A zenei fejlesztéssel elősegíti a gyermekek jó közérzetét, új kifejezési formákat gyakoroltat
velük, a mondókák ritmusával, a játékdalok dallamával megalapozza a nyelvi
gondolkodást, emlékezést. A daloknak, körjátékoknak, táncoknak, zenei történeteknek,
ének-zenei fejlesztő játékoknak meghatározó szerepet biztosít az óvodai
mindennapokban. A játékokban fellelhető ritmikus mozgásokkal örömforrást biztosít a
gyermekek számára. Játszik és játékot biztosít az Orff-hangszerekkel is, mely a
gyermekek élmény- és kifejezésvilágát gazdagítja. A gyermekeket megismerteti a
magyarországi németek jellegzetes hangszereivel (harmonika, trombita stb.). Emellett
épít a gyermekek kreativitására illetve fejleszti azt, hogy minden tárgyban tudjanak
hangot találni, zenélni.
Az óvodapedagógus feladatai a szülőkkel való együttműködésben:
A német nyelvi fejlesztést az óvodában a családdal együtt közös feladatként látja el. Hiszen a
család szerepe kiemelkedő jelentőséggel bír a gyermek nyelvi fejlesztésében.
A szülőket – legfontosabb partnerként – bevonja az óvodai nevelésbe. Partnerközpontúan
dolgozik együtt a szülőkkel. Az óvodai beiratkozáskor, szülői értekezleteken, közös
rendezvényeken, ünnepeken bemutatja a szülőknek a magyarországi német óvodák
sajátosságait, céljait, különösen kiemelve a nyelv- és kultúraközvetítés egybeolvadó
kettős jelentőségét. Biztosítja, hogy pozitív eredményességükről, előnyeikről maguk
győződjenek meg.
Rámutat az együttműködési lehetőségekre és annak fontosságára. A célokat a szülőkkel és
családtagokkal közösen tervezi meg. A nemzetiségi nyelvi nevelést, a magyarországi
német identitás megalapozását, erősítését velük együtt valósítja meg.
Betekintést ad a szülőknek az óvodai munkába, a helyi pedagógiai programba.
Játékdélutánokat, barkács-délutánokat, nyílt napokat szervez. Olyan kreatív
kezdeményezéseket hozunk létre együtt a szülőkkel, amelyben a gyermekek régi
magyarországi német kézműves-mesterségekkel ismerhetnek meg (fazekas, kékfestő,
szövés, gyöngyfűzés stb.).
Nemzetiségi napokat szervez a családtagokkal. Az ünnepek előkészületeibe és
lebonyolításába bevonjuk a szülőket. Magyarországi német hagyományokat ismerő

szülőket, nagyszülőket hív meg az óvodába, akik élményszerű bemutatókat tartanak a
gyerekek számára.
Megállapodik a családtagokkal abban, hogyan segíthetik, támogathatják gyermekük nyelvi
fejlődését. Rámutat az együttműködési lehetőségekre. Igény esetén mondókákat,
dalszövegeket, képes- és mesekönyveket ad kölcsön a szülőknek.
Alkalmanként mesélésre, beszélgetésre hív az óvodába olyan szülőket, akik beszélnek
németül.
Az óvodapedagógus feladatai a gyermekek nyelvi fejlődésének nyomon követésében:
Minden gyermekről félévenként bejegyzéseket készítenek a csoportnaplóba, mely a gyermek
nyelvi viszonyulását, fejlődését követi nyomon. Az óvodapedagógusok a gyermekek
nyelvi fejlődéséről tapasztalatot és véleményt cserélnek.
A gyermekek munkáit, tevékenységeit fotókkal is prezentálják.
A pedagógiai munkát feljegyzésekkel dokumentálják. Projektjeiket, kirándulásaikat,
ünnepeiket, a csoportnaplóban, piros színnel dokumentálják.
Az érintett szülőkkel értékítélet mentesen beszélik meg megfigyeléseiket a gyermekek
fejlődéséről.
Az óvodavezető feladatai német nemzetiségi program megvalósításában:
A Nemzetiségi Óvodák Irányelve és a Köznevelési Törvény határozza meg munkáját. A
Nemzetiségi Törvény alapos megismerésére és érvényesítésére törekszik.
Tanulmányozza a legújabb információkat, naprakész.
A Helyi Pedagógiai Program alapján lépésről lépésre érvényesíti az Irányelvek célkitűzéseit
és követelményeit.
Az új Irányelvek alapján rendszeresen felülvizsgálja a pedagógiai munkát.
A pedagógiai munka célirányos dokumentálásával nagyban hozzájárul a belső
minőségfejlesztéshez. Dokumentációjában két feladat érvényesül. Egy részről
munkaeszköz, mely biztosítja a tervszerűséget, a folyamatosságot, az átláthatóságot és
az eredményvizsgálatot a közösségben, más részről az óvoda teljesítménytükre a
külvilág számára. A pedagógiai munkát a belső és külső átláthatóság elve alapján
szervezi.
Az óvodavezető feladatai a nyelvi- és kultúrprogramok menedzselésében:
Együttműködést kezdeményez és valósít meg más magyarországi német óvodákkal,
nemzetiségi képviseleti szervekkel, szervezetekkel, egyesületekkel és intézményekkel
helyi Német Nemzetiségi Önkormányzattal, Német Egyesülettel.
Keresi a kapcsolatot elsősorban a helyi Német Önkormányzattal, babavarró asszonyokkal,
akik a régmúlt értékeit őrző kiállításokat bemutatják, azokat műhelyként használva,
nemzetiségi tartalmakat közvetítő tevékenységbe vonják be a gyerekeket. Ezeken a
találkozókon igyekszik többnyire németül beszélni.
Betekintést ad a fenntartónak és az iskolának.

Keresi az együttműködést más nemzetiségi óvodákkal. Találkozókat szervez, melyeken
tapasztalatokat, ötleteket cserélnek, kölcsönösen erősítik egymás munkáját.
Eredményes együttműködésre törekszik a könyvtárral, egyesületekkel, iskolákkal, az
idősekkel, és más nemzetiségekkel.
Az óvoda pedagógiai munkájának aktív nyilvánosságot biztosít.
Az elért eredmények, munkák közzétételére minden lehetséges fórumot és kommunikációs
eszközt felhasznál.
Aktívan részt vesz a falu kulturális életében, a gyerekekkel való fellépésekkel színesíti azokat.
Tájékoztatja az önkormányzatot pedagógiai munka eredményeiről.
Bizonyos rendezvényekre, meghívja a polgármestert, az önkormányzati képviselőket és a
nemzetiségi önkormányzatot.
A pedagógiai munka eredményeiről beszámol a helyi médiában.
Partnernapokat rendez: szülőket, nagyszülőket hív az óvodába, akik munkájukról beszélnek.
Magyarországi német óvodai mivoltunkat termeink jellemző berendezésével prezentálja.
8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

8.1. A játék
1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai
nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad
játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő
módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból
és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék
kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő,
élményt adó tevékenységgé.
2. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az
óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd
amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé,
kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé
a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.
3. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását
segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus
feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési
lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus
játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz.
4. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű,
elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő
tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő,
ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.
5. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék
kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos
tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. (ONAP)

Játszóhelyek a csoportszobában:
- babaszoba
- babakonyha
- fodrászsarok
- boltos játék
- mesesarok
- építősarok
- asztalok
Játékeszközök neve Mennyisége
Építő-konstruáló eszközök:
Lego készlet 2
faépítő készlet 2
szivacsépítő 2
szivárvány piramis 1
csavarok (készlet) 1
ZOOB készlet 1
Finommotorikát fejlesztő játékok:
mágneses labirintus 1
horgász játék 1
sajtfűzőcske 3
Polip – Mentsd meg a halakat! 1
ügyeskedő 1
műanyag fűzhető korong (készlet) 1
láncszemek (készlet) 1
érzékelő labdák pumpával 23
fűzögető tábla 2
Filo készségfejlesztő játék 1
óriási gombok (készlet) 1
almafa öltöztető 1
pók szövő 1
szalagszövő 1
golyóvezető (űrhajós) 1
Ugra-bugra 1
Állatkert fogaskerék 1
Tecno építő 1
rajzsablon készlet 3
Percepció fejlesztő játékok:
Játsszál okosan (készlet) 10
formakirakó 1
Figurix 1
memória napocska 1
napszak lottó 1
memóriajáték – négy évszak 1
útkereső 1
színkirakó 1

Kövesd az útvonalat! 1
mozaik sablon 1
Játszva tanuljuk a formákat 1
színes kirakójáték táskás 1
memo süni 2
mini gyümölcskosár 1
Vidám horgászat 1
óceán szivacsszőnyeg 1
mintanyomó 1
margaréta formabedobó 1
Day & Night 1
babzsák gyümölcsök, zöldségek (készlet) 6
Logico tábla 3
Logico feladatlapok (csomag) 5
Társasjátékok:
Divatos egerek 1
Tricky Monkey 1
Lélekpillangó 1
Rolit társasjáték 1
okos kertész 1
kártyajáték 2
dominó 2
Verbális (beszéd) fejlesztés eszközei:
sztorikocka 1
nyomdakészlet 4
Matematikai fejlesztőjátékok:
boszorkánykút 1
szám-számkép párosító 1
szám-számkép dominó 1
naptár 1
számkidobó 1
dominó 1
Szerepjátszó eszközök:
állatkert 1
óriás baba 4
rongybaba 2
Eichhorn vonat 1
orvosi táska 1
vasaló állvány 1
vasaló 2
babakonyha eszközökkel 1
dömper 3
lakástakarító szett 1
Eichhorn készlet (kisvasút) 1
autószállító kamion 1

stabil autó készlet 1
babakocsi 2
fűnyíró 2
munkapad 1
gyümölcsök hálóban 1 cs.
Rolly Toys John Deer 2
Bábozás:
fejmaszkok 15
Boldizsár bohóc 1
bábparaván 1
bábok 20
ujjbábok 20
Mozgásfejlesztő eszközök:
kenguru labda 7
süni párna 1
élménykagyló 1
Mozogj és kacagj! 1
ejtőernyő 1
labda pöttyös 5
focilabda 2
catch ball 1
hernyó alagút 1
bot 17
babzsák 28
ugráló kötél 8
trambulin 3
szivacsszőnyeg 1
body roll henger 10
hullahopp karika 20
lépegető 15
többfunkciós mászóka 2
kétszemélyes nyári sí 2 pár
masszírozó szőnyeg 2
érzékelő ösvény 1
billenő rácshinta 2
egyensúlyozó libikóka 1
mozgásfejlesztő táska 1
szalag 19
kendő 20
zsámoly 2
tornapad kicsi 2
tornapad nagy 1
greifswald pad 1
bordásfal 2

A játék tevékenység célja a gyermek szabad képzelettársításának elősegítése. Az
intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyerekek egyéni
vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon
a játék. Az ingerszegény környezetből érkező gyerekek számára játékötletek, minták adása.
Visszatérő kommunikációs helyzetek teremtésével motiválni kell a gyermekeket a kisebbség
nyelvének használatára. Ismerjék a környezetükben lévő játékok neveit, a játék során a
leggyakrabban használt szófordulatokat, cselekvést jelölő kifejezéseket.
A szabad játék túlsúlyát kell biztosítani, ahol fontos, hogy a játék a pszichikumot, a
kreativitást fejlesztő, erősítő élményt adó tevékenység legyen.
Biztosítjuk a feltételeket a gyakorló játékhoz, a szimbolikus szerepjátékhoz, a konstruáló
játékhoz és a szabályjátékhoz, ahol az óvodapedagógus tudatos jelenléte hangsúlyos
A játék tevékenységet az óvodai nyitva tartás teljes ideje alatt biztosítja, hogy minden
gyermek szabadon választott játékkal játszhasson.
A csoportszobában állandó játszóhelyeket alakít ki a megfelelő eszközökkel a gyermekek
igényei szerint (pl. babaszoba, babakonyha, építősarok, asztalnál végezhető
építőjátékok, fodrász-, orvos-, boltos játék stb.) Többféle szükség esetén variálható,
vagy új elkülönített „kuckókat” alakít ki. Segíti a gyermekeket abban, hogy önállóan,
vagy ha szükséges felnőtt segítséggel alakítsák ki játékuk számára megfelelő helyet.
A csoportban csak annyi szabályt vezet be, mely segíti a biztonságot nyújtó rendet, az oldott
légkör fenntartását, a rugalmas szabad játékot, a sokféle tevékenységet, az elképzelések
valóra váltását.
Kreatív légkörrel segíti a gyermekek ötleteinek szabad áramlását, egymás meghallgatását, az
alkotó együttműködés kialakulását. Segíti a gyermekeket abban, hogy játékukhoz
különböző anyagokat, változatos eszközöket használjanak.
Kezdeményezésére a gyerekek szívesen vesznek részt az énekes-mozgásos játékokban. A
képességfejlesztő játékoknál a gyermek szabadon választhat az általa felkínált szerepek,
játékhelyzetek, társak között.
Az irányított játéktevékenységbe beépíti a Veronika Zeneprojekt játékait.
Az udvaron arra ösztönzi a gyerekeket, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet
végezzenek.
Biztosítja, hogy a 3-4 éves gyermekek igényük szerint egész nap játszanak, egyedül vagy
egymás mellett. Legyen számukra játékkezdeményező, modellnyújtó játszótárs.
Az 5-6-7 éves gyermekeket támogatja abban, hogy a kisebb-nagyobb létszámú csoportokban
jó együttműködéssel játszanak. A játszó csoportok kialakulásához, szerepek
elosztásához időt, helyet és lehetőséget biztosít. Az óvodapedagógus figyelemmel kíséri
a játékot és csak akkor ajánl más játékot, ha már a gyerekek játéka kimerülőben van, s
azt a körülmények miatt szükségesnek látja.

Az 5-6-7 éves gyerekeknek az óvodapedagógus biztosítja a több napon keresztül tartó játékot.
A játék eszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják
a gyerekek elképzeléseit. Az óvodapedagógus a játékhoz ízléses, praktikus, egyszerű
eszközöket, félkész játékokat biztosít, hogy sokféle ötlethez, változatos játékokhoz
adjon kedvet.
Számos élményt (séta, kirándulás, szervezett csoportfejlesztő játék) és változatos
tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít a gyermekek számára, hogy játékuk
gazdagodjon, személyiségük fejlődjön. Erre kiemelten figyel a szociálisan hátrányban
élő gyermekek esetében.
Lehetővé teszi, hogy a családban, az óvodában, a tágabb természeti és társadalmi
környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékidőben is
átélhessék, átírhassák, feszültségeit feloldhassák.
Biztosítja a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, és örömteli játékával, magatartásával
mintát ad a játékok helyes használatához és elrakásához. Fejleszti a gyermekek
játékának tartalmát, és minőségét.
A játék elrakás során fejleszti a gyermekek rendszeretetét és szem-kéz koordinációját.
Jó mintával, szerepvállalással és bíztatással segíti a gyermekeket abban, hogy vállaljanak el
szerepeket, és használjanak szimbólumokat a „mintha” helyzetek megteremtéséhez.
Szerepvállalásai modellértékűek a szókapcsolatok, hanglejtés, hangsúly, hangerő,
hangszín tekintetében. Anyanyelvi játékok során kiemelt figyelmet biztosít az
artikuláció, szókincs, kifejezés fejlesztésére.
A gyermek konstrukciós játékát a formagazdagság irányába fejleszti. A konstrukciós játékhoz
kapcsolva beépíti a gyermekek tevékenységeibe a barkácsolást.
A gyerekekkel olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi- és szabályjátékokat játszik,
amelyek könnyen megtanulhatóak, játszhatóak. Támogatja a gyermekeket abban, hogy
játék elgondolásuk fejlődjön, hogy jelenjen meg a többféle ötletből kialakított tartalmas
játék, ami fejleszti a gyermekek kommunikációs képességét, szabálytanulási képességét,
társakhoz való viszonyát, az együttes cselekvő képességet.
A gyermekeket motiválja abban, hogy bábozzák, dramatizálják a meséket, hogy a
meseélmény jelenjen meg játékukban is, és többoldalú örömszerzés legyen számukra.
A szerepjátékot, a dramatizálást konstrukciós játékkal egészíti ki.
A játékszabályokat megismerteti és megkedvelteti a gyermekekkel, és segíti őket abban, hogy
ők is hozzanak létre szabályokat. Időnként biztosítja a gyermekek számára, hogy a
szervezett játékokban ők is lehessenek játékvezetők.
Irányítása játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermeket cselekedni. De segíti azokat a
gyermekeket, akiknek a játéka ötletszegény. És természetesen beavatkozik, ha
gyermekek játéka eldurvul, ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát.
Folyamatosan motiválja a gyerekeket a különböző játéktípusok, helyzetek alakulásával a
német nyelv használatára.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
 A gyermek képes a nyugodt, elmélyült, tartalmas, kitartó játékra.
 Vigyáz az eszközök épségére.
 Tud azonosulni a választott, kapott szerepeivel.
 Szimbolikusan alkalmazza a játékhoz kapcsolódó ismereteit, tapasztalataikat.
 Szabálytartása, tolerancia készsége együttműködésre alkalmassá teszi.
 Bonyolult építményeket tud alkotni.
 Élvezi a szabályjátékokat.
 Motiválható a kisebbség nyelvén való megszólalásra. Érti a leggyakrabban használt
kifejezéseket, követi a kéréseket, utasításokat. Használja a kommunikációs
kapcsolatok állandó és jellegzetes nyelvi fordulatokat.
8.2. Munkajellegű tevékenységek

1. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok
vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység – az
önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal
együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az
elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás.
2. A gyermek munka jellegű tevékenysége:
– örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység;
– a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges
attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség,
a céltudatosság alakításának fontos lehetősége;
– a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások
elismerésére nevelés egyik formája.
3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel
való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához
mérten fejlesztő értékelést igényel. (ONAP)
A munkajellegű tevékenységek célja az, hogy a gyermeki munka játékos formáin,
megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok alakuljanak ki, melyek pozitívan
befolyásolják a gyermekek önbecsülését, közösségi kapcsolatát, felelősségérzetét,
kötelességteljesítését. E téren is kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyerekekre.
A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket.
A munka jellegű tevékenységekhez szükséges eszközök mennyisége

kis méretű takarítószerek (seprű, partvis, lapát, vödör) 4
kis méretű kerti szerszámok (ásó, kapa, gereblye, locsoló) 19
napos kötény 4
napos tábla 1
Rolly Toys John Deer 2

Különböző típusú, munkajellegű tevékenységeket tervez, biztosítja a szükséges időt, teret,
eszközöket, szabályokat.
A munka során fokozatosan ismerteti meg a gyermekekkel a németül elhangzó kéréseket,
utasításokat, a munka során használt eszközök és tevékenységek nevét.
Óvodánk sajátos helyzetéből adódóan (körzeti óvoda) sok gyerek kíséret nélkül érkezik, ezért
nagy hangsúlyt helyez az önállóságra szoktatásra az egymásnak való segítésre, a
nagyobb gyerekek bevonásával, segítségadásával.
Csoportjában a naposság vállalása önkéntes, a nagycsoportosoknál életkoruknak megfelelően
követelmény szinten jelenik meg.
A csoportjába járó gyermekek rendszeresen végeznek alkalmi megbízatásokat - a környezet
rendjének helyreállítása, kisebbek segítése, az évszaknak megfelelő növénygondozás, a
befőzésben, sütés, salátakészítés, az udvar takarítás munkálataiban.
A szülőket arra bíztatja, hogy gyermekeiket otthon önállóságra neveljék, különböző
életkornak megfelelő gyermeki munkák elvégzésére bíztassák, segítsék.
A gyermeki munka folyamatos, reális a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő
értékelést igényel.
A fejlődés eredménye óvodáskor végére:
 A gyermekek szeretnek közösen dolgozni.
 Örülnek, ha kötelességeiket teljesítik.
 Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát.
 Szívesen vállalkoznak egyéni megbízások elvégzésére.
 Örömmel segítenek a kisebbeknek, egymásnak.
 A saját személyükkel kapcsolatos teendőket önállóan végezik (öltözködés,
tisztálkodás, étkezés, játékelrakás).
 Ismerik a munkaeszközök helyét, rendeltetését.
 Szívesen vesznek részt növénygondozásban, kerti munkákban, sütésben, főzésben.
 A munkajellegű tevékenységgel kapcsolatos német nyelvi kifejezéseket megértik és
alkalmazzák.
 Ismerik a német nemzetiségi ételeket és azok elkészítésében örömmel vesznek részt.
8.3. Verselés, mesélés

1. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek
hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a
mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak.
2. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős
alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi,

erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét
formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi
viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat.
3. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének
kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást
kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a
szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal
ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított
megismerési törekvésekre.
4. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi
magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában
eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki
élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.
5. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő
kombinálása az önkifejezés egyik módja.
6. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének
elmaradhatatlan eleme.
7. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.
(ONAP)
A verselés, mesélés célja az óvodában a gyermek érzelmi-értelmi és esztétikai fejlődésének
segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása, a csodákkal teli meseélmények
segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével, az egyéni fejlettségi szintek
figyelembevételével.
A német kultúra kincseiből merített mesék, versek megszerettetése, a helyi gyűjtésekkel való
ismerkedés.
A fejlesztéshez szükséges eszközök mennyisége
módszertani könyv az irodalmi neveléshez 12
mese könyv az óvodapedagógus számára 26
verses könyv az óvodapedagógus számára 12
mesekönyvek nézegetésre gyerekeknek 40
fej-maszk készlet 30
bábok (kesztyűbábok, ujjbábok, árnybábok, síkbábok, 40
fakanálbábok, kasírozott bábok, gyűszűbábok)
paraván csoportonként 1
saját kezűleg készített mesei illusztrációk 20
saját készítésű szemléltető képek 20
jelmezek, kiegészítők dramatizáláshoz 30
diavetítő 1
diafilm 20

