6.

A POLGÁRI ÁTALAKULÁS, A NEMZETÁLLAMOK ÉS

AZ IMPERIALIZMUS KORA (1789-1914)
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései
A francia forradalom háttere
- az „ancien regime” („régi rendszer”) válsága
o a feudális tulajdonviszonyok akadályozzák a mezőgazdaság és ipar kapitalizálódását,
modernizálódását
o a gyarapodó polgárság egyre nehezebben viselte el a rendi társadalom kötöttségeit és
egyenlőtlenségét
- a felvilágosodás eszméi elterjedtek a nemesség és a polgárság körében →
megkérdőjeleződött az abszolutizmus jogszerűsége
- az államkincstár üres → államcsőd
o költséges háborúk
o a királyi udvar pazarlása
- a lakosság éhezése
o demográfiai növekedés: 22 millió → 28 millió
o elmaradott mezőgazdasági technika
o rossz termés

A forradalom kitörése
- 1789. XVI. Lajos francia király összehívta a rendi gyűlést (175 év után)
o 1. rend: katolikus papság 1% – 300 fő
2. rend: nemesség 2% – 300 fő
3. rend: polgárság, parasztság 97% – 600 fő
o a 3. rend személyenkénti szavazást követel → a király elutasítja → zavargások,
röpiratok (Sieyès abbé „Mi a harmadik rend?”)
o a király berekesztette a 3. rend gyűlését
o a 3. rend a szomszédos Labdaházba vonult → nemzetgyűléssé nyilvánították magukat
o 1789. június 20. labdaházi eskü: addig nem oszlik fel a nemzetgyűlés, amíg el nem
fogadják a királyság alkotmányát
- a király hadsereget rendelt Párizsba
- 1789. július 4. Bastille ostroma – a forradalom kitörése
- a forradalom lezajlott a vidéki városokban is
- a „nagy félelem” időszaka
o bizonytalan állapot
o az emberek félnek a változástól → az urak féltik a kiváltságaikat, a papok
elmenekülnek
o a nép öntudatra ébred → a parasztok nemesi kastélyokat dúlnak fel
- a nemzetgyűlés eltörölt minden kiváltságot
o adómentesség eltörlése
o jogegyenlőség
 - véget ért a feudalizmus → új politikai rendszer kell → a kidolgozandó alkotmány elvi
alapjául kiadták az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789. aug. 26.)

- a felvilágosodás államelméletei alapján készült
- leginkább Montesquieu hatását tükrözi
- a cím azt jelzi, hogy mind az általános emberi jogokat, mind a francia polgárok állampolgári
jogait rögzíteni akarták
- több szerző (La Fayette)
- 17 pont
- rögzíti az emberi jogokat:
o élethez való jog
o szabadság joga
o tulajdonjog
o igazságtalan kormánynak való ellenállás joga
- külön kiemeli a polgári szabadságjogokat:
o vallásszabadság
o szólásszabadság
o sajtószabadság
- jogi egyenlőség: az emberi és polgári jogok mindenkit egyformán illetnek
- népszuverenitás/népfelség: a hatalom forrása a nép
- jogállamiság: csak az kötelező, amit törvény rendel el, és mindent szabad, ami másnak nem
árt és, amit a törvény nem tilt
- a törvényt a közakarat (általános akarat) kifejezőjének nyilvánítja → közös törvényhozás, ami
történhet népszavazás vagy választott képviselők (népképviselet) útján
- a törvényhozásnak joga van ellenőrizni a végrehajtó hatalmat
- az igazságszolgáltatás alapja az ártatlanság vélelme: mindenki ártatlannak minősül addig,
amíg a bíróság ki nem mondja a bűnösségét

Az 1791-es alkotmány
- az 1791-es alkotmánnyal Franciaországban létrejött az alkotmányos monarchia
- a törvényhozó testület az egykamarás nemzetgyűlés lett:
o tagjait kétévente választották
o a választójog jövedelmi cenzushoz volt kötve, a választás pedig közvetett volt
o a királynak csak halasztó vétójoga volt: nem akadályozhatta meg végleg a törvények
hatályba lépését
- a végrehajtó hatalom a király által kinevezett kormány volt
o a kormány felelősséggel tartozott a nemzetgyűlésnek
o a király utasításai csak miniszteri ellenjegyzéssel váltak érvényessé
- a független bíróság tagjait választották
- kimondták a törvény előtti egyenlőséget
- biztosították a szabadságjogokat (vallás-, szólás- és sajtószabadság)
- kimondták a közteherviselést
- új, egységes megyerendszert vezettek be az addigi tartományi közigazgatás helyett
 A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus,
konzervativizmus, szocializmus) jellemzői
- döntő hatást gyakoroltak a francia forradalomra
- a francia forradalom révén terjedtek el Európában

