1.

Legfontosabb művei:
- Utazás a Merkurba (regény)
- Így írtok ti (irodalmi karikatúrák) – paródiák
- Tanár úr kérem – Képek a középiskolából
- Utazás a koponyám körül (1937)
- Kötéltánc (regény)

2. 2 felesége és 2 gyereke:
1913: Judit Etel, 1914: megszületik Gábor fia
1920: Böhm Aranka, 1921: megszületik Ferenc fia

3. Néhány epizódja (Tanár úr kérem)

a) Röhög az egész osztály
b) A jó tanuló felel
c) A rossz tanuló felel
d) Magyar dolgozat (két dolgozat Petőfi költészetéről)
e) Magyarázom a bizonyítványom

4. Más az értékrend: a kamaszok hősök, a tanárok csak „szükséges rossz”-ként számon tartott
mellékszereplők. (Tanár úr kérem)
Témája: a diákélet – az epizódok laza kapcsolatban állnak egymással. (Tanár úr kérem)
Visszatérő elemek: a diákok szorongásai, félelmei, örömei és vidámságai (Tanár úr kérem)

5. Tanár úr kérem műfaja? Szépprózai műfaj, ironikus személetű, rövid, kritizáló, szellemes és
tanulságos. Nem összefüggő történet. Karcolat: A 19. századi sajtó műfaja, amely általában megtörtént
eseményekből ragad ki egy-egy epizódot.

6. A humoreszk kifejezőeszközei 3 dolog nem kell fogalom: a) humor, b) gúny c) irónia

7. Melyik osztályban játszódik a történet: VI. B osztályban, mert akkor az író a felnőttségről
ábrándozott, de mikor az lett, kellemetlennek kezdte érezni. Most álmában újra hatodikos: „felébred” a
VI.B osztályban és újra beleéli magát fiatalkori énjébe, de már egy felnőtt ember tapasztalataival.

8. Miről szól a „Tanár úr kérem” A 19-20. század fordulójának középiskolás jó és rossz tanuló
diákjairól és az iskolai életről szólnak.

Karinthy Frigyes (1887-1938)

- Magyar író, költő, műfordító
- Apja sokat olvasó, hobbiból filozófiával foglalkozott
- Anyját 6 évesen vesztette el
- 1905: a Markó utcai főreál gimnáziumban gyengén, de leérettségizik
- Több egyetemre is be-be látogat
- 1906: kezdő újságíró az Újság című lapnál, Kosztolányi barátja
- 1912: az Így írtok ti megjelenésével országos hírű lesz
- Judit Etel színésznő férje haragja elől Berlinbe szökik, s ott fél évig újságíróskodik
- 1913: feleségül veszi Judit Etelt
- 1914: megszületik Gábor fia
1918: felesége 32 éves korában spanyolnáthában meghal
- 1920: feleségül veszi Böhm Arankát, aki 6 évvel fiatalabb, orvosi tanulmányokat folytat és Karinthy
miatt elválik férjétől
- 1921: megszületik Ferenc fia
- 1936: rosszullét, szédülés, hányinger, hallucináció, fejfájás. Sürgős operáció, agydaganata van. Május 5-
én Stockholmban megműtik. Elveszti Kosztolányit.
- 1938: agyvérzésben meghal, a Kerepesi úti temetőben temetik el, Móricz Zsigmond mond
gyászbeszédet.
Legfontosabb művei:
- Utazás a Merkurba (regény)
- Így írtok ti (irodalmi karikatúrák) – paródiák
- Tanár úr kérem – Képek a középiskolából
- Utazás a koponyám körül (1937)
- Kötéltánc (regény)
Tanár úr kérem (karcolatfüzér) – 1916
- Karcolat: A 19. századi sajtó műfaja, amely általában megtörtént eseményekből ragad ki egy-egy
epizódot. Ironikus személetű, kritizáló célzatú, rövid, szellemes és tanulságos szépprózai műfaj. Nem
összefüggő történet.
- A magyar irodalom egyik legszebb gyermekkönyve. Az írások a 19-20. század fordulójának
középiskolás diákjairól és az iskolai életről szólnak. A szereplők különböző gyerektípusokat mutatnak be
(pl. jó tanuló, rossz tanuló)
- Az író hatodikos korában a felnőttségről ábrándozott, de mikor az lett, kellemetlennek kezdte érezni.
Most álmában újra hatodikos: „felébred” a VI. B osztályban – újra beleéli magát fiatalkori énjébe, de már
egy felnőtt ember tapasztalataival.
- A visszaemlékezésekben a múlt megszépül.
- A kamaszkor zárt világa jelenik meg benne, amelyben mások a törvények, mint a felnőttek világában.
- Más az értékrend is: a kamaszok hősök, a tanárok csak „szükséges rossz”-ként számon tartott
mellékszereplők.
- Témája: a diákélet – az epizódok laza kapcsolatban állnak egymással.
- Visszatérő emelek: a diákok szorongásai, félelmei, örömei és vidámságai
- Az elbeszélések tele vannak fantáziával, reménnyel és humorral.
- Az író egy-egy tanuló nézőpontjából láttatja a diákéletet.
- Néhány epizódja:
a) Röhög az egész osztály
b) A jó tanuló felel
c) A rossz tanuló felel
d) Magyar dolgozat (két dolgozat Petőfi költészetéről)
e) Magyarázom a bizonyítványom
- A kötet utolsó mondata: „így lettem íróvá” – önironikus: azt sejteti, hogy az egész irodalom csak játékos
„hazudozás” és szabad képzelet által teremtett alkotások sora. Utána visszatérünk a 26 éves íróhoz, aki
végigálmodta feledhetetlen diákéveit.
Röhög az egész osztály
- Műfaja: homoreszk – rövid, vázlatszerű, humoros műfaj, amelynek könnyed a hangvétele, célja pedig a
szórakoztatás és az apró emberi hibák nevetségessé tétele.
- A humoreszk kifejezőeszközei:
a) humor: szellemes ábrázolásmód, amely jóakarattal tekint a visszás jellemvonásokra, helyzetekre
b) gúny: egy dolog negatív jegyeinek eltúlzása, a vele szemben tanúsított elutasító magatartás
c) irónia: elismerő szavaknak álcázott, szellemes csúfolódása
- Erre a műre leginkább csak a humor jellemző
Hol vagyunk? Az iskolában, a tanteremben
Kik a főszereplők? Kelemen, Dekner, Auer, Zajcsek, Löbl, Egbmayer
Milyen diákcsínyeket követnek el a szereplők?
1. Belebújnak az új szemeteskukába
2. Szamár feliratú cédulákat ragasztgatnak egymás hátára
3. Futva felvonszolják egy-egy osztálytársukat a harmadikra, aztán otthagyják, majd az egész osztály
röhög a lépcső alján.
4. Wlach a táblára rajzolta Kökörcsin tanárurat alsónadrágban
5. Löbl a padok alatt mászkál négykézláb és osztálytársai lábát fogdossa