A 3-7 éves korú gyermekek számára az életkoruknak megfelelő jellegzetes műveltségi
tartalmakat biztosítja. A gyermek nyelvi képességeit versekkel, mesékkel, dramatikus
játékkal, bábozással fejleszti. Az irodalmi anyagokat igényesen válogatja a gyermekek
életkori sajátosságainak és érdeklődésének figyelembe vételével.
Az irodalmi kezdeményezéseket más tevékenységekkel összehangolja, törekszik a
komplexitásra.
Biztosítja, hogy fele-fele arányban kapjon hangot a magyar és német nyelvű mese-vers anyag,
esetenként bővüljön a helyi gyűjtések tájnyelven való megismertetésével. Megismertet
a gyermekekkel néhány jellegzetes német nyelvű mesefordulatot.
A 3-4 évesek versanyagát népi mondókák, legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású,
játékos verseiből választja. Meseválasztását egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések
jellemzik. Minél több lehetőséget teremt a vidám rigmusok korai megkedveltetésére.
5-6 mondókát, 6-8 új mesét ismertet meg velük.
A 4-5 évesek irodalmi anyagát a vidám, humoros, klasszikus és mai magyar költők,
népköltészeti ihletésű ritmus élményt nyújtó verseiből válogatja. A mondókák anyagát
népi mondókák, csúfolók, halandzsa szövegű kiolvasókból választja ki. A meséket a
többfázisú állatmesék, népmesék és a magyar klasszikusok és mai magyar írók modern
meséiből választja ki. 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset, 8-10 új mesét ismertet meg
velük, amelyből legalább 4-et meg is jelenítenek a gyerekek bevonásával.
5-6-7 éves korban a gyermekek versanyagát kibővíti a különböző típusú népi mondókákkal,
kiolvasókkal, lírai versekkel, néphagyomány ápolással, évszakok szépségét bemutató
versekkel. Megismertet a gyermekekkel néhány olyan közmondást, amelyekkel a
minden napi életben is találkoznak. A mesék területén az állatmeséktől kezdve a
cselekményesebb népmeséken át, a novellisztikus-realisztikus meséken át, beépíti a
klasszikus tündérmeséket, a tréfás meséket és a műmeséket is a gyermek mesetárába.
A gyerekek a hosszabb meséket folytatásokban, napokon keresztül hallgatják.
5-6-7 éves gyermeknél 4-5 kiolvasóval bővüljön a mondóka repertoár. Ismételgessék az előző
években tanult verseket, és 9-10 új verset tanítson meg a gyermekeknek. A régi kedves
mesék mellett 10-12 új mesét, köztük folytatásos meséket is bemutat, és különböző
módszerekkel dramatizál a gyerekekkel legalább 6 mesét. Abban is támogatja a
gyerekeket, hogy a hallott egyszerű meséket önállóan is dramatizálják, bábozzák. A
gyerekeket arra is bíztatja, hogy próbálják meg a mese önálló befejezését, új mesék
kitalálását. A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással vagy ábrázolással
történő kombinálása – az önkifejezés egyik módja, amiben megjelenhet az elképzelés,
a spontaneitás, a játék öröme, és a humor.
Sokszor ismétli a gyermekekkel az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat akár várakozási
időkben is.
Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatja rá a gyerekeket a mese figyelmes
végighallgatására. A mese többszöri elmondása után bevonja a gyermekeket a mese

dramatikus feldolgozásába. Először az óvodapedagógus és a nagyobb gyerekek
jelenítik meg az egyszerű meséket, majd a kisebbeket is fokozatosan bevonja.
A gyermekekkel megismerteti a bábokat és a bábozást. Eleinte rövid, ötletes párbeszédes
jeleneteket mutat be a gyerekeknek, majd az egyszerű mesék megjelenítésébe bevonja
a gyerekeket is.
Az irodalmi anyagok bemutatása során ügyel a szavak gondos, tiszta ejtésére és az érzékletes
bemutatásra. Elősegíti, hogy a gyermekek elsajátítsák a helyes kiejtést, tiszta
beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet.
A hallott élményhez időnként vizuális élményt is társít (pl. hívóképek).
Lehetőséget biztosít az ismétlésre, az élmények felelevenítésére.
A gyermekeket a meséken, verseken keresztül új fogalmakkal ismerteti meg.
Elősegíti, hogy a bábjátékban, dramatizálásban a gyermekek kibontakoztathassák a szabad
önkifejezésüket, kreativitásukat.
Biztosítja, hogy minden gyermek megismerkedjen saját nemzetiségének, kultúrájának
irodalmi alkotásaival.
A beszoktatás idején alkalmazott hintáztatók, ringatók, altatók német nyelven is zajlanak. A
pedagógus mondókákat, verseket és egyszerű meséket is bemutat német nyelven.
Elősegíti, hogy a 4-5 évesek mindkét nyelven élvezzék az elhangzó meséket, verseket,
kövessék az óvodapedagógus német nyelvű bábozását. Megtanít a gyermekeknek
német nyelven 2-3 verset, 3-4 mondókát.
Az 5-6-7 éveseknek megtanít német nyelven 3-4 verset, 5-6 mondókát és megjelenít velük
egyszerű német nyelvű meséket, történeteket.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:
 A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat
 Várják, igénylik a mesehallgatást, örömmel hallgatják végig
 A mese során felismerik és megnevezik a szereplők külső és belső tulajdonságait
 Meseélményeiket feldolgozzák játékukban, rajzaikban
 Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak
 Tudnak kitalálni vagy befejezni meséket
 Mimikájuk, gesztusaik alkalmassá válik az élményszerű előadásra
 Megjegyeznek 9-10 gyermekmondókát, 6-8 verset, 10-12 mesét.
 Német nyelven 3-4 mondókát és 4-5 verset tudnak elmondani.
8.4. Ének zene, énekes játék, gyermektánc

1. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok,
az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik
zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó
közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás
szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és

népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei
nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv
kialakulását.
2. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos
eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés,
hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.
3. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a
nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is.
4. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta
spontán utánzásával. (ONAP)
Az ének-zenei nevelés célja, hogy megéreztesse a közös éneklés, a közös játék örömét,
fejlessze a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél
több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Szeretesse meg a
gyermekekkel a kisebbség kultúrájából merített dalokat, zenei anyagokat, táncokat.
Eszközök a zenei neveléshez eszköz mennyisége (db)

ritmusbot 10
xilofon 2
furulya 2
cintányér 2
dob 3
8 hangra bontható metallofon 1
nyeles csörgő 2
kereplő 1
triangulum 1
rumbatök 1
zenei cd 13
cd-lejátszó 2
gyermek szintetizátor 1
hangosító berendezés 1
A Veronika zeneprojekthez ezen kívül
színes kendők 30
kavicsok 30
kisméretű ernyő 1
jelzésértékű eszközök, fejdíszek 25
Veronika CD 2
kötél 2
tornapadok 2
tornakarikák 19
különböző méretű labdák 30
tüsilabdák 23
hangszerek 27

Az óvodapedagógus feladatai
A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes műveltségi tartalmakat biztosítja. A gyermekek
zenei készségei, képességeit közvetett módon, játékos tevékenységeken keresztül
fejleszti.
A zenei nevelést kötött és kötetlen formában is megvalósítja. A zenei képességfejlesztő
játékokat mikrocsoportos formában, kötötten szervezi. Az énekes játékok önfeledt,
örömteli játékidejét, formáját az egyéni képességek és a csoportösszetétel
figyelembevételével differenciáltan határozza meg.
Játékosan tanítja őket arra, hogy tudjanak halkabban, hangosabban mondókázni, énekelni.
A lelassított mondókák, énekek ismételgetése során elősegíti a helyes artikulációt, a szavak
szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya,
ritmusa, hangerejének utánzása során megérezteti a nyelv kifejező erejét, szépségét,
gazdagítja a gyermekek szókincsét.
Felhívja figyelmüket a csendre, a környezet hangjaira és a dallamjátszó hangszerek
hangszínére is.
Különböző mozdulatokkal és eszközökkel érzékelteti a gyermekekkel az egyenletes lüktetést.
A felhasznált zenei anyagokat igényesen, az életkornak és az adott csoport
képességszintjének, érdeklődésének megfelelően válogatja.
A gyermekek nyelvi és zenei képességeit mondókákkal, gyermekdalokkal, énekes játékokkal
és zenei képességfejlesztő játékokkal fejleszti. A gyermekeknek egy-két komponált
gyerekdalt is tanít az ünnepek köszöntésére.
A kezdeményezések során differenciált nevelést valósít meg a csoport összetételének és a
gyermekek egyéni képességeinek figyelembevételével.
Megismeri és a mellékletben található útmutató alapján beépíti, tudatosan alkalmazza
Veronika zeneprojekt jó gyakorlatát. A módszer játékait az életkori és egyéni
sajátosságoknak megfelelően differenciáltan, illetve a csoport működési jellemzőinek
alapján tervezi és valósítja meg.
Megismerteti a gyermekeket a német nemzetiségi kultúra kincséből származó zenei anyaggal.
Esetenként tájnyelven a helyi gyűjtésből származó dalokkal, mondókákkal, táncokkal
kiegészítve.
A 3-4 éves korú gyermekekkel énekes, mondókás „ölbeli játékokat” játszik. Olyan 4-5
hangból álló énekes játékokkal ismerteti meg őket, amelyek játéka álló helyzetben,
játékos mozdulatokkal eljátszható. A 3-4 éves gyermekeknek 3-4 mondókát, ölbeli
játékot és 6-7 énekes játékot tanít meg.
A 4-5 éves gyerekeket is tanítja még mondókákra, és még játszik velük „ölbeli játékokat”.
Megismerteti őket a csigavonalra, hullámvonalra, szerepcserére épülő játékokkal. 4-8
motívumból álló énekes játékot, műdalokat énekel velük. A 4-5 új mondóka és a 7-8 új
gyerekdal tanulása mellett ismételgeti velük a 3-4 éves korban tanult dalokat is. A

körjátékok közül már nehezebbet válogathat (szerepcsere, párválogatás stb.) Támogatja
a gyermekeket abban, hogy énekeljenek egyénileg, kisebb csoportokban halkabban,
hangosabban, magasabban és mélyebben. A gyermekekkel énekes kérdés-felelet játékot
játszik. Változatos módszerekkel segíti a gyermekeket abban, hogy megérezzék,
elsajátítsák az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát. A gyermekeket megtanítja a
ritmuseszközök használatára.
Az 5-6-7 éves gyerekeknek kiszámolót, kiolvasót, 4-5 új mondókát, 8-10 új énekes játékot és
3-4 alkalomhoz illő műdalt is tanít. Már bonyolultabb pár-csere, kapus, kiadás,
sorgyarapító-fogyó játékokat is tervez, ami e korosztály néptáncának is tekinthető. A
gyermekekkel együtt alakítja az énekes játékok mozgás-anyagát olyan egyszerű
tánclépésekkel, amit a felnőtti minta utánzásával követni tudnak. Felismerő játékokat
játszik a gyerekkel, amely során a gyermekek már meg tudják különböztetni az
egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.
A dal és mondóka anyagát, évszakoknak és ünnepköröknek megfelelően tervezi, figyelve
ritmusukra, hangkészletükre, játéktípusukra.
A zenehallgatáshoz gyűjt olyan műveket is, amit maga tud előadni, és amely felkeltik a
gyerekek érdeklődését az értékes zene iránt. A zenehallgatást más tevékenységekhez is
kapcsolja. A zenei kínálatába igényesen válogatott kortárs alkotásokat is beemel.
Az énekes, zenés készségfejlesztő játékok során megszeretteti a gyermekekkel a zenét,
fejleszti a harmónium és az esztétikum iránti igényüket. Támogatja a gyermekeket
abban, hogy az ének, a zene és a tánc önkifejezési formájukká váljon és fejlődjön zenei
kreativitásuk, alkotókedvük.
Biztosítja, hogy minden gyermek megismerkedjen saját nemzetiségének, kultúrájának zenei
alkotásaival.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végén

 A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat.
 Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat.
 Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögzíteni, felidézni, ismételni.
 Felismerik egymás hangját, tárgyak, hangszerek hangját; és az ismert dalokat
jellegzetes kezdő, belső, befejező motívumról és ritmusáról.
 Visszhangozzák a kitalált szövegek szövegét, dallamát; a szöveg nélküli ritmus és
dallammotívumokat és szöveges ritmusmotívumokat.
 A gyermekek egyedül is tudnak énekelni: egyéni képességeiknek megfelelően.
 Biztonságosan érzékeltetik az egyenletes lüktetést testzajokkal, hangszerekkel és a
kiolvasás mozdulatával.
 Képesek a ritmust kifejezni belső éneklés, mondókázás közben, és együtthangoztatni a
metrummal.
 Képesek a motívumhangsúly kiemelésére és dallambújtatás végzésére adott jelre
 Képesek az egyöntetű körbejárásra szép testtartással; és változatos térformában
egyenletesen járni.

 Kitalálnak mozgást, játékot dalokhoz, egyszerű táncos mozgásokat, dallamot
mondókához.
 Szívesen, tisztán, helyesen artikulálva énekelnek a kisebbség nyelvén, a kisebbség
kultúrájából származó dalokat, mondókákat.
 Ismernek néhány egyszerű lépésből álló táncot a helyi gyűjtésből.
 Ismerik, örömmel és kreativitással játsszák a Veronika zeneprojekt játékait. Énképük,
testtudatuk koruknak megfelelő. Önbizalom, önvállalás, kreativitás, és az egymásra
figyelés és együttműködés jellemzi őket.
8.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka

1. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző
fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel
való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás
a belső képek gazdagítására épül.
2. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos
eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény
kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az
esztétikai élmények befogadására.
3. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-
plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek
alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a
gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését,
esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.
4. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a
különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai
alapelemeivel és eljárásaival. (ONAP)
A rajzolás, ábrázolás, kézimunkázás célja a gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi
szabad önkifejezése. A gyermekek tér-forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai
érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A kiemelkedő készségekkel
rendelkezők egyéni differenciáló fejlesztésének biztosítása.
A fejlesztéshez szükséges eszközök megnevezése mennyisége
gyurma és a formázáshoz szükséges eszközök 50
gyurmatábla 5
lisztgyurma megfelelő
színes papír, karton megfelelő
színes ceruza megfelelő
filctoll megfelelő
homok, kavicsok, kövek megfelelő
kagylók, csigák, gyöngyök, termések, magok, falevelek, megfelelő
fonalak, textilek, újságpapír
ragasztó, olló 50
zöldségek termésbábokhoz, nyomatokhoz megfelelő

A gyermeki alkotó tevékenységhez, megfelelő feltételeket teremt (hely, idő, eszköz,
inspiráció) és differenciált szervezeti formákat és fejlesztést biztosít. Az alkotó
tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközöket biztosít. Az eszközök
kiválasztásánál a praktikum, célszerűség és esztétikum dominál. A tevékenységhez
elegendő időt biztosít, hogy a gyermekek addig alkothassanak, ameddig kedvük tartja.
Az eszközök biztonságos kezelését egyenként tanítja meg a gyerekeknek. Az alkotási
lehetőségeket a mindennapi szabad játékban is lehetővé teszi.
Az alkotó-alakító tevékenységekhez a mindennapi játék során biztosít lehetőséget. Az
óvodapedagógus egy héten egyszer irányított kötetlen formájú tevékenységet szervez.
Megteremti a lehetőséget ahhoz, hogy minden gyermek megalkothassa az ajánlott
eszközfeltételekkel képi-plasztikai elképzelését.
Az eszközhasználat során megtanítja a gyermekeket a helyes kéztartásra, az eszközök helyes
és balesetmentes használatára.
Az alkotó tevékenységek során új eljárásokkal és az azokhoz kapcsolódó fogalmakkal
ismerteti meg a gyermekeket. A képalakítás során lehetőséget biztosít a festéssel,
zsírkrétával, papírragasztással, anyagba, homokba karcolással, nyomattal való
alkotáshoz. Elősegíti a gyerekek képalakító készségének megindulását a szórt
elrendezéstől a képelemek, részelemek egymáshoz rendelésével. Megismerteti a
gyerekekkel az anyagok alakíthatóságát (nyomkodás, ütögetés, gömbölyítés, simítás,
sodrás stb.)
Az alkotó tevékenységek kibontakoztatása során a gyermekek német szókincsét is
folyamatosan bővíti.
Megismerteti a gyermekeket a népművészeti elemekkel, közreműködésükkel esztétikus tárgyi
környezetet alakít, gazdagítja a gyermekek belső képi világát.
Támogatja, fejleszti a gyermekek önkifejezési és alkotási vágyát, a szépség, harmónia,
esztétikum iránti igényüket.
A 3-4 éveseket segíti abban, hogy játszva ismerkedjenek az anyagokkal, eszközökkel és a
technikai kivitelezés lehetőségeivel. Fejleszti esztétikum iránti érzékenységüket. A
gyerekek önkéntességét biztosítja. Lehetőséget biztosít az élményeiknek,
érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztására.
Elősegíti, hogy a 4-5 éves gyerekek alkotó-alakító tevékenységében saját elképzelés alapján
jelenjen meg az emberábrázolás, a környezet, a tárgyak, a cselekmények. Gazdag
eszközválasztékot biztosítson. Lehetőséget teremt ahhoz, hogy a gyerekek
alkotásaikhoz különböző anyagokat használjanak fel: különböző színű és formájú
fonalat, textilt, bőrdarabot, gallyat, termést. Lehetőséget és vállalkozó kedvet teremt
ahhoz, hogy a gyerekek bátran és kreatívan használjanak ceruzát, krétát, filctollat,
fapálcát, különböző vastagságú ecseteket. Támogatja a gyermekeket abban, hogy a
plasztikai munkák során tagolják a formákat.

Az 5-6-7 éves gyermekek alkotó tevékenysége során fejleszti együttműködési készségeket,
elősegíti a képi, plasztikai tárgykészítés bővülését, fejlődését. Gazdagítja a technikai
megoldásokat és az eszköz lehetőségeket. Arra is ösztönzi a gyermekeket, hogy a saját
élményeken alapuló cselekményes témájú alkotásokban jelenjenek meg a mesék,
versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolása is. Segíti a gyermekeket abban,
hogy használjanak a képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat, jelenítsék meg a
formákat, színeket egyéni módon, plasztikai munkájában is jelenjen meg közös térbeli
többalakos kompozíció. Lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a gyermekek jelenítsék meg
személyiségük kivetített alakját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia-
és élményviláguk mutatkozik meg. Kedvet teremt számukra az ajándékkészítéshez. Arra
bíztatja a gyermekeket, hogy szüleik segítségével gyűjtsék az alkotó-alakító munkához
szükséges anyagokat, és az otthoni ábrázoló tevékenység is realizálódjék.
A fejlődés eredménye óvodáskor végén:
 A gyerekek kezdeményezés, bíztatás nélkül is szívesen alkotnak.
 Képalkotásukban egyéni és változatos módon jelenik meg az élmény, elképzelés.
 Építenek megfigyeléseikre, ismerik az alapvető formákat.
 A gyermekek alkotására jellemző a részletező, formagazdagság, a színek egyéni
alkalmazása.
 Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek.
 Téralakításban, építésben bátrak, kreatívak és együttműködőek.
 Örülnek alkotásuknak és a közösen elkészített kompozícióknak.
 Az eszközöket készség szinten használják, a megismert technikákat önállóan
alkalmazzák.
 Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni.
 Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak műalkotásokról, saját és társaik
alkotásairól.
8.6. A mozgás, mozgásos játékok

1. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez
igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek
kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-,
helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a
mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és
örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni.
Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.
2. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a
kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek
befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos
szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik,
kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.

3. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az
irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet
egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív
énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés,
kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére.
4. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos
tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az
egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget
kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos
játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. (ONAP)
A mozgásfejlesztés célja a gyermek természetes, harmonikus mozgásának, testi
képességeinek fejlesztése játékos formában, valamint a gyermekek tájékozódásának,
alkalmazkodó képességének és a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy
megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve.
A mozgásfejlesztést elősegítő eszköz megnevezése mennyisége (db)
kenguru labda 7
süni párna 1
élménykagyló 1
Mozogj és kacagj! 1
ejtőernyő 1
labda pöttyös 5
focilabda 2
catch ball 1
hernyó alagút 1
bot 17
babzsák 28
ugráló kötél 8
trambulin 3
szivacsszőnyeg 1
body roll henger 10
hullahopp karika 20
lépegető 15
többfunkciós mászóka 2
kétszemélyes nyári sí 2 pár
masszírozó szőnyeg 2
érzékelő ösvény 1
billenő rácshinta 2
egyensúlyozó libikóka 1
mozgásfejlesztő táska 1
szalag 19
kendő 20

zsámoly 2
tornapad kicsi 2
tornapad nagy 1
greifswald pad 1
bordásfal 2
Udvari mozgásfejlesztő eszközök:
mászótorony csúszdával és hintával 1
kétüléses hinta 1
rugós hinta 2
egyensúlyozó 2
korlát 1
mérleghinta 3
polyball 1
lépegető 1
A 3-6-7- éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékokat tervez, kielégíti a felfokozott
mozgásigényt, örömforrássá teszi a mozgást a gyermekek számára. Elősegíti, hogy a
mozgás járuljon hozzá a harmonikus, összerendezett fegyelmezett nagy és kismozgások
alakulásához.
Megismerteti a gyermekeket a biztonságos mozgáshoz szükséges alapvető szabályokkal, a
baleset megelőzésre kiemelt figyelmet fordít.
Az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára ideális
lehetőséget, szervezeti formákat biztosít az egyéni és életkori sajátosságoknak
megfelelő mozgásfejlődéséhez.
Elősegíti, hogy a gyerekek megértsék a kisebbség nyelvén elhangzó utasításokat,
kifejezéseket, a rendszeresen visszatérő mondatmodelleket.
Fejleszti a gyermekek test- és éntudatát, önállóságát, önbizalmát.
Fejleszti a szabálytudatot, az egymásra figyelést és elősegíti a felelősségérzet kialakulását.
A gyermekek nagy mozgását leginkább az óvoda udvarán fejleszti, ahol nagy tér és
mozgásfejlesztő eszközök állnak rendelkezésére. A szabad mozgás során zavartalan
gyakorlási lehetőséget biztosít az irányított mozgástevékenység alatt megismert
mozgásformák többszöri ismétlésére.
A 3-4 éves gyermekek irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére
helyezi a hangsúlyt. Biztosítja, hogy ismerkedjenek meg járás és futásgyakorlatokkal,
végezzenek ugrásgyakorlatokat, ismerkedjenek labdagyakorlatokkal. A mozgásos
játékok során teret ad a támaszgyakorlatok gyakorlására (csúszás, mászás, kúszás). A
talajtorna elemek is jelenjenek meg. Mindezeket játékos tevékenységszervezésben
valósítsa meg.

A gyermekek játsszanak minél több egyensúlyozó játékot. Az óvodapedagógus alkalmazzon
minél több kézi szert a különböző típusú mozgásos játékhoz (labda, babzsák, karika,
szalag, bot, kendő, kötél).
Késztesse a gyerekeket elvárható erőkifejtésre. Az óvodapedagógus mutasson helyes mintát,
és igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. A csoportszobában is legyen
mozgásra késztető eszköz, és a hozzá szükséges tér.
A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére
helyezi a hangsúlyt. Az irányított mozgásokba beépíti az eszközzel végezhető
mozgásformákat és az eszköz nélkül végezhetőeket, illetve a különböző izomcsoportot
erősítő mozgásokat is. Futás és ugrásgyakorlatokat is szervez. A dobásgyakorlatok során
gyakoroltatja a célba dobást. Gyakran játszanak labdagyakorlatokat, hogy jobban tudják
a labdát feldobni és elkapni, különböző testhelyzetben gurítani. Az irányított mozgásos
játékok során gyakoroltatja a támasz-gyakorlatokat. A talajtorna anyagaként
megvalósítja a guruló átfordulás és a kézenállás előgyakorlatait. Kiemelt figyelmet
biztosít az egyensúlyérzék és a szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztéséhez.
Lehetőséget biztosít a vonalon történő egyensúlyozó játékokhoz, vízszintes és rézsútos
szereken. Az óvodapedagógus lábboltozat erősítő speciális járás és gimnasztikai
gyakorlatokat is szervez.
Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikusabb ritmusú. Sokféle
mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételnek. Ennél a
korcsoportnál az óvodapedagógus az észlelés, alaklátás, formaállandóság mozgás
közbeni fejlesztésére, a finommotorika alakítására és a szabályjáték gyakorlati
alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Gyakoroltatja a különböző testrészekkel végzett
mozgásokat, a különböző kézi szerek használatát, változatos dobó-, labda-,
futásgyakorlatokat, sorversenyeket, váltóversenyeket és a versenyfutást. Megismerteti a
gyerekekkel a fokozódó futást, a gyorsfutást és a lassú futást. Néhány lépés nekifutással
gyakorolják a magas és távolugrásokat. Egyensúlyoznak padon járással, fej-, kar-,
lábmozgásokkal összekötve.
A különböző szervezeti formákat valósít meg a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése
érdekében. Az óvodapedagógus a gyermekek szabad mozgását a délelőtti udvari játék
és a séta során biztosítja. A mindennapi testedzést mindhárom korosztállyal
megvalósítja. Az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak az heti egy-
egy alkalommal szervez. Lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek különböző időkeretben
zenére is mozoghassanak. Az utánzáson alapuló mozgás anyagát gimnasztikai
elemekkel építi fel. Az iskolai tornatermet tervszerűen használja.
A finommozgás fejlesztéséhez lehetőséget biztosít a szövés, fonás, gyöngyfűzés és a helyes
eszközhasználat, ceruzafogás gyakorlására.
Az egy-két gyakorlat illetve eszköz németnyelvű megnevezéséből fokozatosan eljut a mind
teljesebbé váló, egy egész foglalkozást németül levezető formához. Az irányított
mozgásos játékok kiválasztásánál támaszkodik a magyarul már jól ismertekre, ezekhez
alkalmaz német nyelvű utasításokat, feladat megjelölést.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:
 A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban.
 A gyerekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett
mozgása kialakult.
 Helyesen tartják kezükben az eszközöket, a ceruzát.
 Ismerik a téri irányokat, tudnak térben tájékozódni.
 Ismerik a mozgásokhoz kapcsolódó baleset megelőzési szabályokat.
 Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor.
 Tudnak ütemtartással járni, a gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik.
 Szeretnek futni, kocogni.
 Értik a mozgásra vonatkozó utasításokat, vezényszavakat.
 Ismerik az eszközök, tornaszerek német nyelvű megnevezését. Az irányokra
vonatkozó utasításokat németül is értik.
 A verseny és ügyességi játékok során jól követik a német nyelven elhangzó
vezényszavakat.
8.7. A külső világ tevékeny megismerése
1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb
természeti-, emberi-, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság
felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz,
tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.
2. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a
környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.
Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és
néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét,
védelmét is.
3. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak,
ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a
mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és
mennyiségszemlélete.
4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet
tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és
szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel
szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési
képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a
fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás
alapozására, alakítására. (ONAP)
A külső világ tevékeny megismertetésének célja a közvetlen és tágabb természeti-, emberi-,
tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyai iránti pozitív érzelmi viszony kialakítása.
A gyermekek számára olyan tapasztalatszerzés biztosítása, amelyek a biztos eligazodáshoz,
tájékozódáshoz és a matematikai műveletek elvégzéséhez szükségesek. Célunk az is, hogy a
külső világ tevékeny megismerése során a gyerekek mind gyakrabban alkalmazzák német
nyelvet.