Liberalizmus = szabadelvűség
- a liberalizmus elnevezése a „liber” (szabad) szóból származik
- a felvilágosodás eszmerendszeréből alakult ki
- a polgári társadalmi réteg körében terjedt el → polgári szabadság eszme
- individualista (egyénközpontú) eszme: az egyéni érdeket a közösségi elé helyezi
- kiindulópontja az egyén szabadsága és felelőssége
o lelkiismereti szabadság: mindenki szabadon gondolhat, hihet, érezhet bármit
o mindenki szabadon cselekedhet, de tetteiért felelősséggel is tartozik
o gyülekezési és egyesülési szabadság: a szabad egyének szabadon együtt is
működhetnek
- célja a fenti szabadságok biztosítása, ennek érdekében a hatalom korlátozása és ellenőrzése
o az államnak biztosítania kell a szabadságjogokat mindenkinek, egyenlően
o alkotmányos államot kell létrehozni: választott törvényhozással, felelős végrehajtással
és független igazságszolgáltatással
o a gazdaságban a szabad versenynek kell érvényesülnie → az állam ne avatkozzon bele
a gazdaság működésébe (Adam Smith: A nemzetek gazdasága a lib. gazd. alapműve)
- haladáshit, reformok, átalakulás
- John Stuart Mill: „A szabadságról” a liberalizmus alapműve
- képviselői: John Locke, Thomas Jefferson, Benjamin Franklin
- a 19. század első felében forradalmi eszmének számított

Nacionalizmus = nemzeteszme
- elnevezése a „natio” (nemzet) szóból származik
- nemzet: „Azonos nyelvet beszélő emberek történelmileg meghat. tartós közössége.” –
Kölcsey
- a francia forradalom hatásaként jött létre
- a nemzeti öntudaton, összetartozáson alapszik
- kollektivista (közösségi) eszme: a közösségi érdeket az egyéni elé helyezi
- kiindulópontja az egyéneknél magasabb rendű nemzeti közösség
o a nemzetet összekötő kapcsok a közös anyanyelv, a nemzeti kultúra, a közös
történelmi múlt → ezeket ápolja és igyekszik megőrizni a tradíciókat,
néphagyományokat
o az összetartozás kifejezésére gyakran szimbólumokat használ: zászló, címer, kokárda
o patriotizmus = hazaszeretet
- célja a nemzetteremtés és azzal összefüggésben a nemzetállam létrehozása
o a nemzeti közösség a vallási és társadalmi (rendi) különbségek eltörlésével, az
egyenjogúsággal érhető el, de törekedni kell a kulturális egységesítésre is
 o a nemzetállamot a nemzeti területek egyesítésével (pl. Németország, Olaszország),
vagy függetlenítésével (pl. Magyarország) kell létrehozni a népszuverenitás elve
alapján
- a 19. század első felében szintén forradalmi eszmének számított, törekvései összefonódtak a
liberalizmuséval: egyenjogú állampolgárok alkotmányos nemzetállamát akarták létrehozni
szemben a sokszor soknemzetiségű, abszolutista módon kormányzott birodalmakkal

