7.

a tétel

Légnyomás, szél, ciklon, anticiklon, időjárási frontok

Légnyomás
 A légnyomás az egységnyi felszínre nehezedő légoszlop súlyával egyezik meg,
mértékegysége a hektopascal (hPa).
 Az azonos légnyomású pontokat összekötő, önmagukba visszatérő vonalakat
izobárnak nevezzük.
 A tengerszinten mért légnyomás 1013 hektopascal, felfelé haladva rohamosan
csökken, mert a levegő felfelé ritkul.
 mérőműszere: barométer

Szél
 A levegő a magas légnyomású hely felől az alacsony légnyomású hely felé áramlik.
 A szél a légnyomáskülönbségek miatt bekövetkező, a felszínnel párhuzamos
légmozgás.
 A Föld forgásából származó eltérítő erő (Coriolis-erő) eltéríti a légtömegeket, az
északi félgömbön jobb kéz felé, a déli félgömbön pedig bal kéz felé. A szélirányok
kialakulásában a súrlódási erő is szerepet játszik.
 A felszín közeli légrétegekben három szélrendszer alakul ki (passzát, nyugatias, sarki).
 Nevét arról az égtájról kapja, ahonnan fúj
Ciklon
A ciklonok rendszerint a hideg övezet és a melegebb mérsékelt övezet határán, a tengerek
fölött keletkeznek. Európa időjárását az Izland fölött kialakuló ciklon befolyásolja.
A ciklon alacsony légnyomású képződmény, a levegő az óramutató járásával ellentétes
irányban, befelé áramlik. A ciklon központjában felszálló légáramlás alakul ki. A felszálló
légmozgás csapadékképződést okoz.
Trópusi ciklon: A trópusi vagy forró övezetben, meleg tengerek felett alakulnak ki, nagy
sebességük miatt igen pusztítóak. A Csendes-óceán térségében tájfunoknak, Közép-
Amerikában hurrikánoknak nevezik.
Tornádók általában a mérsékelt övezetben, északról és délről nyitott síkságokon fordulnak
elő.
Anticiklonok
Az anticiklonok magas légnyomású képződmények, a levegő mozgása a ciklonéval ellentétes.
A központjában leszálló légáramlatok alakulnak ki. Az Azori-szigeteken található anticiklon
hazánk nyári időjárását befolyásolja. Télen a szibériai anticiklon hatása érvényesülhet.
Ahol a hideg és a meleg légtömegek találkoznak, ott időjárási frontok alakulnak ki.
Hidegfrontról akkor beszélünk, ha hideg levegő érkezik olyan területre, ahol eddig melegebb
volt a levegő. Benyomulva a meleg levegő alá, azt hirtelen megemeli, mivel könnyebb.
Következménye gyors felhőképződés, zápor, zivatar, és akár jégeső is lehet. A csapadékos
zóna viszonylag keskeny, a hidegfront elvonulása után általában derült, hűvös idő alakul ki.
Melegfront
Meleg levegő érkezik hidegebb levegőjű területre. A meleg levegő a hideg levegő fölé siklik.
Szélesebb a csapadékos zóna, többnapos csendes esőt, vagy havazást eredményez.
Kettős front: okklúziós front.
 7. b tétel

Magyarország mezőgazdasága

Változások
A rendszerváltás előtt a földterületek és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra állami (állami
gazdaságok) vagy szövetkezeti (termelőszövetkezetek, TSZ-ek) tulajdonban voltak.
A rendszerváltás után ezek a területek, épületek magánkézbe kerültek. A
termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok megszűntek.
A mezőgazdaság fő ágai Magyarországon
A mezőgazdaságnak két fő ága van, ezek az állattenyésztés és a növénytermesztés.
Az állattenyésztésen belül hazánkban főleg a sertés- és baromfitenyésztés kiemelkedő.
A növénytermesztés szempontjából nagyon kedvezőek az adottságaink. Sok a napsütés,
nyáron meleg van, a csapadék hiánya okoz problémát.
Főleg gyümölcs- és zöldségféléket, búzát és burgonyát termesztünk.
Hazai szőlőtermesztés és bortermelés
A szőlőültetvények döntő többsége dombsági, hegylábi térszíneken alakult ki. Ennek egyik
oka az volt, hogy ezeken a helyeken más mezőgazdasági művelés nem, vagy csak nehezen
volt lehetséges, másrészt pedig a napsugarak optimális beesési szöge miatt az északi
félgömbön a délies, a déli félgömbön pedig az északias kitettségű lejtőket részesítették
előnyben. Fontos befolyásoló tényező lehet még egy közeli erdő vagy egy nagyobb folyó, tó.
Az európai szőlőültetvények tekintélyes része a hegyoldalak azon részén jött létre, ahol
korábban erdők voltak, s ezeket kiirtva hozták létre a szőlőskerteket. Az idő múlásával
azonban néhány helyen, főleg a kisebb borvidékeken már szűknek bizonyultak a szőlőhegyek
és a termelés növekedése érdekében a hegyek "szoknyájáról" a lejtő aljába vagy akár a sík
vidékre is telepítettek szőlőt. Vannak kifejezetten síkvidéki borvidékek, ahol teljesen más
adottságok motiválták a szőlő betelepítését. Ilyen például Magyarországon a Kunsági
Borvidék, ahol a futóhomok megkötése volt a fő célkitűzés.
Általában elmondható, hogy a tengerszint feletti magasság alapján, vertikálisan is
behatárolható a szőlő elterjedése. Magyarországon az ültetvények döntő hányada 150-400
méter közötti szinten terül el.
A szőlőtermesztés során fontos szempont a talaj minősége és az alapkőzet, mert ugyanaz a
szőlőfajta más ízű lesz a különböző talajféleségek és alapkőzetek esetében. Magyarország
talajadottságai az egyik legjobbak Európában. A mezőgazdaság egyéb ágazatainak
szempontjából is komoly erőforrásokkal rendelkezünk, ráadásul a talajtípusok sokszínűsége –
akár egy adott borvidéken belül is váltakozva – igen változatossá teszi a magyar borokat.
Alapkőzet szempontjából vizsgálva a borvidékeinket a magyar borvidékek jó része üledékes,
tenger vízi vagy édes vízi üledékekből felépülő kőzet tömegeken, s a belőlük kialakult
dombsági, hegyvidéki területeken, illetve azok előterében, hegylábi felszínein találhatóak. De
például a Tokaji borvidék vulkáni tufára települt.
Magyarország borvidékei
A legjobb borokat a történelmi borvidékeinken termelik. Ezek a 18-19. században alakultak
ki. A legismertebb borvidékünk a tokaj-hegyaljai borvidék, amely a Zempléni-hegység déli
lejtőin jött létre. A vulkáni eredetű riolittufa alapkőzeten termő szőlőből kiváló minőségű
fehér borokat állítanak elő. (Pl. Tokaji aszú, szamorodni).
Az egri borvidéken főleg vörös borokat állítanak elő, világhírű terméke a borvidéknek az Egri
Bikavér. Híres még a Balaton-felvidéki borvidék, amely több kisebb borvidékből áll. A
csopaki, badacsonyi, a balatonfüredi borok mind ismertek. Itt fehér borokat állítanak elő,
legismertebb a szürkebarát.
A dunántúli borvidékeink közül a villányi és a szekszárdi emelhetőek ki, ahol vörös borokat
termelnek. Pl. villányi cabernet sauvignon, kadarka.