A fejlesztést segítő eszközök megnevezése mennyisége
képes könyvek 20
határozó könyvek 2
minimat készlet 1
gyöngyök 2 készlet
gombok 1 készlet
társasjátékok 6
dominó 3
színes korongok, színes pálcikák 20-20 csomag
boltos játék 1
szám puzzle 1
forma puzzle 1
logikai készlet 20
logico 3
bohóckártya 1
pötyi tábla 1
formakirakó 2
építőelemek, kockák 3 készlet
gyümölcs, zöldség; állat, virág, vizes kártya 3 készlet
öltöztetős babák 1
memóriajáték 4
évszakóra, időjárás naptár 1
nagyító 1
szobai hőmérő 1
feladatlapok megfelelő mennyiségben
gyermek takarító eszközök (seprű, lapát…) 3
gyermek kerti szerszámok ásó, kapa, gereblye, kosár 25
homokozó eszközök 40
csiráztató tál 1
váza 3
földgömb 1
diavetítő 1
dia filmek 20
videofilmek, DVD 40
CD 18
CD lejátszó 2
DVD – video lejátszó 1
projektor 1
ceruza, pamut, gyurma, festék megfelelő mennyiségben
orvosi táska 1
babák 10
babaruhák megfelelő mennyiségben
tükör (utánzó játékokhoz) 1
zsebtükör 15
közlekedési eszközök 6

Tapasztalatszerzésre ösztönző, gazdag, ihlető, beszélő, harmonikus környezet teremt. Sok és
változatos lehetőséget biztosít a közvetlen környezet megismerésére. A
tevékenységekhez változatos lehetőségeket, módszereket, környezetet és differenciálást
biztosító szervezeti formákat teremt. Előtérbe helyezi a közvetlen, érzékszervi úton
nyerhető megtapasztalást.
Biztosítja a környezet tevékeny megismeréséhez szükséges alkalmat, időt, helyet, eszközöket,
szervezett és spontán szervezeti formákat. A tevékenységeket a felfedezés iránti vágyra,
kíváncsiságra, motivációra a gyermekek egyéni érdeklődésére alapozza. Sokszínű
érdekes izgalmas tevékenységrendszert biztosít..
Fejleszti a gyerekek szűkebb-tágabb környezethez, a szülőföldhöz és a nemzetiségi kultúrához
való érzelmi kötődését. Séták alkalmával bemutatja a település nevezetességeit.
A tapasztalat - és ismeretszerzés során fejleszti a gyermekek kommunikációs készségét, hogy
eredményesen fejlődjön a gyerekek szókincse, nyelvi kifejezőkészsége. Elősegíti a
gyermekek önálló vélemény alkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs
kapcsolatokban és a környezet alakításában. A gyermekek gondolkodását,
problémaérzékenységét és felelősségvállalását tudatosan fejleszti a mikrocsoportos
tevékenységek során.
A gyerekekkel gyakoroltatja a környezetükben előforduló, ismert tárgyak és személyek nevét
minél többet, német nyelven is.
Környezeti kultúrája, környezetvédő és környezettudatos magatartása jó mintát nyújt a
gyerekek és a szülők számára egyaránt, őket is hasonló magatartásra inspirálja.
Felhívja a figyelmet a családi és a tárgyi kultúra értékeire.
A 3-4 évesekkel megismerteti az óvoda közvetlen környezetét. Felhívja a figyelmet az
évszakok szépségére, a természet színeire, jelenségeire, az időjárás változásaira, a
növények, állatok életére. Mindehhez megfigyeléséket tervez. Beszélget a gyerekekkel a
környezetben látható formákról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőkről. A természet
kincseiből a gyermekekkel együtt gyűjtéseket végez, és ezeket hasznosítja az óvodai
tevékenységek során. Baromfiudvarba látogatnak, hogy a gyermekek a háziállatokkal
megismerkedjenek. Filmek, képek segítségével ismertet meg néhány vadállatot (róka,
farkas, medve, tigris, zebra, oroszlán stb.).
A 4-5 évesekkel élményszerző sétákon tapasztalatokat, ismereteket, gyűjt, keresteti az
összefüggéseket az időjárás és az emberek munkája között. Megkéri a gyermekeket,
hogy mutassák be családjukat, otthonukat, háziállataikat. Gyakoroltatja velük a
gyalogos közlekedés szabályait. Tekintettel a naponta busszal érkező gyerekek nagy
számára az autóbuszos közlekedés szabályaira nyomatékosan felhívja a gyerekek
figyelmét. Megismerteti a személy- és teherszállító járműveket. Fejleszti a gyerekek tér,
sík és mennyiség szemléletét, játékos érzékszerveket fejlesztő és matematikai
műveleteket végeztet velük. Segíti a gyermekeket abban, hogy a környezetükben élő
háziállatokat, madarakat, bogarakat ismerjék fel.
Az 5-6-7 éveseket megismerteti tágabb környezetükkel is. Lehetővé teszi, hogy hosszabb
séták, erdei kirándulások során figyeljék meg az évszakok szépségeit, a
színárnyalatokat, a növények fejlődési feltételeit. Egyszerű, növényekkel, vízzel,

levegővel, talajjal végezhető kísérleteket mutat be és azokba bevonja a gyerekeket is.
Ültet a gyerekkel magokat, növényeket, csíráztat, ágat hajtat. Elősegíti, hogy a gyerekek
minél több felnőtt munkáját, munkahelyét ismerjék meg. Biztosítja a szárazföldi, vízi,
légi közlekedésről szerezhető ismeretek elsajátítását. Egyénre szabott megfigyelési
feladatokat ad a gyermekek számára a háziállatokkal és azok életmódjával
kapcsolatban. Vadon élő állatokról filmek, videofelvételek, esetleg állatkerti séta során
biztosít ismereteket. A gyerekkel ellátogat középületekbe, építkezéshez, iskolába,
vasútállomásra. Ismerjék fel környezetük mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri
viszonyait.
A gyermekek fejlesztése során a megfigyeléseket, a kísérleteket (a személyi feltételek
függvényében) mindhárom korosztálynál esetenként mikrocsoportos szervezeti
formában valósítja meg. Hetente legalább egy természeti-, emberi-, tárgyi környezeti
téma megfigyelését biztosítja. Az ismeretek rendszerezését, az élmények felidézését a
gyűjtemények rendezését, az évszaknaptár vagy album összeállítását a gyermekkel
közösen, őket egyénre szabott feladatokkal ellátva végzi. Évszakonként (lehetőség
szerint) egy alkalommal közös kirándulást szervez.
Madáretetőt helyez a csoportszoba ablaka közelébe, ahonnan jól megfigyelhetők a madarak,
és mozgásuk, tevékenységük. A gyerekeket is bevonva gondoskodik madáreledelről.
A valós élethelyzetekben természetes módon gyakoroltatja a helyes köszönést, bemutatkozást,
megszólítást, véleménynyilvánítást, késért, tudakozódást.
A német nyelv elsajátítására is jól hasznosítja a mikrocsoportos szervezeti formát. A
párbeszédek, a személyes kontaktus alkalmas a rossz beidegződés megelőzésére, a
kiejtésbeli pontatlanságok javítására, a szókincs bővítésére. A látottak folyamatos
felidézésével, elbeszélésével eljuttatja a gyermekeket az értelmes, összefüggő beszéd
kialakulásához a gondolatok, érzelmek, kívánságok, észrevételek kifejezésre juttatásáig.
Az évszak és időjárás naptárt naponta beállítják és német nyelven megbeszélik.
A fejlődés várható eredménye az óvódáskor végén
 A gyermekek tudják nevüket, lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozásukat.
 Tudják saját születési idejüket esetleg helyét.
 Ismerik a színeket, síkmértani formákat, a napszakokat, a hét napjait, a hónapokat és az
évszakokat. Megkülönböztetik a különböző évszakokat, napszakokat.
 Ismerik környezetük intézményeit, üzleteit, esztétikai alkotásait.
 Ismerik néhány háziállat, madár, vadállat, virág, gyümölcs nevét, néhány külső
ismertetőjegyét, élőhelyét.
 Ismerik környezetük növényeit, azok gondozását.
 Az elemi közlekedési szabályokat ismerik, és betartják. A naponta autóbusszal
közlekedők különös gonddal tartják be a szabályokat. Ismerik a közlekedési eszközöket.
 Tárgyakat tudnak megszámolni 10-ig, összehasonlításokat végeznek mennyiség, nagyság,
forma és szín szerint.
 Megkülönböztetik a jobb-bal irányokat, értik a névutókat (közé, előtt, mögött, alatt, fölött)
 Az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedik és jól érthető a beszédük.

 Ismerik a kulturált viselkedés alapvető szabályait, megalapozottak azok a magatartási
formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez,
megóvásához szükségesek.
 Ismerik a saját nevüket és jelüket, valamint társaik nevét és jelét németül.
 Ismerik néhány háziállat, madár, vadállat, virág, gyümölcs nevét németül is.
 Megnevezik az évszakokat és néhány jellemző jegyüket németül.
 A szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközök közül ismerjék néhány nevét németül is.
 Tárgyakat tudnak megszámolni németül is 10-ig.
 Értik az irányokra és a mennyiségek összehasonlítására vonatkozó utasításokat németül is.
 Bátran alkalmazzák azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyeket a kisebbség nyelvén
elsajátítottak. Kérnek és megköszönnek, köszönnek német nyelven is.
8.9. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet
megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú
átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá
szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a
fejlettség szerinti iskolakezdésre.
2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség,
amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához:
a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz.
Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró.
Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi
szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével
készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai
tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége
van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri
tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:

- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett
megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a
felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,
- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a
figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,
- a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is
kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek:
- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél;
- gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő
tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző
mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat
azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig
tudja hallgatni és megérti mások beszédét,
- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét,
szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a
gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében
élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét;
- felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.
- ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási
formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez,
megóvásához szükségesek;
- elemi mennyiségi ismeretei vannak.
c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan
egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító
elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel
és gyermektársaival.
A szociálisan érett gyermek:
- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni,
- késleltetni tudja szükségletei kielégítését,
- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a
feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul
meg;
- kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja
ezt a tevékenységet.
3. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja,
feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.
4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek
segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget.
5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó
intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. (ONAP)
Nevelésünk eredményeként az óvodáskor végére várható fejlődés jellemzői a nevelési
feladatoknál és tevékenységi formáknál, a fejezetek végén találhatóak.

9. GYERMEKVÉDELEM
Helyzetelemzés: Geresdlak központi szerepet foglal el a falvak között, ennek következtében
érezteti hatását a települések és a családok hátrányos helyzete. A gyermekek szocializációja
nagy eltéréseket mutat, egyre több a halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermek. Óvodánk
együttneveli a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező
gyerekeket. Intézményünkbe minden három éves korú, elsősorban halmozottan hátrányos
helyzetű gyermeket befogadunk.
A Köznevelési törvény megfogalmazza a különleges gondozáshoz való jogot.
Pedagógiai Programunk elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett
figyelembe vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is. Az
óvodai nevelés folytatja, új módon kiegészíti, illetve bizonyos esetekben korrigálja a családi
nevelést, illetve épít a korai gondozásra. A fejlesztés személyre szabott módon és ütemben
történik.
A gyermekvédelem célja, hogy a társadalom normáit, értékeit közvetítse az óvodás gyerekek
részére, tiszteletben tartva a szülők szokásrendszerét, és nevelési gyakorlatát. Az óvodai
gyermekvédelem minden gyermekre megkülönböztetés nélküli gondoskodást jelent, ami
elsődlegesen pedagógiai jellegű. A gyermekvédelemi tevékenységek formái a prevenció, a
korrekció, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Az óvodai gyermekvédelem az óvodai
nevelőmunka szerves része, a velük kapcsolatos teendők a vezető és a csoportvezető
óvodapedagógusok feladata.
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást, nevelést.
A személyiségének megfelelő, nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely
igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. A
gyermek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos stabil
biztonság vegye körül. Egyéni differenciált bánásmód szükséges a személyes bensőséges
kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet.
A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő,
elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. Minden gyermek más,
minden gyermeket a maga szintje és képességei szerint szükséges nevelni, fejleszteni.
Az integráció hosszú távú célja az elfogadó, mások problémáira érzékeny társadalom
alakítása. A másságot elfogadó környezet alakítása, ahol elfogadják sikeres
próbálkozásaikat, eredményeiket, erényeiket, ahol a másságukat csak ott látják, ahol segítő
célú megkülönböztetésre van szükségük.
Az integrált nevelés célja
Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében kiemelten fontos nevelési területként kezeljük
az anyanyelvi nevelést, a kommunikációt és a szocializációt.
Elősegítjük az eltérő háttérrel, eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek szocializációját.
Megvalósítjuk a másság elfogadását, a tiszteletet minden gyermek iránt.

Együttneveljük az eltérő kultúrával és kommunikációs kóddal rendelkező gyermekeket, a
multikulturális tartalmak átadásával erősítjük identitástudatukat. Az integrációt segítő
módszertani elemek beépítésével fejlesztjük a kulcskompetenciákat.
Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében együttműködünk az iskolával.
Gyermekvédelmi fogalmak a hatályos jogszabályok alapján:
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 67-68. §
Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és
nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:
a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt
nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó
gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő
szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására
jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző
16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,
c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a
gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak
nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban,
illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges
fejlődéséhez szükséges feltételek.
Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult
gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban
meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll,
b) a nevelésbe vett gyermek,
c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal
felnőtt.
Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások
önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan
feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis
biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi.
A kiemelt figyelmet és különleges bánásmódot igénylő gyermekek:
 a sajátos nevelési igényű
 a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
 és a kiemelten tehetséges gyermekek
(A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§-a alapján)

Sajátos nevelési igényű gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki
a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-
vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek: az a különleges
bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az
életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási,
magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá
személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos
nevelési igényűnek.
Kiemelten tehetséges gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki
átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással
rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.
Az óvodavezető gyermekvédelmi feladatai:

1. Az óvodába való bekerülés előkészítése, szervezési feladatok
1.1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratása.
1.2. Heterogén óvodai csoportok kialakítása
1.3. Az igazolatlan hiányzás minimalizálása
2. Pedagógiai munka kiemelt területeinek felügyelete
2.1. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés, anamnézis
2.2. Kommunikációs nevelés elősegítése
2.3. Érzelmi nevelés, szocializáció
2.4. Egészséges életmódra nevelés
2.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése
2.6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek (differenciálás, kooperatív technikák,
tehetséggondozás, Veronika zeneprojekt alkalmazása, a szülőkkel való partneri
együttműködés korszerű módszerei)
3. Gyermekvédelemmel, egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatos munka
3.1. Egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése
3.2. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás szervezése
3.3. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése
3.4. A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés
4. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel
4.1. Gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal
4.2. Védőnői hálózattal
4.3. Szakmai szolgáltatókkal
4.4. Cigány kisebbségi önkormányzat illetve civil szervezetekkel
5. Az óvoda-iskola átmenet támogatása
5.1. Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka

5.2. Az iskolaválasztás, az iskolával közös óvoda-iskola átmenetet segítő program
kidolgozása, megvalósítása
5.3. A gyerekek fejlődésének nyomon követése
6. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés
6.1. Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel
6.2. A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása
6.3. Rendszeres tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről,
egyéni fejlesztési napló vezetése
6.4. Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése
6.5. Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése
6.6. Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása
7. Intézményi önértékelés, eredményesség
7.1. Intézményi önértékelés készítése.
7.2. Eredményesség, indikátorok teljesülése.
Az óvodapedagógus gyermekvédelmi feladatai:

Az óvodapedagógus gyermekvédelmi feladatokat lát el.
Ismeri a gyermek jogainak érvényesítéséhez, a szülők kötelességeinek teljesítéséhez, a
veszélyeztetés megelőzéséhez szükséges jogi hátteret. (A gyermek jogainak
érvényesítése, ellátása, gondozása, nevelése elsődlegesen a családra tartozik)
Törekszik a gyermek és a gyermek családi hátterének lehető legobjektívabb megismerésére, a
személyiség fejlesztésére, és a veszélyeztetettség megelőzésére. A gyermek érdekeit
szem előtt együttműködést valósít meg a gyermekvédő szolgáltatást nyújtó (megelőző,
ellenőrző, gyámhatósági) intézményekkel kapcsolat tartozik.
A gyermekvédelmi feladatokat a gyermek-egészségügyi szakszolgálattal alaptevékenységként
látja el, azaz hivatásának elválaszthatatlan része a gyermekvédelem.
Feltárja a gyermek veszélyeztetett helyzetének jellemzőit (félelem, szorongás, agresszív
viselkedés) és okait (alkoholista, kábítószer-élvező, nagydohányos, bűnöző magatartású
családi háttér stb.).
A felderítést és a tanácsadást egyéni beszélgetéssel, a nevelési tanácsadó vagy orvosi
tanácsadó bekapcsolásával, valósítja meg.
A bántalmazott gyermeken, ha észleli a bántalmazás nyomait, és intézkedést kezdeményez (a
szülőknél, a gyámhatóságnál) a bántalmazás megszüntetése iránt.
Megismeri a gyermekek családi hátterét, és a szülőkkel való együttműködése révén hozzájárul
a harmonikus családi neveléshez, figyelemmel a gyermeki jogok védelmére.
Megismeri a gyermeket, képességeit, magatartásának mozgatórugóit, félelmeit és vágyait. A
megismerés alapján megállapítja a problémákat és feladatokat: hátrányos helyzet,
nehezen nevelhetőség, veszélyeztetettség.

Ha korrekció szükséges, akkor az egyéni bánásmód alkalmazásához és a legjobb utak
megtalálásához bevonja a szükséges szakembereket. (logopédus, pszichológus,
családsegítő szolgálat, fejlesztő pedagógus).
Betartja és betartatja azokat a gyermeket védő-, óvó előírásokat, amelyeket a házirend
tartalmaz.
Az óvoda területének elhagyása esetére (Kirándulások, séták, üzemlátogatások, iskolai
tornaterem) balesetmegelőző felvilágosítást tart a gyermekek számára, amelynek
dokumentációját a csoportnapló tartalmazza.
Tudatosan fejleszti a családokkal való együttműködést, segíti, erősíti a családokat.
Az óvodapedagógus feladatai a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában:
Tudatosan tervezi és megvalósítja a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását.
A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a
családjában, ezért megismeri a családok nevelési szokásait.
A gyermekekhez igazított szokásokkal és viselkedési formákkal megkönnyíti a gyermekek
számára az óvodai közösségbe való beilleszkedést.
Az óvodapedagógus feladatai az integrált nevelésben:
Az integrációról alapismereteket szerez, hogy a csoportjában az összes gyerek szükségleteit
figyelembe véve az általános és speciális feladatokat is meg tudja valósítani. A
gyermekek egyéni állapotának, tudásszintjének felmérése után szükség szerint biztosítja
a felzárkóztatást, esélyegyenlőséget, a személyre szabott segítő támogatást. Kiemelt
gondot fordít az egyéni fejlesztésre, óvodai beilleszkedés segítésére, a szociális
fejlődésre.
A gyermekek egyéni állapotának, tudásszintjének felmérése után szükség szerint biztosítja a
felzárkóztatást, esélyegyenlőséget, a személyre szabott segítő támogatást és a
tehetséggondozást. Kiemelt gondot fordít az egyéni fejlesztésre, óvodai beilleszkedés
segítésére, a szociális fejlődésre.
A gyermek képességeinek a felmérése után jellemzést ír a gyermekről és kéri a Szakszolgálat
véleményét a gyermek integrálásához, és fejlesztéséhez. A Szakszolgálatok a gyermek
képességeit diagnosztizálják, javaslatot adnak az fejlesztéshez és a megfelelő
iskolatípus kiválasztásához. Az óvodapedagógus ez alapján tudatosan valósítja meg a
gyermek fejlesztését.
Az óvodapedagógus feladatai a sajátos igényű gyermekek nevelésében:
Az ép és integrált gyerekek együttnevelésével segítséget nyújt a sajátos nevelési igényű
gyerekeknek személyiségük harmonikus fejlődésében, a bennük rejlő lehetőségek
maximális kibontakozásában.
A sajátos nevelési igényű a gyerekeknél is a nevelés általános célkitűzéseit valósítja meg a
sérülésük arányában.
Attitűdjét a humánum, az empátia, az elfogadás jellemzi. Emellett szakmailag képzi magát a
speciális feladatra. Tájékozódik a gyermek sajátos állapota és az ideális segítségnyújtás,
fejlesztés legjobb formái felől.