Konzervativizmus
- elnevezése a „conservare” (megtartani, megőrizni) szóból származik
- a francia forradalom ellenhatásaként, jött létre, mert a francia forradalom terrorja, a
hagyományos értékek pusztulása elrettentően hatott
- nem sorolható be sem az individualista, sem a kollektivista eszmék közé, hiszen lényege
éppen a politikai eszmék tagadása
- kiindulópontja a fennálló dolgok értékelése
o a működő dolgok mindig értékesebbek az elgondolhatóknál → ezt az eltelt idő
igazolja
o a tökéletes világok megvalósíthatatlan utópiák → nincs értelme a gyökeres
változásnak
o úgy véli, hogy a rend a tekintély tiszteletéből ered → világképe hierarchikus
o a tradíciókra, a hagyományos értékrend megőrzésére támaszkodik → a vallás
(keresztény) és a család biztosítja az összetartó erőt
o csak saját értékrendjében bízik → nem elég toleráns, nem fogadja el az újat vagy az
eltérőt
- célja a fennálló helyzet megőrzése
o a legfontosabb a forradalom elkerülése
o a mérsékelt, folyamatos, szerves fejlődést helyezi előtérbe: a működő rendszerek
hibásnak bizonyult elemeit állandóan javítani kell
- Edmund Burke: „Töprengések a francia forradalomról” → a konzervativizmus alapműve
- forradalomellenes → a 19. század első felében a liberalizmus és nacionalizmus ellenfele

Szocializmus
- elnevezése a „societas” (társadalom) szóból származik
- az ipari forradalom által teremtett társadalmi ellentmondások feloldására jött létre → az új
bérmunkás réteg (proletárok) problémáira keres választ → az elnyomott munkások érdekeit
képviseli a liberalista tőkés polgári réteggel szemben
- kollektivista eszme
- kiindulópontja a közösségi cselekvés magasabb rendűsége az egyéni tettekhez képest
o elutasítja a szabad versenyes kapitalizmust → igazságtalan, kizsákmányoló, csak a
tőkések egyéni érdekeit képviseli
o a magántulajdon számos probléma forrása: elosztása csak egyenlőtlen lehet
o az emberek változtathatók, nevelhetők: belátják, hogy a közösségi cselekvés
erkölcsösebb és hatékonyabb
- célja az igazságos társadalom megalkotása
o jogi egyenlőség
o anyagi egyenlőség → magántulajdon köztulajdonba vétele
 o az államnak kell irányítania a gazdaságot → kapitalizmus megszüntetése
o a nevelés révén meg kell teremteni az önzetlen, közösségi embertípust
- a szocializmus forradalmi eszme volt a 19. században
o a liberalizmussal közös volt a szabadságjogokért folytatott küzdelem, de
szembeállította vele a magántulajdonról és az államról vallott felfogása
o a nacionalizmussal kezdettől fogva szemben állt: nem a nemzeti, hanem az osztály-
hovatartozást tartotta lényegesnek, viszont mindkét eszme kollektivista volt

- fajtái:
o utópista szocializmus: elképzelt, ideális, tökéletesen működő jövőbeli rendszer
o anarchista szocializmus: hatalom nélküli rendszer
o forradalmi szocializmus: az idealizált szocialista rendszert fegyveres forradalommal
kell elérni → legismertebb ideológusa: Karl Marx

Marxizmus
- Karl Marx
- az ideológia alapja: a történelem egy folyamatos harc a kizsákmányolók és a
kizsákmányoltak között (fáraó-rabszolga, földesúr-jobbágy, tőkés-bérmunkás), ami a
munkások győzelmével fog végződni
- célja:
o a munkásosztály hatalomra kerülése → proletár diktatúra
o osztály nélküli, gazdaságilag és politikailag egyenlő társadalom létrehozása
- módja:
o proletár forradalom
o a magántulajdon megszüntetése és ezáltal a társadalmi egyenlőtlenség felszámolása
- alapműve: „A kommunista kiáltvány” (1848)
 A szövetségi rendszerek kialakulása
A nagyhatalmi konfliktusok (előzmény)
- a német-francia ellentét
o 1870. sedani ütközet: francia vereség
o Franciaország fő célja a revans, visszavágás a németeknek (Elzász-Lotaringia
visszaszerzése)
o Németország célja Franciaország elszigetelése
- a keleti kérdés
o az Oszmán Birodalom fokozatosan kiszorult a Balkánról → elindul a balkáni
országok nemzeti függetlenségi mozgalma
o a törökök eddigi balkáni befolyását Oroszország és az OMM akarja felváltani
o független államok kialakulása:
 1830. Görögország
 1859. Románia (Moldva+Havasalföld)
 1867. Szerbia
 1875-78. Balkán háború
 felkelés Boszniában: OMM támogatja a függetlenségi küzdelmet
 felkelés Bulgáriában: Oroszország beavatkozik a bolgárok oldalán →
török vereség → San Stefano-i béke: Nagy-Bulgária létrehozása,
korlátlan orosz befolyás a balkánon
- a gyarmatokért való versengés
o a gyarmatosítás során fogytak a szabad területek → a nagyobb hatalmak már egymás
birtokaira is szemet vetettek → a nemzetközi konfliktusok egyre élesebbé váltak
o Anglia ↔ Franciaország
o régi (angol, francia, spanyol, holland) ↔ új gyarmattartók (német, orosz)

