A reformpedagógia előfutárai:

Elődök:RousseauNietzscheTolsztojPestalozzi, USADewey,

Pragmatizmus,Reformpedagógiai mozgalom ösztönzői Kritikai attitűd (a herbarti iskola kritikája)

 A személyiség felértékelődése (individualizálódás) A városiasodás elszemélyteleníti,elmagányosítja

az embert (elidegenedés) A technikai civilizáció „felfalja” a természetet (a harmónia elvesztése)

A reformmozgalom jellemzője a herbarti iskolamodell kritikája, tagadása a tömegoktatás bírálata

 az ismeretközlő iskola elutasítása az oktatás reformjának igénye kiút keresés az ifjúság új

megítélése (a jövő záloga)

A 19-20. század fordulóján:”lázadás” a tömegiskola ellen A tananyag főként a humán tárgyakra épít,

klasszikus nyelvek dominanciája a jellemző Az elemi iskola nem tudja teljesíteni a tankötelezettséget
(analfabetizmus) Elavult tanítási módszerek: magoltatás,ismeretátadás Tekintélyelvű tanár Az
állami nevelés az erkölcsös állampolgár kinevelését tűzte ki célul (herbarti modell)

Közoktatás főbb jellemzői tanterv (állami szinten tervezett tanítás) a pedagógus tanmenet szerint
dolgozik az iskolában kötött órarend a jellemző szünetek, csengetés a tantárgyak tanítása szigorú
rend szerint történik (formális fokozatok) osztályberendezés: katedra, asztal, tábla,rögzített padok

 a gyermek feladata: a befogadás a tanítás főszereplője: a tanár

Új perspektívák A romantikus múltba menekvés A művészet felértékelődése és új irányzatai A

művészet mint megmentő a pedagógiában A mindennapi polgári lét gyakorlatának megváltoztatása

 Új életvezetési stratégiákVegetarianizmusEuritmia (tánc)Buddhizmus és a keleti vallások

Új vallásos közösségekHarmadik utas koncepciókÚj viszony a természethez

A reformpedagógia múltja és jelene a reformpedagógia a herbarti iskola ellen irányuló tiltakozásból

és kritikából születik meg (Gudjons, 1994) a századvég filozófiai, kulturális, művészeti irányzatait és
az életmód-mozgalmakat magába integráló reformszellemiség

 felfedezi a gyereket, visszanyúlik a nagy elődökhöz: Rousseau-hoz, Nietzsche-hez,Tolsztojhoz,

Dewey-hez.

A reformpedagógia lényege  a pedagógiai reflexió és gyakorlat olyan új formája alakult ki,

 amely végül az újkori pedagógiai hagyományokkal történő szakítást eredményezte

 legfőbb teljesítménye a gyermekközpontú megközelítés általánossá tétele (Oelkers, 1989)

A reformpedagógia korszakai

1. 1889-1918- a Cecil Reddie-féle New School-tól az Adolph Ferriere „ecole active-jáig

2. A reformpedagógia világmozgalommá válik 1918 - 1945-ig

3. 1945-1990 – a reformpedagógia számos eleme beépül az állami oktatásba

A magyarországi reformpedagógiai hagyományok A 20. századi magyar pedagógia követte az

európai irányvonalat A reform eszmék iránti nyitottság elsősorban a tanítóképzésben volt jelen, míg
az egyetemek oktatáspolitikáját inkább a konzervativizmus jellemezte.
 A magyar reformpedagógia és életreform mozgalom hatással van az irodalomra

– A népiesek és az urbánusok vitája– Németh László, Szabó Dezső, Márai Sándor műveiben

Magyar reformerek:  Nagy László (1857-1931) Gyermektanulmányi Társaság (1906)

 1907-től megjelenő Gyermek című folyóirat Domokos Lászlóné vezetésével az Új Iskola

 az erdei iskolák 1908-tól  a Montessori pedagógiának képviselője Buchard Bélaváry Erzsébet volt,
aki 1924-től óvodát és 1928-tól 1941-ig iskolát működtetett

Magyar reformerek Nagy Emilné dr. Göllner Mária vezetésévelalakult meg az első Waldorf –iskola,
amely 1926 és 1932 között működött a Kis-Svábhegyen. Nemesné Müller Márta Családi Iskolája

projektorientált oktatást valósított meg anélkül, hogy az elnevezést használta volna.

Külföldi reformerek E. Claparéde: a nevelés alapvető tényezője a gyermek  Ovide Decroly: az „aktív
módszer/GLOBALIZÁCIÓS”(érdeklődésen alapul), Brüssel, 1907 Kerschensteiner/Makarenko-
munkaiskolája Alexander S. Neill: Summerhilli Iskolája

Külföldi reformerek M. Montessori pedagógiája: a Gyermekek Háza Rudolf Steiner: Waldorf-

mozgalom  Kolping- vallásos, keresztény kezdeményezése Landerziehung (erdei iskola)

 Freinet Modern iskolája: személyiség fejlesztés Dalton-terv, USA, Helen Parkhust:laboratóriumok

 Peter Petersen: Jéna-PlanÚj szempontok, új elvek Gyermekközpontúság Gyermeki szabadság

elősegítése Harmónia (családi, családias nevelés) Természetes nevelés Játék Gyermek
sajátosságainak figyelembe vétele (életkor) A gyermek tisztelete Hasznos ismeretek tanítása

 Gyakorlatiasság, munka Tapasztalati nevelés: kísérlet, munka, önálló megfigyelés

 Az egyéni képességek kibontakoztatása A gyermeki aktivitás elősegítése

A változás és a változtatás:

Ellen Key, 1900 → A gyermek évszázada