Kerüli a sajnálkozást és a túlzott gyámkodást, mert a rosszul értelmezett gondoskodás
akadályozza a fejlődést, nem ad lehetőséget a képességek kibontakozására.
Támogatást nyújt ahhoz, hogy a gyermek megtanuljon élni, tanulni, tevékenykedni és minden
olyan dolgot, amikre később az „integrált” felnőtt életben szüksége lehet.
Együttműködik a fejlesztésben közvetlen munkatársaival, hogy viselkedési mintájuk és
együttműködésük a sajátos nevelési igényű gyermek számára biztonságot, fejlődési
lehetőséget, a gyermekek és a szülők számára pedig követendő példát nyújtson.
Együttműködik a fejlesztésben az utazó gyógypedagógusokkal, logopédusokkal, a Nevelés
Tanácsadó szakembereivel és a gyermek szüleivel.
Felkészíti a többi szülőt a sajátos nevelési igényű gyermek fogadására, a másság tolerálására
és a segítő együttműködés lehetőségeire.
Az óvodapedagógus feladatai a tehetséggondozásban:
A személyiség saját útját bejárva képes fejlődni. A fejlesztés nem azt jelenti, hogy
felzárkóztatjuk a gyerekeket egy átlagszintre, hanem azt, hogy mindenki a maga ütemében, a
maga képességei szerint tudjon kibontakozni, fejlődni. Ebbe a szemléletbe és ezen alapuló
gyakorlatba a kiugró képességű gyerekek fejlesztése is beletartozik. A gyerekek között
vannak kiugróan jó képességűek, vannak nehezen nevelhetők, vannak más kultúrában élők, és
vannak sajátos nevelési igényűek. Az elv azonos: mindenkit a maga szintje és képességei
szerint kell nevelni. Az inklúzió azt jelenti, hogy a „minden gyerek más” elve érvényesül.
Az óvodapedagógus a tehetséggondozást a gyermek óvodai tevékenységekben történő
megfigyelésének tapasztalataira, az egyéni állapot és képességfelmérés eredményeire
építi.
Elősegíti, hogy az adott területen tehetséget mutató gyermek megfelelő lehetőséget (légkör,
tér, idő, feladat, eszköz, fejlesztés) kapjon a tehetsége kibontakozatásához, és gyengébb
területei fejlesztéséhez is.
Figyel arra is, hogy a tehetséges gyermekek általában szorongóbbak, ingerlékenyebbek,
fáradékonyabbak, ezért kiemelt érzelmi támaszt biztosít számukra.
Segíti a szülőket a tehetséges gyermek megértésében és támogatásában.
A sikeres integrációt segíti:
A tünetek korai felismerése esélyt adhat a mielőbbi szakszerű fejlesztésre.
Egy csoportban két különböző fogyatékossági típusba tartozó gyerekeket is lehet - ajánlott -
integráltan nevelni.
Nagyon fontos a kapcsolattartás a gyógypedagógussal és a szülővel annak érdekében, hogy a
foglalkozás során felmerülő tanulási szituációkat a családban is megerősítsék (napló,
füzet).
A pedagógus szakértelme, felkészültsége, tudatossága, pozitív hozzáállása
Az óvodai dolgozók összehangolt együttműködése
A gyermek szülei, vagy legalább az egyik szülő segítő együttműködése
A gyermek fogyatékossági típusára szakosodott gyógypedagógus
A gyermek személyisége, nyitottsága

A gyógypedagógus feladatai:
A fejlesztendő gyerekeket egyénileg és mikro-csoportokban a csoportból kiemelve is fejleszti.
Olyan alapvető képességeket és készségeket sajátíttat el ilyenkor a gyermekekkel,
amelyekhez a személyes odafigyelés és több idő szükséges.
A korrekciós munkát az életkornak megfelelő tevékenységi formában, egyéni tempóban, és
egyénre szabottan valósítja meg.
Gyakorlati bemutatók szervezésével, esetmegbeszélésekkel, szakirodalom ajánlásával segíti
az óvodapedagógusok munkáját.
A szülők feladatai:
Elfogadják a szakemberek véleményét és segítségét. Hozzáállásukban a gyermek érdekeit
tekintik elsődlegesnek.
Biztosítják, hogy a gyermek megkaphassa a számára szükséges fejlesztést.
Együttműködnek a gyermek pedagógusaival és fejlesztő szakembereivel.
A szakemberek által javasolt gyakorlást megvalósítják a családi nevelés során.
Tárgyi feltételek:
Az integrációhoz szükséges és használható eszközök az óvodánkban részben megtalálhatók a
jelenleg nevelt, enyhe értelmi fogyatékos gyermekek számára, a szükséges hiányzó
eszközöket – anyagi lehetőségeink szerint - folyamatosan beszerezzük.
A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését segítő eszközök:
Tükörrel ellátott egyéni fejlesztő szoba, Képes beszédlottó (logopédiai taneszköz) és az
óvodai élet különböző tevékenységformáinak megvalósítását segítő fejlesztő eszközök.

10. BELSŐ SZAKMAI ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS
A belső szakmai ellenőrzés az intézmény belső ellenőrzési terve alapján történik. Az Éves
szakmai ellenőrzési tervet, az intézményvezető készíti el, mely az Éves működési terv részét
képezi. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területét, tárgyát, az éves kiemelt
ellenőrzési szempontokat, és névre szólóan az ellenőrizendők nevét, illetve az ellenőrzés előre
meghatározott pontos dátumát. A tervet a nevelőtestület fogadja el.
A munkakörök, és az éves feladatok meghatározásakor, az óvodavezető pontosan kijelöli az
éves feladatokat. Az értékelés minden dolgozó esetében az intézmény teljesítményértékelési
eljárásrendje alapján történik.
A szakmai, gyakorlati munka ellenőrzése az előre bejelentett csoportlátogatás alkalmával, és a
dokumentáció ellenőrzésével történik.
A munkavégzés egyéb szempontjai szerinti munkavégzést a vezető szúrópróbaszerűen
ellenőrzi (pl. munkába érkezés, kommunikáció stílusa, konfliktuskezelése).
Az óvodapedagógus ellenőrzése-értékelése
Gyakorisága: Az éves ellenőrzési terv alapján történik – csoportlátogatás alkalmával
Szempontjai: A HOPP alapján meghatározott teljesítményértékelési szempontok
Dokumentálása a csoportnaplóban történik.
Az óvodavezető évente egy alkalommal az Éves Ellenőrzési Tervben rögzítettek szerint az
óvodapedagógusnál az egész délelőttre kiterjedő ellenőrző-értékelő látogatást tesz. A
látogatást elemző-értékelő megbeszélés követi, mely a látogatott személy önelemzésével
kezdődik. A szóbeli értékelést és a fejlesztési javaslatokat a csoportnaplóban rögzítik és
aláírásukkal hitelesítik.
A dajka ellenőrzése-értékelése
Ideje: A pedagógus ellenőrzésével egy időben
Az óvodavezető a pedagógus ellenőrzésének alkalmával a nevelőmunkát közvetlenül segítő
dajka néni munkáját is ellenőrzi. A szóbelis egyeztetést, értékelést és a fejlesztési javaslatokat
a csoportnaplóban rögzítik és aláírásukkal hitelesítik.
A pedagógus és a dajka együttműködésének ellenőrzése-értékelése

Ideje: A pedagógus és a dajka ellenőrzése során
Szempontjai: A HOPP alapján meghatározott teljesítményértékelési szempontok és a
csoportnaplóban rögzített egyezségek, értékrend, feladatmegosztások és az intézményi
feladatmegosztások
Az óvodapedagógusok, dajkájukkal minden nevelési év elején együtt elemzik a csoportba járó
gyermekek egyéni és életkori sajátosságait, a csoportműködés jellemzőit.

Egyeztetik és meghatározzák a nevelés közös irányvonalait, értékrendjét, módszereit (HOPP
alapján), és megosztják a feladatokat. Az együttműködési egyezség időpontját és paramétereit
a csoportnaplóban dokumentálják, és aláírásukkal hitelesítik. A pedagógusok munkájukat és
együttműködésüket a csoportnaplóban évente értékelik.
A szülők véleményének beépítése

Ideje: Szülői értekezlet, Nyílt nap, elégedettségi kérdőív
Dokumentálása a csoportnaplóban történik
A szülők sok betekintést kapnak az óvoda életébe. Véleményüket szóban a szülői
értekezleteken, a nyílt napok után a kiadott megfigyelési szempontok és elégedettségi kérdőív
alapján is elmondhatják.
A dokumentáció ellenőrzése
Ideje: október és június
Dokumentálása a csoportnaplóban történik
Az óvodapedagógusok fontos feladata a naprakész dokumentáció vezetése
 Felvételi, mulasztási napló,
 étkezések rendelése,
 betegségek, hiányzások jelentése,
 statisztikai adatok szolgáltatása,
 a gyermekek egyéni fejlettségének mérése és dokumentálása.
 Csoportnapló vezetése - Az egyéni és csoportfejlesztés tervezésének,
megvalósításának és értékelésének dokumentálása
A dokumentációs munkát az óvodavezető évente kétszer ellenőrzi, értékeli. Az ellenőrzés
tapasztalatait a csoportnaplóban dokumentálja.
Az óvodai dolgozók minősítése és teljesítményértékelése

Az óvodai dolgozók minősítése és teljesítményértékelése az óvoda teljesítményértékelési
eljárásrendje alapján történik.
Az óvodapedagógusok külső minősítési rendszerének gyakorlata során az óvodavezető az
adott pedagógus teljesítményértékelésének eredményei alapján értékeli a pedagógust.
Az óvodavezető a pedagógusok minősítéséhez a felsorolt értékelési szempontok

teljesítményértékelési eredményeit veszi alapul. Ahol több szempont van, ott azok
eredményének átlagát veszi alapul. (0,5 érték felett felfelé kerekít, alatta lefelé kerekít.)
Az értékelési szempontok és a hozzájuk kapcsolódó intézményi elvárások:

Értékelési szempontok a pedagógusok előmeneteli Hol van dokumentálva a hozzá
rendszeréről szóló 326/2013 Kr. 8§. (3.) bekezdése kapcsolódó intézményi
szerinti kompetenciák alapján elvárás?
a) szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
1.1. A dolgozó munkaköréhez tartozó ismeretei, tapasztalata, tudása Helyi Pedagógiai Program 17-18. oldal
1.2. A HOPP alapján történő munkavégzése Helyi Pedagógiai Program 16-18. oldal
b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexió
2.1. Munkájának tervezése, megvalósítása és önértékelése Helyi Pedagógiai Program 21. oldal
c) a tanulás támogatása
2.2. Munkája a fejlesztés előkészítésében, a tanulás támogatásában Helyi Pedagógiai Program 23., 34., 47.,
48., 52., 54., 55., 61., 65. oldal
2.6. Munkája a biztonság megteremtésében SZMSZ 29. oldal
d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű,
sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek,
tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges
megfelelő módszertani felkészültség
2.3. Munkája a személyiség fejlesztésében, az egyéni bánásmód Helyi Pedagógiai Program 17-18. oldal
alakításában
e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a
különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység
2.4. Munkája az esélyteremtésben és közösségfejlesztésben Helyi Pedagógiai Program 32- 33, 73-
74. oldal
f) pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
2.5. Munkája a gyermekek fejlődésének nyomon-követésében Helyi Pedagógiai Program 21. oldal
g) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
3.1. Kommunikációs stílusa Helyi Pedagógiai Program 16-18. oldal
3.2. Probléma- és konfliktusok kezelése Helyi Pedagógiai Program 16-18. oldal
6.1. Együttműködése a gyerekekkel Helyi Pedagógiai Program 16-18. oldal
6.2. Együttműködése a munkatársakkal Helyi Pedagógiai Program 16-18. oldal
6.3. Együttműködése a szülőkkel Helyi Pedagógiai Program 16-18. oldal
6.4. Együttműködése vezetővel (fenntartóval) Helyi Pedagógiai Program 16-18. oldal
6.5. Együttműködése a külső szakemberekkel Helyi Pedagógiai Program 14., 73-74.
oldal
h) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
4.1. Titoktartása Helyi Pedagógiai Program 16-18. oldal
4.2. Személyes elkötelezettsége, elhivatottsága, felelősségvállalása Helyi Pedagógiai Program 16-18. oldal
4.3. Munkája az információáramlás biztosításában SZMSZ 21-22. oldal
5.1. Adminisztrációs, dokumentációs munkája Helyi Pedagógiai Program 21. oldal
5.2. Munkájának minősége Helyi Pedagógiai Program 16-18. oldal
5.3. Hozzáállása a munkahelyi légkör alakításában Helyi Pedagógiai Program 16-18. oldal
5.4. Munkája a jeles napok ünneplésében SZMSZ 31. oldal

A teljesítményértékelés célja
 Az értékelésben résztvevők számára követhető, átlátható szempontokra, egységes
alapelvre épülő ellenőrzési, értékelési rendszer működtetése.
 Az intézmény vezetőjének, dolgozóinak a teljesítménye fokozatosan – különösen a
feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével
– javuljon, és ezzel segítse az intézmény céljainak megvalósulását.
 A dolgozók objektív értékelését, önértékelését segítse elő, nyújtson támogatást és
ösztönzést a fejlődésükhöz, képezzen reális alapot a jutalmazásukhoz.
 Elemzései, visszajelzései alapján olyan intézkedések tervezését és megvalósítását
segítse elő, amelyek biztosítják, hogy intézményünk szakmai célkitűzései és működése
folyamatosan közeledjenek egymáshoz.
A teljesítményértékelés szabályozásának alapelvei
 Az értékelésnek mindig eleme az önértékelés
 Az értékelési rendszer biztosítja a folyamatos fejlesztést, jobb teljesítményre motivál.
 Az értékelési rendszer működtetése során nem fordulhat elő megszégyenítés.
 Az értékelés reális, objektív tényekre, jegyzőkönyvekre épül.
 Az értékelés a sikerekből indul ki, ehhez igazítja a fejlesztést.
 Az értékelés során minden érintett félnek együtt kell működnie.
 A személyre szóló értékelés és eredményei nem nyilvánosak, csak a dolgozó és a
vezető láthatja, nem kerülhet a dokumentum illetéktelen kezekbe.
 A teljesítményértékelés a minősítés alapját képezi.
A teljesítményértékelés folyamatának felelőse és érintettjei
 A teljesítményértékelés folyamatának felelőse az óvodavezető, de minden dolgozó
köteles együttműködni a sikeres értékelés megvalósítása érdekében.
 A teljesítményértékelés folyamatának érintettjei: az óvoda vezetője és dolgozói
 Az óvodavezetőt a fenntartó értékeli
 A dolgozókat az óvodavezető értékeli
A teljesítményértékelés eredménye
A teljesítményértékelés munkakörönkénti szempontjaihoz az alábbi értékek adhatók.
 Kiemelkedő teljesítmény - 3 pont
 Megfelelő teljesítmény – 2 pont
 Kevéssé megfelelő teljesítmény - 1 pont
 Nem megfelelő teljesítmény – 0 pont
A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott
pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni.
 80-100 % - között kiválóan alkalmas,
 60-79 % - között alkalmas,
 30-59 % - között kevéssé alkalmas,
 30 % alatt alkalmatlan, de a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap akkor is, ha
legalább egy minősítési szempont értékelése 0 - azaz nem megfelelő.
A dolgozó erkölcsi vagy anyagi elismerést akkor kaphat, ha teljesítményértékelésének
eredménye alkalmas, vagy kiválóan alkalmas eredménnyel zárult.
A folyamat gyakorisága: Az értékelés évente történik.

Az értékelés alapja
 A dolgozók munkaköri feladatait meghatározó helyi dokumentumok
(SZMSZ, Házirend, Munkaköri leírás, Helyi pedagógiai program)
 Az értékelési szempontsor (ami a fentiekben felsorolt dokumentumok alapján készült). A
szempontokhoz meghatározott elvárások szintje (Az elvárás minden szempont esetében
minimum a 2-es, azaz a megfelelő szint megvalósítása. A további elvárásokat mindig ez előző
évi értékeléshez készült fejlesztési, illetve intézkedési terv határozza meg.)
 A dolgozónak a feladat-ellátási, elosztási tervben, éves munkatervben meghatározott feladatai
 A dolgozó munkájának eredményei (dokumentációk, ellenőrzése, jegyzőkönyvek alapján).
 A munkakörönkénti részletesen kidolgozott értékelőlapok a teljesítményértékelési eljárásrend
mellékletében találhatóak.
A teljesítményértékelés feladat-terve
 az ellenőrzések és értékelések tervét az éves munkaterv,
 a csoportszintű feladatok megosztását a csoportnapló,
 az intézményfeladatok megosztását, a feladat-ellátási terv tartalmazza és a mellékelt
táblázatok éves aktualizálása tartalmazza.
Az értékelés dokumentumai
 a dolgozók és a vezető mellékelt értékelő/önértékelő lapjai
 az egyéni értékelés és a fejlesztési terv dokumentálása
 az értékelések összesítése és az intézkedési terv dokumentálása
A dolgozók teljesítményértékelésének lépései
1. A feladatok megosztása, értékelési szempontok kiadása
AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTOK MUNKAKÖRÖNKÉNT Óvoda- Vezető Asszisztens
pedagóus Dajka
1.1. A dolgozó munkaköréhez tartozó ismeretei, tapasztalata, tudása * * *
1.2. A HOPP alapján történő munkavégzése * * *
2.1. Munkájának tervezése, megvalósítása és önértékelése * * *
2.2. Munkája a fejlesztés előkészítésében (a tanulás támogatásában) * - *
2.3. Munkája a személyiség fejlesztésében, az egyéni bánásmód alakításában * - -
2.4. Munkája az esélyteremtésben és közösségfejlesztésben * * -
2.5. Munkája a gyermekek fejlődésének nyomon-követésében * - -
2.6. Munkája a biztonság megteremtésében * * *
3.1. Kommunikációs stílusa * * *
3.2. Probléma- és konfliktusok kezelése * * *
4.1. Titoktartása * * *
4.2. Személyes elkötelezettsége, elhivatottsága, felelősségvállalása * * *
4.3. Munkája az információáramlás biztosításában * * *
5.1. Adminisztrációs, dokumentációs munkája * * -
5.2. Munkájának minősége * * -
5.3. Hozzáállása a munkahelyi légkör alakításában * * *
5.4. Munkája a jeles napok ünneplésében * * *
6.1. Együttműködése a gyerekekkel * * *
6.2. Együttműködése a munkatársakkal * * *
6.3. Együttműködése a szülőkkel * * -
6.4. Együttműködése a vezetővel (fenntartóval) * * *
6.5. Együttműködése külső szakemberekkel * * *

A dolgozók dokumentálják a csoportszintű feladat-megosztásukat és feladatvállalásukat az intézményi
szintű feladatokból. A pedagógus szakmai munkájának ellenőrzése és értékelése a
csoportlátogatás során, a teljesítményértékelési szempontok alapján történik.
ssz. Ellenőrzési szempontok Megjegyzés
a) szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
1.1. A pedagógiai munkához szükséges ismeretei
megfelelőek-e? Elemzi-e tudását, ezalapján fejleszti-e
magát? Változatos módszereket, eszközöket alkalmaz-e?
A gyerekek ismeretire, tudásra épít-e? Kreatívan kapcsolja-
e össze a műveltségtartalmakat és tevékenységeket?
1.2. Ismeri-e a HOPP tartalmát? A munkáját a HOPP alapján
végzi-e? A szokásokat, tevékenységeket német nyelven is
kíséri-e? Az elvárások szerint építi-e be a német nemzetiségi
játékokat, dalokat, verseket? Ápolja-e a német nemzetiségi
hagyományokat?
b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók
2.1. A gyermekek egyéni képességeinek mérését az előírások
szerint és határidőre pontosan végzi el? A mérési
eredményekre épülő reális célokat határoz meg? Tudatos és
korszerű egyéni és a csoportos fejlesztési terveket készít? Az
egyéni és a csoportfejlesztés összhangja eredményes? Minden
dokumentációja igényes, tartalmas, naprakész és koherens.
Önértékelése objektív és példaértékű.
c) a tanulás támogatása
2.2. A tanulást támogató környezetet és a tevékenységeket
kreatívan és tudatosan készíti elő? Épít a gyermekekre,
hatékonyan motiválja, aktivizálja őket? A tapasztalatszerzéshez
és a fejlődéshez, problémamegoldáshoz sokoldalú lehetőséget
teremt? Korszerű tanulásszervezéssel biztosítja a
differenciálást és az egymástól tanulást?
2.6. A csoporttal együtt kialakított szokás és szabályrendszert
következetesen és pozitív hozzáállással alakítja és ellenőrzi?
A gyermekek aktívan segítik a rend alakításában és
fenntartásában? Humánus és hatékony nevelési és
fegyelmezési módszereivel harmóniát, biztonságot teremt?
A gyerekek beépítették magatartásukba a tanult formákat?
d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos
helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához
szükséges megfelelő módszertani felkészültség
2.3. A gyermekek szükségleteire, képességeire, érdeklődésére
épülő egyéni bánásmódot valósít meg? Tudatosan és
összehangoltan valósítja meg az egyéni és a
közösségfejlesztést? A gyerekekhez és a csoporthoz igazított,
korszerű fejlesztést valósít meg? Munkája a felzárkóztatásban
és tehetségfejlesztésében is bizonyítottan eredményes?
Sikerélményhez juttatja a gyerekeket?

e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,
nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység
2.4. Minden gyermeket tisztel és elfogad, beilleszkedésüket,
befogadásukat és összetartozás érzésüket tudatosan segíti elő?
Sokoldalúan, tudatosan és eredményesen fejleszti a
közösséget? A gyermekeket egymás értékeinek, a társadalmi
és kulturális különbségeik megismerésére és elfogadására
neveli, őszinte és nyílt kommunikációt alakít? Minden
gyermek számára esélyegyenlőséget biztosít?
f) pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
2.5. A gyermekek személyiség fejlődését a megismerésre,
mérésekre épülő tudatos pedagógiai munkával segíti elő?
Egyértelmű útmutatást, személyre szabott feladatokat, pozitív
értékelést és támogatást ad a gyermekek személyiségének
kibontakozásához, önállóságuk és önértékelésük fejlődéséhez?
A gyermekek fejlődését az előírások szerint nyomon követi,
elemzi és értékeli a pedagógiai munka eredményességét?
g) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
3.1. Kommunikációs stílusa modellértékű? Mások véleményét is
meghallgatja és beépíti? Tisztán és élményszerűen beszél,
fogalom használata pontos, igazodik a gyerekek életkori
sajátosságaihoz? Pedagógiai és kapcsolati kommunikációját
fejleszti?
3.2. A problémákat felismeri, felvállalja, objektíven, őszintén
kommunikálja, és önállóan, oldja meg? Csak szükség esetén
kér segítséget? Másoknak is szívesen segít a problémák
megoldásában? A konfliktusok kezelésében megértő,
együttműködő, elősegíti a közös megoldások keresését? A
gyermekeket is erre neveli, ebben segíti?
6.1. A gyerekekkel való kapcsolatát az odafigyelés, a kölcsönös
elfogadás, szeretet, tisztelet, bizalom jellemzi? A bátorító
nevelés elveit alkalmazza?
6.2. A munkatársakkal való kapcsolatát az egymásra való
odafigyelés, a kölcsönös elfogadás, szeretet, tisztelet, bizalom
jellemzi? Elősegíti a közös megállapodások, nevelési elvek
megalkotását, működtetését? Vállal helyettesítést, kérés nélkül
is szívesen segít? A munkából szükség esetén nagyobb részt is
vállal?
6.3. A szülőkkel való kapcsolatait az egymásra való odafigyelés, a
kölcsönös elfogadás, szeretet, tisztelet, bizalom jellemzi? A
szülőket az előírások szerint tájékoztatja a gyermek fejlődési
eredményeiről, és az óvoda programjairól? A nevelőmunkához
betekintést és együttműködési lehetőségeket teremt? Az egyedi
problémák esetén is a közös álláspont elérésére törekszik?
6.4. A vezetővel jó kapcsolatot tart fenn? Véleményét beépíti,
kéréseit teljesíti? A vezető munkáját őszintén véleményezi és
előrevivően segíti?
6.5. A külső szakértők munkáját segíti, javaslataikat munkájába
beépíti? Jó együttműködést alakít ki velük? Az intézményen
kívül is működtet szakmai kapcsolatrendszert?

h) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
4.1. A tudomására jutott információkat bizalmasan kezeli, megőrzi?
Nem beszél ki másokat a háta mögött, másokat is erre
figyelmeztet?
4.2. Az óvoda működtetésében lelkes, elhivatott, elkötelezett?
Innovatív és kreatív hozzáállásával, feladat-vállalásával és
munkájával öregbíti az óvoda jó hírnevét? Önelemzése alapján
önként vesz részt belső és külső képzéseken? Részt vállal
kollégái értékelésében fejlesztésében?
4.3. Az információk megszerzésében, továbbításában aktívan részt
vesz, felelősséget vállal? Másokat is erre figyelmeztet? Az
információs rendszer fejlesztésében ötleteivel, javaslataival
részt vesz?
5.1. Az adatszolgáltatást, nyilvántartást, a gyermekek mérését, a
további vizsgálatokhoz, beiskolázáshoz szükséges jellemzést
az előírások alapján naprakészen, pontosan készíti, másokat is
ebben segít? Minden dokumentációja igényes, tartalmas,
naprakész és koherens?
5.2. A szabályokat mindig betartja? Az Etikai kódex elvárásai
szerint viselkedik? Feladatait a kiadott határidőre önállóan és
magas színvonalon elvégzi? A munkaidejét pontosan betartja,
tartalmasan kitölti? Ha szükséges, vállal túlórát?
5.3. Figyel önmagára és másokra? Hozzáállása pozitív, barátságos,
jókedvű, elősegíti a jó légkört? A légkör javításban önálló
feladatokat is vállal?
5.4. Kreatívan és aktívan kiveszi részét az óvoda jeles napjainak a
szervezésében, az óvoda külső- és belső környezetének
alakításában? Önálló feladatokat pl. szervezést, dekorálást is
vállal?
2. Értékelési ütemterv
Az óvodavezető az adott nevelési év szeptember 30-ig ellenőrzési, értékelési ütemtervet készít, amely
tartalmazza, hogy kit, és mikor ellenőriz, értékel. Az értékelési ütemtervet az éves munkaterv
tartalmazza. Emellett a szúrópróbaszerű ellenőrzéssel bármikor joga van élni. (Egy dolgozó értékelését
illetően időpontot csak indokolt esetben, és csak egy alkalommal és min. egy héttel korábbi értesítéssel
lehet módosítani.)
3. A feladatok teljesítése, az ellenőrzés megvalósítása, dokumentálása
A teljesítményértékelés kereteinél leírtak, illetve az éves munkaterv szerint történik.
4. Felkészülés az értékelésre
Az értékelendő felkészülése: Kitölti az önértékelő lapot és írásban is összegzi (erősség, gyengeség,
fejlődési út lehetőségei), ezt magával viszi az értékelésre. Szóban és lelkiekben is felkészül.
Az értékelő felkészülése: Összegyűjti a dolgozó munkájának eredményeiről készült dokumentációt
(feljegyzése, jegyzőkönyvek). Kitölti az értékelendő munkájáról az értékelőlapot, és összegzi az
értékelést (erősség, gyengeség, fejlődési út lehetőségei).
Az értékeléshez felhasználható írásos információk. Ha az óvodavezető szükségesnek látja, akkor az
alábbi dokumentumokat kérheti be az értékelés előtt: Szülői visszajelzések, munkatársak véleménye.
(A felhasználásra került véleményeket az értékelési dokumentációhoz csatolni kell!) A véleményezés
szempontjaihoz érdemes az értékelő lapnak azon részeit kiemelni, amelyekre a véleményező ráláthat.