A szövetségi rendszerek kialakulása

- Németország meg akarta nyerni Oroszország és az OMM támogatását a franciák ellen
- 1873. a három császár szövetsége (I. Vilmos, Ferenc József, II. Sándor)
- a Balkán kérdésben ellentét feszült Oroszország és az OMM között
- 1878. berlini kongresszus
o megakadályozták az oroszok túlzott térnyerését: Nagy-Bulgária nem jöhetett létre
o az OMM megszállhatta Bosznia-Hercegovinát
o garantálják Szerbia, Montenegró és Románia függetlenségét
- Oroszország kilép a szövetségből
- 1879. kettős szövetség: Németország+OMM
o katonai védelmi egyezmény: orosz és francia támadás esetén összefognak
o 1882. Olaszország csatlakozik (francia ellenes) → hármas szövetség
o 1883. Románia csatlakozik (félnek az oroszoktól)
o később csatlakozik Bulgária és Törökország
↓
KÖZPONTI HATALMAK
- II. Vilmos trónra lépésével a századfordulón agresszívabbá vált a német külpolitika:
flottafejlesztés, bekapcsolódás a gyarmatosításba
- 1893. Franciaország+Oroszország szövetséget köt: katonai védelmi egyezmény egy esetleges
német vagy osztrák-magyar támadás ellen
- 1904. Franciaország+Anglia szövetsége: németellenes barátsági egyezmény (entente
cordiale=szívélyes megegyezés), gyarmati igények elhatárolása
- 1907. Anglia+Oroszország szövetsége: barátsági egyezmény a gyarmati igények
elhatárolására
- később csatlakozik Belgium, Görögország és Japán
↓
ANTANT
- a 20. század konfliktusai tovább erősítették a két szövetségi rendszert
o 1908. boszniai válság: Az OMM német támogatással és orosz, szerb tiltakozással
hivatalosan is területéhez csatolta (annektálta) Bosznia-Hercegovinát
o 1905. első marokkói válság: II. Vilmos támogatásáról biztosította Marokkót egy
franciaellenes megmozdulásban
o 1911. második marokkói válság: a németek a Párduc nevű csatahajón Marokkóba
utaztak („párducugrás”) → Anglia erőteljesen fellépett a franciák mellett
o 1912-13. két Balkáni háború
 Szerbia+Bulgária+Görögország+Montenegró egyesített serege legyőzi a
törököket → megszűnik az Oszmán Birodalom európai jelenléte
 a felszabadított területek elosztása miatt kitört a második háború: Bulgária túl
nagy területet kapott, ezért korábbi szövetségesei rátámadtak
o a balkáni államok konfliktusa miatt a Balkán tartós konfliktusgóccá vált, a kis
államok pedig nagyhatalmi támogatást kerestek (pl. Bulgária – K.H., Görögo. –
ANTANT)
 Az első ipari forradalom
fogalma: A gazdaság és a társadalom egészét érintő folyamat, amely az 1780-as években indult el
Angliából, 1850. körül ért véget és robbanásszerű változást okozott Európa többi országában is. Az
ipari forradalom során a technológiában minőségi változás ment végbe, melynek során a kézi
termelést felváltotta a gép, a manufaktúrát a gyár (gépesített üzem) → kialakult a gépesített
tömegtermelés, és a közlekedés is forradalmasodott.

