A Kötelező Visszaváltási Rendszer Szabályai - 2024-03

You might also like

Download as docx, pdf, or txt
Download as docx, pdf, or txt
You are on page 1of 2

A KÖTELEZŐ VISSZAVÁLTÁSI RENDSZER SZABÁLYAI

2024. január 1-től a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a


visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X.4.) Korm.
rendelet teljes szövege hatályba lépett vált, így érdemes megvizsgálni, hogy ez milyen
változásokat jelent, pontosan kikre és milyen módon terjed ki.

A Deposit Return System (DRS) rendelet egy fontos eleme az Uniós szinten is kiemelkedő szerepet
élvező környezetvédelemnek, azon belül az újrahasznosításnak. A visszaváltási díjas rendszer nem
egyedülálló, több európai országban már régóta alkalmazzák. Egy 2021-es publikáció adatai szerint a
vizsgált 27 európai országból Magyarországon volt a legmagasabb a nem újrahasznosított egyszer
használatos italcsomagolások egy főre jutó mennyisége 1. Az Európai Unió célja, hogy a visszagyűjtés
aránya az üveg, PET és alumínium termékkategóriában néhány év alatt a 90%-ot elérje és csökkenjen
a környezeti terhelés.

Az új rendszer négy szereplőre épül; a koncesszióstársaságra, a gyártókra, a forgalmazókra és a


fogyasztókra. A rendszer alapvető működése az alábbiakban foglalható össze: a gyártó a
visszaváltási díjas termékek után befizeti a visszaváltási díjat a koncessziós társaságnak, majd a
visszaváltási díjjal megemelt áron értékesíti a terméket a forgalmazónak. A forgalmazó – a szintén
visszaváltási díjat is tartalmazó áron – eladja a terméket a fogyasztónak, aki – amennyiben a
forgalmazók üzlethelyiségeiben megtalálható automatába vagy más kijelölt visszaváltási pontra
visszaviszi a terméket, a koncessziós társaságtól visszakapja a visszaváltási díjat. A vissza nem
váltott termékek után a fogyasztóknak ki nem fizetett visszaváltási díjakat a koncessziós társaság csak
a rendszer működtetésére használhatja fel. Így néz ki tehát a rendszer általánosságban, a
továbbiakban pedig bemutatjuk a részletszabályokat, az egyes szereplőket érintő konkrét
rendelkezéseket.

Alapvető fogalmak

A rendelet alapvetően különbséget tesz kötelezően és önkéntesen visszaváltási díjas termékek között.
A kötelezően visszaváltási díjas termékek az összes 0,1-3 literig terjedő űrtartalmú, italtermék nem
újrahasznosítható műanyag, fém, vagy üveg csomagolása, míg az önkéntes kategóriába tartozik
minden csomagolás, mely a kötelező kategóriába nem fér bele, de a gyártó mégis „visszaváltható”
megjelöléssel látta el. A különbségtétel lényege az, hogy míg a kötelezően visszaváltási díjas
termékek 50 Ft összegű betétdíj lesz, az önkéntes visszaváltási díjas termékek betétdíját a gyártó
határozza meg. A kötelezően visszaváltási díjas termékek alól két jelentős kivételt tesz a rendelet; a
tej és tejalapú termékek csomagolásai, illetve az évi 5000 darabot el nem érő termékek nem lesznek
DRS kötelezettek. Emellett a speciális formájú és méretű, így automatával nem visszaváltható
termékekre sem vonatkozik a szabályozás.

A gyártót érintő rendelkezések

A visszaváltási díjat előállító gyártónak a forgalomba hozatalt megelőző legalább 45 nappal


regisztrálnia kell a kötelezően visszaváltási díjas termékét, illetve amennyiben már nem forgalmazza a
terméket, akkor ezt is bejelenti a koncessziós társaságnál. Továbbá a gyártó feladata a termékeket
megfelelő visszaválthatóságot jelölő jelöléssel ellátni, melyet a koncessziós társaság ellenőriz.
Mindemellett a gyártó köteles csatlakozási, illetve szolgáltatási díjat fizetni, melyet a
hulladékgazdálkodási miniszter határoz meg rendeletben. E díjak megállapításánál a koncessziós
társaság beruházásainak, illetve a kötelező visszaváltási rendszer fenntartásával kapcsolatos
költségeit veszik figyelembe, hogy azokat fedezze a befolyó összeg. Ezen a ponton fontos kiemelni,
hogy a gyártók 2024. június 30-ig kaptak haladékot, hogy átálljanak a DRS rendszerre, addig a
kötelezően visszaváltási díjas termékeiket még a régi szabályok szerint is forgalomba hozhatják.

A forgalmazókat érintő rendelkezések

A forgalmazóknál elsősorban a 400 m2-nél nagyobb eladótérrel rendelkező üzleteket kell kiemelni,
mivel számukra kötelező lesz automata visszaváltó berendezést működtetni, illetve a kézi
visszaváltást biztosítani amennyiben ez meghibásodna. Ezeken a visszaváltási helyeken a kötelezően
visszaváltási díjas termékeket lehet visszaváltani, az önkéntesen visszaváltási díjas termékek
visszaváltása a gyártó és forgalmazó megállapodása alapján történik. A forgalmazónak további

1
https://www.reloopplatform.org/wp-content/uploads/2021/04/What-We-Waste-Reloop-Report-April-2021-1.pdf
kötelezettsége a fogyasztó megfelelő tájékoztatása is, mind a visszaváltható termék forgalmazásának
helyén, mind a visszaváltásra kijelölt helyen.

A koncessziós társaság

A koncessziós társaság a DRS rendszer tekintetében is az EPR rendszert üzemeltető MOHU, a MOL
hulladékgazdálkodási cége. A MOHU feladatai közé tartozik a termékregisztrációs informatikai felület
biztosítása, a gyártói bejelentések vizsgálata, a visszaváltó berendezések beszerzése, telepítése,
karbantartása, a hulladék átvétele, elszállítása, kezelése, visszaváltási helyek kialakítása, illetve a
visszaváltási díj kezelése, azaz a gyártóktól a díj beszedése, a fogyasztóknak, vagy kézi visszaváltás
esetén a forgalmazóknak a díj kifizetése.

A DPR rendszerbevezetésével összefüggő kérdések

A kötelező visszaváltási rendszer a hulladékgazdálkodást érintő és 2023. július 1-től alkalmazandó


kiterjesztett gyártói felelősség rendszernél, az EPR-nál (Extended Producer Responsibility) várhatóan
ugyan kevesebb gazdálkodót érint, ugyanakkor ahhoz képest nagyobb kihívást jelent. A DRS rendelet
az EPR szabályokat is módosította, mivel a gyártónak nem kell azon kötelező visszaváltási díjas
termékek után kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fizetnie, amelyekre visszaváltási díjfizetési
kötelezettsége keletkezik, amelynek a negyedéves EPR bevallásokbnál is jelentősége lehet.

A DRS rendszer bevezetése során – mint minden új rendszernél – felmerültek kérdések, problémák,
azonban ezek megválaszolására a MOHU álláspontja szerint még nagy valószínűséggel nyár végig
várni kell, hiszen mint az már fent említésre került, a gyártók 2024. június végéig kaptak időt, hogy
végleg átálljanak a betétdíjas rendszerre.

You might also like