5. Az értékelő megbeszélés
Az értékelés időtartama: minimum 1/2 óra, maximum 1 és 1/2 óra.
5.1. Önértékelés
A dolgozó az előre kitöltött önértékelő lapja alapján ismerteti az adott nevelési évben végzett
munkáját, értékeli, hogy mi volt sikeres és mi nem. Feltárja ezek okait, és megfogalmazza, hogy min
fog változtatni (céljai, feladatai) a következő nevelési évben.
5.2. Vezetői értékelés
A vezető az összegyűjtött adatok, jegyzőkönyvek, vélemények, információk és az előre kitöltött
értékelő lap alapján - ismerteti véleményét, elmondja, hogy miben ért egyet, és miben nem az
értékelttel, indokolja az elmondottakat.
5.3. Egyeztetés, elemzés
A közös vélemény kialakítása, az egyeztetett értékelésben az erősségek, gyengeségek kiemelése,
elemzés, ok-feltárás, és ezek dokumentálása.
Amennyiben az egyeztetés eredménytelen, a vezető szervez egy újabb értékelést, amelynek időpontja
az első értékelést követő minimum 4 - maximum 8 nap.
A második értékeléshez bekéri az összes olyan munkatárs véleményét (az értékelő lap alapján). Ha az
egyeztetés ezek után is eredménytelen, akkor a vezető legjobb belátása szerinti eredménnyel lezárja az
értékelést. A dolgozó megjegyzésben leírhatja a véleményét.
5.4. A dolgozó fejlődési útjának kijelölése a teljesítményértékelés alapján
Az óvodavezető az egyéni teljesítményekről egyeztetett eredmények alapján az értékelt dolgozóval
közösen kidolgozza a fejődési utat. (Szakmai képzés, önképzés, konzultáció, hospitálás, szakirodalom
tanulmányozása stb.)
Az óvodavezető óvodapedagógusi munkáját a munkatársak véleményezhetik, és külső szakértő
értékelheti. Az óvodavezető vezetői és pedagógusi munkájának értékelése két egymástól független
értékelési folyamatban valósul meg.
5.5. Dokumentálás
Az értékelés és egyeztetés eredményének dokumentálása 2 példányban történik ebből 1 pld a
dolgozóé, 1 pld a dolgozó személyi anyagába kerül, irattárban kell őrizni.
6. A vezető munkájának értékelése
A vezető vezetői munkájáról a mellékelt önértékelő lap alapján önértékelést készít. (Amelyhez
felhasználhatja a dolgozók írásos véleményét. Ehhez az értékelő lap azon pontjait használja fel,
amelyet a munkatársak érdemben ki tudnak tölteni.)
A fenntartó értékeli a vezető, vezetői munkáját. Dönt a fejlődési útjának támogatásáról,
jutalmazásáról.
7. A személyzetfejlesztés útjának kijelölése a teljesítményértékelés összesítése alapján

Az értékelések eredményeit az óvodavezető összesíti, elemzi, az erősségek, és gyengeségek
összesítése alapján készíti el a humán erőforrás fejlesztéséhez szükséges intézkedési tervet.
Dönt a szükséges szankciókról, javadalmazásról, jutalmazásról, előléptetésről, funkció
elosztásról, fejlesztési feladatokról (külső-belső továbbképzés, szakirodalom,
szervezetfejlesztés stb.)

Amennyiben a dolgozó, bármelyik szempont esetében a 2. szint alatt teljesít, azonnali intézkedéseket
kell tenni.
Jutalomban az a dolgozó részesülhet, aki minden szempont esetében teljesíti a 2. szintet és emellett
legalább 10 szempont esetében eléri a 3. szintet.
Összesítés
AZ ÉRTÉKELÉSÉSEK ÖSSZESÍTÉSE Dolgozók neve területen-
ként:
1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek

1.1. A dolgozó munkaköréhez tartozó ismeretei, tapasztalata, tudása
1.2. A HOPP alapján történő munkavégzése
2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka
2.1. Munkájának tervezése, megvalósítása és önértékelése
2.2. Munkája a fejlesztés előkészítésében (a tanulás támogatásában)
2.3. Munkája a személyiség fejlesztésében,egyéni bánásmód alakításában
2.4. Munkája az esélyteremtésben és közösségfejlesztésben
2.5. Munkája a gyermekek fejlődésének nyomon-követésében
2.6. Munkája a biztonság megteremtésében
3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség
3.1. Kommunikációs stílusa
3.2. Probléma- és konfliktusok kezelése
4. A munkakörrel kapcsolatos felelősség és hivatástudat és hozzáállás
4.1. Titoktartása
4.2. Személyes elkötelezettsége, elhivatottsága, felelősségvállalása
4.3. Munkája az információáramlás biztosításában
5. A munkakörrel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet
5.1. Adminisztrációs, dokumentációs munkája
5.2. Munkájának minősége
5.3. Hozzáállása a munkahelyi légkör alakításában
5.4. Munkája a jeles napok ünneplésében
6. A munkavégzéshez szükséges kapcsolatok működtetése
6.1. Együttműködése a gyerekekkel
6.2. Együttműködése a munkatársakkal
6.3. Együttműködése a szülőkkel
6.4. Együttműködése a vezetővel (fenntartóval)
6.5. Együttműködése külső szakemberekkel
Összesítés dolgozónként:
8. Az intézményi működés értékelése és az intézkedési terv készítése

Az óvodavezető minden nevelési év június 30-áig értékeli az intézmény működését. (Ebbe az
értékelésbe építi bele a teljesítményértékelés összesített eredményeit.) Ez alapján készíti el az
intézmény intézkedési tervét, amelyet a helyben szokásos módon nyilvánossá kell tenni (falu
honlap).

11. ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK
A helyi óvodai pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő
kötelező (minimális) eszköz és felszerelés jegyzék a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet
2. számú melléklete szerint.
HELYISÉGEK: Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság,
légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és
tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák.
Helyiségek Előírt mennyiségi mutató Ellátottság

csoportszoba gyermekcsoportonként 1 2
gyermekágy/fektető tároló helyiség csoportonként 1 1
tornaszoba, sportszertárral óvodánként 1 0
logopédiai, egyéni fejlesztő szoba óvodánként 1 1
játszóudvar óvodánként 1 1
intézményvezetői iroda óvodánként 1 1
intézményvezető -helyettesi iroda óvodánként 1 nem releváns
óvodatitkári iroda óvodánként 1 nem releváns
nevelőtestületi szoba óvodánként 1 0
általános szertár, raktár óvodánként 1 3
többcélú helyiség (szülői fogadásra, tárgya- óvodánként 1
1
lásra, ünnepek megtartására)
orvosi szoba, elkülönítő szoba óvodánként 1 óvodaorvossal
kötött szerződés
alapján a
rendelőben
gyermeköltöző gyermekcsoportonként 1 1
gyermekmosdó, WC helyiség gyermekcsoportonként 1 1
felnőtt öltöző óvodánként 1 1
felnőtt mosdó óvodánként 1 1
felnőtt WC helyiség óvodánként 1 1
felnőtt zuhanyzó óvodánként 1 0
mosó, vasaló helyiség óvodánként 1 1
szárító helyiség óvodánként 1 0
felnőtt étkező óvodánként 1 0
főzőkonyha óvodánként 1 0
melegítőkonyha óvodánként 1 1
tálaló-mosogató óvodánként 1 1
szárazáru raktár óvodánként 0
földesáru raktár óvodánként 0
éléskamra óvodánként 1 0
karbantartó műhely óvodánként 1 0
ételhulladék tároló óvodánként 1 0

A HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI
Helyiségek bútorzata Előírt mennyiségi mutató Ellátottság

1. Csoportszoba
óvodai fektető gyermeklétszám szerint 1 30
gyermekszék gyermeklétszám szerint 1
gyermekasztal gyermeklétszám 8
figyelembevételével
fényvédő függöny ablakonként redőny
szőnyeg gyermekcsoportonként, a padló
2
1/5-ének megfelelő méretben
játéktartó szekrény, polc csoportszobánként 2 5
könyvespolc gyermekcsoportonként 1 2
élősarok állvány gyermekcsoportonként 1 1
foglalkozási eszköztároló szekrény gyermekcsoportonként 1 4
edény- és evőeszköz-tároló szekrény gyermekcsoportonként 1 0
szeméttartó gyermekcsoportonként 1 2
2. Tornaszoba
tornapad 2 2
tornaszőnyeg 1 1
bordásfal 2 2
mozgásigényt kielégítő készlet 1 1
egyéni fejlesztéshez speciális 3 gyermek egyidejű 10 féle
felszerelések foglalkoztatásához
3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba
tükör 1 1
asztal 1 2
szék 2 4
szőnyeg 1 1
játéktartó szekrény vagy könyvek 1 5
tárolására is alkalmas polc
4. Játszóudvar
kerti asztal gyermekcsoportonként 1 2
kerti pad gyermekcsoportonként 2 3
babaház gyermekcsoportonként 1 1
udvari homokozó gyermekcsoportonként 1 1
takaróháló homokozónként 1 1
mozgásigényt kielégítő eszközök 12
5. Intézményvezető iroda
íróasztal és szék 1-1 1-2
tárgyalóasztal, székekkel 1 0
telefon 1 1
Fax 1 1

könyvszekrény 1 2
iratszekrény 1 1
Elektronikus adathordozó szekrény 1 0
számítógép, internet hozzáféréssel, 1 felszerelés
2
perifériákkal
számítógépasztal és szék 1-1 0
6. Intézményvezető - helyettesi, óvodatitkári iroda
íróasztal és szék 1-1 nem releváns
iratszekrény 1 nem releváns
telefon 1 nem releváns
számítógépasztal és szék 1-1 nem releváns
számítógép, internet hozzáféréssel, 1 felszerelés nem releváns
perifériákkal
7. Nevelőtestületi szoba
fiókos asztal pedagóguslétszám szerint 1 0
Szék pedagóguslétszám szerint 1 0
Könyvszekrény 2 0
Fénymásoló 1 0
Tükör 1 0
8. Orvosi szoba, elkülönítővel
ágy,íróasztal, szék, tükör, zárható nem releváns
gyógyszeres szekrény
9. Gyermeköltöző
öltözőrekesz, ruhatároló, fogas gyermeklétszám szerint 5x6
öltözőpad gyermeklétszám szerint 5
10. Gyermekmosdó, WC helyiség

törülközőtartó gyermeklétszám szerint 30
falitükör mosdókagylónként 1 4
rekeszes fali polc (fogmosótartó) gyermeklétszám szerint 1
TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK

Önellátási felszerelés Előírt mennyiségi mutató Ellátottság
egyéni tisztálkodó szerek felnőtt és gyermeklétszám szerint 1 30
tisztálkodó felszerelések mosdókagylónként 1 4
fésűtartó csoportonként 1 1
törülköző felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3 95
abrosz asztalonként 3 13
takaró gyermeklétszám szerint 1 30
ágyneműhuzat, lepedő gyermeklétszám szerint 3-3 30

A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK
Felnőtt munkaeszközök Előírt mennyiségi mutató Ellátottság
szennyes ruha tároló óvodánként 1 1
mosott ruha tároló óvodánként 1 1
mosógép +centrifuga óvodánként 1 1
vasaló óvodánként 1 1
vasalóállvány óvodánként 1 1
szárítóállvány óvodánként 1 1
takarítóeszközök óvodánként 1 1
kerti munkaeszközök, szerszámok óvodánként 1-1 1
hűtőgép óvodánként 1 1
porszívó óvodánként 1 1
A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK

A részletes lista a Helyi Óvodai Pedagógiai Program nevelési területeinél és tevékenységi
formáinál található.
1. Játékok, játékeszközök
Játékeszközök Előírt mennyiségi mutató Ellátottság
különféle játékformák (mozgásos gyermekcsoportonként a gyermekek
játékok, gyakorló, szimbolikus, 30%-ának megfelelő mennyiségben
szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, megfelelő
szabályjátékok, dramatizálás, bábozás,
barkácsolás) eszközei
mozgáskultúrát, mozgásfejlődést gyermekcsoportonként a megfelelő
segítő, mozgásigényt kielégítő gyermeklétszám figyelembevételével
eszközök
ének, zene, énekes játékok eszközei gyermekcsoportonként a megfelelő
gyermeklétszám figyelembevételével
az anyanyelv fejlesztésének, gyermekcsoportonként a gyermekek megfelelő
a kommunikációs képességek 30%-ának megfelelő mennyiségben
fejlesztésének eszközei
értelmi képességeket fejlesztő gyermekcsoportonként a gyermekek megfelelő
anyagok, eszközök 30%-ának megfelelő mennyiségben
ábrázoló tevékenységet gyermekcsoportonként a megfelelő
fejlesztő eszközök gyermeklétszám figyelembevételével
a természeti-emberi-tárgyi gyermekcsoportonként a megfelelő
környezet megismerését gyermeklétszám figyelembevételével
elősegítő eszközök, anyagok
munka jellegű tevékenységek eszközei gyermekcsoportonként a gyermekek megfelelő
30%-ának megfelelő mennyiségben

2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök
televízió óvodánként 1 2
magnetofon/CD lejátszó/hangfalak három csoportonként 1 2
diavetítő vagy projektor óvodánként 1 1
vetítővászon óvodánként 1 1
hangszer (pedagógusoknak) furulya óvodánként 1 2
hangszer (gyermekeknek) gyermekcsoportonként, a gyermekek
30%-ának megfelelő mennyiségben megfelelő
egyéni fejlesztést szolgáló gyermekcsoportonként a gyermekek
speciális felszerelések 30%-ának megfelelő mennyiségben megfelelő
VI. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

étel-mintavétel készlet óvodánként 1 1 készlet
Elsősegélyláda óvodánként 1 1
zárható gyógyszerszekrény óvodánként 1 1
munkaruha az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint megfelelő
védőruha az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint megfelelő
tűzoltó készülék az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint 2
Óvodánk rendelkezik a Helyi Óvodai Pedagógiai Program megvalósításához szükséges

eszközökkel és felszerelésekkel. Az óvoda biztosítja a nevelő-, és oktató munka biztonságos
és egészséges feltételeit. Az eszközjegyzékben előírt helyiségek többnyire rendelkezésünkre
állnak. Az eszközöket, felszereléseket a tényleges, érdekelt létszámnak megfelelően
biztosítjuk. Az óvodavezető feladata évente ellenőrizni a HOPP megvalósításához szükséges
eszközök és felszerelések számát és állapotát, esetleges karbantartásukról, pótlásukról
gondoskodni.
A gyermekek részére kialakított helyiségek, megfelelő alapterületűek, lehetővé teszik
legalább egy óvodai csoport valamennyi tagjának befogadását, és egészséges, biztonságos
körülmények közötti foglalkoztatását, pihenését, öltözését, tisztálkodását, étkezését, továbbá
megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, a
közegészségügyi előírásoknak, tűzvédelmi, egészségvédelmi, munkavédelmi
követelményeknek.
A játszóudvar alapterülete lehetővé teszi valamennyi gyermek egyidejű befogadását, és
egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását.
A helyiségek bútorzatának és egyéb berendezési tárgyainak az elhasználódását folyamatosan
nyomon követjük, folyamatosan karban tartjuk, ha szükséges, cseréljük. Az informatikai
eszközök beszerzését elsősorban pályázati források által korszerűsítjük.

12. MELLÉKLETEK
1.sz. Melléklet Veronika zeneprojekt - Jógyakorlat
„VERONIKA”
ZENEPROJEKT
ÓVODAI ALKALMAZÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS
GYAKORLATI SEGÉDANYAGA
Összeállította:
Nagyné Szabó Erika óvodavezető
Kertvárosi Óvoda Siklósi úti Tagóvodája

7622 Pécs, Siklósi út 18
Email: szabrika@citromail.hu, siklosi.ovoda@gmail.com
Tel: 72/ 525- 117, +36 20/ 960 66-99

Bevezető
Napjainkban a nevelés- oktatás területén felerősödtek az integrációs törekvések, tért hódít az
inkluzív intézményi szemlélet, amelyhez szorosan kapcsolódik az esélyegyenlőség elveinek
megvalósítása. Mindehhez a jogi hátteret a Magyar Közoktatási Törvény adja.
A haladó szellemű pedagógusok nézete, hogy a „másság” önmagában nem lehet minősítő
tényező a gyermeki személyiségben, ezért nyitottak az integrációval kapcsolatban, igénylik
ismereteik megújítását, innovatív módszerek megismerését.
Ha kibővítjük az integráció fogalmát, ha megvizsgáljuk az óvodai csoportok összetételét,
tapasztaljuk, hogy egyre több kisgyermek küzd valamilyen problémával-
magatartásproblémával, részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, hátrányos helyzettel.
Mindannyian tudjuk, hogy ezek a gyermekek is különleges bánásmódot igényelnek,
segítségre szorulnak -őket éppúgy integrálnunk kell, szükségleteiknek megfelelően, mint a
hagyományos értelemben vett, sajátos nevelési igényű gyermekeket.
A Veronika zeneprojekt felöleli a 3-7 éves korú sajátos nevelési igényű, hátrányos
helyzetű és más okokból akadályozott fejlődésű gyermekek személyiség-fejlesztését
zenepedagógiai módszerek alkalmazásával. Pozitív hatását minden gyermekre
kiterjeszti.
A zenélés önmaga olyan élményt ad a tevékenységet folytatónak, ami belső
összerendezettséget eredményez. Kodály azt írja, hogy "az ének felszabadít, gátlásokból
kigyógyít, testi-lelki diszpozíciót javít, munkára kedvet csinál,…". Ez a zene néhány
hatásának zseniális meglátása. A hang az önkifejezés egy eszköze. Attól függően intim, vagy
intimebb, hogy eszközzel hozzuk-e létre, vagy közvetlenül, például énekléssel. Az eszköz
használata ugyanis a külvilággal szemben védelmet jelent, bár a zenélőt fejezi ki, hiszen ő
szólaltatja meg általa a zenét. Eszköz nélkül a zenélő sokkal mélyebbről és mélyebben
nyilvánul meg.
A módszerrel többek között az autizmusban szenvedők állapota is befolyásolható. Az autista,
illetve az autisztikus tüneteket produkáló gyerekeknél a legfontosabb tulajdonság, hogy nem
tudnak a másik emberrel kapcsolatot teremteni, nem tudnak a másik emberre figyelni, ezért
szocializációs zavarokkal küzdenek. A Veronika zenepedagógia módszerei tapasztalatot
adnak a sérültnek arról, hogy ő is képes valamilyen szinten ráhangolódni a másikra. Az
élmény közvetlen hatása nehezen lemérhető, de hosszútávon bizonyítható a pozitív változás.
Javul az állapota, jobban képes a környezetével együtt lenni, az őt körülvevők számára
elviselhetőbbé válik.
A csoportban a résztvevők egymásra hangolódása, a kapott sikerélmény átélése, az a
tapasztalat, hogy képes valamit tenni, hogy képes tanulni a másiktól, hogy megvilágosodik
számára egy összefüggés, hogy megengedi magának az együttzenélés örömét, ezek
összessége a zenepedagógiai módszerek hatásmechanizmusát bizonyítják.
A Veronika zeneprojekt történetének rövid összefoglalása
A „Veronika zeneprojekt” kidolgozásának gondolata Ursula Fitzinger osztrák
zeneterapeutától származik, aki évekkel ezelőtt zeneterápiás és zenepedagógiai módszerekkel
kezelt egy súlyos anyagcserezavarokkal és halmozott fogyatékossággal született kislányt.

Hosszas és türelmes fejlesztőmunka után, ez a sérült gyermek a zene hatására emocionális
megnyilvánulásokat kezdett produkálni, végül egyetlen örömet csak a zene, a dallam, a ritmus
tudott benne fakasztani. A gyermek halála után Ursula elhatározta, hogy tapasztalatait
továbbképzések keretében továbbadja, így indult a projekt nemzetközi vonulata is. A
„Veronika zeneprojekt” elnevezés, a halmozottan sérült kislány nevét örökíti meg.
Az Európai Uniós Veronika zeneprojekt projekt további fázisai
1999-ben a Baranya megyei Pedagógiai Intézet elnyerte a nemzetközileg kiírt „Veronika
zeneprojekt” EU pályázat magyarországi részvételi lehetőségét, melyhez a Koch Valéria
Német Nemzetiségi óvodát és a Kertvárosi óvodát kérte fel.
A választás döntő szempontjai voltak, hogy a Koch Valéria Német Nemzetiségi óvoda évek
óta magas színvonalú munkakapcsolatot ápol osztrák és német pedagógiai intézményekkel, a
Kertvárosi óvodában az integrált intézményes nevelésben több éves gyakorlati
tapasztalatokkal rendelkeznek az óvónők.
A projekt Európai Uniós pályázatát 1999-ben, öt ország-Anglia, Hollandia, Franciaország,
Felső-Ausztria, Graz, és Magyarország elméleti és gyakorlati szakemberei dolgozták ki
Ursula Fitzinger és Dr. Wolfgang Mastnak irányításával. Ebben a pályázatban meghatároztuk
a nemzetek integrációs kérdéseinek közös pontjait, ennek megfelelően részletesen
kidolgoztuk a projekt céljait, feladatait. A pályázatot a Brüsszeli Szakmai Bizottság pozitívan
bírálta el, így kezdetét vette a projekt kidolgozása, megvalósítása 2000- 2003 között.
Nekünk, a projektben résztvevő óvodapedagógusoknak, többrétű feladatot kellett
megoldanunk. Ismertetnünk kellett a magyar intézményes integrációs helyzetet, a képzési
lehetőségeket. Gyakorlati tapasztalatainkat felhasználtuk a játékos- zenés módszerek
kidolgozásánál, valamint az óvodai alkalmazás lehetőségeiben. Feladatunk volt még a közös
Veronika CD magyar hanganyagának összeválogatása, mely a projekt egyik meghatározott
végterméke, valamint a magyarországi „Veronika zeneprojekt” akkreditált képzés
kidolgozása és gyakorlati vezetése, multiplikátorként való terjesztése.
E munka mellett elvégeztük a Felső- Ausztriában szervezett 400 órás „Veronika” osztrák
nemzeti tanfolyamot. Az EU projekt 2003 novemberében zárult, az összesített prezentációt
Brüsszelben pozitív értékeléssel fogadták el. A 40 órás, akkreditált „Veronika zeneprojekt”
tanfolyam 2004 decemberében kezdődött a BSZSZSZK szervezésében, - melynek helyszíne a
Kertvárosi óvoda Siklósi úti Tagóvodája,- a mai napig a népszerű képzés az
óvodapedagógusok, gyógypedagógusok körében.
A képzésen túl az elmúlt évek során több szakmai napot szerveztünk, városi és régiós szintű
gyakorlati bemutatókat tartottunk, valamint folyamatosan eleget teszünk különböző
intézmények szakmai hospitálási, illetve képzési igényeinek. A” Veronika zeneprojekt” jó
gyakorlatát több régióban alkalmazzák, a képzés a határon túl is népszerű, pl. a komárnoi
Jókai Mór Nyári Egyetem egyik közkedvelt kurzusává vált.
Az elmúlt évek során a zeneprojekt alkalmazása az óvodai csoportokban a gyermekek
igényeinek megfelelően tökéletesedett, zenés játékai továbbfejlődtek-, alkalmazkodtak a
nevelési területek feladataihoz, beilleszthetőkké váltak a komplex ismeretnyújtásba és a
mindennapokba. A módszer alkalmazása során az óvodapedagógusnak lehetősége nyílik arra,
hogy egyéniségét, kreativitását, improvizációs képességét a nevelőmunka során a
zeneprojektbe beépítse -ezáltal válik saját, egyéni módszerévé.