Az ipari forradalom előfeltételei (Anglia)

- gazdasági feltételek
o mezőgazdaság kapitalizálódása
 a feudalizmust felszámolták → megszűntek a föld közösségi használatának
maradványai
 a föld polgári tulajdonná vált → kapitalista (tőkés) termelési mód megjelenése →
tőke áramlott a mezőgazdaságba
 szabad versenyes kapitalizmus → Adam Smith: „A nemzetek gazdasága”
 háromnyomásos gazdálkodás → vetésforgó: ugyanazt a földterületet éves váltásban
más és más növényfajták termesztésére használják, ezzel maximalizálni tudják a
várható terméshozamot
 takarmánynövényeket termesztettek → megnőtt az állatállomány → istállózó
állattartás
 talajjavító módszerek: mesterséges trágyázás, csatornázás
 az angol mezőgazdaság képessé vált arra, hogy csökkenő mezőgazdasági
népességgel növekvő városi lakosságot tartson el
o kiinduló tőke
 gyarmatosítás → kereskedelemből felhalmozott tőke
 a megnövekedett iparcikkek utáni kereslet ösztönözte a mezőgazdasági
vállalkozókat, hogy a nagyobb haszon reményében tőkéjüket a mezőgazdaságból az
iparba fektessék
o jól működő hitelszervezet → 1694. megalakul az Angol Bank
o külső és belső piacok bővülése
 gyarmatosítás
 Angliának előnye, hogy sziget → számos kikötő + olcsó teherszállítás
- társadalmi, politikai feltételek
o a polgári forradalom során olyan politikai szisztéma jön létre, amely biztosítja a gazdaság,
a vállalkozás és az egyén szabadságát
o a tőkés gondolkodásmód általánossá válik: a profit és a gazdasági fejlődés az állami
politika fontos célkitűzése lesz
o a növekvő népesség egyszerre jelentett munkaerőt és piacot az ipar számára
o a népesség egyre nagyobb része élt városokban
- egyéb feltételek:
o demográfiai növekedés: orvostudomány fejlődése megfékezte a nagy járványokat + a
mezőgazdaság fejlődése több embert képes ellátni élelemmel
o találmányok
Az ipari forradalom folyamata
- textilipar (könnyűipar) fejlődése
o olcsó nyersanyag:
 gyapjú – bekerítés (juh)
 gyapotból készült pamut – gyarmatokról, USA-ból importált
o képzetlen → olcsó munkaerő
o csekély befektetés
o piaca szinte korlátlan
o különböző találmányok tették gyorsabbá és ezáltal olcsóbbá a munkavégzést:
 1733. Kay: repülő vetélő (szövőgép)
 1764. Hargreaves: fonógép („fonó Jenny”)
 1769. Arkwright: vízi meghajtású fonógép
 1785. Cartwright: gőzmeghajtású szövőgép
 1800. Maudslay
o eredmény: beindult a gyári tömegtermelés → viszonylag kis tőke befektetésével,
rövid idő alatt nagy haszonra lehetett szert tenni
- közlekedés fejlődése
o 1769. James Watt gőzgépe → áttörés → bárhol képesekké váltak a gépek
meghajtására
o 1807. Fulton: gőzhajó
o 1825. Stephenson: gőzmozdony
 a vasút először tette lehetővé a történelemben nagy tömegű áru és nagy
létszámú ember olcsó szárazföldi szállítását → új piacokat, termelési
lehetőségeket és munkaerőt kapcsolt be a világkereskedelembe
 a vasútépítés hatalmas megrendeléseket jelentett a bányászatnak, kohászatnak,
vas- és gépiparnak → a nehéziparban az ipari forradalom húzóágazatává vált
 1735. Darby: koksz
- hírközlés fejlődése
o 1832. Morse távíró

Következményei
- a mezőgazdaság az iparral szemben háttérbe szorul
- Európában kialakulnak a centrum és a periféria (lemaradó) országok
- demográfiai robbanás
- városiasodás (urbanizáció) → polgáriasodás
- a társadalmi elkülönülés alapja a vagyon (tőke) lett → tőkés↔bérmunkás
- nőtt a bérmunkások kiszolgáltatottsága
o nem védték őket törvények, nincs biztosítás
o nem számít a fizikai erő → női és gyerekmunka
o a munkabérek a létminimum alatt voltak
o a munkások életkörülményei nyomorúságosak → munkásgettók
- a munkások szervezkedése helyzetük javítása érdekében
o luddista (gépromboló) mozgalom → Lyon, Szilézia
o szakszervezetek és önsegélyező egyesületek → munkás öntudat kialakítása
 o chartista mozgalom → kérvények: általános választójog, szociális intézkedések
- környezetszennyezés

A második ipari forradalom

fogalma: Az ipari forradalom második hulláma a 19. század végén, melynek során megfigyelhető a
gazdaság, ipar, és ehhez kapcsolódóan az emberek életkörülményeinek gyors változása.

