Tanulói értékelés

Az ellenőrzés az értékelés része

 Az értékelési folyamat első lépése, előfeltétele az ellenőrzés.
 Az ellenőrzés az értékelés részművelete, amely nem más, mint információszerzés a
teljesítményekről
 Információ = intellektuális teljesítmény, a személyiség megnyilvánulásai
 Az információ forrásai = tanulók tudatos megnyilvánulásai, teljesítmények,
metakommunikációs jelek
 Az ellenőrzés hagyományos módszerei – megfigyelés; szóbeli felelet, feleltetés;
beszámoló; kiselőadás; vizsga; dolgozat; feladatlap; tantárgyteszt
 Az ellenőrzés speciális módszerei – mozgásos teljesítmények-; vizuális alkotások-,
szakmai feladatok ellenőrzése
 Az ellenőrzés alternatív módszerei – projektek, portfólió
Ellenőrzés és értékelés: az ellenőrzés a nevelési folyamatban a feladatok rendszeres,
hibátlan, színvonalas teljesítésének biztosítását szolgáló módszer. Az ellenőrzés
tartalmában és formájában az életkortól és a fejlettségi szinttől függően változik. A nevelés
folyamatát végigkíséri az értékelés, vagyis a gyermek magatartásának a társadalmi
követelményekhez való viszonyítása. Célja a követelmények folyamatos teljesítésének a
biztosítása. Ki kell terjednie a nevelési folyamat minden részmozzanatára. Az értékeléssel
kapcsolatban a legnagyobb hiba a közömbösség, ennél még az állandóan bíráló nevelői
magatartás is jobb.

Az ellenőrzésnek két formáját különböztetjük meg: a folyamatos és az időszakos ellenőrzést.

Folyamatos ellenőrzés: Hibajavítás  Gyakorlás közben előforduló hibák javítása. Cél a
helyes, pontosan kialakított reflexkapcsolatok, a dinamikus sztereotípiák kiépítése,
megerősítése és a helytelenek kioltása. A rosszul megtanult, helytelen mozgások kijavítása
lényegesen nehezebb feladat, mint egy új reflexkapcsolat kiépítése. Ezek után természetes,
hogy a tanulás, gyakorlás közbeni hibajavításnak kiemelt helye van az oktatásban – a
tanulás folyamatában.

Időszakos ellenőrzés: Témakörök végén, kijelölt ellenőrző feladatokkal

Tantervi követelmények, a lényegesebb mozgásanyag ellenőrzésére, felmérésére. Fejlesztő
módon kell ellenőrizni, értékelni. Az általános iskola alsó tagozatában elsődlegesen a
folyamatos, felső tagozatban pedig mind a két ellenőrzési forma szükséges.

A tanulók értékelése történhet számokkal (mennyiségi), érdemjegyekkel, osztályzatokkal.

Az osztályozás funkciói:

 tanulók motiválása;
 tanulási folyamat irányítása;
 visszajelzés az oktatás résztvevői számára;
 a tanulók tudásának minősítése;
 a tanulók szelekciója;
 teljesítmények dokumentálása.

Az ellenőrzés és az értékelés fogalma nem azonos. Az ellenőrzés biztosítja az értékelés

számára a „tényeket", míg az értékelés az ellenőrzés adatait rendszerezi, összegzi, viszonyítja.
Az értékelés a tanuló teljesítményére irányul, célja a személyiségfejlesztés.

Értékelő tevékenység kritériumai

 a személyiség formálás valamennyi területéről nyújtson információt,

 objektív (híven tükrözze az eredményeket és hiányosságokat),

 formája változatos (szóbeli, gyakorlati stb.),

 rendszeres és személyre szóló,

 a személyi eltérések figyelembevételének,

 folyamatos, konstruktív (nevelő jellegű és ne ítélkező) legyen,

 komplex, alkalmas a pozitívumok és a negatívumok együttes megfogalmazására

 sokoldalú, méri az emlékezeti teljesítmény mellett az ismeretek, készségek,

képességek alkalmazását, a tudást,