A Veronika Zeneprojekt
1. A Veronika zeneprojekt alapelvei, filozófiája

A Veronika zeneprojekt újszerűségét, egyediségét a filozófiája tükrözi:
 A középpont a gyermek, a maga összetéveszthetetlen egyéniségével és a benne rejlő
tehetség kibontakoztatásának lehetőségével.
 Az integráció minden ember számára egyenlő részt ad a közös világból.
 Ugyanazokat a jogokat nyújtja a pedagógiai fejlesztés és az individuális fejlődés terén,
tehát megszünteti a „sérült” „nem sérült” elkülönítését.
Alapelvként vallja:
 A zene erőteljes kommunikációs csatorna mindenki számára, szociális kapcsolatokat
épít ki és ápol.
 A zene módszer egy komplex kognitív fizikális, motorikus képességfejlesztésre,
erősen hat érzelmi- emocionális területekre.
 A zene tér a szabadságra és biztonságra, melyben a kreativitás, önkifejezés,
önbecsülés egyénileg bontakozik ki.
 A módszer biztosítja, hogy minden gyermek számára nyitott legyen, -így a sérült, és
egészséges gyermek is a saját maga módján bekapcsolódhat a zenei játékba.
 Kialakít egy csoportot, melyben az összetartozás, a biztonság teremti meg az egységet
közös zenei alappal.
 A zene-mozgás, kommunikáció segítségével lehetőséget biztosít a gyermek számára
az önmagához viszonyított fejlődésre, -a kreativitásra, a szabad asszociációkra, az
önbizalom és a pozitív énkép kialakítására.
 Elve, a játékosság, a fokozatosság, -egyszerűtől a bonyolultig-, a sikerorientáltság, így
a mozgás mindenki számára élménnyé válik.
 Nincs deficit, nincs megfelelési kényszer, csak oldott, derűs légkör, melyben mindenki
jól érzi magát.
A Veronika zeneprojekt hitvallása:
A zene egy folyamat, amelyben mindenki megtalálja kifejezésmódját, mindenki számára azt
nyújtja amire saját individuumának szüksége van.
Kiemelten és komplexen fejleszti az alábbi készségeket, képességeket:
 Figyelemkoncentráció, gondolkodás, logika
 Nagymozgások, finommozgások, mozgáskultúra
 Verbális és zenei memória
 Hallás, ritmusérzék, egyensúly
 Utánzóképesség, beleérző-képesség
 Térpercepció, testséma
 Verbális és vizuális kifejezőkészség
 Szociális érzelmek, szociális kapcsolatok
 Kreativitás, improvizációs képességek
 Önuralom, önbizalom, önbecsülés
2. A Veronika zeneprojekt eszközei: színes kendők, kavicsok, nagyméretű ernyő,
kiegészítő, jelzésértékű eszközök, fejdíszek, CD lejátszó, Veronika CD, kötél, ritmusfák,
hangszerek, különböző méretű labdák, tüsilabdák, tornakarikák, tornapadok stb…

3. A Veronika zeneprojekt módszereinek legfontosabb jellemzői
 Zene, zenefeldolgozás, zenehallgatás: speciális, játékra motiváló, felhívó jellegű
zenék, különleges hangeffektusok, céljuk az oldott hangulat megteremtése, amelyben
kibontakozhat az egyéni aktivitás, kreativitás, az egymásra figyelés, a közös játék,
kialakul a pozitív énkép.
 Játék, játékosság: játékos történetek eljátszása a zenei eszközök felhasználásával,
mozgással, tánccal pl: utánzó állatmozgások, vagy kitalált lények tánca ritmikus,
egyedi mozgássorokkal
 Mozgás: egyéni és páros gyakorlatok zenére, ritmus és hallásfejlesztő mozgásos-zenés
játékok megismerése
 Tánc: egyszerű táncok, mozgássorok tanulása, begyakorlása, az együttes koordinált
mozgás kialakítása, téri orientációs fejlesztési lehetőségek kiaknázása
 Beszélgetés, kommunikáció: amelyben a visszahúzódó gyermek is képes kifejezni
magát-hangulatjátékokban verbális módon elmondja, vagy nonverbális módon
gesztusokkal, mimikával, mozgással fejezi ki érzelmeit, játssza el a mesét, illetve a
vele történt eseményeket.
Tartalom Milyen készséget és képességet fejleszt leginkább?
Ismerkedő, köszöntő játékok-  kapcsolatteremtés, egymásra figyelés
testhangszerek, elemi zenélés,  szociális képességek
táncok, mozgások
Ritmikus hangzásgyakorlatok  Testhangszerek alkalmazása ritmikus zenei
testhangszerekkel és megnyilvánulásokban
hangszerekkel  Zenei képességek
 Dobok, csörgők , megkülönböztetése, használata
játékban, táncban
Téri orientációt fejlesztő  Utánzó mozdulatok
zenés játékok  Figyelem, alkalmazkodó képesség
Testsémát fejlesztő zenés  Kognitív-és motorikus képességek
játékok  Térbeli tájékozódás, testséma
 Ellentét párok különbségének megtapasztalása
Mozgásos mondóka és-  Verbális és zenei memória
daltanulás
Szabad mozgások a térben  Önálló mozgáskombináció, fantázia, kreativitás
 Improvizációs képességek
 Az egyéni megnyilvánulások öröme, önbizalom
Mozgás- szabadon és kötötten  Önálló mozgáskombináció váltakozása
 Koncentráló, reagáló képesség,
 Zenei képességek
 Az együttes játék örömének megtapasztalása
Mozgásos játékok  Testkontaktus, felelősség, pozitív kapcsolat
Elementáris drámajátékok  Egyéni elgondolások előtérbe helyezése, kellékek
Mese, történet eljátszása kiegészítők biztosításával
Hangulatfestés szóban, illetve  A zene által kiváltott érzelmek, hangulatok verbális
képben és kép kifejezése (jelzők, színekkel, formákkal a
ritmus követése)
Relaxációs gyakorlatok  Test, testrészek, izomcsoportok ellazítása, képzelet

4. A zenés, mozgásos, komplex készség és képességfejlesztő játékai
Ismerkedő, köszöntő játékok- testhangszerek, elemi zenélés, táncok, mozgások

1. Specknerin CD1
Ír körtánc, - közösségformáló, hangulatteremtő, helyzetfelismerő, kontaktus felvételt biztosító
A részre: kézfogással járás körben:1-2, 1-2,1-2, 1-2,
B részre: bemegyünk a körbe- kiskört alkotunk, majd kijövünk a kiskörből nagy kört alkotunk
A részre: körben jobbra oldalt kilép-zár, kilép-zár, kilép-zár, kilép-zár
A részre: lép, lép, taps és fordul, lép, lép, taps és fordul (lehet csak térdhajlítással is)
2. Pöttyös játék Fatu you CD 2.

Papírlapokon különböző számú pöttyök találhatók, zenére mozgás közben adogatjuk
egymásnak. A zeneszünetben párt keresünk és annyi tapssal, puszival, ugrással… köszöntjük
a másikat, amennyi a papírunkon van. A párunk ugyanúgy köszönt minket.
Remekül használható játék a matematikai nevelésben, szabadon változtathatjuk:
számképekkel, állatokkal- mindig a nevelési feladatnak megfelelően.
3. Állunk itt…
d- d- r - r- m - f f, m- r d
ál-lunk itt a kör-ben és vá-runk rád… körben állunk, együtt énekelünk, egy kislány belép a
körbe és bemutatkozik: Erzsike itt van-, meghajol és visszalép, a kör együtt: Szeretettel
köszöntünk!
A játékot addig folytatjuk, amíg minden gyermek sorra kerül. A mozgást mindig változtatjuk,
ezzel tesszük változatossá az időt, hagyjuk a gyermeket felkészülni a „fellépésre”, pl: Mi
ugrálunk a körben…- sétálunk, könyöklünk, vakarózunk, fésülködünk stb.
A dallamot kitalálhatunk és engedjük a gyermeknek az egyéni megnyilvánulást-, a szereplést
nem erőltetjük, ha többször játsszuk, a gátlásos gyermek is előbb –utóbb belép a körbe.
4. Köszöntő
sz, - sz, m,- m, sz, sz,- la,
Hal -ló Er -zsi, itt va- gyunk,
m-, m, r - r, m, m- fa,
hal-ló Er-zsi -itt va-gyunk,
sz- sz, m- m, sz, sz- la,
Hal-ló Er-zsi, itt va-gyunk,
l - f - s -, f- m r- r - r
és mind-a-nnyi- an kö -szö- ntünk
Körben testhangszerekkel kísérve éneklünk, minden gyermeket köszöntve- a testhangszerek
alkalmazását rábízhatjuk a gyermekre.
5. Varázslabdák
Körben állunk, a sárga labdát gurítjuk társunknak, miközben a nevén szólítjuk: Erzsike,
gurul a labda.
Fokozatosan nehezítjük a játékot, zöld labdát pattintunk a nevén nevezett társnak, közben egy
másik gyerek gurítja a sárga labdát valakinek.
Fejlett nagycsoportban beiktathatjuk a harmadik labdát: a piros labda repül…
Legnehezebb feladatként, amennyiben a csoport fejlettsége megengedi:
A kör elindul és járás közben sárga labda, gurul, zöld pattan, piros repül…

6. Fonaljáték
Egy fonalgombolyagot tartunk a kezünkben, majd a megnevezett gyermeknek dobjuk úgy,
hogy a szál a kezünkben maradjon, közben mondjuk a nevünket: „Erika vagyok, dobom
Pistinek”. Pisti továbbdobja egy társának – a végén minden gyermek kezében ott a szál, mint
egy pókháló. Visszafelé is eljátsszuk: „Pisti vagyok, kaptam Erikától” és dobja Erikának,
közben visszatekeri a fonalat a gombolyagra.
Variációk:
1. A gyermekek kezében tartott fonalhálót óvatosan letesszük a földre, sétálhatunk a fonal
mentén, vagy ugrálhatunk az alakzatokban,
2. Magunk előtt tartjuk a hálót, bújhatunk, mászhatunk alatta stb…-feladattól és fantáziától
függően.
7. Lufis köszöntő
Léggömbökre rárajzoljuk a gyermek jelét, zenére szabadon mozgunk, dobáljuk a lufikat.
Szabályt is adhatunk: pl: csak a kisujjaddal, vagy orroddal nyúlhatsz a lufihoz. Természetesen
megnevezhetünk más testrészt is. Zene-szünetre az éppen elkapott lufit odavisszük a
gazdájának. Szabadon variálható a játék, színekkel, formákkal ...
8. Most zárd az ajtót CD 3

Két sorban, arccal egymás felé fordulva folyosót alkotunk. Előrelépve két kezünket
összeérintjük, és közben azt mondjuk, hogy „most zárd az ajtót” majd hátralépve kezünket
magasba emeljük „most tárd az ajtót” és énekeljük:
„A Pisti a Dórival táncolni fog”- az első pár oldalt szökellve, egymás kezét fogva elhalad a
sorok között, míg a többiek tapsolnak.
„Táncolunk a sorok között, táncolunk most vidáman, táncolunk a sorok között,
viszontlátásra!”Zenére egyet lép oldalt a két sor, a következő párossal folytatjuk.
Szabadon variálhatjuk a szöveget, ez a táncos játék kiválóan alkalmas farsangi
bemutatkozásra, vagy anyák napjára, amikor a gyermek az édesanyjával táncol stb… - a
szöveget mindig a szándékunknak megfelelően változtatjuk.
9. Fenn az égen…CD4
„Fenn az égen, lenn a földön mindenütt már tavasz van,
Nem vagyok én már Marika, hanem egy kis mókuska”
Zenére énekeljük a szöveget, mozgással kísérjük, majd egy gyermek kitalál egy állatot, és a
zene B1 részére bemutatja a mozgását, a B2 részre mindenki ugyanúgy mozog, mint az
állatmozgást bemutató gyermek.
A nevelési területeknek feladataihoz igazítva alakíthatjuk a szöveget és a szabályokat.
Pl:Mindenütt csak vízpart van, -erdő, mező, - farsang stb…
10. Korsó
A gyermekekkel körbejárunk, testhangszerekkel kísérve mondókázunk:
Gingalló, gingalló, kör közepén a nagy korsó, ( a következő szabályt mi adjuk)
Az Erzsike bemászik, nagyot ugrik -elalszik…( a gyerek eljátssza, lefekszik)
Gingalló, gingalló, elringat a nagy korsó. Ezt ismételjük, amíg minden gyermek befeküdt a
korsóba, de minden név után más cselekvést közlünk, a gyerek ennek megfelelően mozdul. A
végén:
Gingalló, gingalló, bezárult a nagy korsó,
Gyerekkel van telis tele, nem mászhat már senki bele,
Ébresztő, hopp, kifele!- Erre a gyermekek, felpattannak, és újra körbe állnak.

11. Pash- pash CD 5
A rész: zenére lépünk, a pash- pash résznél egymás tenyerébe tapsolunk. A zenei rész
lehetővé teszi, hogy változatos mozgásformákat találjunk ki, a fejlesztési feladatnak
megfelelően- térirányok, térformák, kettős kör, stb…
B rész: oldalt szökkelés- majd vissza.
12. Lufifújó CD 6
Üres lufiként heverünk a padlón, arra várunk, hogy valaki levegővel töltsön meg. Remek
előkészítés a Balázs ballon című játékhoz, és fantáziánk szerint köríthetünk hozzá mesét.
A hanghatásoknak megfelelően mozgatjuk át testünket, érzékeltetve a magas- mély , halk-
hangos relációt.
13. Carnevalitó CD 7
Hangszerrel kísért tánc, amihez dobokat, ritmusfákat, valamint csörgős hangszereket adunk a
gyermekek kezébe.
A rész: körben járva, csak a ritmus hangszerek hangjával kísérjük lépteinket.
B rész: a kör megáll, a csörgők hangja szól, ez alatt mindenki szabadon táncol.
Remek fejlesztési alkalom a hangok és a mozgásformák különbözőségének megtapasztalására,
hallás- és ritmusfejlesztésre egyaránt. Kidolgozva látványos műsorszámként használhatjuk fel
különböző rendezvényeken.
14. Break –mixer CD 8

A rész: szabad mozgás, tánc, a zeneszünetben különböző szabályoknak megfelelően
viselkedünk. A szabályokat mindig a fejlesztési feladathoz kapcsoljuk: pl: testrészek
összeérintése, (fül a fülhöz) matematikai fogalmak rögzítése, (négyen kapaszkodjatok
össze…), szoborrá válás stb…
B rész: forgás egyénileg, párosan- vagy új szabály szerint.
15. Cowboy CD 9 - 16. Indián CD10

E két zene készíti elő a Vadnyugat című mozgásos zenés játékot. Első lépésként a
gyermekekkel a cowboyokról, indiánokról beszélgetünk, lakóhelyükről, életmódjukról,
szokásaikról, jellemző mozgásukról. A verbális ismeretnyújtást színesítjük képekkel,
illusztrációkkal, majd rátérünk a zene nélküli mozgásra. A különbségek megtapasztalása után
mozgunk zenére, mely lehetőséget ad a koordinált, tipikus mozgásokra.
17. Vadnyugat CD 11.

Bevezető mese: messze, messze más földrészen óriási préri nyújtózik. Egyik végén élnek az
indiánok, másik végén a cowboyok és nagyon félnek egymástól. Vadászni is csak akkor
indulnak, ha a saját zenéjük szól. Amikor a cowboyok vágtáznak a prérin, akkor az indiánok
óriáskaktusszá változnak, ha az indián zene szól, akkor a cowboyok sziklává merevednek.
Egyszer csak a két zene együtt hangzik fel, a két nép összebarátkozik, párosával táncolnak, a
végén, pedig nagy közös kör alakul. Kiegészítő eszközként használhatunk kendőket és indián
fejdíszeket. Reagáló képesség, nagy és finommozgás, hallás-ritmus, figyelem fejlesztő játék.
18. Siebensprung- hét mozdulat-körtánc CD 12

A zenére körben szaladunk, megállunk, 3 taps, 3 combütés, 3 taps, 3 combütés -
hangeffektusra egy mozdulatot mutatunk, amit megjegyzünk. Ismétlünk, már két hangeffektus
hangzik, az elsőre úgy mozdulunk, ahogy először, másodikra újat mutatunk. A tánc végére hét
mozdulatunk lesz, amit mindig sorrend szerint végzünk. Variáció: hét gyermek táncol,

mindegyikre jut egy mozdulat, amit a többi megjegyez és utánoz. A játék kiválóan fejleszti a
szeriális memóriát, a figyelmet, a koordinált együttes mozgás képességét.
19. Green apple CD 13

Szorosan egymás mellett vonalban térdelünk, a zene:
A részére: 2 térdütés a saját, 2 a jobb, 2 saját, 2 bal szomszédunk térdére
B rész: szabad improvizációs kézmozdulatokat végzünk magunk előtt.
A játékot fokozatosan, fejlettségnek megfelelően vezetjük be – először szembeülünk a
gyermekekkel, így biztosítjuk az utánzó mozgást, később, a térirányok fixálása után
körformába ülünk, ritmusra ellentétpárokkal vagy hangutánzó szavakkal gazdagítjuk.
Pl: Jobb szomszéd térdütésnél: hideg (vagy: liccs)
Bal szomszéd térdütésnél: meleg (vagy: loccs)
Komplex fejlesztő játék, a térirányok mellett fejleszti a gondolkodást, figyelmet, memóriát,
logikát.
20. Fatu you CD 2.

Sokoldalú zene, használtuk a pöttyös játéknál is. A testfelépítésünk tudatosításához
alkalmazhatjuk a legjobban. Előkészítésként a bábu játékot vesszük, mely minden testrészt
külön megnevez, és külön mozgat.
„Képzeld el, hogy a bábszínházban te vagy a marionettbáb, akit a bábművész fonalon mozgat.
Külön a fejedet, a válladat stb… most előredönti a törzsedet, a lábad mozdulatlan, érzed
milyen nehéz?A karod most kaszálni kezd, engedd, hogy a súlya lengesse…” Így érzékeltetjük
az emberi test felépítését, mozgással rögzítjük az ismereteket. A zenére már ritmusra a fejtől
lefelé haladva mozgunk, a csoport fejlettségének megfelelően differenciálunk.
21. Szamba stop CD 14.

Rövid- hosszú lépések gyakorlására, térirányok rögzítésére kiválóan alkalmazható zene,
melynek rövid szüneteiben megtorpanunk, gerincünket kiegyenesítve nyújtózkodunk.
Az instrukciókat előre is, de a zeneszünet alatt is adhatjuk a gyermekeknek, pl: előre rövid
lépést teszünk,- hosszan hátra, -jobbra rövid,- balra hosszú stb.
22. Kemény-lágy CD 15.

Jellegzetes zene, mely egyértelműen megkülönbözteti a kemény- merev, illetve a lágy-
hajlékony viszonyokat.
Előkészítő játék: a gyermekekkel először a merev, szögletes mozdulatokat gyakoroltatjuk
1. „Képzeld el, hogy robot vagy és az alkotód először a fejedet, majd a felsőtestedet mozgatja,
utána a lábaidat. Ha bekapcsol, akkor indulhatsz csak el, és hirtelen, merev mozdulatokkal
haladhatsz.
2. „Az alkotód párt is adott melléd, ő a hátad mögött ugyanúgy mozog, ahogy te.”
3. Ugyanígy gyakoroljuk a lágy, hajlékony mozdulatokat, tündérré változtatva a robotokat.
4. Eszközt adunk a gyermek kezébe, a robotokhoz ritmusfát, amellyel, egyenletes hangzással
kísérik mozdulataikat, a tündérekhez tüllkendőket, amelyek segítségével hangsúlyosabbá,
hosszabbá tesszük a lágy, hajlékony mozdulatokat.
5. Eszköz nélkül, a zenét követve váltjuk a merev illetve a lágy mozdulatokat, ezután adunk
eszközt.
6.A zenéhez közösen kreálunk történetet, teret engedve a gyermeki fantáziának és egyéni
megnyilvánulásoknak, pl: tündérek tava körül járőröznek a robotok, amíg a kemény zene szól.
A lágy zenére a robotok kővé válnak, a tündérek légy, hosszú mozdulatokkal táncolják őket
körbe.

A játék ismétlődik, és tempója felgyorsul. A következő játékban a robotgyerekek szerepet
cserélnek a tündérkékkel. A játék színes, közepes méretű kendőkkel (függönydarabokkal)
látványos, érdekes produkció lehet évzárón is.
23. Norwegischen tanz CD 16

Hallgassuk meg a zenét, oldott, meleg légkörben beszélgessünk a gyermekekkel arról, ki mit
érez, mit gondol, vajon mi történik a nyugodt és a felkavaró zene alatt, amely mégis egységet
alkot? Ebben a hangulatban kiválóan megfigyelhetjük, hogyan nyílnak meg előttünk
problémás gyermekeink, milyen általuk meg nem fogalmazható akadályokkal küzdenek. A
játékhoz hasznos eszköz lehet a papír és a színes zsírkréta, vagy a festék. Figyeljünk minden
részletre, tapintatoson használjuk ki a zene teremtette megfigyelési lehetőségeket, erre
építhetjük az egyéni fejlesztési terveket.
A mi gyakorlatunkban általánosítva legtöbbször játszott téma: Kacsamama és fiókái. Ehhez a
csoportlétszámtól függően több kacsamamát választunk, kendővel szimbolizáljuk, valamint
három rókára is várjuk a gyermekek jelentkezését- nem véletlenül!
A zene „A” részére kacsamama elindul, egy gyermeket (kacsatojást) a kendővel megsimogat,
erre ő beáll mögé, és ugyanúgy mozog, ahogy kacsamama- tollászkodik, csipeget, szárnyát
mozgatja stb…- míg kialakul kacsamama családja.
A zene „B” részére amely agresszív, félelmetes zene, elindulnak a rókák, hogy elraboljanak
néhány fiókát.
Kacsamama a kendőjét ráteríti a fiókákra, összebújnak – és a rókák dolguk végezetlen
elsompolyognak, az élet újra megy tovább nyugodt mederben, a zene végén a kacsacsalád
összebújik és nyugovóra tér.
FONTOS: a szabályokat előre megbeszéljük, a rókáknak nem szabad rabolniuk. Önuralmat
fejlesztünk úgy, hogy az agresszivitást is kiélhetik a „rókák”- mégsem sértenek senkit, hiszen
vissza kell vonulniuk.
Gátlásos, félénk gyermekek a játék alatt önbizalmat kapnak, hisz ki nem mondott félelmeik
nem váltak valóvá, valamint a felelősségtudatot erősítjük a kacsamamák személyében.
24. Tengerész CD 17.