Folyamata
1. tudományos ismeretek bővülése → új találmányok
2. új találmányok, új gyárak → sokkal nagyobb tőkét igényel, mint az első ipari forradalom
során → tőkekoncentráció indult meg (óriásvállalatok, monopolizáció)
3. centruma Angliából az USA-ba és Németországba helyeződött át
4. húzóágazata a nehézipar (↔ az első ipari forradalomban a textilipar volt)
o öntöttvas → acél
o az új kohók minden vasércet fel tudnak dolgozni
o számos iparvidék jön létre Európában
5. új, gyorsan fejlődő iparágak jelennek meg: elektromos ipar és vegyipar

Fontosabb területei + találmányok

- elektronikai ipar
o az elektromosság olcsóbb és hatékonyabb, mint a gőzenergia
o szénszálas izzó – Thomas Edison (1879)
o transzformátor – Bláthy Ottó, Déry Miksa, Zipernowsky Károly
o villanymozdony – Kandó Kálmán
o villanymotorral kisebb gépeket is meg lehetett hajtani
- hírközlés
o elektromos áram megjelenése → hírközlés fejlődése
o telefon – Bell (1876)
o telefonközpont – Puskás Tivadar
o fonográf – Edison
o drót nélküli távíró – Marconi
o filmszínház – Lumière fivérek
- közlekedés
o robbanómotor/benzinmotor – Otto, Daimler (1876)
o karburátor/porlasztó – Bánki Donát, Csonka János
o dízelmotor – Rudolf Diesel
o autógyártás beindul
 a korszak legfontosabb iparágait egyesítette: acélgyártás, vegyipar, elektronika
 autógyárak: Karl Benz, Henry Ford (Galamb József – Ford T-modell)
 futószalag → sorozatgyártás
o léghajó – Zeppelin (1900) +Schwartz Dávid
o repülőgép – Wright fivérek (1903)
- vegyipar: gyógyszergyártás, festékgyártás, kőolaj finomítás, műtrágya gyártás
- mezőgazdaság: gépesítés, traktor, műtrágya alkalmazása
- hadiipar: sorozatlövő fegyverek (géppuska – Maxim), dinamit (Nobel), tengeralattjáró
A tőkekoncentráció
- a vállalatok részvénytársaságokként működtek
o a részvényeket adni-venni lehetett a tőzsdén
o árfolyamuk mutatta a vállalat sikerességét
- a technikai újítások nagyobb tőkét igényelnek → a vállalatoknak gyakran volt szükségük
hitelre, a bankok fő ügyfelei ők lettek → összefonódott az ipari és a banktőke = finánctőke
- a vállalatok igyekeztek csökkenteni a versenyt:
o a sikeres vállalatok óriásira nőttek (óriásvállalatok) és a versenytársaikat is
felvásárolták = tröszt (egy iparágon belül), konszern (több iparág egybefogása)
o ha volt vetélytársuk, akkor megegyeztek a piac felosztásában vagy az árban, így
kerülve el az egymással való versengést = kartell
o monopólium: a piacot uraló óriásvállalat vagy vállalatcsoport (csak ő kínál egy
terméket)
 a fogyasztók számára káros, mivel a verseny hiánya visszafogja a fejlesztést és
nem kényszerít az árak csökkentésére
 az államok felléptek a monopóliumok ellen (pl. USA: trösztellenes törvények)
- megjelent a tőkekivitel: a frissen modernizálódó országokban vagy a gyarmatokon tett
befektetés
o gyakran több profitot termelt
o fejletlenebb régiók felzárkóznak

A második ipari forradalom következményei

- városi lakosság  vidéki lakosság
- iparban dolgozók  mezőgazdaságban dolgozók
- tőkekoncentráció
- életkörülmények javulnak
o átlagéletkor növekszik (védőoltások, orvosok számának növekedése)
o komfortosabbá válnak a lakások (víz, villany)
o élelmiszerellátás, ruházkodás nem okoz problémát
o megjelennek a szabadidős tevékenységek (mozi, sport, stb.)