14.

tétel: A valódi mérsékelt öv éghajlatai

A mérsékelt övezet a térítők és a sarkkörök közé eső terület, melyet a napsugárzás mérsékelt módon melegít
fel, innen ered az övezet elnevezése. A mérsékelt övezetre általánosan jellemző a 4 évszak váltakozása, az,
hogy a Nap sohasem delel merőlegesen, ill. hogy a Nap az év minden napján felkel és lenyugszik.
A mérsékelt övezetet meleg mérsékelt, hideg mérsékelt, és valódi mérsékelt övekre tagoljuk. A meleg
mérsékelt öv a forró övezet felé mutat átmenetet, a hideg pedig a hideg övezet felé, így a valódi mérsékelt
öv az egyetlen, ami tisztán csak a méréskelt övezet sajátosságait tükrözi.

Az éghajlati diagram bemutatása

- Vízszintes tengely: az év 12 hónapját jelöli
- Két függőleges tengely: csapadék és hőmérséklet értékek
- A csapadékot oszlopok, a hőmérsékletet pedig folytonos vonal jelöli.
- A diagramokon fel szokták tüntetni az adott települést, annak koordinátáit, sőt szerepelhet még a
tengerszint feletti magasság, évi középhőmérséklet és évi csapadékösszeg is.

A valódi mérsékelt övön belül négyféle éghajlatot különböztetünk meg, itt a képen közülük csak három, az
Európára is jellemző éghajlat diagramja látható. A valódi mérsékelt öv éghajlatai közti különbség alapja az
óceántól való távolság, így az éghajlatok váltakozásai nem déltől északra, hanem nyugatról keletre történik.

1. diagram: Óceáni éghajlat

- Közvetlenül az óceán szomszédságában alakul ki

- Európában a Brit-szk., a Benelux államok, vagy Franciaország éghajlatának nagy része ilyen. A
diagramon szereplő Aberdeen is itt, Skóciában található.
- Hőmérsékleti szempontból itt érvényes nagyon az a szabály, hogy az óceán télen fűt, nyáron hűt, így az
évi hőingás nagyon kicsi. A nyár hűvös, a tél enyhe. A leghidegebb hónapok középhőmérséklete
általában nem megy 0 °C alá, a legmelegebb hónap középhőmérséklete pedig nem nagyon éri el a 20°C-
ot (vagy maximum annyi). A kiegyenlített hőmérsékletért felel a szinte állandó felhőzet is, amelyből
évente minimum 1500 mm csapadék hull. A csapadékeloszlás egyenletes az év 12 hónapjában.
- Természetes növényzet a mérsékelt övi lombos erdő, melynek jellemző fája a bükk, tölgy, gyertyán
- Állatvilágának képviselője a gímszarvas, vaddisznó, róka.
- A folyók vízjárása egyenletes (pl. Temze)
- Jellemző talajtípus a barna erdőtalaj
- Legfőbb felszínformáló folyamat a folyóvízi erózió
- A mezőgazdaság legjelentősebb ága a legeltető állattenyésztés, a zöldmező gazdálkodás. A fű egész
évben zöld mindenütt.

2. diagram: Nedves kontinentális éghajlat

- Más néven mérsékelten szárazföldi éghajlat

- Magyarország éghajlata is ilyen!
- A Föld azon kevés területei közé tartozik, ahol kijelenthető, hogy a nyár meleg, a tél hideg.
- Az óceáni éghajlathoz képest, mivel távolabb helyezkedik el az óceántól, az évi csapadékösszeg
valamivel alacsonyabb, 500-1500 mm közötti, az évi hőingás pedig nagyobb. A leghidegebb hónap
középhőmérséklete már fagypont alá csökkenhet. A csapadék eloszlása sem teljesen egyenletes,
hazánkban a legcsapadékosabb hónap a június (Medárd napi esőzések). Mo-n az évi csapadékösszeg
500-800 mm közötti.
- Mérsékelt övi lombos erdő, barna erdőtalaj
- Hasonló növény- és állatfajok, mint az óceáni éghajlaton
- A folyók vízjárása ingadozó, a legmagasabb vízszint a tavaszi „jeges árhoz” és a nyár eleji „zöld árhoz”
köthető
 3. diagram: Száraz kontinentális éghajlat

- Más néven szárazföldi éghajlat

- Az ukrán főváros, Kijev diagramja
- Az óceántól távolodva itt még alacsonyabb az évi csapadékösszeg (500 mm alatt), és még nagyobb az
évi hőingás, ami melegebb nyarat, és hidegebb telet jelent.
- Itt már erdős növényzettel nem találkozhatunk, helyét átveszi a mérsékelt övi füves puszta, aminek neve
Eurázsiában sztyepp, Észak-Amerikában préri, Dél-Amerikában pedig pampa.
- A csapadék kilúgozásának kisebb mértéke miatt kiváló minőségű, magas humusztartalmú talaj jellemző,
a fekete mezőségi/csernozjom talaj. Az esetek többségében mezőgazdasági területek jöttek létre a
sztyeppék helyén, ahol talajigényes búzát és kukoricát termesztenek.
- Fajok: pázsitfűfélék, rágcsálók, és az őket fogyasztó ragadozó madarak, vagy az amerikai prérikről a
bölény.
Nem szerepel itt a diagramja, de ehhez az övhöz tartozik a szélsőségesen szárazföldi vagy mérsékelt övi
sivatagi éghajlat is, ahol a nyár forró, a tél hideg, az évi csapadékösszeg pedig 200 mm alatti. Ilyen
mérsékelt övi sivatag Ázsiában a Góbi-sivatag, a Takla-Makán sivatag, vagy Dzsungária. A sivatagok
létrejöttében az óceántól való nagy távolság mellett a medencéket körülvevő magashegységek is szerepet
játszottak.