Ez a zenei aláfestés egy ismert zenemű feldolgozása, amely lehetővé teszi a tempóváltásokból
fakadó ellentétes mozdulatok gyakorlását.
Bevezető játék zene nélkül: a gyermekekkel tisztázzuk a fogalmakat: tenger, hajó, kapitány,
matróz. Majd minden szerepbe belebújunk. Utánozzuk a tenger ringatózását, kapitányként
jellemző mozdulatokat végzünk: kormányzunk, távolba nézünk, tisztelgünk, stb. Matrózként
felmossuk a fedélzetet, evezünk, főzünk, eszünk-iszunk, árbocra mászunk, kötelet húzunk stb.
Zenével játszva: kürtszóra kapitányt választunk, a matrózuk ugyanazt a mozgást végzik, mint
a kapitány.
Eszköz: tornakötél, matrózsapka
25. Balázs ballon CD 18-19-20

Levegőben tett utazás megjelenítése, melyhez nagyméretű ernyővászon szükséges. A zene
átkötő motívuma, négyszer ismétlődik, az ismétlődések között más-más tempójú zene
következik. Az átkötő zenét követve, emeljük az ernyőt, lassan körbeindulunk, és dallamra
énekeljük:
Balázs Ballon útra kél, és felrepül az égig
Mi elkísérjük útjára, és körbe-körbe nézünk…
Majd a ballon leszáll, leguggolunk és várjuk, milyen országba jutottunk.

Lassú emberek országa: A zene tempójának megfelelően mozgunk, a cselekvést a saját
napirendünknek megfelelően végezzük: reggel felkelünk, mosakszunk, öltözünk, oviba
indulunk stb.
Gyors emberek országa: Ugyanolyan cselekvéseket végzünk, mint a lassú emberek
országában, de értelemszerűen sokkal tovább jutunk napirendünkben.
Labdák országa: zenére együttes mozgással játszunk a ballon közepébe gurított labdával,
majd 2-3 labdát (a csoport fejlettségének megfelelően) igyekszünk a ballon belsejében tartani.
Kiváló lehetőség az együttes, koordinált mozgás megtapasztalására, és a felelősségérzet
gyakorlására. A labdák országában a gyengébb gyermeket segítik a többiek, hogy a labdák ne
guruljanak el.
26. Piknik CD 21-22-23-24-25-26-27-28

Az elementális drámajátékokhoz közelít e zenés játék, kiváló koncentrációs, osztott figyelmet
és ugyanakkor mozgást fejlesztő alakítások sorozata.
Bevezető mese: az elefánt, az egér és a legyecske elhatározzák, hogy családi pikniket
rendeznek az erdei tisztáson. A tisztásra vezető út viszontagságos, figyelniük kell arra, mikor,
melyik család haladhat.
A zene meghatározza az állatok haladását, ennek megfelelően juthatnak el a tisztásra, ahol
végre kezdődhet a felszabadult, közös tánc.
A zenéhez a mellékletben található egy kottaolvasást előkészítő rajz, amelyen ujjainkkal
követhetjük a zene dallamát.
27. Duscsepp CD 29.

Testsémát fejlesztő, figyelem összpontosítást igénylő játék, amelynek mozgásait a zene
határozza meg. Történet: „Elfáradtunk, nyugovóra térünk, alvás előtt lezuhanyozunk, de csak
egy csepp víz van a zuhanyrózsában. Az egy csepp vízzel kell lemosakodnunk, fejtetőtől a
lábfejig, ezért nagyon kell vigyáznunk, hogy minden testrészünket le tudjuk mosni.”
28. La Bastringo -francia lánctánc,CD 30

Körben ülünk, egyenletesen tapsolunk, a zenei motívum alatt egy gyermek szökdelve elindul,
párt választ, a motívum végéig együtt táncolnak, majd kettéválnak, új párt keresnek, így a
játék vég már mindenki táncol. A zenei motívum két részből áll, ezek ismétlődnek, a
mozgásformákat szabadon választhatjuk, pl: tapssal vagy egyéb testhangszerek beépítésével
változatossá tehetjük.
29. A Hold lánya CD 31

Relaxációra alkalmas énekes zene. Kitalált történet: „A Hold nagyon szeretett volna egy
gyermeket, és egyszer árván maradt egy kislány a Földön. A Hold ezüstsugarán felvitte
magához és felnevelte sok éven keresztül. Amikor a lány felnőtté vált, visszatért a Földre,
saját családot alapított, de minden éjjel kiáll az erkélyére, beszélgetni a Holdanyukájával.”
30. Sally Gardens’ CD 32.

Relaxációra alkalmas énekes zene. A gyermekek képzeletére bízzuk a virágoskert
megjelenítését, csukott szemmel, ellazulva álmodjuk Sally kertjét.
33. Einer alle CD 33.

Körtánc, mely két részből áll.
„A” részre egy gyermek mutat mozdulatot, illetve tánclépést, a többiek ugyanúgy mozognak.
„B” részre beszaladunk a körbe, a ritmusra tapsolunk, majd kiszaladunk, ismét tapsolunk.

34. Köves játék- elemi zenélés
Körben ülünk, kosárban egyedi köveket tartunk, melyet körbeadunk, minden gyermek
megnézi, gondolatban kiválaszt egyet. A második körben ki is vesszük, nézegetjük, csukott
szemmel tapintjuk. Instrukció: „Mesélj a kövedről, milyen a formája, színe, honnan
származhat?” A gyermekeket végighallgatjuk, ha szükséges jelzőkkel segítjük
megfogalmazásaikat.
Játékok a kővel:
 „Idenézz, ide nézz, amit játszom nem nehéz” – ezt kétszer énekeljük, majd a
kövecskével ritmust kopogunk a talajon, amelyet a többi gyermek visszakopog a saját
kövével. Addig játsszuk, amíg minden gyermek sorra kerül.
 A gyermekek 2-3 fős csoportban ismert mondókára kövekkel ritmust találnak ki,
bemutatják a többieknek.
 Kis csoportokat alakítunk, egy gyermek behunyt szemmel hanyatt fekszik, a többiek a
testén rakosgatják köveiket, míg lassú halk zene szól. Instrukciókat is adhatunk, pl:
tedd a homlokára, kézfejére, stb…- attól függően mit kíván tőlünk a nevelési feladat.
 Képet rakunk egy színes kendőre-, egyenként viszik a gyermekek kövecskéiket, és
tetszés szerint leteszik a kendőre. A kialakított képről beszélgetünk, majd fordított
sorrendben visszaveszik a gyermekek saját köveiket.
Kiválóan alkalmazható játék az önuralom, a figyelem, a szociális érzelmek fejlesztésére.
Hangszeres játékok
A hangszerekkel való ismerkedésre mindig hagyjunk elég időt, legjobb forma a kör, mindenki
kezében más-más hangszer van. Megszólaltatás, kipróbálás után a jobb szomszédnak adjuk át
a hangszerünket, és máris újabbat tudunk kipróbálni.
35. Zeneszőnyeg
9 kockából álló hálót ragasztunk a padlóra egymás mellé. Kilenc gyermek a vonalakon:
 Előre- hátra lépked hangszer nélkül
 Lépés a kiszemelt pontba, ütközés nélkül
 Átmegyünk a szőnyegen, közben hangszerekkel, zenélünk, ha kilépünk a hangszer,
elhallgat. Minden gyermek választ egy házat magának, ha a vendég belép a házába, a
házigazda zenél. A vendég több házat is látogathat.
 Kiülünk a szőnyegről, szemünkkel választunk házat, a vendég belép, a láthatatlan
házigazda zenél.
Kiváló figyelem, hallás- és ritmusfejlesztő játék, melyben főszerep a hangszer.
36. Icipici pókocska

Daltanulás mozgással kísérve- kotta a mellékletben, szöveg:
„Icipici pókocska hosszú hálót sző, szétszakadt a háló, megjött az eső.
Kisütött a napocska, felszáradt a föld, icipici pókocska, újra hálót sz.”
Ujjainkat megmozgatjuk, tornáztatjuk, közben elmeséljük a történetet: magunk előtt
lerajzoljuk.
Társunk hátán rajzoljuk a történetet, közben mondjuk, majd dallammal bővítjük.
Elképzeljük, hogy a történet melyik mozzanatát szeretnénk megzenésíteni, ehhez választunk
hangszert.
Ének közben csak az a hangszer szól, amelynek motívumát éppen énekeljük

37. Lovacska
3-3gyermek ül egy csokorban, előttük színes kendő, kezükben hangszer. A kör közepén a
gazda befogja kis lovacskáját, és a zenére körbeszalad, amelyik csokor előtt elszalad a
lovacska, azok fognak hangszerükkel játszani. Ha a lovacska középre szalad, akkor mindenki
használja hangszerét.
38. Zenekendő
A gyermekek színes kendők előtt ülnek, a kendők párjai a kör közepén vannak leterítve. Egy
gyermek a karmester, amelyik színű kendőre lép a kör közepén, a kendő párja előtt ülők
zenélnek.
Egyszerre több színű kendőt is érinthet.
Hangszerekkel a játék végtelen variációs lehetőségeket ad számunkra, alappillér a csörgő,
amely a csecsemő első hangszerének nevezhető. Nagyon fontos, a hangszereket gyakran minél
változatosabban használjuk: bevihető táncokba ( pl:Carnevalito), mondókát kísérhetünk,
elemi színházat színesíthetünk hangszeres játékunkkal.
Testkontaktus orientált mozgásos játékok

A testkontaktus orientált mozgáspedagógia kidolgozása Veronica Sherborn nevéhez fűződik,
elméleti hátterét Rudolf von Laban, az emberi mozgás elemzésével kapcsolatos vizsgálatai
nyújtják. A módszer jellemzője, hogy közös mozgástapasztalatok során pozitív kapcsolatok
alakuljanak az emberek között. Különlegessége továbbá az a didaktikai- módszertani elv,
hogy szerepet adunk az idősebb gyermeknek, olyanoknak is, akik esetleg magatartás
problémával küzdenek. Ők felelősséget vállalnak a fiatalabb, esetleg szintén sérült
gyermekért, ennek következménye, hogy önértékelésük nő. Veronica Sherborn által felállított
kapcsolat dimenziók összhangban állnak a pszichoanalitikus fejlődéspszichológia nézeteivel
is. A kapcsolat-dimenziók három fajtáját különböztetjük meg:
- Óvó- védő kapcsolatok (caring)
- Együtt egymással kapcsolat (shared)
- Egymás elleni kapcsolat (aganist)
39. Bevezetés a játékokba

 Önmagunk testének felfedezése. Zenére lassan simítjuk végig testészeinket, talptól
felfelé, majd végigvesszük a csecsemő mozgásfejlődését:
 Magzattartás, kinyújtózás.
 Karemelés, lábemelés hanyattfekvésben.
 Jobb és bal oldalra forgás
 Hasra fordulás, kúszás, felhúzódzkodás négykézlábra, mászás.
 Négykézlábból felemelkedés ülésbe, lábak hajlítva, majd felhúzva.
 Négykézlábból kapaszkodva felállás
 Talp, tenyér a talajon, guggolás, lassú felállás, kiegyenesedés, lépés előre, járás
40. Páros gyakorlatok

Járás felemelt kézzel, találkozások a társakkal, majd párválasztás és tükörjáték során
egymással szemben mozgunk, a párunk ugyanúgy mozog, ahogy mi.
Karikát adunk a pároknak, egyik gyermek belebújik, behunyt szemmel rábízza társára magát.
Kendővel ugyanígy végezzük a gyakorlatot. A gyakorlatokat mindig 2x végezzük, cserével.
Egymással szemben ülünk, kezünkben kendőt tartunk lassú zenére a négy sarkánál fogva,
mozgatjuk, majd kislabdát gurítunk a kendő közepébe.
Együttes koordinált mozgás, finommotorika, szociális érzelmek fejlesztésére alkalmas játék.

41. Óvó- védő kapcsolatok
Párunk a földön hanyattfekvésben pihen, mi lassan, óvatosan körbejárjuk testkontúrját, majd
apró szökdelésekkel megismételjük. Végtagjait tetszés szerint rakosgatjuk, igyekszünk
megtalálni a neki legkényelmesebbnek tűnő pózt.
Egymás mögé ülünk, párunk hátát végigmasszírozzuk, majd átöleljük, magunkhoz vonva
elringatjuk.
42. Egymás elleni gyakorlatok

„Toliga”- egymás hátának dőlve toljuk másikat, először ellenállás nélkül, majd ellenállással.
„Ragadj a földhöz”- párunk a padlón fekszik, mi megpróbáljuk meghempergetni, ellenállás
nélkül, majd ellenállással
„Csomagnyitás” párunk fekszik, kezeivel átfogja felhúzott térdeit, mi szétszedjük, kibontjuk-
először ellenállás nélkül, majd ellenállással.
43. Együtt, egymással, egymásért kapcsolat

 Terpeszülés egymással szemben, kézfogás, előre, hátra dőlés-csónakázás.
 Guggolásból kézfogással felállás,
 Libikóka egyik gyermek guggol, másik kezét fogva feláll.
 Szorosan egymás mellett térdelőtámaszban „alagutat” alkotunk, amelyben az első
gyermek átkúszik, a végén kibújik és beáll az alagútba.
 5-6 csoportokra osztjuk a gyermekeket, kis alagutat alkotnak, hátukra fektetjük, az
egyik társukat zenére ringatják. Lassan térdre emelkednek, jobb kézzel hátranyúlnak
és leveszik, a földre teszik társukat.
Elementális drámajátékok
Az elemi zenés színházban a nyelv, a zene, a mozgás, a tánc és-képek jelennek meg az előadói
játékban. Mindez egy integrált játékforma, amelyben olyan emberek játszanak együtt, akik
más-más igénnyel, sérüléssel, vagy tehetséggel rendelkeznek.
Az Orff módszer alapgondolata hangsúlyozza a zene, a nyelv, a mozgás egyensúlyát, előtérbe
helyezi az improvizációt zenében és a mozgásban is – a reprodukcióval szemben.
Az elemi zenés színház alatt egy művészeti területet értelmezhetünk úgy, mint a vizuális
nevelésben. Vagyis nem a sablonokat hangsúlyozzuk, hanem a gyermek egyéni ötleteit
szeretnénk előhívni, tehát a gyermek egyéni elgondolási formáit, kívánságait állítjuk előtérbe.
Wilhelm Keller az „elemi” szót úgy definiálja, mint egy ősi centrális alkotóerőt, mely minden
emberben megvan, és nekünk kell türelemmel, fantáziával, a művészet eszközeivel a zene, a
tánc, a képzőművészet és/vagy a színház segítségével megérintenünk.
Ha a gyermekkel egy témát feldolgozunk életkorukból fakadóan, kitör belőlük az öröm, a
felszabadult életérzés. Ilyenkor kezünkben van a lehetőség, hogy a sokfajta gyermeki ötletet
hogyan használjuk fel. Nem célravezető, ha mindent engedünk. A minden itt túl sokat jelent a
gyermek számára, ez az ajánlat gyakran elbizonytalanít, félelmet kelthet, vagy éppen
fegyelmezetlenségbe torkollik. A pedagógiai – művészeti gyakorlatban keretfeltétel megadása
szükséges, ami értelmes határokat szab a zenei nevelésnek, mozgásnak, egyben mederben
tartja az egyéni igények sokszínűségét.
Az elementáris, zenés színház kedvező kereteket ad, a cselekvés fonala, a szerepekbe bújás, a
test, az arc elbújtatása különböző maszkokba erősíti az önbizalmat, az önértékelést és a
mások iránti érzékenységet. Néhány tanács a mozgás és táncformákhoz: jellemző jegyek,
stilizálás, ritmizálás
43. Növények, állatok, tárgyak megszemélyesítése

Erdő: élő, és növekvő lény, amelynek ágai recsegnek, ropognak, valaki után nyúlnak, tanúja a
tűz körül táncoló manóknak, menedéke az állatoknak.
Fák: vigaszt nyújthat az alatta álló szomorú hősnek, vagy elrejtheti a bujkálót.
Virágok: illatukat kínálják, osztogatják képben, hangban.
Kövek: hoppát mondanak, ha valaki elbotlik bennük.
Kút: megijed, ha valami beleesik, válaszol a belekiabálóknak, vagy beleéneklőknek.
Állatok: leglényegesebb az állatok alakításánál, hogy legtöbb esetben két lábon álljunk,
emberként (kétlábúként) az előrehaladás variációit két lábon tudjuk igazán, differenciáltan
bemutatni. Karjainkat, kezeinket az állatok jellemző jegyeinek megjelenítésére kell
használnunk pl: fül, farok, szarv, mellső mancs, tüske stb…
- Egér: gyors, halk, pici, tipegő léptekkel futunk, meg-megállunk, szimatolunk,
hallgatózunk, tisztálkodunk, mereven figyelünk.
- Bika: hajlott tartással szarvat formáló kezekkel személyesítjük meg- támadásnál,
előreszegezzük, fújtatunk, „patánkkal” kaparunk, egymásnak ütközünk, egymás körül
futkározunk.
- Madár: széttárt karokkal szélben vitorlázunk, könnyeden földet érünk, szárnyainkkal
izgatottan csapkodunk, földön aprókat ugrálunk, magot csipegetünk.
- Sün: legjellemzőbb jegye a tüskéi, melyeket tíz ujjunk segítségével jelenítünk meg,
cuppogva, csámcsogva eszünk összegömbölyödünk, hátunkon terhet cipelünk.
Bármilyen képet, történetet eljátszhatunk, néha elég egy meseillusztráció is. A gyermekekkel
megbeszéljük a történet kereteit, melyben szabadon mozoghat a fantázia. Kiválasztjuk az
eszközöket, kiegészítőket, a hangszereket és a kosztümöket, és együtt indulhat a dramaturgia.
44. Sorakoztatás
Megbeszélt témára (erdő), mindenki olyan hangszert választ, ami érzékeltetheti az erdő
hangjait, majd egyenként bemutatjuk az általunk választott hangzást. Pl:
-dobon körömmel csendesen kaparászni: a szél zúgása a fák között
-fadobon gyorsan játszani: harkály kopogása
-xilofonon a „c ”hangot megszólaltatni: kakukk hangja szól
-csörgőt fokozatos hangerővel használni: állat fut
-halkan ütögetjük a cintányért: napfényes tisztás
45. Pillangó bálba készül
A mellékletben található a történet és a dramaturgia
46. Rablómese
A mellékletben található a történet- melynek feldolgozása a fentiek fényében szabadon
valósítható meg, jellemző hangszerek kiválasztásával.
47. Képes játék
A mellékletben találhatók a rajzolt képekből minden gyermek húz egy képet, és az ábrának
megfelelően kezd el mozogni, majd észreveszi néhány gyerek hasonló mozgását pl: zsákot
cipel. A különböző ábrákat megjelenítő csoportok kialakulnak, lesz kötéltáncos csoport,
bohóccsoport, zsákot cipelő csoport stb.
A csoportok rövid megbeszélés után bemutatják a rájuk jellemző mozgássort, a közönség a
mozgásnak megfelelően hangszerrel segíti őket.
48. Bábjátékos
Három gyermek van egy csoportban. Az egyikük a bábjátékos, aki két, gépiesen mozgó bábját
felhúzza. A „bábok ”előre indulnak tetszőleges sebességgel és mozgásformával, a bábjátékos
azon igyekszik, hogy bábjai semminek ne menjenek neki. Izgalmas variáció, ha több
bábjátékos csoport játszik egyszerre.

Mintavázlatok foglalkozásokhoz
1. TESTÜNK MEGISMERÉSE
A FEJLESZTÉS TARTALMA FEJLESZTÉSI TERÜLETEK, CÉLOK
3-4-5 évesek
Ringató: Tente baba, tente -Hangulatteremtés játékban
Eszköz: babák -Szociális érzelmek alakítása
Zene:Veronika CD 6. -Felelősségtudat megtapasztalása
Mozgásos, énekes játék: Srumpi táncol -Nagymozgások gyakorlása

egész nap -Vizuális és verbális észlelés
Eszköz: Marionett báb, -Testrészek tudatos mozgása
Zene: Danspetters CD 4. -Figyelem, utánzóképesség
-Hallás- ritmusfejlesztés
5-6-7 évesek
-Taktilis, valamint percepcióérzékelés,
Testkontaktus orientált mozgáspedagógiai észlelés, ingerfeldolgozás-testséma
alapjai: 41. Óvó-védő kapcsolatok -Koordinált mozgás gyakorlása
-Egyensúlyérzék fejlesztése
Eszköz: -különböző formájú kavicsok -Interperszonális kapcsolatok fejlesztése
Zene: Time-pánsípon -Szociális érzékenység, bánásmód
alakítása
-Kommunikációs készségek fejlesztése
-Téri orientáció, helyzetfelismerő
Szabad mozgás zenére, szabályokkal képesség,
Kisujjbarát- tenyérbarát-lábbarát -Testséma fejlesztés, azonosítás
Zene: Veronika 2 CD 23 gyakorlása
Testrészek azonosítása, illesztése -Figyelem, hallás-ritmusfejlesztés
Zene Veronika 2 CD 06. -Koncentráló képesség fejlesztése,
oldott- kötött mozgáselemek
váltakozásával
Vegyes életkorú gyermekek
-Testséma tudatosítása saját testen,
Testrészeink szappanozása -Téri orientáció
Zene : Summertime -Koncentráló képesség fejlesztése
Eszköz: tüsilabda, kislabda -Önfegyelem, önuralom fejlesztése
- Figyelem, hallás- ritmus-egyensúly-

Dustánc egy csepp vízzel mozgásfejlesztés
Zene: Veronika CD 15. - Önfegyelem, önuralom fejlesztése
-Ellazulási képességek gyakorlása

Pozitív énkép alakítása -Szabad asszociációk lehetőségének
Relaxálás biztosítása
Zene: Veronika 2 CD 21. -Önfegyelem, önuralom fejlesztése
-Pozitív megerősítés, önbizalom
fejlesztés

2. KÖRNYEZETÜNK ÉLŐVILÁGA
1. Bevonulás zenére, hangszerekkel (zene – -helyzetfelismerés, ismerkedés
mozgás-tánc) Carnevalitó -mozgásfejlesztés
2. Halló XY… -köszöntés - egymás tiszteletére nevelés
-ének testhangszerekkel kísérve - kapcsolatteremtés, önbizalom erősítés
-ritmikus hangzásgyakorlatok -mozgásfejlesztés
3. Varázsoljunk erdőt… - mozgás, tánc -figyelemkoncentráció,
zenére, zeneszünetre kendőcsere -hallásfejlesztés, ritmusérzék fejlesztés
-mozgásfejlesztés
4. Erdőébresztő – mozgás, tánc zenére, -figyelemkoncentráció,
egyéni és páros gyakorlatok -hallásfejlesztés, ritmusérzék fejlesztés
-mozgásfejlesztés
5. Vízébresztő-páros gyakorlat kendővel, -szociális érzelmek, szociális kapcsolatok-
kislabdával egymásra figyelés, empátia
-koordinált páros mozgás zenére -finommotorika
6. Tóébresztő –csoportos gyakorlat zenére -ellentétpárok érzékeltetése a zene
-ejtőernyő, labdák segítségével( lágy-viharos)
-koordinált együttes mozgás -mozgásfejlesztés
7. Fenn az égen -figyelemkoncentráció,
-fordított bemutatkozás átváltozással, -hallásfejlesztés, ritmusérzék fejlesztés
jellemző állatmozgások bemutatása és -kreativitás, improvizációs készség
utánzása fejlesztés
-ének, zenei kísérettel, mozgással -önbizalom fejlesztés, -mozgásfejlesztés
8. Békák bálja-egyéni és páros gyakorlatok -hallás, ritmus, figyelem,mozgásfejlesztés

-zene-mozgás-tánc-kommunikáció -helyzetfelismerő képesség
-szociális kapcsolatok
9. Piknik- medve, egér, méhecske család -hallás, ritmus, figyelem, tempóérzék

lakomája az erdei tisztáson -önuralom fejlesztés
játék- zene-mozgás-tánc-kommunikáció -kreativitás
10. Pillangó bálba megy- -koncentrálóképesség,

-elementális drámajáték mese alapján -önuralom, önbizalom
hangszerek segítségével -nonverbális kommunikáció
11. Elpihenés- ellazulás, szabad asszociációk -relaxációs készségek megalapozása

zenére -fantázia fejlesztés
-relaxációs gyakorlat -pozitív énkép erősítése

3. ÁTVÁLTOZÁSOK
1. Bevonulás zenére, Maria polonéz -helyzetfelismerés, ismerkedés
Specknerin - zene –mozgás-tánc -koordinált együttes mozgás
2. Mi állunk itt a körben… -egymás tiszteletére nevelés
-köszöntés, bemutatkozással -kapcsolatteremtés, önbizalom erősítés
3. Fenn az égen -figyelemkoncentráció,
-fordított bemutatkozás átváltozással, -hallásfejlesztés, ritmusérzék fejlesztés
jellemző állatmozgások bemutatása és -mozgásfejlesztés
utánzása -kreativitás, improvizációs készség,
-ének, zenei kísérettel, mozgással -önbizalom fejlesztés,
4. Lufi fújás- -figyelemkoncentráció,
-testrészek átmozgatása -hallásfejlesztés, testséma fejlesztés
-mozgásfejlesztés
5. Balázs Ballon- -szociális érzelmek, szociális kapcsolatok-
- lassú ország, egymásra figyelés, empátia
- gyors ország -koordinált együttes mozgás, finommotorika
- labdaország -hallás-,ritmusérzék fejlesztés
-ellentétpárok érzékeltetése a zenével
6. Tengerészek -egymásra figyelés
-koordinált együttes mozgás, -szabálytudat, figyelem, hallás,
ritmus, mozgás –egyensúlyérzék fejlesztés
7. Kikötés Robot- Tündérországban -figyelemkoncentráció,
-ellentétpárok érzékeltetése a zenével -hallás, ritmusérzék
/ kemény- lágy/ -szabálytudat, figyelem, hallás fejlesztés,
8. Euro- expressz -hallás, ritmus, figyelem,mozgásfejlesztés
–vonatozás a EU országokban -helyzetfelismerő képesség
magyar,francia,holland,osztrák,angol -internacionális kapcsolatok, koordinált
-zene-mozgás-tánc-kommunikáció együttes mozgás
9. A préri -hallás, ritmus, figyelem, tempóérzék
-verbális kommunikáció, élményszerű -önuralom, empátia fejlesztés
játékszabályokkal -kreativitás, improvizálós képesség
fejlesztése
10. Hangszerország-dobok, csörgők -ritmikus hangzásgyakorlatok
táncban való használata -hangzáskülönbség érzékeltetése
- hangszerek használata táncban
11. Szappanozás – labdákkal -testséma, önuralom, figyelem
- labdahasználat a testkontúron
12. Zuhany egy csepp vízzel -testséma, hallás, -ritmus-utánzó
-zene-mozgás-tánc képesség szabad és kötött mozgás
13. Elpihenés- ellazulás, szabad -relaxációs készségek megalapozása
asszociációk zenére- relaxációs -fantázia fejlesztés, pozitív énkép erősítése
gyakorlat

Preventív láb- és tartásjavító torna vegyes életkorú óvodai csoportban, kötött formában
A foglalkozás célja és feladata:

 lábstatikai defektusok megelőzése
 tartásjavítás
 egyensúlyérzék, erő-ügyesség, állóképesség fejlesztése
 szem- kéz-láb koordináció fejlesztése
 testséma fejlesztés
Differenciálás megvalósítása a foglalkozáson: a feladatadás és gyakorlás, valamint az

eszközök alkalmazása az életkoroknak megfelelően történik egymás mellett. A főgyakorlat
levezetése két körben zajlik, kis -és nagycsoportos helyszínen.
4. PREVENTÍV LÁBTORNA
A foglalkozás felépítése, tartalma Eszközök
1. Járásgyakorlat, testséma fejlesztés labdával zenére Nagyoknak labda,
kicsiknek tüsilabda
2. Futásgyakorlat –játék: zeneszünetre különböző tartásjavító
feladatok (homorítás, domborítás, feszítés, nyújtás) zene
3. Bemelegítés eszköz nélkül- játékos lábtorna gyakorlatok
(feszítés,- lazítás, körzés, hajlítás, nyújtás) _______________
4. Tartásjavító gyakorlatok –gimnasztikai alapgyakorlatok dobozok
5. Várépítés lábbal-preventív lábtorna gyakorlatok dobozok
6. Várkert készítése-preventív lábtorna gyakorlatok Differenciált eszközök:
karton- és textilvirágok
7. Várvédő játék- szabad mozgás a térben, jelre Az elkészített vár, dob,
összekapaszkodás dobozok, virágok
8. Főgyakorlat: Padok, rézsútpadok,
 egyensúlyozó járás padon, rézsútos padon bordásfal, szőnyegek,
 fel-le mászás bordásfalon függőállványok, preventív
 függés állványon tornaeszközök: műanyag,
 haladás a preventív tornaeszközökön-kavicson recés, sima, domború,
érdes, sima dombokon, különböző érzetet keltő lábmasszírozó formák,
anyagokon- talpmasszázs kavicsfolyosó, velúr
szőnyeg darabok.
9. Játék: Helikopterek –nagycsoport figyelemfejlesztő Kettő eltérő színű kendő
mozgásos játéka- differenciált foglalkoztatási formában

5. TARTÁSJAVÍTÓ GYAKORLATOK
A FOGLALKOZÁS FELÉPÍTÉSE, TARTALMA ZENÉK, ESZKÖZÖK

1. Járásgyakorlat, Polonéz
Differenciálás: két körben haladás
2. Futásgyakorlat –zeneszünetre, különböző érzetet keltő Balázs ballon-gyors ország
anyagokon- járás- talp érzet fejlesztés Kavicsok, kövek, papír,
Differenciálás: két körben haladás textil, fa
3. Bemelegítés eszköz nélkül- játékos lábtorna (feszítés,-
lazítás, körzés, hajlítás, nyújtás
Differenciálás: két körben végzett gyakorlat
4. Preventív lábtorna eszközzel Papírszalagok
Differenciálás: az eszközök méretkülönbsége Tüsilabda
5. Spanyol futam
Játék -autók Tüsilabda
6. Testséma fejlesztés zenére A Hold lánya
Differenciálás: az eszközök méretkülönbsége Tüsilabda
7. Tartásjavító gyakorlatok –gimnasztikai Hét mozdulat

alapgyakorlatok zenére
8. Főgyakorlat
1. egyensúlyozó járás 1. egyensúlyozó járás Padok
2. mászás padon 2. fel- és átmászás Bordásfalak
3. fel-és átmászás bordásfalon Tornalapok
bordásfalon, 3. csúszás ferdepadon Bújócskacső
4. csúszás ferdepadon 4. bújás hernyócskában Függőállványok
5. bújás bújócskacsőben Műanyag bújóhernyó
6. függés állványon Érzékelő ösvények
Kiegészítő gyakorlat
haladás lábnyomon haladás a preventív Érzékelő korongok
tornaeszközökön- Tapadó lábnyomok
9. Játék: Vadnyugat Vadnyugat zene,
Differenciálás: középsős- nagycsoportos játék fejdíszek, kendők
Relaxációs gyakorlat Sally Gardens

10. Differenciálás: középső- nagycsoport

2.sz. Melléklet Differenciált fejlesztés heterogén óvodai csoportban – jó gyakorlat
A kozármislenyi Janikovszky Éva ÁMK Óvoda Jó gyakorlata
A jó gyakorlat céljai
- olyan együttműködés kialakulása, amelyben mindenki megtalálja személyiségének,

fejlettségi szintjének megfelelő helyét a csoportban
- kiegyensúlyozott, oldott, családias légkör megteremtése
- megszünteti a csoport- és óvónőváltás traumáját
- problémamentes beszoktatás
- szociális készségek, intellektuális érzelmek / megértés, segítés, alkalmazkodás /
kialakítása
- a gyerekek saját képességei szerinti fejlesztése
- a szegregáció elutasítása
- komplex látásmód kialakítása, változatosabb lehetőségek az ismeretek elsajátítására
A jó gyakorlat jellemzői:
„ A tanulás ne lecke legyen a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény”
Óvodánk óvoda pedagógusai olyan módszertani hatásrendszerrel rendelkeznek, mellyel a

vegyes életkorú csoportszervezés elkötelezett híveivé tudtak válni. Próbálják kihasználni a
benne rejlő sok-sok előnyt, a gyermeki fejlődést inspiráló hatásokat. Nevelési programunk, s
ezáltal óvodai életünk legfontosabb tevékenysége a kötetlen játék, a mese, a beszélgetések,
melyekben a tanulás számtalan szituációját tudja kiaknázni az óvónő. Változatos
motivációkkal, tevékenységi formák felajánlásával inspiráljuk a gyerekeket a tevékenység
választására. A spontán helyzetek kihasználása, váratlan szituációk lereagálása rugalmas
tervezést kíván az óvoda pedagógustól. A gyerekek akkor válnak érdeklődővé a tanulási
folyamatban, ha a tanulás meghagyja számukra a szabad választás érzését. Biztosítjuk
számukra a cselekvő részvételt a tapasztalatok szerzésében. A vegyes életkorú csoportokban a
fiatalabb gyermekek szívesen részt vesznek azokban a tevékenységekben is melyekre az
idősebbek fogékonyak, így tudásszomjuk egyre nő. Kíváncsiak arra, mit csinálnak a nagyok.
Az évek folyamán újra és újra hallanak valamit egy-egy adott témakörből, dalokat,
mondókákat, meséket hallgatnak újra, így átélhetik az „én már tudom” élményét, örömét. Az
ismétlések aktivizálják emlékezetüket, serkentik gondolkodási folyamataikat A vegyes
csoportban több együttes élmény átélésére van lehetőség, a kommunikációs helyzetek
árnyaltabbak. Beszédük választékosabbá, szókincsük bővebbé válik. Nem csupán az óvónő jó
példáját követik, hanem nagyobb társaikét is. Különböző szintű és nehézségű
tevékenységekre biztosítunk lehetőséget. Vállalástól, kedvtől, igénytől, késztetéstől, utánozó
hajlamtól függ, hogy a kisebbek kipróbálják, leutánozzák azt, aki már kompetens benne. Nem
jelent később problémát a kötött tevékenységekben való részvétel sem, mert látják, hogy a
nagyoknak olyan teendőik vannak, melyekben szívesen részt vesznek. Ha a gyermek nem
akar részt venni a tevékenységben, azt is tiszteletben tartjuk, ám ez nem jelentheti az állandó
távolmaradást, elzárkózást. Az érdeklődés fenntartása az óvodapedagógus hatásrendszerével
történik. Elengedhetetlen, hogy kimutassa, odafordulását, elfogadását, megértését.
Ösztönözzön, biztasson, bátorítson, támogasson és fejezze ki örömét a gyermekekkel közös
tevékenységekben. Az általunk alkalmazott program és módszereink alapján, óvodásaink
sikerélményhez jutnak.

A gyermek-, tanuló központú eljárások alkalmazása
- kompetencia alapú óvodai program csomag

- mese, beszélgetések, játék a központ (nem a feladatlapok, kötelező foglalkozások)
- tervezés rugalmassága, igazodva a napi történésekhez, csoport adott hangulatához
- folyamatos tevékenységek, napi rendbe integrálva
- változatos motivációk az érdeklődés felkeltésére
- önkéntes részvétel a foglalkozásokon, ami nem jelenti az állandó távolmaradást, a
megkezdett tevékenységet a nagyoknak be kell fejezni
- a tevékenységeket a nagyok szintjéhez tervezzük, és ezt egyszerűsítjük le a kisebbekhez
- a gyerekek átélhetik az „én már tudom” élményét, örömét
- az ismétlések aktivizálják emlékezetüket, serkentik gondolkodási folyamataikat
- nem bántja a gyermeket a lemaradás érzése, mindig lesz, akinél jobban teljesít
- beszédértésük, társas kommunikációjuk dinamikusabban fejlődik
- az óvónő a gyermek érési ütemét ismerve fejleszti a gyermekeket
- utánzásos tanulási lehetőségek
A kompetencia alapú oktatás eredményes alkalmazása

Kiemelt szerephez jut nevelésünkben a szociális kompetenciák fejlesztése. A vegyes
életszervezésű csoportban olyan személyiségjegyeket alapozunk meg, mint az elfogadás, a
megértés, a tolerancia. Természetessé válik a nyitottság a másság iránt. Kialakulnak olyan
érzelmi értékek, mint barátság, vonzalom, kedvesség, amelyek a feltétel nélküli szeretet
adásához szükségesek. Létrejön a gyermekek közt az empátia, a segítő és együttműködő
készség. A családias légkör hatására nyitottabbakká válnak, fejlődik önbizalmuk, bátrabban
megfogalmazzák gondolataikat, ezáltal fejlődik kommunikációjuk. A projektben való
gondolkodás, a játékban való tanulás, a sok tapasztalás, kirándulás megalapozzák a
környezettudatos magatartás alakulását, érdeklődővé válnak a környező világ iránt.
Az utánzáson alapuló tanulás nyomán könnyebben elsajátítják a közösségi szabályokat,
szokásokat, hamarabb önállóvá válnak. Megismerik az egészséges életmód értékeit,
felértékelődik az egészség értéke, megóvása. A gyermekek kíváncsiságára alapozó
differenciált tevékenységeken keresztül ösztönzést kapnak a tudás megszerzésére,
próbálkozásokra. Hamar sikerélményhez jutnak a kisebbek is. Szívesen kipróbálják
kompetenciájuk határait, önállóságra törekszenek, segítséget adnak, megmutatják mire
képesek.
A gyermekek, szülők egyenlő hozzáférése a minőségi neveléshez

Az óvodában folyó minőségi nevelés egyik alapvető feltétele a szülőkkel való szoros
kapcsolat kialakítása. Az együttműködés fontos eleme az intézmény életébe való betekintés
lehetősége, a közvetlen információszerzés, a személyes kapcsolat, a pedagógusok segítő
magatartása, a bizalom. Kialakításuk érdekében a nagyobb teret kapnak a szülők az
együttműködésben. Ez pozitív hatást gyakorol a gyermek fejlődésére, a szülő támogató
magatartására. Az intézményi élet gyakorlatába betekintő szülő mintát kaphat a nevelési
helyzetek megoldásáról, láthatja a gyermekek eltérő szükségleteit, egészséges fejlődésük
érdekében kialakított szokásokat. Mintát láthat arra, hogyan lehet együttjátszani gyermekével,
hogyan lehet játékosan nevelni. Bővül a szülő pedagógiai tájékozottsága, fontosnak érezheti
magát. Igyekszünk egyenrangú nevelőtársi viszonyt kialakítani a szülőkkel a kölcsönös
bizalom alapján. A családok tapasztalatait felhasználjuk gyermekük nevelésében.

A jó partneri viszony segít abban, hogy jobban megismerhessük a gyermeket. A szoros
kapcsolatok erősítik a gyermek fejlődési potenciálját. A megfelelő együttműködés a
pedagógus számára siker.
Feltételei:
- rugalmas, a gyermek és a szülő igényeihez alkalmazkodó befogadás, beszoktatás

- nyitott óvoda: folyamatos lehetőség a csoportban folyó munka megtekintésére,
megismerésére
- szülők bevonása különböző óvodai tevékenységek segítésére / gyűjtő munka,
kirándulások, kísérések /, ünnepeken való aktív részvétel biztosítása
- szülői értekezleteken az óvodai program részletes ismertetése, folyamatos tájékoztatás,
- prezentáció az óvodai élet tevékenységeinek bemutatásáról
- fényképes tablókon az óvodai élet pillanatképeinek bemutatása
- családlátogatás lehetősége, ahol az óvónők személyesen tájékoztathatják a szülőket
gyermekeikről szerzett tapasztalatokról
- nyílt napok, közös programok / előadások, kulturális rendezvények / szervezése
- nagyszülők bevonásával hagyományápolás
- az óvodai neveléssel kapcsolatos elvárások feltérképezése /kérdőívek/
- reális tájékoztatás a gyermek fejlődéséről /rendszeres/
- rendszeres alkalmak biztosítása az esetleges problémák megbeszélésére óvodán belül
A jó gyakorlat várható eredményei

Az óvoda- család kapcsolatban:
- szorosabb együttműködés a családokkal, támogató családi háttér,
- teljes bizalom az óvónők irányába
- konfliktusok feszültségmentes megoldása
- óvodában folyó munka elismerése, megbecsülése a családok által
A gyermekcsoportban
- biztonságot nyújtó szokásrendszer alakul ki,
- a társas kapcsolatok erősödnek, széles életkorú társkapcsolatok mutatkoznak
- a gyerekek biztonságérzete rövid idő alatt kialakul, a gátlásos gyermekek is könnyen
társra találnak, az egykék átélhetnek a testvérkapcsolathoz hasonló élményeket.
- a kicsik példaként utánozzák a nagyokat
- a gyerekek jól tudják kifejezni és fékezni indulataikat, empatikusak egymással szemben
- ritka az agresszió, a konfliktusok ritkák
- sokféle szokást, kultúrát ismernek meg a gyerekek
- A fejlődési zavarral, gátoltsággal, fogyatékossággal élőktől is szereznek tapasztalatot és
megtanulják elfogadni a másságot, személyre szabottan segíteni, és együttműködni
Vegyes életkorú csoportok kialakítása

Óvodánkban 1998-ig többségében homogén csoportok működtek. A heterogén /vegyes
életkorú/ csoportok létrehozásának igénye szinte egy időben fogalmazódott meg
szülőkben és nevelőkben. Dinamikusan fejlődő városunkba /akkor még falu/ sok
többgyermekes család költözött, akik szerették volna óvodás korú gyermekeiket
/testvéreket/egy csoportba járatni. Megkönnyítve ezzel a beszoktatás kezdeti nehézségeit,
óvodakezdést.
Az óvónők is nehezen élték meg a „túlkoros”nagycsoportosaiktól való elválást, másik
csoportba való áthelyezését. Ez a változás a gyermekekben szorongást, félelmet váltott ki,
hiszen ott kellett hagyniuk a kedvenc óvó néniket, csoportszobájukat.

Figyelembe véve a szülők igényét, és a fent említett nehézségek megoldása érdekében
döntött úgy nevelőtestületünk, hogy vegyes életkorú csoportokat hoz létre. Felvettük a
kapcsolatot olyan óvodákkal ahol ez a gyakorlat már több éve működik. Hospitálásokon,
munkaközösségi értekezleteken vettünk részt, ahol kérdezhettünk, betekintést nyerhettünk
az óvodai életbe.
Meggyőző érveket, véleményeket hallhattunk kolléganőinktől a vegyes csoportszervezés
mellett. Ezek után olyan programot kerestünk, amely e szervezési formát helyezi előtérbe,
és fokozottan gyermek központú. Így találtunk rá Zilahi Józsefné Óvodai nevelés játékkal,
mesével elnevezésű óvodai programjára, melynek elvei alapján 1999-ben kidolgoztuk
saját óvodai programunkat. Elfogadtatása után tájékoztattuk a szülőket, lehetőséget
biztosítottunk számukra a csoport életébe való betekintésre. Évente részt vettünk országos
szervezésű továbbképzéseken, melyeken szakmailag igen tartalmas, érdekes előadásokat
hallhattunk. A hasonló programmal működő óvodákkal /Pécs-Kodály, Hird, Pécs-
Somogy, Abaliget, Beremend/ továbbra is jó kapcsolatot ápolunk. Folyamatosan mérjük a
szülők elégedettségét, kikérjük véleményüket, figyelembe vesszük ötleteiket, kéréseiket.
Óvodán belüli értekezleteken vitatjuk meg az esetleges problémákat, kérjük egymás
segítségét, tanácsát. A sok pozitív visszajelzés, elismerő szó, óvodásaink jókedve,
nyugalma mutatja számunkra, hogy jól döntöttünk, amikor elköteleztük magunkat a
vegyes életkorú csoportok létrehozása mellett.
Szükséges körülmények a jó gyakorlat megvalósításához
- mindenki által elfogadott és alkalmazott óvodai nevelési program

- az óvónő felkészültsége, szakmai tudása, rugalmassága, helyzetfelismerése
- az óvónő figyelem megosztási és differenciálási képessége
- a pedagógusok és a szülők közti jó kapcsolat
- a partner intézmény / iskola / pozitív megerősítése e programmal kapcsolatban
- megfelelő csoport összetétel / nemek, kor, létszám, arányok /
- a pedagógusok együttműködése
- a fenntartó támogató hozzáállása
- olyan lehetőségek biztosítása, amelyekben minden gyermek saját képességeinek
megfelelő tevékenységekben vehessen részt
A jó gyakorlat egyedisége, újszerűsége
- tartalmazza a kompetencia alapú óvodai nevelés teljes eszközrendszerét

- nagy hangsúlyt fektet a változatos élménynyújtásra, sokoldalú tapasztalat szerzésre
- figyelembe veszi a gyermekek készségeinek, képességeinek különbségét
- projekt rendszerben „gondolkodik ”
- családok igényeit maximálisan figyelembe veszi, szorosabb kapcsolatot teremt
fokozottan gyermekközpontú
A jó gyakorlat várható eredményei
- az óvoda népszerűsége , a gyermekek óvodába járási kedve

- szülők és a partner intézmények elégedettsége
- a partner intézmények elégedettségei /után követés /
- az óvónők jó mentális állapota
- iskolaérett, szociálisan érett gyermekek kibocsátása

13. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
A Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda helyi Pedagógiai Programját a

nevelőtestület megismerte, egyetértést gyakorolt.
Óvodapedagógusok:
Cseke Zoltánné …………………………………………

Mosztbacherné Szemesi Angéla …………………………………………
Dajkák:
Botosné Ferenc Melinda …………………………………………

Glaszné Werner Noémi …………………………………………
A Pedagógiai Programot jóváhagyta:
……………………………………….
Cseke Zoltánné
óvodavezető
Irattári szám: …...................................................
Geresdlak 2014. december 28.

A Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programját a Geresdlaki
Német Önkormányzat megismerte, egyetértést gyakorolt.
……………………………………………..
Schulteisz Balázs
Német Önkormányzat elnöke
Geresdlak, 2014. december 28.

A Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programját a fenntartó,
Geresdlak Község Önkormányzata megismerte, egyetértést gyakorolt.
……………………………………………..
Dr. Habjánecz Tibor
polgármester

A Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programját a Szülői
Szervezet megismerte, egyetértést gyakorolt.
Dénisch Krisztina ………………………………………..

SZM elnök
Rajkó Linda ………………………………………..

SZM elnök helyettes


VEronika Zeneprojekt

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

VEronika Zeneprojekt

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

7733 Geresdlak, Óvoda u. 4.

OM azonosító: 202 126

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

1. A PROGRAM TÖRVÉNYI, SZAKMAI HÁTTERE, HATÁLYA ................................................... 3

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

3.1. Az óvoda működtetése

3.2. Az óvoda tárgyi feltételei

Udvari játékeszközök A raktárban tárolt udvari játékok

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

3.3. Az óvoda személyi feltételei

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

Óvodánk kapcsolatot tart az óvodás gyermekek családjaival és azokkal az intézményekkel,

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

A szülők ismerkedjenek meg az óvoda életével már a beiratkozás előtt.

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

Fenntartónk Geresdlak Község Önkormányzata biztosítja az intézmény pénzügyi, személyi

Az óvoda és a Német Önkormányzat kapcsolata

Az óvoda és az orvos, védőnő kapcsolata

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

Ismerd meg és tartsd be a kompetencia határaidat!

Ne terheld másokra azt, ami a te feladatod!

Mindig a legfontosabb dolgokkal foglalkozz! Becsüld meg az idődet!

Légy optimista! Ne siránkozz, ne panaszkodj!

Ha hiányoztál egy megbeszélésről, pótold az így elmaradt információkat!

Vállalj felelősséget! (Ne hibáztass másokat, ne mentegetőzz!)

Figyelj oda partnereidre, főleg az erősségeikre és adjál számukra pozitív megerősítéseket!

Legyen számodra egyformán fontos minden partnered! Ne érjen hátrány senkit!

Ünnepeld meg a sikereket!

Fordulj szeretettel mások felé, légy empatikus!

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

5.5. Óvodakép és nevelési elvek

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

5.6. Jó gyakorlatok beépítése

6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

6.1. Az óvoda jeles napjai, hagyományai

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

Ünnepek, jeles napok Csoport szinten Nyitott-, zártkörű

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

6.2. Napirend, hetirend

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

A hetirend: Minden nevelési évben az aktualitásnak megfelelően kerül tervezésre a

6.4. A tevékenységekbe ágyazott tanulás

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

6.5. Az átmenetek feladatai

7. AZ ÓVODAI ÉLET KIEMELT NEVELÉSI FELADATAI

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

7.1 Az egészséges életmód alakítása

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda

Az óvodapedagógus feladatai az egészséges táplálkozás megkedveltetésében:

Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda